Vadászati állattan és etológia

Átírás

1 Vadászati állattan és etológia 3. Tyúk-, daru- és lilealakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: Siketfajd (Tetrao urogallus) 1

2 Siketfajd 2

3 Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Siketfajd (Tetrao urogallus) Vadászhatóság: védett Felismerés a kakas 85, a tyúk 60 cm, legnagyobb termetű faj; kakas 4-6 kg, tyúk 3-4 kg kakas: sötétszürke alapszínű, szárnyfedők barnák, melle zöldeskék. Állán és torkán szakállszerű fekete tollak, csőre fehéres, szemkörnyéke csupasz (vérvörös), hasán és farkán fehér foltok; A kakas lábujjain, télen ún. "dürgőlemezek", vagy "hólemezek", hótalpak jelennek meg, ezek a vékony szaruképződmények a süppedő hóban történő járást segítik elő. Nyáron, száraz időben elkopnak, de a következő télre újból kinőnek. tyúk: melle rozsdavörös, testalja világos; a többi fajdtól nagy termete, legyezőszerű lekerekített farka különbözteti meg; Erdélyi neve: hegyi kakas (vadpáva, süketfajd, fekete madár) Elterjedés- állományhelyzet Skandinávia, Brit-szigetek és az Ibériai-félsziget északi része valamint az Alpok és a Kárpátok területén A siketfajd Eurázsiai állomány változása, Storch (2000) 3

4 Siketfajd hazánkban Csaba ( ) Hazai előfordulás XIX. szd. végén jelent meg a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, Valószínűleg az Alsó-Ausztriai siketfajd populáció felszaporodásának következtében Nagyobb állománya nem alakult ki, db egyed hazánkban Legnagyobb állományai az Őrség területén a Szalafő községhez közeli Batthányi-erdőben voltak (50-60 példány), és itt is maradt fenn legtovább Az 1950-es évek eleji 150 egyedes állomány tíz év alatt teljesen eltűnt Utolsó fészkelés megfigyelése 1960-ban volt Szalafőn, utolsó észlelés 1985-ben Őrségi NP területére tervezték a visszatelepítését, elvetették az ötletet 4

5 Élőhelye - fészkelőhelye hegyi fenyveserdők lakója (a háborítatlan ősfenyveseket kedveli, de ritkán a fenyves-bükkös területen is észrevehető) Cserjével, páfránnyal, bogyós növényekkel gazdagon borított, különösen az áfonyás részeket részesíti előnyben, Felszabdalt erdők nem jók, utaktól 250 m-re min. költési területén állandó Szaporodási jellemzők Párba állás csak költésre (lehet többnejű) Dürgés állandó helyen, tyúkok keresik fel itt a kakasokat Dürgés közben hallójárat elzáródik pár másodpercre siketfajd Dürgés szürkületkor és hajnalban, nappal nincsenek ezeken a területeken Mindkét nem egyévesen ivarérett, de tojó első évében párzik, kakas csak ált. a 3. évében dürög fészkét fák tövéhez földre rakja, kezdetleges mélyedés, fűvel, gallyal bélelve Jércék 6-8, öreg tyúkok tojást tojnak nap alatt kelnek fészekhagyó csibék, 3 hetesen röpképesek Család őszig együtt marad, de néha a téli hónapokban is Táplálék Siketfajd táplálékösszetétele Summers et al. (2004) Felnőtt madarak tápláléka (%) Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Fenyő tűlevél 99,6 99,7 98,8 95,0 33,1 22,0 26,4 13,5 68,5 72,2 100,0 96,8 Fenyőrügy 0,0 0,0 0,0 0,0 47,0 44,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Áfonya levél 0,2 0,0 0,0 0,0 13,5 27,4 3,2 7,1 20,0 8,6 0,0 2,7 Áfonyabogyó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,5 65,7 7,4 0,6 0,0 0,5 Cserjefélék levele 0,2 0,3 1,2 0,2 1,4 0,4 5,0 1,8 2,7 18,1 0,0 0,0??? 0,0 0,0 0,0 4,8 0,0 6,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Magvak 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24,3 11,2 0,7 0,1 0,0 0,0 Ismeretlen növényi táplálék 0,0 0,0 0,0 0,0 5,0 0,0 0,6 0,3 0,1 0,3 0,0 0,0 Ismeretlen gerinctelen állat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,6 0,1 0,0 0,0 5

6 Siketfajd hazai kipusztulása Kipusztulás okai: 50-es években erdő állami tulajdon lett kisparaszti tulajdonból szálalás helyett nagyüzemi erdőgazdálkodás Zártabb erdők és gyér cserjeszint, nagy tarvágások 1962-ben nagy hótörés az Őrségben jelentős letermelések fenyvesekben Szabályozatlan vadászat Róka, vaddisznó között Skóciában Siketfajd telepítések Szászországban az 1800-as években Drezda környéki erdőségekbe és a Tharandti-erdőbe Litvániában, 1926-ban lőtték ki az utolsó siketfajdot. Előzetes volieres tartás után 1973-ban helyeztek ki 22 db kakast és 24 db tyúkot Vilnius közelében. Németországban, a Harz-hegységben, 1975-ben indult egy sikeres visszatelepítési program. A sikeres visszatelepítéseket átfogó élőhely-fejlesztés előzte meg! öreg fenyvesek zártságának csökkentése számottevő aljnövényzet kialakulásának elősegítése A zárt erdők megnyitása után az aljnövényzet megfelelő kialakulását legeltetéssel, illetve égetéssel oldották meg. 6

7 Nyírfajd (Tetrao tetrix) Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Nyírfajd (Tetrao tetrix) Vadászhatóság: védett Felismerés kakas: 52 cm, kékesfekete színű, farka lant alakú, szárnycsíkja és alsó farkfedői fehérek; tyúk: 40 cm, barna színű barnásfekete mintával, farka enyhén villás; mindkét nem szeme fölött piros bibircs; Elterjedés - állományhelyzet Skandinávia, Brit-szigetek, az Alpok és a Kárpátok vidéke; Mo.-on 1890-ben költött utoljára, (Több ezer madarat tartottak számon, egészen az as kegyetlen télig, amikor számuk drámaian lecsökkent) 7

8 Nyírfajd hazánkban 2005-ben a Nyírerdő ZRt. gúthi erdészetében kezdték meg mesterséges tenyésztését német törzsállományból származó madarakkal (4 kakas-4 tyúk, majd 2006-ban mégegyszer ennyi) Gúthi-, a Halápi- és a Hajdúhadházi Erdészetek területén, speciális volierekben vannak a madarak: összesen 40 kakas és 42 tyúk (már Nyíregyházi ZOO-ban is) 14-féle magból összeállított keveréket esznek, nagyon zavarásérzékenyek, de már volt szaporulat A program tovább bővül 2009-ben lettek volna az első szabadon engedések, de még nem volt Vámospércs és Nyíracsád határában, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozó Jónásrészen Itt közel 400 hektáron változatos élőhelyek: láprétek, hagyásfás legelők, erdőfoltok egyaránt megtalálhatók, ami segítheti a faj fennmaradását Élőhelyfejlesztés: kaszálás-legeltetés átalakítása magasfüves búvóhelyek kellenek Cserjés területek, bogyós növények táplálékforrás Zavarásmentesség, természetszerű erdőgazdálkodás Ragadozókontroll Szaporodási jellemzők poligám madár azaz egy kakas több tyúkot is tart kakas nem vesz részt az utódok gondozásában Dürgés lekekben tyúknak 7-10, de akár tojása is lehet 8

9 Nyírfajd lekterület Lengyelországban nyírrel és fenyővel Nyírfajdok a lekben, Finnország Fotó: Jim Rose, Mike Collard, Alan Miller és Ben Miller 9

10 Nyírfajd Császármadár (Bonasa bonasia) 10

11 Rend: Tyúkalakúak Család: Fajdfélék Faj: Császármadár (Bonasa bonasia) Vadászhatóság: fokozottan védett Felismerés 35 cm, fejen rövid bóbita, farkon széles sötét szalag (röptében látszik), hátoldala szürkés-barnás, torok alsó oldalán és válltollakon fehér sáv, testalja világos barna foltokkal; a kakasnak fekete torokfoltja van Elterjedés - állományhelyzet francia Ny-Alpoktól Japánig, Magyarországon az Északi-középhegységben költő, állandó; 70-es években még 2000 pld.-t becsültek, ma fészkelő pár lehet 11

12 Élőhely - fészkelőhely vegyes állományú hegyi és dombvidéki erdőségek, sűrűségek. Kedveli a nyírrel kevert erdőket, helyenként síkvidéki erdőkben is, talajon, bokrok alatt, tuskó v. rőzserakások mellé fészkel; Költés már ősszel párba állnak, áprilistól május végéig költ; Földön fészkelnek 7-11 rozsdabarna alapszínű, pettyezett tojás, csak a tojó kotlik nap; a fiókák fészekhagyók, 8 hetes korra teljesen kifejlődnek; Táplálkozás növényi levelek, hajtások, termések, rügyek, barkák (hosszú vakbél fajdféléknél!); fiatalok kezdetben zömében ízeltlábúakat esznek Minden fajd Földön fészkel Hosszú vakbél növényi eredetű táplálék (főleg télen kizárólagos) Fiatalok viszont ízeltlábúakat esznek Vendégtollak, Csüd tollas Fajok közti hibridizáció bastardok siketfajd tyúk nyírfajd kakas, siketfajd kakas nyírfajd tyúk császármadár tyúk nyírfajd kakas kereszteződéséből 12

13 Fogoly (Perdix perdix) 13

14 Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fogoly (Perdix perdix) Vadászhatóság: okt.1. dec.31. (csak ott, ahol min. 500 pld. kibocsátása történt: hasznosítás max. 40%) Felismerés 30 cm, kerekded testű, rövid lekerekített szárnyú, rövid rozsdabarna farkú; homloka, testoldala és torka világos rozsda színű, nyaka és melle szürke; a kakas hasoldalán sötétbarna patkó alakú folt, de ez nem biztos bélyeg! Helyette felső szárnyfedőtollak alapján történhet az ivarok biztos elkülönítése! Fogoly ivarmeghatározása 14

15 Elterjedés - állományhelyzet Európában az Ibériai-félsziget középső és déli részét, Görögországot és Skandináviát kivéve mindenhol költő, nem vonuló faj; Mo.-on: az I.világháború óta folyamatosan csökkenő : 1.5 millió, 1974: 850 ezer, 1985: 100 ezer, 1992: 42 ezer pld as becslés: db, 2013-as zárttéri törzsállomány: 1790 db kibocsátás 2012-ben: 8050 db; 2012-es teríték: 2774 db (OVA) Fogoly becslés-teríték 15

16 Élőhely - fészkelőhely eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá vált, Észak-Amerikában a feltört prériken kipusztult prérityúk helyett telepítették ( Hungarian partridge ); fészkelésnél: már télen is takarást nyújtó nem túl magas vegetáció: mezsgyék, út, árok és csatornapartok, erdőszélek. Mg-i kultúrában is szegélybe fészkel; Költés (októbertől márciusig csapatokban télvégén csapatok felbomlása párválasztás (monogám - a tyúk választ másik csapatból), revírfoglalás, dürgés; a fészket a tyúk építi, április közepétől db erősen hegyesedő, körte formájú tojás; csak a tyúk kotlik nap - a kakas őrködik; a fiókák fészekhagyók, két hét után már repülnek, a kakas és a tyúk együtt nevel, a család a következő tavaszig együtt marad; sarjúfészkelés késő nyáron is előfordulhat Táplálkozás a csibék az első három hétben csak ízeltlábúakat esznek; zöld növényi részek, gyommagvak, termesztett magvak 16

17 Élőhely-használat a Lajta-Projectben (Faragó, 1997) Mezőgazdasági termeléssel nem vagy kevésbé érintett területeket használja inkább Őszi gabonák használata főleg télen (12-28%) Lucernán kevéssé (öntözés, kaszálás zavaró) Kukoricán amikor takarást nyújt Tarlók, szántók ezeknél kissé intenzívebben használtak Erdősávok szerepe döntő (60%), főleg költéskor, télen kisebb Utak, útpadkák, árokpartok, vasúti töltések nyárvégén, ősszel (20-30%) Búvóhely, táplálék, kiegyenlített mikroklíma szerepe Magyar Fogolyvédelmi Program :10 éves távlati vadgazdálkodási terv: ről 1 millióra fejleszteni a fogolyállományt, főleg tenyésztéssel Ám jelentős csökkenés Vadászható faj maradt, de idény nélkül 15 évig Lehetővé tették a kibocsájtottak 50%-ának visszavadászását visszaélések 1990-es években mélypont 1992: Magyar Fogolyvédelmi Program indul (Soproni Egyetem Magyar Fogoly Kutató Csoportja) 17

18 Fogolyra ható negatív tényezők Intenzív mezőgazdaság Kemény telek (90-95%-os mortalitás) Védett ragadozók nagyobb predációs nyomás 2 pld/km2 sűrűség kell párválasztáshoz (csoportok közti választás, közel legyenek) Projektek 1992 Lajta (Lajta-Hanság Rt.) Harka (Fertőtáj Vadásztársaság Sopron) Sárszentmihály, Csákvár, Apaj, Fauna, Abádszalók, Dévaványa, Gyomaendrőd, Nagyszénás, Bélmegyer 18

19 Kezelések Vegyszermentes szegélyek 10 m szélességben Kaszálások elhagyása (pillangós és gyep állományok Tartós állományszegély kialakítás kapásokban Ugaroltatás (set-aside): időszakos kivonás a művelés alól Vadföldek kialakítása Kisparcellás gazdálkodás (néhány ha, ám zavarás nő Ny-Eu-ban ez nem vált be) Erdősávok, bokorsorok, sövények kialakítása Ragadozókontroll (róka, macskák, dolmányos varjú, szarka) Téli túlélés segítése Egyedsűrűség/km2 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 y = 0, ,1542x - 0,0017x 2 R 2 = 0,7514 0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 téli "lábon hagyott" kukorica területek aránya (%) Téli etetés Szórók létesítése Hókotrás (túzokos repcetáblák letisztításával egybeköthető) 19

20 Fogolytenyésztés, Lenes, 2004-től Katona Krisztián Katona Krisztián Fogolytenyésztés, Lenes Katona Krisztián Katona Krisztián 20

21 Fogolykihelyezés Fürj (Coturnix coturnix) 21

22 Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fürj (Coturnix coturnix) Vadászhatóság: védett Felismerés 17 cm, sárgásbarna tollazatú; hátoldalon sárgásfehér és fekete sávozás, testalja világos, oldalán sötét és világos hosszanti foltok, fejtető sötétbarna, fejsáv és szemöldöksáv sárga; a kakas torkán sötét sávok vannak, a tyúk torka sárgás; lassabban és alacsonyabban repül, mint a fogoly Elterjedés - állományhelyzet Egész Európában, Skandináviát és Írországot kivéve; Mo.-on ritkuló számban költ, vonuló (érkezés: április - távozás: október); fészkelő állományának eloszlása egyenletlen, országosan ezer pld. 22

23 Élőhely - fészkelőhely eredetileg füves (gyepes, gazos) és erdő-sztyepp területek lakója; fogolyhoz hasonlóan kultúrakövetővé vált, elsősorban gabona és pillangós kúltúrákat (borsó) kedveli; fészkét talajra rakja; Költés április végén, május elején párzás, a kakas területét (nem territórium) a tyúkok keresik fel; Jellegzetes 3szótagú hívóhang kakasnál egyedeknél nagyon stabil, de egyedek között nagy változatosság Tojók 75%-a bontja fel a párkapcsolatát és keres másik hímet Kakas hangja (szótagok közti idő) a minőségét jelzi, ez alapján választ a tyúk Állománybecsléshez is jó 7-12 tojás, nap kelési idő, a fiókák fészekhagyók, három hét után már repülnek; a kakasok sem a kotlásban, sem a nevelésben nem vesznek részt, poligám; Japánfürj kihelyezés D-Euban hibridizáció, leromlás (pl. vándorlási motiváció csökken) Japánfürj kakas hangja 2szótagú, de a tojóké ugyanolyan (japánfürj tojó hívóhangja hat fürj kakasra) Táplálkozás tavasszal-nyár elején: bogarak, hártyásszárnyúak, poloskák stb.; később: gyommagvak, gyomnövények, termesztett magvak Fürj Fogoly 23

24 Fácán (Phasianus colchicus) Fotó: Mike Danzenbaker Fácán 24

25 Formózai fácán (Phasianus colchicus formosanus) 1 Kínai örvös fácán (Phasianus colchicus torquatus ) 2 Mongolfácán (Phasianus colchicus mongolicus) 3 Vadászfácán (Phasianus colchicus)

26 Rend: Tyúkalakúak Család: Fácánfélék Faj: Fácán (Phasianus colchicus) Vadászhatóság: okt.1. febr. utolsó napja (csak a kakas!) (Fácántyúk csak ott vadászható, ahol min pld. vegyesivarú kibocsátás történt; idénye okt.1.-jan.31. között) Felismerés kakas: cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak; a sokféle telepített változat miatt színezete különböző; tyúk: cm, világosbarna, sötét foltozással, farka rövidebb Fácán kormeghatározás 26

27 Elterjedés - állományhelyzet a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét kivéve egész Európában; Mo.-on gyakori költő, nem vonul; de kihelyezettek akár 100 km-t kóborolnak fészkelő (?) törzsállománya 1990-ben 1 milló pld. körül, 1.8 milló pld. bocsájtottak ki 2013-as becslés: db, hasznosítás 2012-ben: db (OVA) kibocsátás 2012-ben: db vadászatra, db állománypótlásra Zárttéri törzsállománya 2013-ban db OVA adatok 27

28 Fácán becslés-kibocsátás-teríték Élőhely - fészkelőhely ligeterdők, cserjések, nádasok, mg-i területek; földön alacsony növényzetben költ; Felgallyazás (télen mindkét nem, költéskor csak a kakasok ragadozóelkerülés éjszaka) Költés A szaporodáson kívüli időszakot vegyes ivarú csapatokban tölti; a kakasok a dürgő helyet március közepére foglalják el, a tyúkok választanak, egy hárembe akár 5-8 tyúk; (territórium 2-3 ha) Territoriális, nemterritoriális, szatellit hímek Tyúkok először választanak hímek között, de aztán 90%-ban nem hagyják el az ő területét (100 m max a terület centrumától), 10% más hímekkel is pározhat Tyúkok 4-6 hétig táplálkoznak hím területén, felkészülnek a költésre, hím őrzi őket Költőterület a territórium centrumától max 200 m-re olajos fényű, zöldesbarna tojás; kelés a 24. napon, a csibék két hetesen már repkednek, öt hetesen felgallyaznak, nyolc hetesen már rendesen repülnek, októberre felnőtt méretek és tollruha Évente egyszer költ, de sarjúfészkelés lehet Mivel tyúk kakast választja, nem olyan területet, amihez közel jó költőhely van gazdálkodónak jó kakasok territóriumához közel fészkelőhelyet kell biztosítani erdősávok, szegélyek 28

29 Táplálkozás csibék első hónapban: állati eredetű táplálék (ízeltlábúak) adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű) Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%, termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %, kétszikűek: 2-8% kevés E dús természetes magtáplálék etetés fontossága Tesztoszteronbecsületes jelzés 29

30 Fácántenyésztés Katona Krisztián Katona Krisztián Katona Krisztián Fácántenyésztés, kihelyezés Ragadozók koncentrálása Fácánkihelyezés sokszor eleve rossz élőhelyre Tenyésztett egyedek: Alacsonyabb túlélés táplálékváltás miatt (több hónapos átmenet kellene) Rosszabb fiókanevelési siker (gyengébb ragadozóelkerülés?) Jelölés hiánya visszavadászás aránya? 30

31 Szárcsa (Fulica atra) Fotó:Sutyák János Fotó:Póka Péter Szárcsa 31

32 Rend: Darualakúak Család: Guvatfélék Faj: Szárcsa (Fulica atra) Vadászhatóság: szept.1. - jan.31. Naponta és személyenként max. 8 egyed ejthető el Felismerés 37 cm, zömök testű, palafekete alapszínű; feje koromfekete, csőre és homlokpajzsa fehér, alsó farkfedők sötétek, első evezői külső széle fehér; szeme piros lába zöld, úszókaréjos ujjakkal; Fiatalokon még nincs homlokpajzs kitűnően bukik, akár félpercet is víz alatt lehet; felszállás előtt hosszan csapkodja a vizet 32

33 Elterjedés - állományhelyzet Skandináviának csak a déli részein, különben egész Európában; Mo.-on gyakori költőfaj, februárban érkezik, novemberben megy el, de enyhe teleken áttelel; tőkés réce mellett leggyakoribb vízi fészkelő ( ezer fészkelő pár) 2013-as teríték: 1323 db (OVA) 33

34 Élőhely - fészkelőhely gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vizi felülettel is rendelkező vizes élőhelyek; nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel - nyílt vízfelület közelében; Költés ált. egy szaporodási ciklusra fennmaradó párkapcsolat fészeképítés április közepén kezdődik, de még júliusban is lehet (gyakori a kétszer költés, sarjúköltés is); 7-9 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap) a fiókák csak néhány naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóan táplálkoznak, 8 hetesen repülnek; A család 2 hónap után bomolhat fel, de gyakran együtt marad; A szülők a kevéssé életrevaló utódokat gyakran agyonverik; Táplálkozás zöld növényi részek, gyom és termesztett magvak, rovarok, rovarlárvák, csigák 34

35 Túzok (Otis tarda) Túzok 35

36 Rend: Darualakúak Család: Guvatfélék Faj: Túzok (Otis tarda) Vadászhatóság: Fokozottan védett Felismerés hatalmas termetű, hosszú vastag nyakú, hosszúlábú; kakas: 100 cm, alsó csőrkáva tövétől dísztollakból álló bajusz, hátoldala rozsdasárga sűrű fekete harántsávokkal, testalja fehér, mellén rozsdavörös folt; tyúk: 80 cm, nyaka vékonyabb, mellén nincs folt; nincs bajusztolla sem nyújtott nyakkal, lassú szárnycsapásokkal repül, szárnya fehérnek látszik - csak az evezők feketék 3 lábujja van gyalogló-futó életmód Röpképesség határán: kg a hím, tojó 4-7 kg 36

37 Elterjedés - állományhelyzet Európában: Német-Lengyel síkság, Ibériai-félsziget, Kárpátmedence, dél-ukrán és dél-orosz sztyeppék; 1969-ben (védetté nyilvánítás) még 2700 pld-t becsültek, napjainkban kb.: 1300 pld.; állandó, de kemény teleken Balkán és Olaszország felé vonulhat, magyar gyűrűs Albániában jelent meg Élőhely - fészkelőhely nyílt, fátlan síkságok, füves puszták, nagy kiterjedésű gabona, repce és kukorica földek; fészkei (földbe kapart teknő) általában termesztett növények közelében vagy azok tábláiban; Költés a tyúk 4, a kakas 5 évesen ivarérett; pár vagy hárem kapcsolat (régen monogám, de kakasvadászat miatt hárem); február közepétől foglalják el a kakasok a dürgőhelyeket - a tyúkok keresik fel a kakasokat; fészkelés április közepétől június elejéig; 1-3 barna foltokkal tarkított, olívzöld tojás, csak a tyúk kotlik nap, fiókák fészekhagyók, de két hétig a tyúk etet, 7-8 hetesen repülnek, a család ősszel bomlik fel; Táplálkozás első két hét: kizárólag ízeltlábúak; később állati (sáskák, szöcskék, tücskök, hernyó, mezei pocok) és növényi (repcelevél) eredetű táplálék is 37

38 Túzokfészek Túzokcsibe 38

39 Moson-Project Intenzív mezőgazdálkodás Hiába a tenyésztés, ha az élőhely rossz Túzokkíméleti területek létrehozása Mo-n a környezetileg érzékeny területek (ESA) hálózatában kialakítva Kisalföldön indult a program Soproni Egyetem, Fertő-Hanság NPI, WWF Ausztria Cél: 20 pld-os állomány növelése Moson-Project Terület Régi Új Legelő Rét Parlag Repce Őszi búza Tavaszi árpa Mézontófű Túzokföld sávok (repce, lucerna, őszi árpa) Őszi árpa Rozs Összesen

40 Moson-Project Őzbak vadászat: júl 20.- szept 30. Csak az utakról lehet vadászni Évente 500 db F2-es tojás szarka, dolmányos varjú Rókavadászat, csapdázás Eredmények: Túzokállomány 85 pld., jobb túlélés, több felnevelt csibe Fácán, mezeinyúl teríték is 3-5X-ra nőtt Több őz a területen Tartósan megtelepedett: kék vércse, réti fülesbagoly, gyurgyalag,hamvas rétihéja, ugartyúk Túzok LIFE, Cél: 1220-as állományt 10%-kal növelni 2008-ig A legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program Az egymilliárdból Ft-ból az uniós támogatás 482 millió forint 40

41 Túzok LIFE 2004-től Élőhelyfejlesztés (gyeprekonstrukció, lucernások, repcetermesztés) Megfigyelőtornyok létesítése (ellenőrzés és monitoring) Középfeszültségű vezetékek földbe helyezése (1 km kb 10 millió Ft) Ha nem lehet takarófásítás magasabbra repülnek a madarak, nem ütköznek Fészkek védelme (fészekvizsgálat, hogy kotlik e rendesen a tojó, ha nem tojást elveszik, fatojásra cserélik, a tojásokat a Dévaványai Túzokvédelmi Központban keltetik, vagy közvetlen kikölteni visszateszik a vad tojó alá) 7 főállású túzokvédelmi szakember, folyamatosan kapcsolatban állnak a túzokos parcellákon dolgozó gazdálkodókkal --> jelentik a szakembereknek a veszélyeztetett fészkeket, kaszáláskor védőzónát hagynak a fészek körül Március-április között országos túzokszinkron (reggel 6-tól minden ismert helyen) 41

42 Túzokszinkron 42

43 Élőhelyhasználat Katona Krisztián 43

44 Fotó: Ilyés Erik 44

45 Erdei szalonka (Scolopax rusticola) Fotó:Hans Bister Erdei szalonka 45

46 Rend: Lilealakúak Család: Szalonkafélék Faj: Erdei szalonka (Scolopax rusticola) Vadászhatóság: vadászható faj, de nincs vadászati idény (2008-tól, korábban vadászható márc.1. - ápr.10. között) Felismerés 34 cm, g, hosszú csőrű (6-8 cm); avarszínű tollazatú; sárszalonkától zömökebb termete, vastagabb csőre, lekerekített szárnya és a tarkón lévő széles fekete keresztsávok különböztetik meg; nappal sűrű aljnövényzetben tartózkodik, röpte gyors és cikázó, hosszú csőrét lefelé tartja 46

47 Elterjedés - állományhelyzet Európában csak Skandinávia északi területeiről, az Ibériai, Appenin és Balkánfélszigetről hiányzik; (Európában 16 millióra becsülik az állományt) Mo.-on szórványosan költ ( példány), márciusban és októberben (vonuláskor) több millióan (országos monitoring tavaszi adatai: 6-28 millió példány) Két világháború között ezer pld. a teríték, között db (állománycsökkenés+terítékkorlátozás+őszi-tavaszi vadászat) 1994-től nőtt standard vadászat mellett a teríték (1999-ben 8333 db), teríték: 6127 db, 2009-ben 0 db, azóta kutatásra (2012-ben 2179 db) (OVA) 47

48 Erdei szalonka terítéke Vonulás 3 nagy európai populáció: 1. Finn-skandináv: költés ápr-május eleje, aztán október végén Angliába, Skóciába,É-Franciaországba vonul. 2. Orosz:költés május-június, október elején mediterrán partok, D-Franciaország, É-Spanyolország felé vonul 3. Közép-Európai: költési időszak elnyújtottabb, kevésbé vándorló populációk É-i tenger, Albánia, Görögország, Olaszország) 48

49 Élőhely - fészkelőhely lombos (középkorú tölgyesekben és akácosokban a leggyakrabban) vagy elegyes erdőket kedveli, de északon fenyvesekben is megtelepszik; fészkét fa tövébe, cserjék alá, sűrű aljnövényzetbe rakja - elsősorban erdőszéleken és fiatalosokban; Költés párválasztás vonuláskor - útközben Hajnali és esti órákban kakasok nászrepülése (hazánkban nincs is? terítékre került tojók még nem voltak ivarilag aktívak táplálkozóhelyre húzás?) Kakasok korrognak, pisszegnek, kergetőznek, tojók földön várnak általában évente kétszer költ, de Mo.-on második költése nem bizonyított; 3-5 fehér v. krémszínű tojás - barna foltokkal, nap után kelnek, 10 nap múlva repdesnek, 5-6 hét múlva önállóak; fióka szállítás a két láb között (legenda?!); Táplálkozás talaj felszíni rétegeiben kutat (felső csőrkáva ráborul az alsó hegyére földbe szúrható, ill. csipeszszerűen nyitható a vége) Tápláléka: földigiliszta, rovarlárvák és bábok, százlábúak, csigák, kis mértékben növényi részek, magvak Szalonka hazai vadászata Madárvédelmi direktívával ellenkezik a költőhelyre vonulás során zajló vadászat ezért tiltották be végül hazánkban Franciaországban, Ausztriában is volt tavaszi vadászat, jóval nagyobb mértékben Mo-n tyúkok aránya a terítékben 20% körüli (ősszel vadászóknál akár 40%) Fiatal öreg arány ált 50-50%, de mindkét irányban eltérhet, telelő területeken több fiatal nagy téli mortalitás Tojók testméretei nagyobbak ( g), de minimális különbségek, pl. csőrhossz 1,3 mm-rel Mo.-ra érkezve már csökkenő testtömeg (20-25 g-mal) Őszi vadászat nagyvad-vadászat miatt nincs, de tavasszal fele akkora tyúkmortalitás jó Országos szalonka monitoring indult 2009-ben a vadászati hatás vizsgálatára hazánkban vonuló állomány hazai terítékének aránya a teljes mortalitáshoz képest 1% alatt? derogáció lehetne 49

50 Szalonka testméretek Nemek elkülönítése: Stronach (1983): I = (0,2952X)-(0,1566Y) X-csőrhossz, y-1. kormánytoll hossza I>8,364 tojó I<8,364 kakas De: Boncolás!!! Van here vagy nincs? Korosztályok: tollazati bélyegek alapján Zsírzó és ecsettoll Katona Krisztián Katona Krisztián Mindkét könyöknél egy-egy ecsettoll 50

51 Katona Krisztián Zsírzó és ecsettoll Katona Krisztián Szalonka az asztalon 51

52 Sárszalonka (Gallinago gallinago) Fotó: Szűcs Péter Rend: Lilealakúak Család: Szalonkafélék Faj: Sárszalonka (Gallinago gallinago) Vadászhatóság: fokozottan védett Felismerés 26 cm, barnás színű, hosszú csőrű, mocsári madár; hátoldala rozsdavöröses, sárgán és feketén mintázott, szélső farktollai kissé fehérek; fején hosszanti sávozás, csőrét röptében lefelé tartja; nagy sárszalonka (fokozottan védett) és kis sárszalonka (védett) hasonló fajok, de ezek ritka hazai vendégek 52

53 Elterjedés - állományhelyzet Elterjedésének déli határa Franciaország, Szlovénia, Horvátország és Magyarország; Magyarországon elszórtan költ ( pár), vonuló (márciusban érkezik és novemberig van itt), enyhébb teleken áttelel; vizes élőhelyeken - mocsarak, nedves tocsogós rétek, zsombékos lápok; sűrű füves vagy sásos (időnként hangafüves) helyen fészkel Köszönet a felhasznált képek készítőinek! - A fotók készítőit ld. az aktuális fotón - A határozó rajzok eredete: Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D Európa madarai. Budapest, Gondolat. - Az elterjedési térképek eredete: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: - Országos Vadgazdálkodási Adattár 53