Summás öltözködési lexikon

Átírás

1 Summás öltözködési lexikon Skanzen projekt Szerkeszt k: Asztalos Ádám Bökényi Klaudia Molnár Vanda Tóth Tea A Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum közrem ködésével

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Fér öltözetek Egy summás fér ruházata Miket hord egy úgyermek? Néhány fér ruhadarabok Férak hajviselete N i öltözetek Az asszonyok ruházata Miket hord egy leány gyermek? Néhány n i ruhadarab N k hajviselete Mez kövesdi népviselet 8 5. Forrásjegyzék 9 1

3 1. Bevezetés A nógrádi jobbágyparaszt népesség 18. századi, 19. század eleji öltözködése jószerével csak a kárlisták és hagyatéki leltárak, a polgári perek lopott holmit soroló jegyzékei és a köröz levelek segítségével rekonstruálható. Ezek szerint a nemesi, ill. polgárias öltözetdarabok megjelenését illet en a reformkorig az itteni parasztság sem maradt el jelent sen az országostól. A 19. század második fele az, ami az öltözetekben országosan megnyilvánuló felvirágzást, polgárosodást itt lefékezte. A d l s tagosítás után Nógrád megyében nagy nehézségeik voltak az ott él knek. Elmaradott technikákkal dolgoztak és a föld min sége sem volt kedvez számukra. Az 1870-es években az egyre súlyosbodó agrárválság csupán a bor- és dohánytermel falvakban éreztette kevésbé hatását. A korszer tlen gazdálkodás mozdulatlanságra ítélte a volt jobbágyokat. Nagyon nehéz, vagy nem is rekonstruálható már, hogy az ilyen lehet ségek közé szorított falvak öltözködése hogyan alakult. A századfordulói állapotokat ismerve azonban megállapítható, hogy csak a kedvez bb határú vagy ipari, ill. kapásnövényeket termeszt falvakban, amelyek esetenként maguk fuvarozták is termékeiket távolabbi piacokra, városiasodott a férviselet, és alakultak ki a parasztpolgári n i viseletek sajátos formái. Akik nem tudták biztosítani a megélhetéshez szükséges javakat, azoknak csak a napszám jutott, vagy summásként az Alföldre jártak. A summásfalvak öltözete elszegényedett vagy éppen cifra lett, mint Bujáké, a bányászattal, az iparral kapcsolatos népességmozgás bomlasztotta környezetében a korábban egységesnek érzett paraszti kultúrát. A 19. század második fele az az id szak, amikor a ruhatár el állításának kétféle modellje legkiteljesedettebb formájában, egymás mellett érvényesült a magyar paraszttársadalomban. 1) A gazdálkodó parasztember els sorban földszerzésre fordította, gy jtötte pénzét és nem ruhára. A gazda és a már nem is rangsorolt cselédei köznapokon hasonlóan is öltözködhettek. Akárhány alföldi gazda-úval megtörtént, hogy a piacon béresnek hítták, olyan egyszer en volt öltözve. A gazda leányait azonban ellátták a rangjukhoz ill kelengyével, és a pórhölgyek, a jobb módú gazdalány vagy asszony ruháinak drágasága megközelítette az els rangú hölgyekét. A summásoknak viszont nem lett volna érdemes immár készpénzben kapott csekély bérüket kilátástalan földvásárlásra gy jtögetni, így a pénz a ruhára ment. A summáslányok gazdag társaikat igyekezték túlszárnyalni pl. Mez kövesden, ahol a századfordulón három évtized alatt alakult át a matyó viselet egy hivalkodásmentes egyszer b l a szertelen pazarlóba, ahol az 1920-as években egy menyasszonyi ruha 2530 millió koronányi összeget is fölemésztett. Jóval gyakoribb volt, hogy a cselédek, summások a használt ruhák, az olcsó, immár gyakran gyárilag konfekcionált városi ruhafélék vásárlói lettek, és egy sajátos bels értékítélet alakult ki közöttük. Büszkék voltak rá, hogy el bb vettek pantallót, félcip t, szvettert, mint a falusi gazdák, szebbnek, praktikusabbnak, a városihoz közelebb állónak tartották öltözetüket a parasztokénál. A viselet alkalmak szerinti szerepe. Megkülönböztethetünk további az öltözetek viselésének alkalmai szerint. Itt az els helyre a munkaruhák nagy csoportját soroljuk. Ezeknek az anyaga régiesebb, mint az ünnepieké, dísztelenebbek. Sokszor régibb divatok ünnepl it hordják munkaruha képen, így pl az egykor általánosan hordott ing-gatya viselet ahol még megmaradt csak dologban használatos. A paraszti munka sokfélesége hozza magával a sokféle munkaruha szükségességét. Másképp öltözködnek tapasztaláshoz, meszeléshez, kenderáztatáshoz, s másképp mezei munkához amilyen az aratás ismét másképp a szénagy jtéshez. Egyes munkára vannak speciális ruhadarabjai is. Munka során védik magukat a sérülést l. Marokszed k külön keszty t húznak. 2

4 Fér öltözetek Egy summás fér ruházata A fér ak hétköznapi viselete bevarrt ujjú, kézel tlen, gallértalan kendervászon ing és sz kszárú gatya volt. H vösebb id ben ujjatlan b r kuzslit vagy emberködmönt hordtak. Ünnepi viseletük kékposztó zsinóros nadrág, mellény, illetve kabát volt. 1. ábra. A vászonfélék a legelterjedtebbek, paraszti szinten alsó és fels ruhák is egyben. A hosszú és rövid derekú ing is használatos. A gallér nélküli ingek T alakra vannak kivágva a nyaki részen. A gatya két egyforma egyenes szárból áll, korccal-toldás kerül az ülep részhez, vastag durva vászonból készük. A fels ruhák a dolmányok, menték, kiskabátok, ködmön, sz r, subafélék, gubák. Hordanak még nemez kalapot és prémes sapkát. 2. ábra. Ingük szabásában az elit és a köznép, a földeken dolgozók között esetleg nem is volt különbség, a rangot az ing anyagának nomságával, még inkább díszítésével fejezték ki. A 18. század elejét l szabó készítette vászonnadrágok is el fordultak. A hazai takácsok készítményei között kittel, dikta, négynyüstös, duplavagy sávolyos jelz vel szerepelt a dupla, vagyis négy nyüstben sz tt vastag, er s vászon. 3

5 3. ábra. Az ünnepi gyolcs fels ruhaként élte a virágkorát a 19. század derekán. A vászon truhát szombaton levették és vasárnapra midig tisztát vettek magukra. A mezei munkát végz k ruhája sokszor nagyon hamar bekoszolódott, így k a sötétebb szín vászonruhákat kedvelték. Sáfránnyal sötétítették a vásznakat. A 19. században elterjedt a kék vászon, de a 20. század végére inkább már csak a kötények voltak ilyen szín ek. Ünnepi alkalmakra jellemz volt a hímzett gatya Miket hord egy úgyermek? 2.3. Néhány fér ruhadarabok Kucsma, vagy bárányb r sipka fehér, majd körülbelül a 17. századtól fekete színben készült gyapjas b r, újabban szövet béléssel. 4. ábra. 4

6 Csuklyás sz r a csuklya sz rrel való összeötvöz dése. Süveg a magas, hengeres fér fejfed. 5. ábra ábra. Bocskor egy darabból szabott talpú és fels rész, sarkatlan, elöl kerek vagy hegyes orrú, bocskorszíjjal felköthet könny lábbeli, amely a talpat védi. 7. ábra Férak hajviselete A fér hajviseletben a tar fejhez hosszú haj társult, mondhatni keleti jellegzetességeket követett. Jellemz volt az üstök, ami a bogozott haj a fülek mellett. Az elüls hajak összecsomózása (csimbók) kedvelt viseletnek számított. A felakasztott hajviselet a nagykorúságot jelentette. A úknak évesen fonták be el ször a hajukat. A hosszas sudaras, hegyes, csákós, pörge és nyalka bajuszviselet, illetve a szakáll növesztése is az egyik f szokásuk. 5

7 N i öltözetek Az asszonyok ruházata Az asszonyok ruhaféléb l négy hosszú inget, három bugyogót, két fodros szoknyát, három dologra való zubbonyszoknyát és egy ünnepl ráncos szoknyát visznek. Továbbá egy cifra surcot, egy nyakbavaló kend t, négy munkás ráncikát és két fellök t, mindkett blúzféle ruha. Visznek még három batiz fejrevaló kend t és két ünnepl kend t, két munkás köt t, egy pár ünnepl cip t és egy pár szandált. 8. ábra. Asszonyok legtöbbször fehér ingben és pendelyben dolgoztak. El fordulhatott, hogy egy fehér anyagból ráncolt szoknyát vettek fel erre még. Régen az ing volt n i öltözet egy legfontosabb darabja, ez volt a legdíszesebb Miket hord egy leány gyermek? Újabb változást jelentett, ha valaki legénysorba került, nagylány lett, amit a közösség el tt rendszerint azzal tettek nyilvánvalóvá, hogy a legényt, leányt felkészítették a kon rmációra, illetve a bérmálásra. Sok helyen a atalok erre az alkalomra kapták az els, ám gyakran az egész életre szóló ünnepi öltözetüket, illetve az érettségüket kifejez díszeket. A leányok pl. ett l kezdve viselhették a pártát. Megkezd dött a kelengye összeállítása, a felkészülés arra, hogy a legény és különösen az eladó sorba jutott leány több rend ruhája, illetve többféleképpen összeállítható ruhadarabjai révén öltözeteit alkalmassá tegye kés bbi társadalmi életének és személyes életútjának, állapotváltozásainak, szertartásainak jelölésére. 9. ábra. 6

8 3.3. Néhány n i ruhadarab Pendely a n i alsótestet fed, házi vászonból készült ruhadarab neve. 10. ábra. Párta a leányok fejét a szüzesség jelképeként övez pánt. 11. ábra. F köt csupán asszonyok által hordott, a férjes n t jelképez, fejet borító öltözetdarab. 12. ábra N k hajviselete A 2-4 részre osztják a hajukat. A tarkójukra vagy fejbúbra kontyot helyeznek. A kezdetben használatos lúdtoll-szárat, kontykarikát, kontyfácskát, kontyát hajt váltja fel. Fejdíszként funkcionált a f köt (legalább a hajfonatot fedi). Három típusa terjedt el, a hosszú sálszer (ország egész területén ismert), négyzetes alakú (palóc vidéken ismert) és a leped höz hasonló. 7

9 4. Mez kövesdi népviselet A 19. század közepén a mez kövesdiek még elegend megm velhet földterülettel és állatállománnyal rendelkeztek, ám a század végére a népesség száma rohamosan emelkedni kezdett. Ennek az oka, hogy az egyensúly felborult. A 19 században a matyókra az elmaradottság volt jellemz. Ez megmutatkozott öltözködésükben is ig csak alakítgatták öltözködésüket ben Izabella f hercegn nek köszönhet en megalakult a Háziipar Egylet, ennek köszönhet en a matyó hímzés a gyelem központjába került. A 20. század elejére Mez kövesd lakosságának fele summásnak állt, míg a másik fele cseléd lett. Viseletükre jellemz, a cifraság és a ráncos szoknyák. Legnagyobb ismeretséget a millenniumi kiállítás hozta, amelyen egy matyó esküv került bemutatásra. Jellegzetes helyi öltözetek alakultak ki. Ilyen például a pörgekalap, ez egy vágányos kalap, magas, beütött teteje van és szalmakalap változatban is hordták. A fér fejviselethez tartozik a süveges kalap is, ami szintén kedvelt fejfed volt. A legények és a atal házasok zöld szín, csúcsos tetej kalapot hordtak, amit a v legények szalagokkal is díszítettek. Az ünnepi nyakbavalójuk színes hímzéses, díszes fekete bársony selyem nyakravaló. A 20. századig, gy sz vel, széles b rövvel viselt gatya, rövid derekú madzaggal megkötött nyakú ing terjedt el. A század elején, nemcsak a atalabbak hordták, hanem az id sebb korosztály is. Ez után változás gyelhet meg. Megjelent a hosszú derekú ing, amit a gatyába lehet kötni és a vállfoltos, kézel s, b lobogóujjú ing és megtalálható. A v legények ingjén egy sajátos ábrázolás található, amelyet singolásos körtés mintának nevezünk. Az ing hímzése akkor színesedett, amikor a matyó n k átvették a sz csökt l a sajátos mez kövesdi színes gyapjút és selyemhímzéseket. A matyó fér viselet fontos darabjának számít a sz rsuba és a sz rköpönyeg as években a matyó házasember díszruhája a cifrasz r volt. A legény maga dolgozott meg érte, els egész bérét megkapta, akkor évesen megcsináltatta az esküv i sz rt, haláláig viselte. A század körül megjelentek a csillagos sz rök. Vagyon és társadalmi hovatartozás nélkül mindenkinek volt ködmönje és ünnepi és meleg ruhája. A ködmön ujjatlan párja a daku ez a legszegényebbeknek munkaruhaként szolgált. Más tájegységeken kedvelt n i fejviselet volt a párta, azonban nincs forrás arra, hogy a matyó lányok hordtak volna ilyet. N k kedvelt fejviselete a következ : kétágú fonatukat fejtet re csavarták, majd kúpos csúcsos f köt tokot tettek. Ez az asszonyokra volt jellemz bb. A menyecskef köt t szalagokkal és gyöngyökkel díszítették. Meggyelhet egy különlegesség is. Az esköv utáni naptól, egészen addig, míg a feleség teherbe nem esett fekete fátyolt t ztek magukra. Ezzel tulajdonképpen a leányságukat gyászolták. A n k a 19. század során mellévarrott ingeket hordtak, azonban a 20. századra ezek kimentek a divatból. Jellemz a felt rt ujjú, b blúz. Sajátos helyi változásnak tekinthet az, hogy rövid ujjú blúzfélékhez és hosszú vendégujjakat használtak el tt a rékli és a vizitke is fontos ruhadarab volt. Ezeket posztóból szabott kabátok, amelyek fodros aljúak, hímzettek voltak. A rékli általában életkorhoz igazodott, ha elhordták újat készítettek. Értékes, ünnepi, meleg ruhának számít a mez kövesdi szücsök. Ez fehér, sz rös juhb rb l varrott, n i ködmön, ami általában egy életre szólt. A matyó szoknyára jellemz, hogy b, hosszú, fodros aljú és pruszlikos. Sajátosan ötvözték egykori fehér vászon, majd kékfest vállkend és fejkend ket az újabb csak boltban beszerezhet nagy cifra rojtú színes selyemkend ket. Visel je válogathatott kor és alkalom szerint. A szegényebbek is úgy akarták kinézni, mint a módosabbak,legcifrábban, drága fejkend ket vettek ragyogókat. A következ elvet követték a 20. század beköszöntésével a matyók: had' korogjon, csak ragyogjon. 8

10 5. Forrásjegyzék FLÓRIÁN Mária 2001 Magyar parasztviseletek Planétás Kiadó, Budapest 1997 Öltözködés In: Magyar Néprajz 3. (f szerk): BALASSA Iván (szerk.:) PALÁDI-KOVÁCS Attila Akadémiai Kiadó, Budapest UJVÁRINÉ KERÉKGYÁRTÓ Adrienne 1937 A magyar n i haj- és fejviselet Budapest FÉL Edit 1962 Népviselet Képz m vészeti Alap Kiadó Budapest GÁBORJÁN Alice 1969 Magyar népviseletek Corvina Kiadó 9