Tájékoztató a szolvencia II. folyamatról február 23-i biztosítói konzultációs nap

Átírás

1 Tájékoztató a szolvencia II. folyamatról február 23-i biztosítói konzultációs nap A. Bevezetés Egy rövid történeti visszatekintéssel kell kezdeni. Az Európai Unióban a biztosítóintézetek tevékenységéhez szükséges szavatoló tőke követelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es évek során alakították ki, amelyeket az ún. I. nem-élet 73/239 és az I. élet 79/267 EUirányelvek tartalmaztak. Az elmúlt évtizedekben történt változások, különösen a közelmúlt történései kiváltották azt az igényt, hogy ez a meglehetősen régen megállapított tőkekövetelmény kerüljön felülvizsgálatra. Így indult el a Solvency I. program, amely szakaszban a hatályos szolvencia követelmények áttekintése és aktualizálása (átdolgozása) történt meg. Ezek a módosítások azonban lényegében finomítások és szigorítások (tőkekövetelmény magasabb összegű megállapítása) voltak, nem érintették a szolvencia rendszer lényegét. A Solvency I. végeredményeként született meg februárban a 12/2002., és 13/2002. EU-irányelv, amelynek szabályai 2004-ben léptek hatályba, és az ugyancsak 2004-ben hatályba lépett új Biztosítási törvény (továbbiakban: Bit.) is tartalmazza ezeket az előírásokat. A Szolvencia I. munkára alapozva a Bizottsági szervek a tagállamokkal együttműködve elindították annak folytatásaként a Solvency II. projektet. A cél, hogy a prudenciális szabályozást áttekintve, egy a mainál jóval kockázat érzékenyebb szavatoló tőke követelményt állapítson meg. A Solvency II. projekt mind szándékát mind tartalmát érintően párhuzamba állítható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli folyamatok és EU-ban folyó munkálatokkal. Alapvető feladat tehát a jelenlegi rendszer részletes és széleskörű felülvizsgálata, és amennyiben a felülvizsgálat eredményeként alapvető változások látszanak szükségesnek egy olyan szolvencia szabályozási rendszert kell létrehozni, amely jobban megfelel, ezáltal eleget tesz a biztosítók valódi kockázataiból fakadó elvárásoknak. A rendszernek ösztönöznie kell a biztosítókat, hogy azonosítsák, mérjék és különböző kockázatkezelési technikákat alkalmazva, kezeljék a kockázataikat. Szükség van tehát arra, hogy ezzel a kérdéssel az EU erre hivatott szervei behatóan foglalkozzanak, és közös EU kockázatkezelési és felügyeleti elvek kidolgozására kerüljön sor. Emellett további elvárt követelményként fogalmazódik meg, hogy a teljes pénzügyi szektor konzisztenciája érdekében a Solvency II. rendszert a szükséges mértékben össze kell hangolni a banki, befektetési vállalkozási területen alkalmazott szabályokkal. A hasonló kockázatokat tartalmazó termékeket elvben azonos módon kellene felügyelni, és azonos tőkevagy szolvencia követelményeknek kellene vonatkozni rájuk. Ennek szellemében indult meg a munka. A Szolvencia II. projekt két szakaszra oszlik. Az első szakasz feladata a rendszer általános kereteinek és fő elemeinek a meghatározása. A második szakasz feladata az első fázisban meghatározott elemek, az azonosított kockázatok kezelési részleteinek tisztázása. Az első szakasz lezárása megtörtént.

2 Ennek végeredménye egy ún. munkaanyag (Working Paper), amit a Biztosítási Bizottság Szolvencia albizottsága februárban tárgyalt és előkészített a Biztosítási Bizottság április 9-ei orientációs ülésére. Az ülés után született döntés a rendszer általános kereteiről. A második szakaszt, vagyis az azonosított kockázatok kezelésének módjára vonatkozó munkát a nov. 5-i 2004/6/EK határozattal létrehozott CEIOPS (Committee of European Insurance Occupational Pension Supervisors) irányítja. Ez a Bizottság a biztosítási szabályalkotás területére is kiterjesztett ún. Lámfalussy rendszer alapján jöhetett létre. Ennek lényege röviden: Az első szinten az ún. keretjogszabályok az együttdöntési eljárás keretében, azaz az Európai Tanács és az Európai Parlament jóváhagyásával születnek meg. A második szinten hozzák létre azokat a bizottságokat, amelyek a keretjogszabályok tekintetében, mint tanácsadó testület működnek, a végrehajtási szabályok tekintetében pedig, mint szabályozási bizottságok funkcionálnak. Az ilyen második szintű bizottságokat a biztosítási területen az Insurance Committee (IC) alapján létrehozott bizottságok jelentik. A harmadik szinten jelennek meg a szintén szektorális alapon kialakított bizottságok, amelyek a technikai jellegű, végrehajtási szabályoknál tanácsadó bizottsági funkciót látnak el. A biztosítási területen az Insurance Conference bázisán alakították ki a biztosítási bizottságot, vagyis a CEIOPS-t. A harmadik szintű bizottságok tagjai a tagállamok felügyeleti szervei, és főszabályként csak a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség nem EU-s tagjai lehetnek megfigyelői e bizottságoknak. A CEIOPS munkája során nagyban támaszkodik különböző nemzetközi szervezeteknek a szolvencia témához kapcsolódó munkájára. Ezek az IAIS (International Association of Insurance Supervisors: Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége), IAA (International Actuarial Association: Aktuáriusok Nemzetközi Szövetsége), IASB (International Accounting Standards Board: Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete). A CEIOPS megalakulását követően létrehozott hét munkacsoportot, amelyek közül négy kizárólag a Szolvencia II projekttel kapcsolatos ún. technikai munkát látja el, míg további három a szektorközi folyamatok kezelését szolgálja. A munkacsoportok a következők: I. pillér: A tőkeszükségletre (amely várhatóan kétszintű lesz és az ún. MCR, a minimális tőkekövetelmény lenne a prudenciális felügyelet alapvető eszköze), a biztosítástechnikai tartalékokra és ezek eszközfedezetére, a befektetési szabályokra vonatkozó követelmények alkotják ezt a pillért. A jelenlegi rendszertől eltérően a befektetési szabályok a tartalékokon kívül a tőkeszükséglet fedezetére is kiterjednének. Az I. pillér megoszlik élet- és neméletágira, vagyis gyakorlatilag két munkacsoport létezik. II. pillér: Ez tartalmazza a felügyeleti szabályokat (vagyis a felügyelet működésére, eljárásaira vonatkozó szabályokat), amelyek elsősorban a belső ellenőrzésre, kockázatkezelésre, kockázatfigyelésre vonatkoznak. A biztosítók belső kockázatkezelési, ellenőrzési rendszere mutathatja meg a legjobban az adott társaság kockázati profilját. Bár egyetlen modell sem fogja tökéletesen lefedni a teljes kockázati profilt, de a kockázatok számszerűsítésére és azok alkalmazása a döntő a kockázatkezelés vizsgálatában. E pillér lényege, hogy erősítést kapjon a felügyeleti ellenőrzés, hiszen ez elengedhetetlen az új EU szolvencia rendszer bevezetésével. 2

3 III. pillér: Ennek célja, hogy a lehető legteljesebb információ nyilvánosságra hozatalával a biztosítók tevékenységének átláthatóságát növeljék. A nyilvánosság, mint az ellenőrzés egyik legfontosabb eszköze, alapvető elemként jelenik meg a jövőbeni felügyeleti működésben. Jelen munkafázisban egyelőre annyit lehet megfogalmazni, hogy a felügyeleti hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében, a különböző jelentéstételi, beszámolási kötelezettségeket (amelyeket az egyes nemzetközi szervezetek dolgoznak ki) össze kell hangolni. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni és hasznosítani az IAIS, az IASB, és a Bázel II. program ilyen irányú, témájú munkáit. Ugyanakkor gondosan kell eljárni a felügyelet rendelkezésére álló információkból a nyilvánosságra hozható és a nem a nyilvánosságnak szánt adatok körének meghatározásában is. Group Wide Supervision and Cross Sectoral Consistency Group E munkacsoport a három pillér csoport szintű alkalmazásával foglalkozik, szem előtt tartva a biztosítói csoportokról és a pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv előírásait (szükség esetén kezdeményezve azok módosítását), valamint a Bázel II. európai átvételével kapcsolatos szabályozást. Jelenleg a CEIOPS februári ülésére készült egy munkaanyag, melyben felvázolásra kerülnek a megjelölt feladatokkal kapcsolatban elsőként felmerült problémák, elképzelések, irányvonalak. (A Munkacsoport munkája szorosan kapcsolódik az IGSC munkájához. IGSCről lásd később.) A következő Munkacsoportok nem tartoznak a Solvency II. projekthez, de közvetve annak célját szolgálják: Occupational Pensions Working Group A CEIOPS WGOP feladata a foglalkoztatói nyugdíjellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelv átültetésének elősegítése. Az irányelvet szeptember 23-ig kell a tagállamoknak átvenni. A munkacsoport elsődleges feladata jelenleg a határon átnyúló tevékenységek felügyeletére vonatkozó felügyeletek közötti eljárásrend kidolgozása. Az irányelv a foglalkoztatói nyugdíjat szolgáltató intézményekre vonatkozik, amelyekre a leginkább jellemző, hogy eltérő jogi struktúrában működnek, és ez idáig csak minimális harmonizáció történt ebben a szektorban. Az ebből fakadó nehézségek miatt az eljárásrend kidolgozása mellett a munkacsoport tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok kicserélésével, valamint az irányelv egyes rendelkezéseire vonatkozó közös értelmezésekkel segíti az irányelv nemzeti jogrendekbe való átültetését. (Főbb témák: külföldi belépő a hazai nyugdíjpénztárba, ennek eljárásai; befektetési szabályokat hogyan kell alkalmazni; szociális és munkaügyi előírások kezelése, mivel ezek nem tartoznak a CEIOPS tagok hatálya alá, hanem minisztériumi hatáskörök - sőt egyes országokban több minisztériumhoz tartozó hatáskör.) A protokoll tervezetét szintén a CEIOPS februári plenáris ülésén tárgyalja. Insurance Group Supervision Committee (korábban Helsinki Protocol Working Group): (ez csak egy rövid kis ismétlés lenne, a délelőtt hallottak alapján) A Bizottság jelenlegi fő feladata jelentés készítése a biztosítói csoportok felügyeletéről szóló 98/78/EK irányelv esetleg szükséges módosításáról a konglomerátum direktíva végrehajtása kapcsán felmerülő feladatok fényében. A jelentés három fő kérdéskörre koncentrál: a csoport 3

4 szintű szolvencia számítására, a csoporton belüli ügyletekre valamint a belső ellenőrzés, és kockázatkezelés kérdéseire. Ezeken kívül röviden kitér a krízishelyzetek kezelésével kapcsolatos problémákra is. Ez utóbbi kérdéssel a jelentéstől függetlenül is foglalkozik a bizottság: meg kívánja határozni, mi tekintendő szükséghelyzetnek, amely feltétlenül szükségessé teszi a csoporthoz tartozó többi biztosító felügyeletének tájékoztatását, ill. hogy ilyen helyzetben a tájékoztatáson kívül mit foglaljon magában a felügyeletek együttműködése. A bizottság másik, folyamatosnak tekinthető feladata a co-ordination committee-k számára készített útmutató folyamatos karbantartása a változó szabályozások tükrében. Working Group on Financial Stability A CEIOPS pénzügyi stabilitási munkacsoportját alapvetően a makro-prudenciális elemzési tevékenység fejlesztésének részeként hozták létre, azzal a céllal, hogy tegyen javaslatot a biztosítókra és a nyugdíjalapokra vonatkozó rendszeres jelentőrendszer, illetve adatbázis kereteire, illetve módszertanára. A munkacsoport készített egy ad-hoc tanulmányt a hiteltranszfereknek (CRT) a biztosítási szektort érintő vonatkozásairól. Ez a tanulmány részévé vált egy a BSC, a CESR és a CEIOPS által készített közös jelentésnek. Másrészt a csoport folyamatosan konkretizálja az általa készítendő stabilitási jelentések adatgyűjtési hátterét. Az elért eredmények alapján a szükségesnek ítélt alapvető adatszolgáltatás hamarosan féléves gyakorisággal rendszeresíthető lesz. A csoport megkezdte a stabilitási jelentések rendszeres készítését, amelyek ütemezése a későbbiekben várhatóan az adatszolgáltatás rendjéhez fog igazodni. E jelentések jelenleg csak a CEIOPS számára készülnek, a későbbiek során azonban BSC/CESR/CEIOPS közös jelentéshez való hozzájárulásként, illetve publikus formában is megjelenhetnek majd. A CEIOPS a Pénzügyi Stabilitási Bizottságot kérte fel a Szolvencia 2 projekt mennyiségi hatásvizsgálata (QIS) első iterációjának elvégzésére. A Bizottság a módszertan véglegesítésére március 31-i határidőt kapott. A felügyelt intézmények általi számítások benyújtására június 1., az előzetes következtetések prezentálására június 28., a végleges tanulmány elkészítésére pedig október 31-e a határidő. A QIS e kezdeti szakaszában való részvétel nem kötelező, de a Bizottság arra számít, hogy a munkájában jelenleg részt vevő 14 tagország mindegyike részt vesz a QIS-ben is, így Magyarország is. (Az Unió többi országa viszont nem, tehát Magyarországon kívül egyetlen új tagország sem). A Felügyelet célszerűnek látná, ha részt vennénk ebben a projektben. Az esetleges szakmai indokok mellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a távolmaradás presztízsveszteséggel járhatna. Korlátozó tényező lehet viszont, hogy a számítások elvégzésére a majd felkért intézményeknek rövid határidő állna csak rendelkezésre. Ehhez vár a Felügyelet segítséget a biztosítóktól. Ezúton kérjük, hogy előzetesen fontolják meg a csatlakozást a projekthez. Végezetül a CEIOPS keretein belül nyolcadikként alakult meg decemberében a Biztosításközvetítők Bizottsága (Insurance Mediation). Az ún. regiszterek felállításával be is töltötte hivatását. A Felügyelet természetesen képviselteti magát mindegyik munkacsoportban, bizottságban. Az eddigieken kívül a CEIOPS működtet egy ún. Consultative Panel-t, amely a szakma képviselőiből áll, vagyis a piaci szereplők közvetlenül is eljuttathatják észrevételeiket, véleményüket a CEIOPS részére. 4

5 Összegzés A CEIOPS 18 ún. felkéréssel fordult a különböző munkacsoportokhoz. Ezek a felkérések jelentik az egyes munkacsoportok mandátumát. A 18 felkérést három szakaszban kell megválaszolni. Ennek első hulláma most a februári plenáris ülésen záródik. A második hullám indítása is megkezdődött már, gyakorlatilag az előző év végén, mivel a csoportoknak novemberben kellett leadni a most záruló szakasz anyagait, ami 6-ot tartalmaz a 18-ból. A tervezet ún. első hulláma az első hat felkérést tartalmazza: 1. Belső ellenőrzés és kockázatkezelés (request No.1.) 2. Befektetési szabályok (request No. 5.) 3. Eszköz-forrás menedzsment ALM (request No. 6.) 4. A felügyelet gyakorlata egyedi intézmények felügyelésében (request No. 2.) 5. A felügyelet gyakorlata, ún. objektív mutatókra támaszkodva (request No. 3.) 6. A felügyelet tevékenységének átláthatósága (request No. 4.) E hat felkérés a direktíva szintű szabályozáshoz kért és kapott tanácsot, anyagokat. A tervezet második hullámának témai, illetőleg az ebből következő harmadik hullám témakörei: 1. Biztosítástechnikai tartalékok az életágban No Biztosítástechnikai tartalékok a nem-életágban No Biztonsági intézkedések és befektetési szabályok No Szolvencia tőkekövetelmény, standard modell N Szolvencia tőkekövetelmény, belső modell és annak jóváhagyása (élet és neméletágban) No Viszontbiztosítás és egyéb kockázatcsökkentő technikák No Mennyiségi hatástanulmány és adatszolgáltatás No A felügyelet eljárásai (pl. engedélyezés, intézkedések, piacról való kivezetés) No A (rendelkezésre álló és a szükséges) szolvencia szint ellenőrzése, No A szakmai alkalmasság és az üzleti megbízhatóság kritériumai No Az egyes felügyeletek tevékenységének, eljárásainak, gyakorlatának vizsgálata más felügyelet által (a helytelen gyakorlatból levonható tanulságok, a jó gyakorlat elterjesztése, mint harmonizált, egységes EU-gyakorlat) No A biztosítói csoportok, pü-i szektorok (vonatkozó direktíva alapján elemzés a szükséges tőkekövetelményről) No.18. Ezek a felkérések a második szintű és a harmadik szintű szabályozás előkészítéséhez adnak anyagokat. Ennek határideje év vége. A direktíva tervezetének összeállítása és vitája évben lesz, az elfogadását 2007-re tervezik. A tagállamok nemzeti jogába való átültetésre előreláthatólag 2008-ban kerül sor. A Pillar II Munkacsoportról részletesebben: A munkacsoport arra kapott mandátumot, hogy állítson össze javaslatot a felügyeleti eljárások, az eszközrendszer meghatározásához, azok kidolgozásához. Mint valamennyi munkacsoport esetében, a végső cél egy beszámoló készítése a Bizottság feladatának segítésére, nevezetesen a jövőbeni biztosítói direktíva tervezetének megalapozása. A felügyeletek alapvető eszköze az ellenőrzés. E feladat végzése áll tehát a munkacsoport figyelmének középpontjában. Az ellenőrzések által feltárt hiányosságok, a megállapítások, és következtetések adnak alapot a felügyelet intézkedéseire, a szankciók kiszabására, így célszerű az ellenőrzés fő elemeit az EU szintjén összehangolni. Szem előtt tartva azonban, 5

6 hogy az egyes ellenőrzések során mindenkor az adott biztosító tevékenysége, kötelezettségei, piaci helyzete dönti el, mely ellenőrzési elemeket, eszközöket, módszereket alkalmazzák. Az ellenőrzés területeit, illetőleg azokat a minimum követelményeket, amelyek létfontosságúak a felügyelés teljesítéséhez, pontosan be kell határolni. Ezek közül is a legfontosabb területek a belső ellenőrzés, a kockázatkezelés, a befektetési politika, az eszköz-forrás menedzsment (ALM) és a viszontbiztosítási program, annak szerkezete. Meg kell határozni a felügyeletek hatáskörét, így a biztosítók jogszabálysértéseihez (pl. limitsértések), ill. rossz gyakorlatához kapcsolódó intézkedési jogköröket, a felelősségi kört, valamint a standard szabályoktól való eltéréshez az engedély megadásának általános elveit. Továbbá külön elvárások megfogalmazása is szükséges az ügyfelekkel szembeni korrekt magatartásra vonatkozóan. (Ilyen, pl. a hozam /nyereség/ megosztási politika, az ügyfelek tájékoztatása, a minimálisan ismertetendő adatok köre, gyakorisága, stb.) Alapvető követelmény, hogy a piac valamennyi szereplője számára átláthatók, egyértelműek és következetesek legyenek a felügyelet magatartásának mozgatórugói, a felállított kritériumok és az érteléskor alkalmazott módszerek. Ennek kapcsán merült fel, hogy szükség lehet egy olyan rendszer kialakítására is, amelyben az EU felügyeleti hatóságai folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik egymás gyakorlatát (ez az ún. peer review) annak érdekében, hogy egységesen értelmezzék a direktívából adódó feladatokat, és a jó gyakorlatot át tudják venni egymástól. (Itt szeretném megjegyezni, hogy e felkérés kidolgozásáért, az elvek meghatározásától az ún. peer review lebonyolításának technikai részleteiig a magyar tag a felelős.) A Pillar II munkacsoportnak tehát arra kell fektetnie a hangsúlyt, hogy megtalálja azokat a felelősségi pontokat, ahol a felügyeletnek be kell avatkozni, vagyis intézkedési köztelezettsége keletkezik. A munkacsoportban az ún. első hullámban, vagyis a munka első szakaszában az alábbi témák kerültek napirendre: a) az SRP (Supervisory Review Process), vagyis a felügyelés folyamata (két megközelítés létezik, miszerint az ún. jogi kockázatok, pl. az engedélyezés beletartozik-e az ellenőrzési folyamatba, vagy sem), b) a kockázatkezelés és belső ellenőrzés (a jövőben jóval nagyobb súlyt kell kapnia), c) a kívánatos szolvencia színt és annak ellenőrzése, (kapcsolódás az I. pillérrel) d) a felügyeleti adatszolgáltatás és az off-site ellenőrzés (vagyis a monitoring), e) az on-site, vagyis a helyszíni ellenőrzés (mikor és milyen gyakran, kapcsolódás, egymásra épültség a helyszíni és a helyszínen kívüli vizsgálatok tekintetében) továbbá f) a felügyeleti megelőző és korrekciós intézkedések, g) a felügyeleti büntető intézkedések, h) a piacról történő kivezetés, Ez utóbbi három pont szintén szorosan kapcsolódik az I. pillérhez, hiszen többnyire (a szavatoló tőke) az MCR és SCR határok megsértéséhez kötődnek ezek a felügyeleti eszközök. 6

7 A Munkacsoport elkészítette az Előzetes jelentés címet viselő beszámolóját a CEIOPS felé, annak tárgyalását követően a CEIOPS First Wave of Call for Advice címet viselő összefoglaló anyagába beépítésre került. Kiemelnék néhány fontos pontot, amelyekben vita várható, illetőleg a második és harmadik hullámban még vissza kell térni. 1. Az egyik legtöbb vitát kiváltó témakör az ún. kis biztosítók (közepes nagyságú biztosítók), illetőleg a rájuk vonatkozó szabályozás volt. Alapvető problémát az okozott, hogy az egységes szabályozás nem tűr meg elkülönült tőke- és egyéb működési követelményeket. Az EU-tagállamok többsége azonban úgy látja, hogy a biztosító nagysága, piacon betöltött szerepe is erőteljesen befolyásolja a betartandó szabályokat. Végső állásfoglalás szerint a direktívának utalni kell erre a különbségre. Azonos tevékenység egységes elvi alapon való kezelését, mint EU-alapelvet sérteni nem lehet, de az ügy súlya megköveteli, hogy legalább a level 2 szinten (vagyis a direktíva technikai előírásaként) szabályozásra kerüljenek a kis- és közepes nagyságú biztosítók.(a jelenlegi információk szerint a harmadik hullámban tér vissza a CEIOPS erre a felkérésre. További megjegyzés: a legtöbb tagállam kezeli ezt a kérdést, mint ahogyan a Bit. is tartalmaz ilyen megkülönböztetést.) 2. A Pillar II. Munkacsoport a készülő direktívában egy szakaszt szeretne igényelni a biztosító vezetősége felé megfogalmazandó követelményekre (az ún. corporate governance témakört szeretné kiemelten kezelni). Ezt a javaslatot az olasz tag vezette elő és a Munkacsoport egyetértett vele. A CEIOPS nem támogatta ezt az elképzelést, viszont a szakmai alkalmasság és az üzleti megbízhatóság ( fit and proper ) feltételei a kifejtésre váró témák között vannak. A Munkacsoport megítélése szerint ezek összefüggnek, pontosabban ez részét képezi a Governance of Insurance Companies javasolt témakörnek. A magyar álláspont tehát támogatta a(z olasz) javaslatot, vagyis a Munkacsoport javaslatát, miszerint szükség van a biztosítói szektorban az itt jellemzően alkalmazott vezetőkkel szembeni elvárások megfogalmazására. Annál is inkább egyetértettünk ezzel az elképzeléssel, mivel a jelenleg hatályos Bit. is tartalmaz erre részletes szabályokat. 3. Fontos változás előtt áll a befektetési terület. A szándékok szerint a biztosítók számára követelményként kerül előírásra a befektetési politika és az ALM politika elfogadása, legalább évente. Szükségesnek tűnik ezen kívül befektetési szabályokat is megfogalmazni. Pontosabban az a megítélés az EU-tagállamokban, hogy a jelenlegi direktívák szerinti befektetési szabályok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, ezért valószínűsíthető, hogy alapjaiban nem szükséges megváltoztatni, de finomításra szükség van, az új helyzethez való alkalmazkodás elkerülhetetlen. A változások elsősorban koncentrációs szabályokra vonatkoznának, továbbá a jelenlegi elképzelések szerint - egységesek lennének a szavatoló tőke szükséglet (MCR, az SCR) és a biztosítástechnikai tartalékok esetében is. A második hullámbeli 9, 10 és 11. felkérések, vagyis az ún. a biztonsági intézkedések és a befektetési szabályok No. 9, a szolvencia tőkekövetelmény, standard modell N. 10 és a szolvencia tőkekövetelmény, belső modell és annak jóváhagyása N. 11. tárgyalásakor kell tisztázni ezeket a kérdéseket, tekintettel a Pillar I és a Pillar II felkérései közötti átfedések, ill. kapcsolódási pontokra is. 4. A Pillar II. Munkacsoport felmérte, illetőleg összegyűjtötte, hogy az egyes tagországok közül ki alkalmaz és milyen stressz tesztet, illetőleg annak gyakorlati megvalósítása milyen intézkedéseket vált ki. 1 (A magyar felügyelet jelezte, hogy 1 Általánosan megállapítható, hogy a gazdaságilag fejlett EU-tagországok mindegyike alkalmaz stressz tesztet, és azok többnyire azonos gondolatmenetet követnek. A részvények és a kötvények árfolyamának elmozdulását 7

8 egyelőre nem alkalmazza ezt az eszközt, de szándékában áll a közeljövőben kidolgozni.) A Munkacsoport felmérte továbbá az early warning system, és egyéb megelőző rendszerek alkalmazását a tagállamokban, hasonlóan a stressz tesztek alkalmazásához. Magyar részről a negyedéves kockázatértékelés, mint megelőzésre, időben történő felügyeleti beavatkozásra alkalmas rendszer került bemutatásra. 5. A Munkacsoport arra a megállapításra jutott, hogy az általános szabályoknak mindenképpen meg kell jelenniük a direktívában, de legalább level 2 szintűnek kell lenniük. Csak a részletes, felügyeleti hatáskörbe tartozó szabályok kerüljenek level 3 szintre (ami nem képezi az EU egységes joganyagát). Röviden áttekintve tehát itt tart a Pillar II munkacsoport a feladataival. Az elkövetkező időszak feladatai: A legfontosabb kérdések, kapcsolódási pontok a Pillar I és Pillar II között, amelyek a munka első szakaszának lezárásából (a First Wave -ből) adódnak, de a második hullám (a Second Wave ) során kell kidolgozni: MCR, SCR szintek megsértése és a felügyelet intézkedései (solvency control levels) Prudent person principle (befektetési szabályok) Internal Models (kockázati tényezők) Powers of the Supervisory Authorities (milyen eszközöket kell meghatározni a direktívában). A CEIOPS-szal kapcsolatos anyagok, információk a honlapján elérhetők, aminek a címe: Dr. Hajdu Gabriella Szabályozási és jogalkotási főosztály Pillar II munkacsoport tagja vizsgálják előre meghatározott arányok mellett, illetőleg ezek kihatását a biztosító eszközeinek értékére elsősorban az életbiztosítóknál. (Az is általános gyakorlat, hogy a forrásoldali hatásokat nem vizsgálják.) Jellemzően a lefuttatott scenáriók száma 4-6 között mozog. Érzékenységi tesztet a felügyeletek nem igazán alkalmaznak. A tesztek kiértékelése alapján kategorizálást végeznek, amely végeredményben azt segít eldönteni, hogy kell-e vizsgálatot folytatni az adott biztosítónál. Az egy osztrák kivételtől eltekintve, általánosan igaz, hogy a stressz teszt elvégeztetése, illetőleg mint ellenőrzési eszköz használata nem jogszabályi előírás alapján történik. 8