7 1. AZ ALBERTFALVI SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIA

Átírás

1 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 7 1. AZ ALBERTFALVI SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIA Albertfalva története a római idôkre nyúlik vissza. Az I. és II. században a Római Birodalom Pannonia tartományának keleti határát a Duna vonala képezte. A barbárok betörése ellen Pannoniát Aquincumban, a Vízivárosban és Albertfalván állomásozó egy-egy római lovasalakulat ôrizte. 1 A XIX. század elején a ráckevei korona uradalom budafoki (promontori) zsellér telepét 50 házhellyel bôvítették északi irányba. Ezt a területet Mária Terézia nászajándékul adta lányának, Krisztina fôhercegnônek, amikor feleségül ment Albert szász-tescheni herceghez. A lakosság rövid idôn belül Sachsenfeldnek, majd Albertfalvának nevezte el a települést, amelynek lakói többségében német iparosok voltak. Albertfalva 1828-ban elszakadt Budafoktól, önálló lett. Az évi nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát. A lakosok azonban szívós szorgalmas munkával újra felépítették, olvashatjuk a plébánián található Canonica Visitatio kötetében. 2 Az újjáépítés után, a fôleg német ajkú község Kossuth Lajos oldalán lép a szabadságharcba. A szabadságharc után a lakosságtól elvették a házakhoz tartozó 3-3 hold földet és a promontori uradalomhoz csatolták. 3 A földjeiktôl megfosztott albertfalvi lakosok ezután már csak az iparból tudtak megélni. Asztalosai tették híressé a községet, ahol 1846-ban 15 önálló mester dolgozott, ban pedig már 75. Az asztalosok elsô atyamestere Strobel József volt, ôt követi Stilinger Zakariás, akinek utóda Mahunka Alajos aki az 1886-ban megalakult Albertfalvi Általános Ipartestület elsô elnöke. 4 A település a XX. század elején gyors ipari fejlôdésnek indult. Többek között posztógyár, lakkgyár, gumigyár, szappangyár épült. A legjelentôsebb közülük az 1914-ben épült Magyar Repülôgépgyár RT albertfalvi gyártelepe, mely akkor Európa jelentôs repülôgép gyára volt. Fénykorában 1700 alkalmazottat foglalkoztatott. 5 Albertfalva Nagy-Budapest megalakulásakor 1950-tôl a XI. kerülethez tartozik. Kertes, családi házas részének jelentôs hányadát lebontották, helyükre magas panelházak épültek. 1 Albertfalva Emlékkönyv a Szent Mihály római katolikus plébániatemplomban szentelésének ötvenéves jubileumára Szerk.: VIRT László. Budapest-Albertfalva (a továbbiakban: Albertfalva Emlékkönyv) 5. o. 2 Albertfalvi Szent Mihály Plébánia Levéltára. A plébánia Shvoy Lajos püspök kánoni látogatását megörökítô kézzel írott, oldalanként a szöveget díszes keretbe foglaló könyv. 3 Albertfalva Emlékkönyv 6. o. 4 Albertfalva Emlékkönyv 7. o. 5 Közlekedési Múzeum Évkönyvei VI.

2 1. AZ ALBERTFALVI SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIA 433 Albertfalva egyházjogilag 1922-ig a Székesfehérvári Egyházmegye budafoki plébániájához tartozott november 22-én indult meg az önálló egyházközség szervezése január 7-én alakult meg az egyházközség és a képviselô-testület. Az elsô szentmise Albertfalván december 26-án, Szent István vértanú ünnepén volt a régi iskolában. A község híveinek régi vágya teljesült ekkor. Buzgón igyekeztek, hogy az iskola nagytermébe, ha szerény keretek között is, Isten házát varázsoljanak. A mise után elhatározták, hogy beszerzik a szükséges felszereléseket az istentisztelet méltó megtartásához. A következô év elején megalakult az Oltáregyesület, szorgalmas munkájuk és gyûjtéseik nyomán gyarapodott a rögtönzött kápolna felszerelése. Amikor a legszükségesebb dolgok már megvoltak, elhatározták, hogy addig nem nyugszanak, míg ennek a kis községnek nem épül meg a temploma. A régi egyházközségi jegyzôkönyveket forgatva mindig találkozunk a hívek templom iránti vágyával. Ez a vágy csillapodott, amikor Albertfalva új iskolája felépült, és annak tornatermét berendezték állandó kápolnának ban az egyházközség elérkezettnek látta az idôt, hogy a templom felépítéséhez szükséges pénz gyûjtését megkezdje. A gyûjtés megindítására Doroszlai Béla plébános körlevelet írt Albertfalva vallásos és hazafias közösségéhez azzal a célkitûzéssel, hogy év búcsú napján Szent Mihály napját követô vasárnapon szeretné, ha felszentelnék új templomukat. A gyûjtés eredményes volt október utolsó vasárnapján letették a templom alapkövét. A hívek adományain kívül adakozott Mahunka Imre bútorgyáros , Albertfalva község , az Országos Társadalombiztosító Intézet , négy gyár összesen , a Vallásalap 2500, a jótékonysági sorsjegy jövedelmébôl 4000 pengôt. A templom megtervezésére Kismarthy Lechner Jenô és fia ifj. Lechner Jenô kaptak megbízást. A kivitelezést Szöllôssy Imre építészmérnök cége végezte. 1. kép. Albertfalvi Szent Mihály-templom (N. K.)

3 434 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 2. kép. Albertfalvi Szent Mihály-templom szentélye (N. K.) A templom alapkövét október utolsó vasárnapján, Krisztus Király ünnepén rakták le. Az építés nagy lendülettel indult meg. A kivitelezôk dicséretére méltó pontos, lelkiismeretes munkát végeztek. A nagy hideg miatt azonban november végén abba kellett hagyni a munkát, amit csak március 11-én lehetett folytatni, terv szerint befejezni és a templomot felszentelni. A templom szerény anyagi eszközökbôl a liturgia és korának korszerû építészeti igényének megfelelôen épült fel. A templom vázát csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják. A torony és a falak téglából épültek. A tetôt eternit hullámlemezek fedik. A belsô mennyezet a csúcsívet követô gerendákon nyugvó egyszerû, lépcsôs faszerkezete erdélyi falvak templomainak hangulatát kelti. Alapterülete: 600 m 2. A templom külsô tagolását a bejárat csúcsíves kiképzése és a templom bal oldalán álló torony lépcsôháza és az oldalbejárónak mozgalmas csoportja képezi. A mindkét oldalon látható négy-négy ablaknyílás bontja meg a nagy sík felületeket. A fôbejárat felett kívül lévô kôfeszületet Buza Barna szobrászmûvész készítette az 1950-es években. 6 A templom fôbejáratán belépve jobbra a kórusra széles, kényelmes lépcsôk vezetnek fel, amelyeket mûvészi vasrács választ el a templom hajójától. A fôbejárat felett lévô kórus befogadóképessége 200 fô. Itt állították fel 1985-ben a hárommanuálos, 17 regiszteres orgonát. A kórus alatt mindkét oldalon egy-egy háromajtós gyóntatószék áll, kialakításuk a templom stílusával összhangban van. A hajóban négy csoportban hat-hat pad látható, melyek befogadóképessége 240 fô. Ezenkívül 1200 állóhely van. A templom bal oldalán, a hajó közepén kapcsolódik kívülrôl a 4 m széles, 1,5 m mély, 2 m magas keresztelôkápolna, melynek két színes üvegabla- 6 Albertfalva Emlékkönyv 18. o.

4 1. AZ ALBERTFALVI SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIA 435 ka a keresztelés motívumait jelenítik meg. A keresztelôkút vörös márványból vörösréz tetôvel Bischoff Béla alkotása. A templom hajója a szentély elôtt szimmetrikusan beszûkül. A szûkület elôtt mindkét oldalon a templom falában egy-egy 4 m széles fülke nyílik. Ezekben egy-egy mellékoltár került elhelyezésre. A fôoltárral szemben állva jobb oldalon a Jézus Szíve-oltár áll. Ez egyúttal a Szentsír oltára is. Piszkei vörös márványból és pácolt tölgyfából készült. Az oltár közepén 1,5 m magas Jézus Szíve-szobor áll ezüst lapokkal fedett háttér elôtt. Az egyetlen hársfa törzsébôl készült szobor alkotója Ohmann Béla egyetemi tanár. A templom bal oldalánál a Szûzanya-oltár került elhelyezésre. A 2 3 m nagyságú oltárképe a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, Ungváry Sándor alkotása. Ez a kép díszítette a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fôoltárát. A tabernákulum ajtaját fényes és matt aranylemezekkel borított angyalok díszítik. A fôoltárt piszkei vörös márványból Král Gyula kôfaragómester készítette. A 410 cm hosszú oltár 90 cm széles és 95 cm magas. A pácolt tölgyfából készült tabernákulum kétszárnyú ajtaját fényes aranylemezekkel borított fafaragás díszíti. Az oltár két oldalát három-három darab, a tabernákulumot egy-egy darab kovácsoltvas gyertyatartó díszíti. Az oltárkép a Szeplôtelen Fogantatást és a Kis Jézus születését ábrázolja, Séd Teréz tanárnô munkája. A fôoltár két oldalán áll egy-egy kovácsoltvas kandeláber. Ezek tejüveg burájának keresztmetszete felfelé folyamatosan növekszik. A 9 9 m méretû szentély a fôoltár mögött összeszûkül és csúcsívben kapcsolódik a mennyezethez. A templom hajójának két oldalán lévô négy-négy ablakban a Nyolc boldogságot ábrázoló színes üvegképeket Ungvári Sándor tervezte, amelyek részben Johann Hugó, részben Palka József üvegfestô mesterek mûhelyében készültek. A szentélyben lévô hatalmas üvegablakot Kontuly Béláné terve szerint Palka József aranykoszorús mester készítette. A képet tervezôje kis mezôkre bontotta. Fenn középen Eugenio Pacelli bíboros az eucharisztikus fôoltártól áldást oszt. Alatta a vízszintes mezôben két repülô angyal választja el az alsó mezôt. Ebben baloldalt az Emmausi tanítványok, jobboldalt az Utolsó vacsora látható. Az ablak alján olvasható szöveg: KÉSZÜLT AZ ÉVI EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS EM- LÉKÉRE AZ ÚR NEHÉZ ESZTENDEJÉ- BEN kép. A szentély a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült üvegablaka (N. K.) 7 Albertfalvi Szent Mihály Plébánia Levéltára. Canonica Visitatio Jegyzôkönyv. A látogatást Shvoy Lajos püspök végezte. Ezúttal köszönöm meg szíves segítségét Majerszky Zoltán úrnak.

5 436 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET A templom fehér falán nagyon jól érvényesülnek a keresztút állomásait ábrázoló színes képek. Ezeket Lechner Jenô elgondolása alapján Füredi Richárd készítette. A templom hajójában három nagyméretû gipszszobor áll. A hajó közepén jobb oldalon tölgyfa állványon Szûz Mária szobra (125 cm), vele szemben a bal oldalon szintén állványon Kis Szent Teréz szobra (116 cm), míg Szent Antal szobra (130 cm), a kórus alatt a bal oldali gyóntatószék mellett került elhelyezésre. A plébánia 1956-ban Gergely Ferencet megbízta orgonatervezéssel. Gergely Ferenc egy hárommanuálos, 30 regiszteres orgona hangképét készítette el, és a kezdettôl együtt dolgozott az orgonaházat tervezô Kismarthy- Lechner Jenôvel. Az orgonaépítésre az egyházközség két cégtôl kért árajánlatot, a Riegerorgonagyár jogutódjaként mûködô Állami Hangszergyártó Vállalattól, illetve a Gyôri József Gonda Nándor cégtôl ban a Gyôri cég két manuállal megépítette az orgonát. 4. kép. Keresztelôkút (N. K.) A Shvoy székesfehérvári püspök által végzett orgonaszentelésre Szent Mihály napján, a templombúcsún került sor. Az orgona csak 1985-ben lett befejezve, éspedig Keve József 7 regiszteres pozitívmûvet épített be. November 24-én áldotta meg Szakos Gyula székesfehérvári püspök. Az orgonaszentelést követô egyházzenei áhítaton Kistétényi Melinda és Gergely Ferenc mutatták be az orgonát. 8 A hangszer hárommanuálos, 30 regiszteres elektropneumatikus orgona. 9 A plébánia az 1993-ban végrehajtott egyházmegyei határrendezés során került a Székesfehérvári Egyházmegyétôl az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez. A plébánia mai határai: Kondorosi út Solt u. Károly Iréneusz J. u. Kelenföldi pu. Budafok- Belváros vm. vasútvonal Kôér patak között találhatók. 10 A templom 1999-ben új harangot kapott. A harangot Kocsis István és Judit adományozta és Paskai László bíboros esztergom-budapesti érsek szentelte meg szeptember 26-án. Az egyházközség képviselô-testülete 1934 tavaszán elhatározta, hogy plébániaépületet építtet, hogy az albertfalvi lelkészek ne bérlakásban lakjanak. A tervezésre Irsy László építészmérnök, a kivitelezésre Rózsa András kômûvesmester kapott megbízást. Az új kétszintes épületbe mely 8 szobából, mellékhelyiségekbôl, pincébôl és két teraszból áll, február 6-án költözött be Doroszlai Béla esperes. 18 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., KOCSISNÉ KOLOSZÁR Judit: Egyházi és kulturális élet, a XX. századi Albertfalván. Budapest o., Albertfalva Emlékkönyv 21. o. 19 EBK 112 Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. Keve József tájékoztatása szerint. 10 Schem o.

6 1. AZ ALBERTFALVI SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIA 437 A plébánián a rangos lelkipásztori munka mellett rendszeres világnézeti és kulturális elôadásokat is szerveztek. Ezek keretében például Szunyogh Xavér Ferenc jezsuita 6 elôadást tartott. 11 A második világháború során a templom és a plébánialak épülete is súlyosan megsérült. Csak a templom tetôzete 24 belövést kapott. A hívek áldozatkészsége azonban lehetôvé tette, hogy a sérüléseket folyamatosan kijavítsák, a hiányokat pótolják. A plébánia 8000 híve ma is példamutató módon, a gyerekektôl az öregekig tizenegy közösségbe csoportosulva tevékenyen él. 12 A családok kiemelt fontosságára való tekintettel külön említésre méltó, hogy a Családos közösségeket öt csoport alkotja az Ôsházas csoporttól a legeslegfiatalabb közösségig. 13 Archontológia Bergendy János Doroszlai Béla Ormai Gusztáv Verbényi István dr Hollai Antal Más egyházi intézmény Az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Katolikus oktatási intézmények is találhatók a plébánia területén. Egyik a Don Bosco Katolikus Általános Iskola. Alapította az Albertfalvi Egyházközség Képviselô-testülete január 31-én. Az iskola 8 évfolyamon 450 tanulót nevel oktat. Oktató-nevelô munka mellett színesíti az iskola életét a néptánc-, illetve moderntánc-oktatás, a korcsolyázás, az úszásoktatás, a különbözô sportfoglalkozások és szakkörök. A táborok helyszínen zajlanak, amelyeken a tanulók közel 90%-a vesz részt. Délutánonként a Weiner Leó Zeneiskola kihelyezett osztályaiban tanulhatnak zenét a diákok szeptember 16-án nyitotta meg kapuját a másik intézmény, a Don Bosco Óvoda, mely 95 gyereket tud fogadni. 14 PRUZSINSZKY JÓZSEF 11 Albertfalva Emlékkönyv.16. o. 12 Schem o. 13 htttp:// 14 Schem o.