Az Európai Unió közlekedéspolitikája. Jelentősége. A hatáskör jellege. Tények. A közlekedés szektor meghatározó tulajdonságai. A kezdetek.

Átírás

1 Az Európai Unió közlekedéspolitikája Jelentősége Kajtár Gábor előadása 1 a GDP 7%-a a foglalkoztatás 5%-a a versenyképesség egyik alapja alapvető polgári jog a teljes energiafelhasználás 30% olajfüggőség: 98% gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdés 2 Árufuvarozás közúton 44% rövidtávú tengeri hajófuvarozás 39% vasúton 10% belvizeken 3% Tények Személyszállítás közúton 81% repülővel 8% vasúton 6% A hatáskör jellege volt EKSZ 3. cikk közös politika elfogadás a közlekedés területén a közös piac nem érhető el nélküle de nem a szolgáltatások szabadsága körébe tartozik! külön rendelkezések a közlekedéspolitikára közösen elfogadandó politikára van szükség mert a gazdasági, jogi és politikai feltételek nagyban különböztek 3 4 A kezdetek nagyon sokáig nem történt meg a közös kereskedelempolitika meghatározása ezért a tagállamok kompetenciája fennmaradt ennek oka a közlekedéspolitika természetében rejlik 5 A közlekedés szektor meghatározó tulajdonságai 1. a nemzeti gazdaságpolitika meghatározó része 2. nélkülözhetetlen kiegészítő tevékenysége más iparágnak 3. a különböző szállítási és közlekedési módok egymással is versenyben vannak 4. gyakran közszolgáltatói szerepet is ellátnak 5. a közlekedés nem árú, hanem mulandó szolgáltatás 6. nem korlátozható a nemzeti határokkal 6 DT-Europa 1

2 A változás főbb okai a ECJ ítélete, melyben elmarasztalta a Tanácsot a szerződést megszegve a Tanács elmulasztotta biztosítani a szolgáltatások szabadságát a nemzetközi közlekedés területén, és kidolgozni azon feltételeket, amelyek alapján nem honos szállítók közlekedési szolgáltatásokat nyújthatnak az adott tagállam területén (Parlament v. Tanács, 1983) az 1985-ös Fehér Könyv egységes európai piac megvalósítása 1992-ig szigorú határidőket állapított meg 7 Jogalap: EUMSz cikkek A szerződések célkitűzéseit az e címben szabályozott területen egy közös közlekedéspolitika keretében kell végrehajtani (90. cikk) 91: pontos hatáskör, rendes jogalkotási eljárás (294. cikk) 92: az 1958 előtti helyzet befagyasztása 93: engedélyezett támogatások köre 94: fuvarozók gazdasági körülményei 95: diszkrimináció tilalma 96: tiltott támogatások köre 97: lehetséges határátlépési díjak 98: NSZK-kivétel 99: tagállami tanácsadó bizottság 100: tárgyi hatály: vasút, közút, belvíz (T; qmv: tengeri, légi) cikk valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályok azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet Lex specialis vagy önálló rezsim? mindent felülbíráló szabályok? VAGY az általános szabályokat is alkalmazni kell, a csak módosít ezeken? a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket az egyéb megfelelő rendelkezéseket 9 Bizottság v. Fro. az RSZ. általános szabályai a közlekedés területén is alkalmazandók kivéve, ha ennek ellenkezőjéről a szerződés kifejezetten rendelkezik (pl. 58. cikk) 10 Az 1985 előtti időszak a vasutak tradicionális hozzáállása a közúti forgalom radikális növekedése gazdátlanul hagyott kikötők a kombinált szállítás megjelenése rossz városi közlekedés es cselekvési terv egyenlő elbánás (szállítók, fogyasztók) vállalkozások pénzügyi függetlensége szállítók cselekvési szabadsága igénybe vevők választási szabadsága beruházások koordinációja intézkedések a 60-as években liberalizációs: a piacra jutás elősegítése szervezeti: szállítók díjainak szabályozása harmonizációs: az állami támogatások ellensúlyozása akadozó cselekvés, sikertelenség 12 DT-Europa 2

3 1985-ös Fehér Könyv az egységes belső piac kialakítása fő prioritás a tagállami protekcionista szabályokat el kell tör ölin a tagállamok közötti nemzetközi határokat meg kell szüntetni után: az egységes közlekedési piac létrehozása intenzív jogalkotás a 80-as évek második felében egységes versenyfeltételek megteremtése átfogó intézkedések közlekedési szektoronként eltérő időpontok/határidők szektoronként os félidős értékelés Közúti közlekedés mobilitás az utasoknak és a vállalkozásoknak védelem környezet, energiabiztonság, utasok, munkavállalók innováció hatékonyság és fenntarthatóság, új technológiák nemzetközi dimenzió egységes EU, mint közlekedési nagyhatalom piacra jutás szakmához jutás pénzügyi szabályozás szociális rendelkezések műszaki harmonizáció környezetvédelem veszélyes áruk szállítása piacra jutás a kvótarendszer tágítása, majd eltörlése antidiszkriminációs intézkedések kabotázs szakmához jutás hármas feltételrendszer: jó hírnév, megfelelő pü-i háttér, szakmai hozzáértés pénzügyi szabályozás gépjárműadó, úthasználati díj: útdíj vagy használati díj (maximálva) 17 szociális rendelkezések kötelező pihenőidő max. 9 óra naponta 45 perces pihenők heti pihenőidő minimum korhatár: 18 és 21 év műszaki harmonizáció tachograph (adatrögzítő) beszerelése gumiabroncs paraméterek, biztonsági öv jogosítványok kategorizálása, kölcsönös elismerése környezetvédelem / biztonság kötelező műszaki ellenőrzések évente, félévente ökopontrendszer CARE-adatbázis a balesetekről 18 DT-Europa 3

4 az a jog, amely alapján egy adott tagállamban nem honos, bejegyzett telephellyel nem rendelkező fuvarozó szolgáltatást nyújthat az adott tagállam két pontja között 1988-ig tiltott 1990-től liberalizáció 1998-tól teljes szabadság 5x növekedés főszereplők: Benelux államok, Kabotázs No. területén (70%) 19 Szlovénia autópályadíjai 2008-ig alacsony kilométerdíj 2008-tól csak féléves és éves matrica féléves: 35 euró éves: 55 euró gyanú, hogy ezzel Szlovénia uniós jogot sért, mert az átutazó autósok aránytalanul sokat kénytelenek fizetni Szlovénia július 1-től módosítja a tarifarendszert: 15 eurós díj 7 napra nem példa nélküli: pl. Ausztria 20 Környezetvédelem Vasúti közlekedés olajfogyasztás ebből a közúti ez az éves CO2 kibocsátás 28%! negatív externáliák London, első vasúti csomag (2001) strukturális harmonizáció piacra jutás második vasúti csomag (2004) harmadik vasúti csomag (2007) 22 Strukturális harmonizáció vasúttársaságok vezetésének függetlenítése az államtól az infrastruktúrához való hozzájutás elősegítése hatósági alapfunkciók függetlenítése a társaságoktól Piacra jutás vasúttársasági tevékenységi engedély alapfeltételei jó hírnév, pénzügyi háttér, szakmai hozzáértés, felelősségbiztosítás, technikai-biztonsági-munkáltató kötelességek teljesítése az EK egész területére érvényes működési engedély Hálózati Nyilatkozat az infrastruktúra leírása használatbavételi díjak és megállapítási elvei az infrastruktúra rendelkezésre bocsátásának elvei és krtitériumai 23 Második vasúti csomag (2004) vasútbiztonsági bizonyítványok egységesítése az interoperabilitás erősítése Európai Vasúti Ügynökség teherszállítási piac megnyitása 24 DT-Europa 4

5 Harmadik vasúti csomag (2007) január 1-ig meg kell nyitni a verseny előtt a vasúti személyszállítást ez az infrastruktúrához való hozzáférést jelenti január 1-ig ott, ahol a nemzetközi személyszállítás eléri az 50%-ot kivéve: amik az EK területén kívül kezdődnek és végződnek derogáció: év késések: 1 v 2 órás; 25% v 50%-os visszatérítés mozdonyvezetők min. életkora 20 év képzési és eü. előírások, jogosítvány tanúsítványok Negyedik vasúti csomag (2014?) a belföldi személyszállítási piac megnyitása a jövőben bármely uniós vasúti társaság előtt megnyílik a lehetőség, hogy járatot indítson egy másik EU-tagállam két pontja között a vasúti pályafenntartók függetlenségének megteremtése számos tagországban még mindig közös cég működteti a vasúti pályát, és a vasúti szolgáltatásokat, ami a verseny egyik legnagyobb akadálya a közös tulajdon nagyban megnehezítheti az új szereplők piacra lépését Európai Vasúti Ügynökség (ERA) vasúti szuperhatóság: a tagállami engedélyezési hatóságok fölé kerül a tagállamok közötti nagyobb műszaki és jogi átjárhatóság megteremtése egyablakos ügyintézés (one-stop shop): európai útlevél biztosítása a szolgáltatóknak és az általuk üzemeltetett szerelvényeknek 26 Belvízi hajózás Kombinált fuvarozás Piacra jutás rajnai hajózás Mannheimi egyezmény (1868) rajnai hajózási engedély a kabotázs liberalizálása Strukturális fejlesztés az áruszállítás 3%-a de hajóból többletkínálat hajóselejtezési prémium régit újért rendszer 27 fölös kapacitások a vízen és a síneken drága és csak hosszú távon térül meg de: csökkenti a közutak terheltségét és környezetkímélőbb vasút-közút belvízi-közúti közút-tengeri 28 Tengerhajózás - főbb célkitűzések Erika (1999) a világ hajózási piacaira való kijutás védelme a tisztességes verseny elősegítése az EK-flotta versenyképességének javítása a szektor szociális körülményeinek fejlődése 29 Erika I. csomag hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetekre vonatkozó szabályok hajóbiztonsági ellenőrzések Erika II. csomag Európai Tengeri Biztonsági Ügynökség tengeri közlekedés megfigyelő és információs rendszer kettős héjazatú tartályhajók 30 DT-Europa 5

6 Légi közlekedés Előzmények az első csomag a második csomag a harmadik csomag kiegészítő intézkedések műszaki harmonizáció repülésbiztonság környezetvédelem eschicagói egyezmény korlátlan állami szuverenitás engedélyköteles járatok, kivéve charterjáratok és a műszaki okok miatt leszállók nemzeti légitársaságok és előjogaik bilaterális egyezmények elterjedése hány légitársaság működhet mely útvonalakon repülhetnek milyen tarifákat alkalmazhatnak 32 A csomagok folyamatos liberalizáció rugalmasabb utaskapacitás kedvezmények engedélyezése többes kijelölés liberalizálása légiforgalmi szabadságjogok köre bővül kiegészítő intézkedések számítógépes helyfoglalási rendszer utazási iroda semleges versenyfeltételek diszkriminációmentesség résidők elosztása Európai Légügyi Biztonsági Ügynökség 33 Résidő elosztás légi járművek fel- és leszállására biztosított idő résidő-elosztó koordinátor 50% az újonnan piacra lépőknek átruházás lehetséges grandfather rule use it or loose it elv (80% alatt) 34 Új légitársaságok között 80 új légitársaság jött létre, 60 szűnt meg a liberalizáció megnyitotta a piacokat, lehetővé tette új légitársaságok létrehozását és üzemeltetését MINDEN tagállamban jelentősen csökkentette a jegyárakat 35 A légi szabadságjogok 1. szabad átrepülés 2. leszállás technikai okból 3. utasok/áruk/posta szállítása saját országból egy másik országba 4. u/á/p szállítása másik országból a sajátba 5. u/á/p szállítása két idegen ország között, útban a saját országba/ból 6. u/á/p szállítása két idegen ország között a saját országon keresztül 7. u/á/p szállítása két idegen ország között a saját országtól függetlenül 8. u/á/p szállítása egy másik ország területén, útban a saját országba/ból 9. u/á/p szállítása egy másik ország területén belül, a saját országtól függetlenül 36 DT-Europa 6

7 Egységes európai légtér az ún. nyitott égbolt tárgyalások kétoldalú egyezmények az USA-val a ECJ döntései (1998) a kétoldalú megállapodások EK jogot sértenek implicit van közösségi hatáskör a Bizottság új mandátuma Légiközlekedési Megállapodás az USA-val (2007) Az un. Nyitott égbolt megállapodás az USA-val igazságos és egyenlő lehetőség biztosítása a versenyhez az EU-ban honos légitársaságok bármely tagállamból közvetlen légi járatokat indíthatnak az USA-ba a megállapodás felszámolja az útvonalakat, az árakat és a heti járatszámokat érintő valamennyi korlátozást ez a járatok és a célállomások számának növekedését és a transzatlanti járatok árainak csökkenését eredményezi várhatóan Galileo műholdas navigációs rendszer Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések az amerikai (GPS) és orosz (GLONASS) rendszer alternatívája 3.2 mrd euró 2013-ra az Európai Űrügynökség (ESA) projektje főleg Polgári felhasználás as vasúti csomag A 2050-ig a közepes távolságokon (>300 km) az utas és áruszállítás terén nagyon jelentős piaci részesedésnövekedést érjen el. A tervek szerint emellett 2030-ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagysebességű vasúthálózat hosszát. 40 Új megközelítés a közlekedésre kivetett díjakra vonatkozóan a tisztességes pénzügyi környezet megteremtése érdekében. A közlekedésre kivetett díjak szerkezetét oly módon kell átalakítani, hogy azok egyre inkább figyelembe vegyék a szennyező fizet és a használó fizet elvét. A költségek internalizálásának kerete az összes közúti járműre vonatkozóan, az infrastruktúrákhoz kapcsolódó költségek, illetve a torlódás, a CO2 (amennyiben az üzemanyagadó nem tartalmazza) a helyi szennyezés, a zaj és a balesetek társadalmi költségeinek fedezése céljából DT-Europa 7

8 A hangsúly minden közlekedési mód esetében a környezetbarát, biztonságos, csendes járművek előállításán van, legyen szó közúti járműről, hajóról, uszályról, gördülőállományról vagy repülőgépről ig az európai légiforgalmi irányítási rendszer teljes körű korszerűsítése (SESAR1), ami által létrejön az egységes európai égbolt: rövidebb és biztonságosabb légi utakkal és nagyobb kapacitással Jó utat és jó felkészülést! 45 DT-Europa 8