Kaukerné Kovács Edit intézményvezető

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEK Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Középiskolája és Kollégiuma Hatályos, szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit intézményvezető

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI... 3 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM IDEGEN NYELV MATEMATIKA BIOLÓGIA KÉMIA INFORMATIKA TESTNEVELÉS SZÉPÉSZET ISMERETEK PEDAGÓGIAI ISMERETEK ÓRATERVEK... 38

3 1. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Az iskola felnőttoktatási helyi tantervében szereplő művészeti ismeretek tantárgy tananyagtartalma lefedi a művészettörténet tantárgy érettségi követelményeit. Művészeti ismeretek tantárgyat teljesítő tanulók művészettörténetből érettségi vizsgát tehetnek. 3 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IRODALOM TÉMAKÖRÖK ÉS TÉTELEK 1. ÉLETMŰVEK Petőfi Sándor A szerelem élménye Petőfi költészetében Petőfi látomásköltészete Petőfi tájlírája Petőfi: Az apostol Petőfi költői hitvallása Arany János Számvető versek Arany lírájában Arany balladái Őszikék Elégikus látásmód Arany lírájában és epikájában Toldi-trilógia Ady Endre Ady Endre ars poeticái Ady magyarságtudatának sajátosságai Ady költészete az 1. világháború idején Ady szerelmi költészetének sajátosságai Ady látomásszerű tájversei Babits Mihály Témák és motívumok az 1920-as évek költészetében A filozófus költő A halállal való szembenézés Babits lírájában A prófétaszerep vállalásának problémái Jónás könyve és imája

4 4 A prófétaság problémája a Petőfi, Ady és Babits lírájában A lírai én és a külvilág kapcsolatának változása Babits költői pályáján Kosztolányi Dezső Kosztolányi Dezső költői indulása Számvető költemények Kosztolányi lírájában A novellaíró Kosztolányi Édes Anna A halál-élmény megjelenítése Ady, Babits és Kosztolányi költészetében József Attila 2. PORTRÉK József Attila tájköltészete A szerelem élménye József Attila költészetében Az anya apa gyermek motívum József Attila lírájában József Attila gondolati költészete József Attila kései költészete Balassi Bálint Balassi Bálint szerelmi költészete Balassi Bálint vitézi és istenes versei Csokonai Vitéz Mihály A stílusirányok sokfélesége Csokonai költészetében Csokonai elégikus ódái A felvilágosodás eszméi Csokonai költészetében Berzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel elégiái Berzsenyi hazafias ódái Horatius filozófiájának tükröződése Berzsenyi és Babits költészetében Kölcsey Ferenc A nemzethalál gondolata Kölcsey költészetében A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése A magyarság sorsáért érzett aggodalom Berzsenyi, Kölcsey és Vörösmarty lírájában Vörösmarty Mihály Romantikus vonások Vörösmarty költészetében

5 5 Vörösmarty szerelmi lírája A haza és a haladás problémája Vörösmarty lírájában Vörösmarty költészete a szabadságharc bukása után Csongor és Tünde Mikszáth Kálmán Mikszáth novellái Mikszáth Kálmán egy regénye Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond novellái Móricz egy regénye Szabó Lőrinc Az 1920-as évek lírája Tücsökzene A huszonhatodik év Radnóti Miklós Radnóti eklogái Radnóti költészete a 2. világháború alatt Radnóti szerelmi költészete A háború élményének megjelenítése Ady, Babits és Radnóti Miklós költészetében Idill és tragikum Radnóti Miklós költészetében Weöres Sándor Játékversek, versjátékok Weöres Sándor költészetében A hosszúénekek Ottlik Géza Iskola a határon Márai Sándor Márai költészete Márai egy regénye Pilinszky János A láger-élmény megjelenítése Pilinszky költészetében Apokrif 3. LÁTÁSMÓDOK Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem

6 6 Jókai Mór Az arany ember Krúdy Gyula Krúdy novellái Krúdy egy regény Karinthy Frigyes Így irtok ti Tanár úr kérem Juhász Gyula Juhász Gyula költői portréja Az alföldi táj megjelenítése Petőfi, Ady és Juhász Gyula költészetében A tájélmény mint kifejezőeszköz Juhász Gyula lírájában Tóth Árpád Tóth Árpád költői portréja Impresszionista látásmód Kosztolányi, Juhász Gyula és Tóth Árpád lírájában Kassák Lajos Az avantgárd irányzatok hatása Kassák költészetében A ló meghal a madarak kirepülnek Németh László Németh László egy regénye Örkény István Örkény novellái Tóték Nagy László Nagy László Himnusz minden időben című verseskötete A hosszúversek Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos költői portréja Illyés Gyula Illyés Gyula költői portréja Nemes Nagy Ágnes Nemes Nagy Ágnes költői portréja 4. KORTÁRS IRODALOM

7 7 Kertész Imre: Sorstalanság Szabó Magda egy regénye Varró Dániel Bögre azúr című verseskötete Esterházy Péter egy regénye Kányádi Sándor költői portréja Mészöly Miklós egy műve Sütő András egy drámája vagy prózai műve Závada Pál egy regénye Faludy György költői portréja Orbán Ottó költői portréja Parti Nagy Lajos költői portréja 5. VILÁGIRODALOM Az antikvitás és a Biblia Homérosz: Odüsszeia Műfaji változatosság a Bibliában Ószövetség és Újszövetség A középkor és a reneszánsz A középkori egyházi és lovagi irodalom Az európai reneszánsz A középkori és a reneszánsz világnézet összehasonlítása A felvilágosodás A felvilágosodás eszméi, stílusirányzatai, 1-2 képviselője A romantika A nyugat-európai romantika Puskin: Anyegin A századfordulós modernség A francia realizmus Az orosz realizmus A 19. század második felének lírai forradalma Az avantgárd A 20. század első felének irodalma Thomas Mann Franz Kafka Hemingway Bertolt Brecht

8 8 Világirodalom a 20. század második felében Golding Orwell Dürrenmatt 6. SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET Szophoklész Antigoné című tragédiája A francia klasszicista dráma, Moliere egy drámája Shakespeare: Rómeó és Júlia Az ókori görög és a reneszánsz színház összehasonlítása Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája 7. AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI Az irodalom filmen, rádióban, televízióban, dalszövegben stb.: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei Az irodalom a színházban Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései A modern mese, mítosz és kultusz a filmben. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai Az irodalmi alkotás mint képzőművészeti téma Az irodalom és a képzőművészet kapcsolata 8. REGIONÁLIS KULTÚRA A régió kulturális hagyományainak bemutatása Győr kulturális élete Győr színházi élete, a színház világának bemutatása személyes élmény/egy előadás megtekintése alapján Egy Győrhöz kötődő szerző bemutatása A régió egy neves alkotójának bemutatása A régió, a város irodalmi alkotásokban való megjelenítése

9 9 1. EMBER ÉS NYELV MAGYAR NYELVI TÉMAKÖRÖK ÉS TÉTELEK A nyelv mint jelrendszer Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói A nyelv diakrón és szinkrón változásai 2. KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi nyilvános és magánéleti élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra 3. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása példák alapján. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése 4. NYELV ÉS TÁRSADALOM A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.

10 10 A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre Vizuális és nyelvi kommunikáció a reklámban 5. A NYELVI SZINTEK A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere A hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendelő összetett mondatok, mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok, mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok. A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

11 11 6. A SZÖVEG A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői az ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai ( , internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. 7. A RETORIKA ALAPJAI A retorika, mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése.

12 12 Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 8. STÍLUS ÉS JELENTÉS Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű és kétnyelvű szótárak. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke A stílus szerepe a jelentésteremtésben A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke. Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások példák alapján.

13 13 TÖRTÉNELEM MT= magyar történelem, ET= egyetemes történelem, RÖV= rövidebb történelmi korszakot bemutató tétel Témakörök: 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, életmód 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad- problémaközpontú- témakör TÉMAKÖR- TÉTEL I. Gazdaság, gazdaságpolitika, életmód 1. Mutassa be a középkori mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanatát a X.-XI. században 2. A középkori kereskedelem sajátosságainak, területeinek bemutatása a X.-XV. században. Európa és az Európán kívüli kereskedelmi kapcsolatok, jellemző árucikkek, útvonalak, szállítási módok, pénz szerepe 3. Károly Róbert és Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikájának bemutatása. Jövedelempolitika. 4. Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a gyár termelésének alapvető jellemzőit az alábbi szempontok alapjánmunkamegosztás, technikai eszközök, dolgozók képzettsége, termelékenység 5. A nagy földrajzi felfedezések okai, feltételei, következményeinek bemutatása az alábbi források segítségével 6. Az ipari forradalom legjelentősebb területei könnyű és nehézipar, közlekedés- és néhány találmánya 7. A II. ipari forradalom kibontakozása és hatása az európai gazdaság fejlődésére. Találmányok és jelentőségük. MT ET RÖV X X TÖBB KORSZA KOT ÁTFOGÓ X X X X X X X X X X X X X X X X

14 14 8. A nagy gazdasági világválság kialakulása, válságmagyarázatok és megoldási kísérletek. A New Deal, Neuer Plan, keynesizmus 9. Az 1950-es évek magyarországi gazdaságpolitikájának jellegzetességei, hibái, torzulásai, eredményei. A tervgazdálkodás jellege II. Népesség, település, életmód 1. A honfoglaló magyarság társadalma, életmódja források segítségével 2. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása (XII.szd.) az alábbi szempontok alapján- szerkezet, jellegzetes épületek, mindennapi élet, lakosság helyzete, városi jog, irányítás 3. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzetének bemutatása a XVI.-XVII. században- három nemzet, vallási tolerancia 4. Az életmód átalakulása Európában a kora újkorban 5. Demográfiai és társadalmi változások a XVIII. századi Magyarországon. 6. A parasztság helyzete a XVIII. századi Magyarországon. A legfontosabb jobbágysággal kapcsolatos rendeletek 7. Mutassa be az ipari forradalom teremtette változásokat, ellentmondásokat az alábbi szempontok alapján- életmódváltozás, környezetszennyezés, elszegényedés, nyomor, rabszolgamunka 8. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra a II. ipari forradalom korábanközéposztályosodás, reklám, megtakarítás, szabadidő, városiasodás 9. Az alábbi források segítségével mutassa be a dualizmus korának demográfiai, társadalmi változásait és a nemzetiségiek helyzetét 10. A mellékelt források segítségével mutassa be Budapest világvárossá fejlődését III. Egyén, közösség, társadalom 1. Gróf Széchenyi István életútja, társadalomalakító tevékenysége 2. Mutassa be a nők szerepének, helyzetének megváltozását a XX. század első felében 3. Mutasson rá a modern életforma néhány jellegzetességére a XX. század első felébenmozi, autó, szórakozás, stb. 4. Gróf Teleki Pál életútja, tevékenysége, döntéseinek mechanizmusa X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

15 15 5. Horthy Miklós életútja, korszakformáló egyénisége, jelkép szerepe 6. Zsidótörvények és holocaust Magyarországon 7. Demográfiai és társadalmi változások, folyamatok Magyarországon a XX. század második felében 8. A hazai romák helyzete- oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatottság. A diszkrimináció fogalma IV. Modern demokráciák működése 1. Az amerikai alkotmány létrejötte, gyökerei, ellentmondásai, eszmeisége 2. A választójog kérdése Magyarországon között. Melyek voltak a választójog kiszélesítésének legfontosabb állomásai? 3. Milyen okokkal magyarázhatók a polgári demokráciák válsága a két világháború között? 4. Miként jellemezhetők a népi demokráciák politikai viszonyai? Miért tekinthetők egy köztes állomásnak a polgári demokráciák és a sztálinista diktatúrák között? 5. A rendszerváltás tartalma és következményei- államforma, szabadságjogok, függetlenség, új intézmények 6. Az állampolgári jogok és kötelességek. Jogegyenlőség. V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 1. A középkori egyház intézményrendszere. A kereszténység főbb tanításai. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és mindennapokban. 2. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források segítségével. A katolikus megújulás és az ellenreformáció. 3. A reformáció és ellenreformáció jelentkezése, hatásai Magyarországon 4. A humanizmus és reneszánsz főbb jellemzői, területei. A katolikus reneszánsz- a barokk művészet 5. A barokk kor szellemisége. Zarándoklatok és a barokk búcsújárás kibontakozása, Mária kultusz Magyarországon a XVII.-XVIII. században 6. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatainak bemutatása- források X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

16 16 segítségével 7. Mutassa be a XIX. század uralkodó eszméit az alább mellékelt források segítségével X X 8. Milyen szerepet játszott a náci ideológia Németország két világháború közötti megerősödésében. Mutassa be az egyénre gyakorolt hatását az alábbi források segítségével! X X 9. Mutassa be a revíziós gondolatkör főbb elemeit, megjelenési formáit, területeit a két X X világháború közötti Magyarországon! VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 1. Róma háborúinak társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. A hadsereg szerepének megerősödése. X X X 3. A Habsburg- magyar- török háborúk jellemzői, eredményei a XVI.-XVII. században. A Szent Liga létrejötte, szerepe. X X X X 4. A keleti kérdés és a Balkán konfliktus létrejöttének tényezői a XIX. század második felében. A nagyhatalmi átrendeződés főbb X X elemei ennek tükrében. 5. Gyarmati terjeszkedés és nagyhatalmi konfliktusok Afrikában a XIX. században. X X 6. Mi jellemezte Magyarország külpolitikáját a két világháború között? X X 7. Mutassa be az első világháborút lezáró békerendszer határmódosító hatásait, és következményeit. A kisállamiság problémái Közép-Kelet Európában. X X X 8. Mi jellemezte a szövetséges nagyhatalmak viszonyát a II. világháború alatt? Voltak-e jelei a háború utáni ellentéteknek? X X 9. Hasonlítsa össze az USA külpolitikáját az I. és II. világháború után az alábbi források X X alapján! 10. A hidegháborús konfliktus kialakulása, korszakai és jellegzetességei a mellékelt X X források alapján. VII. Szabad- problémaközpontú- témakör Az amerikai történelem mozgatórugói XV.-XIX. század 1. Észak-Amerika meghódítása és gyarmatosításának kezdetei a XV.-XVIII. X X században 3. Melyek voltak a hosszú amerikai XIX. század fejlődésének fő tényezői? X X 4. Az USA második forradalma és a X X

17 17 rekonstrukciós korszak megoldandó problémái Mely fejlődési tényezők szerepe emelkedik ki az USA első két ipari forradalmában? X X

18 18 IDEGEN NYELV A szóbeli vizsga célja: Annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. A vizsgarész rövid bevezető társalgással kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az idegen nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük Az első feladat során a vizsgáztató három -különböző témakört érintő- kérdést tesz fel, amelyekre a vizsgázónak néhány mondatban kell válaszolnia, ill. rövid társalgást folytatnia a vizsgáztatóval. A második feladat, a szerepjáték során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációkban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsga feladata az, hogy az előre meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést folytasson. A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy adott, hétköznapi témáról kell gondolatait, véleményét részletesen és összefüggően kifejtenie. A témakifejtést képek és néhány, írásban megadott irányító szempont segítik. Értékelés: Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. Személyes vonatkozások, család l.) A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, személyes tervei 2.) A családi élet mindennapjai, otthoni teendők, családi munkamegosztás Ember és társadalom 3.) Baráti kör. A másik ember külső és belső jellemzése 4.) Ünnepek, családi ünnepek 5.) Öltözködés, divat

19 19 Környezetünk 6.) Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) 7.) A lakóhely története, nevezetességei 8.) A városi és vidéki élet összehasonlítása, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 9.) Időjárás 10.) Környezetvédelem: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Az iskola 11.) Saját iskolánk bemutatása, sajátosságok, iskolai hagyományok 12.) Tantárgyak, órarend, tanulmányi munka. A nyelvtanulás szerepe, fontossága A munka világa 13.) Pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás Életmód 14.) Napirend, időbeosztás 15.) Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe) 16.) Gyakori betegségek, sérülés, baleset, gyógykezelés Szabadidő, művelődés, szórakozás 17.) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 18.) Színház, mozi, koncert, kiállítás 19.) Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 20.) Olvasás, rádió, tévé, videó Utazás, turizmus 21.) A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 22.) Nyaralás itthon, illetve külföldön 23.) Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 24.) Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika 25.) A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

20 20 KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZEREPEK Helyzet Szerep 1.) Áruházban, üzletben, piacon vevő 2.) Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég 3.) Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja 4.) Hivatalokban ügyfél 5.) Campingben, panzióban, szállodában vendég 6.) Iskolában tanuló, iskolatárs 7.) Kulturális intézményekben, sportlétesítményben vendég, látogató 8.) Országhatáron turista 9.) Orvosnál beteg, kísérő 10.) Szolgáltató egységekben vendég, ügyfél (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, bank, posta, cipész, gyógyszertár, vasút stb) 11.) Szünidei munkahelyén munkavállaló 12.) Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista 13.) Telefonbeszélgetésekben hívó és hívott fél 14.) Tömegközlekedési eszközökön utas, útitárs (vasúton, buszon, taxiban, repülőn, hajón)

21 MATEMATIKA 21 1.) Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Halmazműveletek, számosság, részhalmazok Véges halmazok elemeinek száma Matematikai logika Kombinatorika Gráfok 2.) Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság, számrendszerek Racionális és irracionális számok, valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések, nevezetes azonosságok Arányosság, százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyszerű másodfokúra visszavezethető egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyszerű első és másodfokú egyenlőtlenségek Egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek Számtani-mértani közép 3.) Függvények Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvény-transzformációk A függvények jellemzése

22 22 Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat 4.) Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósáig transzformációk Hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok, kerülete, területe, felszíne, térfogata Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp Vektorok Műveletek vektorokkal, vektorok skaláris szorzata, vektorműveletek koordinátákkal Trigonometria Hegyesszögek szögfüggvényei, szinusz-és koszinusztétel Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör 5.)Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűség-számítás elemei A klasszikus modell Binomiális eloszlás

23 BIOLÓGIA 23 1.Bevezetés a biológiába 1.A biológia tudománya 2.Az élet jellemzői 3.Fizikai kémiai ismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szintek 1.Szervetlen és szerves alkotók 2.Anyagcsere 3.Sejtalkotók 3. Egyed szerveződési szintje 1.Nem sejtes rendszerek 2.Önálló sejtek 3.Többsejtűség 4.Szövetek,szervek,szervrendszerek 4. Emberi szervezet 1.Homeosztázis 2.Kültakaró 3.Mozgás 3.Táplálkozás 4.Légzés 5.Anyagszállítás 6.Kiválasztás 7.Szabályozás 8.Szaporodás, egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 1.Populáció 2.Életközösségek 3.Bioszféra 4.Ökoszisztéma 5.Környezet- és természetvédelem

24 24 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 1.Molekuláris genetika 2.Mendeli genetika 3.Populációgenetika 4.Bioszféra evolúciója

25 KÉMIA 25 I. Általános kémia 1.1 Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok 1.5 Kémiai átalakulások II. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogén elemek és vegyületeik 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7 Fémek III. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok Energiagazdálkodás IV. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok elegyek keverékek összetétele 4.4. Számítások képlettel és a kémiai egyenlettel kacsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyensúly

26 Kémhatás 4.8. Elektrokémia

27 INFORMATIKA 27 Infokommunikáció Az infokommunikációs eszközök ismerete. A kommunikáció elmélete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése. A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése, felhasználása. Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két- vagy több résztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése. A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Önálló információszerzés Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata Az információs társadalom A modern információs társadalom jellemzői Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. A publikálás szabályainak megismerése. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak ismerete. Az adatvédelmi alapfogalmak és az információhitelesség megőrzés technikáinak ismerete. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában

28 28 Az informatikai eszközök használata Hardveres alapismeretek A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. A Neumann-elv A (személyi) számítógép részei és jellemzői: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek, ház, tápegység, alaplap. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése, hálózatok. A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása. Digitalizáló eszközök. A számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai. Analóg és digitális jelek, adatok bináris ábrázolásai. Szoftver alapismeretek Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

29 29 Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztési alapok A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Élőfej, élőláb. Stílusok alkalmazása. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Táblázatkezelés Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása A táblázatkezelő használata A táblázatkezelő menürendszere, a táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap.

30 30 Adatok a táblázatokban Adattípusok, adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás. A cellahivatkozások használata, képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány formázások és cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek megismerése, alkalmazása. Diagramtípus kiválasztása, diagramok létrehozása. Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. Függvények használata. Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése. Weblap készítés Weblap készítése Web-szerkesztővel, publikáláshoz kapcsolatos ismeretek. Prezentáció és grafika Prezentáció Az alkalmazott program munkakörnyezetének beállítása. A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése és formázása (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció) Adatbázis kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

31 31 Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés űrlapok használata, jelentések. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Algoritmus leíró eszközök ismerete és használata, egyszerűbb algoritmusok megírása. Fejlesztői környezet használata. Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése. Algoritmus kódolása fejlesztői környezetben. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata. Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése Elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény. Néhány típusalgoritmus vizsgálata, Információs hálózati szolgáltatások Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele, WWW Kereső rendszerek Távoli adatbázisok használata Elektronikus kereskedelem Elektronikus ügyintézés Az információs társadalom Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése

32 32 Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában Könyvtári informatika A könyvtár fogalma, típusai. A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. Könyvtárlátogatás. Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Katalógus önálló használata. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával.

33 TESTNEVELÉS 33 I. OLIMPIATÖRTÉNET 1. Az olimpiai játékok rövid története 2. Magyar sportolók az olimpiákon II. A HARMONIKUS TESTI FEJLŐDÉS 1. A testi fejlődés jellemzése éves kor között III. TESTI KÉPESSÉGEK 1. Kondicionális képességek 2. Koordinációs képességek IV. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD 1. A testalkat 2. A csontvázrendszer-a csontrendszer egészségtana 3. Az izomrendszer-az izomrendszer egészségtana 4. A tápanyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok 5. A légzőrendszer egészségtana 6. A keringési rendszer egészségtana 7. A szenvedélybetegségek V. GIMNASZTIKA 1. Jelentősége és alkalmazási területei 2. Mozgásanyaga VI. ATLÉTIKA 1. Az atlétika mozgásanyagának csoportosítása és azok jellemzői 2. A fizikai törvényszerűségek érvényesülése az egyes mozgásfajtáknál VII. TORNA 1. Talajelemek ismertetése, segítségadás 2. Szergyakorlatok elemeinek ismertetése, segítségadás 3. Versenyszabályok VIII. KŰZDŐSPORT, ÖNVÉDELEM 1. A grundbirkózás szabályai 2. Küzdőjátékok

34 34 IX. ÚSZÁS 1. A vízben végzett mozgások hatása az emberi szervezetre 2. Az úszás higiénéje 3. Úszásnemek és technikájuk: gyors, hát, mell 4. A vízből mentés alapszabályai, fajtái, előgyakorlatai 5. Versenyszabályok X. TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTÁGAK 1. A természet erőinek hatása az emberi szervezetre 2. Fajtái és rövid jellemzésük XI. KÉZILABDA 1. Kézilabdára előkészítő testnevelési játékok 2. A kézilabdázás technikája: labdás és labdanélküli elemek 3. A kézilabdázás taktikája 4. A játék legfontosabb szabályai XII. LABDARÚGÁS 1. Labdarúgással kapcsolatos testnevelési játékok 2. A labdarúgás technikája: labdás és labdanélküli elemek 3. A labdarúgás taktikája 4. A játék legfontosabb szabályai XIII. KOSÁRLABDA 1. A kosárlabdázás kialakulása, történeti fejlődése 2. A kosárlabdázás technikája: labdás és labdanélküli elemek 3. A kosárlabdázás taktikája 4. A játék legfontosabb szabályai XIV. RÖPLABDA 1. Röplabdára előkészítő testnevelési játékok 3. A röplabdázás alapérintései 2. A játék legfontosabb szabályai

35 35 SZÉPÉSZET ISMERETEK 1. Kézápoló szakmai ismeretek 1.1. Kézápoló szakmai ismeretek Előkészítés, vendégfogadás, diagnosztizálás Kézápolás 2. Munka- és környezetvédelem 2.1. Munka- és környezetvédelem Munkavédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás Tűzvédelem 3. Szépészeti szakmai ismeretek 3.1. Szépészeti szakmai ismeretek Anatómiai alapismeretek A bőr és függelékeinek felépítése és élettana Masszázs 4. Szépészeti általános anyagismeret 4.1. Szépészeti általános anyagismeret Anyagismeret 5. Divattörténeti ismeretek 5.1. Divattörténeti ismeretek Művészet- és hajviselettörténet Színelmélet

36 PEDAGÓGIAI ISMERETEK Pedagógia 1.1. Általános pedagógia és neveléstörténet Általános pedagógia 1.2. Neveléselmélet A nevelés fogalma és nevelési alapelve A nevelés színterei, módszerei, folyamata Kommunikáció és konfliktus Különleges bánásmódot igénylő gyermekek 1.3. Didaktika A didaktika fogalma, tudománya A nevelés, oktatás alapdokumentumai A tanítás-tanulás tartalma és folyamata Módszerek és eszközök a tanítási-tanulási folyamatban 2. Pedagógia gyakorlat 2.1. Gondozási tevékenység Az egészséges életmódra nevelés területei A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 2.2. A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése A gyermek megismerésének módjai Iskolán kívüli programok Konfliktusok 3. Pszichológia 3.1. Általános és személyiséglélektani ismeretek A pszichológia tárgya, feladata Megismerési folyamatok Nyelv és a kommunikáció

37 Motiváció A személyiség fogalma, személyiség-lélektani alapismeretek 3.2. Fejlődéslélektan alapjai Fejlődéslélektan tárgya A méhen belüli fejlődés és a csecsemőkor A kisgyermekkor és az óvodáskor Az iskoláskor és a serdülőkor A felnőtt- és az időskor 3.3. Szociálpszichológia alapjai Szociálpszichológia A személyek egymásra hatása A csoport 3.4. Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai Pedagógiai pszichológia

38 2. ÓRATERVEK 38 SZAKGIMNÁZIUM-KÖZISMERETI ÓRATERV Szakgimnáziumi óraterv az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra Szakgimnáziumi óraterv az oktatás szakmacsoportra SZAKGIMNÁZIUM-ÁGAZATI SZAKKÉPZÉSI ÓRATERVEK Kozmetikus kimenettel Fodrász kimenettel Pedagógiai-és családsegítő munkatárs kimenettel SZAKGIMNÁZIUM SZAKKÉPZÉSI ÓRATERVEK KÖZISMERET NÉLKÜL Kozmetikus Fodrász Pedagógiai-és családsegítő munkatárs SZAKKÖZÉPISKOLA Közismereti óraterv valamennyi szakmacsoportra SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKKÉPZÉS ÉVFOLYAM Elektronikai műszerész Villanyszerelő Női szabó SZAKKÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ ÉVFOLYAMA

39 39 FELNŐTTOKTATÁS ESTI TAGOZAT Szakközépiskola érettségi megszerzésére irányuló évfolyama Szakgimnáziumi szakképzés közismeret nélkül Fodrász Kozmetikus Szakközépiskolai képzés közismeret nélkül Női szabó Villanyszerelő

40 40 Szakgimnáziumi közismereti óraterv valamennyi szakmacsoportra Óraterv szakgimnázium Tantárgyak ig Heti óraszámok 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Etika 1 Történelem Komplex természettudomány Komplex természettudomány - biológia Komplex természettudomány - fizika Komplex természettudomány - kémia Komplex természettudomány - földrajz 1 1 0,5 0,5 Biológia Művészetek-ének 1 Informatika Testnevelés Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Osztályfőnöki Ágazati érettségi felkészítés 1 1 Rendelkezésre álló órakeret

41 41 Szakgimnáziumi közismereti óraterv szépészet ágazatra 2018-tól Óraterv szakgimnázium Heti óraszámok Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Etika 1 Történelem Komplex természettudomány Komplex természettudomány - biológia Komplex természettudomány - fizika Komplex természettudomány - kémia Komplex természettudomány - földrajz Biológia ,5 0,5 Művészetek-ének 1 Informatika Testnevelés Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Szépészet ágazati szakgimnázium Osztályfőnöki Ágazati érettségi felkészítés 1 1 Rendelkezésre álló órakeret

42 42 Szakgimnáziumi közismereti óraterv pedagógia ágazatra 2018-tól Óraterv szakgimnázium Heti óraszámok Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Etika 1 Történelem Komplex természettudomány Komplex természettudomány - biológia Komplex természettudomány - fizika Komplex természettudomány - kémia Komplex természettudomány - földrajz Biológia ,5 0,5 Művészetek-ének 1 Informatika Testnevelés 5 4 4,5 4 Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Padagógia ágazati szakgimnázium Osztályfőnöki Ágazati érettségi felkészítés 0,5 1 Rendelkezésre álló órakeret

43 43 Ágazati szakgimnázium óraterve Kozmetikus kimenettel szeptember 1-től májusig SZÉPSÉGTANÁCSADÓ MELLÉKSZAKKÉPESÍTÉS VÁLASZTÁSÁVAL Közismeret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám össz össz. Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem Komplex természettudomány Komplex természettudomány - biológia Komplex természettudomány - fizika Komplex természettudomány - kémia 0,5 0, Komplex természettudomány - földrajz 0,5 0, Biológia Művészetek-ének Informatika Testnevelés Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Osztályfőnöki Ágazati érettségi felkészítés Munkavédelem és marketing Művészeti ismeretek 1,5 1 0, Szépségtanácsadó anyagismeret 1 0,5 1, Alkalmazott biológia Alkalmazott kémia Kozmetikus szakmai ismeretek ,5 6, Kozmetikus anyagismeret Kozmetikus marketing Elektrokozmetika Foglalkoztatás II. 0,5 0, ,5 15,5 Foglalkoztatás I Elmélet összesen: 4, , Szépségtanácsadó szakmai gyakorlat Kéz-és körömdíszítés gyakorlat Alkalmazott számítástechnika gyakorlat Kozmetikus szakmai gyakorlat 4, , Elektrokozmetika gyakorlat Speciális kozmetikai eljárások gyakorlat Labor gyakorlat Gyakorlat összesen: 6, , Összes óratervi óra: Nyári szakmai gyakorlat Szakmai elmélet 4, , Szakmai gyakorlat 6, , Összes szakmai óra Elmélet Gyakorlat 36% 64%

44 44 AMENNYIBEN NEM A MELLÉKSZAKKÉPESÍTÉST VÁLASZTOTTA Közismeret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám össz össz. Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem Komplex természettudomány Komplex természettudomány - biológia Komplex természettudomány - fizika Komplex természettudomány - kémia 0,5 0, Komplex természettudomány - földrajz 0,5 0, Biológia Művészetek-ének Informatika Testnevelés Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Osztályfőnöki Ágazati érettségi felkészítés Munkavédelem és marketing Művészeti ismeretek 1,5 1 2, Szépségtanácsadó anyagismeret Egészségtan Szakmai etika és kommunikáció Alkalmazott biológia Alkalmazott kémia Kozmetikus szakmai ismeretek ,5 6, Kozmetikus anyagismeret Kozmetikus marketing Elektrokozmetika Foglalkoztatás II. 0,5 0, ,5 15,5 Foglalkoztatás I Elmélet összesen: 4, , Szépségtanácsadó szakmai gyakorlat Kéz-és körömdíszítés gyakorlat Alkalmazott számítástechnika gyakorlat 1,5 1, Kézápoló szakmai gyakorlat 2,5 2, Kozmetikus szakmai gyakorlat 4, , Elektrokozmetika gyakorlat Speciális kozmetikai eljárások gyakorlat Labor gyakorlat Gyakorlat összesen: 6, , Összes óratervi óra: Nyári szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összes szakmai óra , , , , Elmélet Gyakorlat 36% 64%

45 45 Ágazati szakgimnázium óraterve Fodrász kimenettel szeptember 1-től májusig FÉRFI FODRÁSZ-BORBÉLY MELLÉKSZAKKÉPESÍTÉS VÁLASZTÁSÁVAL Közismeret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám össz össz. Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem Komplex természettudomány Komplex természettudomány - biológia Komplex természettudomány - fizika Komplex természettudomány - kémia 0,5 0, Komplex természettudomány - földrajz 0,5 0, Biológia Művészetek-ének Informatika Testnevelés Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Osztályfőnöki Ágazati érettségi felkészítés Munkavédelem és marketing 0,5 0, Borbély szakmai ismeretek 0,5 0, Borbély anyagismeret 0,5 0, Alkalmazott biológia Alkalmazott kémia Művészeti ismeretek 1 1 1,5 3, ,5 114 Fodrász szakmai ismeretek ,5 5, ,5 181 Fodrász anyagismeret 1 1 2,5 4, ,5 145 Fodrász munkavédelem és marketing Foglalkoztatás II. 0,5 0, ,5 15,5 Foglalkoztatás I Elmélet összesen: 4 3 3, , Borbély szakmai gyakorlat 2 3,5 2, Fodrász szakmai gyakorlat 5 5, , Gyakorlat összesen: 7 9 6, , Összes óratervi óra: Nyári szakmai gyakorlat Szakmai elmélet 4 3 3, , Szakmai gyakorlat 7 9 6, , Összes szakmai óra Elmélet Gyakorlat % %