8. A SOROKSÁR-ÚJTELEPI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA

Átírás

1 8. A SOROKSÁR-ÚJTELEPI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA A Szent István király-templom A XX. században a hajdani Grassalkovich-birtok pusztáin kialakuló új települések egymással versengve hódították meg a Gubacs-pusztát. A pesti gyárakban dolgozó munkások családjai számára parcellázott terület egy része, Pacsirtatelep Pestszenterzsébetbôl ágazott ki, ám a vele határos Soroksár-Újtelep hovatartozásának kérdése évtizedekig megoldatlan maradt. Kovács Antal soroksári plébános 1929-ben elhatározta, hogy Soroksár felsô falujában új templomot, napközi otthont és gyermekmenhelyet építtet. 1 Hanauer Á. István váci püspök ezzel egyetértett, de elôbb ideiglenes misézôhely létesítését ajánlotta. 2 Pacsirtatelepen már 1930-ban lelkészség alakult. Soroksáron 1934-ben eldöntötték, hogy a telekkönyvekben Lóállásdûlô I IV. megjelölésû területeket Soroksár-Újtelep néven egyesítik, 3 de katolikus lelkészség nem létesült. A hívek a távoli soroksári plébánia helyett a Pacsirtatelep kápolnájába, majd az 1937-ben megépült Magyarok Nagyasszonya templomába jártak ben Hanauer püspök véleményt kért a plébánosoktól, és Bencze Lajos, Pacsirtatelep plébánosa javasolta, hogy Újtelepen egy lelkészlakással egybeépült kápolnában oldják meg a hívek lelkipásztori gondozását és hitoktatását. 4 A kezdetekrôl Soroksár-Újtelep két elsô lelkészének április április közötti feljegyzései 5 és egyéb, a plébánia levéltárában megôrzött dokumentumok tudósítanak ben Pétery József váci püspök nevezte ki Újtelep filia elsô lelkészét. Himfy Ferenc szentmiséit a Pestszenterzsébeti Szegényház kápolnájában mondta. Júniusban költözött be a Szilágyi Dezsô utca 70.-be, amelynek tulajdonosával az ingatlan eladásáról tárgyaltak, ez azonban meghiúsult. A helybeliekbôl szervezett egyháztanács megalakult, a háború azonban megakadályozta az elvetett mustármag növekedését, mivel Újtelepen július 27-én már hat bomba esett le január 12-én bejöttek az oroszok. Himfy február 26-ig még misézett a szegényházban, de az épületbôl szovjet katonák kórháza lett. Néhány hétig egy hívô Béke utca 6. számú üres lakásában tartott szentmisét, de március végén ezt is lefoglalták, Himfy Ferencet pedig áthelyezték Gyömrôre. Utóda, Legendi István 1945 augusztusában mutatkozott be az egyháztanács tagjainak, és a konzervgyár garázsában misézett, míg rendbe hozták a Weidinger család romos házát, kápolna és lelkészlakás részére. A költségeket 5 évi lelakásra beszámították. A kápolnában Oltáriszentséget ôriztek, harmóniumot is beszereztek. Megáldása november 12-én történt. Anyakönyveket 1946-tól vezetnek a plébánián. A plébánián Cserkészcsapat, Jézus Szíve Szövetség és énekkar alakult január 1-jétôl Pétery József váci püspök Soroksár- Újtelepet anyakönyvezési joggal felruházott helyi káplánsággá emelte, amelyet Szent Ist- 1 VPL Acta Parochiarum. Soroksár 3715/ VARGA o. 3 BFL Soroksár Képviselôtestületi jegyzôkönyvek V/217a 5. k. 50. kgy 6791/1934 Véghatározat. 4 VPL Acta Parochiarum. Soroksár 6495/ Soroksár-Újtelepi Szent István Király Plébánia Levéltára. Váci Egyházmegyei Fôhatóság 784/1986. sz. alatt megküldött anyaga.

2 1128 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET ván királyról neveztek el. 6 Márciusban megalakult a hivatalos Egyházközségi Képviselôtestület és az Újtelepi Egyházközségi Gondnokság február 2-án új lelkész, Venczeli Béla érkezett az ekkor még csak félig beépített Soroksár-Újtelepre lakosából 2640 katolikus volt. A Fôvárosi Földhivatal 20 kh földet juttatott a szegény lelkészségnek. Nyáron a kápolna házát községi iskola céljára kisajátították, a helyreállítási magánszerzôdés alapján azonban a szentély az egyik tanteremtôl faredônnyel elválasztva érintetlen maradt. Ezt egybenyitva, a kápolna tovább mûködhetett. Hétköznap egy, vasárnap két szentmise volt. A helyhiány ellenére ministránsgárda, Szent Imre Cserkészcsapat, Mária Leánykör, Kis Szívgárda, egyházközségi Szent József csoport mûködött. Az ajándékba kapott harangot faállványra helyezték el április 19-én az egyházközség megvette Zsíros Gézáné Szilágyi Dezsô utca 141. sz. alatt fekvô, 154 négyszögöl kiterjedésû ingatlanát, a rajta lévô két lakással és tartozékokkal együtt. 8 A nagyobb lakásban óvoda kialakítását kezdték meg, de amikor az államosítási rendelet értelmében a lakásokat kiutalási listára tették, átépítették és plébániának rendezték be. A helyzet azonban tovább romlott. Az idôk megnehezültével a munkatársak hivatalosan írásban beadták lemondásukat. Elôször csak két tag, majd a gondnok, majd az egyházközség világi elnöke is. A többiek is inkább csak pro forma tagok. Nem hívtam össze egyháztanácsgyûlést, és hivatalosan nem fogadtuk el, nem hoztuk nyilvánosságra a lemondásokat. A munkát igen megnehezíti a munkatársak hiánya írja Venczeli január 1-jétôl Nagy-Budapest határait a peremkerületekkel kibôvítették. Pesterzsébet és Soroksár közigazgatásilag Budapest XX. kerülete lett. Június 9-én végleg megszüntették az iskolakápolnát ben az egyházközség megvett ugyan egy kápolna céljára is alkalmas házat, de ezt 1953-ban államosították. Egyetlen lehetôség maradt: a kápolnát a Szilágyi Dezsô utca 141-es ingatlanra kellett nagyon szûkösen áthelyezni. Berendezését az államosított Budai Irgalmas Kórháztól kapták. 11 A kápolnát 1951-ben Endrey Mihály benedikálta. Késôbb bôvítették, 12 újbóli megáldását augusztus 20-án, a búcsú napján Nagy János soroksári plébános végezte. 13 Venczeli atyának azonban mennie kellett, mert a hívek visszaemlékezései szerint túlságosan összetartotta a fiatalságot. Novák József 1955 szeptemberében kezdte meg mûködését Soroksár-Újtelep kápolnájában. Lelkészlakás híján a mosókonyhába költözött be, nagyon szegényen élt. Páratlan szorgalommal folytatta az elôdei által megkezdett munkát. 14 Az egyházközség 10 éves jubileumára az utcai fronton Mária-kápolnát létesített, az udvar felôli ablakokba szenteket és evangélistákat ábrázoló színes ólomüveg ablakokat készíttetett, vasráccsal védve. 16 VPL Acta Parochiarum. Soroksár-Újtelep 4765/1945, 94/1946. jan Soroksár-Újtelepi Szent István Király Plébánia Levéltára. 1210/1946. márc. 16. Eskütétel. 18 VPL Acta Parochiarum. Soroksár-Újtelep 2652/49. Püspöki elismerés és jóváhagyás. 19 Soroksár-Újtelepi Szent István Király Plébánia Levéltára. Venczeli Béla Hitéleti jelentései: 26/1948. márc., febr VPL Acta Parochiarum. Soroksár-Újtelep 94/ VPL Acta Parochiarum. Soroksár-Újtelep 729, 888/ VPL Acta Parochiarum. Soroksár-Újtelep 1782/1954. XX. ker. Tanács VB. 586Sz/6429/ Soroksár-Újtelepi Szent István Király Plébánia Levéltára. Venczeli Béla hitéleti jelentései Soroksár-Újtelepi Szent István Király Plébánia Levéltára. Historia Domus utólagos összeállítója.

3 8. A SOROKSÁR-ÚJTELEPI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 1129 A Fatimai Szûzanya-templom Novák atya a második világháborúban orosz fogságba került, itt fogadalmat tett, hogy hazatérése esetén a Fatimai Szûz Mária tiszteletét fogja terjeszteni ben az egyházközség egyetértésével bôvítette a telket és nagyobb kápolna építésébe kezdett, 15 és egyúttal szobrokat kért Fatimából. Kondor Lajos atya 1958 nyarán feladta Portugáliában a cédrusfa szoborcsoportot, de a magyar hatóságok visszatartották. Kiadásukat a Vámôrség Országos Parancsnoksága február 6-án engedélyezte. Novák Józsefet azonban már ezt megelôzôen, politikai nyomásra áthelyezték. Ezután tovább építette a lelki templomot Közép-európai imatábornak nevezett, egész országot behálózó levelezése keretében, amelynek nagy szerepe volt a templom késôbbi felépülésében. Az új kápolna és a fatimai szoborcsoport ünnepélyes megáldásán, amelyet Doroszlai Béla prépost kanonok május 17-én, pünkösdkor tartott, rengetegen vettek részt. Ám a kápolna használatbavételi engedélyét nem kapták meg. Az új helyen csak plébánia és lelkészlakás mûködhetett, a szobrokat át kellett helyezni a Mária-kápolnába. Soroksár-Újtelep mégis fatimai zarándokhellyé vált, az elsôk között Magyarországon. A Szilágyi Dezsô utca 141. sz. alatti kápolna új liturgiának megfelelô átrendezése 1965-ben, teljes felújítása 1972-ben megtörtént. Az 1990-ig folyamatosan tovább épített, magas házakkal, az üzletközponttal továbbfejlesztett lakótelepre költözô új családok többsége nem gyakorolt semmiféle vallást, Pestre jártak dolgozni és szórakozni. Észre sem vették a jeltelen telken, földszintes házban mûködô, kicsi kápolnát, ahová már csak néhány idôs ember járt. Ám az 1958-ban Fatimából Magyarországra küldött, rejtetten is sokakat vonzó szoborcsoport lelkiségét az eltávolított Novák József plébános Középeurópai imatábor mozgalma évtizedekig megôrizte után az imaláncában résztvevô vidéki katolikusok elszórtan, majd a búcsúnapon nagyobb számban is el-eljöttek Magyarország egyetlen fatimai kápolnájába. A Váci Egyházmegyétôl 1993-ban a lelkészség az egyházmegyei határrendezés során átkerült az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez. A plébánia mai határai a következôk: Köves út Alsó határút Szabad köz (mindkét oldala) Könyves u. Kô u. Ugarszél út Szentlôrinci út ben pedig Soroksárt és Soroksár-Újtelepet közigazgatásilag Budapest XXIII. kerületéhez sorolták át. Az elvetett magok sarjadni kezdtek. A már többezres létszámú Soroksár-Újtelep városrészben a Soroksári és Fôvárosi Önkormányzat, illetve a lelkészség között május 7-én létrejött szerzôdés alapján a /93. hrsz m 2 területû telket templom- és parképítés céljára átadták. A templom tervezési és elôkészítési munkáit 1997-ben megindították ban az ideérkezô Király Attila plébános a helyszínen minimális közösséget talált. Vasárnapi szentmisére kb. 50 hívô járt, többnyire idôsek. Nagy átalakulásra, új koncepcióra volt szükség: egy családközpontú, közösségi plébánia megteremtésére. Az újjászervezés néhány vállalkozó család bevonásával hamarosan megkezdôdött a családokhoz szóló szentmisékkel és programokkal, szabadtéri rendezvényekkel, a plébániai hitoktatás elindításával. Sok missziós próbálkozással, szórólapokkal, az iskolában tartott éjféli misével sikerült egyre több családdal megismerkedni ben, mire a templomépítés ügye 15 VPL Acta Parochiarum. Soroksár-Újtelep 2280/58, 3080/58 Telekvásárlás és kápolnaépítés. 16 Schem o. 17 Schem o.

4 1130 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 1. kép. Soroksár-Újtelepi Fatimai Szûzanya-templom (M. A.) beérett, megalakult az újtelepi képviselôtestület, amely egyben havonta tanácskozó munkacsoport. Az új templom építési költségeihez az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye, a Nemzeti Kulturális Alap Minisztériuma, az önkormányzatok és országos méretû adakozás járult hozzá. A Novák atya listája nyomán kiküldött körlevélre az ország több száz településérôl 3000 jelentkezô válaszolt. Elôször az építéshez járultak hozzá, de legtöbben azóta is rendszeresen támogatják a magyar zarándokhellyé történô kiépítés megvalósítását. 18 A templom külsô és belsô kialakítását a tervezéstôl a megvalósulásig Marosi Gábor 19 készítette. Az alapkô letétele május 13-án történt, a kivitelezés gyorsan haladt ben Paskai László bíboros megáldotta az elkészült altemplomot, október 13-án pedig felszentelte a Fatimai Szûzanyáról elnevezett, hihetetlen gyorsasággal felépült templomot Megjelenése fontos üzenetet hordoz, 20 amely több szimbólumrendszerben is értelmezhetô. A templom alaprajza szabályos nyolcszög, amelynek középpontja mint egy felkiáltójel az altemplomból a torony csúcsán álló Szûzanya alakjáig emelkedik, még ezen is túl mutatva. Az altemplomban ezt a középpontot körülvevô nyolc oszlop szimbolikusan megalapozza a föld és az ég kapcsolatát, különleges hangulatot kölcsönözve a 280 m 2 -es térnek. A 3000 urnás, bôvíthetô kolumbárium 2007-ben készült el, az urnahelyek fakeretben elhelyezett márványtábláit is Marosi Gábor tervezte. Az oltár anyaga gránitkô. Felette feszület van, a tabernákulum ajtaja cseresznyefából készült. Érdekes a lejárat világítása, ahová üvegszálakon érkezik a fény, a csillagos égboltot idézve. A különleges, hullámos vonalú, faszerkezetû tetô kék héjazata mint Mária védôpalástja ôrködik az imádkozó közösség felett. A síklapokkal határolt, keskeny torony a bejárati oldalon tör a magasba. Felmutatja Máriát a világnak: a jövô emberét, a megváltott embert, aki igent mond Isten szavára. Ezzel elérhetôvé teszi saját utunkat: eszközei lehetünk az új világ, a szeretet civilizációja 21 megszületésének és építésének. A tornyot fedô koronában álló 6,5 m-es szobor 2003 októberében került a helyére, anyaga bronz és réz, aranyozva. Meszlényi János Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotása Mária, a Világ 18 Novák József atya az urnatemetô elsô lakója; a kész templomot már nem láthatta meg. 19 Marosi Gábor építészmérnök Soroksáron született. Nyugdíjasként az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye fôépítésze volt, 2008 nyarán temették el a Fatimai Szûzanya templomában. 20 A templom rövid ismertetése Király Attila plébános nyilvánosan közzétett írásának alapján készült. 21 II. János Pál pápa sokszor idézett kifejezése.

5 8. A SOROKSÁR-ÚJTELEPI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 1131 Királynôje jelentôségét hangsúlyozza, akinek Szent István király Magyarországot felajánlotta. Általa lett Mária védelmezôje, közbenjárója népünknek és országunknak. A fôoltár feletti 65 m 2 -es seccót Kecskés András és Füzesi Gergely visszafogott pasztellszínekben festette, Farkas Attila és az egyházközség javaslatai alapján. Függôleges sávok osztják meg: ám a kép sávjaiban nyoma sincs a merev szimmetriának. A széles, világos középmezôben álló, Feltámadt Jézus Krisztus alakja köré rendezôdik Fatima üzenete és teológiája. Jobboldalon, a galamb képében ábrázolt Szentlélek által megáldott Szûzanya egyedül imádkozik. Alatta a hozzá csatlakozó, Istent a szívükbe fogadó emberek csoportja, akik békére, szeretetre törekszenek. Bal oldalon Szent Mihály, az ítélet arkangyala jelzi, hogy életünknek tétje van, szándékainkról és cselekedeteinkrôl számot kell adnunk. Alatta a földet és az embereket pusztító sötétség, fegyverek árnyékában, Isten nélkül élôk világa kavarog. De lent egy megtérô bûnös elérte a Megváltó fénylô sávját. Isten világa nyitott, összeér a mi világunkkal, a Világosság terjedése folyamatos. A Fatimai Szûzanya imára, böjtölésre hív a bûnösök megtéréséért, hûségre, cselekvésre buzdít a magunk helyén a világ megmentéséért. A szentély három fontos eleme: az oltár, az ambo és a tabernákulum zöld márványból készült. A felszentelt oltár Szent László és Szent Imre ereklyéivel, 2,5 tonna súlyú. Márványalapzata a fatimai tölgyet idézi, a három carrarai fedlap pedig a felhôt. A berendezési tárgyak tölgyfából készültek, a templom padlózatát botticino márvány borítja, alatta padlófûtés készült. Az 580 m 2 -es templomtérben kb. 700 fô fér el, a vörösfenyô padok 350 fônek biztosítanak ülôhelyet. 2. kép. Soroksár-Újtelepi Fatimai Szûzanya-templom szentélye (D. F. M.)

6 1132 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 3. kép. Keresztúti állomás (D. F. M.) Perlaki István ólomüveg ablakai közül a szentelésig a Keresztséget és az Eucharisztiát szimbolizáló két körablakot helyezték el. Késôbb a hajó két körablaka és két, figurális oldalablaka: Szent Mihály és Gábriel angyalok, valamint Jézus megkeresztelkedése is elkészült. A Szent István-kápolna a templom elôdjének nevét viseli. 6 színes üvegablakának szentjei: Szent Anna, Szent Erzsébet, Szent István, Szent Imre, Szent Margit, Kapisztrán Szent János a régi kápolnából új környezetbe kerültek át, a súlyos tölgyfa oltárral együtt. Meszlényi János rézlemezbôl domborított korpusza és a torony Mária-szobrának kicsinyített mása is itt látható. A templom bejárati elôterének jobb oldalán helyezték el az 1958-ban Fatimából hazánkba küldött, festett cédrusfa szobrokat. A secco és a kövek a fatimai tájat idézik. Ismeretes, hogy a három látnok közül Ferencet és Jácintát II. János Pál pápa boldoggá avatta. A szobrokat hálatáblák veszik körül, köztük található Novák József atyáé: HAZA HOZOTT felirattal. Az elôtér bal oldaláról, az urnatemetô lejárata mellett indul a karzatokra vezetô lépcsôház. Az alsó karzat három oldalról öleli körül a belsô teret, innét és a felsô karzattól is hangszigetelt közösségi helyiségek nyílnak (2 db 75 m 2 -es és 2 db 40 m 2 -es). Az orgona beépítésének technikai lehetôsége biztosított. A jelenlegi hárommanuálos, 50 regiszteres Ahlborn digitális orgonát 2003-ban egy nagylelkû vidéki hívô ajándékozta a templomnak. A toronyba két harangot (90 kg és 150 kg) hoztak át a régi kápolnából. A délidôben megszólaló 350 kg súlyú harangot 2000-ben öntötte Gombos Lajos Ôrbottyánban. A plébániai közösség A közösségi ház elsô üteme 2007-ben készült el. Magában foglalja a papi lakásokat, könyvtárat, irattárat, vendégszobát és egy 140 m 2 -es közösségi termet ban a csatlakozó, új traktus alagsorában nyílt meg egy 150 m 2 -es nagyterem, kiszolgáló helyiségekkel és garázzsal, független bejárattal. Ezt a lehetôséget igyekeznek már most felhasználni a telepen lakók szolgálatára. Felette a tervezett zarándokszállás kialakítására kerül majd sor, az anyagiaktól függôen. A templomkert egész területén megtörtént a parkosítás. A kopjafás keresztút 14 stációján megtalálható a Kárpát-medence valamennyi kopjafa motívuma, amelyek a magyarságot szimbolizálják. Hét fafaragó munkáját dicsérik, a bronz stációképek Bobály Attila alkotásai. Az új templom felszentelése, 2002 után csakhamar nagy fejlôdés mutatkozott. Az itt élôkbôl új közösségek alakultak, a régiek újjá szervezôdtek. Klasszikus és ifjúsági énekkar, imacsoportok, Karitász, nyugdíjas és férfi kör, baba-mama kör, ifjúsági közösségek, Oltáriszentség társaság mûködik. A plébánia közössége fôként sokgyermekes családokból áll, az idôsek száma viszonylag kevés. A hívek száma kb. 500 fô, 2010-ben kb. 150-en vállaltak különféle szolgálatokat a plébánia életével kapcsolatban. Befogadták

7 8. A SOROKSÁR-ÚJTELEPI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 1133 a kis létszámú, otthontalan református gyülekezetet is: a vasárnapi istentiszteletet a templom karzatáról függetlenül megközelíthetô 40 m 2 -es közösségi teremben tartják. Egyre több iskolás jár templomi hittanra. A több terem lehetôvé teszi, hogy a hitoktatók 3 alsós, a plébános 3 felsôs csoporttal korcsoportonként azonos napon foglalkozzanak. Így könnyû összevont programok beiktatása is. A plébánia fontos küldetése a búcsúnapokon, hogy fogadják a Fatimai Szûzanya templomának május 13-i felszentelési és a Szûzanya utolsó fatimai megjelenésének október 13-i évfordulóján az ország minden pontjáról tömegesen, egyébként a kegyhelyet alkalmanként látogató zarándokokat. Remélhetôleg a telep minden lakójának javára válik mind az idegenforgalmi jelentôség növekedése, mind az otthonuk közelében megvalósuló kulturált életvitel lehetôsége. A plébánia az egyetlen hely, ahol közösségi élet lehetséges, ezért egyre többen keresik fel sokszínû kulturális világi rendezvények: hangversenyek, szavalóversenyek, ünnepi megemlékezések, elôadások alkalmával. A fatimai templom közössége Isten segítségével nem szavakkal, hanem imával és tettekkel próbálja megvalósítani a XXI. század missziós küldetését. Archontológia Himfy Ferenc Legendi István Venczeli Béla Novák József Süle András Virágh Sándor Farkas Béla 1998 Király Attila NEMESSÁNYINÉ CSEPREGHY ÉVA