3. A Bizottság a június 22-i levelében (esetszám: N 92/2005) jóváhagyta a magyar széniparra vonatkozó szerkezetátalakítási tervet.

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, B(2006)3221 végleges Tárgy: NN 53/2005 állami támogatás Magyarország a magyar széniparnak 2004 és 2006 között nyújtott állami támogatás Tisztelt Uram! 1. Eljárás 1. Magyarország február 25-i, a Bizottságnál március 3-án nyilvántartásba vett levelében a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002 tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: a szénipari rendelet) 9. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentette a Bizottságnak a feketekőszén-bányászati ágazat 2004 és 2010 közötti szerkezetátalakítási tervét és egy 2004 és 2006 közötti állami támogatási intézkedést. 2. A Bizottság március 11-i levelében további tájékoztatásra kérte Magyarországot. Magyarország április 8-án elektronikus levélben arra kérte a Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg április 28-ig a április 14-án lejáró válaszadási határidőt. A Bizottság ennek megfelelően ugyanaznap elektronikus levélben április 28-ig meghosszabbította a határidőt. Magyarország április 28-án kelt és a Bizottságnál ugyanaznap nyilvántartásba vett levelében megadta a kért további tájékoztatást. 3. A Bizottság a június 22-i levelében (esetszám: N 92/2005) jóváhagyta a magyar széniparra vonatkozó szerkezetátalakítási tervet. 4. A magyar széniparnak 2004 és 2006 között nyújtott állami támogatással kapcsolatban a szerkezetátalakítási tervről nyújtott tájékoztatásból kiderült, hogy Magyarország már 2004-ben és 2005-ben is nyújtott támogatást, méghozzá a széniparnak a Bizottság előzetes értesítése nélkül. A Bizottság ezért az esetet NN 53/2005 számon jegyezte be, és június 8-i levelében további tájékoztatást kért Magyarországtól az életbe léptetett mechanizmusról. Magyarország július 7-i levelében válaszolt, amelyet a Bizottság HL L 205., , 1. o. Őexcellenciája Dr Kinga GÖNCZ Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles Belgique/Europese Commissie, B-1049 Brussel België Telefon: 32 (0)

2 július 19-én vett nyilvántartásba. Magyarország november 8-án és december 5-én elektronikus levélben további tájékoztatást adott. 2. A magyar széniparnak 2004 és 2006 között nyújtott állami támogatás leírása 5. A magyar szénbányászat általános helyzetét az N 92/05 állami támogatásról szóló bizottsági határozat 2 részletesen ismerteti. Ezért az alábbiakban csak a jelenlegi támogatásra vonatkozó információkra szorítkozunk. 2.1 A magyar szénipar 6. Magyarország 2004-ben 11,2 millió tonna feketekőszenet termelt ki. A termelés 88,5 %-a a Mátrai Erőmű Rt. és a Vértesi Erőmű Rt. bányáiban történt. További 5,7 % a Bakonyi Erőmű Rt. és a Pannon Power Rt. bányáiból került ki, amelyek 2004 végén bezártak. A szén 2,2 %-az AES Borsodi Energetikai Kft. jelenleg bezárásra váró bányájából származott, ez a bánya jelenleg bezárásra vár. A termelés fennmaradó 3,6 %-a hat olyan kis külfejtéses bányából származik, amelyek termelésüket folyamatosan csökkentik, és előbb-utóbb szintén bezárásuk várható. 7. A Mátrai Erőmű Rt. egy saját külfejtéses bányával rendelkezik, amely hosszú távon állami támogatás nélkül is képes működni. A bánya-erőmű éves energiatermelése megközelítőleg PJ (16,7-18 TWh). A Vértesi Erőmű Rt. tulajdonában az Oroszlányi Erőmű és a Márkushegyi Bányaüzem van. Az erőmű éves energiatermelése megközelítőleg 14,5 PJ (4 TWh). 8. A márkushegyi mélyműveléses szénbánya nem versenyképes költségen termel. A magas szénköltségek miatt támogatás nélkül nem tudna a vevőknek olyan villamosenergia-árat felszámítani, amely versenyképes az Európai Unió közös villamosenergia-piacán alkalmazott árakkal. Magyarország ezért nyújt támogatást a bányavállalatnak. 2.2 A széniparnak nyújtott állami támogatás jogalapja 9. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény; a villamos energiáról szóló évi CX. törvény; a március 26-i 1028/2002 (III 26) kormányhatározat; a december 29-i 56/2002 (XII 29) rendelet; valamint a villamos energiáról szóló évi CX. törvény módosításáról szóló törvénytervezet A Márkushegyi Bányaüzem részletes leírása 10. A Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű negyven éve közös bánya-erőmű egységet képez. Az erőmű kazánjai kifejezetten a bányában kitermelt gyenge minőségű, magas hamu- és víztartalmú, alacsony fűtőértékű 2 A HL-ben még meg nem jelentetett június 22-i bizottsági határozat. 2

3 szén felhasználására készültek. A bánya és az erőmű tehát egymástól kölcsönösen függő termelési egységet alkot ben az erőművet füstgáz-kéntelenítő berendezéssel bővítették a szigorú új európai és nemzeti kibocsátási határértékek betartása érdekében. A magyar kormány szerint a korszerűsített erőmű várható élettartama 2014-ig tart. Tehát az erőmű és a szénbánya bezárását 2014-re tervezik, noha a Vértesi Erőmű Rt. honlapja szerint az erőmű elméletileg 2020-ig életképes. 12. A Márkushegyi Bányaüzemben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló, illetve közepes minőségű szén kitermelése folyik. A vizsgálatot akkreditált laboratórium végezte száraz, hamumentes mintán, tűzhőmérsékleten. A laboratórium által megállapított fűtőérték 27 MJ/kg. 13. A magyar hatóságok továbbá arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a kezeletlen, nedves, hamut tartalmazó szén 12,2 MJ/kg fűtőértékű. 14. A bányában kitermelt szénre rendkívül magas, 37,8 38,7 % közötti hamutartalom jellemző. A szén kéntartalma 3,9 4,1% A támogatásban részesülő bányavállalat részletes leírása 15. A támogatás kedvezményezettje a Vértesi Erőmű Rt. A vállalat 1992-ben jött létre, amikor a magyar kormány megkezdte az állami tulajdonú magyar erőművek privatizációját. Ma a vállalat részvényeinek többsége a még mindig állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (a továbbiakban: MVM) kezében van. 16. A Vértesi Erőmű Rt. három erőművében és két szénbányájában jelenleg összesen 5400 dolgozót foglalkoztat. A három erőmű közül a legnagyobb a 240 MW teljesítményű Oroszlányi Erőmű. A bánhidai erőmű a tervek szerint hamarosan kikerül a hálózatból, mivel kimerülőben van tüzelőanyagtermelője, a tatabányai külfejtéses bánya (a még működő hat kis magyar külfejtéses bánya egyike). A tatabányai erőmű kapcsolt energiatermelésű erőmű, Tatabánya város számára termel hőt, a hálózat számára pedig energiát értékesít A magyar széniparnak 2004 és 2006 között nyújtott állami támogatás 17. Az alábbi táblázatban látható a 2004 és 2006 közötti részletes magyarországi pénzügyi áttekintés, évi magyar forintban: 3

4 Ország Szénbányászati terület Vállalkozás Mélyműveléses kitermelési egység Magyarország. Oroszlány.. Vértesi Erőmű RT Markushegyi Bányaüzem. i ii Az 1407/2002/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése Referenc iaév Következ ő év Következ ő év Adatok (i) nemzeti valutában HUF HUF HUF 1. Általános adatok mélyműveléses kitermelés (1000 tonna a) kőszénegység) 505,9 503,4 494,8 kitermelt mennyiség (tonna b) kőszénegység/emberév) ,4 281,2 c) átlagos alsó fűtőérték (GJ/tonna) átlagos bejelentett személyzet: mélyműveléses d) (i) kitermelés (ii) átlagos bejelentett személyzet: összesen Termelési költségek a) bérköltség (kitermelt tonna kőszénegységre) b) anyagköltség (kitermelt tonna kőszénegységre) c) közvetlen értékcsökkenés (kitermelt tonna kőszénegységre) d) tőkeszolgálat (kitermelt tonna kőszénegységre) e) a teljesítési helyre történő szállítás költsége (kitermelt tonna kőszénegységre) f) a szénvállalkozás rezsiköltségei (kitermelt tonna kőszénegységre) g) egyéb költségek (kitermelt tonna kőszénegységre) h) termelési költség (kitermelt tonna kőszénegységre) a 2.a 2.g. pont összesen mínusz a 2.a) 2.g)pontokban meghatározott összegekben szereplő, de nem a folyó termelésehez kapcsolódó költségek (a szerkezetátalakítás, a jogutlódlási kötelezettségek költségei, egyéb kivételes költségek), függetlenül attól, hogy vonatkozik-e rájuk az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke értelmében támogatás i) j) a jogutódlási kötelezettségek költségei és a szerkezetátalakítási költségek (kitermelt tonna kőszénegységre) egyéb költségek (kérjük pontosan megadni) (kitermelt tonna kőszénegységre) mínusz a 2.a) 2.g) pontokban szereplő költségek, függetlenül attól, hogy vonatkozik-e rájuk az 1407/2002/EK rendeletben meg nem határozott 4

5 más támogatás k) l) m) n) o) kutatási és fejlesztési támogatás (kitermelt tonna kőszénegységre) környezetvédelmi támogatás (kitermelt tonna kőszénegységre) képzési támogatás (kitermelt tonna kőszénegységre) levonás összesen (kitermelt tonna kőszénegységre) (a 2.i) 2.m) pont összesen) a folyamatos termeléssel összefüggő költségek (kitermelt tonna kőszénegységre) (2.h) mínusz 2.n) pont) 3. Szállítások és bevételek konkrét szállítási adatok (1000 kitermelt tonna kőszénegységre) kokszolóművekbe kohókba közvetlen betáplálásra 5

6 18. A bánya évi egyéb szállítási bevételei a szén bányászoknak való háztartási célú értékesítéséből származtak. Az árkülönbség oka a szén eltérő minősége. 19. A magyar széniparnak 2004 és 2006 között nyújtott pénzügyi támogatás célja az, hogy fedezze a Márkushegyi Bányaüzemben felmerülő termelési költségek és az Oroszlányi Erőműnek értékesített szén értékesítési ára közti különbözetet. Az ár 2004-ben szénegyenérték-tonnánként HUF (35 EUR), 2005-ben HUF (44,8 EUR)-ra emelkedik, és 2006-ban valamelyest csökken HUF-ra (38,7 EUR). A bevételben mutatkozó jelentős eltérések a kitermelt szén évenkénti eltérő minőségének tudhatók be. 20. Ez az ár alacsonyabb, mint a harmadik országokból behozott, erőművekben felhasznált szén Európai Bizottság által évente közzétett átlagára 1, amely 2004-ben szénegyenérték-tonnánként 51,5 EUR volt, 2005-ben és 2006-ban pedig várhatóan nem változik, vagy kis mértékben nő. A magyar kormány szerint az árkülönbözet oka az, hogy a magyar szén gyengébb minőségű, mint a bizottsági jelentésben szereplő világpiaci szén. 21. A Bizottság megjegyzi, hogy korábban a német szénipar számára is hagyott jóvá hasonló minőségi árengedményeket. A közötti német szerkezetátalakítási terv engedélyezéséről szóló N 320/2004 határozatban a Bizottság mintegy 19 EUR engedményt fogadott el a 35 % hamutartalmú szénre szénegyenérték-tonnánként. A magyar kormány a még ennél is magasabb hamu- és kéntartalmú magyar szénre 2004-ben 16,5 EUR, 2005-ben 16,7 EUR, 2006-ban 12,8 EUR árcsökkentést javasolt, változatlan világpiaci árakat feltételezve, tehát a német árengedménynél jóval kevesebbet. 22. A szénipar pénzügyi támogatásának finanszírozását illetően különbséget kell tenni az e határozat előtti és utáni időszak között Pénzügyi támogatás 2005-re és 2006-ra: szénjárulék 23. A támogatás akkortól jár a Vértesi Erőmű Rt-nek a magyar átviteli rendszert üzemeltető Mavir Zrt. által kezelt külön alapból kifizetett közvetlen juttatásként, amikor a parlament elfogadja a villamos energiáról szóló évi CX. törvény módosításáról szóló törvénytervezetet, várhatóan röviddel e határozat elfogadása után ben HUF ( EUR) 2006-ban pedig HUF (EUR EUR) kerülne kifizetésre. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az alap finanszírozását és az alaphoz tartozó pénzek elosztását. 1 Ezeket az árakat a harmadik országokból származó feketekőszén-behozatal közösségi ellenőrzéséről szóló, február 27-i 405/2003 tanácsi rendelet szerint állapítják meg, és megtalálhatók az alábbi internetcímen: 6

7 24. Az alap finanszírozása: A szénipari alap finanszírozása külön széndíjból történik, amelyet a Magyarországon termelt villamos energia fogyasztói fizetnek. 25. A villamosenergia-fogyasztók a külön szénjárulék bevezetése előtt is fizetnek rendszerüzemeltetési díjat és kiegészítő szolgáltatási díjat. A díjak mértékét az 57/2002. miniszteri rendelet szabja meg. A széndíj a villamosenergia-számlán a fenti két tétel mellett jelenik meg harmadikként. A széndíj összegét a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján a gazdasági és közlekedési miniszter határozatban rögzíti. 26. A díjakat a 2003/54/EK irányelv értelmében támogatható ügyfelek az elosztóhálózat üzemeltetőjénél közvetlenül fizetik be, és az továbbítja azokat az átviteli rendszer üzemeltetőjének, a MAVIR Zrt-nek. Amennyiben az elosztó hálózat tulajdonosa vesz villamos energiát közvetlenül a hálózatból, rá is ugyanez a szabály vonatkozik. 27. A nem támogatható egyedi ügyfelek a díjakat közvetlenül fizetik, mivel azokat a regionális szolgáltatók beépítik a szabályozott villamosenergia-árba. 28. A külföldről behozott villamos energiára rendszerüzemeltetési díjat és kiegészítő szolgáltatási díjat kell fizetni ellentételezésül az átviteli és elosztó hálózat használatáért, valamint a kiegészítő villamosenergia-szolgáltatásokért. 29. Széndíjat azonban nem kell fizetni a behozott villamos energiára. Tehát a külföldről behozott villamos energiát használó támogatható ügyfeleket nem terheli széndíj. A nem támogatható egyedi ügyfelek esetén a regionális szolgáltatónak az importált villamos energiáért nem kell széndíjat fizetnie; tehát behozott villamos energia esetén a szabályozott árban nem szerepel széndíj. 30. A Mavir Zrt. a beszedett széndíjakat saját külön számláján helyezi el. A díjakat a Mavir Zrt. csak a széniparnak nyújtott állami támogatásra fordíthatja. A magyar hatóságok biztosították a Bizottságot, hogy a széniparnak nyújtott állami támogatás finanszírozására csak a széndíjból befolyó összegeket használják fel. A rendszerüzemeltetési és a kiegészítő szolgáltatási díj semmiképpen nem fordítható e célra. 31. Az alap elosztása. A szénbánya a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz fordul a támogatásért. A támogatás összegéről a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján a gazdasági és közlekedési miniszter határoz, figyelembe véve a Bizottság állami támogatási határozatait. Amennyiben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jóváhagyja a szénbánya támogatását, az kérheti a kifizetést a Mavir Zrt-től. 7

8 2.5.1 Pénzügyi támogatás 2004-re és 2005-re: kötött díjak ben és első felében azonban Magyarországon felmerült az a probléma, hogy a 659/1999/EK tanácsi rendelet szerint az állami támogatást csak a Bizottság jóváhagyása után lehet kifizetni. A Vértesi Erőmű Rt. pénzügyi életképességének biztosítása érdekében a kormány két kivételes intézkedést hozott. A két intézkedés többletbevételt jelentett az Oroszlányi Erőműnek, amely azt továbbította a Márkushegyi Bányaüzemnek. Így ben a bányánál 12 milliárd HUF (49 millió EUR), 2005-ben pedig 4,3 milliárd HUF (17,5 millió EUR) többletbevétel keletkezett. 33. A kormány először is arra kötelezte a közüzemi nagykereskedő MVM-et, hogy a villamosenergia-piaci ár feletti kötött áron vegye meg az Oroszlányi Erőműben termelt villamos energiát. A legutóbb február 1-jén módosított december 29-i 56/2002 (XII 29) rendelet szerint ez az ár csúcsidőszakban 44,10 forint/kwh, völgyidőszakban és mélyvölgyidőszakban pedig 27,60 forint/kwh. Ez az intézkedés január 1-jén veszti hatályát. Az 1. táblázatban az ezen intézkedés révén 2004-ben és 2005-ben keletkezett többletbevétel az 5 b2 pontban található. 34. Másodszor a kormány kötelezte az Oroszlányi Erőmű III. és IV. számú blokkjában termelt hőt használó helyi vállalkozásokat, hogy a hőt a hőpiaci ár felett, kötött áron vegyék meg. A települések e magasabb árakért nem kaptak kompenzációt. Ez az intézkedés június 30-én vesztette hatályát. Az 1. táblázatban az ezen intézkedés révén 2004-ben keletkezett többletbevétel az 5 b3 pontban található. A 2005-ben keletkezett többletbevétel már a szénrendelet szerinti támogatásban szerepel (5 b1 pont). 35. A magyar hatóságok szerint az 56/2002 rendelet nem teszi lehetővé, hogy az MVM és a helyi vállalkozások ezt a többletköltséget továbbhárítsák a villamosenergia-forgalmazókra vagy a végfogyasztókra. A többletköltséget így az MVM és a helyi hőforgalmazók általános bevételeiből kell fedezni. 3. A magyar szénipar részére 2004 és 2006 között nyújtott állami támogatás jogi értékelése 3.1 A 87. cikk (1) bekezdésének alkalmazása 36. Annak megállapítására, hogy a program intézkedései támogatást jelentenek-e az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, meg kell határozni, hogy előnyben részesülnek-e bizonyos vállalkozások, a támogatást egy tagállam állami forrásokból nyújtja-e, a szóban forgó intézkedések torzítják-e a versenyt, vagy fenyegetnek-e annak torzításával, és érinthetik-e a tagállamok közötti kereskedelmet. 8

9 37. A 87. cikk első feltétele arra vonatkozik, hogy a cikk államok által vagy állami forrásokból nyújtott támogatásra vonatkozik. 38. A szénbányának nyújtott közvetlen támogatásokat külön alap finanszírozza, amely a széniparnak nyújtott állami támogatásra és az átállási költségekre szól, és amelyet az állami tulajdonú, átviteli rendszert üzemeltető Mavir Zrt. kezel. Az alap finanszírozására létrehozott magyarországi mechanizmus olyan adójellegű díjtétel, amelyet fizetnie kell minden támogatható és nem támogatható ügyfélnek, hacsak a támogatható ügyfél nem külföldről hozza be a villamos energiát. A támogatás kezelése az állami tulajdonú Mavir Zrt. feladata. A Bíróság állandó joggyakorlata szerint az adójellegű eszközökből finanszírozott támogatási mechanizmus állami forrásokból nyújtott támogatásnak számít 2. A kormány és évi közvetlen kifizetései tehát egyértelműen megfelelnek az első kitételnek. 39. A Magyarország által 2004-ben és 2005-ben hozott rendkívüli intézkedések Magyarország szerint nem jelentenek állami támogatást az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel megfelelnek a Bíróság PreussenElektra-ítéletében 3 szereplő feltételeknek. 40. A PreussenElektra-ítélet a német Stromeinspeisegesetz törvényre vonatkozott, amely környezetbarát villamos energia kötött áron történő átvételére kötelezte a német átviteli rendszerüzemeltetőket (ezek közül kettő állami tulajdonban volt). A német bíróság előzetes állásfoglalást kért a Bíróságtól arról, hogy az ilyen törvényi rendelkezés állami támogatásnak minősül-e az EK-Szerződés 87. cikke értelmében. 41. A Bíróság a következőképp vélekedett: Csak a közvetlenül vagy közvetetten állami forrásokból származó előnyök minősülnek támogatásnak az EK-Szerződés 92. cikkének (1) bekezdése (a módosítás után 87. cikkének (1) bekezdése) értelmében. E rendelkezésben a különbségtétel a tagállam által nyújtott támogatás és az állami forrásokból nyújtott támogatás között nem azt jelzi, hogy minden állam által nyújtott támogatás akár állami forrásokból finanszírozzák, akár nem támogatásnak minősül, csupán az a célja, hogy a meghatározásban megemlítse mindkét előnyt: azt, amelyet közvetlenül nyújt az állam, és azt, amelyet az állam által kinevezett vagy létrehozott állami vagy magánszerv nyújt. Ezért az EK-Szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében nem jelentenek állami támogatást egy tagállam azon törvényi rendelkezései, 2 A Bíróság október 27-i ítélete, C 266/04 sz. Nazaraidis ügy, 45. és következő pontok;. A Bíróság január 13-i ítélete, C 174/02 sz. Streekgewest ügy, 26. és következő pontok; lásd még: október 27-i C 72/92 sz. Scharbatke ügy, 17. és következő pontok; június 11-i C 149/91 sz. Sanders ügy, 23. és következő pontok, december 16-i C 17/91 sz. Lornoy ügy, 27. és következő pontok; március 11-i C 78/90 sz. Compagnie commerciale de l Ouest ügy, 31. és következő pontok; 3 A Bíróság március 13-i ítélete, C-379/98 PreussenElektra ügy, 58. pont és rendelkező rész. 9

10 amelyek egyrészt előírják, hogy a magán villamosenergia-szolgáltatók a szolgáltatási területükön megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát az adott villamosenergia-típus valós gazdasági értékénél magasabb minimális árakon átvegyék, másrészt az e kötelességből származó pénzügyi terhet megosztják a villamosenergia-szolgáltatók és az ellátási lánc magasabb szintjén lévő magántulajdonú villamosenergiahálózatüzemeltetők között. 42. Amint a Bizottság a magyar átállási költségekről szóló, nemrégiben kelt NN 49/2005 határozatában megjegyezte, a PreussenElektra-ítélet esetében magántulajdonú villamosenergia-szolgáltatóról volt szó, az MVM pedig teljes mértékben állami kézben van. Ugyanez az eltérés áll fenn a helyi hőszolgáltatók esetén is, amelyek szintén kizárólagos állami tulajdonban vannak. 43. A Bizottság az NN 27/2000 (a német Erneuerbare Energien Gesetz) és az NN 68/2000 (német kapcsolt hő- és energiatörvény) ügyben úgy határozott, hogy a PreussenElektra határozat tulajdonosi struktúrára való tekintet nélkül kiterjeszthető minden olyan vállalatra, amelyre vásárlási és kompenzációs kötelezettség vonatkozik". Ezekben az esetekben nyilvánvalóan túlnyomórészt magántulajdonban volt az adott ország átviteli rendszerének üzemeltetője. Ez a gondolatmenet érvényesült a C 31/2000 (Belgium), N 342/2003, N 448/2003 és N 618/04 ügyben is (mindhárom a dániai szél- és kapcsolt hő- és energiatámogatásról). A Bizottság a következőkkel támasztja alá álláspontját: Ezt igazolja az intézkedés általános jellege, amely megkülönböztetés nélkül érvényes minden állami vagy magán hálózatüzemeltetőre és villamosenergia-szolgáltatóra. Az intézkedésnek tehát nem az a célja, hogy az állami vállalkozások forrásait kifejezetten a megújuló forrásokból származó villamos energia támogatására használják fel. Ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy az átviteli hálózat üzemeltetői jelenleg szinte teljes mértékben magántulajdonban vannak Ebben az esetben azonban a törvényalkotó azért ír elő kötött átvételi díjakat az átviteli rendszer egyetlen működtetőjének és a helyi hőszolgáltatóknak, mert tudja, hogy állami tulajdonban vannak. Tehát a fenti esetek bizottsági jogi értékelését nem lehet kiterjeszteni erre az esetre. 45. Az NN 49/2005 ügyben kifejtettek szerint annak eldöntéséhez, hogy egy támogatási mechanizmus állami források bevonásával működik-e, lényeges szempont, hogy az állam kezében tartja-e akár közvetlenül, akár közvetve az intézkedés finanszírozására használt forrásokat 5. E határozat 2. részének pontjából kiderül, hogy a magyar állam a kezében tartja az intézkedés finanszírozására szánt forrásokat. 46. A Bizottság tudomásul veszi, hogy a magyar hatóságok érvelése szerint a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az MVM és a helyi 4 NN 27/2000 ügy, a szöveg szó szerint szerepel az NN 68/2000 ügyben is; hasonló a megfogalmazás a C 31/2000, N 342/2003, N 448/2003 és N 618/04 ügyben is. 5 Ez volt az AG Jacobs álláspontja is a PreussenElektra üggyel kapcsolatos következtetéseiben, lásd a következtetések 165. pontját. 10

11 vállalkozások a kötött díjból származó többletköltséget továbbhárítsák a villamosenergia-forgalmazókra vagy a végfogyasztókra. Azonban a Bizottság véleménye szerint ez a jelen esetben nem jelentős szempont, mivel az MVM és a helyi hőszolgáltatók az állam kezében vannak. 47. A források felhasználása a szénipar finanszírozására az államnak tulajdonítható, mivel a támogatási mechanizmusokat törvényekben és rendeletekben írták elő. 48. Tehát ezeket a rendkívüli intézkedéseket állami forrásokból finanszírozták, ebben az esetben az MVM és a helyi hőszolgáltatók bevételeiből, amelyeket azok kötelesek voltak a magyar szénipar finanszírozására fordítani. 49. A 87. cikk (1) bekezdésében foglalt második feltétel annak lehetőségére vonatkozik, hogy az intézkedés előnyben részesít bizonyos gazdasági vállalkozásokat. A támogatás kedvezményezettje gazdasági tevékenységet folytat, azaz szenet termel és értékesít. A támogatás gazdasági előnnyel is jár, mivel olyan közvetlen támogatásról van szó, amely fedi azokat a folyó költségeket, amelyeket a vállalatoknak rendes körülmények között maguknak kellene viselni. Tehát teljesül a meghatározott gazdasági vállalkozás előnyben részesítésének feltétele. 50. Az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik feltétele szerint a támogatás nem torzíthatja a versenyt vagy nem fenyegethet azzal, és nem lehet alkalmas arra, hogy hatással legyen a tagállamok közötti kereskedelemre. A tagállamok ritkán kereskednek olyan gyenge minőségű szénnel, mint amit a Vértesi Erőmű Rt. termel, ezért nem valószínű, hogy a vizsgált támogatási intézkedések torzítják a versenyt vagy azzal fenyegetnek, vagy alkalmasak arra, hogy hatással legyenek a tagállamok közötti kereskedelemre. Azonban figyelembe kell venni, hogy a támogatás közvetetten kedvez az Oroszlányi Erőműnek, mivel csökkenti az erőmű tüzelőanyag-költségét. Mivel a 96/92/EK és a 2003/54/EK irányelv megnyitotta az Európai Unión belüli villamosenergia-piacot, a támogatási intézkedések a verseny torzításával fenyegetnek, hiszen megerősítik a kedvezményezett vállalatok pénzügyi pozícióját és tevékenységi körét a kedvezményben nem részesülő piaci versenytársaikkal szemben. 51. Ezért a magyar állam által 2004-ben és 2005-ben nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a 2006-ban a Márkushegyi Bányaüzemnek nyújtandó pénzügyi támogatás a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik, és csak akkor egyeztethető össze a közös piaccal, ha megfelel a Szerződésben és a másodlagos jogban szereplő eltérések valamelyikének. Mivel az intézkedések a szénipart érintik, az alkalmazandó másodlagos jogszabály a szénipari rendelet. 11

12 3.2 A szénipari rendelet alkalmazása 52. A szénipari rendelet a szénipar szerkezetátalakítása céljából a széniparnak nyújtott állami támogatás szabályait határozza meg. E szabályok figyelembe veszik az ágazati szerkezetátalakítás szociális és regionális szempontjait, és azt, hogy a széntartalékokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében minimális mennyiségben fenn kell tartani a hazai széntermelést. 53. A szénipari rendelet 2. cikkének a) pontja meghatározza a rendelet hatálya alá tartozó szén minőségét. 54. Az 5. cikk (3) bekezdése értelmében támogatást nyújtani szándékozó tagállamoknak a 9. cikk (6) bekezdése értelmében széntartalékokhoz való hozzáférésre vonatkozó tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A Bizottság a terveket értékeli, és a tervek alapján vizsgálja meg az intézkedéseket. 55. Az arányosság elvének megfelelően a szénkitermelést szigorúan csak olyan mértékben szabad támogatni, amennyi az energiaellátás biztonságának eléréséhez szükséges. A Bizottság ezzel kapcsolatban emlékeztet a Fenntartható Európa egy jobb világért: az Európai Unió stratégiája a fenntartható fejlődés érdekében című közleményére, más néven a gothenburgi fenntartható fejlődési stratégiára, amelynek célja az éghajlatváltozás korlátozása és a tiszta energia használatának fokozása Magyarország a széniparnak kötött átadási díj és közvetlen támogatás formájában 2004-ben HUF ( ,071 EUR) támogatást nyújtott, 2005-ben a tervek szerint ,00 HUF ( ,981 EUR), 2006-ban pedig HUF ( EUR ) támogatást nyújt a Mavir Zrt. kezelésében működő alapból működési támogatásként a Vértesi Erőmű Rt.-nek a szénipari rendelet 5. cikke alapján. Annak megállapítására, hogy a támogatás a szénipari rendelet alapján összeegyeztethető-e a közös piaccal, ellenőrizni kell, hogy a támogatás megfelel-e a szénipari rendelet 2., 5., 6. és 9. cikkében foglalt feltételeknek A 2. cikk teljesülése 57. Magyarország a 16. bekezdésnek megfelelően úgy nyilatkozott, hogy a Márkushegyi Bányaüzemben kitermelt szén kiváló és közepes minőségű A és B szén, tehát a 2. cikk a) bekezdésében előírt meghatározásnak megfelel. 6 COM (2001) 264 végleges 10.1 o. 12

13 3.2.2 Az 5. cikk teljesülése 58. Az 5. cikk (3) bekezdése így szól: a folyó termelési veszteségek fedezésére szánt támogatás csak abban az esetben nyilvánítható a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha az teljesíti a 4. cikk b) e) pontjában megállapított és a következő feltételeket: a) az érintett termelési egységek vagy az ugyanazon vállalkozáson belüli termelési egységek csoportjának működése a széntartalékokhoz való hozzáférés tervének a részét képezi, b) a támogatást azoknak a termelési egységeknek kell nyújtani, amelyek - különös tekintettel a termelési költségek szintjére és alakulására, és az a) pontban említett tervvel összhangban termelendő belföldi szénmennyiség határain belül - a legjobb gazdasági kilátásokkal rendelkeznek. 59. A 4. cikk kimondja, hogy a kifejezetten a termelési egységek folyó termelési veszteségeinek fedezésére szánt, vállalkozásoknak nyújtott támogatás csak abban az esetben tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha az teljesíti az alábbi feltételeket: a) az érintett termelési egységek működése egy, a december 31-i határidőt meg nem haladó bezárási terv részét képezi; b) a tonnánkénti kőszénegyenérték szerint bejelentett támogatás egy szénév vonatkozásában nem haladja meg az előrelátható termelési költségek és az üzleti év előrelátható bevétele közötti különbözetet. c) a tonnánkénti kőszénegyenérték szerinti támogatás mértéke nem okozhatja azt, hogy a közösségi szénért fizetett ár alacsonyabb legyen a harmadik országokból származó, azonos minőségű szén áránál.d) a támogatás nem vezethet a Közösségen belül a szénvásárlók és -felhasználók közötti verseny torzulásához. e) a támogatás nem vezethet a villamosenergia-piacon, a hő- és villamos energia kapcsolt termelésének piacán, a koksztermelési piacon és az acélpiacon a verseny torzulásához. 60. Magyarország a támogatást a Vértesi Erőmű Rt. mélyműveléses bányájára az 5. cikk (3) bekezdése szerint jelentette be. 61. Az 5. cikk a) pontjában és a 4. cikk b) pontjában meghatározott feltételek alapján Magyarország pénzügyi tervet nyújtott be a bányákra, amelyben részletesen feltüntette a termelési költségeket, a tervezett kitermelési mennyiségeket és a várható bevételeket; ezek az 1. táblázatban találhatók. A tervezett széntermelés 2004-ben 505,9 szénegyenérték-tonna, 2005-ben 503,4 szénegyenérték-tonna, 2006-ban pedig 494,8 szénegyenérték-tonna ben a szenet az erőműnek (481 tonna) és más célokra (22 tonna) értékesítették. Az erőműnek értékesített szén átlagára szénegyenértéktonnánként HUF, az egyéb célokra értékesített szén átlagára pedig szénegyenérték-tonnánként HUF volt. Az átlagár a következőképpen számítható ki: 13

14 (8 800 HUF * 481 tonna HUF * 22 tonna) : 503 tonna = HUF 63. A Bizottság megjegyzi, hogy az egyéb szállítások ára sokkal magasabb, mint az erőműnek való értékesítés esetén. Az árkülönbség oka azonban a hőerőműben használt szén és a vállalat dolgozói által fűtésre használt szén minősége közti különbség ben és 2006-ban nem értékesítenek egyéb célokra szenet; az átlagos értékesítési ár várhatóan HUF és HUF lesz. 65. Az 1. táblázatból leolvasható e számok alapján a várható termelési költségek és a várható bevételek különbsége is. A táblázat egyértelműen kimutatja, hogy Magyarország a szénvállalatoknak pontosan azt az összeget fizeti ki kompenzációként, amely a várható termelési költségek és a várható bevételek különbsége. Tehát teljesülnek az 5. cikk a) pontjában és a 4. cikk b) pontjában szereplő feltételek. 66. A 4. cikk c) pontjában előírt feltétel, amint arra Magyarország helyesen rámutat, nem vonatkozik erre az esetre, mivel a bányában kitermelt és az Oroszlányi Erőműben felhasznált gyenge minőségű szén általában nem kerül a világpiacra. A Bizottság a jelenlegi gyakorlatában is ezt a megközelítést alkalmazza, vö. a június 22-én elfogadott N 92/2005 határozat 50. pontjával és N 320/2004 határozat 96. pontjával. 67. Az Oroszlányi Erőmű nem lehet potenciális szénvásárló a Közösségben, mivel kazánjai kifejezetten a bányában termelt gyenge minőségű szénre készültek. Tehát a 4. cikk d) pontja teljesül. 68. Ami a 4. cikk e) pontját illeti, a magyar kormány a Bizottságnak szóló április 28-i levelében kötelezte magát arra, hogy a Vértesi Erőmű Rt. mélyműveléses bányájának nyújtott pénzügyi támogatás révén nem nyújt lehetőséget az Oroszlányi Erőműnek arra, hogy a villamos áramot a villamos energiapiaci árak alatt értékesítse. Ez az elv szerepel a mélyműveléses bányának szóló támogatási program létrehozásáról szóló 1028/2002 kormányhatározatban is. A Bizottság tehát arra a következtetésre jut, hogy a 4. cikk e) pontja teljesül A 6. cikk teljesülése 69. A rendelet 6. cikke értelmében A 4. cikkel és az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban a szénipar részére nyújtott támogatás teljes összegének jelentős csökkenést eredményező, csökkenő tendenciát kell követnie. A 4. cikk alapján december 31. után nem nyújtható támogatás a tevékenység csökkentésére. A 4. és az 5. cikkel összhangban a szénipar részére nyújtott támogatás teljes összege a évet követően egyetlen évben sem haladhatja meg a Bizottság által a 3632/93/ESZAK határozat 3. és 4. cikkével összhangban a évre engedélyezett támogatás összegét. Az előző albekezdéstől eltérve, az Unióhoz május 1-jén csatlakozó tagállamok 14

15 esetében, a széniparnak a 4. és 5. cikknek megfelelően nyújtott támogatás teljes összege a évet követő egyetlen év vonatkozásában sem haladhatja meg a Bizottság által a évre, a 10. cikknek megfelelően engedélyezett támogatás összegét. 70. Amint az 1. táblázatban látható, Magyarország fokozatosan csökkenő pénzügyi támogatást nyújt széniparnak. 71. A Bizottság tehát úgy véli, hogy a magyar szerkezetátalakítási terv összhangban van a rendelet 6. cikkével A 9. cikk teljesülése 72. Magyarország a szénipar szerkezetátalakítási tervét február 25-én jelentette be a Bizottságnak. A Bizottság június 22-i határozatában hagyta jóvá a tervet. A Magyarország által a széniparnak nyújtandó és évi támogatási összegek pontosan megfelelnek a szerkezetátalakítási tervben szereplő összegeknek. A támogatás esetében tehát teljesül a szénipari rendelet 9. cikke. 3.4 Általános rendelkezések 73. A támogatás szerepel a magyar nemzeti, regionális vagy helyi költségvetésben, vagy szigorúan egyenértékű mechanizmusoknak felel meg. 74. A tagállamoknak a szénipari rendelet 9. cikke (9) (12) bekezdésében foglalt kötelezettségeivel kapcsolatban a Bizottság ellenőrzi, hogy a támogatást csak a rendelet 1. cikkében meghatározott célokra használják-e fel. E feladat teljesítése érdekében Magyarország legkésőbb hat hónappal az év vége után bejelenti az előző évben ténylegesen kifizetett támogatás összegét, és az eredetileg bejelentett összegekben történt mindennemű változást. Az éves nyilatkozattal együtt be kell nyújtani minden olyan információt, amely szükséges a szénipari rendelet 5. és 6. cikkében foglalt feltételek teljesülésének elbírálásához. A Bizottság arra is emlékezteti Magyarországot, hogy a 4. cikk b) pontja és a 9. cikk (11) bekezdése alapján a tagállamnak minden esetleges túlkompenzációt helyesbítenie kell a következő évben, és erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. 15

16 4. Határozat 75. A Bizottság ennek megfelelően úgy határozott, hogy nem emel kifogást a Magyarország által a széniparnak 2004 és 2006 között nyújtott pénzügyi támogatással szemben, mivel az összeegyeztethető a közös piaccal. Amennyiben e határozat harmadik fél tudomására nem hozható bizalmas adatokat tartalmaz, kérjük, erről a határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül értesítse a Bizottságot. Amennyiben a Bizottság a fenti határidőig nem kap indoklással ellátott kérelmet, úgy tekinti, hogy egyetért a levél teljes hiteles nyelvű szövegének harmadik felekkel való közlésével, valamint és az alábbi internetes oldalon való közzétételével: Kérését ajánlott levélben vagy faxon az alábbi címre/faxszámra küldje: European Commission (Európai Bizottság) Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság A igazgatóság Rue de la Loi, 200 B-1049 BRUSSELS (Brüsszel) Fax: a Bizottság részéről Andris Piebalgs a Bizottság tagja 16