Módosítási igény/új szöveg. Nem változna. ALAPSZABÁLY (módosításokkal egységes szerkezetben)

Átírás

1 Eredeti ALAPSZABÁLY (módosításokkal egységes szerkezetben) Módosítási igény/új szöveg Amely készült a Fészek Gyermekvédő Egyesület (továbbiakban: Egyesület) alapszabályaként és amelyet a tagok az alábbiak szerint fogadtak el: 1. Általános rendelkezések 1.1. Az Egyesület teljes neve: Fészek Gyermekvédő Egyesület 1.2. Az Egyesület rövidített neve: Fészek Egyesület 1.3. Székhelye: Érd, Karolina utca Az Egyesület a.) székhelye: Érd, Karolina utca 3. b.) telephelyei: Érd, Alsó utca 52., Budapest, Mádi u. 15., Siófok, Örsi utca 1., Tiszakécske, Déryné utca Az Egyesület hatóköre országos, működése Magyarország egész területére kiterjed Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, pártoktól vagy más politikai szervezetektől támogatást nem fogad el, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület intézményei nem jogi személyek Az Egyesület közhasznú szervezet, valamennyi tevékenysége a gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi érdekképviselet és a

2 családsegítés tárgykörébe tartozik Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, így tevékenységét nem csak tagjai részére, hanem valamennyi hozzáforduló vagy vele kapcsolatba kerülő, magyar állampolgár és Magyarországon jogszerűen tartózkodó gyermek- és fiatalkorú javára végzi. 2. Az Egyesület célja és feladatai 2.1. Az Egyesület célja: "FÉSZEK" - Gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyerekeket nevelő családok és az ő tevékenységüket segítő szakemberek olyan önkéntes civil szervezete, melynek általános célja, hogy tömörítse mindazokat, akik sorsuk, munkájuk vagy életvitelük bármely eseménye révén érintettek a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyerekek nevelésében vagy karitatív érzelmekkel viszonyulnak hozzá. Az Egyesület tagjai emberi és szakmai támaszt, segítséget, információt nyújtanak egymásnak és az erre igényt tartóknak Az Egyesület tevékenységi köre: Általános tevékenységi körök: - az Egyesület tagjainak érdekképviselete, - programszervezés, tanácsadás, konzultációk, képzések, találkozók szervezése, - szakmai felmérések, esetleírások, - törvénytervezetek nyilvános vitájában való részvétel, - kiadványok szerkesztése, - kapcsolatépítés és ápolás más szervezetekkel, - hátrányos helyzetű, speciális 2.2. Az Egyesület tevékenységi köre: Általános tevékenységi körök: - az Egyesület tagjainak érdekképviselete, - nyaraltatás, egyéb programok szervezése, tanácsadás, konzultációk, képzések, találkozók szervezése, - szakmai felmérések, esetleírások, - törvénytervezetek nyilvános vitájában való részvétel, - kiadványok szerkesztése, - információ nyújtás, - hátrányos helyzetű, speciális csoportok segítése, érdekvédelme,

3 csoportok segítése, érdekvédelme, tanácsadás, fejlesztés, - módszertani tanácsadás civil szervezeteknek Intézmények alapítása, működtetése: Nevelőszülői/helyettes szülői hálózat - nevelőszülői/helyettes szülői családba való helyezés, - vér szerinti kapcsolattartás segítése, - utógondozottak önálló életbe indítása, - szakmai segítségnyújtás (pszichológus, orvos, jogász igénybevételével), - nevelőszülők, helyettes szülők képzése Gyermekjóléti szolgáltatás - információk nyújtása, - veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, - családba való visszahelyezés elősegítése, - egyéb gyermekjóléti szolgáltatások szervezése és biztosítása. tanácsadás, fejlesztés, - prevenciós tevékenység, - módszertani tanácsadás civil szervezeteknek, - önkéntesek foglalkoztatása, - közösségi szolgálatosok fogadása, - szakirányú oktatási intézmények hallgatóinak fogadása szakmai gyakorlatra, - adományok fogadása és szétosztása, - magyarországi és nemzetközi kapcsolatok építése és ápolása gyermekvédelemmel foglalkozó más szervezetekkel. Cím nem változna Nevelőszülői/helyettes szülői hálózat - nevelőszülői/helyettes szülői családba való helyezés, - vér szerinti kapcsolattartás segítése, - utógondozottak önálló életbe indítása, utánkövetése, - szakmai segítségnyújtás (pszichológus, orvos, jogász igénybevételével), - nevelőszülők, helyettes szülők képzése, - családba való visszahelyezés elősegítése Gyermekjóléti szolgáltatás - információk nyújtása, - veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, - családba való visszahelyezés elősegítése, - egyéb gyermekjóléti szolgáltatások szervezése és biztosítása Gyermekek átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona

4 - a szükségleteknek megfelelően, akár teljes körű ellátás biztosítása krízishelyzetbe került, felügyelet nélkül maradt, bántalmazott gyermekek részére, - szükség szerint a hajléktalanná vált gyermek szülőjének befogadása, - vér szerinti családgondozás a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésben, - szakmai segítségnyújtás (pszichológus, szociálpedagógus, fejlesztőpedagógus) A tevékenységi körön belül közhasznú tevékenységek: Az Egyesület közhasznú tevékenysége során állami, illetőleg önkormányzati feladatkörbe tartozó gyermekvédelmi alap- és szakellátást nyújt a rászoruló gyermekeknek és családoknak, az önkormányzatokkal és állami szervekkel kötött megállapodások alapján. Az Egyesület közhasznúsági szerződés alapján olyan közfeladatot lát el, amelyről a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságával, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával, Százhalombatta Város Önkormányzatával, Budaörs Város Önkormányzatával és Törökbálint Város Önkormányzatával kötött szerződésnek megfelelően -, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján kell gondoskodnia. Az Egyesület az alábbi alapcél szerint közhasznú tevékenységeket végzi: - szociális tevékenység, családsegítés (a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 57. /1/ bekezdése szerint) - a szükségleteknek megfelelően, akár teljes körű ellátás biztosítása krízishelyzetbe került, felügyelet nélkül maradt, bántalmazott gyermekek részére, - szükség szerint a hajléktalanná vált gyermek szülőjének befogadása, - vér szerinti családgondozás a család- és gyermekjóléti központtal való együttműködésben, - szakmai segítségnyújtás (pszichológus, szociálpedagógus, fejlesztőpedagógus), - családba való visszahelyezés elősegítése A tevékenységi körön belül közhasznú tevékenységek: Az Egyesület közhasznú tevékenysége során egyes állami szervekkel és önkormányzatokkal kötött megállapodások alapján - olyan állami, illetőleg önkormányzati feladatkörbe tartozó gyermekvédelmi alap- és szakellátást nyújt a rászoruló gyermekeknek és családoknak, amelyről a Magyar Államnak, illetőleg az érintett önkormányzatoknak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) alapján kell gondoskodnia. Az Egyesület az alábbi alapcél szerint közhasznú tevékenységeket végzi: - szociális tevékenység, családsegítés (a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 57. /1/ bekezdése szerint); - gyermek- és ifjúságvédelem (a Gyvt. 14. /3/ bekezdése szerint), ezen belül gyermekek átmeneti otthonát tart fenn (a Gyvt a szerint) és nevelőszülői hálózatot működtet (Gyvt. 55. /5/ bekezdése

5 - gyermek- és ifjúságvédelem (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 14. /3/ bekezdése szerint) Gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése: Az Egyesület a tevékenysége kisebb hányadát gazdasági-vállalkozási tevékenység formájában végzi, kizárólag a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben foglalt keretek között. A gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy alapcél szerinti tevékenysége megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület szervei 3. A közgyűlés szerint) Gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése: Az Egyesület a tevékenysége kisebb hányadát az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenység formájában végzi, kizárólag a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben foglalt keretek között. A gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy alapcél szerinti tevékenysége megvalósítását nem veszélyeztetve végez A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést legalább évente egyszer - az elnökség éves beszámolójának elkészítése után, legkésőbb május 15. napjáig - össze kell hívni (továbbiakban: éves közgyűlés). Az éves közgyűlésen kerül sor az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyására és a közhasznúsági melléklet elfogadása, amelyekről a közgyűlésen jelen levő tagok egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással döntenek. Az éves közgyűlésen kívül a közgyűlés szükség esetén bármikor összehívható. A közgyűlést kötelező összehívni, ha a tagság egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kívánja, vagy az ellenőrző bizottság azt indítványozza vagy, ha azt a bíróság elrendeli.

6 A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlés helyszínét az elnökség határozza meg, amely az Egyesület működési területére eső bármely településen lehet. A közgyűlésre a tagokat - a napirend, az időpont és a helyszín közlésével, - igazolható módon (a meghívó dokumentált személyes átadásával, könyvelt postai küldeményként való feladásával vagy a tag által erre a célra megadott címre megküldésével) kell meghívni. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés csak a napirendben szereplő kérdéseket tárgyalhatja meg. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha azt a közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal az elnökséghez írásban eljuttatja. A meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. A közgyűlés csak a napirendben szereplő kérdéseket tárgyalhatja meg. Bármelyik tag jogosult a napirend kiegészítését kérni, ha azt legkésőbb a közgyűlési meghívó 3.2. pont szerinti közzétételétől számított 5 napon belül az elnökséghez írásban eljuttatja. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni. Amennyiben bármely tag az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását a közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal kérte az elnökségtől, az elnökség köteles ezen kérdés megtárgyalását a napirendben szerepeltetni. Ha a napirend kiegészítése iránti

7 kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában A közgyűlés nyilvános. Annak időpontjáról - legkésőbb a közgyűlés napját megelőző tizenöt nappal - egy országos napilapban, időpontjáról és napirendjéről ugyanezen határidőig az Egyesület honlapján hirdetményt kell közzétenni. A közgyűlés döntéseinek, és a beszámolók nyilvánosságát a közgyűlés nyilvánossága biztosítja A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - Az Egyesület alapszabályának elfogadása, módosítása. - Az Egyesület Fegyelmi Szabályzatának elfogadása, módosítása. - Döntés az Egyesület által fenntartott intézmények létrehozása, megszüntetése, átszervezése és tevékenységük módosítása tárgyában. - Az Egyesület éves költségvetésének megállapítása. - Az elnökség éves beszámolóinak elfogadása. - Döntés más egyesülettel való egyesülésről, szétválásról, átalakulásról, valamint az Egyesület megszüntetéséről. - Az Egyesület és intézményei éves tevékenységének értékelése, a következő év munkatervének az elfogadása. - Az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása. - az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása. - Az ügyvezető igazgató megválasztása, visszahívása. - A pont szerinti állandó 3.3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: - az Egyesület alapszabályának elfogadása, módosítása; - az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; - az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; - az Egyesület éves költségvetésének elfogadása; - az Egyesület előző évről szóló számviteli beszámolójának - ezen belül az elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének és a beszámoló közhasznúsági mellékletének elfogadása; - amennyiben az elnökségi tagság ellátására az Egyesülettel munkaviszony jön létre, ezen jogviszony tekintetében az elnökség tagjai feletti munkáltatói jogok gyakorlása; - a 3.3/A. pont szerinti kivétellel az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

8 könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása. - Elnökségi vagy ellenőrző bizottsági tag, továbbá az ügyvezető igazgató, valamint a pont szerinti állandó könyvvizsgáló időközi kiesése esetén a választási ciklus hátralévő töredék idejére a kiesett személy funkciójára új személy megválasztása. - A tagdíj összegének megállapítása. - Rendes tag és pártoló tagok felvétele. - Döntés az elnökség tagjainak díjazásáról (tiszteletdíj). - Döntés tag kizárásáról. - Az Egyesület előző évről szóló számviteli beszámolójának és a közhasznúsági mellékletének elfogadása. - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az elnökségi tagok és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; - a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; - a pont szerinti állandó könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; - a végelszámoló kijelölése; - az Egyesület által fenntartott intézmények létrehozása, megszüntetése, átszervezése és tevékenységük módosítása; - az Egyesület és intézményei éves tevékenységének értékelése, a következő év szakmai programjának és munkatervének elfogadása; - az igazgató megválasztása, visszahívása; - a tagdíj összegének megállapítása; - tag felvétele; - tag kizárása; - tagsági jogviszony felmondása; - az Egyesület Fegyelmi Szabályzatának elfogadása, módosítása. 3.3/A. A közgyűlés kizárólag az elnökségi tagság tekintetében gyakorol munkáltatói jogokat az elnökség tagjai felett, feltéve, hogy az elnökségi tagság ellátására az Egyesülettel munkaviszony jön létre. Amennyiben felettük nem a közgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogokat, nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával kötendő munkaszerződés vagy nevelőszülő jogviszonyt keletkeztető szerződés

9 megkötéséhez, illetőleg ezek módosításához. 3.3/B. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 3.3/C. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges A tag a közgyűlésen kizárólag személyesen gyakorolhatja tagsági jogait A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult rendes tagoknak több mint a fele jelen van A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés meghívójában kell meghirdetni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés időpontját követő 15 napon belüli bármely időpontra összehívható. 3.6/B. A közgyűlés levezető elnöke a pontban meghatározott kivétellel az Egyesület elnöke. A közgyűlés jegyzőkönyvét az erre a közgyűlésen megválasztott személy vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésre két rendes tagot kell megválasztani A közgyűlés a jelenlevők egyszerű szótöbbségével és a személyi kérdések kivételével - nyílt szavazással hozza meg 3.7. A közgyűlés a jelenlevők egyszerű szótöbbségével, amennyiben törvény a határozathozatalhoz nagyobb szótöbbséget

10 határozatait. A közgyűlés az elnökség tagjait titkos szavazással választja meg. Egyéb személyi kérdésekben a közgyűlés - az arról rendelkező külön határozat alapján - nyílt szavazással is dönthet. ír elő, legalább azon szótöbbséggel; és a személyi kérdések kivételével - nyílt szavazással hozza meg határozatait. A közgyűlés az elnökség tagjait titkos szavazással választja meg. Egyéb személyi kérdésekben a közgyűlés - az arról rendelkező külön határozat alapján - nyílt szavazással is dönthet A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás A közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt a pártoló tagok és - az adott témában az esetenként meghívott olyan személyek, akiknek a tevékenysége a közgyűlésen szereplő valamely témához kapcsolódik. 4. Választott szervek 4.1. Az elnökség Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az elnökség Az elnökség tagjai: az Egyesület elnöke, elnökhelyettese és titkára, valamint két további elnökségi tag (továbbiakban együtt: elnökségi tagok). 4. Választott szervek 4.1. Az elnökség Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

11 Az elnökségi tagokat a közgyűlés az Egyesület cselekvőképes tagjai közül, négy évre választja. Újraválaszthatók és visszahívhatók Sem egymás közeli hozzátartozói, sem az ellenőrző bizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg elnökségi tagok. Nem változna, csak az ellenőrző bizottság neve változik felügyelőbizottságra. Nem lehet elnökségi tag továbbá a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az a személy, aki bármely korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adóés vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adóés vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte Az elnökségi tag megbízatása megszűnik - a lemondásával, - a halálával, - az Egyesületből való kilépésével, - az Egyesületből való kizárásával, - a megbízatás választási ciklusa végén való lejártával, - visszahívásával, - az Egyesület megszűnésével Az elnökségi tag megbízatása megszűnik - megbízatása választási ciklus végén való lejártával; - visszahívásával; - lemondásával; - a halálával; - a cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; - vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok

12 bekövetkeztével; - az Egyesületből való kilépésével; - az Egyesületből való kizárásával; - az Egyesület megszűnésével Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja üléseit. Az ülések nyilvánosak. Az elnökség üléseit a titkár készíti elő, a meghívottakat az Egyesület elnöke az ülést megelőző legalább három nappal korábban, a napirend közlésével, visszaigazolt elektronikus levél útján hívja meg. Az elnökség üléseire meg kell hívni az ellenőrző bizottság tagjait, a témától függően az abban közreműködő tagokat vagy pártoló tagokat. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség a jelen levő tagjai egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg határozatait Az elnökség feladatköre - Összehívja a közgyűlést. - Irányítja és szervezi az Egyesület folyamatos működését. - Dönt az álló- és fogyóeszközök beszerzéséről, valamint a pont szerinti gazdaságivállalkozási tevékenység végzéséről. - Gondoskodik a közgyűlés határozatának, az elnökség határozatainak, az ellenőrző bizottság határozatainak, javaslatainak végrehajtásáról. - Gondoskodik az Egyesületre kötelező, állami és önkormányzati, hatósági és bírósági határozatok végrehajtásáról. - Kidolgozza és az ellenőrző bizottság véleményének kikérése után a közgyűlés elé terjeszti a beszámolót, az éves munkaterv és Nem változna, csak az ellenőrző bizottság neve változik felügyelőbizottságra Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára az elnökség jogosult, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. Az elnökség feladatkörébe tartozik különösen: - az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; - a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; - az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; - az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; - az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei

13 költségvetés végrehajtásáról, valamint a következő évi munkatervet és költségvetési tervet. - Kidolgozza és az ellenőrző bizottság véleményének kikérése után a közgyűlés elé terjeszti az Egyesület számviteli beszámolóját és annak közhasznúsági mellékletét. - A munkaterven kívül adódó rendkívüli feladatok elvégzését megszervezi. - Az ellenőrző bizottság észrevételeit 15 napon belül megvizsgálja és megteszi a megfelelő intézkedéséket; erről az ellenőrző bizottságot tájékoztatja. - Elfogadja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát. - Az intézmények tekintetében gondoskodik az Egyesület fenntartói tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról, melynek keretében: a.) meghatározza az intézmények költségvetését, az intézményi térítési díjakat; b.) jóváhagyja az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, munkatervét; c.) évente ellenőrzi és értékeli az intézmények működésének törvényességét, a szakmai program megvalósulását, a belső szabályzatokat, a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát; d.) felhívja az intézményvezető figyelmét az általa észlelt megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; - döntés a pont szerinti eseti könyvvizsgálatról; - a közgyűlés összehívása, arról a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése; - az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; - részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; - a tagság nyilvántartása; - az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; - az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; - az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; - a felügyelőbizottság észrevételeinek kivizsgálása és az azoknak megfelelő intézkedésék megtétele; - az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása; - az Egyesület fenntartói tevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátása, melynek keretében: a.) az intézmény költségvetése és az intézményi térítési díjai megállapítása, módosítása; b.) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, egyéb belső szabályzatainak, valamint szakmai programjának elfogadása, módosítása; c.) az intézmény éves

14 jogsértésekre, és azok orvoslására; e.) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításának feltételeiről; f.) az ügyvezető igazgató meghallgatása mellett intézkedik a hozzá érkező panaszok kivizsgálásáról és orvoslásáról; g.) biztosítja az egyesület szakembereinek képzését és továbbképzését; valamint h.) szükség esetén gondoskodik külső szakértő véleményének beszerzéséről a szakmai munka eredményességének megállapításához Az elnökségi tagok Az Egyesület elnöke - ellátja az Egyesület képviseletét; - az Egyesület nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat; - vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit; - elkészíti az Egyesület éves munkatervét és költségvetését; - ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat; - munkáltatói jogokat gyakorol az ügyvezető igazgató és más, az szakmai tervének elkészítése, annak közgyűlés elé terjesztése; d.) folyamatos ellenőrzés az intézmény működése, szakmai programja megvalósulása, belső szabályzatai betartása, gazdálkodásának szabályszerűsége, valamint hatékonysága felett és ezek éves összefoglaló értékelése; e.) az intézmény éves szakmai beszámolójának elfogadása; f.) az érdekképviseleti fórum megalakítása feltételeinek biztosítása; g.) a hozzá érkező panaszok kivizsgálása és orvoslása az igazgató bevonásával; h.) az Egyesület szakemberei képzésének és továbbképzésének biztosítása; valamint i.) külső szakértő véleményének szükség szerinti beszerzése a szakmai munka eredményességének megállapításához; - az intézmények működtetésének folyamatos figyelemmel kísérése Az elnökségi tagok Az Egyesület elnöke - ellátja az Egyesület törvényes képviseletét; - az Egyesület nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat; - vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit; - elkészíti az Egyesület éves munkatervét és költségvetését; - ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat; - munkáltatói jogokat gyakorol az

15 intézményekhez nem tartozó önálló munkavállalók felett, valamint tevékenységüket ellenőrzi; - véleményezési jogot gyakorol a szakmai vezetők/intézményvezetők kinevezéséhez Az elnökhelyettes - akadályoztatásának időtartamára helyettesíti az Egyesület elnökét; - az Egyesület elnöke megbízása alapján elláthat elnöki feladatokat; - ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott önálló feladatokat. igazgató és más, az intézményekhez nem tartozó önálló munkavállalók felett, valamint tevékenységüket ellenőrzi; - véleményezési jogot gyakorol a szakmai vezetők/intézményvezetők kinevezéséhez; - reprezentációs feladatokat lát el; - szükséges szerint médianyilatkozatokat tesz az Egyesület nevében A titkár - irányítja az Egyesület adminisztrációs tevékenységét; - az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén, elnökhelyettesként jár el; - a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit; - tevékenységét az elnök és az elnökhelyettes irányítása szerint végzi, és arról folyamatosan beszámol nekik; - folyamatosan tartja, a kapcsolatot a tagokkal Az elnökség további két tagja - közreműködik az elnökség döntéshozatalaiban; - az elnökség határozata alapján önálló feladattal is megbízható Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy

16 akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás Az ellenőrző bizottság Az Egyesület felügyelő szerve a három tagból álló az ellenőrző bizottság. Tagjait a közgyűlés az Egyesület cselekvőképes tagjai közül négy évre választja, újraválaszthatók és visszahívhatók. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adóés vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adóés vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, 4.3. A felügyelőbizottság Az Egyesület felügyelő szerve a három tagból álló felügyelőbizottság. Tagjait a közgyűlés az Egyesület cselekvőképességében nem korlátozott tagjai közül négy évre választja, újraválaszthatók és visszahívhatók. A ellenőrző bizottság neve felügyelőbizottság -ra változik, egyébként nem változna.

17 d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) az elnökség tagjai közé tartozik, b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója Egymás közeli hozzátartozói nem lehetnek egyidejűleg az ellenőrző bizottság tagjai Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnik - a bizottsági tag lemondásával, - a bizottsági tag halálával, - az Egyesületből való kilépésével, - az Egyesületből való kizárásával, - a megbízatás választási ciklusa végén való lejártával, - visszahívásával, - az Egyesület megszűnésével A felügyelőbizottsági tagság megszűnik - megbízatás választási ciklus végén való lejártával; - a visszahívással; - a lemondással; - a halállal; - a tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; - kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével; - az Egyesületből való kilépéssel; - az Egyesületből való kizárással; - az Egyesület megszűnésével.

18 Az ellenőrző bizottság a tagjai közül elnököt választ Az ellenőrző bizottság feladatköre: - Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. - Az elnökségi tagoktól és az ügyvezető igazgatótól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. - Megvizsgálja az elnökség által elkészített éves számviteli beszámolókat és azokat a közgyűlés részére véleményezi. - Figyelemmel kíséri az alapszabály rendelkezéseinek betartását Az ellenőrző bizottság működésének szabályai: a.) Az ellenőrző bizottság közgyűlés általi megválasztását követően 8 napon belül alakuló ülést tart, amelyen saját tagjai sorából megválasztja elnökét; elnökhelyettesét és titkárát. b.) Az ellenőrző bizottság elnöke - elnököl az ellenőrző bizottság ülésein, aláírja jegyzőkönyvét és határozatait; - gondoskodik az ellenőrző bizottság munkatervének végrehajtásáról, az esetenként felmerülő feladatok elvégzéséről; - szükség szerint részt vesz az elnökség ülésein, folyamatosan kapcsolatot tart annak tagjaival. c.) Az ellenőrző bizottság elnökhelyettese - az ellenőrző bizottság elnökének akadályoztatása A ellenőrző bizottság neve felügyelőbizottság -ra, az ügyvezető igazgató igazgatóra változik, egyébként nem változna A felügyelőbizottság működésének szabályai: a.) A felügyelőbizottság saját tagjai sorából választja meg elnökét, szükség szerint elnökhelyettesét és titkárát. b.) A felügyelőbizottság szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évi egy alkalommal ülést tart. c.) A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, döntéseit a jelenlevők szótöbbségével hozza. d.) A felügyelőbizottság ülései nyilvánosak. e) A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. f.) A felügyelőbizottság elnöke részt vesz az elnökség ülésein, folyamatosan kapcsolatot tart annak tagjaival.

19 esetén ellátja annak feladatait; - folyamatosan segíti az ellenőrző bizottság elnökének munkáját az egymás közt kialakított munkamegosztás alapján. d.) Az ellenőrző bizottság titkára - végzi az ellenőrző bizottság munkájával kapcsolatos adminisztrációt; - vezeti az ellenőrző bizottság üléseinek jegyzőkönyvét; - nyilvántartja határozatait, javaslatait, levelezéseit; - ellenőrzi az ellenőrző bizottság határozatainak, javaslatainak végrehajtását, erről jelentést terjeszt az ellenőrző bizottság ülése elé; - az ellenőrző bizottság munkájával kapcsolatos iratanyagot tárolja. e.) Az ellenőrző bizottság az alakuló ülésen meghatározza első éves munkatervét, majd a további években minden év április 30. napjáig határozza meg az éves munkatervét. f.) Az ellenőrző bizottság üléseit negyedévenként tartja. Az ülések nyilvánosak. A meghívottakat az ellenőrző bizottság elnöke az ülést megelőző legalább három nappal korábban, a napirend közlésével, visszaigazolt elektronikus levél útján hívja meg. Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az ellenőrző bizottság a jelen levő tagjai egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg határozatait. g.) Az ellenőrző bizottság tagjai g.) A felügyelőbizottság bármely tagja meghívás nélkül is részt vehet az elnökségi üléseken. h.) A felügyelőbizottság tevékenységéről annak elnöke számol be az éves közgyűlésen. i.) A közgyűlés a felügyelőbizottság jelentése alapján fogadja el az elnökség beszámolóit.

20 részt vehetnek az elnökségi üléseken, meghívás nélkül is. h.) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről annak elnöke számol be az éves közgyűlésen. i.) A közgyűlés az ellenőrző bizottság jelentése alapján, fogadja el az elnökség beszámolóit. j.) Az ellenőrző bizottság köteles a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; - elnökségi vagy az ellenőrző bizottsági tag felelősségét megalapozó tény merült fel Fegyelmi bizottság A ellenőrző bizottság neve felügyelőbizottság -ra, az ügyvezető igazgató igazgatóra változik, egyébként nem változna A tagok által elkövetett fegyelmi cselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az elnökség - az adott fegyelmi eljárás lefolytatásának idejére - saját vagy az Egyesület egyéb tagjai közül három tagú fegyelmi bizottságot alakít A fegyelmi bizottság működését részleteiben a Fegyelmi Szabályzat szabályozza. 4.5.

21 4.6. Az ügyvezető igazgató Az ügyvezető igazgatót a közgyűlés négy évre választja. Újraválasztható és visszahívható Az ügyvezető igazgató tevékenységét az Egyesülettel létesített munkaviszony alapján látja el, megválasztását követően munkaszerződést köt az Egyesülettel. Felette a munkáltatói jogokat az Egyesület elnöke gyakorolja Az ügyvezető igazgató feladatköre: - Koordinálja az Egyesület intézményei pénzügyi, szakmai és adminisztratív működését, saját munkakörén belül látja el a nevelőszülői hálózat intézményvezetői/szakmai vezetői feladatait. - Kidolgozza és az elnökség elé terjeszti elfogadásra az Egyesület intézményeinek Szervezeti és Működési Szabályzatát. - Összehangolja az intézmények szakmai terveit, költségvetését és belső szabályait. - Munkáltatói jogokat gyakorol az intézmények munkavállalói felett. - Az intézmények működésével kapcsolatos ügyek intézése során az Egyesület nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. - Elősegíti az elnökség és az ellenőrző bizottság munkáját. - Részt vesz a közgyűlésen, tevékenységéről az Egyesület éves 4.6. Az igazgató A közgyűlés az Egyesület intézményei működtetésének szakmai irányítására (beleértve annak pénzügyi és munkaügyi vonatkozásait is) igazgatót választ. Az igazgató négy évre választható, újraválasztható és visszahívható. Az igazgató nem tartozik az Egyesület vezető tisztségviselői közé. A tisztség neve igazgató -ra változik, egyébként nem változna Az igazgató feladatköre: - Koordinálja az Egyesület intézményei pénzügyi, szakmai és adminisztratív működését, saját munkakörén belül látja el a nevelőszülői hálózat intézményvezetői/szakmai vezetői feladatait. - Kidolgozza és az elnökség elé terjeszti az Egyesület intézményeinek Szervezeti és Működési Szabályzatát. - Összehangolja az intézmények szakmai terveit, költségvetését és belső szabályait. - Munkáltatói jogokat gyakorol az intézmények munkavállalói felett. - Az intézmények működésével kapcsolatos ügyek intézése során az Egyesület nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. - Elősegíti az elnökség és a felügyelőbizottság munkáját. - Részt vesz a közgyűlésen és az elnökség ülésein.

22 közgyűlésén beszámol. - Tevékenységéről az Egyesület éves közgyűlésén beszámol Az Ügyvezető Igazgató részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza, az Egyesület nevében való kötelezettségvállalását az Egyesület Szervezeti és Működési szabályzata összeghatárhoz kötheti. A tisztség neve igazgató -ra változik, egyébként nem változna Nem lehet ügyvezető igazgató a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az a személy, aki bármely korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adóés vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adóés vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte Könyvvizsgáló Amennyiben jogszabály az Egyesület könyvvizsgálatát kötelezően előírja, a közgyűlés négy évre állandó könyvvizsgálót választ (továbbiakban: állandó könyvvizsgáló). Az állandó könyvvizsgáló újraválasztható és visszahívható. Az ügyvezető igazgató igazgató -ra változik, egyébként nem változna.

23 Állandó könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Nem lehet állandó könyvvizsgáló az a személy, aki a) az elnökség vagy az ellenőrző bizottság tagjai közé tartozik, b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója Az állandó könyvvizsgálóval és a pont szerinti eseti könyvvizsgálóval az ügyvezető igazgató köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint Az állandó könyvvizsgáló feladatköre - Ellenőrzi és véleményezi a számviteli törvény szerinti a beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét. - Megvizsgálja a közgyűlés elé terjesztett valamennyi lényeges számviteli tartalmú jelentést abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e és megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. - Betekinthet az Egyesület könyveibe, az elnökség tagjaitól, illetve a munkavállalóitól

24 felvilágosítást kérhet. Megvizsgálhatja az Egyesület bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit. - Részt vesz a közgyűlésen Amennyiben a közgyűlés állandó könyvvizsgálót nem választott, az elnökség dönthet bármely gazdálkodási év könyvvizsgálata eseti elvégeztetéséről (eseti könyvvizsgáló igénybevétele). Az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó szakmai követelmények és összeférhetetlenségi szabályok az eseti könyvvizsgálóra is irányadóak Tiszteletbeli elnöki cím A címet a közgyűlés azon köztiszteletben álló személyeknek adományozhatja, akik tevékenységükkel számottevően hozzájárultak az Egyesület fejlődéséhez, elősegítették annak társadalmi elismertségét és megbecsülését A cím határozatlan időre adományozható A cím önmagában nem jogosít az Egyesület képviseletére A tiszteletbeli elnök mentesül a tagdíjfizetési kötelezettség alól A választott szervek tagjai megválasztásának rendje A választást megelőző utolsó közgyűlés a választás előkészítésére a tagok közül háromtagú jelölő bizottságot választ A választott tisztségekre bármely tag javasolhat jelölhet (továbbiakban:

25 jelölés). A jelölés határidejét a jelelölő bizottság határozza meg azzal, hogy a jelölésre a közzétételtől számított legalább 60 napot kell biztosítani és ez a határidő nem lehet későbbi, mint a választás napját megelőző 20. nap A jelölő bizottság a jelölés határidejéről és a jelölést elfogadott jelöltek személyéről az Egyesület internetes honlapján közzétéve, megfelelő időben tájékoztatja az Egyesület tagságát. A jelölő bizottság biztosítja, hogy a jelölt bemutatkozó anyaga a tagság számára az Egyesület székhelyén megismerhető legyen A jelölés írásban, a választási bizottság bármely tagjának személyesen átadva vagy részére könyvelt postai küldeményként, a jelölési határidő lejártáig feladott levél útján tehető meg. Jelöléséről a jelöltet a választási bizottság haladéktalanul tájékoztatja. A jelöltnek a jelölési határidő lejártát követően 14 napon belül nyilatkoznia kell a jelölés elfogadásáról. Amennyiben a jelölt ezen határidőn belül nem nyilatkozik, a jelölés el nem fogadottnak tekintendő Amennyiben a jelölő bizottság tagja kap jelölést, nyilatkozata megtételéig a bizottságban nem járhat el, elfogadó nyilatkozata esetén pedig bizottsági tagsága megszűnik. Az ilyen módon kieső jelölő bizottsági tag helyére az elnökség választ új tagot A jelölt - az Egyesület elnöke tisztség kivételével - több tisztségre nem fogadhat el jelölést Kizárólag a jelölést elfogadó jelöltre adható le érvényes szavazat. A szavazás rendjére a közgyűlés működésére vonatkozó szabályok Kizárólag a jelölést elfogadó jelöltre adható le érvényes szavazat. A szavazás rendjére a közgyűlés működésére vonatkozó szabályok irányadók azzal az

26 irányadók. Amennyiben az Egyesület elnöke tisztség mellett más tisztségre egyidejűleg történik választás, a tagok elsőként az elnöki tisztségre adják le a szavazataikat. Az elnöki tisztségre megválasztott személynek a megválasztását követően nyomban nyilatkoznia kell, hogy a tisztséget elfogadja-e. Amennyiben az elnöki tisztséget elfogadja, további tisztség vonatkozásában személyére szavazat már nem adható le Elnökségi vagy ellenőrző bizottsági tag, továbbá az ügyvezető igazgató, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén az állandó könyvvizsgáló időközi kiesése esetén a választási ciklus hátralévő töredék idejére történő választáshoz a jelölő bizottság tagjait az elnökség is megválaszthatja. Ezen eljárásra egyebekben a pont rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ott előírt határidőket a jelölő bizottság indokolt esetben a felére rövidítheti. eltéréssel, hogy a választási közgyűlés levezető elnökét a választási közgyűlés választja; a jelölő bizottság tagjai számolják össze a szavazatokat és ugyancsak ők jelentik be a közgyűlésnek a választás eredményét; a választási közgyűlés jegyzőkönyvét az Egyesület elnöke helyett a levezető elnök írja alá Amennyiben az Egyesület elnöke tisztség mellett egyidejűleg más tisztségre is történik választás és ugyanazon személy az elnöki tisztség mellett más tisztségre is fogadott el jelölést, a tagok elsőként az elnöki tisztségre adják le a szavazataikat. Ebben az esetben az elnöki tisztségre megválasztott személynek a megválasztását követően nyomban nyilatkoznia kell, hogy a tisztséget elfogadja-e; amennyiben az elnöki tisztséget elfogadja, személyére további tisztség vonatkozásában szavazat már nem adható le A pont szerinti elnökségi tagokra egyidejűleg történik a szavazatok leadása és az így legtöbb igen szavazatot kapott két jelölt nyeri el a tisztséget A választott szervek bármely tagjának időközi kiesése esetén a kiesett személy funkciójára új személy a választási ciklus hátralévő töredék idejére választható. Ebben az esetben a jelölő bizottság tagjait az elnökség is megválaszthatja. Ezen eljárásra egyebekben a pont rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ott előírt határidőket a jelölő bizottság indokolt esetben a felére rövidítheti. 5. Intézmények 5.1. Az Egyesület céljai megvalósítása

27 érdekében jogi személyiséggel nem rendelkező intézményeket hozhat létre, melyek vezetését a szakmai vezetők látják el. A nevelőszülői hálózat vezetését az ügyvezető igazgató végzi, aki egyúttal felelős az intézmények munkájának koordinálásáért. Nem változna, csak az ügyvezető igazgató elnevezése igazgató -ra Az intézmények feladatait, szervezetét és működési rendjét külön Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti, mely az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elválaszthatatlan részét képezi. Az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatot az elnökség hagyja jóvá Az intézmények a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján gazdálkodnak Egyházi fenntartású intézmény Az elnökség döntése alapján bármely intézmény annak feltételeit részletesen meghatározó szerződéssel - egyházi fenntartásba adható, amennyiben az vagyonátadással nem jár és a működtető változatlanul az Egyesület marad. Az elnökség ezen döntését a közgyűlésnek tudomásulvételre be kell jelenteni Az egyházi fenntartásba adott intézmény vonatkozásában a fenntartói jogokat - az pontban meghatározott szerződés feltételei mellett - az egyházi fenntartó gyakorolja. 6. Tagok jogai és kötelezettségei 6.1. Az egyesületi tagsági viszony keletkezése

28 Az Egyesület tagsága rendes tagokból és pártoló tagokból áll Az Egyesület tagja (továbbiakban: tag) rendes tag vagy pártoló tag lehet Rendes tagok lehetnek azok a nagykorú természetes személyek, akik az alapszabály feltételeit elfogadják, jelentkezésükkel egyidejűleg megfizetik a belépés évére szóló tagdíjat és írásban belépési nyilatkozatot tesznek, feltéve, hogy - magyar állampolgárok vagy - a Magyarország területén életvitelszerűen tartózkodó olyan külföldi állampolgárok, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek vagy - Magyarország területén életvitelszerűen tartózkodó olyan külföldi állampolgárok, akik a külföldi állampolgárok és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak, és bevándorolt vagy letelepedett jogállásúak, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkeznek A belépési nyilatkozatot a titkárhoz kell eljuttatni. A rendes tagnak jelentkező személy belépési nyilatkozata az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a jelentkező a belépés évére szóló tagdíjat az Egyesület pénztárába befizette. A rendes tag felvételéről a közgyűlés szótöbbséggel határoz. A közgyűlés csak azon jelentkezők tagfelvételét tárgyalhatja, akiknek érvényes tagfelvételi kérelme legkésőbb a

29 közgyűlés megtartását megelőző napon a titkárhoz beérkezett. Amennyiben a közgyűlés a felvételt elutasítja, a belépés évére szólóan befizetett tagdíjat a jelentkező részére nyomban vissza kell fizetni Pártoló tagok azok, akiket a Közgyűlés a pártoló tagok sorába felvett. A pártoló tag az Egyesület munkájában állandó jelleggel nem köteles részt venni, rendszeres tagdíjat nem fizet, hanem esetenként az Egyesületet szakmai és/vagy anyagi támogatásban részesíti. A pártoló tagnak nincs szavazatai joga a Közgyűlésen, és tisztségre nem választható. A Közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt A pártoló tag belépésére a tagdíjfizetésre vonatkozó rendelkezés kivételével a pont alkalmazandó Valamennyi esetben a tagságnak feltétele, hogy a belépésre jelentkező személy ne álljon büntető ítélet hatálya alatt, ne folytasson az Egyesület céljával, vagy érdekeivel ellentétes tevékenységet. A tagnak el kell fogadnia az Egyesület alapszabályát és egyéb szabályzatait, különösen a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint a Fegyelmi Szabályzatot A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony megszűnik: a.) kilépéssel, b.) a tag halálával, c.) kizárással, d.) az Egyesület megszűnésével, ill. megszüntetésével A tagsági viszony megszűnik: a.) a tag kilépésével; b.) a tag halálával, nem természetes személy pártoló tag megszűnésével; c.) a tag kizárásával; d.) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; e.) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

30 Kilépéssel szűnik meg a tagság, ha a tag ez irányú szándékát írásban bejelenti az elnöknél vagy titkárnál, a nyilatkozat átadásának napjától A tag halálának esetén halálának napjával szűnik meg a tagsága A tagot a Közgyűlés a tagság köréből határozattal kizárhatja, amennyiben a tag - a tagdíjat határidőben nem fizette meg, - a Fegyelmi Bizottság megállapította, hogy fegyelmi cselekményt követett el és ennek alapján javasolta a tag kizárását Valamennyi tag tagsága megszűnik az Egyesület megszűnése esetén a megszűnés napján A tag halálának esetén halálának, nem természetes személy pártoló tag megszűnésének napjával szűnik meg a tagsága A közgyűlés a tagság köréből határozattal kizárhatja - a tagot, ha a Fegyelmi Bizottság megállapította, hogy a tag jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartás tanúsított és ennek alapján javasolta a tag kizárását; - a rendes tagot, amennyiben a tagdíjat határidőben nem fizette meg Amennyiben a tag nem felel meg a pont vagy a rendes tag a szerinti feltételek bármelyikének, a Közgyűlés a tag tagsági jogviszonyát harmincnapos határidővel írásban felmondhatja Valamennyi tag tagsága megszűnik az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés napján A rendes tagok jogai és kötelezettségei A rendes tag jogosult - a közgyűlésen részt venni, ahol egy szavazati joggal rendelkezik; - választott tisztségre jelölni, illetőleg saját maga is választható bármely tisztségre; - javaslatot tenni bármely, az Egyesület munkájával kapcsolatos Nem változna, csak az ellenőrző bizottság neve változna felügyelőbizottságra.