3. A RÁKOSPALOTA-MÁV-TELEPI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA

Átírás

1 3. A RÁKOSPALOTA-MÁV-TELEPI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA A XIX. század második felében folyamatosan gyarapodó Palota, késôbbi nevén Rákospalota növekedésével egyre inkább betelepültek a nagyközséghez tartozó puszták, amelyek a faluval együtt a Károlyi-birtok részét képezték. A népesedô területek közé tartozott a Palota központjától északra fekvô Istvántelek is ben itt kezdett épülni az Istvántelki Fômûhely a MÁV jármûpark javítása, karbantartása céljából. Az itt dolgozó munkások azonban nem Istvántelken telepedtek le, hanem Rákospalotán, a mai Széchenyi út Rákos út Wesselényi út Vasutas telep utca közti területen. Itt parcelláztak ki számukra telkeket. Kezdetben földszintes, kétlakásos házak épültek, késôbb egy-két emeletesek is, ahol akár 16 család elfért. A beköltözô bérlôket 1945-ig a MÁV jelölte ki ban Schwarcz Gusztáv, Rákospalota plébánosa az illetékes váci püspököt kérte, keresse meg a MÁV Igazgatóságot a Fômûhelyben dolgozó és Rákospalotán lakó munkások lelkigondozása érdekében. Javasolta, építsenek a telepen egy kápolnát, mellette apácaiskolát, és ha lehet, betegápoldát is. Azzal indokolta a kérést, hogy itt már 60 emeletes ház áll, amelyekben 120 család lakik, és a közeljövôben épülni fog 60 emeletes ház, ahol 240 család kap helyet. Az Államvasútnak és a rákospalotai lakosságnak is érdeke lenne, hogy a munkások a vallási tanokat kövessék, és ne kerüljenek a fôváros felôl érkezô eszmék, a szocializmus fertôzô légkörének hatása alá. Az építkezéshez anyagi segítség és fôként alkalmas telek kellett a MÁV-tól. A váci káptalan nevében Jung János nagyprépost támogatta a plébános javaslatát, azonban az Államvasutak elutasító választ adott. Arra hivatkoztak, hogy 1908-ban már hasonló kéréssel jelentkezett az evangélikus egyház is, de azt sem teljesítették ban kerestek újra megoldást a hívek lelkigondozására. Augusztus 8-án Hanauer Á. István váci püspök a telep óvodájában felszentelt egy szükségkápolnát, amelyet a MÁV bocsátott rendelkezésre. Az egész épületet azonban nem tudta az egyház átvenni, így szentmise csak vasár- és ünnepnapokon volt. A szertartás alatt a kápolnában ilyenkor még a gyerekek is alig fértek el. A padló kátrányos olajjal volt bevonva, az óvodásoknak tervezett székeket az idôsek bajosan használták. 3 Még ebben az évben templomépítô bizottság alakult, amely 1921-ben a vallásalaptól kért segélyt, azonban kérésüket elutasították. Gyûjtés indult, ami hamarosan abbamaradt, és a bizottság sem folytatta tovább mûködését. Az évtized végén a templomépítés ügyében a MÁV lépett, és 1929-ben mind a katolikus, mind a protestáns felekezetnek telket bocsátott rendelkezésére a templomok építésére. Ugyanebben az évben a MÁV-telepi és a telep környékén élô palotaújvárosi lakosok részvételével megalakult a Szent Imre Kör. Célja a katolikus családok tömörítése, a szegények, betegek támogatása volt, és e szervezet vállalta az új templom ügyét. 4 A Kör alapszabályait a püspök augusztus 12-én hagyta jóvá. Az önkéntes szervezet a rákospalotai plébánoshoz, majd közvetlenül a püspökhöz fordult egy nagyobb, a vasúti al- 1 BUZA o. 2 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1914/1913., 6081/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 6186/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2716/1931.

2 838 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET kalmazottakon kívül az újvárosi hívek számára is alkalmas templom építési engedélyének megszerzéséért, de a kérést elutasították. Mivel a MÁV azzal a feltétellel adta használatba a telket, hogy ott tíz éven belül a telep igényeit kielégítô templomnak kell állni, Schwarcz Gusztáv plébános is tett lépéseket. A Szent Imre Körtôl függetlenül új templomépítô bizottságot szervezett, egyházi elnöklete alatt, ügyvezetôje Csordás Rezsô, az Istvántelki Fômûhely fônöke, titkára pedig Klobetz Sándor hitoktató lett. Az alapszabály szerint rendes tagok csak azon MÁValkalmazottak vagy nyugdíjasok lehettek, akik a telepen laktak. Pártoló tagnak felvehettek családtagokat, illetve másutt lakó MÁV-osokat is, a környék, Palotaújváros lakóinak bevonásáról azonban nem volt szó. 5 Induló tôkének a plébános 1930-ban bizonyos összegeket felvett a rákospalotai fôplébánia költségvetésébe az új templom építéséhez. 6 Bár a Szent Imre Kör tagjai úgy érezték, mellôzik ôket, nem nyugodtak bele a korábbi elutasításba. A közös palotaújvárosi és telepi templom ügyében újra a püspöknek, majd Serédi Jusztinián bíborosnak írtak. Azzal érveltek, hogy Palotaújvárosban a MÁV-telepieknél jóval több katolikus hívô van, akik a nagy távolság miatt nem jutnak el rendszeresen a plébánia templomába. A MÁV vezetôsége azonban csak a saját munkásainak építendô templom költségeihez kívánt hozzájárulni, ami végül is eldöntötte a kérdést. 7 Katolikus tagjaik már 1929-ben küldöttséget menesztettek a váci püspökhöz, és sürgették az engedély kiadását, hogy a munkát megkezdhessék. Azzal érveltek, hogy a protestáns egyháznak átadott telken már folyik a munka. Az építkezés felelôseinek a MÁV vezetôit nevezték meg, egyházi kérdésekben pedig Antal János szalézi igazgatót. A kezdôdô gazdasági válság miatt azonban az építkezés megkezdését elhalasztották. 8 A palotaújvárosi lakosok és a Szent Imre Kör tagjai egyaránt sérelmezték a MÁV döntését. Képviselôjük felvetette, hogy tulajdonképpen meg kellene osztani a rákospalotai plébániát. A nagyszámú újvárosi lakos minden külsô segítség nélkül képes lenne új templom építésére és egy önálló plébánia fenntartására is. 9 A MÁV-telepi templom alapkövét október 26-án tették le az említett telken az iskola és óvoda közelében, ahol a szükségkápolna már 14 éve mûködött. 10 A viszonylag modern, a telep típusházai közé jól beillô épületet Heintz Béla mûépítész tervezte, a belsô festés Leszkovszky György festômûvész tanár munkája volt, míg a színes üvegablakokat Majoros Károly cége készítette. Az építési költségek zömét 1. kép. Rákospalota-MÁV-telepi Jézus Szíve-templom (D. F. M.) a MÁV fedezte, jelentôs összeget adott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, pengôt a város, és adakoztak a hívek is. Sok belsô téri munkát elvé- 15 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 4459/ VARGA o. 17 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 6186/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 5088/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2686/1932., 540/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2493/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 3409/1934.

3 3. A RÁKOSPALOTA-MÁV-TELEPI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA 839 geztek a Fômûhely munkásai, így az építkezés igen jó ütemben haladt december 1-jén már szentmisét mutattak be az új templomban ben orgonát vásároltak, 12 és a következô évben elkészültek a harangok is. A templomot a munka teljes befejezése után szeptember 8-án Jézus Szíve tiszteletére Hanauer Á. István váci püspök szentelte fel ben a rákospalotai plébános által szervezett templomépítô bizottság is befejezte munkáját, az építkezésbôl fennmaradt összeget plébánia építéséhez kívánták felhasználni ban a MÁV-telepen plébániai jogokkal expozitúra, majd 1939-ben lelkészség jött létre, és ezzel a közösség hivatalosan is elvált az anyaplébániától. 15 A folyamatban lévô ügyeket a két egyháztanácsból alakított központi tanács intézte. A temetô közös volt, de a hitoktatást külön oldották meg ben a lelkészségbôl önálló plébánia alakult, és a hitoktatót, Klobetz Sándort plébánosnak nevezték ki kép. Rákospalota-MÁV-telepi Jézus Szíve-templom belülrôl (D. F. M.) január 1-jén megalakult az egyházközség képviselô-testülete tôl kántori állást rendszeresítettek. 18 A plébániahivatalt egy földszintes, szintén a MÁV tulajdonában lévô házban helyezték el, amelyen 1942-ben átalakításokat hajtottak végre. 19 Az új plébánián a hívek önszervezôdése nagy lendületet vett. Sorra alakultak a vallásos egyesületek: a Credo, a Ferences Harmadrend, a Nôszövetség, a KLOSZ, a Szívgárda, és a folyamat nem állt meg a háború alatt sem. 20 Az egyesületi programokhoz óvodából kialakított egyházközségi kultúrház állt rendelkezésre ben Schwarcz Gusztáv rákospalotai plébános meghalt, utódja Oetter György adminisztrátor lett. 22 Már a MÁV-telepi plébánia mûködésének elsô évében kiderült, hogy annak területe túl csekély, a lakosok szegények, a rendelkezésre álló jövedelembôl nem lehet a templomot és a plébániát fenntartani. Igazolódni látszott a Szent Imre Kör álláspontja, hogy nem kizárólag a telepieknek, hanem a környezô palotaújvárosi lakosoknak lett volna célszerû plébániát szervezni. A nehézségekkel már Schwarcz Gusztáv is tisztában volt, és halála elôtt kilátásba helyezte a megoldást ben Klobetz Sándor Oetter György- 12 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2800/ A MÁV telepi Jézus szíve templom szentelése. = Rákospalota-Pestújhelyi Újság szept. 8. No o. 14 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 4459/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 6238/ VARGA o. 17 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 1298/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 2827, 4163/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 5296/ VARGA o. 21 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 2996/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 347/1942.

4 840 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET 3. kép. A fôoltár Jó Pásztor-ábrázolása (D. F. M.) höz fordult egyes területek átcsatolása érdekében. 23 Az újonnan hivatalba lépô adminisztrátor, majd plébános elôször tájékozódni akart, bár maga is tisztában volt vele, hogy elôbb vagy utóbb meg kell osztani a rákospalotai területet. Legcélszerûbbnek azt tartotta, ha az egész városban egyetlen plébánia mûködik, és kihelyezett káplánokkal oldják meg a hívek gondozását. Jelezte, hogy igyekszik növelni a templomokban és más misézôhelyeken a szentmisék számát, de azok mind messze vannak a város külsô részein élôk számára. Klobetz Sándor észak felé kívánta kibôvíteni a MÁV-telepi plébánia területét, ami ellen Oetter György tiltakozott, mert a megmaradt részhez csak igen szegények, sôt nyomornegyedben élôk tartoztak volna ben úgy találta, hogy fô él a MÁV-telepen, a fôplébánia területén. Ellene szólt Klobetz Sándor törekvésének, hogy a fôplébánia északi részén, az egyre népesedô Kertvárosban misézôhelyet rendszeresítettek, és ott 1944-ben már curatia létesült. Oetter azt kérte, ha valóban módosítják a határokat, vegye át a MÁV-telep a központi plébánia adósságainak egy részét, és a három rákospalotai káplán közül egyet helyezzenek oda. Ezt Klobetz kifogásolta, de a háború miatt lekerült a napirendrôl. A MÁV-telepi plébános egészsége idôközben megromlott, és 1944-ben már kisegítô káplánt kért. Bányász István helyettest kapta segítségül, aki azonban szintén sokat betegeskedett július 2-án a plébánia környékét bombatámadások érték. Többek között egy óvóhely kapott telitalálatot, ami 11 halálos áldozatot követelt, köztük 6 katolikus. 25 Szeptember 21-én a püspök újabb bombatámadásról kapott jelentést a MÁV-teleprôl. Ennek során a plébánia és a kultúrház ment tönkre, kitörtek a templom festett üvegablakai. Szerencsére emberéletben ekkor nem esett kár. 26 A háború után Klobetz Sándor plébános a hitéletet igyekezett mielôbb újjászervezni. A szentmiséket folyamatosan tarthatták, hiszen a templom az ablakokat ért károkat leszámítva használható állapotban volt. Újra megkezdték mûködésüket az egyesületek, sôt hagyomány teremtési céllal énekkar is alakult. Az egyesületek mûködésében problémát jelentett a kultúrház hiánya, így rendezvényeiket az idôközben helyreállított, szûkös plébánián tudták megtartani ben bevezették az elsô osztályos korban történô elsôáldozást, ami a plébánosnak és a hitoktatónak is sok fáradságot jelentett, de meghozta az eredményt: a szülôk is a gyerekekkel áldoztak meg, és re nôtt az áldozások száma. A vallásosság a férfiak körében újabb tért hódított, a háború eseményei, a fogolytáborok és egyéb sorscsapások közelebb hozták ôket a templomhoz. Ebben az évben elegendô ministráns is volt, akik közül a szegényebbek tanítását az egyházközség vállalta. A karitatív munka más vonat- 23 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 7040/1942., 2147/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 2778, 5558/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 4113/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep szept. 21.

5 3. A RÁKOSPALOTA-MÁV-TELEPI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA 841 kozásban is számottevô volt: a szegényeket a Szent Antal-perselyen kívül természetbeni adományokban is részesítették ban új harangot szentelt meg a püspök, majd bérmálás alkalmával meglátogatta a plébániát. Az áldozáshoz járulók száma ebben az évben re növekedett. Az év végén, decemberben az egyháztanács és az egyesületek állást foglaltak politikai kérdésekben is: együtt tiltakoztak a tankönyv-monopólium, a gyerekek politikai befolyása és a vallásos egyesületek tervezett feloszlatása ellen januárjában Klobetz Sándor plébános levélben fordult a hívekhez. Kérte a családok megerôsítését, a férfiak nagyobb részvételét az egyesületi életben, a szociális és karitatív tevékenység további folytatását. A nôk számára új egyesületként a Jézus Szíve Szövetséget hozták létre, amit terveik szerint a szervita nôvérek vezettek volna. Szent József ünnepén vonultak be a plébániára, és elvállalták a napközi otthon vezetését. Itt 90 gyermek számára biztosítottak volna ellátást. Munkájuknak sajnos nem sokáig volt folytatása, miután felszámolták a szerzetesrendeket, és államosították a házat is február 26-tól március 5-ig Eucharisztikus Hetet tartottak, ban sor került a templom belsô javítására. 31 Ebben az évben néhány hónapig segédlelkészként tevékenykedett Sándor Frigyes egyháztörténész, aki innen Pestlôrincre került lelkésznek, majd plébánosnak ben történt nyugdíjazása után szintén Rákospalotán élt, és folytatta a Pestlôrincen megkezdett, a Váci Egyházmegye történetével kapcsolatos kutatásait tôl 1990-ig Varsányi Lajos lett a MÁV-telep plébánosa. A földszintes MÁV-házat, ahol a plébánia mûködött, 1976-ban lebontották, és helyén 10 emeletes lakótelepi ház épült. Ennek földszintjén bérelt az egyházközség két lakást, amelyeket külön bejáraton át lehet megközelíteni. A ház társasházzá alakult, miután a MÁV 1997-ben eladta. A plébánia céljait szolgáló két lakást az egyházközség az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye támogatásával vásárolta meg. A plébánia területét 1980 óta kettészeli az M3-as autópálya, ami a hívek egy része számára megnehezíti a templom megközelítését ig a MÁV patronálta a templomot, ebben az évben azonban 100 forint névleges összegért eladta az egyházközségnek. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került át a Váci Egyházmegyébôl az Esztergom- Budapesti Fôegyházmegyébe. Jelenlegi határai: Arany János u. Nyugati pu. Dunakeszi alsó vm. vasútvonal Rákospalotai körvasút Kolozsvár u. Széchenyi u. Vasutas telep u. Bánkút u. 33 Plébános 1990 óta Vitai Attila helyettes esperes. 4. kép. Keresztúti stáció (D. F. M.) 27 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 545/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 1259/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 7185/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 230/ VPL Acta Parochiarum. Rákospalota-MÁV telep 655/ VARGA o. 33 Schem o.

6 842 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET A korábban államosított, majd visszakapott közösségi házat hosszú átépítés után szeptember 7-én Paskai László bíboros áldotta meg, majd adták át újra rendeltetésének ben urnatemetô létesült, 2006-ban ismét sor került a templom belsô javítására. Felújították az elektromos hálózatot, korszerûsítették a világítást, és még ebben az évben a bejáratnál mozgássérültek számára feljárót építettek. A plébánián ma is élénk a közösségi élet. Mûködik a Karitász csoport, a baba-mama klub, a Rózsafüzér Társulat, a Jézus Szíve Családok imacsoport, a Rosa Mystica imacsoport, valamint a korábbi hagyományokat folytatva két énekkar. A plébánia zenei életében meghatározó jelentôségû a Jézus Szíve Kórus, valamint a Székely Gábor által vezetett Székely Mûhely, amely megzenésített verseket játszó zenekar. A versek a magyar költészet nagyjainak alkotásai. Az egyházközség másik büszkesége a Lumen Christi ifjúsági kórus is. A plébánia munkáját segíti a Jézus Szíve Alapítvány, van saját kiadványuk, az Emeld fel arcodat címû hírlevél, amely évente 3-4 alkalommal jelenik meg. 34 Archontológia Klobetz Sándor dr Varsányi Lajos dr Vitai Attila DÓKA KLÁRA 34 Forrás: a plébánia honlapja.