Néhai Majer Mihály önkéntes tűzoltó százados életrajza

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Néhai Majer Mihály önkéntes tűzoltó százados életrajza"

Ödön Szőke
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Néhai Majer Mihály önkéntes tűzoltó százados életrajza Néhai Majer Mihály január 13-án született Pakson. Szülei cselédként dolgoztak. A családban három gyermek született, a legidősebb gyermek Mihály volt, testvérei, Katalin 1912-ben, és János aki 1914-ben született. Édesapjuk az első világháborúban az olasz fronton hunyt el, édesanyjuk szolgálóként tartotta életben a családot. János nevű testvére a második világháborúban kiképzés közben a kezében felrobbant kézigránáttól vesztette életét. Majer Mihály a hatosztályos elemi népiskola elvégzése után férfi szabó tanoncként dolgozott, majd négy év tanulmányi idő után, ben sikeres férfiszabó szakmunkás vizsgát tett. Férfiszabó iparjogosítványt 1936-ban váltott ki, a szakmájában, önálló kisiparosként 1960-ig dolgozott, amikor az akkori gazdasági és politikai kényszer hatására a szakmája gyakorlását feladata. Előbb az építőiparban, majd raktárosként vállalt munkát, ezt követően szakmáját, 1972-től, az akkori Paksi Háziipari Szövetkezet szabó részlegében folytatta. Az idő előrehaladtával, a részleg vezetője lett, és mellette a férfiszabó ipari tanulók oktatása, képzése volt a feladata. Házasságot Sztanó Katalinnal 1936-ban kötött, a házasságukból két gyermek, Mihály és István született. A második világháborút megelőző időkben, a fiatalok nevelése, a háborúra való felkészülés érdekében úgynevezett levente kiképzés folyt, amelyre Majer Mihályt is kötelezték. Családfenntartóként katonai besorozására nem került sor, viszont ekkor 1942-ben - jelentkezett a Paksi Önkéntes Tűzoltó Egyesületbe. Szolgálatkészsége, igyekezete miatt hamarosan altiszti iskolára küldték, melynek sikeres befejezésével javasolták a következő szintű tűzoltó iskolára. A háború miatt azonban a további beiskolázására már nem került sor.

2 A háború időszakában is folyamatosan részt vett a vasárnap délelőtti kiképzéseken és gyakorlatokon. A tűzesetek oltásában, az árvízi feladatok ellátásában az egyik legmegbízhatóbb ember volt. Már ebben az időben is kitűnt az új tűzoltók oktatásában, felkészítésében, szerény és szolgálatkész magatartásával példát mutatott társainak. Az idősebb tűzoltók kedvenc időtöltése a kártyázás volt, ebben azonban soha nem vett részt, a tankönyveket forgatta, a fiatalokat oktatta, készítette fel őket a tűzoltó versenyekre. Élete rendkívül szorosan kötődött az önkéntes tűzoltósághoz, a tűzvédelem az élete részévé vált ben kinevezték parancsnok-helyettesnek, mely feladatkörét 1960-ig látta el. Fokozatosan haladt a rendfokozati előmenetelben, tiszthelyettesi, majd tiszti rendfokozatot kapott. Parancsnokhelyettesként, a szinte évente cserélődő parancsnokok munkáját megbízhatóan segítette, majd 1960-ban kinevezték az egyesület parancsnokának, amely újabb lökést adott társadalmi munkájának. Lelkiismeretesen végezte munkáját, az adminisztrációs feladatokat, vezette az Egységkönyvet, szervezte a továbbképzéseket, intézte a település önkéntesekre vonatkozó tűzmegelőzési munkáját, szervezte a bálokat, mozielőadások tűzoltói szolgálatát. A tanács segítségével az aratási időszakban tűzfigyelő- és készenléti szolgálatot is szervezett és működtetett. Külön hangsúllyal foglalkozott a területfelelősi munkával. Évente beszámolt a testületi közgyűlés előtt az elvégzett munkáról, az értekezletek után pedig közös vacsorával adtak hangsúlyt az eseménynek. A korábban működött fúvós tűzoltó zenekart felélesztette, segítségükkel hangulatos bálokat szervezett. A kiképzési év befejezésének záró-gyakorlat szervezésével adott hangsúlyt, ahol a különböző szerek szerelését pl. az idősebbek a kocsifecskendő szerelését teljes létszámmal, illetve un. egyes-, és kettes szerelést mutatták be. A fiatalok a gépjárműfecskendő és a kismotorfecskendő szereléséről adtak számot. A mászóháznál különböző kötélmentési bemutatókat szerveztek. Az egyik fő feladatának tekintette a fiatalítást, a fiatalok bevonását a szervezet

3 életébe. Erre kiváló alkalmak voltak a tűzoltóversenyekre való felkészítések. Külön gondot fordított az egyenruhával való ellátásra, kérte, és természetesen igen szívesen fogadta az elöljáró szakmai szervek, a községi, illetve a városi tanács segítségét is. A nehéz anyagi körülmények mellett is fejlődött az egyesület szerellátottsága, az egyre modernebb gépjárműfecskendővel és szerekkel egyre hatékonyabban tudtak közreműködni a tüzek oltásában, az árvízi mentésekben. Az állomány képzése a versenyekre való felkészítésben csúcsosodott ki. A Paksi Önkéntes Tűzoltóság versenycsapatai valamennyi elsőfokú versenyen részt vettek, több esetben az első helyezés elérésével jogosultságot szereztek a megyei-, országrészi-, illetve az országos versenyen való részvételre is ben például a leánycsapat az országos versenyen kocsifecskendő szerelésben első helyezést ért el, a Madocsai versenyen pedig az úttörő csapat kocsifecskendő szerelésben ért el első helyezést. Több alkalommal a versenyszerelés mellett tűzoltási bemutatót is tartottak. Majer Mihály felszerelésekor 1927-ben az önkéntes tűzoltók elhelyezését a volt községháza hátsó udvarán épített szertárban biztosították, melyhez külön fából készült mászóház is tartozott. A kor előrehaladtával a változások szükségessé tették új szertár építését, mely a konzervgyár épületével szemben, a Tolnai úton létesült. A szertár építése az akkori típusterv alapján valósult meg, melyben Majer Mihály egyedülállóan igen jelentős szervező- és tevékeny kétkezi munkát végzett. A két szerállásos szertár melyből az egyik a gépjárműfecskendő, a másik helység pedig az egyéb szerek, felszerelések elhelyezését, valmint az irodai-, képzési-, oktatási feladatok ellátására szolgáló helységeket biztosította. Az 1963-ban épült új szertárat, 1965-ben kiegészítették egy szárítótoronnyal, majd 1968-ban hozzáépítettek egy szolgálati lakást, amelyben a gépkocsivezetőt helyezték el. Az átköltözés és a szolgálati feladatok beindítása igen jelentős megterhelést jelentett az egyesület számára, melyet Majer Mihály ugyancsak kiválóan megoldott. A testületi élet

4 jelentős szimbóluma a csapatzászló, amely őrzését a változó politikai körülmények között is biztosította az egyesület. Majer Mihály vezetésével az önkéntes tűzoltók részt vettek a település közösségi megmozdulásain, felvonulásokon és rendezvényeken. Kiemelkedő személyisége biztosíték volt az idősek megbecsülésére, valamint a fiatalok megnyerésére a tűzvédelmi szellemiség továbbfejlesztése céljából. Általa generációk szereztek ismereteket a tűzvédelmi szabályokról, a tűzmegelőzésről, mely a családokon keresztül szélesebb körben kihatott a város szervezett tűzvédelmi helyzetére. Családja megértéssel fogadta a tűzvédelem érdekében vállalt erőfeszítéseit, fiait is az önkéntes tűzoltó eszme elkötelezett híveivé nevelte, így mindketten aktív önkéntes tűzoltókká váltak. Mihály nevű fiának életpályája más irányt vett, István nevű gyermeke élete viszont szorosan kötődött a tűzvédelemhez, ezzel a tűzoltó családi tradíció töretlenül fejlődött. Az atomerőmű építése, a hatalmas beruházás, szervezettebb, ütőképesebb tűzoltóegységek felállítását indokolta, így megalakult a Városi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság, majd az Atomerőmű tűzoltósága. A hivatásos állomány egyik humán erőforrását az önkéntesek adták, emiatt egyre kevésbé volt elegendő létszám a szervezetben. A rohamosan fejlődő település és az erőmű tűzvédelemének kiemelt súlya a hivatásos tűzoltóságra helyeződött, az önkéntesek létjogosultsága lecsökkent. Ennek következtében ban a közgyűlés kimondta az önkéntes szervezet megszüntetését. Az 1874-ben megalakult és folyamatosan működő Paksi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 109 éves sikeres működése után 1983-ban megszűnt. Így Majer Mihály 41 éves önkéntes tűzoltói szolgálata, melyből 23 év tűzoltóparancsnoki tevékenység volt, befejeződött. A tartalmas, a közösség érdekében végzett önzetlen szolgálata során, számos elismerés fémjelzi munkásságát. A 10, 15, 20 éves, a bronz- és ezüstkoszorús szolgálati érmek mellett a Tűzbiztonsági Érem arany-

5 és a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát is kiérdemelte, megkapta. Majer Mihály önkéntes tűzoltó százados tűzoltói tevékenysége az egyesület megszüntetésével nem szakadt meg, a hivatásos tűzoltóság munkáját továbbra is aktívan segítette, élete végéig a tűzvédelem harcosa maradt, példát mutatva az utódoknak.

Hasonló dokumentumok

Az Önkormányzati Tűzoltóság Böhönye és a köztestületi tűzoltóság története Látogatás a lánglovagoknál

Az Önkormányzati Tűzoltóság Böhönye és a köztestületi tűzoltóság története Látogatás a lánglovagoknál 2015. április 17-én látogatást tettünk a böhönyei tűzoltóságon,ahol Mencseli Imre tűzoltóparancsnok