- PDF Ingyenes letöltés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Botond Bodnár
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval (korábban bádogajtóval) ellátott, félkörös márvány tabernákulum; kétoldalt közös lábazaton álló, kettős fejezetű falpillérpár, fölötte hátraugró, félkörös fülke, kétoldalt teljes római-dór párkányon nyugvó, alul nyitott, erősen profilált timpanon. A retabulum két oldalán két-két pilaszter. Feltehetően Pollack Mihály alkotása, 1810 körüli. Eredeti oltárképe Szent István királyt ábrázolta, aki a Szent Szűznek felajánlja a koronát.

2 Keresztelőkút Az eredeti keresztelőkút faragott fából készült festett, vájatolt oszlopos törzsén és dob alakú fogrovatos testén, illetve tetején aranyozott díszítményekkel. Későcopf stílű volt, 1810 körüli ben Tölgyes István ötvösművész készítette el a jelenlegi modern, nyolcszögletű, domborított rézlemezekkel díszített keresztelőkutat, mely süttői vörösmárvány oszlopon áll.

3 Mária-kép 1858-ból származó vászonra festett olajkép, alkotója ismeretlen, jelzete: Pinx.E.Török 858. Mária csodás megjelenését ábrázolja: fönt angyalok, az előtérben alul két csoportban cifraszűrös parasztok és ingvállas asszonyok. Az 1958-ban kiadott Pest megye műemlékei című könyv szerint a hajó bal oldalán függ, az 1970-es egyházmegyei kérdőív idején már a sekrestyében található, ma ismét a templomhajót díszíti.

4 Szószék Az évi Canonica Visitatio (egyházlátogatási okmány) már említi a szószéket. A szentélyt a hajótól elválasztó boltív bal oldali pillérén helyezkedett el, a jelenleg ott látható, Krisztus megkeresztelkedését ábrázoló kép helyén. Félkör alakban vált el a faltól, oldala deszkázott volt, rajta aranyozással. Tetejét a Szentlelket szimbolizáló galamb és bordó szövetfüggöny díszítette. Az 1960-as évekre életveszélyessé vált, ezért az es templomfelújítás során lebontották, a templomtér felőli nyílását elfalazták. Hajdani lépcsője a sekrestyéből nyílt, amely ma is megtalálható, raktárként szolgál.

5 Keresztút A régi keresztút egyszerű volt: valószínűleg festményekről készült fényképek, fa kerettel és a keret tetején kereszttel. Feltehetőleg ez ugyanaz a keresztút lehetett, mint amelyet Alabert Ferenc adományozott a templomnak 1929-ben. A jelenlegi, 14 stációt megjelenítő intarziás keresztutat ben adományozta az egyházközség részére Bozóki Istvánné Kopa Krisztina.

6 Gyóntatószék Régen a gyóntatószék a sekrestyében helyezkedett el ott, ahol ma a szekrények állnak. Ezt később áthelyezték a főoltár jobb oldalára. A pap az oltár felől léphetett be a fülkébe, a rács és a nyitott térdeplő az elülső oldalán volt. A főesperesi vizitáció 1954-ben a következő észrevételt teszi:...a zárt gyóntatószék és az előcsarnok vasrácsa nélkülözhetetlen. Még ugyanebben az évben, a Mária-év alkalmából készíti el a mai gyóntatószéket Vogel István dunabogdányi asztalosmester. Helyén korábban egy Lourdes-i barlang állott, benne kék fátylas Máriaszoborral, valamint több szent szobrával. Itt tartották a szentségimádásokat is. A templom külső falán még keretében felismerhető oldalablakot a gyóntatószék építésekor falazták be.

7 Kapu A hajdani kapuról így ír a műemléki leírás: Homlokzati tornyának közepén nyílik a kőkeretes, empire stílusú kapu, rózsafaragványai kecsesek. A most látható kapu az es felújításkor készült a stílusában ugyan az eredeti építészeti egységet képviselő, addigra azonban feltehetően tönkrement régi kapu helyett.

8 Szent István-mozaik Az eredeti, utoljára 1928-ban Újváry Ferenc által restaurált főoltárkép helyére Lohr Ferenc készített Szent Istvánt ábrázoló falfestményt 1934-ben. A szentély falait teljes egészében díszítőfestéssel látták el, a márványt utánzó mintázatú pillérek felett a négy evangélista freskójával. Szent István képe alatt felirat állt: Szent István jobbja Hazánkat óvja! Az es templomfelújítás során a falakat egyszínűre festették. A szentélyt ma is díszítő Szent István-mozaik ben készült el, Máky Ödön alkotása.

9 Toronyfeljáró A külső íven falba eresztett, orsóközépen egymásra támaszkodó, masszív fagerendafokokból álló csigalépcső a templom egyik legmarkánsabb építészeti megoldása, mely feltehetőleg az évi tűzvészt követően épült. Korábban a templomnak a bal és a jobb oldalán is állt egy-egy csigalépcső, de az egyik tűz során megsemmisültek és csak a jobb oldalit építették újra.

10 Szobrok Az es felújítás előtt négy szobor állt a főoltár két oldalán: bal oldalon egy Jézus Szíve és egy nem nevesíthető női szent vagy angyal, jobb oldalon pedig egy Mária Szíve és egy Szent József szobor. A templomfelújítás során a szobrokat nagyrészt kiselejtezték és a plébánia raktárába kerültek. Mára csak a női szent szobra maradt fenn, melyet egy ideig Mária-szoborként is tiszteltek.

11 Mária-szobor Az es felújítás után az addig a főoltár bal oldalán álló női szent (angyal?) szobrát alakították át Mária-szoborrá, melyet Bednár Pál plébános atya cserélt le egy piétára. A Mária-oltárt jelenleg díszítő Magyarok Nagyasszonya szobrot Gubacsi József helyi fafaragó mester készítette 2004-ben.

12 Piéta A templom bejáratától balra helyezkedik el a 2008-ban készült, fából faragott piéta, Németh József alkotása.

13 Mindszenty-dombormű A templomhajó jobb oldalán található, fából faragott dombormű Mindszenty József hercegprímást ábrázolja. Születésének évfordulójára készítette Németh József ben.

14 Padok A templomban az idők során többször is cserélték a padokat, utoljára 1979-ben. Az 1970-es egyházmegyei kérdőív szerint a korábbi padok egyszerűek, stílus nélküliek voltak.

Hasonló dokumentumok

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek