Az Európai Unió közlekedéspolitikája. Jelentősége. A hatáskör jellege. Tények. A közlekedés szektor meghatározó tulajdonságai. A kezdetek.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Unió közlekedéspolitikája. Jelentősége. A hatáskör jellege. Tények. A közlekedés szektor meghatározó tulajdonságai. A kezdetek."

Átírás

1 Az Európai Unió közlekedéspolitikája Jelentősége Kajtár Gábor előadása 1 a GDP 7%-a a foglalkoztatás 5%-a a versenyképesség egyik alapja alapvető polgári jog a teljes energiafelhasználás 30% olajfüggőség: 98% gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdés 2 Árufuvarozás közúton 44% rövidtávú tengeri hajófuvarozás 39% vasúton 10% belvizeken 3% Tények Személyszállítás közúton 81% repülővel 8% vasúton 6% A hatáskör jellege volt EKSZ 3. cikk közös politika elfogadás a közlekedés területén a közös piac nem érhető el nélküle de nem a szolgáltatások szabadsága körébe tartozik! külön rendelkezések a közlekedéspolitikára közösen elfogadandó politikára van szükség mert a gazdasági, jogi és politikai feltételek nagyban különböztek 3 4 A kezdetek nagyon sokáig nem történt meg a közös kereskedelempolitika meghatározása ezért a tagállamok kompetenciája fennmaradt ennek oka a közlekedéspolitika természetében rejlik 5 A közlekedés szektor meghatározó tulajdonságai 1. a nemzeti gazdaságpolitika meghatározó része 2. nélkülözhetetlen kiegészítő tevékenysége más iparágnak 3. a különböző szállítási és közlekedési módok egymással is versenyben vannak 4. gyakran közszolgáltatói szerepet is ellátnak 5. a közlekedés nem árú, hanem mulandó szolgáltatás 6. nem korlátozható a nemzeti határokkal 6 DT-Europa 1

2 A változás főbb okai a ECJ ítélete, melyben elmarasztalta a Tanácsot a szerződést megszegve a Tanács elmulasztotta biztosítani a szolgáltatások szabadságát a nemzetközi közlekedés területén, és kidolgozni azon feltételeket, amelyek alapján nem honos szállítók közlekedési szolgáltatásokat nyújthatnak az adott tagállam területén (Parlament v. Tanács, 1983) az 1985-ös Fehér Könyv egységes európai piac megvalósítása 1992-ig szigorú határidőket állapított meg 7 Jogalap: EUMSz cikkek A szerződések célkitűzéseit az e címben szabályozott területen egy közös közlekedéspolitika keretében kell végrehajtani (90. cikk) 91: pontos hatáskör, rendes jogalkotási eljárás (294. cikk) 92: az 1958 előtti helyzet befagyasztása 93: engedélyezett támogatások köre 94: fuvarozók gazdasági körülményei 95: diszkrimináció tilalma 96: tiltott támogatások köre 97: lehetséges határátlépési díjak 98: NSZK-kivétel 99: tagállami tanácsadó bizottság 100: tárgyi hatály: vasút, közút, belvíz (T; qmv: tengeri, légi) cikk valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályok azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet Lex specialis vagy önálló rezsim? mindent felülbíráló szabályok? VAGY az általános szabályokat is alkalmazni kell, a csak módosít ezeken? a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket az egyéb megfelelő rendelkezéseket 9 Bizottság v. Fro. az RSZ. általános szabályai a közlekedés területén is alkalmazandók kivéve, ha ennek ellenkezőjéről a szerződés kifejezetten rendelkezik (pl. 58. cikk) 10 Az 1985 előtti időszak a vasutak tradicionális hozzáállása a közúti forgalom radikális növekedése gazdátlanul hagyott kikötők a kombinált szállítás megjelenése rossz városi közlekedés es cselekvési terv egyenlő elbánás (szállítók, fogyasztók) vállalkozások pénzügyi függetlensége szállítók cselekvési szabadsága igénybe vevők választási szabadsága beruházások koordinációja intézkedések a 60-as években liberalizációs: a piacra jutás elősegítése szervezeti: szállítók díjainak szabályozása harmonizációs: az állami támogatások ellensúlyozása akadozó cselekvés, sikertelenség 12 DT-Europa 2

3 1985-ös Fehér Könyv az egységes belső piac kialakítása fő prioritás a tagállami protekcionista szabályokat el kell tör ölin a tagállamok közötti nemzetközi határokat meg kell szüntetni után: az egységes közlekedési piac létrehozása intenzív jogalkotás a 80-as évek második felében egységes versenyfeltételek megteremtése átfogó intézkedések közlekedési szektoronként eltérő időpontok/határidők szektoronként os félidős értékelés Közúti közlekedés mobilitás az utasoknak és a vállalkozásoknak védelem környezet, energiabiztonság, utasok, munkavállalók innováció hatékonyság és fenntarthatóság, új technológiák nemzetközi dimenzió egységes EU, mint közlekedési nagyhatalom piacra jutás szakmához jutás pénzügyi szabályozás szociális rendelkezések műszaki harmonizáció környezetvédelem veszélyes áruk szállítása piacra jutás a kvótarendszer tágítása, majd eltörlése antidiszkriminációs intézkedések kabotázs szakmához jutás hármas feltételrendszer: jó hírnév, megfelelő pü-i háttér, szakmai hozzáértés pénzügyi szabályozás gépjárműadó, úthasználati díj: útdíj vagy használati díj (maximálva) 17 szociális rendelkezések kötelező pihenőidő max. 9 óra naponta 45 perces pihenők heti pihenőidő minimum korhatár: 18 és 21 év műszaki harmonizáció tachograph (adatrögzítő) beszerelése gumiabroncs paraméterek, biztonsági öv jogosítványok kategorizálása, kölcsönös elismerése környezetvédelem / biztonság kötelező műszaki ellenőrzések évente, félévente ökopontrendszer CARE-adatbázis a balesetekről 18 DT-Europa 3

4 az a jog, amely alapján egy adott tagállamban nem honos, bejegyzett telephellyel nem rendelkező fuvarozó szolgáltatást nyújthat az adott tagállam két pontja között 1988-ig tiltott 1990-től liberalizáció 1998-tól teljes szabadság 5x növekedés főszereplők: Benelux államok, Kabotázs No. területén (70%) 19 Szlovénia autópályadíjai 2008-ig alacsony kilométerdíj 2008-tól csak féléves és éves matrica féléves: 35 euró éves: 55 euró gyanú, hogy ezzel Szlovénia uniós jogot sért, mert az átutazó autósok aránytalanul sokat kénytelenek fizetni Szlovénia július 1-től módosítja a tarifarendszert: 15 eurós díj 7 napra nem példa nélküli: pl. Ausztria 20 Környezetvédelem Vasúti közlekedés olajfogyasztás ebből a közúti ez az éves CO2 kibocsátás 28%! negatív externáliák London, első vasúti csomag (2001) strukturális harmonizáció piacra jutás második vasúti csomag (2004) harmadik vasúti csomag (2007) 22 Strukturális harmonizáció vasúttársaságok vezetésének függetlenítése az államtól az infrastruktúrához való hozzájutás elősegítése hatósági alapfunkciók függetlenítése a társaságoktól Piacra jutás vasúttársasági tevékenységi engedély alapfeltételei jó hírnév, pénzügyi háttér, szakmai hozzáértés, felelősségbiztosítás, technikai-biztonsági-munkáltató kötelességek teljesítése az EK egész területére érvényes működési engedély Hálózati Nyilatkozat az infrastruktúra leírása használatbavételi díjak és megállapítási elvei az infrastruktúra rendelkezésre bocsátásának elvei és krtitériumai 23 Második vasúti csomag (2004) vasútbiztonsági bizonyítványok egységesítése az interoperabilitás erősítése Európai Vasúti Ügynökség teherszállítási piac megnyitása 24 DT-Europa 4

5 Harmadik vasúti csomag (2007) január 1-ig meg kell nyitni a verseny előtt a vasúti személyszállítást ez az infrastruktúrához való hozzáférést jelenti január 1-ig ott, ahol a nemzetközi személyszállítás eléri az 50%-ot kivéve: amik az EK területén kívül kezdődnek és végződnek derogáció: év késések: 1 v 2 órás; 25% v 50%-os visszatérítés mozdonyvezetők min. életkora 20 év képzési és eü. előírások, jogosítvány tanúsítványok Negyedik vasúti csomag (2014?) a belföldi személyszállítási piac megnyitása a jövőben bármely uniós vasúti társaság előtt megnyílik a lehetőség, hogy járatot indítson egy másik EU-tagállam két pontja között a vasúti pályafenntartók függetlenségének megteremtése számos tagországban még mindig közös cég működteti a vasúti pályát, és a vasúti szolgáltatásokat, ami a verseny egyik legnagyobb akadálya a közös tulajdon nagyban megnehezítheti az új szereplők piacra lépését Európai Vasúti Ügynökség (ERA) vasúti szuperhatóság: a tagállami engedélyezési hatóságok fölé kerül a tagállamok közötti nagyobb műszaki és jogi átjárhatóság megteremtése egyablakos ügyintézés (one-stop shop): európai útlevél biztosítása a szolgáltatóknak és az általuk üzemeltetett szerelvényeknek 26 Belvízi hajózás Kombinált fuvarozás Piacra jutás rajnai hajózás Mannheimi egyezmény (1868) rajnai hajózási engedély a kabotázs liberalizálása Strukturális fejlesztés az áruszállítás 3%-a de hajóból többletkínálat hajóselejtezési prémium régit újért rendszer 27 fölös kapacitások a vízen és a síneken drága és csak hosszú távon térül meg de: csökkenti a közutak terheltségét és környezetkímélőbb vasút-közút belvízi-közúti közút-tengeri 28 Tengerhajózás - főbb célkitűzések Erika (1999) a világ hajózási piacaira való kijutás védelme a tisztességes verseny elősegítése az EK-flotta versenyképességének javítása a szektor szociális körülményeinek fejlődése 29 Erika I. csomag hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetekre vonatkozó szabályok hajóbiztonsági ellenőrzések Erika II. csomag Európai Tengeri Biztonsági Ügynökség tengeri közlekedés megfigyelő és információs rendszer kettős héjazatú tartályhajók 30 DT-Europa 5

6 Légi közlekedés Előzmények az első csomag a második csomag a harmadik csomag kiegészítő intézkedések műszaki harmonizáció repülésbiztonság környezetvédelem eschicagói egyezmény korlátlan állami szuverenitás engedélyköteles járatok, kivéve charterjáratok és a műszaki okok miatt leszállók nemzeti légitársaságok és előjogaik bilaterális egyezmények elterjedése hány légitársaság működhet mely útvonalakon repülhetnek milyen tarifákat alkalmazhatnak 32 A csomagok folyamatos liberalizáció rugalmasabb utaskapacitás kedvezmények engedélyezése többes kijelölés liberalizálása légiforgalmi szabadságjogok köre bővül kiegészítő intézkedések számítógépes helyfoglalási rendszer utazási iroda semleges versenyfeltételek diszkriminációmentesség résidők elosztása Európai Légügyi Biztonsági Ügynökség 33 Résidő elosztás légi járművek fel- és leszállására biztosított idő résidő-elosztó koordinátor 50% az újonnan piacra lépőknek átruházás lehetséges grandfather rule use it or loose it elv (80% alatt) 34 Új légitársaságok között 80 új légitársaság jött létre, 60 szűnt meg a liberalizáció megnyitotta a piacokat, lehetővé tette új légitársaságok létrehozását és üzemeltetését MINDEN tagállamban jelentősen csökkentette a jegyárakat 35 A légi szabadságjogok 1. szabad átrepülés 2. leszállás technikai okból 3. utasok/áruk/posta szállítása saját országból egy másik országba 4. u/á/p szállítása másik országból a sajátba 5. u/á/p szállítása két idegen ország között, útban a saját országba/ból 6. u/á/p szállítása két idegen ország között a saját országon keresztül 7. u/á/p szállítása két idegen ország között a saját országtól függetlenül 8. u/á/p szállítása egy másik ország területén, útban a saját országba/ból 9. u/á/p szállítása egy másik ország területén belül, a saját országtól függetlenül 36 DT-Europa 6

7 Egységes európai légtér az ún. nyitott égbolt tárgyalások kétoldalú egyezmények az USA-val a ECJ döntései (1998) a kétoldalú megállapodások EK jogot sértenek implicit van közösségi hatáskör a Bizottság új mandátuma Légiközlekedési Megállapodás az USA-val (2007) Az un. Nyitott égbolt megállapodás az USA-val igazságos és egyenlő lehetőség biztosítása a versenyhez az EU-ban honos légitársaságok bármely tagállamból közvetlen légi járatokat indíthatnak az USA-ba a megállapodás felszámolja az útvonalakat, az árakat és a heti járatszámokat érintő valamennyi korlátozást ez a járatok és a célállomások számának növekedését és a transzatlanti járatok árainak csökkenését eredményezi várhatóan Galileo műholdas navigációs rendszer Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések az amerikai (GPS) és orosz (GLONASS) rendszer alternatívája 3.2 mrd euró 2013-ra az Európai Űrügynökség (ESA) projektje főleg Polgári felhasználás as vasúti csomag A 2050-ig a közepes távolságokon (>300 km) az utas és áruszállítás terén nagyon jelentős piaci részesedésnövekedést érjen el. A tervek szerint emellett 2030-ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagysebességű vasúthálózat hosszát. 40 Új megközelítés a közlekedésre kivetett díjakra vonatkozóan a tisztességes pénzügyi környezet megteremtése érdekében. A közlekedésre kivetett díjak szerkezetét oly módon kell átalakítani, hogy azok egyre inkább figyelembe vegyék a szennyező fizet és a használó fizet elvét. A költségek internalizálásának kerete az összes közúti járműre vonatkozóan, az infrastruktúrákhoz kapcsolódó költségek, illetve a torlódás, a CO2 (amennyiben az üzemanyagadó nem tartalmazza) a helyi szennyezés, a zaj és a balesetek társadalmi költségeinek fedezése céljából DT-Europa 7

8 A hangsúly minden közlekedési mód esetében a környezetbarát, biztonságos, csendes járművek előállításán van, legyen szó közúti járműről, hajóról, uszályról, gördülőállományról vagy repülőgépről ig az európai légiforgalmi irányítási rendszer teljes körű korszerűsítése (SESAR1), ami által létrejön az egységes európai égbolt: rövidebb és biztonságosabb légi utakkal és nagyobb kapacitással Jó utat és jó felkészülést! 45 DT-Europa 8

Az Európai Unió közlekedéspolitikája. Jelentősége. A hatáskör jellege. Tények. A közlekedés szektor meghatározó tulajdonságai. A kezdetek.

Az Európai Unió közlekedéspolitikája. Jelentősége. A hatáskör jellege. Tények. A közlekedés szektor meghatározó tulajdonságai. A kezdetek. Az Európai Unió közlekedéspolitikája Jelentősége Kajtár Gábor előadása 1 a GDP 7%-a a foglalkoztatás 5%-a a versenyképesség egyik alapja alapvető polgári jog a teljes energiafelhasználás 30% olajfüggőség:

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia dr. Vereczkey Zoltán elnök Érdekképviseleti gondolatok a használatarányos útdíj bevezetéséről 1. Győztes-győztes konstrukciók 2. Gazdasági környezet

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A KÖZÚTI FUVAROZÁS: NEMZETKÖZI ÉS KABOTÁZS

A KÖZÚTI FUVAROZÁS: NEMZETKÖZI ÉS KABOTÁZS A KÖZÚTI FUVAROZÁS: NEMZETKÖZI ÉS KABOTÁZS Számos európai jogi aktus elfogadása nyomán fokozatosan liberalizálásra került úgy a nemzetközi közúti fuvarozás, mint az áruk és személyek kabotázsa. JOGALAP

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok

A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok 1 A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok 1. A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól Az Európai

Részletesebben

Légiközlekedési Iparág

Légiközlekedési Iparág ~ Légiközlekedési Iparág Compliance szerepe HungaroControl Dr. Fazekas Anikó Compliance és Belső Ellenőrzési Igazgató Compliance Summit Budapest, 2015. november 27. Tartalom 1 A magyar polgári légiközlekedés

Részletesebben

Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában

Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában Előzmények Az Európai Közösség a nyolcvanas évek végéig a vasúti közlekedést a tagállamokban működő államvasutak természetes monopóliumának

Részletesebben

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása A közúti közlekedésről szóló

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések MEMO/11/197 Brüsszel, 2011. március 28. MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések A téma jelentősége A közlekedés alapvetően fontos gazdaságunk és társadalmunk számára, a mobilitás pedig nélkülözhetetlen

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

2 óra késéstől 3 óra késéstől 3 óra késéstől 4 óra késéstől

2 óra késéstől 3 óra késéstől 3 óra késéstől 4 óra késéstől Mikor jelentős egy késés? A jogszabály szerinti késés megállapításának objektív feltétele, hogy a késés jelentős legyen. Csak olyan esetben jár segítségnyújtás az utas részére, ha legalább 2 órás késéssel

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

HATÁLYOS VASÚTI TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATOS

HATÁLYOS VASÚTI TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATOS Észrevételeket megfogalmazó szervezet neve: SafeTrain Tanácsadó és Szolgáltató Kft. A vasúti közlekedési tevékenység definíciója nem fedi le teljes körűen a vasúti pályán közlekedés céljait. A vasúti társaság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

2006.10.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 272/3

2006.10.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 272/3 2006.10.3. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 272/3 A BIZOTTSÁG 1459/2006/EK RENDELETE (2006. szeptember 28.) a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a menetrend szerinti légi járatok személyszállítási díjtételeiről

Részletesebben

A közlekedési balesetek vizsgálatának új módszerei az Európai Unióban

A közlekedési balesetek vizsgálatának új módszerei az Európai Unióban MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 A közlekedési balesetek vizsgálatának új módszerei az Európai Unióban Tárgyszavak: balesetvizsgálat; légi közlekedés; vasúti közlekedés; közúti közlekedés;

Részletesebben

Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok

Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok Balatonföldvár, 2008. május 14. Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok Gedeon András vezető tanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Kapcsolatok Főosztály Az előadás tartalma:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 43/2007. (IV. 4.) GKM a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályairól A gazdasági

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 4-16. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0303(COD) 15.1.2014. Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00)

MÓDOSÍTÁS: 4-16. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0303(COD) 15.1.2014. Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 15.1.2014 2013/0303(COD) MÓDOSÍTÁS: 4-16 Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00) a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló

Részletesebben

A fejlődés folytatódik

A fejlődés folytatódik ~ Szepessy Kornél vezérigazgató A fejlődés folytatódik Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28. Elmúlt négy év eredményei ANS III projekt technikai-technológiai megújulás, MATIAS KFOR szektor megnyitása

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója Huszka Péter A keretek 2014. évi.. törvény A vasúti közlekedésről Kötelezően át kell ültetni: az egységes európai

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2012/2299(INI) 1.3.2013 JELENTÉSTERVEZET az Európai Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájáról a jövőbeli kihívások kezelése

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd)

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) 2014-2020 Támogatást biztosít: Kulturális és kreatív szakemberek/művészek képzése Műfordítások Határokon átnyúló együttműködések Európai filmek, TV műsorok, videojátékok

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 15.11.2007 SEC(2007) 1497 C6-0418/07 A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a számítógépes helyfoglalási

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Problémái akadnak utazásai során? Az Európai Unio (EU) megszilárdította az Ön jogait. Íme a legfontosabbak (2005. február 17-t)l)

Problémái akadnak utazásai során? Az Európai Unio (EU) megszilárdította az Ön jogait. Íme a legfontosabbak (2005. február 17-t)l) Problémái akadnak utazásai során? Az Európai Unio (EU) megszilárdította az Ön jogait. Íme a legfontosabbak (2005. február 17-t)l) Ha a dolgok nem a tervek szerint történnek... Az Európai Unió számos jogszabályt

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.26. COM(2016) 33 final 2013/0016 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0328(NLE) 2.4.2012

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0328(NLE) 2.4.2012 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0328(NLE) 2.4.2012 *** AJÁNLÁSTERVEZET az EU és Oroszország közötti jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodásban szereplő,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2 4.2.6. Táblázat / 1. 1. 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 2.

Részletesebben