2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

Átírás

1 XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM MÁJUS /2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge 1054 Bu da pest, Hold u. 1. Tel.: Meg je le nik havonta Elõfizetési díj év re: Ft Egy pél dány ára: 987 Ft Kiadja: Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6. Tel.: Fax: T A R T A L O M Oldal A Balatoni turisztikai régióban animátorok foglalkoztatásának támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU BALATON 1) A Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risztikai vonzerõvel bíró regionális rendezvények támogatása (Pályázat kód - száma: 2007 TU BALATON 2) A Ba la to ni tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai mar ke ting esz kö zök és te le pü lés kö ze li tu ris ta utak fel újí tá sá nak tá mo ga tá sa (Pá- lyá zat kód szá ma: 2007 TU BALATON 3) A Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek, il let ve a 2008-ban vagy 2009-ben meg ren de zés re ke rü lõ kon fe ren ci ák, kong resszu sok ren de zé si jo ga el nye ré sé nek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód - szá ma: 2007 TU BPK 2) A Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai ki ad vá nyok és hon la pok tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU BPK 3) A Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban mû kö dõ To u rin form-iro dák tech ni kai fej lesz té sé nek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU BPK 4) A Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risztikai vonzerõvel bíró regionális rendezvények támogatása (Pályázat kód - száma: 2007 TU DAL 2) A Dél-al föl di tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai marketingeszközök támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU DAL 3) 164 Há ló zat épí tés, irá nyí tás, igaz ga tás a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gióban (Pályázat kódszáma: 2007 TU DAL 4) A Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló re gi o ná lis je len tõ sé gû tu risz ti kai ha tás sal ren del ke zõ kul tu rá lis, gaszt ro nó mi ai és sport ren dez vé nyek, ren dez vény so ro za tok meg va ló sí tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU DDT 2) A Dél-du nán tú li ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak pi ac ra ju tá sát elõ se gí tõ kam pá nyok meg szer ve zé se és mar ke ting esz kö ze i nek tá mo ga tá sa (Pá- lyá zat kód szá ma: 2007 TU DDT 3) Az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló turisztikai vonzerõvel bíró regionális rendezvények támogatása (Pályázat kód - szá ma: 2007 TU ÉAL 2) Az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai marketingeszközök támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU ÉAL 3) 188 Az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg valósuló turisztikai vonzerõvel bíró rendezvények támogatása (Pályázat kód - szá ma: 2007 TU ÉMA 2) Az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ turisztikai marketingeszközök támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU ÉMA 3) A Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló tu risz ti kai beruházások támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU KDU 1) A Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU KDU 2) A Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gió tu risz ti kai táb la rend sze rének támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU KDU 3) A Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló tu risz ti kai termékfejlesztés támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU NYD 1). 217 A Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló suló turisztikai vonzerõvel bíró regionális rendezvények támogatása (Pályázat kód szá ma: 2007 TU NYD 2) A Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risztikai marketingeszközök támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU NYD 3) A Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló tu risz ti kai ter mékfejlesztés támogatása (Pályázat kódszáma: 2007 TU TTO 1) A Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá - ma: 2007 TU TTO 2) A Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ, il let ve a tu risztikai termékek és szolgáltatások egyedi, speciális kínálatát népszerûsítõ mar ke ting cé lok tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU TTO 3)

2 130 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám A Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban ani má to rok fog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU BA LA TON 1) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának c) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó - ban ani má to rok fog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Ba la to ni Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû - zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té - sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét jelölte meg. A tá mo ga tás cél ja a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban mû kö - dõ stran do kon és ke res ke del mi szál lás he lye ken ani má to - rok fog lal koz ta tá sá nak se gí té se. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 10 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da - sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás alrend - szereibõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek elsõd - leges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szé re; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez;

3 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 131 q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je - lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: 1.1. stran do kon, 1.2. ke res ke del mi szál lás he lye ken ani má to rok fog lal koz ta tá sá nak elõ se gí té se ér de ké ben tá mo gat ha tó ani má ci ós te vé keny sé gek: a) sport fog lal ko zá sok, vízi/strand já té kok; b) kul tu rá lis (iro da lom, zene, tánc) fog lal ko zá sok; c) hob by- és kéz mû ves fog lal ko zá sok; d) esti ani má ció; e) együtt a csa lád fog lal ko zá sok. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a fej lesz tés költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 500 ezer fo rint; b) V.1.1. pá lyá za ti cél ese té ben (stran dok): a szol gál ta tás a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; az ani má tor(ok) leg alább 2,5 hó na pon ke resz tü li fog - lal koz ta tá sa, min. heti 5 al ka lom mal; c) V.1.2. pá lyá za ti cél ese té ben (ke res ke del mi szál lás - he lyek): a ke res ke del mi szál lás hely a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi - ó ban ta lál ha tó; ki zá ró lag azon szál lás he lyek igé nyel he tik a tá mo ga - tást, ahol je len leg nem fog lal koz tat nak szak kép zett ani má - tort; az ani má tor(ok) leg alább 3 hó na pon ke resz tü li fog lal - koz ta tá sa, min. heti 5 al ka lom mal; d) az ani má ci ós szol gál ta tást díj men te sen kell a ven dé - gek nek nyúj ta ni; e) meg fe le lõ hely szín és esz kö zök biz to sí tá sa szük - séges; f) az ani má ci ós szol gál ta tást jól lát ha tó an fel kell tün - tetni; g) a mar ke ting esz kö zök költ sé ge nem ha lad hat ja meg a tel jes költ ség ve tés 5%-át. h) A pá lyá zó vál lal ja a pro jekt meg va ló sí tá sát olyan ha - tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utáni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. i) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: V.1.1. pá lyá za ti cél ese té ben (stran dok) azok a pá lyá - zók, akik szak kép zett ani má to ro kat fog lal koz tat nak. 4. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: b) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 1 mil lió fo rint; c) tá mo ga tás in ten zi tá sa: V.1.1. pá lyá za ti cél ese té ben (stran dok): = ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 65%-a; = egyéb eset ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel - jebb 50%-a. V.1.2. pá lyá za ti cél ese té ben (ke res ke del mi szál lás - he lyek): a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni.

4 132 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó tel je sí tés iga zo lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: a mar ke ting esz köz el ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé - gei stb.); a mar ke ting esz kö zök költ sé ge nem ha lad hat ja meg a tel jes költ ség ve tés 5%-át (lásd V.2. g) pont) b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (ani má to rok bér- és já ru lék költ sé ge amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek, in gat lan épí - tés, -korszerûsítés, infrastruktúra-építés, -korszerûsítés, ani má ci ós hely ség ki ala kí tá sa, kül sõ ját szó tér ki ala kí tá sa, fel újí tá sa, bel sõ ját szó szo ba ki ala kí tá sa stb.); e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. A pá lyá zó - nak a ter ve zé si és ki vi te le zé si költ sé ge ket kü lön kell fel - tün tet ni. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 25%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés igazo - lása mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí -

5 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 133 tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Regionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá jának hon lap já ról ( la ton-to u rism.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men - te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi - o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál [8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2. Tel.: (87) , 87/ ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU BA LA TON Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU BA LA TON 1), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert támoga - tási összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá - sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já - rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fi - zet ni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt.

6 134 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kérdé - sekben az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok - ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál, Pó kos Ka ta lin szak mai tit kár tól (8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2. Tel.: 87/ , 87/ , po kos@mtrt.com) kap ha tó. Fel - hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá - lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Balatoni turisztikai régióban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU BA LA TON 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg - va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Ba la to ni Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû - zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té - sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek

7 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 135 egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont ból je - len tõs ren dez vé nyek támogatása. A tá mo ga tás cél ja a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez - vé nyek, ha gyo mány õr zõ prog ra mok, kul tu rá lis ese mé - nyek lét re ho zá sa, va la mint a már ko ráb ban is meg ren de - zett prog ra mok szín vo na lá nak eme lé se. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 70 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da - sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók: évi, a ré gi ó ban meg va ló su ló, re gi o ná lis, de leg - alább kis tér sé gi je len tõ sé gû, a te le pü lés ha tá ra in túl mu ta tó tu risz ti kai vonz erõ vel ren del ke zõ ren dez vé nyek, ese mé - nyek, il let ve egyéb ren dez vény hez kap cso ló dó prog ra - mok. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a ren dez vény költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 1 mil lió fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Ba la to ni tu risz ti kai ré - gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is mer - te ti;

8 136 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); e) a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét; g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei ren - dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban, va la mint a ren dez vény idõ pont ját a pá lyá zó egyez te ti a Ba - la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá val (az er rõl szó ló iga zo lást a pá lyá zó csa tol ja pá lyá za tá hoz); h) a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); i) a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti; j) a költ sé gek mi ni mum 10 %-át mar ke ting re for dít ják; k) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek; l) a pá lyá zó a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anya - gon fel tün te ti az aláb bi in for má ci ót:,,a pro jekt a Tu risz ti - kai cél elõ irány zat ból ke rült tá mo ga tás ra. m) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö - zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. n) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. o) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A pá lyá zat be - nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, külsõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); b) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott; c) nagy ér té kû tár gyi esz kö zök (moz gat ha tó szín pad, hang tech ni ka, vi lá gí tás tech ni ka, ren dez vény sá tor stb.) be - szer zé se tör té nik (a ko ráb bi évek ben erre le he tõ ség nyílt); d) a mar ke ting mun ka nem or szá gos, de leg alább re gi o - ná lis szin tû. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; d) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 3 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: a ren dez vény össz költ sé gé nek leg - fel jebb 65%-a; egyéb eset ben: a ren dez vény össz költ sé gé nek leg fel - jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé -

9 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 137 ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. k) pont), Az össz költ ség mi ni mum 10 %-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. j) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) nagy ér té kû tár gyi esz kö zök (moz gat ha tó szín pad, hang tech ni ka, vi lá gí tás tech ni ka, ren dez vény sá tor stb.) be - szer zé se; b) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; c) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; d) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); e) mû kö dé si költ sé gek; f) rep re zen tá ci ós költ sé gek; g) in gat lan vá sár lás; h) üz let rész- és rész vény vá sár lás; i) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); j) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 5. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A ren dez vény össz költ sé gé nek leg alább 25%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés igazo - lása mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Regionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak hon lap já ról ( la ton-to u rism.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men - te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi - o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál [8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2. Tel.: (87) , (87) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít -

10 138 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el - mulasztása a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered mé - nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU BA LA TON Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU BA LA TON 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert támoga - tási összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá - sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já - rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot.

11 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 139 X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál, Pó kos Ka ta lin szak mai tit kár tól [8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2. Tel.: (87) , (87) , po kos@mtrt.com] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Balatoni turisztikai régió ismertségét növelõ turisztikai marketingeszközök és településközeli turistautak felújításának támogatása (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU BA LA TON 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Ba la to ni tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ mar ke ting esz kö zök és te le pü lés kö ze li tu ris ta utak fel újí tá sá nak tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Ba la to ni Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû - zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té - sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör té nõ, a tu risz ti kai kí ná lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ mennyi sé gû in for má ci ó val való el - lá tá sa, amely je len tõs mér ték ben hoz zá já rul egy adott tér - ség rõl ki ala ku ló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a Ba la to ni tu risz ti kai ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ - se gí té se, a ré gió, mint tu risz ti kai cél te rü let is mer teb bé té - te le, a te le pü lés kö ze li tu ris ta utak fel újí tá sa, il let ve a ré gi - ó ban a ter mé sze ti ér té kek és tu risz ti kai lát ni va lók tér sé gi szin ten való meg je le ní té se egy sé ge sí tett táb la rend szer ki - ala kí tá sá val, biz to sít va az oda lá to ga tók könnyebb tá jé ko - zó dá sát és in for má ci ó hoz jutását. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 50 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da - sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö -

12 140 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: 1.1. A Ba la to ni tu risz ti kai ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sát elõ se gí tõ nyom ta - tott, il let ve egyéb (pl. elekt ro ni kus), leg alább há rom nyel - vû mar ke ting esz kö zök elõ ál lí tá sá hoz: kis tér sé gi, ré gi ós ha tó kö rû mar ke ting esz kö zök; egyes tu risz ti kai ter mék hez kap cso ló dó te ma ti kus, a tel jes Ba la to ni tu risz ti kai ré gió te rü le tét le fe dõ mar ke ting esz kö zök; a Ba la to ni tu risz ti kai ré gió, mint tu risz ti kai cél te rü let is mer teb bé té te lét szol gá ló mar ke ting esz kö zök elõ ál lí tá - sá hoz Település közeli turista utak, tanösvények felújítása: ki táb lá zott ság ja ví tá sa; tu ris ta utak jel zés sel tör té nõ el lá tá sa, a meg ko pott jel - zé sek új ra fes té se; sze mét gyûj tõk ki he lye zé se. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 1 mil lió forint; a pá lyá zat tar tal maz za a mar ke ting kon cep ci ót/stra té - gi át, a mar ke ting esz köz váz la tos le írá sát (szi nop szis), fel - épí té sét, il let ve ter vét, va la mint a ter jesz té si el kép ze lé se - ket;

13 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 141 a mar ke ting esz köz tar tal maz za a ré gió tér ké pét és a Ba la to ni tu risz ti kai ré gió To u rin form iro dá i nak lis tá ját; a mar ke ting esz köz ter je del mé nek 10%-át meg ha la dó mennyi sé gû rek lá mot nem tar tal maz hat a szol gál ta tók pén zért tör té nõ be ke rü lé se is rek lám nak mi nõ sül; nyom ta tott ki ad vány ese tén leg alább 5000 pél dány - szám ban je le nik meg, amely nek 10%-át a tá mo ga tott pá - lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak, nem nyom ta tott (elekt ro ni kus) ki ad vány ese tén leg - alább 400 pél dány szám ban je le nik meg, amely nek leg - alább 5%-át a tá mo ga tott pá lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma - gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak; a mar ke ting esz köz a ré gió leg fon to sabb pi a ca i nak meg fe le lõ en, de leg alább ma gyar, né met és an gol nyel ven ké szül; ide gen nyel vû vagy több nyel vû mar ke ting esz köz ese tén a nyel vi lek to rá lás fe le lõs szerv nél (for dí tó iro da) ké szül; a mar ke ting esz köz meg fe le lõ arány ban tar tal maz in - vi tat ív és in for ma tív ele me ket; a mar ke ting esz köz kép anya ga ak tu á lis; a mar ke ting esz köz kül sõ meg je le né sé vel össz hang - ban van a kis tér sé gi, vagy mik ro tér sé gi mar ke ting esz kö - zök kel, il let ve il lesz ke dik a Ba la to ni tu risz ti kai ré gió ar cu - la tá hoz, mar ke ting esz kö ze i hez; a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi in for má ci ót: A pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ból ke rült tá mo ga - tás ra. a mar ke ting esz köz szol gál ja a kis tér sé gi vagy ré gi ós kí ná lat pi ac ra vi te lét, több te le pü lés össze fo gá sá val, leg - alább kis tér sé gi, vagy mik ro ré gi ós tu risz ti kai kí ná la tot, aján la to kat tar tal ma zó in gye nes ter jesz té sû; a pá lyá zó a pá lyá za tot elõ ze te sen vé le mé nyez te ti a Ba la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá val; a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ón kí vül esõ te rü le te ket is tar tal ma zó mar ke ting esz köz ese tén tá mo ga tás ki zá ró lag a Ba la to ni tu risz ti kai ré gió te le pü lé se i re igé nyel he tõ; b) V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a pá lyá zó iga zol ja, hogy ren del ke zik a fej lesz tés meg va ló sí tá sá nak hely szí né ül szol gá ló in gat lan tu laj don - jo gá val, il let ve (amennyi ben nem õ a tu laj do nos) a tu laj do - nos nak a fej lesz tés hez való hoz zá já ru lá sá val, elvi épí té si en ge déllyel, épí té si en ge déllyel vagy jó vá ha gyott ki vi te li terv vel; a táb lák egy sé ges meg je le né sû ek, kör nye zet be illõ anyag ból ké szül tek, az er rõl ké szült ter ve ket a pá lyá zó be - mu tat ja pá lyá za tá ban; új tú ra út vo na lak lé te sí té se ese tén a Ma gyar or szá gon ér vény ben lévõ szab vá nyos tu ris ta jel zé sek hasz ná la ta kö - te le zõ; c) Mind két tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: A pá lyá zó vál lal ja a mar ke ting esz köz meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be - nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben a már meg lé võ, tu - ris ta jel zés sel el lá tott tu ris ta út vo na lak fel újí tá sa; 4. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi mum 4 mil lió forint; V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi mum 1 mil lió forint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 65%-a; egyéb eset ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz -

14 142 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint, pl.: V.1.1 tí pu sú pá lyá zat ese té ben: a mar ke ting esz köz el - ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé gei stb.; V.1.2. tí pu sú pá lyá zat ese té ben: táb lák ki he lye zé sé - vel kap cso la tos költ sé gek, tu ris ta jel zé sek fes té sé vel kap - cso la tos költ sé gek stb.; b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ szö veg írók, for dí tók, gra fi ku sok díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el - szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 25%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban,

15 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 143 sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re - gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak hon lap já ról ( la ton-to u rism.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men - te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi - o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál (8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2., Tel: 87/ , ). 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU BA LA TON Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU BA LA TON 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá -

16 144 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A mar ke ting esz köz szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kérdé - sekben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál, Pó kos Ka ta lin szak mai tit kár tól [8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2. Tel.: (87) , (87) , po kos@mtrt.com] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Budapest-Közép-dunavidéki turisztikai régióban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró re gi o ná lis ren dez vé nyek, il let ve a 2008-ban vagy 2009-ben meg ren de zés re ke rü lõ kon fe ren ci ák, kong resszu sok ren de zé si joga el nye ré sé nek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU BPK 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) és kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá za tot hir det a Bu da pest Kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va - ló su ló ren dez vé nyek, il let ve a 2008-ban vagy 2009-ben meg ren de zés re ke rü lõ kon fe ren ci ák, kong resszu sok ren - de zé si joga el nye ré sé nek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Tu riz mus fej - lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé - sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu - risz ti kai szem pont ból je len tõs ren dez vé nyek támoga tása. A tá mo ga tás cél ja a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz - ti kai ré gi ó ban: ben meg va ló su ló, leg alább kis tér sé gi tu risz ti kai vonz erõ vel bíró, új tu risz ti kai kí ná la ti elem ként meg je le nõ ren dez vé nyek, ha gyo mány õr zõ prog ra mok, kul tu rá lis ese -

17 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 145 mé nyek lét re ho zá sa, a már ko ráb ban is meg ren de zett prog - ra mok szín vo na lá nak eme lé se; A fent le írt te vé keny ség alap ján ka pott tá mo ga tás kul tu - rá lis célú tá mo ga tás nak mi nõ sül ban vagy 2009-ben megrendezésre kerülõ kongresszusok, konferenciák rendezési jogának megszerzése, elnyerése. A fent le írt te vé keny ség alap ján ka pott tá mo ga tás cse - kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás nak mi nõ sül. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra ren del ke zés - re álló ke ret összeg 90 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Bu da - pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban te lep - hellyel ren del ke zõ: 1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. I.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: Ma gyar or szá gon be jegy zett szer ve ze tek, szö vet sé gek, ala pít vá nyok, egye sü lé sek, ame lyek va la mely nem zet kö zi szer ve zet tag szer ve ze tei. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: 2.1. Egyik eset ben sem: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás alrend - szereibõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén; 2.2. I.1 tí pu sú pá lyá za tok ese té ben to váb bá: a) azon szer ve zet ré szé re, amely nem ren del ke zik a te - vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges en ge dé lyek kel; 2.3. Cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ese té ben to váb bá: a) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve zet ré szé re; b) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére;

18 146 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám c) a b) pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; d) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; e) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé gek - hez; f) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; g) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ak tá mo gat ha tók: évi, a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló, re gi o ná lis, de leg alább kis tér sé gi je len tõ sé gû, új tu risz ti kai kí ná la ti elem ként meg je le nõ ren dez vé nyek, ha gyo mány õr zõ prog ra mok, kul tu rá lis ese - mé nyek lét re ho zá sa, a már ko ráb ban is meg ren de zett prog - ra mok szín vo na lá nak eme lé se; A fent le írt te vé keny ség alap ján ka pott tá mo ga tás kul tu - rá lis célú tá mo ga tás nak mi nõ sül a 2008-ban vagy 2009-ben, a Bu da pest-kö zép-du - na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban meg ren de zés re ke rü lõ, nem - zet kö zi szö vet sé gek, szer ve ze tek, ala pít vá nyok, egye sü lé - sek, ka ma rák min. 150 fõs (40%-os kül föl di részt ve võ), még el nem nyert, nem el dön tött hely szí nû ülé sei (köz gyû - lé sek, kong resszu sok, kon fe ren ci ák) ren de zé si jo gá nak meg szer zé se, el nye ré se, va la mint a ré gió sze re pé nek nö ve - lé se a hi va tás tu riz mus, azon be lül is a kon fe ren cia- és a kong resszu si tu riz mus pi a cán. A fent le írt te vé keny ség alap ján ka pott tá mo ga tás cse - kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás nak mi nõ sül. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben (azo nos az I.1. tí - pu sú pá lyá za tok kal): a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge = kistérségi vonzerejû rendezvények: legalább 1 millió fo rint; = me gyei, re gi o ná lis vonz ere jû ren dez vé nyek: leg - alább 2 mil lió fo rint; = or szá gos, nem zet kö zi vonz ere jû ren dez vé nyek: leg alább 5 mil lió fo rint; a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Bu da pest-kö zép-du na - vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is - merteti; ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - ere jét; a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei vagy a te le pü lé si ren dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban, va la mint a ren dez vény idõ pont ját a pá lyá zó egyez te ti a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Mar - ke ting Igaz ga tó ság gal (az er rõl szó ló iga zo lást a pá lyá zó csa tol ja pá lyá za tá hoz); a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti; a költ sé gek mi ni mum 10 %-át mar ke ting re for dít ják; az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek; a pá lyá zó vál lal ja, hogy a ren dez vény rõl ké szí tett fil - met, vi de ót, ér té ke lõ be szá mo lót, je len tést a Bu da pest Kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Ide gen for gal mi Bi zott ság - hoz el jut tat ja; b) V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben (azo nos az I.1. tí - pu sú pá lyá za tok kal): a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 700 ezer forint; a pro jekt tel kap cso lat ban ma xi mum 2 fõre vo nat ko zó szál lás, ét ke zé si és uta zá si költ ség szá mol ha tó el; a pályázatban megjelölt közgyûlés, konferencia, kongresszus: = a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; = min. 150 fõs (40%-a kül föl di részt ve võ); c) Mind két tí pu sú pá lyá zat ese té ben: a pá lyá zó a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anya - gon fel tün te ti az aláb bi in for má ci ót: A pro jekt a Tu risz ti - kai cél elõ irány zat ból ke rült tá mo ga tás ra. A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A pá lyá zat be - nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za.

19 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, külsõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); a pá lyá zó egy na pos, vagy egy te le pü lést és la kó it érin tõ ese mény (fa lu nap), az ál la mi és egy há zi ün ne pek hez kap cso ló dó ren dez vény, po li ti kai ren dez vény, he lyi je len - tõ sé gû ren dez vény szer ve zé sé hez kér tá mo ga tást; a mar ke ting mun ka nem or szá gos, de leg alább re gi o - ná lis szin tû; b) V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: el nyert, el dön tött hely szí nû ülé sek (köz gyû lé sek, kong resszu sok, kon fe ren ci ák) ren de zé si jo gá nak meg szer - zé se, el nye ré se; c) Mind két tí pu sú pá lyá zat ese té ben: ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják; a tu risz ti ka i lag ki emel ke dõ je len tõ sé gû te le pü lé se ken meg va ló su ló ren dez vé nyek; b) V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: nem ke rül tek elõ nyök meg ha tá ro zás ra. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té tel: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: = kis tér sé gi vonz ere jû ren dez vé nyek: ma xi mum 1 mil lió fo rint; = me gyei, re gi o ná lis vonz ere jû ren dez vé nyek: ma xi - mum 3 mil lió fo rint; = or szá gos, nem zet kö zi vonz ere jû ren dez vé nyek: ma xi mum 6 mil lió fo rint; V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi mum 1,5 mil - lió Ft. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a ren dez vény össz költ sé gé nek leg fel jebb 30%-a; V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a pro jekt össz költ - sé gé nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. Cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vo nat ko zó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá -

20 148 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. a) pont), Az össz költ ség mi ni mum 10 %-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. a) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting - költ sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé - gek, bér le ti dí jak, rep re zen tá ci ós költ sé gek stb.), a pro jekt tel kap cso lat ban ma xi mum 2 fõre vo nat ko zó szál lás, ét ke zé si és uta zá si költ ség szá mol ha tó el (lásd V.2.b) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) in gat lan vá sár lás; f) üz let rész- és rész vény vá sár lás; g) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); h) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A ren dez vény/pro jekt össz költ sé gé nek: a) ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: leg alább 30%-a; b) kis- és középvállalkozások esetében: legalább 50%-a; c) nagy vál la la tok ese té ben: leg alább 70%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga - tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt - tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö - velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó.

21 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 149 VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki - zárólag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be - sze rez he tõ a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Ide - gen for gal mi Bi zott ság nál (1061 Bu da pest, Te réz krt Tel.: , e-ma il: bkd-rib@itt hon.hu). 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el - mulasztása a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered mé - nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU BPK Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU BPK 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert támoga - tási összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá - sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já - rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap.

22 150 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: 1. A kong resszus je len tõ sé ge, el nye ré sé nek esé lye (65 pont) 2. A kong resszus el nye ré sé vel kap cso la tos költ sé gek in - do kolt sá ga, meg ala po zott sá ga (25 pont) 3. A részt ve võ fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kérdé - sekben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re - gi o ná lis Ide gen for gal mi Bi zott ság nál (1061 Bu da pest, Te - réz krt Tel.: , e-ma il: bkd-rib@itt hon.hu) kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol - gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Budapest-Közép-dunavidéki turisztikai régió ismertségét növelõ turisztikai kiadványok és honlapok tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU BPK 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Bu da pest-kö zép-du na vi - dé ki tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ ki ad vá nyok és hon la pok tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Tu riz mus fej - lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek

23 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 151 egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé - sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör - ténõ, a tu risz ti kai kí ná lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ meny - nyiségû in for má ci ó val való el lá tá sa, amely je len tõs mér - ték ben hoz zá já rul egy adott tér ség rõl ki ala ku ló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ se gí té se, va la mint a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki ré gió, mint tu risz ti kai cél te - rü let is mer teb bé té te le. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 30 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Bu da - pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban te lep - hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás alrend - szereibõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek elsõd - leges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szé re; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor;

24 152 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: 1.1. a ré gió tér sé gi mar ke ting kom mu ni ká ci ós te vé keny - sé gét elõ se gí tõ, in gye ne sen ter jeszt he tõ, leg alább kis tér sé - gi je len tõ sé gû tu risz ti kai hely szí ne ket, vonz erõ ket be mu - ta tó és nép sze rû sí tõ, leg alább két nyel vû nyom ta tott kis tér - sé gi ki ad vá nyok (pros pek tus, bro sú ra, ké pes könyv, le po - rel ló stb); ter ve zé sé nek, el ké szí té sé nek, il let ve nyom dai ki vi te le zé sé nek támogatása; 1.2. a ré gió kü lön bö zõ tu risz ti kai tér sé gei, kis tér sé gi és re gi o ná lis tu risz ti kai egye sü le tei in ter ne tes meg je le né sé - nek elõ se gí té se (hon lap-ké szí tés; ar cu lat ter ve zés és ki vi te - le zés ma gyar és ide gen nyel ven egy aránt), va la mint már meg lé võ kis tér sé gi tu risz ti kai hon la pok ide gen nyelv re tör té nõ le for dí tá sá nak tá mo ga tá sa. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) Mind két tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a ki ad vány/mar ke ting esz köz a Bu da pest-kö zép-du - na vi dé ki tu risz ti kai ré gió egyik, kis tér ség mé re tû tu risz ti - kai tér sé gét (7 20 te le pü lés) vagy Bu da pes tet mu tat ja be; a mar ke ting esz köz tar tal maz za a ré gió tér ké pét és a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gió To u rin form iro dá i nak lis tá ját; a pá lyá zat tar tal maz za a mar ke ting kon cep ci ót/stra té - gi át, a mar ke ting esz köz váz la tos le írá sát (szi nop szis), fel - épí té sét, il let ve ter vét; a mar ke ting esz köz ter je del mé nek 10%-át meg ha la dó mennyi sé gû rek lá mot nem tar tal maz hat a szol gál ta tók pén zért tör té nõ be ke rü lé se is rek lám nak mi nõ sül; a mar ke ting esz köz a ré gió leg fon to sabb pi a ca i nak meg fe le lõ en, de leg alább ma gyar, né met és/vagy an gol nyel ven ké szül; ide gen nyel vû vagy több nyel vû mar ke ting esz köz ese tén a nyel vi lek to rá lás fe le lõs szerv nél (for dí tó iro da) ké szül; a mar ke ting esz köz meg fe le lõ arány ban tar tal maz in - vi tat ív, fi gye lem fel kel tõ és in for ma tív ele me ket; a mar ke ting esz köz kép anya ga ak tu á lis; a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi in for má ci ót: A pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ból ke rült tá mo ga - tás ra. b) V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 400 ezer forint; a pá lyá zat tar tal maz za a ter jesz té si el kép ze lé se ket; a ki ad vány leg alább 5000 pél dány szám ban je le nik meg, amely nek 10%-át a tá mo ga tott pá lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Lo gisz ti kai (1106 Bu da - pest, Tün dér fürt u. 5., Tel.: ), il let ve 1-1 be mu ta - tó pél dányt átad a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Bu da pest-kö - zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak; a mar ke ting esz köz szol gál ja a kis tér sé gi vagy ré gi ós kí ná lat pi ac ra vi te lét; a ré gi ó hoz tar to zó kis tér ség is mer te té sén kí vül tar tal - maz szál lás hely-, gaszt ro nó mi ai-, és prog ram aján ló kat; egye di, új don sá got hor do zó ki ad vány, amely hez ha - son ló val nem ren del ke zik a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Bu da - pest-kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá - ga, il le tõ leg a To u rin form-iro dák (csak a meg lé võk tar tal - mi ke re te in túl mu ta tó ki ad vány tá mo gat ha tó); c) V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 500 ezer forint; a mar ke ting esz köz az in for má ci ók föld raj zi össze - füg gé se it tér ké pe ken áb rá zol ja; a mar ke ting esz köz egy-egy köz vet len kap cso ló dá si le he tõ ség (link) se gít sé gé vel csat la ko zik az érin tett To u - rin form-iro dák, il let ve a tu risz ti kai kis tér sé get al ko tó te le - pü lé sek ön ál ló te le pü lé si hon lap ja i hoz; a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi informá - ciókat: = kis tér sé gi att rak ci ók is mer te té se (te le pü lé sek és tu - risz ti kai ter mé kek sze rin ti bon tás ban); = rö vid in for má ci ók a szál lás- és ven dég lá tó he lyek - rõl (cím mel és elér he tõ ség gel); = rend sze re sen fris sí tett prog ram aján ló (ese mény - nap tár); = köz vet len kap cso ló dá si le he tõ ség (link) a kis tér ség te rü le tén igény be ve he tõ kö zös sé gi köz le ke dé si esz kö zök (MÁV, Vo lán busz, HÉV) menetrend - jére; = vá sár lá si le he tõ sé gek ter mék spe ci fi kus cso por to sí - tás ban (pl. üz let há zak, aján dék bol tok, nép mû vé - sze ti bol tok, va dász bol tok, bor szak üz le tek címe, el ér he tõ sé ge), = in ter ak tív fó rum (ven dég könyv); = kép ga lé ria; d) A pá lyá zó vál lal ja a mar ke ting esz köz meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be - nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. e) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít.

25 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben (kis tér sé gi ki ad - vány): part ner sé gi ala pon szer ve zõ dõ több éj sza kás prog - ram cso mag, él mény lánc ki ala kí tá sa és nép sze rû sí té se; b) V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben (hon la pok): üdü lé si aján la to kat, te ma ti kus tú ra út vo na la kat tar tal - ma zó hon la pok; az on li ne szál lás fog la lá si le he tõ sé get biz to sí tó hon - lapok; az ani má ci ót (Flash tech no ló gi át) tar tal ma zó hon - lapok. 4. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) Nem tu risz ti kai tér ké pek, gu i de-ok ké szí té se cél já ból kér tá mo ga tást a pá lyá zó. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi mum 2 mil lió forint; V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi mum 700 ezer fo rint; b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a pro jekt össz költ sé gé nek V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: leg fel jebb 50%-a; V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: leg fel jebb 70%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: a mar ke ting esz köz el ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé - gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ szö veg írók, for dí tók, gra fi ku sok díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el - szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de

26 154 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 30%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be - sze rez he tõ a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Ide - gen for gal mi Bi zott ság nál (1061 Bu da pest, Te réz krt Tel.: , e-ma il: bkd-rib@itt hon.hu). 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU BPK Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU BPK 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor.

27 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 155 VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert támoga - tási összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá - sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já - rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A mar ke ting esz köz szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás meg fe le - lõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El len - õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel - jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt.

28 156 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re - gi o ná lis Ide gen for gal mi Bi zott ság nál (1061 Bu da pest, Te - réz krt Tel.: , e-ma il: bkd-rib@itt hon.hu) kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol - gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Budapest-Közép-dunavidéki turisztikai régióban mûködõ Tourinform-irodák technikai fejlesztésének tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU BPK 4) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Bu da pest-kö zép-du na vi - dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban mû kö dõ To u rin form-iro dák tech - ni kai fej lesz té sé nek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Tu riz mus fej - lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé - sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör - ténõ, a tu risz ti kai kí ná lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ meny - nyiségû in for má ci ó val való el lá tá sa, amely je len tõs mér - ték ben hoz zá já rul egy adott tér ség rõl ki ala ku ló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ se gí té se, va la mint a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki ré gió, mint tu risz ti kai cél te - rü let is mer teb bé té te le. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 10 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 5-10 db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Bu da - pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban te lep - hellyel ren del ke zõ, a ré gi ó ban mû kö dõ To u rin form-iro dá - kat fenn tar tó, üze mel te tõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás alrend - szereibõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul;

29 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 157 k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: a ré gi ó ban mû kö dõ tu risz ti kai in for má ci ós iro dák ha - té kony sá gá nak nö ve lé se, tech ni kai hát te ré nek, te vé keny - sé gé nek fej lesz té se, az in for má ció szol gál ta tás mi nõ sé gé - nek ja ví tá sa: kor sze rû szá mí tó gé pek és tar to zé kok (hard ver és szoft ver) be szer zé se, az iro dák kom mu ni ká ci ós és iro da tech ni kai esz köz - park já nak (fény má so lók, fa xok stb.) kor sze rû sí té se, cse - réje. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 400 ezer forint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Bu da pest-kö zép-du na - vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó ren del kez zék a Ma gyar Tu riz mus ZRt.-vel meg kö tött ér vé nyes név hasz ná la ti szer zõ dés sel; d) a pá lyá zó vál lal ja, hogy a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö zö ket szá mí tó gé pe ket 3 évig, iro da tech ni kai esz kö zö ket 5 évig fo lya ma to san ki zá ró lag a To u rin formiro dá ban, il let ve an nak ja vá ra üze mel te ti; e) A pá lyá zó vál lal ja a pro jekt meg va ló sí tá sát olyan ha - tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. f) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 1,5 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 70%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a

30 158 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. igény be vett szol gál ta tá sok); b) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); c) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek ezen be lül szá mí tó gép és tar to zé kai, va la mint iro dák kom mu ni ká ci ós és iro da tech ni kai esz kö zei; d) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 30%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról

31 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 159 ( hon.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be - sze rez he tõ a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re gi o ná lis Ide - gen for gal mi Bi zott ság nál (1061 Bu da pest, Te réz krt Tel.: , e-ma il: bkd-rib@itt hon.hu) 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU BPK Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU BPK 4), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont)

32 160 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás meg fe le - lõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El len - õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel - jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kérdé - sekben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV: 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok - ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Bu da pest-kö zép-du na vi dé ki Re - gi o ná lis Ide gen for gal mi Bi zott ság nál (1061 Bu da pest, Te - réz krt Tel.: , e-ma il: bkd-rib@itt hon.hu) kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol - gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU DAL 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Dél-al föl di Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont ból je - len tõs ren dez vé nyek támogatása. A tá mo ga tás cél ja a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez - vé nyek, ha gyo mány õr zõ prog ra mok, kul tu rá lis ese mé - nyek lét re ho zá sa, va la mint a már ko ráb ban is meg ren de - zett prog ra mok szín vo na lá nak eme lé se. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 26 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Dél-al föl - di tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz - da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Dél-al föl di tu risz - ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek,

33 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 161 b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók: évi, a ré gi ó ban meg va ló su ló, leg alább 10 ezer fõs lá to ga tó szá mú (amely nek leg alább 10%-a szál lást igény lõ tu ris ta), leg alább 2 na pos, ki mu tat ha tó tu risz ti kai vonz erõ - vel bíró ren dez vé nyek. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a ren dez vény költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 4 mil lió fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is - merteti; d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); e) a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét; g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei vagy a te le pü lé si ren dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban; h) a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); i) a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti; j) a költ sé gek mi ni mum 10 %-át mar ke ting re for dít ják; k) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek; l) a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anyag tar tal maz - za az aláb bi in for má ci ót:,,a pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ - irány zat ból ke rült tá mo ga tás ra. m) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö - zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja.

34 162 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám n) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. o) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal - maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál - tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, kül - sõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); b) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; d) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té tel: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 2 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a ren dez vény össz költ sé gé - nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. k) pont), Az össz költ ség mi ni mum 10 %-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. j) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja.

35 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A ren dez vény össz költ sé gé nek leg alább 25%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já ról ( ta re gi on.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te - sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re - gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [5700 Gyu la, Er kel tér 1., Tel.: (66) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU DAL Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU DAL 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl).

36 164 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál (5700 Gyu la, Er kel tér 1., Tel: ) kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel - mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná - csot adni. A Dél-alföldi turisztikai régió ismertségét növelõ turisztikai marketingeszközök támogatása (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU DAL 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002.

37 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 165 (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Dél-al föl di turisztikai régió ismertségét növelõ marketingeszközök támogatására. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Dél-al föl di Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör té nõ, a tu risz ti kai kí ná - lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ mennyi sé gû információval való ellátása, amely jelentõs mértékben hozzájárul egy adott térségrõl kialakuló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ se gí té se, va la mint a Dél-al föl di ré gió, mint tu risz ti kai célterület ismertebbé tétele. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 40 millió forint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Dél-al föl - di tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz - da sá gi Tér ség (EGT) te rü le tén szék hellyel és a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben;

38 166 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: a) nyom ta tott vagy elekt ro ni kus tér sé gi in for má ció hor - do zók (ki ad vány, CD, hon lap), kü lö nö sen: konk rét aján la - to kat tar tal ma zó mar ke ting esz kö zök a se ni or és if jú sá gi tu riz mus, a ter mál- és gyógy tu riz mus te rü le té rõl; b) szak mai vagy ré gi ót be mu ta tó ta nul mány utak szer ve - zé se. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 2 mil lió forint; a marketingeszköz legalább a Dél-alföldi turisztikai régió egyik, kistérség méretû turisztikai térségét mutatja be; a pá lyá zat tar tal maz za a mar ke ting kon cep ci ót/stra té - gi át, a mar ke ting esz köz váz la tos le írá sát (szi nop szis), fel - épí té sét, il let ve ter vét, va la mint a terjesztési el kép ze lé se - ket; a mar ke ting esz köz tar tal maz za a ré gió tér ké pét és a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gió To u rin form iro dá i nak listáját; a mar ke ting esz köz ter je del mé nek 10%-át meg ha la dó mennyi sé gû rek lá mot nem tar tal maz hat a szol gál ta tók pén zért tör té nõ be ke rü lé se is reklámnak minõsül; nyom ta tott ki ad vány ese tén leg alább 5000 pél dány - szám ban je le nik meg, amely nek 10%-át a tá mo ga tott pá - lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl - di Re gi o ná lis Marketing Igazgatóságának, nem nyom ta tott (elekt ro ni kus) ki ad vány ese tén (ki - vé ve hon lap) leg alább 400 pél dány szám ban je le nik meg, amely nek leg alább 5%-át a tá mo ga tott pá lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re gi o ná lis Marketing Igazgatóságának; a mar ke ting esz köz a ré gió leg fon to sabb pi a ca i nak meg fe le lõ en, de leg alább ma gyar, né met és/vagy an gol nyelven készül; ide gen nyel vû vagy több nyel vû mar ke ting esz köz ese tén a nyel vi lek to rá lás fe le lõs szerv nél (for dí tó iroda) készül; a mar ke ting esz köz meg fe le lõ arány ban tar tal maz in - vi tat ív és in for ma tív elemeket; a mar ke ting esz köz kép anya ga ak tu á lis; a mar ke ting esz köz kül sõ meg je le né sé vel össz hang - ban van a kis tér sé gi mar ke ting esz kö zök kel, il let ve il lesz - ke dik a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gió ar cu la tá hoz, mar ke - ting esz kö ze i hez; a hon lap egy-egy köz vet len kap cso ló dá si le he tõ ség (link) se gít sé gé vel csat la ko zik a Dél-al föl di tu risz ti kai ré - gió, az érin tett To u rin form-iro dák, il let ve a tu risz ti kai kis - tér sé get al ko tó te le pü lé sek önálló települési honlapjaihoz; a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi in for má ci ót: A pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ból ke rült tá mo ga - tás ra. a mar ke ting esz köz szol gál ja a kis tér sé gi vagy ré gi ós kí ná lat pi ac ra vitelét; b) V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 6 mil lió forint; a pá lyá zat tar tal maz za a ta nul mány út for ga tó köny vét és a meg hí van dók pon tos listáját, a stu dy-to ur lét szá ma mi ni mum 10 fõ, ma xi mum 40 fõ, az egy fõre jutó költ ség ma xi mum 80 ezer forint, c) Mind két tí pu sú pá lyá zat ese té ben: A pá lyá zó vál lal ja a pro jekt meg va ló sí tá sát olyan ha - tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott elszámolás végsõ határideje: április 30. Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal igazolt postai feladásának dátuma számít. 3. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem térítendõ támogatás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: leg fel jebb 3 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a.

39 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 167 Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vo nat ko - zó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val összhangban lehet nyújtani. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ forint összeget. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok támogatástartalmáról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell diszkontálni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell figyelembe venni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meghatározott mértékét. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a projekt ÁFA-val növelt, bruttó összköltsége. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irányadóak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a támogatás elszámolásának benyújtásakor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint, pl.: V.1.1 tí pu sú pá lyá zat ese té ben: a mar ke ting esz köz el - ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyomtatás költségei stb., V.1.2. tí pu sú pá lyá zat ese té ben: ta nul mány utak kal kap cso la tos költségek; b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ szö veg írók, for dí tók, gra fi ku sok díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el - szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költségek nem számolhatók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is megállapíthatja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott elszámolás végsõ határideje: április A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 10%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás számításának alapja a projekt ÁFA-val növelt, bruttó összköltsége.

40 168 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igénybevételére. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a projekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott támogatási arány szerinti támogatás folyósítható. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki - zárólag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok feldolgozására nincs lehetõség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já ról ( ta re gi on.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te - sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re - gi o ná lis Marketing Igaz ga tó sá gá nál [5700 Gyula, Erkel tér 1. Tel.: (66) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pótolhatók. A hiánypótlásra biztosított ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pályázat elbírálásból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ címre kell beküldeni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU DAL Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU DAL 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti útmutatóban megjelölt számlaszámra kell befizetni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább forint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bármelyikének kezelõjéhez benyújtható a támogatási igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát követõen kerül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat megfelel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ beérkezésének igazolását jelenti, függetlenül a bírálat eredményétõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bizottság részére a támogatás odaítélésérõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján alakítja ki javaslatát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott

41 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 169 költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak igazolását. Az eljárás ezen második szakaszában pályázati díjat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 napon belül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igényeket elutasíthatja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs lehetõség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A mar ke ting esz köz szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás meg fe le - lõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El len - õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re feljogosított szerv is jogosult ellenõrizni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott módon nyilvánosságra hozzák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szükséges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [5700 Gyu la, Er kel tér 1. Tel.: (66) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel - mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szakmai kérdésekben nem áll mód já ban ta ná - csot adni. Há ló zat épí tés, irá nyí tás, igaz ga tás a Dél-al föl di turisztikai régióban (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU DAL 4) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá za tot hir det a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban meg - valósuló há ló zat épí tés tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Dél-al föl di Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia,

42 170 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a jól szer ve zett, össze han golt, re gi o ná li san in teg rált tu riz mus-fej lesz té si mo dell ki épí té - sé nek, an nak ha té kony mû kö dé sé nek, il let ve mû köd te té - sé nek tá mo ga tá sa, ez ál tal hosszú tá von elõ se gít ve a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gió ál ta lá nos ver seny ké pes sé gé - nek növekedését. A tá mo ga tás cél ja a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló klasz te rek lé te sí té sé nek, mû kö dé sé nek ösz - tön zé se. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra ren del ke zés - re álló ke ret összeg 24 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 2-5 db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Dél-al föl - di tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz - da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Dél-al föl di tu risz - ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók, ame lyek egy már mû kö dõ, vagy ala ku ló klasz ter tag jai. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tarto - zása van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá -

43 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 171 zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban mû kö dõ tu risz ti kai és egyéb vál lal ko zá sok, az ön kor mány zat, non pro fit szer ve - ze tek rész vé te lé vel klasz te rek meg ala kí tá sa vagy mû köd - te té se 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a pá lyá zat ban sze rep lõ klasz ter meg ala kí tá sá nak és/vagy éves mun ka ter vé nek költ ség ve té se leg alább 10 mil lió fo rint; b) mû kö dõ klasz ter ese té ben a pá lyá zó a klasz ter lé tét / lét re ho zá sát a meg fe le lõ do ku men tu mok kal iga zol ja, ilyen do ku men tum le het a klasz ter me nedzs ment és a klasz ter tag jai kö zöt ti együtt mû kö dé si meg ál la po dás, a klasz ter ala pí tó ok ira ta és a ta gok be lé pé si nyi lat ko za tai vagy bár - mely más a klasz ter lé te zé sét és a klasz ter tag ja i nak je len - le gi lét szá mát hi te le sen iga zo ló do ku men tu mok; c) ala ku ló klasz ter ese té ben a pá lyá zó csa tol ja az ala pí - tás ra vo nat ko zó szán dék nyi lat ko za tot és az ala pí tó ta gok be lé pé si szán dék nyi lat ko za tát; d) a pá lyá zó mû kö dõ és ala ku ló klasz ter ese té ben egy - aránt csa tol ja a klasz ter nek a pá lyá zat be nyúj tá sá ra vo - nat ko zó dön té sét; e) a klasz ter szék he lye/te lep he lye a Dél-al föl di tu risz ti - kai ré gi ó ban van, és a pá lyá zat ke re té ben meg va ló sí ta ni ter ve zett mun ka terv is itt va ló sul meg; f) a pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja; g) A pá lyá zó vál lal ja a mun ka terv meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. h) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett in téz ke dé sek re nem le het igé nyel ni. Az in téz ke dé - sek meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar - tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a klasz ter meg ala ku lá sa, mû kö dé se ér dem ben nem se gí ti elõ a Dél-al föl di ré gió tu risz ti kai fej lesz té sét; b) ugyan ar ra az in téz ke dés re a pá lyá zó vagy a klasz ter - ben részt ve võ egyik tag a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) azok a há ló za tok, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö - zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del kez - nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke - ting te vé keny sé get foly tat nak; b) azok a klasz te rek, ame lyek lét szá ma a meg ala ku lást kö ve tõ en fo lya ma to san bõ vül, erre vo nat ko zó an a mun ka - terv in téz ke dé se ket tar tal maz; c) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely a klasz ter-ta gok egyéb szak mai szer ve zet ben való tag sá gát is iga zol ni tud - ják. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 9 mil lió fo rint, b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a klasz ter meg ala ku lá sá nak és/vagy éves mun ka ter vé ben fog lalt in téz ke dé sek össz - költ sé gé nek leg fel jebb 90%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról.

44 172 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a mun ka terv költ ség - ve té sé nek ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt - tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö - velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: a klasz ter lét re ho zá sá hoz, a klasz ter te vé keny sé gé be tar to zó mar ke ting fel ada tok el lá tá sá hoz kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ ta nács adók díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A pá lyá zat ke re té ben be nyúj tott mun ka terv költ ség ve té - sé nek leg alább 10%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren - dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap -

45 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 173 já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já ról ( ta re gi on.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te - sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re - gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [5700 Gyu la, Er kel tér 1., tel.: (66) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU DAL Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU DAL 4), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség.

46 174 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás meg fe le - lõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El len - õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel - jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pályázatban nem szabályozott kérdésekben a) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [5700 Gyu la, Er kel tér 1., tel.: (66) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel - mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná - csot adni. A Dél-dunántúli turisztikai régióban 2007-ben meg va ló su ló re gi o ná lis je len tõ sé gû turisztikai hatással rendelkezõ kulturális, gaszt ro nó mi ai és sport ren dez vé nyek, ren dez vény so ro za tok meg va ló sí tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU DDT 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Dél-du nán tú li Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont ból je - len tõs ren dez vé nyek támogatása. A tá mo ga tás cél ja a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló re gi o ná lis je len tõ sé gû, tu risz ti kai vonz erõ vel ren del ke zõ kul tu rá lis, gaszt ro nó mi ai és sport - ren dez vé nyek, ren dez vény so ro za tok meg va ló sí tá sá nak tá - mo ga tá sa. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 55 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be: a) a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del - ke zõ: jogi sze mé lyek, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, egyé ni vál lal ko zók, b) ma gyar ál lam pol gár sá gú, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál lam ál lam pol gá rá nak mi nõ sü lõ, a Dél-du nán - tú li tu risz ti kai ré gi ó ban in gat lan nal ren del ke zõ ter mé sze - tes sze mé lyek.

47 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tarto - zása van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók: évi, leg alább re gi o ná lis vonz erõ vel ren del ke zõ kul tu rá lis, sport, gaszt ro nó mi ai fesz ti vá lok, ren dez vé - nyek, ren dez vény so ro za tok 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a költ ség ve tés össze ge ren dez vény ese tén leg alább 1 mil lió fo rint, ren dez vény so ro za tok ese tén 2 mil lió fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Dél-du nán tú li tu risz ti - kai ré gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is mer - te ti; d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); e) a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét; g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei vagy a te le pü lé si ren dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban; h) a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); i) a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti; j) a költ sé gek mi ni mum 10 %-át mar ke ting re for dít ják; k) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek; l) a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anyag tar tal maz - za az aláb bi in for má ci ót:,,a pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ - irány zat ból ke rült tá mo ga tás ra. m) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö - zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. n) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az -

48 176 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. o) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal - maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál - tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, kül - sõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); b) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; d) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té tel: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ren dez vé nyek ese té ben ma xi mum 1,5 mil lió fo rint; rendezvénysorozat esetében maximum 3 millió forint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a ren dez vény/ren dez vény so - ro zat össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. k) pont), Az össz költ ség mi ni mum 10 %-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. j) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja.

49 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A ren dez vény össz költ sé gé nek leg alább 50%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já ról ( du nan tul.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-du nán tú li Re - gionális Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [7621 Pécs, Me gye u. 4., Tel.: (72) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU DDT Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU DDT 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz re mû kö - dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo - ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get - le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl).

50 178 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pályázatban nem szabályozott kérdésekben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-du nán - tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [7621 Pécs, Me gye u. 4., Tel.: (72) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí - té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já - ban ta ná csot adni. A Dél-dunántúli régió turisztikai kínálatának piacra ju tá sát elõ se gí tõ kam pá nyok meg szer ve zé se és marketingeszközeinek támogatása (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU DDT 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002.

51 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 179 (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ mar ke ting esz kö zök támoga - tására. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Dél-du nán tú li Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör té nõ, a tu risz ti kai kí ná - lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ mennyi sé gû in for má ci ó val való el lá tá sa, amely je len tõs mér ték ben hoz zá já rul egy adott tér ség rõl ki ala ku ló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ se gí té se, va la mint a Dél-du nán tú li ré gió, mint tu risz ti kai cél te rü let is mer teb bé té te le. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 35 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be: a) a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel rendel - kezõ: jogi sze mé lyek, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, egyé ni vál lal ko zók, b) ma gyar ál lam pol gár sá gú, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál lam ál lam pol gá rá nak mi nõ sü lõ, a Dél-du nán - tú li tu risz ti kai ré gi ó ban in gat lan nal ren del ke zõ ter mé sze - tes sze mé lyek. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ;

52 180 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: 1.1. ré gi ós, kis tér sé gi és tu risz ti kai ter mé kek pi ac ra vi - te lé nek elõ se gí té se ér de ké ben mar ke ting te vé keny ség vég - zé se, va la mint mar ke ting és in for má ci ós esz kö zök ki vi te - le zé se (pl. kam pá nyok, nyom ta tott és elekt ro ni kus mar ke - ting esz kö zök, hon la pok, egy sé ges tu risz ti kai in for má ci ós táblák) 1.2. hi ány pót ló jel le gû, te ma ti kus kí ná lat ra vo nat ko zó mar ke ting prog ram meg va ló sí tá sa, amely leg alább tu risz ti kai szol gál ta tás vagy leg alább 5 tu risz ti kai ter mék pi ac ra vi te lét se gí ti. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 1 mil lió forint; b) a pá lyá zat tar tal maz za a mar ke ting kon cep ci ót/stra té - gi át, a mar ke ting esz köz váz la tos le írá sát (szi nop szis), fel - épí té sét, il let ve ter vét, va la mint a ter jesz té si el kép ze lé se - ket; c) a mar ke ting esz köz tar tal maz za a ré gió tér ké pét és a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gió To u rin form iro dá i nak lis - táját; d) a mar ke ting esz köz ter je del mé nek 10%-át meg ha la dó mennyi sé gû rek lá mot nem tar tal maz hat a szol gál ta tók pén zért tör té nõ be ke rü lé se is rek lám nak mi nõ sül; e) nyom ta tott ki ad vány ese tén leg alább 5000 pél dány - szám ban je le nik meg, amely nek 10%-át a tá mo ga tott pá - lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak; f) a hon lap egy-egy köz vet len kap cso ló dá si le he tõ ség (link) se gít sé gé vel csat la ko zik a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gió, az érin tett To u rin form-iro dák, il let ve a tu risz ti kai kis tér sé get al ko tó te le pü lé sek ön ál ló te le pü lé si hon lap ja i - hoz; g) a hon lap a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gió hon lap já - hoz a link kap cso la ton kí vül prog ra moz ha tó ság te kin te té - ben is kap cso ló dik, hosszú tá von biz to sít va az in for má ci ók köl csö nös át ad ha tó sá gát, át ve he tõ sé gét, il let ve a meg va ló - su ló hon la pok re le van ci á ját és lá to ga tott sá gát; h) a mar ke ting esz köz a ré gió leg fon to sabb pi a ca i nak meg fe le lõ en, de leg alább ma gyar, né met és/vagy an gol nyel ven ké szül; i) ide gen nyel vû vagy több nyel vû mar ke ting esz köz ese - tén a nyel vi lek to rá lás fe le lõs szerv nél (for dí tó iro da) ké - szül; j) a mar ke ting esz köz meg fe le lõ arány ban tar tal maz in - vi tat ív és in for ma tív ele me ket; k) a mar ke ting esz köz kép anya ga ak tu á lis; l) a mar ke ting esz köz kül sõ meg je le né sé vel össz hang - ban van a kis tér sé gi, vagy mik ro tér sé gi mar ke ting esz kö - zök kel, il let ve il lesz ke dik a Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gió ar cu la tá hoz, mar ke ting esz kö ze i hez; m) a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi informá - ciót: A pro jekt a Tu risz ti kai cé le lo i rány zat ból ke rült tá - mo ga tás ra. n) a mar ke ting esz köz szol gál ja a kis tér sé gi vagy ré gi ós kí ná lat pi ac ra vi te lét; o) A pá lyá zó vál lal ja a mar ke ting esz köz meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be - nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. p) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) az on li ne pro mó ci ós esz kö zök re vo nat ko zó pályá - zatok. 4. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás).

53 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 1,5 mil lió fo rint b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: a mar ke ting esz köz el ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé - gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ szö veg írók, for dí tók, gra fi ku sok díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el - szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 50%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo -

54 182 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já ról ( du nan tul.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-du nán tú li Re gi - o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [7621 Pécs, Me gye u. 4., tel.: (72) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU DDT Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU DDT 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes

55 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 183 és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert támoga - tási összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá - sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já - rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A mar ke ting esz köz szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás meg fe le - lõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El len - õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel - jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Dél-du nán - tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [7621 Pécs, Me gye u. 4., tel.: (72) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí - té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já - ban ta ná csot adni. Az Észak-alföldi turisztikai régióban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU ÉAL 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra.

56 184 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el az Észak-al föl di Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont ból je - len tõs ren dez vé nyek támogatása. A tá mo ga tás cél ja az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló a be uta zó tu riz must elõ se gí tõ, leg - alább tér sé gi je len tõ sé gû, tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren - dez vé nyek meg va ló su lá sá nak elõ se gí té se II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 70 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be az Észak-al - föl di tu risz ti kai ré gi ó ban vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér - ség te rü le tén szék hellyel és az Észak-al föl di tu risz ti kai ré - gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) ma gyar ál lam pol gár sá gú, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál lam ál lam pol gá rá nak mi nõ sü lõ, az Észak-al - föl di tu risz ti kai ré gi ó ban in gat lan nal ren del ke zõ ter mé sze - tes sze mé lyek. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók: évi, a ré gi ó ban meg va ló su ló, re gi o ná lis, a be uta zó tu riz must elõ se gí tõ, leg alább kis tér sé gi je len tõ sé gû, a te le - pü lés ha tá ra in túl mu ta tó tu risz ti kai vonz erõ vel ren del ke zõ

57 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 185 ren dez vé nyek, ame lyek az aláb bi szem pon tok kö zül leg - alább egy nek meg fe lel nek: a) a ré gió ki emelt ga ran tált prog ram ja, ha gyo mány õr zõ és rend sze re sen meg ren de zés re ke rül, b) az Észak-al föl di ré gió aján lá sá val cí met vi se lik, c) kis tér sé gi össze fo gás sal va ló sul meg. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a ren dez vény költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 1 mil lió fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél az Észak-al föl di tu risz ti - kai ré gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is mer - te ti; d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); e) a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét; g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei vagy a te le pü lé si ren dez vény nap tár ban, h) a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); i) a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti; j) a költ sé gek mi ni mum 10 %-át mar ke ting re for dít ják; k) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek; l) a pá lyá zó vál lal ja, hogy a ren dez vény re szó ló meg hí - vót, il let ve a ren dez vény rõl ké szí tett fil met, vi de ót, érté - kelõ be szá mo lót, je len tést az Észak-al föl di Re gi o ná lis Ide - gen for gal mi Bi zott ság hoz el jut tat ja; m) a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anyag tar tal - maz za az aláb bi in for má ci ót:,,a pro jekt a Tu risz ti kai cél - el õirány zat ból ke rült tá mo ga tás ra. n) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. o) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. p) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal - maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál - tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, kül - sõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); b) egy na pos, vagy egy te le pü lést és la kó it érin tõ ese mé - nyek (fa lu nap), az ál la mi és egy há zi ün ne pek hez kap cso - ló dó ren dez vé nyek, ál ta lá nos és ki ra ko dó vá sá rok; c) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; d) az Észak-al föl di ré gió aján lá sá val cí met vi se lõ ren - dez vé nyek. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té tel: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 4 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a ren dez vény össz költ sé gé - nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he -

58 186 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. k) pont), Az össz költ ség mi ni mum 10 %-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. j) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 5. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A ren dez vény össz költ sé gé nek leg alább 25%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já ról ( kal fol di.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te - sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [5000 Szol nok, Sóház u. 8. I. em. 1. Tel.: (56) , (56) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró -

59 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 187 lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU ÉAL Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU ÉAL 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz re mû kö - dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo - ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get - le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El -

60 188 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-al - föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [5000 Szol - nok, Só ház u. 8. I. em. 1. Tel.: (56) , (56) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol - gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. Az Észak-alföldi turisztikai régió ismertségét növelõ turisztikai marketingeszközök támogatása (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU ÉAL 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ mar ke ting esz kö zök támoga - tására. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el az Észak-al föl di Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör té nõ, a tu risz ti kai kí ná - lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ mennyi sé gû in for má ci ó val való el lá tá sa, amely je len tõs mér ték ben hoz zá já rul egy adott tér ség rõl ki ala ku ló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ se gí té se, va la mint az Észak-al föl di ré gió, mint tu risz ti kai cél te rü let is mer teb bé té te le. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 20 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a) az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség (EGT) te rü le tén szék hellyel és az Észak-al föl di ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: jogi sze mé lyek, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, b) ma gyar ál lam pol gár sá gú, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál lam ál lam pol gá rá nak mi nõ sü lõ, az Észak-al - föl di tu risz ti kai ré gi ó ban in gat lan nal ren del ke zõ ter mé sze - tes sze mé lyek. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tarto - zása van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett;

61 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 189 d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je - lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: 1.1. az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gió tu risz ti kai kí ná la - tá nak pi ac ra ju tá sát elõ se gí tõ kor sze rû mar ke ting esz kö - zök lét re ho zá sa, a part ner ség sze re pé nek erõ sí té se az egy - sé ges re gi o ná lis mar ke ting re való ösz tön zés; 1.2. a re gi o ná lis, vagy me gyei, de leg alább kis tér sé gi je - len tõ sé gû tu risz ti kai hely szí ne ket és vonz erõ ket, tu risz ti - kai ter mé ke ket be mu ta tó hon la pok fej lesz té se, in ter ne tes meg je le né sek tá mo ga tá sa. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 400 ezer forint; b) a pá lyá zat tar tal maz za a mar ke ting kon cep ci ót/stra té - gi át, a mar ke ting esz köz váz la tos le írá sát (szi nop szis), fel - épí té sét, il let ve ter vét, va la mint a ter jesz té si el kép ze lé se - ket; c) a mar ke ting esz köz tar tal maz za a ré gió tér ké pét és az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gió To u rin form iro dá i nak lis - táját; d) a mar ke ting esz köz ter je del mé nek 10%-át meg ha la dó mennyi sé gû rek lá mot nem tar tal maz hat a szol gál ta tók pén zért tör té nõ be ke rü lé se is rek lám nak mi nõ sül; e) nyom ta tott ki ad vány ese tén leg alább 5000 pél dány - szám ban je le nik meg, amely nek 10%-át a tá mo ga tott pá - lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-al - föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak, f) nem nyom ta tott (elekt ro ni kus) ki ad vány ese tén leg - alább 400 pél dány szám ban je le nik meg, amely nek leg - alább 5%-át a tá mo ga tott pá lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma - gyar Tu riz mus Zrt. Észak-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak; g) a mar ke ting esz köz a ré gió leg fon to sabb pi a ca i nak meg fe le lõ en, de leg alább ma gyar, né met és/vagy an gol nyel ven ké szül;

62 190 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám h) ide gen nyel vû vagy több nyel vû mar ke ting esz köz ese tén a nyel vi lek to rá lás fe le lõs szerv nél (for dí tó iro da) ké szül; i) a mar ke ting esz köz meg fe le lõ arány ban tar tal maz in - vi tat ív és in for ma tív ele me ket; j) a mar ke ting esz köz kép anya ga ak tu á lis; k) a mar ke ting esz köz kül sõ meg je le né sé vel össz hang - ban van a kis tér sé gi, vagy mik ro tér sé gi mar ke ting esz kö - zök kel, il let ve il lesz ke dik az Észak-al föl di tu risz ti kai ré - gió ar cu la tá hoz, mar ke ting esz kö ze i hez, tu risz ti kai mar ke - ting ter vé hez; l) a hon lap egy-egy köz vet len kap cso ló dá si le he tõ ség (link) se gít sé gé vel csat la ko zik az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gió, az érin tett To u rin form-iro dák, il let ve a tu risz ti kai kis tér sé get al ko tó te le pü lé sek ön ál ló te le pü lé si hon lap ja i - hoz; m) a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi informá - ciót: A pro jekt a Tu risz ti kai cé le lo i rány zat ból ke rült tá - mo ga tás ra. n) a mar ke ting esz köz szol gál ja a kis tér sé gi vagy ré gi ós kí ná lat pi ac ra vi te lét; o) A pá lyá zó vál lal ja a mar ke ting esz köz meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be - nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. p) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 2. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 2 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: a mar ke ting esz köz el ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé - gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ szö veg írók, for dí tók, gra fi ku sok díja

63 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 191 amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el - szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 25%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já ról ( kal fol di.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te - sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-al föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [5000 Szol nok, Só - ház u. 8. I. em. 1. Tel.: (56) , 56/ ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU ÉAL Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU ÉAL 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá -

64 192 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fi zet ni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz 1. a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, 2. a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy 3. a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A mar ke ting esz köz szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kérdé - sekben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga -

65 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 193 dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-al - föl di Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál (5000 Szol - nok, Só ház u. 8. I. em. 1. Tel.: 56/ , 56/ ) kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol - gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. Az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU ÉMA 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el az Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg - fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá - sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont ból je len tõs ren dez vé nyek tá mo ga tá sa. A tá mo ga tás cél ja az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló ren dez vé nyek, tu ris ták, nagy kö zön ség szá má ra ren de zett és or szá gos vagy nem - zet kö zi je len tõ sé gû, de leg alább re gi o ná lis, vagy kis tér sé gi össze fo gás sal meg va ló su ló, je len tõs tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ese mé nyek, kul tu rá lis, sport és egyéb ren dez vé nyek szín vo na lá nak eme lé se. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg: 70 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be az Északma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák;

66 194 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók: Az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló - su ló, tu ris ták, nagy kö zön ség szá má ra ren de zett és or szá - gos vagy nem zet kö zi je len tõ sé gû, de leg alább re gi o ná lis, vagy kis tér sé gi össze fo gás sal meg va ló su ló, je len tõs tu - risz ti kai vonz erõ vel bíró ese mé nyek, kul tu rá lis, sport és egyéb ren dez vé nyek, ame lyek az aláb bi szem pon tok va la - me lyi ké nek meg fe lel nek: hagyományõrzõ és rendszeresen megrendezésre kerül, bor-, gaszt ro nó mi ai tu riz mus sal kap cso la tos ren dez - vény, tör té nel mi hely szí nek hez, mû em lé ki vá rak hoz és kas - té lyok hoz, vi lág örök sé gi hely szí nek hez kap cso ló dó ren - dez vény, je len tõs szá mú lá to ga tót von zó sport és egyéb ren - dez vé nyek, ga ran tált kul tu rá lis ese mény. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a ren dez vény költ ség ve té sé nek össze ge me gyei, re gi o ná lis vonz erõ vel bíró ren dez vény ese té - ben leg alább 1 mil lió fo rint; or szá gos tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez vény ese - tén leg alább 2 mil lió fo rint; nem zet kö zi tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez vény ese tén leg alább 4 mil lió fo rint. b) a ren dez vény az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré - gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is - merteti; d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); e) a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét; g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei vagy a te le pü lé si ren dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban, va la mint a ren dez vény idõ pont ját a pá lyá zó egyez te ti az Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó ság gal (az er rõl szó ló iga zo lást a pá lyá zó csa tol ja pá lyá za tá hoz); h) a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); i) a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti; j) a költ sé gek mi ni mum 40 %-át mar ke ting re for dít ják; k) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek; l) a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anyag tar tal maz - za az aláb bi in for má ci ót: A ren dez vény a Tu risz ti kai cé le - lo i rány zat ból ke rült tá mo ga tás ra. m) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö - zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. n) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. o) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal - maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál - tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók

67 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 195 ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, kül - sõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); b) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; d) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té tel: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: me gyei, re gi o ná lis vonz erõ vel bíró ren dez vény ese té - ben ma xi mum 1 mil lió fo rint; or szá gos tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez vény ese - tén ma xi mum 2 mil lió fo rint; nem zet kö zi tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez vény ese tén ma xi mum 4 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a ren dez vény össz költ sé gé - nek leg fel jebb 30%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. k) pont), Az össz költ ség mi ni mum 40%-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. j) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 4. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30.

68 196 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 5. A szük sé ges sa ját for rás mér té ke: A ren dez vény össz költ sé gé nek leg alább 30%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 6. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-ma - gyar or szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon - lap já ról ( tur.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men - te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-ma - gyar or szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál (3300 Eger, Dobó tér 9. Tel: 06/36/ ). 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU ÉMA Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU ÉMA 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl.

69 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-ma - gyar or szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál (3300 Eger, Dobó tér 9. Tel.: 06/36/ ) kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el - ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. Az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai mar ke ting esz kö zök tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU ÉMA 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det az Észak-ma gyar or szá gi tu - risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ mar ke ting esz kö zök tá - mo ga tá sá ra.

70 198 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el az Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg - fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá - sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör té nõ, a tu risz - ti kai kí ná lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ mennyi sé gû in for - má ci ó val való el lá tá sa, amely je len tõs mér ték ben hoz zá já - rul egy adott tér ség rõl ki ala ku ló imázs hoz. A tá mo ga tás cél ja a ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ se gí té se, va la mint az Észak-ma gyar or szá gi ré gió, mint tu risz ti kai cél te rü let is - mer teb bé té te le. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 20 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be az Északma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás alrend - szereibõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re;

71 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 199 t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: az Észak-ma gyar or szá gi ré gió tu risz ti kai stra té gi á já ban meg ha tá ro zott desz ti ná ci ók tu risz ti kai, ter - mé sze ti és kul tu rá lis örök ség vé del mi ne ve ze tes sé ge i nek meg is me ré sét elõ se gí tõ tu risz ti kai mar ke ting tá mo ga tá sa, kü lö nö sen az aláb bi ese tek ben: a bel föl di, nem zet kö zi uta zá si vá sá ron való meg je le - nés, va la mint tu risz ti kai in no va tív mar ke ting; a bel föl di nem zet kö zi uta zá si vá sá ron, tér sé gek, ön - kor mány za tok és /vagy vál lal ko zók tár sult meg je le né se; az in no va tív, új mar ke ting ele mek ki ala kí tá sa, be ve - ze té se, mar ke ting ak ci ók, ro ad-show-k, kam pá nyok. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 2 mil lió forint forint; b) a pá lyá zat tar tal maz za a mar ke ting esz köz/kam - pány/ak ció váz la tos le írá sát (szi nop szis), fel épí té sét, il let - ve ter vét, va la mint ki ad vány ese tén a ter jesz té si el kép ze lé - se ket; c) ki ad vány ese tén a mar ke ting esz köz tar tal maz za a ré - gió tér ké pét és az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gió To u rin form iro dá i nak lis tá ját; d) a mar ke ting esz köz ter je del mé nek 10%-át meg ha la dó mennyi sé gû rek lá mot nem tar tal maz hat a szol gál ta tók pén zért tör té nõ be ke rü lé se is rek lám nak mi nõ sül; e) nyom ta tott ki ad vány ese tén leg alább pél dány - szám ban je le nik meg, amely nek 10%-át a tá mo ga tott pá - lyá zó ter jesz tés re át ad ja az Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná - lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak, f) nem nyom ta tott (elekt ro ni kus) ki ad vány ese tén leg - alább 400 pél dány szám ban je le nik meg, amely nek leg - alább 5%-át a tá mo ga tott pá lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma - gyar Tu riz mus Zrt. Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Mar - ke ting Igaz ga tó sá gá nak; g) a mar ke ting esz köz a ré gió leg fon to sabb pi a ca i nak meg fe le lõ en, de leg alább ma gyar, né met és/vagy an gol nyel ven ké szül; h) ide gen nyel vû vagy több nyel vû mar ke ting esz köz ese tén a nyel vi lek to rá lás fe le lõs szerv nél (for dí tó iro da) ké szül; i) a mar ke ting esz köz meg fe le lõ arány ban tar tal maz in - vi tat ív és in for ma tív ele me ket; j) a mar ke ting esz köz kép anya ga ak tu á lis; k) a mar ke ting esz köz kül sõ meg je le né sé vel össz hang - ban van a kis tér sé gi, vagy mik ro tér sé gi mar ke ting esz kö - zök kel, il let ve il lesz ke dik az Észak-ma gyar or szá gi tu risz - ti kai ré gió ar cu la tá hoz, mar ke ting esz kö ze i hez; l) a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi in for má ci ót: A pro jekt a Tu risz ti kai cé le lo i rány zat ból ke rült tá mo ga - tás ra. m) a mar ke ting esz köz szol gál ja a kis tér sé gi vagy ré gi ós kí ná lat pi ac ra vi te lét; n) szak mai ta nul mány utak ese té ben a cso por tok lét szá - ma mi ni mum 10, ma xi mum 40 fõ, az egy fõre jutó költ ség ma xi mum 50 ezer fo rint, csak uta zá si iro dák ill. a saj tó kép vi se lõi ve het nek részt, szer ve zé sét az Észak-ma gyar or - szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó ság gal egyez te ti; o) bel föl di nem zet kö zi vá sá ro kon, ro ad-show-n való rész vé telt, a mar ke ting ak ció tar tal mát az Észak-ma gyar - or szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó ság gal egyez te ti; p) A pá lyá zó vál lal ja a mar ke ting esz köz meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be - nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. q) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a kö zös sé gi össze fo gás sal ké szí tett mar ke ting esz - közök. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 2 mil lió fo rint, b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 30%-a.

72 200 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vo nat ko - zó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: a mar ke ting esz köz el ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé - gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ szö veg írók, for dí tók, gra fi ku sok díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el - szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 30%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge.

73 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-ma - gyar or szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon - lap já ról ( tur.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men - te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-ma - gyar or szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [3300 Eger, Dobó tér 9. Tel.: 06 (36) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU ÉMA Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU ÉMA 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá -

74 202 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A mar ke ting esz köz szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Észak-ma - gyar or szá gi Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [3300 Eger, Dobó tér 9. Tel.: 06 (36) ] kap ha tó. Fel hív - juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá - zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Közép-dunántúli turisztikai régióban megvalósuló turisztikai beruházások támogatása (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU KDU 1) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá sa - i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának b) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) és be ru há zá si célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá za tot hir det a Kö zép-du - nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló tu risz ti kai be ru - há zá sok tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el

75 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 203 a Kö zép-du nán tú li Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té - gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to - sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu - riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek meg fe le lõ en a ré gió ter mé sze ti adott sá ga it, sa já tos - sá ga it szem elõtt tart va, a kül- és bel föl di ke res let ki szol gá - lá sa ér de ké ben in do kolt a tu risz ti kai ter mé kek fej lesz té se, tu risz ti kai be ru há zá sok támogatása. A tá mo ga tás cél ja a Kö zép-du nán tú li ré gió tu risz ti kai ter mé ke i nek mennyi sé gi és mi nõ sé gi bõ ví té se, a vál lal ko - zá sok pi a ci és ver seny hely ze té nek ja ví tá sa, a ter mé sze tiés épí tett kör nye zet meg óvá sa ér de ké ben lét re ho zan dó, ter mé sze ti kör nye zet ben tu risz ti kai vonz erõ vé váló, ak tív idõ töl tést szol gá ló, nagy be ru há zás nak nem mi nõ sü lõ tu - risz ti kai cent ru mok lét re ho zá sa, ki kap cso ló dá si pon tok ki - ala kí tá sa, va la mint nyil vá nos wc-k kar ban tar tá sa, ki épí té - se tu risz ti kai von zás kör ze tek ben. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg: 25,5 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 3-5 db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be: a) a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del - ke zõ: jogi sze mé lyek, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, egyé ni vál lal ko zók, b) ma gyar ál lam pol gár sá gú, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál lam ál lam pol gá rá nak mi nõ sü lõ, a Kö zép-du - nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban in gat lan nal ren del ke zõ ter mé - sze tes sze mé lyek. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: 2.1. Egyik eset ben sem: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tarto - zása van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a pá lyá za ti fel hí vás ban elõ írt biz to sí té kok meg lé té rõl, va - lós ér té ké rõl és ér vé nye sít he tõ sé gé rõl szó ló iga zo lá so kat a tá mo ga tá si szer zõ dé sé hez nem csa tol ja, i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; m) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zás nak; n) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; p) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; q) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; r) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002.

76 204 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén Cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ese té ben to váb bá: a) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve zet ré szé re; b) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; c) a b) pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; d) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; e) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé gek - hez; f) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; g) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra Be ru há zá si célú tá mo ga tás ese té ben to váb bá: a) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a pá lyá za ti fel hí vás ban elõ írt biz to sí té kok meg lé té rõl, va - lós ér té ké rõl és ér vé nye sít he tõ sé gé rõl szó ló iga zo lá so kat a pá lyá za tá hoz nem csa tol ta; b) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt ter mé kek elõ ál lí tá sá hoz; c) a ha lá sza ti és ak va kul tú ra-ter mé kek pi a cá nak kö zös szer ve zé sé rõl szó ló 104/2000/EK ta ná csi ren de let (HL L 17., , o.) sze rin ti ha lá sza ti és akvakul - túra te vé keny sé get, to váb bá ha lá sza ti ter mé kek fel dol go - zá sát és for gal ma zá sát szol gá ló be ru há zá sok hoz; d) an nak a sze mély nek vagy szer ve zet nek a ré szé re, aki, il let ve amely a be ru há zást, fej lesz tést olyan in gat la non kí - ván ja meg va ló sí ta ni, amely nem per- és igény men tes, il le - tõ leg bé relt in gat lan ese té ben a bér le ti szer zõ dés ki zá ró la - gos jog gal nem biz to sít ja a tá mo ga tás sal meg va ló su ló lé te - sít mény üze mel te té sé nek le he tõ sé gét leg alább az elõ írt üze mel te té si kö te le zett ség idejére; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tárgy évet meg elõ zõ mind a há rom év ben vesz te sé ges volt, vagy el vesz tet te ko ráb bi sa ját tõ ké jé nek 50%-át. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: 1.1. a ter mé sze ti- és épí tett kör nye zet meg óvá sa ér de ké - ben lét re ho zan dó, ter mé sze ti kör nye zet ben tu risz ti kai vonz erõ vé váló, ak tív idõ töl tést szol gá ló, nagy be ru há zás - nak nem mi nõ sü lõ tu risz ti kai cent ru mok lét re ho zá sa, ki - kap cso ló dá si pon tok ki ala kí tá sa; A fent le írt te vé keny ség alap ján ka pott tá mo ga tás be ru - há zá si célú tá mo ga tás nak mi nõ sül. Nem kell al kal maz ni az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a nem ze ti re gi o ná lis be ru há - zá si tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló ok tó - ber 24-én el fo ga dott 1628/2006/EK bi zott sá gi ren de let ben (HL L 302/29, ) fog lal ta kat, amennyi ben a tá - mo ga tást olyan inf ra struk tu rá lis fej lesz té sek hez ve szik igény be, amit bár ki in gye ne sen igény be ve het nyil vá nos wc-k kar ban tar tá sa, ki épí té se tu risz ti kai von zás kör ze tek ben A fent le írt te vé keny ség alap ján ka pott tá mo ga tás, amennyi ben a tá mo ga tás sal meg va ló su ló fej lesz tés mû - köd te té se pi a ci ala pon va ló sul meg, cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás nak mi nõ sül. Nem mi nõ sül ál la mi tá mo ga tás nak olyan nyil vá nos wc-k kar ban tar tá sa, il let ve ki épí té se, ame lyet bár ki in gye - ne sen igény be ve het, mi vel ezen eset ben a tá mo ga tás nem je lent tény le ges elõnyt a ked vez mé nye zet ti ol da lon. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a fej lesz tés költ ség ve té sé nek össze ge: leg alább 5 mil - lió fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Kö zép-du nán tú li tu risz - ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó iga zol ja, hogy ren del ke zik: a fej lesz tés meg va ló sí tá sá nak hely szí né ül szol gá ló in gat lan tu laj don jo gá val, il let ve (amennyi ben nem õ a tu - laj do nos) a tu laj do nos nak a fej lesz tés hez való hoz zá já ru lá - sá val; elvi épí té si en ge déllyel, épí té si en ge déllyel vagy jó - vá ha gyott ki vi te li terv vel. d) A pá lyá zó vál lal ja, hogy egy mil lió fo rin tot meg ha la - dó össze gû be ru há zá si célú tá mo ga tás igény be vé te le ese - tén a ki vi te le zés meg kez dé se elõtt ma gyar fel ira tú táb lát he lyez el, ame lyen fel tün te ti, hogy a meg va ló sí tan dó be ru - há zás (fej lesz tés) az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um Tu risz ti kai cél elõ irány za tá ból fo lyó sí tott tá - mo ga tá sá val va ló sult meg. To váb bá vál lal ja, hogy a fej - lesz tés át adá sát kö ve tõ en, a fen ti ek kel azo nos tar ta lom - mal, jól lát ha tó, köz pon ti he lyen ál lan dó tá jé koz ta tást szol gá ló táb lát helyez el. e) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sült in gat la nok nak 10 évi, egyéb tár gyi esz kö zök nek és im ma te ri á lis ja vak nak 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. f) A pá lyá zó vál lal ja a mû sza ki meg va ló sí tást olyan ha - tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb de cem - ber 31-éig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la - nul be nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: ok tó - ber 31. g) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A be ru há zás meg - kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za.

77 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 205 A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. b) A pro jekt meg té rü lé si ide jé vel kap cso lat ban nincs mi ni má lis el vá rás. c) A be ru há zás meg va ló sí tá sá hoz nyúj tott 5 mil lió Ft össze get meg ha la dó tá mo ga tás ese tén a szer zõ dés kö tés fel té te le, hogy a pá lyá zó a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel - hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let 14. -ának (4) (10) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott biz to sí té kok kal ren del kez - zen. Eb ben az eset ben a tá mo ga tás ked vez mé nye zett je kö - te les a tá mo ga tás ból be szer zett esz kö zök re, il let ve fel épí - tett in gat la nok ra va gyon biz to sí tá si szer zõ dést kötni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 10 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 70%-a; egyéb eset ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 30%-a. Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké - nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso - la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let 1. -ának 15. pont ja és 30. -ának (2) be kez dé se ér tel mé ben a tá mo ga tá si szem - pont ból ked vez mé nye zett kis vál lal ko zá sok ese té ben a fen - ti ek ben jel zett nél a tá mo ga tás in ten zi tás 20 szá za lék pont - tal, kö zép vál lal ko zá sok ese té ben pe dig 10 szá za lék pont tal ma ga sabb le het, de a tá mo ga tás össze ge a tá mo ga tá si in - ten zi tás emel ke dé se ese tén sem le het ma ga sabb a 2/a. és a 2/b. pon tok ban meg ha tá ro zott összeg nél. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. Be ru há zá si célú tá mo ga tás ra vo nat ko zó fõbb ren del - ke zé sek: A be ru há zá si tá mo ga tá sok ki zá ró lag az Eu ró pai Kö zös - sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a nem ze ti re - gi o ná lis be ru há zá si tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló ok tó ber 24-én el fo ga dott 1628/2006/EK bi - zott sá gi ren de let tel (HL L 302/29, ) össz hang - ban nyújt ha tó ak. Be ru há zá si tá mo ga tás in du ló be ru há zá - sok hoz nyújt ha tó. 4. Cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vo nat ko zó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 5. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz - tés) ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog - sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá - mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz tés) ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 6. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A fej lesz tés össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó mû sza ki tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak benyújtá - sakor.

78 206 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. a ter mék fej lesz tés sel kap cso lat ban fel me rült igény be vett szol gál ta tá sok költ sé gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint; c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek, in gat lan épí - tés, -korszerûsítés, infrastruktúra-építés, -korszerûsítés; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját mun ka tár sak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) pro mó ci ós költ sé gek; j) jel zá log, bank ga ran cia költ sé gei; k) a szin ten tar tást szol gá ló tár gyi esz kö zök be ke rü lé si ér té ke, il let ve vé te lá ra lé te sít mény fel vá sár lá sa kor; l) a ko ráb ban már hasz ná lat ba vett olyan tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, amely nek alap ján a ked vez mé nye zett, más tár sa ság vagy egyé ni vál lal ko zó ál la mi tá mo ga tást vett igény be; m) olyan tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, ame lyet a ked - vez mé nye zett csõd el já rás vagy fel szá mo lás alatt álló tár sa - ság tól szer zett be; n) szál lí tá si ága zat ban a jár mû vek be ke rü lé si ér té ke; o) nagy vál lal ko zás nál a ko ráb ban már bár ki ál tal hasz - ná lat ba vett esz köz be ke rü lé si ér té ke, ki vé ve lé te sít mény fel vá sár lá sa kor be szer zett tár gyi esz köz vé tel árát; p) tá mo gat ha tó im ma te ri á lis ja vak be ke rü lé si ér té ke, ha azt a ked vez mé nye zett nem ki zá ró lag a tá mo ga tás ban ré - sze sü lõ lé te sít mény ben hasz nál ja; q) pénz ügyi lí zing for má já ban be szer zett tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, ha a szer zõ dés nem tar tal maz za a tár gyi esz köz nek a bér le ti idõ tar tam le já ra ta kor tör té nõ meg vá - sár lá sá ra vo nat ko zó kö te le zett sé get; r) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. A pá lyá zó - nak a ter ve zé si és ki vi te le zé si költ sé ge ket kü lön kell cso - por to sí ta ni. Szin ten tar tó be ru há zás, fel újí tás nem tá mo - gat ha tó. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 7. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott be ru há zás nak olyan ha tár idõ vel kell meg - va ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb de cem ber 31-éig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: ok tó ber A szükséges saját forrás mértéke: A fej lesz tés össz költ sé gé nek ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: leg alább 10%-a; ter mé sze tes sze mé lyek, egyé ni vál lal ko zók, mik ro-, kis és kö zép vál lal ko zá sok ese té ben: leg alább 25%-a; egyéb eset ben: leg alább 50%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz tés) ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro - zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult - sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz tés) ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 9. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu), a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Kö zép-du nán - tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já ról ( gio.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Kö zép-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [8000 Székes - fehérvár, Piac tér , tel.: (22) ].

79 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU KDU Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU KDU 1), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont)

80 208 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 2. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let; e) az EK-Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a nem ze ti re gi o - ná lis be ru há zá si tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló ok tó ber 24-én el fo ga dott 1628/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 302/29, ), va la mint f) a kö zöt ti idõ szak ra vo nat ko zó nem ze ti re - gi o ná lis tá mo ga tá sok ról szó ló irány mu ta tás (2006/C 54/08) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 3. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 4. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 5. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Kö zép-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [8000 Szé - kes fe hér vár, Piac tér , tel.: (22) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Közép-dunántúli turisztikai régióban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU KDU 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban ben meg va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Kö zép-du nán tú li Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té - gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to - sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu - riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont - ból je len tõs ren dez vé nyek tá mo ga tá sa. A tá mo ga tás cél ja a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó - ban 2007-ben meg va ló su ló, tér sé gi ko hé zi ót erõ sí tõ, tu - risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez vé nyek, ha gyo mány õr zõ prog ra mok, kul tu rá lis ese mé nyek lét re ho zá sa, va la mint a már ko ráb ban is meg ren de zett prog ra mok szín vo na lá nak eme lé se. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 40 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 2-4 db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be: a) a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del - ke zõ: jogi sze mé lyek, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, egyé ni vál lal ko zók, b) ma gyar ál lam pol gár sá gú, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál lam ál lam pol gá rá nak mi nõ sü lõ, a Kö zép-du - nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban in gat lan nal ren del ke zõ ter mé - sze tes sze mé lyek.

81 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók: évi, a ré gi ó ban meg va ló su ló, re gi o ná lis, de leg - alább kis tér sé gi je len tõ sé gû, a te le pü lés ha tá ra in túlmu - tató, tér sé gi ko hé zi ót erõ sí tõ, tu risz ti kai vonz erõ vel ren - del ke zõ ren dez vé nyek, ese mé nyek, il let ve egyéb ren dez - vény hez kap cso ló dó prog ra mok. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a ren dez vény költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 5 mil lió fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Kö zép-du nán tú li tu risz - ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is mer - te ti; d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); e) a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét; g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei vagy a te le pü lé si ren dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban, va la mint a ren dez vény idõ pont ját a pá lyá zó egyez te ti a Közép-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz - ga tó ság gal (az er rõl szó ló iga zo lást a pá lyá zó csa tol ja pá - lyá za tá hoz); h) a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); i) a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti; j) a költ sé gek mi ni mum 10 %-át mar ke ting re for dít ják; k) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek; l) a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anyag tar tal maz - za az aláb bi in for má ci ót:,,a pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ - irány zat ból ke rült tá mo ga tás ra.

82 210 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám m) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö - zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. n) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. o) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal - maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál - tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, kül - sõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); b) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; d) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té tel: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 20 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non-pro fit szer ve ze tek ese té ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 70%-a; egyéb eset ben: a ren dez vény össz költ sé gé nek leg fel - jebb 30%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. k) pont), Az össz költ ség mi ni mum 10 %-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. j) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA.

83 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 211 A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 4. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A ren dez vény össz költ sé gé nek ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: leg alább 10%-a; ter mé sze tes sze mé lyek, egyé ni vál lal ko zók, mik ro-, kis és kö zép vál lal ko zá sok ese té ben: leg alább 25%-a; egyéb eset ben: leg alább 50%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt - tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö - velt, brut tó össz költ sé ge. 6. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já - ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Középdunántúli Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak ( gio.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Kö zép-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [8000 Székes - fehérvár, Piac tér , tel.: (22) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU KDU Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU KDU 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság;

84 212 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás meg fe le - lõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El len - õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel - jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Kö zép-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [8000 Szé - kes fe hér vár, Piac tér , tel.: (22) ] kap ható. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni.

85 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 213 A Közép-dunántúli turisztikai régió turisztikai táblarendszerének támogatása (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU KDU 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gió tu risz ti kai táb la rend sze ré nek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Kö zép-du nán tú li Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té - gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to - sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu - riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör té nõ, a tu risz ti kai kí ná lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ mennyi sé gû in for má ci ó - val való el lá tá sa, amely je len tõs mér ték ben hoz zá já rul egy adott tér ség rõl ki ala ku ló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó - ban a ter mé sze ti ér té kek és tu risz ti kai lát ni va lók tér sé gi szin ten való meg je le ní té se egy sé ge sí tett táb la rend szer ki - ala kí tá sá val, amely biz to sít ja az oda lá to ga tók könnyebb tá jé ko zó dá sát és in for má ci ó hoz jutását. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 24,5 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 3-5 db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be: a) a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del - ke zõ: jogi sze mé lyek, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, egyé ni vál lal ko zók, b) ma gyar ál lam pol gár sá gú, vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál lam ál lam pol gá rá nak mi nõ sü lõ, a Kö zép-du - nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban in gat lan nal ren del ke zõ ter mé - sze tes sze mé lyek. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tarto - zása van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le -

86 214 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: a ter mé sze ti ér té kek és tu risz ti kai lát ni va lók tér sé gi szin ten való meg je le ní té se egy sé ge sí tett táb la rend szer ki - ala kí tá sá val, amely biz to sít ja az oda lá to ga tók könnyebb tá jé ko zó dá sát és in for má ci ó hoz ju tá sát 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge: leg alább 5 mil lió forint; b) a pá lyá zó iga zol ja, hogy ren del ke zik a fej lesz tés meg va ló sí tá sá nak hely szí né ül szol gá ló in gat lan tu laj don - jo gá val, il let ve (amennyi ben nem õ a tu laj do nos) a tu laj do - nos nak a fej lesz tés hez való hoz zá já ru lá sá val, elvi épí té si en ge déllyel, épí té si en ge déllyel vagy jó vá ha gyott ki vi te li terv vel, c) a táb lák egy sé ges meg je le né sû ek, kör nye zet be illõ anyag ból ké szül tek, az er rõl ké szült ter ve ket a pá lyá zó be - mu tat ja pá lyá za tá ban; d) A pá lyá zó vál lal ja a pro jekt meg va ló sí tá sát olyan ha - tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. e) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 10 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non-pro fit szer ve ze tek ese té ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 70%-a; egyéb eset ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 30%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról.

87 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 215 A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: táb lák ki he lye zé sé vel kap cso la tos költ sé gek, tu ris ta jel zé - sek fes té sé vel kap cso la tos költ sé gek stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ gra fi ku sok díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: leg alább 10%-a; ter mé sze tes sze mé lyek, egyé ni vál lal ko zók, õs ter me - lõk, mik ro-, kis és kö zép vál lal ko zá sok ese té ben: leg alább 25%-a; egyéb eset ben: leg alább 50%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt - tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség.

88 216 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Kö zép-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já - ról ( gio.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Kö zép-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [8000 Székes - fehérvár, Piac tér , tel.: (22) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU KDU Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU KDU 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz re mû kö - dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo - ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get - le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség.

89 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 217 IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A táb la rend szer szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és ppá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Kö zép-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [8000 Szé - kes fe hér vár, Piac tér , tel.: (22) ] kap ható. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni. A Nyugat-dunántúli turisztikai régióban megvalósuló turisztikai termékfejlesztés támogatása (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU NYD 1) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának b) pont já ban fog lalt be ru há zá si célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá - lyá za tot hir det a Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló ter mék fej lesz tés tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té - gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to - sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu - riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek meg fe le lõ en a ré gió ter mé sze ti adott sá ga it, sa já tos - sá ga it szem elõtt tart va, a kül- és bel föl di ke res let ki szol gá - lá sa ér de ké ben in do kolt a tu risz ti kai ter mé kek fej lesz té se. A tá mo ga tás cél ja a Nyu gat-du nán tú li ré gió tu risz ti kai ter mé ke i nek mennyi sé gi és mi nõ sé gi bõ ví té se, a vál lal ko - zá sok pi a ci és ver seny hely ze té nek ja ví tá sa: a bor- és gaszt - ro nó mia tu riz mus, az ak tív- és öko tu riz mus fel té tel rend - sze ré nek ja ví tá sa. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 25 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 5-10 db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Nyu gatdu nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró -

90 218 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és Nyu gat-du - nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott követelmé - nyeinek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a pá lyá za ti fel hí vás ban elõ írt biz to sí té kok meg lé té rõl, va - lós ér té ké rõl és ér vé nye sít he tõ sé gé rõl szó ló iga zo lá so kat a tá mo ga tá si szer zõ dé sé hez nem csa tol ja, i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt ter mé kek elõ ál lí tá sá hoz; n) a ha lá sza ti és ak va kul tú ra-ter mé kek pi a cá nak kö zös szer ve zé sé rõl szó ló 104/2000/EK ta ná csi ren de let (HL L 17., , o.) sze rin ti ha lá sza ti és ak va kul tú - ra te vé keny sé get, to váb bá ha lá sza ti ter mé kek fel dol go zá - sát és for gal ma zá sát szol gá ló be ru há zá sok hoz; o) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zás nak; p) an nak a sze mély nek vagy szer ve zet nek a ré szé re, aki, il let ve amely a be ru há zást, fej lesz tést olyan in gat la non kí - ván ja meg va ló sí ta ni, amely nem per- és igény men tes, il le - tõ leg bé relt in gat lan ese té ben a bér le ti szer zõ dés ki zá ró la - gos jog gal nem biz to sít ja a tá mo ga tás sal meg va ló su ló lé te - sít mény üze mel te té sé nek le he tõ sé gét leg alább az elõ írt üze mel te té si kö te le zett ség idejére; q) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tárgy évet meg elõ zõ mind a há rom év ben vesz te sé ges volt, vagy el vesz tet te ko ráb bi sa ját tõ ké jé nek 50%-át; r) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; s) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; t) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; v) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi fej lesz té sek tá mo gat - ha tók: 1.1. ví zi tu riz mus: a Rába fo lyó part ján tá bor he lyek lé te - sí té sé re és fej lesz té sé re, 1.2. bor tu riz mus: el sõ sor ban ter mõ he lyen lé te sí tett min. 25, max. 50 fé rõ hellyel ren del ke zõ bor há zak ki ala kí tá sa, 1.3. tu ris ta út vo na lak, er dei sé ta utak ki je lö lé se, va la mint ezek jel rend sze ré nek fel újí tá sa, gya lo gos vagy ke rék pá ros for ga lom ra al kal mas sá té te le, 1.4. ke rék pá ros pi he nõ he lyek lé te sí té se. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a fej lesz tés költ ség ve té sé nek össze ge V.1.1. és V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben leg alább 2 mil lió fo rint;

91 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 219 V.1.3. és V.1.4. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben leg alább 1 mil lió fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Nyu gat-du nán tú li tu - risz ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; c) V.1.1., V.1.2. és V.1.4. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben a pá lyá zó iga zol ja, hogy ren del ke zik: a fej lesz tés meg va ló sí tá sá nak hely szí né ül szol gá ló in gat lan tu laj don jo gá val, il let ve (amennyi ben nem õ a tu - laj do nos) a tu laj do nos nak a fej lesz tés hez való hoz zá já ru lá - sá val; elvi épí té si en ge déllyel, épí té si en ge déllyel vagy jó - vá ha gyott ki vi te li terv vel. d) A pá lyá zó vál lal ja, hogy egy mil lió fo rin tot meg ha la - dó össze gû be ru há zá si célú tá mo ga tás igény be vé te le ese - tén a ki vi te le zés meg kez dé se elõtt ma gyar fel ira tú táb lát he lyez el, ame lyen fel tün te ti, hogy a meg va ló sí tan dó be ru - há zás (fej lesz tés) az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um Tu risz ti kai cél elõ irány za tá ból fo lyó sí tott tá - mo ga tá sá val va ló sult meg. To váb bá vál lal ja, hogy a fej - lesz tés át adá sát kö ve tõ en, a fen ti ek kel azo nos tar ta lom - mal, jól lát ha tó, köz pon ti he lyen ál lan dó tá jé koz ta tást szol gá ló táb lát he lyez el. e) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sült in gat la nok nak 10 évi, egyéb tár gyi esz kö zök nek és im ma te ri á lis ja vak nak 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. f) A pá lyá zó vál lal ja a mû sza ki meg va ló sí tást olyan ha - tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb de cem ber 31-éig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: ok tó ber 31. g) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A be ru há zás meg - kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: V.1.1. és V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben a Nyu - gat-du nán tú li Re gi o ná lis Ide gen for gal mi Bi zott ság ál tal ren del ke zés re bo csá tott épí té sze ti ter vek alap ján meg va ló - su ló be ru há zá sok. 4. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. b) A pro jekt meg té rü lé si ide jé vel kap cso lat ban nincs mi ni má lis el vá rás. c) A be ru há zás meg va ló sí tá sá hoz nyúj tott 5 mil lió Ft össze get meg ha la dó tá mo ga tás ese tén a szer zõ dés kö tés fel té te le, hogy a pá lyá zó a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel - hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let 14. -ának (4) (10) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott biz to sí té kok kal ren del kez - zen. Eb ben az eset ben a tá mo ga tás ked vez mé nye zett je kö - te les a tá mo ga tás ból be szer zett esz kö zök re, il let ve fel épí - tett in gat la nok ra va gyon biz to sí tá si szer zõ dést kötni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: V.1.1. és V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi - mum 10 mil lió fo rint. V.1.3. és V.1.4. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi - mum 2 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a be ru há zás (fej lesz tés) össz költ sé gé nek leg fel jebb 30%-a. Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké - nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso - la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let 1. -ának 15. pont ja és 30. -ának (2) be kez dé se ér tel mé ben a tá mo ga tá si szem - pont ból ked vez mé nye zett kis vál lal ko zá sok ese té ben a fen - ti ek ben jel zett nél a tá mo ga tás in ten zi tás 20 szá za lék pont - tal, kö zép vál lal ko zá sok ese té ben pe dig 10 szá za lék pont tal ma ga sabb le het, de a tá mo ga tás össze ge a tá mo ga tá si in - ten zi tás emel ke dé se ese tén sem le het ma ga sabb a 2/a. és a 2/b. pon tok ban meg ha tá ro zott összeg nél. A be ru há zá si tá mo ga tá sok ki zá ró lag az Eu ró pai Kö zös - sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a nem ze ti re - gi o ná lis be ru há zá si tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló ok tó ber 24-én el fo ga dott 1628/2006/EK bi - zott sá gi ren de let tel (HL L 302/29, ) össz hang - ban nyújt ha tó ak. Be ru há zá si tá mo ga tás in du ló be ru há zá - sok hoz nyújt ha tó. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz - tés) ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog - sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá - mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz tés) ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A fej lesz tés össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he -

92 220 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó mû sza ki tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak benyújtá - sakor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. a ter mék fej lesz tés sel kap cso lat ban fel me rült igény be vett szol gál ta tá sok költ sé gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint; c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek, in gat lan épí - tés, -korszerûsítés, infrastruktúra-építés, -korszerûsítés; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) pro mó ci ós költ sé gek; j) jel zá log, bank ga ran cia költ sé gei; k) a szin ten tar tást szol gá ló tár gyi esz kö zök be ke rü lé si ér té ke, il let ve vé te lá ra lé te sít mény fel vá sár lá sa kor; l) a ko ráb ban már hasz ná lat ba vett olyan tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, amely nek alap ján a ked vez mé nye zett, más tár sa ság vagy egyé ni vál lal ko zó ál la mi tá mo ga tást vett igény be; m) olyan tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, ame lyet a ked - vez mé nye zett csõd el já rás vagy fel szá mo lás alatt álló tár sa - ság tól szer zett be; n) szál lí tá si ága zat ban a jár mû vek be ke rü lé si ér té ke; o) nagy vál lal ko zás nál a ko ráb ban már bár ki ál tal hasz - ná lat ba vett esz köz be ke rü lé si ér té ke, ki vé ve lé te sít mény fel vá sár lá sa kor be szer zett tár gyi esz köz vé tel árát; p) tá mo gat ha tó im ma te ri á lis ja vak be ke rü lé si ér té ke, ha azt a ked vez mé nye zett nem ki zá ró lag a tá mo ga tás ban ré - sze sü lõ lé te sít mény ben hasz nál ja; q) pénz ügyi lí zing for má já ban be szer zett tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, ha a szer zõ dés nem tar tal maz za a tár gyi esz köz nek a bér le ti idõ tar tam le já ra ta kor tör té nõ meg vá - sár lá sá ra vo nat ko zó kö te le zett sé get; r) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. A pá lyá zó - nak a ter ve zé si és ki vi te le zé si költ sé ge ket kü lön kell cso - por to sí ta ni. Szin ten tar tó be ru há zás, fel újí tás nem tá mo - gat ha tó. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 5. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott be ru há zás nak olyan ha tár idõ vel kell meg - va ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb de cem ber 31-éig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: ok tó ber A szükséges saját forrás mértéke: A fej lesz tés össz költ sé gé nek leg alább 25%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá - mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz tés) ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó - nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro - jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak - kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz - tés) ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já -

93 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 221 ról ( zunk.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [9400 Sop ron, Új u. 4. Tel.: (99) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU NYD Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU NYD 1), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont)

94 222 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 2. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó - ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let; e) az EK-Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a nem ze ti re gi o - ná lis be ru há zá si tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló ok tó ber 24-én el fo ga dott 1628/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 302/29, ), va la mint f) a kö zöt ti idõ szak ra vo nat ko zó nem ze ti re - gi o ná lis tá mo ga tá sok ról szó ló irány mu ta tás (2006/C 54/08) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 3. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 4. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 5. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [9400 Sop - ron, Új u. 4. Tel.: (99) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí - té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já - ban ta ná csot adni. A Nyugat-dunántúli turisztikai régióban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU NYD 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det a Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban ben meg va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té - gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to - sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu - riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont - ból je len tõs ren dez vé nyek tá mo ga tá sa. A tá mo ga tás cél ja a Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó - ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren - dez vé nyek, ha gyo mány õr zõ prog ra mok, kul tu rá lis ese mé - nyek lét re ho zá sa, va la mint a már ko ráb ban is meg ren de - zett prog ra mok szín vo na lá nak eme lé se. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra ren del ke zés - re álló ke ret összeg 32,5 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Nyu gatdu nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró - pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Nyu - gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás -

95 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 223 sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók: évi, a ré gi ó ban meg va ló su ló, re gi o ná lis, de leg - alább kis tér sé gi je len tõ sé gû, a te le pü lés ha tá ra in túl mu ta tó tu risz ti kai vonz erõ vel ren del ke zõ ren dez vé nyek, ese mé - nyek, il let ve egyéb ren dez vény hez kap cso ló dó prog ra - mok. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a ren dez vény költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 600 ezer fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Nyu gat-du nán tú li tu - risz ti kai ré gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is mer - te ti; d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); e) a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét; g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei vagy a te le pü lé si ren dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban, va la mint a ren dez vény idõ pont ját a pá lyá zó egyez te ti a Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz - ga tó ság gal (az er rõl szó ló iga zo lást a pá lyá zó csa tol ja pá - lyá za tá hoz); h) a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); i) a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti; j) a költ sé gek mi ni mum 10%-át mar ke ting re for dít ják; k) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek; l) a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anyag tar tal maz - za az aláb bi in for má ci ót:,,a pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ - irány zat ból ke rült tá mo ga tás ra. m) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö - zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. n) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30.

96 224 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám o) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal - maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál - tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, kül - sõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); b) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; d) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té tel: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 3 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a ren dez vény össz költ sé gé - nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. k) pont), Az össz költ ség mi ni mum 10%-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. j) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 5. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg - valósulnia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig

97 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 225 meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A ren dez vény össz költ sé gé nek leg alább 25%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já - ról ( zunk.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [9400 Sop ron, Új u. 4. Tel.: (99) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU NYD Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU NYD 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá -

98 226 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás meg fe le - lõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El len - õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel - jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [9400 Sop - ron, Új u. 4. Tel.: (99) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí - té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já - ban ta ná csot adni. A Nyugat-dunántúli turisztikai régió ismertségét nö ve lõ tu risz ti kai mar ke ting esz kö zök tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU NYD 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Nyu gat-du nán tú li tu risz ti -

99 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 227 kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ mar ke ting esz kö zök tá mo ga - tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té - gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to - sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu - riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör té nõ, a tu risz ti kai kí ná lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ mennyi sé gû in for má ci ó - val való el lá tá sa, amely je len tõs mér ték ben hoz zá já rul egy adott tér ség rõl ki ala ku ló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel- és kül föl dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ se gí té se, va la mint a Nyu gat-du nán tú li ré gió, mint tu risz ti kai cél te rü let is mer - teb bé té te le. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 32,5 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Nyu gatdu nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró - pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Nyu - gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re;

100 228 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: a ré gió tér sé gi mar ke ting kom mu ni ká ci ós te vé keny sé gét elõ se gí tõ kis tér sé gi, me gyei, el sõ sor ban nyom ta tott, il let - ve egyéb (pl. elekt ro ni kus), leg alább két nyel vû mar ke ting - esz köz meg je len te té se 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 600 ezer forint; b) a pá lyá zat tar tal maz za a mar ke ting kon cep ci ót/stra té - gi át, a mar ke ting esz köz váz la tos le írá sát (szi nop szis), fel - épí té sét, il let ve ter vét, va la mint a ter jesz té si el kép ze lé se - ket; c) a mar ke ting esz köz tar tal maz za a ré gió tér ké pét és a Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gió To u rin form iro dá i nak lis tá ját; d) a mar ke ting esz köz ter je del mé nek 10%-át meg ha la dó mennyi sé gû rek lá mot nem tar tal maz hat a szol gál ta tók pén zért tör té nõ be ke rü lé se is rek lám nak mi nõ sül; e) nyom ta tott ki ad vány ese tén leg alább 5000 pél dány - szám ban je le nik meg, amely nek 10%-át a tá mo ga tott pá - lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu - gat-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak; f) nem nyom ta tott (elekt ro ni kus) ki ad vány ese tén leg - alább 400 pél dány szám ban je le nik meg, amely nek leg - alább 5%-át a tá mo ga tott pá lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma - gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke - ting Igaz ga tó sá gá nak; g) a mar ke ting esz köz a ré gió leg fon to sabb pi a ca i nak meg fe le lõ en, de leg alább ma gyar, né met és/vagy an gol nyel ven ké szül; h) ide gen nyel vû vagy több nyel vû mar ke ting esz köz ese tén a nyel vi lek to rá lás fe le lõs szerv nél (for dí tó iro da) ké szül; i) a mar ke ting esz köz meg fe le lõ arány ban tar tal maz in - vi tat ív és in for ma tív ele me ket; j) a mar ke ting esz köz kép anya ga ak tu á lis; k) a mar ke ting esz köz kül sõ meg je le né sé vel össz hang - ban van a kis tér sé gi, vagy mik ro tér sé gi mar ke ting esz kö - zök kel, il let ve il lesz ke dik a Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gió ar cu la tá hoz, mar ke ting esz kö ze i hez; l) a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi in for má ci ót: A pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ból ke rült tá mo ga - tás ra. m) a mar ke ting esz köz szol gál ja a kis tér sé gi vagy ré gi ós kí ná lat pi ac ra vi te lét; n) A pá lyá zó vál lal ja a mar ke ting esz köz meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be - nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. o) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 3 mil lió fo rint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz -

101 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 229 ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zát 9ar to zó szak mai tel je sí tés iga - zo lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa - kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: a mar ke ting esz köz el ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé - gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ szö veg írók, for dí tók, gra fi ku sok díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el - szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke); e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 25%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség.

102 230 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nak hon lap já - ról ( zunk.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [9400 Sop ron, Új u. 4. Tel.: (99) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU NYD Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU NYD 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz re mû kö - dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo - ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get - le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség.

103 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 231 IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A mar ke ting esz köz szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Nyu gat-du - nán tú li Re gi o ná lis Mar ke ting Igaz ga tó sá gá nál [9400 Sop - ron, Új u. 4. Tel.: (99) ] kap ha tó. Fel hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké szí - té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já - ban ta ná csot adni. A Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló turisztikai termékfejlesztés támogatása (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU TTO 1) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának b) pont já ban fog lalt be ru há zá si célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá - lyá za tot hir det a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló - su ló ter mék fej lesz tés tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Ti sza-ta vi Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek meg fe le lõ en a ré gió ter mé sze ti adott sá ga it, sa já tos sá ga it szem elõtt tart va, a kül- és bel föl di ke res let ki szol gá lá sa ér - de ké ben in do kolt a tu risz ti kai ter mé kek fejlesztése. A tá mo ga tás cél ja a Ti sza-ta vi ré gió tu risz ti kai ter mé ke - i nek mennyi sé gi és mi nõ sé gi bõ ví té se, a vál lal ko zá sok pi - a ci és ver seny hely ze té nek ja ví tá sa: a Ti sza-ta vi ter mé szet - já rás prog ram kí ná la tát erõ sí tõ, a ter mé szet be mu ta tá sát és meg õr zé sét se gí tõ prog ram hely szí nek fej lesz té se, va la - mint a ke rék pá ros tu riz mus fo ga dá si fel té te le i nek ja ví tá sa és te ma ti kus utak fejlesztése. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 28 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db

104 232 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da - sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel - lék le té ben fel so rolt ter mé kek elõ ál lí tá sá hoz; m) a ha lá sza ti és ak va kul tú ra-ter mé kek pi a cá nak kö zös szer ve zé sé rõl szó ló 104/2000/EK ta ná csi ren de let (HL L 17., , o.) sze rin ti ha lá sza ti és ak va kul tú - ra te vé keny sé get, to váb bá ha lá sza ti ter mé kek fel dol go zá - sát és for gal ma zá sát szol gá ló be ru há zá sok hoz; n) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zás nak; o) an nak a sze mély nek vagy szer ve zet nek a ré szé re, aki, il let ve amely a be ru há zást, fej lesz tést olyan in gat la non kí - ván ja meg va ló sí ta ni, amely nem per- és igény men tes, il le - tõ leg bé relt in gat lan ese té ben a bér le ti szer zõ dés ki zá ró la - gos jog gal nem biz to sít ja a tá mo ga tás sal meg va ló su ló lé te - sít mény üze mel te té sé nek le he tõ sé gét leg alább az elõ írt üze mel te té si kö te le zett ség idejére; p) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tárgy évet meg elõ zõ mind a há rom év ben vesz te sé ges volt, vagy el vesz tet te ko ráb bi sa ját tõ ké jé nek 50%-át; q) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; r) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; s) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; u) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je - lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi fej lesz té sek tá mo gat - ha tók: 1.1. ter mé szet já rás: in for má ci ós táb lák kal el lá tott tan ös - vé nyek lé te sí té se, te ma ti kus ki ál lí tó és be mu ta tó he lyek lé - te sí té se, 1.2. ke rék pá ros tu riz mus: út vo na lak ki táb lá zá sa, pi he nõ pon tok lé te sí té se, fe dett vagy sza bad té ri kö zös sé gi te rek ki ala kí tá sa, in for má ci ós pont tal, biz ton sá gos ke rék pár tá - ro ló hellyel, to váb bá te ma ti kus út hoz kap cso ló dó attrak - ciók fej lesz té se.

105 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a fej lesz tés költ ség ve té sé nek össze ge V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben leg alább 2 mil lió forint; V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben leg alább 600 ezer forint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré - gi ó ban va ló sul meg; c) V.1.1. és V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben a pá lyá zó iga zol ja, hogy ren del ke zik: a fejlesztés megvalósításának helyszínéül szolgáló ingatlan tulajdonjogával, illetve (amennyiben nem õ a tulajdonos) a tulajdonosnak a fejlesztéshez való hozzájárulásával; elvi épí té si en ge déllyel, épí té si en ge déllyel vagy jó - vá ha gyott ki vi te li terv vel. d) A pá lyá zó vál lal ja, hogy egy mil lió fo rin tot meg ha la - dó össze gû be ru há zá si célú tá mo ga tás igény be vé te le ese - tén a ki vi te le zés meg kez dé se elõtt ma gyar fel ira tú táb lát he lyez el, ame lyen fel tün te ti, hogy a meg va ló sí tan dó be ru - há zás (fej lesz tés) az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um Tu risz ti kai cél elõ irány za tá ból fo lyó sí tott tá - mo ga tá sá val va ló sult meg. To váb bá vál lal ja, hogy a fej - lesz tés át adá sát kö ve tõ en, a fen ti ek kel azo nos tar ta lom - mal, jól lát ha tó, köz pon ti he lyen ál lan dó tá jé koz ta tást szol gá ló táb lát he lyez el. e) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sült in gat la nok nak 10 évi, egyéb tár gyi esz kö zök nek és im ma te ri á lis ja vak nak 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. f) A pá lyá zó vál lal ja a mû sza ki meg va ló sí tást olyan ha - tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb de cem ber 31-éig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: ok tó ber 31. g) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A be ru há zás meg - kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a Ti sza-tó te rü le - tén lé te sí ten dõ prog ra mok fej lesz té se; b) V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: a Ti sza-ta vi Tú ra - köz pont Há ló zat tag jai, a Vil la ge+ véd jeggyel ren del ke - zõ szol gál ta tók, vagy azok össze fo gá sá val be nyúj tott pá - lyá za tok, to váb bá a Ti sza-ta vi Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro - jekt Iro da ál tal ki adott Ti sza-ta vi öko-ke rék pá ros-lo vas tú rák a Ti sza-ta vi ré gi ó ban c. ki ad vány ban fog lalt 44 tú - ra út vo nal bár me lyi ké nek fej lesz té se. 4. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. b) A pro jekt meg té rü lé si ide jé vel kap cso lat ban nincs mi ni má lis el vá rás. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: V.1.1. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi mum 5 mil lió forint. V.1.2. tí pu sú pá lyá za tok ese té ben: ma xi mum 2 mil lió forint. b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a be ru há zás (fej lesz tés) össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a. Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké - nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso - la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let 1. -ának 15. pont ja és 30. -ának (2) be kez dé se ér tel mé ben a tá mo ga tá si szem - pont ból ked vez mé nye zett kis vál lal ko zá sok ese té ben a fen - ti ek ben jel zett nél a tá mo ga tás in ten zi tás 20 szá za lék pont - tal, kö zép vál lal ko zá sok ese té ben pe dig 10 szá za lék pont tal ma ga sabb le het, de a tá mo ga tás össze ge a tá mo ga tá si in - ten zi tás emel ke dé se ese tén sem le het ma ga sabb a 2/a. és a 2/b. pon tok ban meg ha tá ro zott összeg nél. A be ru há zá si tá mo ga tá sok ki zá ró lag az Eu ró pai Kö zös - sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a nem ze ti re - gi o ná lis be ru há zá si tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló ok tó ber 24-én el fo ga dott 1628/2006/EK bi - zott sá gi ren de let tel (HL L 302/29, ) össz hang - ban nyújt ha tó ak. Be ru há zá si tá mo ga tás in du ló be ru há zá - sok hoz nyújt ha tó. Nem kell al kal maz ni az 1628/2006/EK ren de let ben fog - lal ta kat, amennyi ben a tá mo ga tást olyan inf ra struk tu rá lis fej lesz té sek hez ve szik igény be, amit bár ki in gye ne sen igény be ve het. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz - tés) ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog - sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá - mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz tés) ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A fej lesz tés össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá -

106 234 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó mû sza ki tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak benyújtá - sakor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. a ter mék fej lesz tés sel kap cso lat ban fel me rült igény be vett szol gál ta tá sok költ sé gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint; c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek, in gat lan épí - tés, -korszerûsítés, infrastruktúra-építés, -korszerûsítés; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját mun ka tár sak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) pro mó ci ós költ sé gek; j) jel zá log, bank ga ran cia költ sé gei; k) a szin ten tar tást szol gá ló tár gyi esz kö zök be ke rü lé si ér té ke, il let ve vé te lá ra lé te sít mény fel vá sár lá sa kor; l) a ko ráb ban már hasz ná lat ba vett olyan tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, amely nek alap ján a ked vez mé nye zett, más tár sa ság vagy egyé ni vál lal ko zó ál la mi tá mo ga tást vett igény be; m) olyan tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, ame lyet a ked - vez mé nye zett csõd el já rás vagy fel szá mo lás alatt álló tár sa - ság tól szer zett be; n) szál lí tá si ága zat ban a jár mû vek be ke rü lé si ér té ke; o) nagy vál lal ko zás nál a ko ráb ban már bár ki ál tal hasz - ná lat ba vett esz köz be ke rü lé si ér té ke, ki vé ve lé te sít mény fel vá sár lá sa kor be szer zett tár gyi esz köz vé tel árát; p) tá mo gat ha tó im ma te ri á lis ja vak be ke rü lé si ér té ke, ha azt a ked vez mé nye zett nem ki zá ró lag a tá mo ga tás ban ré - sze sü lõ lé te sít mény ben hasz nál ja; q) pénz ügyi lí zing for má já ban be szer zett tár gyi esz köz be ke rü lé si ér té ke, ha a szer zõ dés nem tar tal maz za a tár gyi esz köz nek a bér le ti idõ tar tam le já ra ta kor tör té nõ meg vá - sár lá sá ra vo nat ko zó kö te le zett sé get; r) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. A pá lyá zó - nak a ter ve zé si és ki vi te le zé si költ sé ge ket kü lön kell cso - por to sí ta ni. Szin ten tar tó be ru há zás, fel újí tás nem tá mo - gat ha tó. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 5. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott be ru há zás nak olyan ha tár idõ vel kell meg - va ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb de cem ber 31-éig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: ok tó ber A szükséges saját forrás mértéke: A fej lesz tés össz költ sé gé nek leg alább 25%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá - mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz tés) ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó - nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro - jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak - kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a be ru há zás (fej lesz - tés) ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Regionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak hon lap já ról

107 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 235 ( sza-to-in fo.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te - sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Re gi - o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá nál [5350 Ti sza fü red, Kos - suth tér 1., tel.: (59) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU TTO Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU TTO 1), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont)

108 236 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó - ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let; e) az EK-Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a nem ze ti re gi o - ná lis be ru há zá si tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szó ló ok tó ber 24-én el fo ga dott 1628/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 302/29, ), va la mint f) a kö zöt ti idõ szak ra vo nat ko zó nem ze ti regionális tá mo ga tá sok ról szó ló irány mu ta tás (2006/C 54/08) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá nál [5350 Ti sza fü red, Kos suth tér 1., tel.: (59) ] kap ha tó. Fel hív juk szí - ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké - szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód - já ban ta ná csot adni. A Tisza-tavi turisztikai régióban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU TTO 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Ti sza-ta vi Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont ból je - len tõs ren dez vé nyek tá mo ga tá sa. A tá mo ga tás cél ja a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez - vé nyek, ha gyo mány õr zõ prog ra mok, kul tu rá lis ese mé - nyek lét re ho zá sa, va la mint a már ko ráb ban is meg ren de - zett prog ra mok szín vo na lá nak eme lé se. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 50 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da -

109 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 237 sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tarto - zása van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók: évi, a tér ség re jel lem zõ és a he lyi kul tu rá lis ha - gyo má nyo kat õrzõ, a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gió termé - szeti ér té ke it be mu ta tó, il let ve arra épü lõ több na pos, re gi o - ná lis, vagy or szá gos je len tõ sé gû ren dez vé nyek szer ve zé se 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a ren dez vény költ ség ve té sé nek össze ge: re gi o ná lis je len tõ sé gû ren dez vé nyek ese té ben: leg - alább 1,5 mil lió fo rint; or szá gos je len tõ sé gû ren dez vé nyek ese té ben: leg - alább 3 mil lió fo rint; b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré - gi ó ban va ló sul meg; c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is - merteti; d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a évi szak mai beszá - molót); e) a ren dez vény vonz ere je or szá gos szin tû, de leg alább re gi o ná lis ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó); f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét; g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei vagy a te le pü lé si ren dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban; h) a pályázat tartalmazza a rendezvény marketingtervét, részletes forgatókönyvét (fellépõk, kísérõ programok stb.); i) a költ sé gek mi ni mum 10%-át mar ke ting re for dít ják; j) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek;

110 238 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám k) a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anyag tar tal maz - za az aláb bi in for má ci ót: A pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ - irány zat ból ke rült tá mo ga tás ra. l) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja. m) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be - nyúj tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis 30. n) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal - maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál - tal iga zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben: a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, kül - sõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján); b) a pá lyá zó egy te le pü lést és la kó it érin tõ ese mény (fa - lu nap), az ál la mi és egy há zi ün ne pek hez kap cso ló dó ren - dez vény, po li ti kai ren dez vény, he lyi je len tõ sé gû ren dez - vény szer ve zé sé hez kér tá mo ga tást; c) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott. 4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek; b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak; c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik; d) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják. 5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: re gi o ná lis je len tõ sé gû ren dez vé nyek ese té ben: ma xi - mum 2 mil lió fo rint; or szá gos je len tõ sé gû ren dez vé nyek ese té ben: ma xi - mum 5 mil lió fo rint; b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a ren dez vény össz költ sé gé - nek leg fel jebb 75%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni. 3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl. szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting - költ sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé - gek, bér le ti dí jak stb.), A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. j) pont), Az össz költ ség mi ni mum 10 %-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. i) pont); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek; e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek;

111 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 239 e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 5. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A ren dez vény össz költ sé gé nek leg alább 25%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Regionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak hon lap já ról ( sza-to-in fo.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te - sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Re - gionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá nál [5350 Ti sza fü red, Kos suth tér 1., tel.: (59) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nye zi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU TTO Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU TTO 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság;

112 240 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt. A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let, va la mint d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá nál [5350 Ti sza fü red, Kos suth tér 1., tel.: (59) ] kap ha tó. Fel hív juk szí - ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké - szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód - já ban ta ná csot adni.

113 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 241 A Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ, illetve a turisztikai termékek és szolgáltatások egyedi, speciális kínálatát népszerûsítõ marketing célok tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 TU TTO 3) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 3. -ának h) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ mar ke ting esz kö zök tá mo ga tá sá ra. I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Ti sza-ta vi Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök - ken té sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus - ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. Ezt se gí ti elõ a tu ris ták kel lõ idõ ben tör té nõ, a tu risz ti kai kí ná - lat tal kap cso la tos, meg fe le lõ mennyi sé gû in for má ci ó val való el lá tá sa, amely je len tõs mér ték ben hoz zá já rul egy adott tér ség rõl ki ala ku ló imázshoz. A tá mo ga tás cél ja a ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak bel föl - dön tör té nõ pi ac ra ju tá sá nak elõ se gí té se, va la mint a Ti - sza-ta vi ré gió, mint tu risz ti kai cél te rü let is mer teb bé té te le. II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 12 mil lió fo rint. III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 5-10 db IV. A pá lyá zók köre 1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da - sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ: a) jogi sze mé lyek, b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás: a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek; b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét; c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett; d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör vény 15. -ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek; e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik; f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent; g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák; h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról; i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás alrend - szereibõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs; j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul; k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek; l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re; m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz. mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek el sõd le - ges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szére; n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges

114 242 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ; o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re; p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez; q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben; r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra; s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re; t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg; u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor; v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vényés/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz; w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát; x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén. V. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók: 1.1. tu risz ti kai ki ál lí tá so kon való rész vé tel, 1.2. rá di ós és te le ví zi ós kam pá nyok, hir de té sek, ki ad vá - nyok ké szí té se, e-mar ke ting ak ci ók-hir de té sek, hely ben és idõ ben ki zá ró lag po ten ci á lis cél- és termékcso por tok ra fó - ku szál va, évi és évi kam pá nyok le bo nyo lí tá sa, il - let ve elõ ké szí té se. 2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le: a) a pro jekt költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 1,5 mil - lió fo rint; b) a pá lyá zat tar tal maz za a mar ke ting kon cep ci ót/stra té - gi át, a mar ke ting esz köz váz la tos le írá sát (szi nop szis), fel - épí té sét, il let ve ter vét, va la mint a ter jesz té si elképzelé - seket; c) a pá lyá zó csa tol ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak elõ ze tes szak - mai vé le mé nyét és aján lá sát; d) a mar ke ting esz köz tar tal maz za a ré gió tér ké pét és a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gió To u rin form iro dá i nak lis tá ját; e) a mar ke ting esz köz ter je del mé nek 10%-át meg ha la dó mennyi sé gû rek lá mot nem tar tal maz hat a szol gál ta tók pén zért tör té nõ be ke rü lé se is rek lám nak mi nõ sül; f) nyom ta tott ki ad vány ese tén leg alább 5000 pél dány - szám ban je le nik meg, amely nek 10%-át a tá mo ga tott pá - lyá zó ter jesz tés re át ad ja a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta - vi Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak, g) ide gen nyel vû vagy több nyel vû mar ke ting esz köz ese tén a nyel vi lek to rá lás fe le lõs szerv nél (for dí tó iro da) ké szül; h) a mar ke ting esz köz meg fe le lõ arány ban tar tal maz in - vi tat ív és in for ma tív ele me ket; i) a mar ke ting esz köz kép anya ga ak tu á lis; j) a mar ke ting esz köz kül sõ meg je le né sé vel össz hang - ban van a kis tér sé gi, vagy mik ro tér sé gi mar ke ting esz kö - zök kel, il let ve il lesz ke dik a Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gió ar - cu la tá hoz, mar ke ting esz kö ze i hez; k) a mar ke ting esz köz tar tal maz za az aláb bi in for má ci ót: A pro jekt a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ból ke rült tá mo ga - tás ra. l) a mar ke ting esz köz szol gál ja a kis tér sé gi vagy ré gi ós kí ná lat pi ac ra vi te lét; m) A pá lyá zó vál lal ja a mar ke ting esz köz meg va ló sí tá sát olyan ha tá ri do vel, hogy az azt kö ve to pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sobb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lo en a hi ány ta la nul be - nyúj tott el szá mo lás vég so ha tár ide je: áp ri lis 30. n) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat a pá lyá zó ál tal iga - zolt pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. 3. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek: a) a ré gió il le té kes sé gi te rü le tén mû kö dõ Tourinformirodák; b) tú ra köz pont-tag ság gal és/vagy Vil la ge+ véd jeggyel ren del ke zõk. 4. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek: a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni. VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja: a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás). 2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa: a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 2 mil lió fo rint; b) tá mo ga tás in ten zi tá sa: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 75%-a. Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni.

115 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek: Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let HL L so ro zat 379/5, elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni. Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban nem ha lad ja meg a eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get. A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról. A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni. Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két. 4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja: A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak El szá mol ha tó költ sé gek: A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor. A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el: a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. -a sze rint (pl.: a mar ke ting esz köz el ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé - gei stb.); b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv a sze rint (köz re mû kö dõ kül sõ szö veg írók, for dí tók, gra fi ku sok díja amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el - szá mol ni stb.); c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv a sze rint (szel le mi ter mé kek); d) tár gyi esz kö zök (a Sztv ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke); e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA El nem szá mol ha tó költ sé gek: Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki. Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el: a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se; b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge; c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi); d) mû kö dé si költ sé gek; e) rep re zen tá ci ós költ sé gek; f) in gat lan vá sár lás; g) üz let rész- és rész vény vá sár lás; h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.); i) vissza igé nyel he tõ ÁFA. A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja. 6. A meg va ló sí tás ha tár ide je: A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás leg ké sõbb jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: áp ri lis A szükséges saját forrás mértéke: A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 25 %-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge. 8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa: A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés iga zo lá - sa mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá -

116 244 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó. VII. A pályázat benyújtásának módja, helye és ha - tárideje 1. A pá lyá zat áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be. A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség. 2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról ( ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról ( hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Regionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak hon lap já ról ( sza-to-in fo.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men te - sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Re - gionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál [5350 Ti sza fü red, Kos suth tér 1., tel.: (59) ]. 3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban: Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít - ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu - lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát eredmé - nyezi. 4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni: MAG Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt. Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 TU TTO Bu da pest, Pf A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 TU TTO 3), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal - ma san ke ze li. 5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni. A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább fo rint. 6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat a szük sé ges pél dány szám ban egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat. 7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor. VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta 1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e a be nyúj tás; a jo go sult ság; a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva. 2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak. (A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl). 3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl. 4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát. 5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert tá mo ga tá - si összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni. 6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt.

117 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 245 A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról, a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy a pá lyá zat el uta sí tá sá ról a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap. 7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja. Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra: 1. A mar ke ting esz köz szak mai ér té ke lé se (65 pont) 2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont) 3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont) 4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok: a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot. X. Egyéb tudnivalók 1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ. 2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni. 3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a) az ál lam ház tar tás ról szó ló évi XXXVI II. tör - vény; b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let; c) a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let; d) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV.19.) Korm. ren de let, va la mint e) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok - ra való al kal ma zá sá ról szó ló de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., , 5. o.) elõ írá sa it kell al kal maz ni. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák. 5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt. 6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ti sza-ta vi Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá nál [5350 Ti sza fü red, Kos suth tér 1., tel.: (59) ] kap ha tó. Fel hív juk szí - ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá lyá zat el ké - szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód - já ban ta ná csot adni.

118 246 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/4. szám A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû könyvet. A könyv összefoglalja a határainkon túl élõ magyarok támogatásának módozatait és intézményeit szabályozó rendelkezéseket, valamint rövid áttekintést ad azokról a kedvezményes banki eszközökrõl, amelyek elõsegítik az adott térségek gazdasági fejlõdését. A támogatási rendszer alapelve: jobb feltételeket teremteni a magyar honfitársainknak a szülõföldön maradáshoz. Ajánljuk a kiadványt magánszemélyeknek és intézményeknek, akik/amelyek részletesebb ismereteket akarnak szerezni a támogatási rendszerrõl, a határainkon túli térségek regionális fejlesztésében kívánnak részt venni és ehhez kívánnak információt szerezni a támogatási rendszerrõl, a határainkon túl élnek, mûködnek és támogatást remélnek szerezni fontos céljaik megoldásához, egyetemi tanulmányokat folytatnak vagy egyetemeken a támogatási rendszer oktatásával is foglalkoznak. A 336 oldal terjedelmû kiadvány ára 3465 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: ), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: , fax: , kozlonycentrum@mhk.hu), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , kozlonybolt@mhk.hu) vagy a internetcímen Megrendelem a MEGRENDELÉS HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû, 336 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3465 Ft áfával)... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: cégszerû aláírás

119 2007/4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 247 A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: ), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: , fax: , kozlonycentrum@mhk.hu), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , kozlonybolt@mhk.hu) vagy a internetcímen. MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség),... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: cégszerû aláírás

120 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ /4. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos értesítõje Szerkesztésért felelõs: dr. Somogyi Zoltán. Szerkesztõség: 1054 Budapest, Hold u. 1. Tel.: Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , kozlonybolt@mhk.hu) vagy a internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf Információ: tel./fax: , /245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: , fax: , kozlonycentrum@mhk.hu). Megjelenik havonta. A évi éves elõfizetési díj: Ft áfával. Egy példány ára: 987 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.