Megindul a visszatelepülés Budapestre

Átírás

1 Megindul a visszatelepülés Budapestre Problémák és költözési tendenciák Budapest környékén, 2001-ben Sajtóanyag február 13. ÖSSZEFOGLALÁS Budapest lakossága 2001-ben tovább csökkent. A kiköltözés szempontjából legkedveltebb települések: Telki, Nagykovácsi, Veresegyház, Budajenõ, Diósd. Jellemzõen a fiatal, kisgyermekes, anyagilag jól szituált családok költöznek ki Budapestrõl. Egy évtized alatt kialakult egy halvány, nem markáns, de észrevehetõ szegény-gazdag határvonal az agglomerációban: a gazdagabbak az északnyugati, nyugati szektorba költöznek. Elsõsorban a pesti lakóhelyhez való közelség, az anyagi helyzet és a divat határozza meg a kiköltözés irányát. A nagyszámú kitelepülés miatt megváltozott körülmények az elmúlt évtizedben számos problémát vettettek fel az agglomerációs övezetben. A gyermekek felnövésével a családok azzal szembesülnek, hogy nincs a közelben színvonalas középiskola, mozi, szórakozóhely. A munkába visszaálló családanyák csak a fõvárosban találnak munkát. Megnõ az ingázók aránya. Gondot okoz az infrastruktúra fejletlensége: az agglomeráció településein nincsen megfelelõ gyógyszertár, orvosi szakrendelõ, sok esetben zsúfolt és nem elég színvonalas az iskola. Nem kielégítõ a boltok ellátottsága, töredékes az út-, és csatornahálózat. Az egyre növekvõ települések egyre városiasabb jelleget öltenek. A falvak városiasodnak: zsúfoltabbak lettek, és éppen a legfõbb vonzerõ, a zöldövezet és a nyugalom erodálódik. Az õslakosok és a betelepülõk között egyre élesebb a feszültség. Mindezek következtében 2001-ben elõször jelentkezik észrevehetõen a visszaköltözési szándék. A következõ években megindulhat a visszatelepülés a fõvárosba. Másrészt egyre kedveltebbé válnak a fõvárostól távolabb esõ települések, ahol még nem jelentkeznek a szuburbanizációs problémák.

2 2001 októberében és novemberében a Studio Metropolitana Kht. megbízásából átfogó kutatás-sorozat indult a fõvárosi agglomerációban. A kutatás-sorozat elsõ elemeként a kiköltözési folyamatokat vizsgáltuk. I. Kivándorlással kapcsolatos megállapítások Miként alakul Budapest lakossága? Budapest lakossága 2001-ben tovább csökkent 2001-ben folytatódott Budapest lakosságának fogyása. Ez a folyamat még 1992-ben indult el között összesen 12 százalékkal (240 ezer fõvel) csökkent a fõváros népessége. A természetes fogyáson kívül az agglomerációba, és egyéb Pest megyei településekre költöztek el jelentõs számban. Az agglomeráció népességszáma egy évtized alatt 18 százalékkal nõtt. A kiköltözés szempontjából legkedveltebb települések: Telki, Nagykovácsi, Veresegyház, Budajenõ, Diósd. Lakosságszámban legdinamikusabban növekvõ és csökkenõ települések az agglomerációban 1990 és 2000 között, százalékban, 1990=100% 1 1 Forrás: KSH Helységnévtár. 2

3 1991-ben fordult elõször elõ, hogy többen hagyták el a fõvárost, mint ahányan érkeztek (A lakossági egyenleg 1991-ben fõ, 2000-ben fõ.) Budapesten évenkénti stabil és stagnáló bevándorlás és fokozódó elvándorlás figyelhetõ meg. Kik költöznek el a fõvárosból? Jellemzõen a fiatal, kisgyermekes, anyagilag jól szituált családok költöznek ki Budapestrõl. A fõvárost övezõ zöldövezetet elsõsorban a kisgyerekes, fiatal családok választják. Az agglomerációba kiköltözõk jellemzõ életkora 0-14, illetve év közé esik. Ezekben a családokban többnyire csak az apa dolgozik. Az anya gyesen van a gyerekekkel. A családok általában 2-4 gyermeket nevelnek. Kutatásainkból kiderült, hogy a kiköltözést az esettanulmány szerint szinte minden esetben a gyerekek érdekei motiválták: jó levegõ, zöld környezet, nyugalom. Egy budajenõi család arról, hogy miért költöztek ki az agglomerációba: Amikor a Pozsonyi utcában laktunk, akkor döntöttük el, hogy na ezt nem! Szóval ott a játszótér sem volt jobb fokozat, mint otthon lenni. Az külön probléma volt, hogy hogyan jutok egyáltalán oda? A koszos, büdös utcákon végig szóval nem volt jó. Van e jóléti választóvonal az agglomerációban? Széles szakadék nincs, de a szegény-gazdag határvonal meghúzható: a gazdagabbak az északnyugati- nyugati szektorba költöznek. Kutatásainkból kiderült, hogy a diplomás, vezetõ pozíciót betöltõ kiköltözõk az agglomeráció északnyugati, nyugati szektorát preferálják elsõsorban. Az alacsonyabb iskolai végzettségûek, a fizikai és szellemi beosztott munkát végzõk a déli, délkeleti szektorba települnek. Ezek a körülmények kialakítanak egy nem egyértelmûen, de meghúzható határvonalat. Ennek északnyugati felén a módosabbak, délkeletre a szegényebbek élnek. Ez utóbbiak közül sokan azért választották az agglomerációt, mert a fõváros zöld övezetében nem találtak a pénztárcájuknak megfelelõ családi házat. Szegény-gazdag határvonal az agglomerációban,

4 Mi alapján döntik el a budapestiek, hogy hova költöznek? Elsõsorban a fõvárosi lakóhelyhez való közelség, az anyagi helyzet és a divat határozza meg a kiköltözés irányát. Elõször mindig a budapesti belsõ kerületekbõl való kiköltözés igénye merült fel, utána az anyagi és emocionális körülmények döntötték el, hogy hova költözik a család. A kiköltözés irányát alapvetõen három tényezõ befolyásolja: Sugaras kiköltözés: A kitelepülõk a korábbi budapesti lakóhelyhez közeli agglomerációs területre költöznek szívesen. (Például az eredetileg Budán lakók ritkán költöznek a Duna másik oldalára.) Divat : Befolyásolhatja a választást, hogy melyek a legfelkapottabb területek. Már 1990 elõtt népszerûvé vált az északnyugati szektor (például Solymár, Szentendre) Ezekre a területekre elsõsorban a módosabbak költöznek. Anyagi körülmények: A módosabbak a drágább északnyugati, nyugati, a rosszabb anyagi körülmények között élõk az olcsóbb déli, délkeleti területeket preferálják. II. A kiköltözések kapcsán jelentkezõ problémák A nagyszámú kitelepülés miatt megváltozott körülmények az elmúlt évtizedben számos problémát vettettek fel az agglomerációs övezetben. Ezekkel a problémákkal mind az õslakosok, mind a letelepülõk szembesülnek. Kutatásunk elsõ ízben jelezte, hogy mindezek következményeként 2001-ben korábban nem tapasztalt folyamatok indultak meg az agglomerációban. Felnõnek a gyerekek. Az agglomerációba általában sokgyermekes, fiatal családok költöztek ki. A legkorábban kiköltözöttek családjában azonban idõközben felnõttek a gyerekek. Ez a helyzet új problémák elé állította a családokat. A környezõ településeken nem található megfelelõ színvonalú gimnázium, szórakozóhely, mozi; a kamaszok nem tudnak szórakozni járni. Ingázniuk kell Budapestre, ahonnan este viszont már nem tudnak hazajutni. Ez konfliktusokhoz vezethet a családon belül. A gyerekek felnövekedésével az anyák is újra elmennek dolgozni. Munkát viszont valószínûleg csak a fõvárosban találnak. Mindenki ingázik a családból, ami felveti a visszaköltözés lehetõségét. Idézet az esettanulmányból: Nem tudom. Nem tudom, hogy mi lesz akkor, ha a gyerekek évesek lesznek, és ki fognak borulni attól, hogy discoba akarnak járni, és nincsen éjszakai busz. 4

5 Állandó elvándorlásbudapestrõl korcsoportonként 0-14 évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek 60-X évesek fõ Infrastruktúra fejletlensége. A kutatásban résztvevõk közül sokan panaszkodtak arra, hogy az agglomeráció településein nincsen megfelelõ gyógyszertár, orvosi szakrendelõ, sok estben zsúfolt és nem elég színvonalas az iskola. Nem kielégítõ a boltok ellátottsága, töredékes az út-, és csatornahálózat, nem megfelelõ az összeköttetés Budapesttel. Sokan még óvodába is Pestre viszik a gyerekeket. Az is nagyon gyakori, hogy a túlzsúfolt helyi iskolába nem íratják be õket. Utánunk jön a város. Akik a falut és a kitelepülést választották, azok a béke és a nyugalom miatt tették. Viszont az egyre növekvõ települések egyre városiasabb jelleget öltenek. A falvak zsúfoltabbak lettek, és éppen a legfõbb vonzerõ, a zöldövezet és a nyugalom erodálódik. Egy Budaörsre 90-ben költözött család véleménye: egyedüli gond, hogy egy kicsit a város jön utánunk. Õslakosok és betelepülõk közötti látens, vagy valós határvonal. A fõváros környéki településeken eltérõ érdekek motiválják az õslakosokat és a betelepülõket. Míg a korábban a beköltözõk és az õslakosok érdekei azt kívánták, hogy ne terjeszkedjen tovább a falu, addig a betelepülni szándékozók újabb és újabb építkezéseket szorgalmaznak. Míg az elõbbiek a falusias környezet megtartását, addig az utóbbiak az infrastruktúra fejlesztését preferálják. A két tábor nem keresi a kapcsolatot egymással, ami nem teszi lehetõvé, hogy a településen a közösségi szellem alakuljon ki. 5

6 Érdekes példa erre Budajenõ, ahol több határvonal is élesen elkülönül: Fizikai elkülönülés, azaz a település más-más részén élnek a különbözõ idõpontban érkezettek, Õslakosok, illetve a 10 évnél régebben beköltözõk. Õk inkább egymás köreit keresik, egymás között szocializálódnak, 5-10 éve beköltözõk, akik hol az õslakosokhoz, hol a nemrégen beköltözõkhöz húznak. A kevesebb mint öt éve beköltözõk. Újabb csoportot képeznek az úgynevezett Hilltop -ra költözõk. Õk méginkább elkülönülnek a falu életétõl. Csak és kizárólag Budapesten dolgozó, jómódú családokból álló egységet alkotnak. További konfliktust jelenthet a kisebbségek és a beköltözõk közötti ellentét. Erre szolgáltat példát Pilisborosjenõ. Az eredetileg sváb falu büszke hagyományaira. Ugyanakkor a betelepülõk nem érzik magukénak ezt a tradíciót. III. Új tendenciák Megindulhat a visszatelepülés Budapestre A korábban kitelepült családok közül az infrastruktúra elmaradottsága, a gyerekek felnövekedése miatt várhatóan többen visszaköltöznek. Az esettanulmányban szereplõ megkérdezettek 20 százaléka tervezi, hogy késõbb visszaköltözik Budapestre. Körükben is elsõsorban a frissen felnõtt fiatalok jelezték, hogy komolyan gondolkodnak a visszaköltözés lehetõségén. Új kiköltözési irányok Az elsõként (még a rendszerváltás elõtt) fejlõdésnek indult északnyugati szektor 1997-tõl kifulladni látszik. Az északi és keleti szektor egy darabig követte fejlettebb társai emelkedését, de késõbb a vándorlási egyenlege csökkenõ növekedést mutatott. A lemaradottabb déli és délkeleti szektorok növekedési üteme lassúbb volt, ám az északiak lendületvesztése elindított egy dinamikus emelkedést. Egyes északi, a fõvárostól távolabbra esõ települések most kapcsolódtak be a kiköltözési folyamatba és váltak népszerûvé a letelepedõk körében. Ezt a folyamatot fõként az elsõdleges szuburbanizációs települések telítõdése és drágulása indította el. Ilyen település például Pilisszentkereszt, vagy Pilisszentlászló. 6

7 30 Vándorlási különbözet 1000 lakosra a budapesti agglomeráció szektoraiban 25 ezrelék északnyugati szektor nyugati szektor déli szektor délkeleti szektor keleti szektor északi szektor További információ: Gutjahr Zsuzsanna, sajtóreferens. Tel: (30) A sajtótájékoztatót tartották: Ongjerth Richárd, a Sudio Metropolitana ügyvezetõje és Bihary Gábor, a Fõvárosi Önkormányzat területfejlesztési és regionális együttmûködési tanácsnoka. 7