Vadászati állattan és etológia

Átírás

1 Vadászati állattan és etológia 3. Tyúk-, daru- és lilealakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: Siketfajd (Tetrao urogallus) 1

2 Siketfajd Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Siketfajd (Tetrao urogallus) Vadászhatóság: védett Felismerés kakas cm (farokhossz: kb. 25 cm), a tyúk cm legnagyobb termetű fajd, kakas 3,5-5 kg, tyúk 1,5-2,5 kg; kakas: sötétszürke alapszínű, szárnyfedők barnák, melle zöldeskék; állán és torkán szakállszerű fekete tollak; csőre fehéres, szemkörnyéke csupasz (vérvörös), szárnyhajlaton, hasán és farkán fehér foltok; A kakas lábujjain télen ún. "hólemezek jelennek meg: vékony szaruképződmények, a süppedő hóban történő járást segítik; tyúk: melle rozsdavörös, nem mintázott (nyírfajd tojóé igen!); fehér válltollak is feltűnőbbek mint nyírfajd tojóé, farka is vörhenyesebb; testalja világos, sötéten sávozott; a többi fajdtól nagy termete, legyezőszerű lekerekített farka különbözteti meg; Erdélyi neve: hegyi kakas (vadpáva, süketfajd, fekete madár) 2

3 A siketfajd eurázsiai állomány változása, Storch (2000) Elterjedés- állományhelyzet Európában Skandináviában, a Brit-szigeteken, az Ibériai-félsziget északi részén, valamint az Alpok és a Kárpátok területén fordul elő; A költési területén állandó madár; Hazánkban jelenleg nem él. Hazai előfordulás XIX. szd. végén jelent meg újra a Soproni- és Kőszegi-hegységben; Valószínűleg az Alsó-ausztriai siketfajd populáció felszaporodásának következtében; Nagyobb állománya nem alakult ki, db egyed hazánkban; Legnagyobb állományai az Őrség területén a Szalafő községhez közeli Batthányi-erdőben voltak (50-60 példány), és itt is maradt fenn legtovább; Az 1948-as 150 egyedes állomány tíz év alatt teljesen eltűnt; Utolsó fészkelés megfigyelése 1963-ban volt Szalafőn, utolsó észlelés 1985-ben; Őrségi NP (volt címerállata) területére tervezték a visszatelepítését; Zárttéri tenyésztés sikertelenségén elbukott Csaba ( ) 3

4 Siketfajd hazai kipusztulása Kipusztulás okai: 1950-es években erdő állami tulajdon lett kisparaszti tulajdonból szálalás helyett nagyüzemi erdőgazdálkodás; Zártabb erdők és gyér cserjeszint, nagy tarvágások; 1962-ben nagy hótörés az Őrségben jelentős letermelések fenyvesekben (fenyvesek aránya csökkent); Szabályozatlan vadászat; Róka, vaddisznó Sikeres visszatelepítéseket Európában átfogó élőhely-fejlesztés előzte meg! öreg fenyvesek zártságának csökkentése számottevő aljnövényzet kialakulásának elősegítése a zárt erdők megnyitása után az aljnövényzet megfelelő kialakulását legeltetéssel, illetve égetéssel oldották meg. Élőhelye - fészkelőhelye hegyi fenyveserdők lakója (a háborítatlan ősfenyveseket kedveli, de ritkán a fenyves-bükkös területen is észrevehető); cserjével, páfránnyal, bogyós növényekkel gazdagon borított, különösen az áfonyás részeket részesíti előnyben; Felszabdalt erdők nem jók, utaktól 250 m-re min.; Szaporodási jellemzők Párba állás csak költésre (egyébként promiszkuus); Március vége-május eleje között zajlik a dürgés; Dürgés állandó helyen (lek), tyúkok keresik fel itt a kakasokat; Dürgés szürkületkor és hajnalban, nappal nincsenek ezeken a területeken; Dürgés közben hallójárat elzáródik pár másodpercre siketfajd név; Mindkét nem egyévesen ivarérett, de tojó első évében párzik, kakas csak ált. a 3. évében dürög; fészkét fák tövéhez földre rakja, kezdetleges mélyedés, fűvel, gallyal bélelve; Jércék 6-8, öreg tyúkok tojást tojnak; nap alatt kelnek fészekhagyó csibék, 3 hetesen röpképesek; Család őszig együtt marad, de néha a téli hónapokban is 4

5 Siketfajd táplálékösszetétele Summers et al. (2004) Táplálék Jan. Febr. Márc. Ápr. Felnőtt madarak tápláléka (%) Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Fenyő tűlevél 99,6 99,7 98,8 95,0 33,1 22,0 26,4 13,5 68,5 72,2 100,0 96,8 Fenyőrügy 0,0 0,0 0,0 0,0 47,0 44,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Áfonya levél 0,2 0,0 0,0 0,0 13,5 27,4 3,2 7,1 20,0 8,6 0,0 2,7 Áfonyabogyó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,5 65,7 7,4 0,6 0,0 0,5 Cserjefélék levele 0,2 0,3 1,2 0,2 1,4 0,4 5,0 1,8 2,7 18,1 0,0 0,0??? 0,0 0,0 0,0 4,8 0,0 6,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Magvak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24,3 11,2 0,7 0,1 0,0 0,0 Ismeretlen növényi táplálék 0,0 0,0 0,0 0,0 5,0 0,0 0,6 0,3 0,1 0,3 0,0 0,0 Ismeretlen gerinctelen állat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,6 0,1 0,0 0,0 Az ízeltlábúak (pl. hangyák) fogyasztása a csibék első napjaiban jelentős. Nyírfajd (Tetrao tetrix) 5

6 Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Nyírfajd (Tetrao tetrix) Vadászhatóság: védett Felismerés kakas: cm, kékesfekete színű, farka lant alakú, szárnycsíkja és alsó farkfedői fehérek, csőre kicsi; tyúk: cm, barna színű barnásfekete mintával, torka és melle is mintázott, farka enyhén villás; mindkét nem szeme fölött piros bibircs; Elterjedés - állományhelyzet Európában: Skandinávia, Brit-szigetek, az Alpok és a Kárpátok vidéke; Hazánkban: Mo.-on jelenleg nem él, 1890-ben költött utoljára; Több ezer madarat tartottak számon a Nyírségben nyír- és égerligetekben; Egészen az as kegyetlen télig, amikor számuk drámaian lecsökkent; Az utolsó ismert dürgő-, költőállományról 1924-ből van információ hazánkból; Hazai telepítési kísérlet: több sikertelen is volt az elmúlt 130 évben; Legutóbb 2005-ben a Nyírerdő ZRt. gúthi erdészetében kezdték meg mesterséges tenyésztését német törzsállományból származó madarakkal; Gúthi-, a Halápi- és a Hajdúhadházi Erdészetek területén, speciális volierekben vannak a madarak: összesen 40 kakas és 42 tyúk (már Nyíregyházi ZOO-ban is) 14-féle magból összeállított keveréket esznek, nagyon zavarásérzékenyek, de már volt szaporulat; 2009-ben lettek volna az első szabadon engedések, de még nem volt Vámospércs és Nyíracsád határában, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozó Jónásrészen Itt közel 400 hektáron változatos élőhelyek: láprétek, hagyásfás legelők, erdőfoltok egyaránt megtalálhatók, ami segítheti a faj fennmaradását Élőhelyfejlesztés kiengedés előtt: kaszálás-legeltetés átalakítása magasfüves búvóhelyek kellenek Cserjés területek, bogyós növények táplálékforrás Zavarásmentesség, természetszerű erdőgazdálkodás Ragadozókontroll 6

7 Szaporodási jellemzők Pár nélküli (promiszkuus) madár; Mindkét nem elsőévesen ivarérett; Dürgése lekekben történik; A tyúknak 7-10, de akár tojása is lehet; Ezeket április végétől- június közepéig terjedő időszakban rakja le; Talajon fészkel; Kelési idő nap; A kakas nem vesz részt az utódok gondozásában; A csibék egy hónaposan lesznek jó repülők; 6 hetesen már felgallyaznak Táplálkozás A csibék ízeltlábúakat (főként hangyát) esznek; Később a fiatalok és a felnőttek is alapvetően növényevők lesznek; Elsősorban fenyőtűt, rügyeket, kis tobozokat, barkákat fogyasztanak; Kiemelkedő jelentőségű táplálékuk az áfonya és a boróka bogyója. Nyírfajd lekterület Lengyelországban nyírrel és fenyővel Nyírfajdok a lekben, Finnország Fotó: Jim Rose, Mike Collard, Alan Miller és Ben Miller 7

8 Nyírfajd Császármadár (Bonasa bonasia) 8

9 Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Császármadár (Bonasa bonasia) Vadászhatóság: fokozottan védett Felismerés cm; fejen rövid bóbita; farkon széles sötét szalag (röptében látszik); hátoldala szürkésbarna, testalja világos, barna foltokkal; kakas: fehérrel keretezett fekete torokfolt; tojó: fehéren pontozott barna színű torokfolt Elterjedés - állományhelyzet Közép-, Kelet- és Észak-Európában, ill. Ázsiában fordul elő; Magyarországon az Északi-középhegységben költő, állandó (B. b. rupestris alfaj) ; 1970-es években még példányt becsültek, ma fészkelő pár lehet 9

10 Élőhely - fészkelőhely vegyes állományú hegyi és dombvidéki erdőségek, sűrűségek; kedveli a fenyveseket, nyírrel kevert erdőket; helyenként síkvidéki erdőkben is; talajon, bokrok alatt, tuskó- vagy rőzserakások mellé fészkel; Költés monogám (egy évre szólóan); már ősszel párba állnak (fajdok dürgése rá nem jellemző); áprilistól május végéig költ; 8-12 sárgásbarna alapszínű, barnán pettyezett tojás; csak a tojó kotlik, nap költési idő; fiókák fészekhagyók, 8 hetes korra teljesen kifejlődnek; család ősszel felbomlik; Táplálkozás növényi levelek, hajtások, termések, rügyek, barkák; fiatalok kezdetben zömében ízeltlábúakat esznek Földön fészkelnek; Minden fajd Hosszú vakbél növényi eredetű táplálék Fiatalok viszont ízeltlábúakat esznek; Vendégtollak; Csüd tollas; Fajok közti hibridizáció bastardok (főleg télen kizárólagos); siketfajd tyúk nyírfajd kakas, siketfajd kakas nyírfajd tyúk császármadár tyúk nyírfajd kakas kereszteződéséből 10

11 Középfajd (siketfajd x nyírfajd) Gyakoribb a nyírfajd kakas és a siketfajd tyúk kereszteződése, mint fordítva. 11

12 Fácán (Phasianus colchicus) Fotó: Mike Danzenbaker Fácán vadmadarak.mindenkilapja.hu 12

13 Formózai fácán (Phasianus colchicus formosanus) 1 Kínai örvös fácán (Phasianus colchicus torquatus ) 2 Mongolfácán (Phasianus colchicus mongolicus) 3 Vadászfácán (Phasianus colchicus) facanok.hu facanok.hu 3 4 facanok.hu facanok.hu Fotó: Katona Krisztián 13

14 Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fácán (Phasianus colchicus) Vadászhatóság: okt.1. febr. utolsó napja (csak a kakas!) (Fácántyúk csak ott vadászható, ahol min pld. vegyesivarú kibocsátás történt; idénye okt.1.-jan.31. között) Felismerés kakas: cm, ennek fele hosszú hegyes keresztsávos farka; feje sötétzöld, csupasz szemtája, arca piros, tarkó tájon sötét fülszerű tollak; csüdön szaruképlet sarkantyú; vörös arcon fekete foltok tesztoszteron-függő; ez, ill. faroktoll-hossz, sarkantyú-hossz párválasztásban jelzés; a sokféle telepített változat miatt színezete különböző; tyúk: cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb; kakas jellegzetes riasztó hangja a kakatolás Tesztoszteronbecsületes jelzés fazany.com 14

15 Fácán kormeghatározás Elterjedés - állományhelyzet a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész Európában; Mo.-on gyakori költő, nem vonul; de kihelyezettek akár 100 km-t kóborolnak; fészkelő (?) törzsállománya 1978-ban: 2.4 millió pld.; 1990-ben 1 milló pld. körül, 1.8 milló pld.-t bocsájtottak ki; 2015 tavaszi becslés: db, hasznosítás 2014/2015-ben: db (OVA); kibocsátás 2014/2015-ben-ben: db 15

16 OVA adatok Fácán becslés-kibocsátás-teríték 16

17 Élőhely - fészkelőhely ligeterdők, cserjések, nádasok, mg-i területek; kedvezőtlen mezőgazdasági élőhelyi változások (intenzív rendszerek, herbicidek, peszticidek használata, szegélyek beszántása) törzsállomány csökkenése; felgallyazás (télen mindkét nem, költéskor csak a kakasok) ragadozóelkerülés földön, alacsony növényzetben költ; Költés a szaporodáson kívüli időszakot vegyes ivarú csapatokban tölti; a kakasok a dürgő helyet március közepére foglalják el (territórium 2-3 ha); poligám faj, a tyúkok választanak, egy háremben akár 5-8 tyúk; territoriális, nemterritoriális, szatellit hímek; tyúkok nem hagyják el a választott kakas területét; tyúkok 4-6 hétig táplálkoznak hím területén, felkészülnek a költésre, hím őrzi őket; fészkelés a territórium centrumától max. 200 m-re; olajos fényű, zöldesbarna tojás; kelés a 24. napon, a csibék két hetesen már repkednek, öt hetesen felgallyaznak, nyolc hetesen már rendesen repülnek, októberre felnőtt méretek és tollruha; Évente egyszer költ, de sarjúfészkelés lehet Táplálkozás csibék első hónapban: csak állati eredetű táplálék (ízeltlábúak gyomok, szegélyek jelentősége!) adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű) Márc.-ápr. (költés előtt): egyszikű 75%, termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %, kétszikűek: 2-8% kevés E dús természetes magtáplálék etetés fontossága 17

18 Fácántenyésztés Katona Krisztián Katona Krisztián Katona Krisztián Fácántenyésztés, kihelyezés Ragadozók koncentrálása Fácánkihelyezés sokszor eleve rossz élőhelyre Tenyésztett egyedek: alacsonyabb túlélés táplálékváltás miatt; gyengébb ragadozóelkerülés; rosszabb fiókanevelési siker; negatív hatások vad törzsállományra is Tenyésztés hatékonysága: jelölés hiánya visszavadászás aránya? A kedvezőtlen hatások enyhítése: az intenzív tenyésztés, tömeges kihelyezés és levadászás helyett kotlóssal való nevelés, kiscsoportos kihelyezés; élőhelyfejlesztés apróvadas vadászerdő 18

19 Fogoly (Perdix perdix) 19

20 Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fogoly (Perdix perdix) Vadászhatóság: okt.1. dec.31. (csak ott, ahol min. 500 pld. kibocsátása történt: hasznosítás max. 40%) Felismerés cm, kerekded testű, rövid lekerekített szárnyú, rövid rozsdabarna farkú; homloka, fejoldala és torka narancsbarna színű; nyaka és melle szürke; testoldalán barnán sávozott; csőre szaruszínű; a kakas hasoldalán sötétbarna patkó alakú folt de ez nem biztos bélyeg (tojók több mint felénél is jelen lehet)! helyette szárnyfedő-, válltollak alapján ivarok biztos elkülönítése Fogoly ivarmeghatározása A szárnyfedő- és válltollak alapján az ivarok biztosan elkülöníthetőek. Ezek a tollak a tojók esetén sárgán keresztsávozottak, míg a kakasoknál nem. (Korhatározásra a 9. és 10. elsőrendű evező alkalmas, ami a fiataloknál hegyes, öregeknél lekerekített) 20

21 Elterjedés - állományhelyzet Európában az Ibériai-félsziget középső és déli részét, Görögországot és Skandináviát kivéve mindenhol költő, nem vonuló faj; Mo.-on: az I.világháború óta folyamatosan csökkenő: : 1.5 millió, 1974: 850 ezer, 1985: 100 ezer, 1992: 42 ezer pld.; 2015 tavaszi becslés: db; 2014/2015-ben kibocsátás: db; terítéke: 3202 db (OVA) 21

22 Fogoly becslés-teríték Élőhely - fészkelőhely eredetileg eurázsiai erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá vált; Észak-Amerikában a feltört prériken kipusztult prérityúk helyett telepítették ( Hungarian partridge ); fészkelésnél: már télen is takarást nyújtó nem túl magas vegetáció: mezsgyék, út, árok és csatornapartok, erdőszélek; Mg-i kultúrában is szegélybe fészkel; Hasonló élőhelyi problémák, mint fácánnál (szegélyek eltűnése, herbicidek, peszticidek) Költés (októbertől márciusig csapatokban télvégén csapatok felbomlása párválasztás revírfoglalás, dürgés; (monogám - a tyúk választ másik csapatból) kellene > 2 pld./km 2 ; a fészket a tyúk építi, április közepétől; db erősen hegyesedő, körte formájú tojás; csak a tyúk kotlik nap -, a kakas őrködik; a fiókák fészekhagyók, két hét után már repülnek, öthetesen önállóak; a kakas és a tyúk együtt nevel, a család a következő tavaszig együtt marad; sarjúfészkelés késő nyáron is előfordulhat Táplálkozás a csibék az első három hétben csak ízeltlábúakat esznek; felnőtt mindenevő: rovarok, zöld növényi részek, gyommagvak, termesztett magvak 22

23 Magyar Fogolyvédelmi Program :10 éves távlati vadgazdálkodási terv: 600ezerről 1 millióra fejleszteni a fogolyállományt, főleg tenyésztéssel; Ám jelentős csökkenés; Vadászható faj maradt, de idény nélkül 15 évig; Lehetővé tették a kibocsátottak 50%-ának visszavadászását visszaélések; 1990-es években mélypont; 1992: Magyar Fogolyvédelmi Program indul (Soproni Egyetem Magyar Fogoly Kutató Csoportja) Projektek: 1992 Lajta (Lajta-Hanság Rt.) Harka (Fertőtáj Vadásztársaság Sopron) Fogolyra ható negatív tényezők Intenzív mezőgazdaság; Kemény telek (90-95%-os mortalitás); Védett ragadozók nagyobb predációs nyomás; 2 pld/km 2 sűrűség kell párválasztáshoz (csoportok közti választás, közel legyenek) 23

24 Kezelések Élőhelyfejlesztés: Vegyszermentes szegélyek 10 m szélességben; Kaszálások elhagyása (pillangós és gyep állományok); Tartós állományszegély kialakítás kapásokban; Ugaroltatás (set-aside): időszakos kivonás a művelés alól; Vadföldek kialakítása; Kisparcellás gazdálkodás (néhány hektár, ám zavarás nő Ny-Euban ez nem vált be); Erdősávok, bokorsorok, sövények kialakítása; Ragadozókontroll (róka, macskák, dolmányos varjú, szarka) Téli túlélés növelése: Téli etetés; Szórók létesítése; Hókotrás (túzokos repcetáblák letisztításával egybeköthető) Élőhely-használat a Lajta-Projectben (Faragó, 1997) Mezőgazdasági termeléssel nem vagy kevésbé érintett területeket használja inkább Őszi gabonák használata főleg télen (12-28%) Lucernán kevéssé (öntözés, kaszálás zavaró) Kukoricán amikor takarást nyújt Tarlók, szántók ezeknél kissé intenzívebben használtak Erdősávok szerepe döntő (60%), főleg költéskor, télen kisebb Utak, útpadkák, árokpartok, vasúti töltések nyárvégén, ősszel (20-30%) Búvóhely, táplálék, kiegyenlített mikroklíma szerepe 24

25 Fogolytenyésztés, Lenes, 2004-től Katona Krisztián Magyarország fogoly törzstelepét 2004/2005 folyamán a Gemenc Zrt. Lenesi területén, mintegy 500 páros törzsállománnyal létesítették, és azóta is működik. Katona Krisztián Fogolytenyésztés, Lenes Katona Krisztián Katona Krisztián 25

26 Fogolykihelyezés Fürj (Coturnix coturnix)

27 Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fürj (Coturnix coturnix) Vadászhatóság: védett Felismerés cm, sárgásbarna tollazatú; a hátoldalon sárgásfehér és fekete sávozással; testalja világos, oldalán sötét és világos hosszanti foltok; fejtető sötétbarna, fejsáv és szemöldöksáv sárga; a kakas torka közepe fekete, a tyúk torka piszkosfehér; lassabban és alacsonyabban repül, mint a fogoly; ilyenkor viszonylag hosszúszárnyúnak tűnik testéhez képest Elterjedés - állományhelyzet Egész Eurázsiában elterjedt; Mo.-on mérsékelten csökkenő számban költ; vonuló (érkezés: április - távozás: október); fészkelési időszakban a hangadó hímek száma re becsült 27

28 Élőhely - fészkelőhely eredetileg füves (gyepes, gazos) és erdő-sztyepp területek lakója; fogolyhoz hasonlóan kultúrakövetővé vált, elsősorban gabona és pillangós kultúrákat (borsó) kedveli; fészkét talajra rakja; Költés Poligám faj; április vége-május elején párzás, kakas területét (nem territórium) tyúkok keresik fel; Jellegzetes 3szótagú hívóhang kakasnál ( pitypalatty ); egyedeknél nagyon stabil, de egyedek között nagy változatosság kakas hangja (szótagok közti idő) a minőségét jelzi, ez alapján választ a tyúk állománybecsléshez is jó 9-13 tojás, 18 nap kelési idő, a fiókák fészekhagyók, 2 hét után már repülnek; a kakasok sem a kotlásban, sem a nevelésben nem vesznek részt; 2 fészekalja is lehet, a második júliusban kaszálás időzítése! Japánfürj kihelyezés D-Eu-ban hibridizáció, leromlás (pl. vándorlási motiváció csökkenhet) Táplálkozás tavasszal-nyár elején: bogarak, hártyásszárnyúak, poloskák stb.; később: gyommagvak, gyomnövények, termesztett magvak; csibék: ízeltlábú fogyasztás alapvető (fehérjeforrás!) Szárcsa (Fulica atra) Fotó:Sutyák János Fotó:Póka Péter 28

29 Szárcsa 29

30 Rend: Darualakúak Család: Guvatfélék Faj: Szárcsa (Fulica atra) Vadászhatóság: szept.1. - jan.31. Naponta és személyenként max. 8 egyed ejthető el Felismerés cm, zömök testű, palafekete alapszínű; feje koromfekete, csőre és homlokpajzsa fehér; a szárny peremén vékony szürkésfehér csík; szeme piros; lába zöld, úszókaréjos ujjakkal; fiatalok szürkésbarnák, még nincs homlokpajzsuk; kitűnően bukik, akár félpercet is víz alatt lehet; felszállás előtt a vizet fröcskölve fut a vízfelszínen Elterjedés - állományhelyzet egész Európában elterjedt; Mo.-on gyakori költőfaj; februárban érkezik, novemberben megy el, de enyhe teleken áttelel; tőkés réce mellett leggyakoribb vízi fészkelő; ezer fészkelő pár (MME); 2014/2015-ös teríték: 1223 db (OVA); Jellemző előfordulási helyei: Balaton, Kis-Balaton, Hortobágy, Biharugrai- és Begécsi-halastavak 30

31 Élőhely - fészkelőhely gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vízfelülettel is rendelkező vizes élőhelyek; nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel nyílt vízfelület közelében; Költés ált. egy szaporodási ciklusra fennmaradó párkapcsolat; fészeképítés április közepén kezdődik, de még júliusban is lehet (gyakori a kétszer költés, sarjúköltés is); 7-9 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap); a fiókák csak néhány naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóan táplálkoznak, 8 hetesen repülnek; A család 2 hónap után bomolhat fel, de gyakran együtt marad; A szülők a kevéssé életrevaló utódokat gyakran agyonverik; Táplálkozás A vízpartról, a vízfelszínről, vagy a víz alól zöld növényi részeket szerez; emellett részek, gyom- és termesztett magvak, rovarok, rovarlárvák, csigák 31

32 Túzok (Otis tarda) Túzok bnpi.hu bnpi.hu

33 Fotó: Katona Krisztián Katona Krisztián Fotó: Ilyés Erik 33

34 Rend: Túzokalakúak Család: Túzokfélék Faj: Túzok (Otis tarda) Vadászhatóság: Fokozottan védett (1969-ben vált védetté, azelőtt még vadászható volt) Felismerés kakas: cm, 8-16 kg, hosszú vastag nyakú, hosszúlábú; feje szürke, teste hátoldala rozsdasárga, sűrű fekete harántsávokkal, testalja fehér, mellén rozsdavörös folt; alsó csőrkáva tövétől serteszerű dísztollakból álló bajusz; tyúk: cm; kg; nyaka vékonyabb, mellén nincs vörös folt, nincs bajusztolla sem; szárnya fehérnek látszik csak az evezők feketék; Szárnya mélyen ujjas ; nyújtott nyakkal, lassú szárnycsapásokkal repül, röpképesség határán; 3 lábujja van gyalogló-futó életmód Elterjedés - állományhelyzet Európában: Német-Lengyel síkság, Ibériai-félsziget, Kárpát-medence, dél-ukrán és dél-orosz sztyeppék; 1969-ben (védetté nyilvánításkor) még 2700 pld-t becsültek, napjainkban kb.: példány (MME); Hazánkban: Mosoni-síkság, Duna-Tisza köze, Észak-Alföld, Tiszántúl; állandó, de kemény teleken Balkán és Olaszország felé vonulhat, magyar gyűrűs Albániában jelent meg 34

35 Élőhely - fészkelőhely nyílt, fátlan síkságok, füves puszták, ill. ezek helyén: nagy kiterjedésű pillangós-, őszi gabona-, repcetáblákon; fészkei (földbe kapart teknő) ált. termesztett növények tábláiban vagy közelében; Költés a tyúk 3-4, a kakas 4-5 évesen ivarérett; párzási rendszer vitatott: párkapcsolat, ami eltolódhat poligína, promiszkuitás felé; Ennek oka: kakasvadászat, késői ivarérettség miatt az effektív ivararány; territoriális: február közepétől foglalják el a kakasok a dürgőhelyeket (lek); a tyúkok keresik fel a kakasokat; fészkelés április közepétől június elejéig; 1-3 barna foltokkal tarkított, olívzöld tojás; csak a tyúk kotlik nap; fiókák fészekhagyók, de két hétig a tyúk etet, 7-8 hetesen repülnek, a család ősszel bomlik fel, amikor csapatokba állnak; Táplálkozás első két hét: kizárólag ízeltlábúak; később állati (bogarak, egyenesszárnyúak, lepkehernyók, madárfiókák, mezei pocok) és növényi (búza-, napraforgó-, repcelevél) eredetű táplálék is; hazai téli túlélését alapvetően a hómentesített repcetáblák biztosíthatják Túzokfészek bnpi.hu 35

36 Moson-Project Intenzív mezőgazdálkodás; Hiába a tenyésztés, ha az élőhely rossz; Túzokkíméleti területek létrehozása; Mo-n a környezetileg érzékeny területek (ESA) hálózatában kialakítva; Kisalföldön indult a program 1000 hektáron 1992-ben; Soproni Egyetem, Fertő-Hanság NPI, WWF Ausztria; Cél: 20 pld-os állomány növelése; Nagykiterjedésű parlagok és a túzok által kedvelt növénykultúrák létrehozása, intenzív ragadozógyérítés Moson-Project Terület Régi Új Legelő Rét Parlag Repce Őszi búza Tavaszi árpa Mézontófű Túzokföld sávok (repce, lucerna, őszi árpa) Őszi árpa Rozs Összesen

37 Moson-Project Élőhelyfejlesztés Őzbak vadászat: júl 20.- szept 30.; Csak az utakról lehet vadászni; Évente 500 db F2-es tojás szarka, dolmányos varjú; Rókavadászat, csapdázás; Eredmények: Túzokállomány 85 pld., jobb túlélés, több felnevelt csibe; És: Fácán, mezei nyúl teríték is 3-5X-ra nőtt; Több lett az őz a területen; Tartósan megtelepedett: kék vércse, réti fülesbagoly, gyurgyalag,hamvas rétihéja, ugartyúk Túzok LIFE, Cél: 1220-as állományt 10%-kal növelni 2008-ig; A legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program; Az egymilliárdból Ft-ból az uniós támogatás 482 millió forint 37

38 Túzok LIFE 2004-től Élőhelyfejlesztés (gyeprekonstrukció, lucernások, repcetermesztés); Megfigyelőtornyok létesítése (ellenőrzés és monitoring); Középfeszültségű vezetékek földbe helyezése (1 km kb. 10 millió Ft); Ha nem lehet takarófásítás magasabbra repülnek a madarak, nem ütköznek Fészkek védelme: 7 főállású túzokvédelmi szakember, folyamatosan kapcsolatban állnak a túzokos parcellákon dolgozó gazdálkodókkal jelentik a szakembereknek a veszélyeztetett fészkeket, kaszáláskor védőzónát hagynak a fészek körül; fészekvizsgálat, hogy kotlik e rendesen a tojó, ha nem tojást elveszik, fatojásra cserélik, a tojásokat a Dévaványai Túzokvédelmi Központban keltetik, vagy közvetlen kikölteni visszateszik a vad tojó alá), Március-április között országos túzokszinkron (reggel 6-tól minden ismert helyen) Túzokszinkron 38

39 Erdei szalonka (Scolopax rusticola) Fotó:Hans Bister 39

40 Erdei szalonka ornitofaunistika.com Fotó: Maris Strazds 40

41 Rend: Lilealakúak Család: Szalonkafélék Faj: Erdei szalonka (Scolopax rusticola) Vadászhatóság: vadászható faj, de nincs vadászati idény (2008-tól, korábban vadászható márc.1. - ápr.10. között) Felismerés cm testhossz, hosszú csőrű (6-8 cm); avarszínű tollazatú; kakas és a tojó csak boncolással elkülöníthető (ivarszervek); sárszalonkától zömökebb termete, ill. tarkó széles fekete keresztsávjai alapján különíthető el; nappal sűrű aljnövényzetben pihen, szürkületkor aktív; röpte gyors és cikázó, hosszú csőrét lefelé tartja Szalonka testméretek Nemek elkülönítése: Stronach (1983): I = (0,2952X)-(0,1566Y) X-csőrhossz, y-1. kormánytoll hossza I>8,364 tojó I<8,364 kakas De: Boncolás!!! Van here vagy nincs? Korosztályok: tollazati bélyegek alapján 41

42 Vonulás 3 nagy európai populáció: 1. Finn-skandináv: költés ápr-május eleje, aztán október végén Angliába, Skóciába,É-Franciaországba vonul. 2. Orosz: költés május-június, október elején mediterrán partok, D-Franciaország, É-Spanyolország felé vonul 3. Közép-Európai: költési időszak elnyújtottabb, kevésbé vándorló populációk É-i tenger, Albánia, Görögország, Olaszország) Utóbbi kettő egyedei lehetnek nálunk Elterjedés - állományhelyzet Eurázsiai faj (Európában 16 millióra becsülik az állományt); Mo.-on szórványosan költ ( példány); Március-áprilisban és szeptember-októberben átvonul nálunk; ekkor az ország összerdőterületére vetítve az észlelési csúcsban egyidőben akár 5.6 millió példány (országos monitoring tavasz); teljes átvonulási időszakra ez ennek többszöröse lehet; teríték: 6127 db, 2009-ben 0 db, azóta kutatási cél (2014/2015-ben 2843 db) (OVA) 42

43 Erdei szalonka terítéke 43

44 Szalonka hazai vadászata EU Madárvédelmi direktívával ellenkezik a költőhelyre vonulás során zajló vadászat (derogáció) ezért tiltották be végül hazánkban; Mo-n tyúkok aránya a terítékben tavasszal 20% körüli húzó (?) kakasok elejtése ősszel vadászó országokban akár 40%; Őszi vadászat nálunk nagyvad-vadászat miatt nincs régen klopfolás: őszi nagyterítékű szalonkahajtóvadászat Ezt váltotta fel terítékkorlátozás céljából (is) a tavaszi idény; Országos szalonka monitoring indult 2009-ben: a vadászati hatás vizsgálata hazánkban vonuló állomány hazai terítékének aránya a teljes mortalitáshoz képest 1% alatt? csak monitoring keretében kutatási céllal történhet az elejtés Élőhely - fészkelőhely lombos (középkorú tölgyesekben és akácosokban a leggyakrabban) vagy elegyes erdőket kedveli, de északon fenyvesekben is megtelepszik; gazdag cserjeszint, szegélyterületek; fészkét fa tövébe, cserjék alá, sűrű aljnövényzetbe rakja elsősorban erdőszéleken és fiatalosokban; Költés promiszkuitásban élő faj párválasztás vonuláskor - útközben (de nászrepülés vonulás közben?); hajnali és esti órákban kakasok nászrepülése (de terítékre került tojók gyakran még nem aktívak ivarilag táplálkozóhelyre kirepülés?); kakasok korrognak, pisszegnek, kergetőznek, tojók földön várnak; általában évente kétszer költ, de Mo.-on második költése nem bizonyított; 4 fehér vagy krémszínű tojás - barna foltokkal, csak a tojó kotlik; nap után kelnek a fiókák, 10 nap múlva repdesnek, 5-6 hét múlva önállóak; fiókák szállítása a két láb között (legenda?!); Táplálkozás talaj felszíni rétegeiben kutat (felső csőrkáva ráborul az alsó hegyére földbe szúrható, ill. csipeszszerűen nyitható a vége); Tápláléka: földigiliszta, rovarlárvák és bábok, százlábúak, csigák, kis mértékben növényi részek, magvak 44

45 Zsírzó és ecsettoll Katona Krisztián Katona Krisztián Mindkét könyöknél egy-egy ecsettoll Katona Krisztián Zsírzó és ecsettoll Katona Krisztián 45

46 Szalonka az asztalon Sárszalonka (Gallinago gallinago) Fotó: Szűcs Péter 46

47 Rend: Lilealakúak Család: Szalonkafélék Faj: Sárszalonka (Gallinago gallinago) Vadászhatóság: fokozottan védett Felismerés cm, barnás színű, hosszú csőrű, mocsári madár; hátoldala rozsdavöröses, sárgán és feketén mintázott; szélső farktollai kissé fehérek és fehér szárnycsíkja van; fején hosszanti sávozás, csőrét röptében lefelé tartja; A három hazai sárszalonka közül egyedül ez a faj költ nálunk; A fokozottan védett nagy sárszalonka (Gallinago media) és a védett kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) rendszeres átvonulók. Elterjedés - állományhelyzet Észak-Amerika és Eurázsia mérsékelt övi és sarkvidéki területein elterjedt; turjánvidékeken, lápokon, mocsarakon; Magyarországon elszórtan költ ( pár); pl. a Hanságban, Duna-Tisza közén, Hortobágyon, Tisza mentén; Vonuló faj, márciusban érkezik és novemberig van itt; Enyhébb teleken áttelelhet. 47

48 Szaporodási jellemzők Monogám faj, de mindkét szülő több egyeddel is pározhat (promiszkuus); Évente kétszer költhet; 4 tojásból álló fészekalja nap alatt kel ki; Az utódok eleinte nagyon kevéssé önállóak, így mindkét szülőnek részt kell vennie a gondozásukban; Táplálkozás Ízeltlábúakat, csigákat, férgeket fogyaszt elsősorban. Köszönet a felhasznált képek készítőinek! - A fotók készítőit ld. az aktuális fotón - A határozó rajzok eredete: Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D Európa madarai. Budapest, Gondolat. - Az elterjedési térképek eredete: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: - Országos Vadgazdálkodási Adattár 48