A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere

Átírás

1 A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere

2 A helyi önkormányzati finanszírozás évi alapelvei A cél a évi nagy átalakításokhoz kapcsolódó finanszírozási változások javítása, finomhangolása A finomítások alapja a településektől és érdekszövetségeiktől kapott javaslatok, tapasztalatok Az alapelvek továbbra is érvényben maradnak: a gépjárműadó 40%-a illeti meg továbbra is a helyi önkormányzatokat, SZJA átengedés nincs, a költségvetési törvény szerinti egyes támogatások összegét csökkenti az elvárt bevétel (a beszámítás rendszerének elvei évhez képest módosulnak), a támogatások zöme feladatalapú és kötött felhasználású, a helyi önkormányzatok működőképességük fenntartása érdekében kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A évi szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott kiegészítő támogatások a évtől beépülnek az alapfinanszírozásba. 2

3 A évi költségvetési törvény IX. fejezete millió forint Feladatkör/ágazat Általános feladatok és beszámítás évi támogatás (az évközi változásoknak megfelelően) évi támogatás (az elfogadott költségvetési törvény szerint) Változás , , ,3 Köznevelési feladatok , , ,6 Gyermekétkeztetés , , ,8 Szociális feladatok , , ,6 Kulturális feladatok , ,0 +265,0 Központosított , , ,4 előirányzatok Tartalékok , , ,1 Vis maior támogatás, címzett és céltámogatás 7 735, ,0-35,0 Összesen , , ,4 3

4 Általános működési feladatok támogatása Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (126,7 milliárd forint) Jogcím megnevezés Önkormányzati hivatal működésének támogatása Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása Egyéb önkormányzati feladatok támogatása Budapest Főváros Önkormányzatának kiegészítő támogatása évhez képest változás Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatás a székhely önkormányzatot illeti meg az Mötv. szellemének megfelelően Településkategóriánkénti fajlagos összegek a támogatás alapja 2000 fő lakosságszám alatti települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerőképesség Ft alatti, ott a támogatás legalább 4 millió forint Budapest Főváros Önkormányzatát működési kiadásainak teljesítésére külön jogcímen 2 milliárd forint támogatás illeti meg beszámítás nélkül. 4

5 Önkormányzati hivatal működésének támogatása gyik legvitatottabb területe a támogatásoknak, ugyanakkor a mozgástér erősen kötött (létszámkorlátok) támogatás alapja az elismert hivatali létszám: településnagyság alapján meghatározott minimum/maximum létszám, mely a lakosságszámmal arányosan változik támogatás összege: Ft/fő (3,6 millió forint/ fő bér és szocho + 0,98 millió forint dologi kiadás) özös hivatalok: ösztönzés, korrekciós tényezők alkalmazása (a fenntartó önkormányzatok száma (7!), összlakosságszám, nemzetiségi önkormányzat, hivatal székhelye járási székhely) inanszírozás: nettó finanszírozás keretében a beszámítással csökkentett összeg 1/12 része havonta 5

6 Településüzemeltetési feladatok támogatása zintén vitatott támogatási terület, így ugyan a támogatások filozófiája nem, de a tartalma és megállapításának módja több szempontból változott ámogatási elemek: zöldterület gazdálkodás közvilágítás közutak fenntartása köztemetők fenntartása A támogatások alapja a évi országosan összesített beszámolóban az adott szakfeladaton jelzettek alapján településkategóriánként számított átlagos nettó működési kiadás (de nem jelenti korlátját az adott település által az adott szakfeladatra könyvelt kiadás) 6

7 Egyéb önkormányzati feladatok támogatása A helyi önkormányzatokat további, a költségvetési törvényben nem nevesített Mötv. szerinti feladataik ellátása érdekében lakos alapú működési támogatás illeti meg az alábbiak szerint: Támogatási összeg: 2700 Ft/fő (2013. január 1-jei KSH lakosságszám) de legalább 3 millió forint. Új! de legalább 4 millió forint, ahol: a lakosságszám 2000 fő alatti és az egy főre jutó adóerő-képesség nem éri el a forintot. Változás: 50%-a a beszámítás körébe tartozik. Általános feladatok támogatása: kötött felhasználás, csak működés! 7

8 Továbbra is önkormányzati feladat: Köznevelés Óvodai nevelés területén az óvodák fenntartása és működtetése (kötelező óvodáztatás 2015 szeptemberétől!) Iskola (alapfokú, gimnázium, kollégium, szak-, szakmai szolgálat) területén a működtetés 3000 fő alatt + szakképzésnél főszabályként a működtető az ÁLLAM 3000 fő felett főszabályként a működtető az ÖNKORMÁNYZAT, a működtetést nem vállaló önkormányzatok esetében az állam a működtetés biztosításáért cserébe hozzájárulás fizetési kötelezettséget írt elő működtetés: a fenntartás egy részterületének a tárgyi feltételeknek és a tárgyi feltételekhez kapcsolódó személyi feltételeknek a biztosítása Saját forrásokból, de a volt MIK-es köznevelési intézmények működtetésére, illetve egyes működtetési kiadásokhoz 2013-ban a költségvetés kiegészítő támogatást biztosított. 8

9 Önkormányzati köznevelési feladatok finanszírozása Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (138,6 milliárd forint) Elve: Jogszabály szerinti oktatásszervezési paraméterek alapján a havi átlagkeresetek finanszírozása Lépései: gyerekszámból, csoportátlagból elismert csoportszám pedagógus kötelező óraszámból, elismert csoportszámból elismert pedagógus létszám átlagkeresetből, elismert pedagógus létszámból bértámogatás A bértámogatás tartalmazza a pedagógus életpálya modell miatti bérnövekedés fedezetét is. Óvodapedagógusok bértámogatása: Pótlólagos összeg a 2014/2015. nevelési évre: Segítők bértámogatása: forint/számított létszám/év forint/számított létszám/3 hónap forint/létszám/év Segítők száma: Köznev. tv. 2. melléklete szerint (szeptembertől változott!) + egységes óvodabölcsődében bölcsődei gondozó (tényleges létszám) 9

10 Önkormányzati köznevelési feladatok finanszírozása Óvodaműködtetés (16,7 milliárd forint) statisztikai gyermeklétszám és forint/fő/év szorzataként (2 000 forinttal emelkedett a fajlagos összeg) minden gyerek 1 fő! elszámolás zárszámadás keretében. Óvodába bejáró gyermekek utaztatása (600 millió forint): forintra emelkedett a fajlagos összeg Központosított előirányzatként: volt MIK-es intézmények működtetésének + egyes egyéb működtetési feladatok támogatása: 2,5 milliárd forint Kötött felhasználású támogatások! EMMI fejezetben: -Óvodai férőhelybővítés + tanteremépítés támogatása (önkormányzatok + KLIK) -Óvodai IPR dologi támogatás (önkormányzatok) 10

11 Segélyezés: Szociális és gyermekvédelmi ellátás A járásokhoz kerülő segélyek kivételével maradnak továbbra is a jegyzői segélyek és a méltányossági segélyek (önkormányzati segély). PTR: szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások egységes nyilvántartása Finanszírozás alapelve változatlan, a konkrét összegek változnak: Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (93,2 milliárd forint) Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) 80% a évi segélyezés adatai alapján, 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra, de min forint/fő, max forint/fő VÁLTOZÁS: 50%-a a beszámítás körébe került! kötött felhasználás! 11

12 Szociális és gyermekvédelmi ellátás Alap- és szakellátás terén történt változások: Működési engedély helyett szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés: Alapellátás: december 1-jén lépett hatályba, a papíralapú működési engedélyezést felváltotta egy új, elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer, - az elektronikus ügyintézés kizárólagossá tétele csak július 1-étől, - a december 1-jén működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatókat, a működést engedélyező szerv június 30-ig hivatalból jegyzi be a szolgáltatói nyilvántartásba! - megszűnt a támogatás azon kistelepüléseknél, amelyek működési engedély (szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés) nélkül látták el e feladatokat - ÚJ! Kistelepülések szociális feladatainak támogatása jogcím, mely megilleti a fő lakosságszámot meg nem haladó településeket, ahol - az egy főre jutó adóerő-képesség nem éri el a forintot. Támogatási összeg forint/fő de legalább forint. 12

13 Szociális és gyermekvédelmi ellátás További változások az alapellátásnál: A falugondnoki, tanyagondnoki szolgálat támogatása 25%-kal emelkedett: Ft/szolgálat helyett Ft/szolgálat Bölcsőde: 30%-os plusztámogatás a szabályozás átalakításával: nem a ténylegesen bent levő, hanem a beíratott gyermekek létszáma a finanszírozás alapja, havi 10 napos hiányzás a választóvonal, az elvárt nyitva tartás is mérséklődött: 251-es osztószám helyett 240 nappal kell osztani, sokan település nem vette észre a módosulást fokozott kincstári ellenőrzés lesz Családi napközi: iskolás gyerekeknél csak az iskola nyitvatartási idején kívüli ellátáshoz jár támogatás Kötött felhasználás! 13

14 Szociális szakosított ellátás Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Feladatalapú finanszírozás (2013-hoz hasonlóan): 1) Szakmai dolgozók bértámogatása 2) Intézmény-üzemeltetési támogatás Összesen: 20,9 milliárd forint 1)Szakmai dolgozók bértámogatása: Elv: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó átlagbér alapú finanszírozás Lépései: ellátotti létszámból elismert alkalmazotti létszám (L/4) intézményvezető nélkül! (demensek 1,2 fő) elismert alkalmazott létszám x átlagbér ( Ft) = bértámogatás 14

15 2) Intézmény-üzemeltetési támogatás egyéb dolgozók béréhez, intézményvezető béréhez! szakmai-dologi kiadásokhoz, épület és infrastruktúra üzemeltetéséhez. Szociális szakosított ellátás A támogatás maximális összege: kiadás mínusz térítési díj bevétel Útmutató rögzítette az elismerhető kiadási elemeket (egyéb dolgozók bére, dologi és egyéb folyó kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, felújítások) A kiadások összegét csökkenti a személyi térítési díjakból származó (becsült) bevétel Intézmény-üzemeltetési támogatás maximális összege Miniszterek döntése megszületett, januári nettóban már folyósít a Kincstár. A bértámogatás + intézmény-üzemeltetési támogatás az intézmény működtetésére fordítható. 15

16 Gyermekétkeztetés A gyermekétkeztetés támogatása jogcím a évi törvénytervezetben a szociális ágazat támogatásai között szerepel. Előirányzat: 52,6 milliárd forint, mintegy 8,3 milliárd forint többlet (beépült a évi szerkezetátalakítási tartalékból juttatott összeg is)!! A támogatási rendszer teljesen megújult, nem gyermekenkénti fajlagos összeg jár, hanem Elismert dolgozók bértámogatása: Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása A valós igényekhez és az önkormányzati kiadásokhoz és bevételekhez jobban igazodó támogatási rendszer. 16

17 Elismert dolgozók bértámogatása: Gyermekétkeztetés kapacitástól függő számított dolgozói létszám (ellátotti létszám alapján elismert dolgozói létszám) létszám és a szervezési paraméterek határozzák meg (feladat-ellátási helyekkel járó többletek elismerése) kisebb üzemméretű étkeztetési helyek nagyobb fajlagos kiadási költségének elismerése, bértámogatás fajlagos összege: forint/számított létszám/év vásárolt szolgáltatás esetén is jár (ilyen esetben a szolgáltatási díjra használható) Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása béren kívüli egyéb kiadások (dologi és kiadások) támogatására szolgál útmutató határozta meg az igénylési feltételeket, az elismert kiadásokat a kiadások összegét csökkenti az elvárt személyi térítési díjbevétel Intézményüzemeltetési támogatás maximális összege február 4-ig 3 miniszter dönt az igényekről. 17

18 Gyermekétkeztetés Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása - az elbírálás elvei: az átlagos dologi kiadások, a nyersanyagköltségek és a térítési díjak ismeretében intézménytípusonkénti elismert kiadási és bevételi szint. Az e feletti kiadások, és az ettől elmaradó bevételek nem vehetők figyelembe; az elismert dologi kiadások és nyersanyagköltségek kialakítása során a kapacitások figyelembevétele (egy kisebb ellátotti létszámmal működő helyek költségei fajlagosan nagyobbak lehetnek): 500 fő alatti helyeknél 25%-kal magasabb költségszint elfogadása; a térítési díjak elismert szintjének a nyersanyagköltségek elismert összegével arányos meghatározása (500 fő és az alatti ellátott esetében csökkentett összegben); a vásárolt szolgáltatások és vegyes (saját konyha és vásárolt szolgáltatás együttesen van jelen) ellátás esetében a dologi kiadásokat csökkenti a bértámogatás vásárolt szolgáltatásra eső összege az üzemeltetési támogatás nagyságát az önkormányzatok egy főre jutó adóerőképessége is befolyásolja. A bértámogatás + üzemeltetési támogatás csak gyermekétkeztetésre fordítható, egymás között átcsoportosítható. 18

19 Kulturális feladatok támogatása Kulturális feladatok támogatása (17,9 milliárd forint, ami közel 300 millió forinttal magasabb az előző évinél). Szerkezetében és szabályozásában követi a évben bevezetett struktúrát. Differenciált, kötött támogatás az alábbiak szerint: megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei fenntartásához a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre), múzeumi tagintézmények működéséhez az illetékes települési önkormányzatok, a megyei könyvtárak feladataihoz a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre) vehet igénybe támogatást. további támogatás jár a településeknek, a megyeszékhely megyei jogú városoknak, (és Szentendrének) a fővárosi kerületeknek és a Fővárosnak a Kultv.-ben meghatározott közművelődési feladataik ellátásához. a megyei könyvtárat fenntartó városokat a kistelepülési könyvtári feladatok ellátásához kiegészítő támogatás is megilleti. A támogatás a szerződő környező kistelepülések lakosságszámához mérten eltérő összegű. A szerződéseket november 1-jéig kellett megkötni. 19

20 Előadó-művészeti támogatás, egyéb kulturális célú támogatások Előadó-művészeti szervezetek támogatása (11,3 milliárd forint) Az előző évihez képesti változások: 500 millió forinttal magasabb összegű, differenciált, kötött támogatás színházak, zenekarok, énekkarok számára, Operettszínház állami fenntartásba kerülésével a Fővárosi Önkormányzatnak ehhez már nem jár támogatás. A támogatási rendszerét az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX törvény határozza meg. 20

21 Beszámítás Egyes költségvetési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel A beszámítás a évinél differenciáltabb módon történik Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerőképessége nem haladja meg az 5000 forintot a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerőképessége 5001 és forint közötti ha a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerőképessége és forint közötti ha a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerőképessége és forint közötti ha a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerőképessége forint feletti Támogatáscsökkentés az elvárt bevétel százalékában 0% A legalacsonyabb adóbevételi potenciállal rendelkezőket a beszámítás egyáltalán nem érinti, e felett sávosan jelentkezik az elvonás. 25% 50% 75 % 100% 21

22 Beszámítás Szintén változás: Az elvárt bevétel miatti csökkentést a költségvetési törvényben rögzített sorrendben kell érvényesíteni a vonatkozó a évihez képest kibővített támogatási jogcímek tekintetében, így : 1. Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz jogcím 50%-a, 2. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcím 50%-a, 3. Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatok támogatása jogcím teljes összege, 4. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcím teljes összege. 22

23 Központosított előirányzatok Új jogcím az e-útdíj kompenzáció, 5 milliárd forintos előirányzattal. Az önkormányzatokat megillető gépjárműadó és iparűzési adóbevétel évi kiesésének ellentételezésére szolgál. Előleg február 28-áig, támogatás augusztus. Új jogcím: az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatása, 10 milliárd forintos előirányzattal. BM rendelet fogja szabályozni. 14 milliárd forinttal emelkedett a fővárosi közösségi közlekedés támogatása, további 2 milliárd forintot pedig a többi település kap a helyi tömegközlekedés működtetéséhez. 3 milliárd forinttal emelkedik az önkormányzati EU Önerő Alap előirányzata További kisebb növekedés érintette az önkormányzati fejlesztések támogatását (plusz 300 millió forint), a nyári gyermekétkeztetést (240 millió forintos többlet), illetve egyéb egyedi jogcímeket. 23

24 Tartalékok kiegészítő támogatások Továbbra is 3 része van: fejezeti tartalék (38,6 milliárd forint) megyei tartalék (0,5 milliárd forint) Adósságrendezéses önkormányzatok visszterhes kamattámogatása (0,1 milliárd forint) A fejezeti tartalék szolgál (részben) az önkormányzatok rendkívüli támogatására: kivételes esetben, működőképesség megőrzése, vagy az önkormányzati feladatok ellátását veszélyeztető helyzetek elhárítása érdekében igényelhető. BM rendelet fogja szabályozni (hamarosan megjelenik), BM + NGM miniszterek döntenek róla. 24

25 Néhány fontos szabályváltozás Megváltoztak a támogatások évközi módosításának szabályai: nincs áprilisi módosítás, csak júniusi és októberi, a költségvetési tv. 2. mellékletének Kiegészítő szabályaiban figyelni kell, mikor melyik jogcímeken van módosítási lehetőség, az Ávr-ben a kamatszámítás szabályai is ehhez igazodtak (első időpontig történő lemondás: alapkamat 50%-a, második időpontig történő lemondás: alapkamat) Az Áht. kiegészült a következő lehetőségekkel: az önkormányzat kérelme alapján a kincstár által benyújtott inkasszót legfeljebb 6 hónapra a kincstár visszavonhatja, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné, ha az önkormányzat igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet vele arra, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kincstár közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban ezek fedezetét, illetve összegét. A fedezetet a nettó finanszírozás, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetés biztosítja. 25

26 Néhány fontos szabályváltozás Változtak a költségvetési/zárszámadási rendeletek elfogadásához, illetve az egyes adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó szankciók: Nettó finanszírozás felfüggesztése már csak az Mötv. 111/A. -a szerinti esetben: Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyonnyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés a mulasztás megszüntetéséig tart, DE ha az önkormányzat a költségvetési évben legkésőbb december 5-ig nem tesz eleget, az év során felfüggesztett támogatások összege az adott évben nem folyósítható részére (csak a következő évben, amikor teljesíti a kötelezettségét)! Az egyéb adatszolgáltatások elmulasztásának szankciója már nem a nettó finanszírozás felfüggesztése, hanem bírság (legfeljebb a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások 0,1%-ának megfelelő összeg, de legalább forint; ismételten kiszabható!). 26

27 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az 5 ezer fő alatti települések korábbi adósságkonszolidációja a december 28-áig visszafizetésre került 1700 települési önkormányzat 73,4 milliárd forint értékű, és 10 többcélú kistérségi társulás 0,3 milliárd millió forint értékű adóssága. a konszolidáció 2012 december 12-ei állomány alapján történt, így nem maradtak ki azok, akiknek a 2011-es beszámoló szerint nem volt adósságuk, de azóta keletkezett, a likvid hitelek is visszafizetésre kerültek, így azokat nem kellett meghosszabbítani. 27

28 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja A Kormány döntése értelmében részleges adósságkonszolidációban részesülő 5 ezer fő alatti települések korábbi adósságkonszolidációja A kiugróan magas egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező 14 önkormányzat esetében a Kormány az adósságkeletkeztetés céljának és egyéb körülményeik vizsgálata utáni adósságkonszolidációról döntött (1674/2012. (XII. 28.) Korm. határozat). További vizsgálatok alapján a Kormány döntött az átvállalási mértékekről (1172/2013. (IV. 5.) Korm. határozat), így 9 önkormányzat esetén 100%-os, 1-1 önkormányzat esetén 80%-os, illetve 70%-os, 3 önkormányzat esetén 60%-os adósságkonszolidációra került sor 10,4 milliárd forint értékben. 28

29 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az 5 ezer fő feletti települések korábbi adósságkonszolidációja a konszolidáció alapmértéke (40-70%) a település egy főre jutó adóerejétől függött, e mértéktől a miniszterekkel kötött megállapodásban felfelé el lehetett térni, a maximális átvállalási mérték 70% volt, a január 11-éig lezajlott adatszolgáltatás adatai alapján végül 277 önkormányzat 610,3 milliárdos adóssága került átvállalásra (az alap mértékek mellett 486,3 milliárd forint került volna átvételre). 29

30 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az adósságrendezési eljárás alatt álló települések adósságkonszolidációja az adósságrendezési eljárást követő 60 napon belül kell lezajlania, az adósságrendezési eljárás lezárultának időpontjában fennálló adósság összege alapján, 5 ezer fő alatti települések esetén 100%-os mértékben, 5 ezer fő feletti települések esetén részlegesen (40-70%) történik az adósság konszolidációja. Eddig 6 önkormányzat esetében került sor ily módon konszolidációra (2,35 milliárd forint értékben), további 10 település van jelenleg adósságrendezési eljárás alatt, köztük az 5 ezer fő fölötti Tiszafüred. 30

31 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az adósságkonszolidációból kimaradt települések kompenzációja A Belügyminisztérium kezelésében lévő Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás előirányzatból ban csak ezen önkormányzatok részesülhettek támogatásban. Az EU Önerő Alap -ból 2013-ban ezen, jogosult települések magasabb, akár 75%-os támogatásra pályázhattak. A évi költségvetési törvényjavaslat alapján 10 milliárd forintos keret kerül meghatározásra e települések fejlesztéseinek támogatására. 31

32 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az önkormányzatok évi adósságátvállalása december 31-ei állomány alapján fog történni. Teljes mértékű átvállalásra kerül sor február 28-áig fog lezajlani január 15-éig kellett adatot szolgáltatni az ügyletekről a as adósságkonszolidációhoz hasonlóan. Az 1808/2013. (XI. 12.) Korm. határozat és a évi költségvetési törvény rendelkezik róla. A részleteket a évi költségvetési törvény ai tartalmazzák. 32

33 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az önkormányzatok évi adósságátvállalása Az átvállalás kiterjed a települési önkormányzatok és társulásaik, december 31-én fennálló, hitel- és kölcsönjogviszonyból, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltókibocsátásból, pénzügyi lízingből és szerződésben kapott legalább 365 nap időtartamú halasztott fizetésből, részletfizetésből eredő, pénzügyi intézmény felé fennálló adósságállományára, az önkormányzatok könyveiben szereplő víziközmű hitelek bevétellel nem fedezett részére. 33

34 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az önkormányzatok évi adósságátvállalása Az átvállalás nem terjed ki az Európai Uniótól vagy nemzetközi szerevezettől elnyert támogatás előfinanszírozására, illetve egyéb bevétel megelőlegezésére nevesítetten szolgáló ügyletekre, és a december 31-én a stabilitási törvény alapján jogszabály ellenesen fennálló likvid hitelekre. Az átvállalás megvalósítása hitel, kölcsön, kötvény és váltó esetén a 200 millió forint, 815 ezer CHF és 660 ezer EUR alatti ügyletek, valamint a lízing és halasztott fizetéses ügyletek esetén törlesztési célú támogatással, egyéb esetben átvállalással fog megtörténni. 34

35 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az önkormányzatok évi adósságátvállalása Az átvállalás menete évben lejáró likvid hitelek engedély nélküli átalakítására, esetleges meghosszabbítására december 31-éig volt lehetőség adósságállomány lejelentése január 15-éig (bankok aktív közreműködésével) megtörtént támogatás kifizetése, illetve átvállalásról szóló szerződések megkötése február 28-áig óvadéki betétek összegének befizetése február 28-áig 35

36 Az önkormányzatok adósság keletkeztető ügyleteire vonatkozó szabályok változása a kezesség, illetve garanciavállalás is engedélykötelessé vált, a fejlesztési célú hitel felvételének előkövetelménye lett valamely helyi adó (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, telekadó, építményadó) bevezetése, a kis összegű fejlesztési célú ügyletek is engedélykötelessé váltak, ha az ügylet összege meghaladja az önkormányzat éves saját bevételei 20%-át, működési adósság megújítás csak a végi adósság erejéig történhet, minden adósságot keletkeztető ügyletről adatot kell szolgáltatni, a nem engedélykötelesekről is (2014-től), EU-s önerő hitelek engedélykötelessé válnak (2015-től). 36

37 Köszönöm a figyelmüket! 37