Belföldi vándorlás Alapvető trendek és attitűdök

Átírás

1 Belföldi vándorlás Alapvető trendek és attitűdök TRENDEK DIÓHÉJBAN A belföldi vándorlás nyomon követésének hivatalos statisztikai módszertan alapját a törvényileg előírt, kötelező lakcím-bejelentési rendszer jelenti. 1 Ezen belül kétféle mozgást lehet megkülönböztetni. Az állandó vándorlás a lakóhely elhagyását, illetve másik településre való elköltözést jelenti. Ezzel szemben az ideiglenes vándorlás a lakóhely fenntartásával történik, azaz az új lakóhely nem állandó, hanem csak tartózkodási helyet jelent. Ha valaki egy adott településen belül költözik, akkor azt a hivatalos statisztika nem tekinti vándorlásnak. Aki kicsit is ismeri a magyarországi lakcímnyilvántartás működésének napi rutinjait, joggal teheti fel azt a kérdést, hogy vajon mennyire nyújtanak az így nyert adatok valós képet a magyar társadalom országhatáron belüli mozgásáról? A válasz röviden az, hogy nyilvánvalóan vannak olyan társadalmi csoportok, vagy még inkább élethelyzetek, amelyek esetében nagyobb valószínűséggel fordul(hat) elő az, hogy valaki életvitelszerűen sem az állandó, sem pedig az ideiglenes lakcímén, hanem valahol máshol él. 2 Ennek ellenére alternatív statisztikai módszer jelenleg nem létezik. Módszertani kísérleteket lehet végezni azzal kapcsolatban, hogy vajon hol torzítanak átlag felett az adatok, ezek azonban önmagukban nyilvánvalóan nem képesek arra, hogy elemzési szinten kiváltsák a hivatalos népesség-nyilvántartás által közölt adatokat. Ilyen újszerű (és nyilvánvalóan számos más típusú csapdát magában rejtő) módszer lehetne az, ha egy meghatározott időszakon belül azt lehetne vizsgálni, hogy az összes lakossági használatban lévő mobiltelefon milyen lokációs adatokkal jellemezhető. Például az adott településének mobil adótorony celláin az év x kiválasztott éjszakáján hány telefon van regisztrálva. A lakóhelyváltozást az alapvető élethelyzet nyilvánvaló megváltozásai (családi okok, munkavállalás, tanulás, stb.) mellett sok esetben a kedvezőbb adózás vagy egyéb támogatási formák megszerzése is motiválhatja. Az 1990-ben kezdődő két évtized alapstatisztikáit vizsgálva az látható, hogy az 1000 lakosra jutó összes állandó vándorlás viszonylag stabil képet mutat, ugyanakkor az ideiglenes vándorlások már tágabb határok között mozogtak. 1 KSH (2012) a belföldi vándorlás főbb folyamatai, Izgalmas kutatási kérdés lenne annak vizsgálata, hogy vajon a jobbnak tartott, vagy valamilyen más szempont miatt preferált általános és középiskolákba sőt akár óvodákba való beiratkozás miatt hányan váltanak ma Magyarországon állandó lakcímet

2 Ezer lakosra jutó belföldi vándorlás a vándorlás típusa szerint, ábra % állandó vándorlás ideiglenes vándorlás Az elmúlt 2 évben átlagosan évente nagyjából 400 és 00 ezer között ingadozott az öszszes regisztrált lakóhely-változtatás száma. Ennél azonban vélhetően többen változtattak (települések között) lakóhelyet ideiglenes jelleggel. A belföldi vándorlás elsősorban a fiatalabb, mobilabb társadalmi csoportokra jellemző, részben munkavállalás, részben pedig tanulás miatt. Így az sem különösebben meglepő, hogy mind az állandó, mind pedig az ideiglenes vándorlások száma nyár végén (augusztus-szeptember között) a legmagasabb. Létezik egy teljes vándorlási arányszámnak nevezett indikátor, amely azt mutatja meg, hogy egy ember az élete során hányszor vándorolt települések között. A rendszerváltás óta eltelt időben ez a mutató a teljes magyar népességre számolva 1,6 és 2,2 között mozgott. (Bálint és Gödri, 201) Ezek a számok azonban nagyon különbözőek akkor, ha figyelembe vesszük a két település közti távolságot is. Amennyiben a megyehatárokat is átlépő mozgásokat vizsgáljuk, ennek a mutatónak az értéke már alig éri el az egyet, míg a régiók közötti vándorlások száma még ennél is jóval kevesebb (0,-0,6) volt. Konkrét távolságok szerint az átlagos vándorlási távolság az elmúlt 2 évben 0- km között mozgott, a medián távolság értéke pedig nem sokkal haladta meg a 20 km-t. Másképpen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a népesség több mint fele a lakóhelyváltozása során nem ment messzebb 2 km-nél.

3 Az intenzív belföldi vándorlással kapcsolatban alighanem sokaknak juthat eszébe az Egyesült Államok, ahol a sztereotip (részben az amerikai filmek által közvetített) kép az egymástól távol lévő szövetségi államokban élő családok, akik a Hálaadás és a Karácsony idejére sok száz vagy ezer mérföldes utakat tesznek meg, hogy együtt ünnepelhessenek. Kétségkívül sokan vannak az USA-ban is azok, akik valóban így élnek, ugyanakkor egy amerikai kutatás adatai azt mutatják, hogy dacára az összehasonlíthatatlanul nagyobb területnek, egy átlagos amerikai sem feltétlenül költözik nagyon messze a szüleitől. A 2008-as The Health and Retirement Study számításai szerint az amerikaiak medián földrajzi távolsága az anyjuktól 18 mérföld (kb. 29 km) volt. Az alábbi ábra adatai azt mutatják, hogy csupán a lakosság 10-1%-a tartozik abba a csoportba, ahol ez a távolság eléri vagy meghaladja az 1000 km-t, míg az alsó kb. 40% öt mérföldön belül él a szüleitől. Az anyák és gyerekeik átlagos földrajzi távolsága %-os csoportok szerint az Egyesült Államokban (2008) 2. ábra Staying close Distance between mothers and their adult children, by percentile 9th 90th 8th 80th 7th 70th 6th 60th th 0th 4th 40th 3th 30th 2th 20th 1th 10th th miles miles (Half of all Americans live 18 miles or less from their mothers) 11 Forrás:

4 Ezek a számok is azt támasztják alá, hogy ugyan vannak természetes földrajzi, kulturális, gazdasági okokra visszavezethető különbségek az egyes országok határon belüli vándorlási mintázataik között, összességében azonban az emberek jelentős része élete során az eredeti lakóhelyéhez viszonylag közel él. (Kivételt jelenthetnek természetesen azok az intenzív társadalmi mozgások, amelyek elsősorban az iparosodással, a munkaerő falvakból városokba való vándorlásával jellemezhetők. Magyarországon azonban az elmúlt 2-3 évtizedben ilyen a korábbiakkal összevethető intenzív belföldi migrációs folyamatok nem mentek végbe.) TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK Vizsgáljuk most meg, hogy melyek voltak az elmúlt 2 év vándorlási folyamatainak területi jellegzetességei. Adott földrajzi terület attól függően, hogy lakosságot vesztett vagy nyert, rendelkezhet pozitív vagy negatív vándorlási egyenleggel. Általános tendenciaként elmondható, hogy az elmúlt több mint két évtizedben Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl számítottak befogadó területnek, Közép-Dunántúl a kezdeti többlet után pedig már negatív egyenlegre váltott, míg az ország keleti és déli régióban lényegében a teljes időszakban meghaladta az elvándorlók száma az odavándorlókét. Az 1990-es évek elején Budapestről jelentős mértékű elvándorlás indult el, amely ban érte el csúcspontját, amikor a főváros egy év alatt 18 ezer főt veszített lakosságából. Ezzel egy időben a községek esetében jelent meg pozitív vándorlási egyenleg, amely nagy része összeköthető a Budapest környéki agglomeráció fejlődésével. Ez a folyamat azonban a 2000-es évek végére lényegében megállt, sőt kismértékű visszarendeződés kezdődött el. Budapest vándorlási vesztesége tehát megszűnt, sőt, a vándorlási egyenleg től kezdődően pozitív, míg a községek, illetve az egyéb városok egyenlege nulla közelében (vagy kicsivel az alatt mozog). A klasszikus szuburbanizációs folyamat (vagy legalábbis annak intenzív szakasza) tehát nagyjából egy évtizeddel ezelőtt megállt.

5 A Budapest környéki agglomerációs települések népességszámának változása 1990 és 2013 között (A 20 legnagyobb lakosságszám-bővüléssel rendelkező település) 3. ábra Település Változás (főben) Szentendre Göd Pomáz Veresegyház Piliscsaba Dunakeszi Fót Gödöllő Nagykovácsi Pécel Biatorbágy Budaörs Maglód Diósd Gyömrő Érd Szigetszentmiklós Gyál Dunaharaszti Szigethalom 1 Érd Szigetszentmiklós Dunakeszi Veresegyház Budaörs Szigethalom Diósd 69 8 Biatorbágy 9 9 Fót 2 10 Szentendre Dunaharaszti Gyömrő Göd Gyál Pécel Piliscsaba Gödöllő Nagykovácsi Pomáz Maglód 3977 Adatok forrása: KSH/Teir 1990 és 2013 a lakosságszám legnagyobb mértékű bővülése Érden, Szigetszentmiklóson és Dunakeszin és Veresegyházán ment végbe. Mind a négy településen több mint 10 ezer fővel nőtt a lakosság száma. A bővülés egyedül Érden majdnem elérte a 20 ezer főt. Két kivétellel (Visegrád és Vác) a hivatalosan budapesti agglomerációnak számító települések mindegyikében nőtt az állandó népesség száma.

6 A vándorlási egyenleg településtípusonként, ábra Fő Budapest Megyei jogú város Város Község Forrás: Bálint Lajos, Gödri Irén (201) Belföldi vándorlás, in Monostori Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (201) (szerk.): Demográfiai portré 201. KSH NKI, Budapest: A következő négy táblázatban (külön a városokra, illetve a falvakra) az ország egészére vonatkoztatva mutatjuk be az elmúlt 2 év legnagyobb nyerteseit és veszteseit a lakosság számának változását tekintve.

7 TOP1 város az közötti népesség-szám növekedés alapján 1. táblázat No. Település Típus Megye végén, 1990 végén, 2013 Változás %-ban 1 Veresegyház város Pest % 2 Diósd város Pest % 3 Kozármisleny város Baranya % 4 Piliscsaba város Pest % Szigetszentmiklós város Pest % 6 Zalakaros város Zala % 7 Biatorbágy város Pest % 8 Őrbottyán város Pest % 9 Szigethalom város Pest % 10 Rácalmás város Fejér % 11 Hajdúsámson város Hajdú-Bihar % 12 Tököl város Pest % 13 Dunakeszi város Pest % 14 Maglód város Pest % 1 Dunavarsány város Pest % Adatok forrása: KSH/Teir TOP1 egyéb település az közötti népesség-szám növekedés alapján 2. táblázat No. Település Típus Megye végén, 1990 végén, 2013 Változás %-ban 1 Telki község Pest % 2 Gosztola község Zala % 3 Pócsmegyer község Pest % 4 Keszü község Baranya % Budajenő község Pest % 6 Uszka község Szabolcs-Szatmár-Bereg % 7 Nagykovácsi nagyközség Pest % 8 Csomád község Pest % 9 Leányfalu nagyközség Pest % 10 Hajmáskér község Veszprém % 11 Nagykozár község Baranya % 12 Úrhida község Fejér % 13 Szada nagyközség Pest % 14 Cserkút község Baranya % 1 Üröm község Pest % Adatok forrása: KSH/Teir

8 TOP1 város az közötti népesség-szám csökkenés alapján 3. táblázat No. Település Típus Megye végén, 1990 végén, 2013 Változás %-ban 1 Mezőhegyes város Békés % 2 Dunaújváros megyei jogú város Fejér % 3 Kondoros város Békés % 4 Kazincbarcika város Borsod-Abaúj-Zemplén % Sátoraljaújhely város Borsod-Abaúj-Zemplén % 6 Csorvás város Békés % 7 Battonya város Békés % 8 Záhony város Szabolcs-Szatmár-Bereg % 9 Vép város Vas % 10 Salgótarján megyeszékhely Nógrád % 11 Csurgó város Somogy % 12 Csanádpalota város Csongrád % 13 Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok % 14 Gyomaendrőd város Békés % 1 Mélykút város Bács-Kiskun % Budapest főváros % Adatok forrása: KSH/Teir TOP1 egyéb település az közötti népesség-szám csökkenés alapján 4. táblázat No. Település Típus Megye végén, 1990 végén, 2013 Változás %-ban 1 Iborfia község Zala % 2 Lendvajakabfa község Zala % 3 Tornabarakony község Borsod-Abaúj-Zemplén % 4 Libickozma község Somogy % Bödeháza község Zala % 6 Bódvarákó község Borsod-Abaúj-Zemplén % 7 Bakonyság község Veszprém % 8 Szaknyér község Vas % 9 Kány község Borsod-Abaúj-Zemplén % 10 Csér község Győr-Moson-Sopron % 11 Becskeháza község Borsod-Abaúj-Zemplén % 12 Litka község Borsod-Abaúj-Zemplén % 13 Pusztaapáti község Zala % 14 Baglad község Zala % 1 Pányok község Borsod-Abaúj-Zemplén % Adatok forrása: KSH/Teir

9 Az alábbi térkép a magyarországi települések lakosságszámának változását mutatja az előzőekben már bemutatott időszakban ( között). A zöld színnel jelölt települések lakosságszáma nőtt, míg a barnáké csökkent. A színek erőssége a változás relatív mértékére utal. A lakosság számának változása 1990 és 2013 között. ábra Adatok forrása: KSH/Teir Az egyes megyék közti vándorlásokat vizsgálva a 2010 és 2013 közötti időszakban már csupán négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér, Pest), továbbá a fővárosban volt pozitív a belföldi vándorlás egyenlege. Az ország összes Dunától keletre eső megyéje (kivétel ez alól Pest Megye vonatkozó része) viszont veszített lakosságából a vándorlás következtében. Mint már említettük, erre az időszakra a klasszikus szuburbanizációs folyamat Budapest környékén már véget érni látszott, így nem véletlen, hogy a vidékről Budapestre és környékére költözők száma még a Budapestről kiköltözők számát is meghaladta. A külföldre történő hosszabb-rövidebb idejű migráció mellett tehát egyértelmű tendencia, hogy Budapest és környéke az ország legtöbb megyéjéből vonzza az odavándorlókat.

10 A nyers vándorlási ráta és a megyék közötti nettó vándorlások száma és iránya, ábra Ráta -3, - -3,1-3,0 - -2,0-1,9-0,0 0,1-2,0 2,1-4,9 Vándorlások Forrás: Bálint Lajos, Gödri Irén (201) Belföldi vándorlás, in Monostori Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (201) (szerk.): Demográfiai portré 201. KSH NKI, Budapest: A belföldi (el)vándorlás hátterében meghúzódó okok mint már arról korábban szó volt nyilvánvalóan sokfélék lehetnek. Az egyik ilyen szempont lehet a jövőkép, a helyi munkalehetőség hiánya, vagy csak egyszerűen az alacsonyabb kereseti lehetőségek. Ebben a rövid írásban természetesen ez a kérdés részletesen és mélységében nem vizsgálható, de egy egyszerűbb összefüggést érdemes bemutatni. Az alábbi ábra a lakosságszám elmúlt 2 évre vetített változását mutatja az adott településen 2013-ban mért átlagos jövedelem függvényében. (Az ábra az 0 és 10%-os határok között lévő településeket ábrázolja, így néhány extrém magas értékkel rendelkező település a jobb átláthatóság kedvéért lemaradt róla.) az ábra első és legfontosabb tanulsága az, hogy e két változó között nincs különösebben erős kapcsolat. Tehát az semmiképpen sem jelenthető ki, hogy Magyarországon a rosszabb gazdasági helyzetben lévő települések veszítették el (nem csak a vándorlás következtében) arányát tekintve a legtöbb lakosukat 1990 és 2013 között. Az. ábrán bemutatott térképen ugyanakkor az is látszik, hogy az ország keleti és dél / dél-nyugati megyéiben több olyan kistelepülés található, amelyek lakossága jelentős mértékben bővült. Ezeknek a településeknek a jelentős része olyan gettósodó falu, ahol a népességgyarapodás elsősorban a roma lakosság növekedésének köszönhető.

11 A lakosságszám közötti változása és a 2013-as települési szintű jövedelmek kapcsolata 7. ábra közötti lakosságszám változása %-ban (1990=100) Egy lakosra jutó átlagos munkajövedelem Adatok forrása: KSH/Teir ATTITŰDÖK A BELFÖLDI VÁNDORLÁSSAL KAPCSOLATBAN A belföldi vándorlás témakörében a saját (TÁRKI által lebonyolított) kutatásunkban azt kérdeztük meg, hogy az emberek hajlandóak lennének-e a jelenlegi lakóhelyükről az ország különböző (keleti-nyugati) részein lévő, eltérő nagyságú településre költözni. Szándékosan nem konkrét helyekre kérdeztünk rá, mivel a cél az ország vonzókevésbé vonzó területeivel kapcsolatos általános percepciók feltárása volt. Az eredmények azt mutatják, hogy természetesen mindenkiben van egy nagyfokú ragaszkodás a saját lakóhelyéhez, illetve annak környékéhez. (Amit a kemény adatok is visszaigazolnak, hiszen mint láttuk, az emberek jelentős része inkább kisebb távolságokon belül mozog.) Az alábbi táblázatban a színes pöttyök a vándorlási kedv átlagos mértékét mutatják. A fekete jelzi azt, hogy oda a megkérdezettek semmiképpen sem költöznének; ennél valamivel kevésbé negatív, de még mindig az egyértelműen elutasító kategóriát jelenti a piros; míg a sárga már értékelhető mértékű vonzódásra utal; végül pedig a zöld jelenti a leginkább pozitív költözéssel kapcsolatos attitűdöt.

12 Az országon belüli mozgás iránya ha beszélhetünk ilyenről egyáltalán egyértelműen kelet-nyugati irányú. Pontosabban nyugatról lényegében senki sem szeretne keletre költözni, míg az ország keleti felén élők nagyobb valószínűséggel vándorolnának az ország nyugati területei felé. Az ábra összesen három zöld pöttyöt tartalmaz, ezek pedig kivétel nélkül a helyben maradásra, illetve az azonos országrész azonos típusú településére utalnak (BudapestàBudapest külső kerülete; nyugat-dunántúli megyeszékhelyànagyváros az ország nyugati felén; nyugat-dunántúli községàfalu az ország nyugati felén) Belföldi vándorlással kapcsolatos attitűdök mátrixa. táblázat Elköltözne-e jelenlegi lakóhelyéről az alábbi településre? jelenlegi lakóhely Budapest belvárosa Budapest külső területe Budapesti agglomeráció nagyváros az ország keleti felén nagyváros az ország nyugati felén kisváros az ország keleti felén kisváros az ország nyugati felén falu az ország keleti felén falu az ország nyugati felén Közép Magyarország Közép Dunántúl Nyugat Dunántúl Dél Dunántúl Észak Magyarország Észak Alföld Dél Alföld város község Budapest megyeszékhely város község megyeszékhely város község megyeszékhely város község megyeszékhely város község megyeszékhely város község megyeszékhely város község teljes minta Adatok forrása: TÁRKI Omnibusz (saját kutatás)

13 Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hányan vannak és kik azok, akik (saját bevallásuk szerint) nem szeretnének egyik felkínált országrészbe és településtípusba sem elköltözni. Ezt úgy számoltuk ki, hogy az inkább igen és a teljes mértékben válaszlehetőségeket tekintettük pozitív szándéknak, minden más esetben viszont elutasítást feltételeztünk. Ennek alapján az összes megkérdezett 4%-a sorolható abba az immobil csoportba, akik nem lennének hajlandóak elköltözni. Az adatok alapján a legerősebb röghöz kötő tényező a vagyoni helyzet, azaz a legrosszabb anyagi helyzetben élők gondolták úgy, hogy hajlandóak lennének elköltözni. Más településre való költözési hajlandóság az egyes életkori csoportokban 8. ábra 100% 80% 60% 77% 66% 3% 41% % 40% 20% 23% 34% 48% 9% 4% 0% felett Teljes minta nem költözne költözne Adatok forrása: TÁRKI Omnibusz (saját kutatás) Végezetül érdemes még egy pillantást vetni az összesített rangsorra, ahol nem vettük figyelembe azt, hogy jelenleg ki hol lakik. Ennek alapján az ország nyugati felének nagyvárosai, a budapesti agglomeráció, a külső kerületek, illetve a nyugati kisvárosok a leginkább elfogadott/vágyott lakóhelyek ma Magyarországon. (Nem feledve természetesen azt, hogy az emberek többsége helyben, vagy a lakóhelyéhez közel maradna, amit egyébként a konkrét adatok is igazolnak )

14 Az egyes településtípusok összesített sorrendje (Aszerint hogy a teljes mintában mennyire szívesen költöznének oda az emberek, 1-4 válaszkategóriák átlaga, ahol az 1-es jelenti az egyáltalán nem, míg a 4-es a teljes mértékben válaszokat) 9. ábra Nagyváros az ország nyugati felén Budapesti agglomeráció Budapest külső kerülete Kisváros az ország nyugati felén Falu az ország nyugati felén Budapest belvárosa Nagyváros az ország keleti felén Kisváros az ország keleti felén Falu az ország keleti felén Adatok forrása: TÁRKI Omnibusz (saját kutatás) FORRÁSOK Bálint Lajos, Gödri Irén (201) Belföldi vándorlás, in Monostori Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (201) (szerk.): Demográfiai portré 201. KSH NKI, Budapest: KSH (2012) a belföldi vándorlás főbb folyamatai,