6. A PESTSZENTERZSÉBET-PACSIRTATELEPI MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIA

Átírás

1 6. A PESTSZENTERZSÉBET-PACSIRTATELEPI MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIA A Magyarok Nagyasszonya plébánia elôzményét Pesterzsébet Pacsirtatelepnek nevezett kertvárosában 1930-ban létrehozott ún. kihelyezett lelkészség, 1 késôbb lelkészség 2 képezte, melynek területét a pesterzsébeti 3 Szent Erzsébet plébániáéból választották le. A lelkészséget 1937-ben, a templom elkészülte után emelték plébánia rangjára. Eredetileg a Váci Egyházmegyéhez tartozott, az 1993-as határrendezés során az Esztergom- Budapesti Fôegyházmegye Kispest-Pestszenterzsébeti Espereskerületének része lett. A plébánia mai határai a következôk: Nagysándor József u. Helsinki út Hold u. saroktól az Erzsébeti temetô északnyugati sarkáig húzott egyenes Szabad köz (egyik oldal sem) Alsó határút Ritka köz Ábrahám Géza u. Eperjes u. Wesselényi u. Lázár u. Szondi u. vonala Szondi u. (mindkét oldala) Török Flóris u. Klapka u. Ady Endre u. 4 A plébániatemplom, melyet a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltek fel 1954-ben, az azonos nevû, ligetszerûen kialakított téren található. Az 1930 és 1936 között épült templomot Diebold Hermann helyi építész tervezte és kivitelezte. 5 Az építkezést Vajand Miklós és Szombathi László lelkészek kísérték figyelemmel, 6 utolsó fázisát pedig Décsei Géza prépost, aki 1936-tól a pestszenterzsébeti Szent Erzsébet-templom plébánosa volt és meghatározó szerepet játszott a belsô tér kialakításában. 7 A templom neogótikus stílusban épült, támpillérekkel és bélletes kapuzatszerûen kialakított fôbejárattal. Órával díszített tornya a bejárat fölött magasodik, mellvéddel keretelt felsô részét nyolcszögû sisak fedi. Oldalához szintén sisakos tetejû, ablakokkal áttört fiatorony simul. A sekrestye a délnyugati tájolású szentély déli feléhez épített. A boltozott belsô tér egyhajós kialakítású. A hajó oldalfalait négy-négy nagyméretû, csúcsíves ablak osztja. A nyolcszög öt oldalával zárt szentély falait három csúcsíves ablak tagolja, oldalfalainak alsó részét egy-egy ajtó osztja (a sekrestye, illetve az oratórium bejáratának megfelelôen). Décsei Géza prelátus, aki egyben egyházmûvészeti író és mûgyûjtô is volt, jól ismerte és nagyra értékelte Nagy Sándor mûvészetét. A harmincas évek pályázatain a Római Iskola képviselôivel szemben egyre inkább háttérbe szoruló mûvészt kérte fel a templom üvegablakait díszítô képek terveinek elkészítésére. Jelenleg részleteiben nem ismert az ikonográfiai program kialakításának folyamata. Nem kizárt, hogy Nagy Sándor Décsei Géza teljes bizalmát élvezve szabadon alkothatott, akárcsak késôbb a Szent Erzsébettemplom freskói esetében, 8 talán éppen ennek a körülménynek köszönhetô a kompo- 1 Pesterzsébet története. Szerk.: BOGYIRKA Emil [Budapest 2001] (a továbbiakban: Pesterzsébet története) 199. o. 2 Schem o. A pestszenterzsébeti plébániából leválasztott 396,4 hektár területen az egyházmegyei hatóság 1930-ban a Magyarok Nagyasszonya Lelkészséget állítottak fel tôl Pestszenterzsébet. 4 Schem o. 5 GELLÉR Katalin: Pesterzsébet. Magyarok Nagyasszonya templom. (TKM 539.) Budapest (a továbbiakban: GELLÉR 1996) 1. o. 6 Schem o. 7 GELLÉR o. 8 GELLÉR Katalin: Mester, hol lakol? Nagy Sándor mûvészete. Budapest (a továbbiakban: GELLÉR 2003) 139. o.

2 1050 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 1. kép. Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya-templom zíciók számos eredeti megoldása. A hálás mûvész egyik késôi, 1943-as keltezésû levelében a következôket írta megbízójának: fizikai existenciánkat Te vezetted mégiscsak, mint egy régi pápa. 9 Az üvegablakok kartonjainak elkészítése során írt levelei arról tanúskodnak, hogy fontos volt számára Décsei véleménye, a jelek szerint a megbízó, a mûvész és a kivitelezô szorosan együttmûködött az üvegablakok kivitelezése során. 10 Fiatalkori párizsi útja alkalmával Nagy Sándorra mély hatást gyakorolt a francia gótika, különösen a középkori katedrálisok színes üvegablakai. 11 Ez észrevehetô nem csupán a szentély, hanem a templomhajó ikerablakait díszítô jeleneteken is: az elôbbi esetében az ábrázolt szentek alakjának megformálásában, az utóbbiéban pedig az ó- és újszövetségi jelenetek párba állításának megoldásában. A középkori elôképektôl eltérôen azonban nem lentrôl felfele követik egymást a történetek, hanem fentrôl lefele olvashatóak. A hagyományos ikonográfia sémáit saját látásmódja szerint formálta át, olykor egy kompozícióba sûrítve több jelenetet. Minden technika között az üveget szeretem a legjobban, mert ennél a színek átlátszóságuknál fogva szinte már anyag felettiek, írta egy 1913-as keltezésû levelében. 12 A színes üvegablak-sorozat 1935 és 1940 között készült. 13 Nagy Sándor elôször a szentély három csúcsíves üvegablakának díszítését tervezte meg 1935 folyamán januárjától már a hajó üvegablakain dolgozott. 14 A szentély bejárattal szemben levô falát díszítô üvegablak a templom szentelési címének megfelelôen a Magyarok Nagyasszonyaként megjelenített Szûz Máriát ábrázolja: fején a magyar Szent Korona, jobbjában jogar, baljában pedig az országalma, földig érô ruhája felett lila mentét visel, halványkék lepellel borított feje körül glória, felette Istenkéz látható, a háttérben a hármas halom és a kettôs kereszt látható. A jobbra levô ablakon a betegeket gyógyító Árpád-házi Margit alakja jelenik meg, a bal oldalra levôn pedig a szegényeknek alamizsnát osztó Szent Erzsébet. Mindhárom ábrázolás közös vonása, hogy a figurák felsô része az ablak csúcsíves alakjába illeszkedô mandorlába foglalt. A középen levô, Máriát megjelenítô üvegfestményé az oldalt levôktôl eltérôen, egységesen kék színvilágú. Alsó részén áldó kéz jelenik meg, a Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablak alján korsó és széttört lánc (az üvegfestmény 19 GELLÉR Katalin: A pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya templom üvegfestményei. In Ex invisibilibus visibilia. Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára. Budapest (a továbbiakban: GELLÉR 1993) 173. o. 10 A leveleket közli: GELLÉR o. 11 GELLÉR Katalin: Nagy Sándor freskói és üvegfestményei. In Nagy Sándor mûvészete. Freskók és üvegfestmények Pesterzsébeten. Budapest (a továbbiakban: GELLÉR 2008) 123. o. 12 GELLÉR o. 13 GELLÉR o. 14 GELLÉR o.

3 6. A PESTSZENTERZSÉBET-PACSIRTATELEPI MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIA 1051 alsó részén balra a mûvész, jobbra a kivitelezô szignója, valamint az 1935-ös évszám látható), Boldog Margit alakja alatt pedig galamb, csôrében koszorúval. A templomhajó északnyugati oldalán levô ablaksoron az ószövetségi eseménysor látható, a szemben levô oldalon pedig az Újszövetségbôl választott jelenetek. Elôször ez utóbbiak vázlatai készültek el. E héten Jairus leánya már feltámadt és a tékozló fiú is megtért, írta január 3-án kelt levelében. 15 Az év folyamán az ószövetségi jelenetek felvázolását is elkezdhette, a kartonokon azonban még 1939-ben is dolgozott. 16 Az Ószövetség jelenetei idôrendben követik egymást fentrôl lefele haladó elrendezésben. Az elsô ikerablak csúcsívei közé helyezett kör alakú ablakszemen Ádám teremtése látható, melyet a Bûnbeesés jelenete, majd Káin és Ábel története követ. Lentebb a Vízözön és Ábrahám áldozata következik, Jákob álma és József történetének epizódjai: Józsefet eladják testvérei, József és Putifárné, a Fáraó álmának megfejtése, végül József fogadja testvéreit. A második ikerablak üvegfestményeit Mózes története ihlette. A kör alakú ablakszem alatti jelenetsor Mózes megtalálásával kezdôdik, ezt követi az égô csipkebokor jelenete, a tizedik csapás, az átkelés a Vörös-tengeren, a mannaesô, a vízfakasztás, az aranyborjú imádása, a tízparancsolat, a rézkígyó felállítása, Kánaán földjének kikémlelése, végül pedig Jerikó elfoglalása. A harmadik ikerablak a Bírák és Próféták könyvébôl merít. A csúcsívek közé helyezett, kör formába szerkesztett jelenet Sámson és az oroszlán harcát ábrázolja. Ezt követi Sámuel története és Saul királlyá kenésének jelenete. Majd Dávid és Góliát látható, Bethsabé fürdôje, a fiai elôl menekülô Dávid király, Absolon halála, Salamon ítélete, a Templom felszentelése, Illés szekere és Jónás története. A negyedik ablak (mely a zenekarzat felett található) felsô részén Judit és Holofernes jelenik meg kör alakú kompozícióban. Alatta Tóbiás és az angyal, valamint az apja szemét gyógyító Tóbiás látható. Ezt követi Ruth, majd Zsuzsanna története. A délkeleti oldalon elhelyezett újszövetségi sor elsô ikerablakának kör alakú felsô részén az Angyali üdvözlet jelenik meg, alatta Jézus születése és az odasietô Pásztorok, lentebb pedig a Háromkirályok imádása és Jézus bemutatása a templomban. Ezek után az Egyiptomba menekülés jelenete és a betlehemi gyermekgyilkosság következik. A jelenetsort Jézus megkeresztelése zárja. A második ikerablak felsô részén Jézus megkísértése ábrázolt, alatta az apostolok és a halászok elhívása, a kánai menyegzô, a szamariai aszszony, a csodálatos halfogás, a kufárok kiûzése a templomból, az irgalmas szamaritánus és a vihar lecsendesítése, Jairus leányának feltámasztása, végül a tékozló fiú megtérése. A harmadik ikerablakon a jerikói vak meggyógyítása látható, a házasságtörô nô története, bevonulás Jeruzsálembe, az Olajfák hegyén imádkozó Krisztus, majd Pilátus ítélete következik. A negyedik ikerablak Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja: Jézus megostorozását, lentebb a töviskoronázást, Veronika kendôjét, a kereszt felállítását, a sírbatételt, a feltámadást, a Jézust keresô asszonyokat a sírnál, végül pedig az emmauszi tanítványokat. A kórus alatt a hitetlen Tamást és a Szentlélek áradását megjelenítô üvegfestmények láthatóak. A hajó schwarzlot technikával kivitelezett, részletgazdag üvegablakainak széleit szimbolikus növényábrázolások élénkítik. A díszítô motívumként megjelenô jelképeket az üvegablakon szereplô jelenetek ihlették: Jézus születését és gyermekkorát megjelenítô ikerablakon például a karácsonyfa ágai és gyertyái láthatóak keretdíszként. 15 GELLÉR o. 16 GELLÉR o.

4 1052 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 2. kép. Pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya-templom belülrôl (Ny. A. M.) A zenekarzat feletti falon levô három üvegablakot Szent Cecília és a zenélô angyalok frontális elhelyezésû, dekoratív vonalvezetésû figurái díszítik. A templom egységes kialakítású, Nagy Sándor által tervezett színes üvegablakai a magyar késô szecesszió legszebb alkotásai közé tartoznak. Az üvegfestmények kivitelezôje a két világháború közötti idôszakban sokat foglalkoztatott Johan Hugó volt, aki az üvegfestés technikáját Gottfried Heinersdorf mûhelyében sajátíthatta el. 17 A Máriát közrefogó magyar szentek (Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Margit) alakjaival díszített, fémbôl készült fôoltár Iván István alkotása. 18 A falakat 1946 és 1949 között készült díszítôfestés borítja, melyet Nagy Sándor tanítványa, Vandrák Irén tervezett, 19 a mûvész irányítása alatt. Vandrák Irén korai, 1948-ban bekövetkezett halála miatt Wessely Józsefné Lamp Mária folytatta, majd Pleidell János fejezte be. 20 Az egykori plébános, Bencze Lajos 1946 decemberében megjelent beszámolója megemlíti, hogy: Nagy készséget tanúsítottak a hívek egész évben a templom szentélyfestésének és a templomtorony újjáépítésének támogatásában, inkább mint az egyházközségi adó fizetésében. 21 A mennyezeten legyezôszerûen kiterülô, stilizált növényi és geometrikus formákat felvonultató falfestés meghatározó színei: a telítetlen zöld és a narancssárga halványabb árnyalata. A díszítôfestés sajnos nem maradt fenn eredeti állapotában, és az eredeti tervek sem ismertek. A templomot Hanauer Á. István váci püspök áldotta meg 1936 októberében és Kovács Vilmos apostoli kormányzó szentelte fel október 8-án GELLÉR o. 18 GELLÉR o. Iván István tervezte a pasaréti templom ötvösmûvészeti munkáit is. 19 GELLÉR o. 20 GELLÉR o. 21 Pacsirtás Élet dec. 22 SÜLE o.

5 6. A PESTSZENTERZSÉBET-PACSIRTATELEPI MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIA 1053 A templom új liturgikus terét Máriahelyi János tervezte 1972-ben, ô volt egyben a kivitelezô is. 23 A vörös márvány szembemisézô oltárt a régi fôoltár menzájából alakították ki. 24 Szemben levô oldalát az Isten Bárányának jelképe díszíti. A szentély oldalfalaira 1988-ban két nagyméretû, a szentély üvegfestményeitôl eltérô jellegû olajfestményt helyeztek el, melyek a szentély ablakain megjelenô ikonográfiai program szellemében Boldog Gizellát, Boldog Özsébet, Kaszap Istvánt és Bogner Máriát ábrázolják. 25 A templom berendezéséhez tartozott eredetileg Rátkay Endre két nagyméretû olajfestménye a Golgota, valamint Jézus feltámadása, melyek ma ismeretlen helyen találhatóak. 26 A keresztút stációit Kopp Judit faragta között (ezek a Rátkay Endre által festett stációkat helyettesítik). 27 A hajóban elhelyezett, fehér márványból készült Máriaoltár a Kossuthfalvi temetô Nuofer-sírkápolnájából került jelenlegi helyére. 28 Az ugyancsak a hajóban elhelyezett, Jálics Ernô által mintázott Mária-szobrot Garami László kivitelezte. 29 Az orgonát a Fôvárosi Hangszerkészítô Vállalat Orgonaüzeme építette 1960-ban Gergely Ferenc diszpozíciós tervei alapján szekrényekben elhelyezett, szabadon álló sípokkal. 30 A hajó délkeleti oldalán levô bejárat timpanonját két aranyozott szárnyú, stukkóból formázott angyalfigura díszíti. A templom északnyugati oldalához Lourdes-i barlang csatlakozik. A sekrestyebútorzatot Barth János helyi asztalosmester tervezte és kivitelezte. 31 A tér délkeleti részén levô plébánia épülete 1939-ben épült 32 és a helyi közösségi élet egyik központjává vált. A plébánia keretében nôegylet, legényegylet, cserkészcsapat és Karitász csoport tevékenykedett, ez utóbbi kettô napjainkban is mûködik. A második világháború során a templomépület megsérült, ban pedig földrengés rongálta ben, majd 1989-ben újították fel, ez utóbbi során az eredeti külsô festést állították helyre. 35 Archontológia Bencze Lajos dr Kovács Alajos Süle András 1991 Almásy László NYÁRÁDI ANNA-MÁRIA 23 SÜLE o. 24 SÜLE o. 25 Bakallár József helyi festô mûvei. GELLÉR o. 26 SÜLE o. 27 SÜLE o. 28 SÜLE o. 29 SÜLE o. 30 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. 31 Almásy László plébános szóbeli közlése. 32 Schem o. 33 Pesterzsébet története o. 34 Pesterzsébet története o. 35 GELLÉR o.