Könyvelés, adózás. Aktuális!!! A S Z Á M T A R T A L M Á B Ó L

Átírás

1 Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 01. szám Január Magáncélú telefonhasználat Új előírás január 1-jétől. Ha a cégtelefon ingyenes használatát a telefonszolgáltató biztosítja dolgozóinak, a magáncélú használat szokásos piaci értékét vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százalékát kell magáncélú használat értékének tekinteni. [Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. (12) bekezdésében.] Változás január 1-jétől. Ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20 százalékát mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. (Korábban átalánydíjas konstrukcióval elkerülhető volt az adó.) A kifizető tehát választhat a magáncélú telefonhasználat értékének tételes elkülönítése és a között, hogy az őt terhelő kiadás 20 százaléka után fizeti meg az adót. [Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. (12) bekezdésében.] A S Z Á M T A R T A L M Á B Ó L évi változás a személyi jövedelemadózásban évi változás a általános forgalmi adóban évi változás a társasági és osztalékadóban évi változás az adózás rendjéről szóló törvényben Mulasztási bírság Új előírás január 1-jétől. A számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén az alkalmazott felelősségét is megállapíthatja az adóhatóság (nemcsak az adózóét). A törvénysértő alkalmazottal szemben minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírság szabható ki. A számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség megsértését, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazását 1 millió forintig terjedő bírság fenyegeti (a korábbi 200 ezer forint helyett), függetlenül attól, hogy magánszemély vagy más adózóról van szó. Az adóhatóság e bírság kiszabásánál is köteles mérlegelni például a mulasztás súlyát, gyakoriságát. 7 Közlemény az alkalmazható üzemanyagárakról Aktuális!!! A kifizető és a magánszemély adókötelezettségei Új előírás január 1-jétől. A jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. A kifizető az adóévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a magánszemély részére, és az igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Kifizető hiányában a magánszemély a jövedelmet és az adót saját nyilvántartás alapján köteles megállapítani. A kifizető által kiadott igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, továbbá a magánszemély által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetve az értékpapír megszerzésére fordított kiadást. Ennek során alkalmazni kell az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre előírt rendelkezéseket is.[lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B (7) bekezdésében.] A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemélynek a kifizető által kiállított bizonylatok, igazolások, illetve az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről benyújtandó bevallásában kell bevallania, és az adót a kifizető által levont adó (adóelőleg) figyelembevételével az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. [Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B (8) bekezdésében.] A kifizető a jog alapítását követően - az adóévet követő január 31-éig - magánszemélyenként köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza). [Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B (9) bekezdésében.] Könyvelés, adózás Hírlevél 1

2 Néhány fontosabb változás a 2008 évi személyi jövedelemadózásban: Az adójóváírás teljes összegben évi 1 millió 250 ezer forint jövedelem alatt számolható el, az ezt meghaladó jövedelemrészt 9 százalékkal kell fogyasztani, vagyis a korábbi 2 millió 100 ezer forint helyett 2 millió 762 ezer forint jövedelemhatárig számolható el. A reklámajándék adómentessége megszűnt. A munkáltató által a munkavállalónak juttatott meleg étkeztetés havi adómentes része 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány havi adómentes határa 5 ezer forintról 6 ezer forintra emelkedik. A munkáltató által adott iskolakezdési támogatás nem 20 ezer forintig, hanem a havi minimálbér 30 százalékáig adómentes. Új intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, amelyre az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez hasonló mentességi szabályok érvényesek. A csereügyletből származó jövedelem tőkejövedelemnek minősül, és 25 százalékos adóval adózik. A tb-szabályok szerint nem biztosítottnak juttatott termék, szolgáltatás nem számít természetbeni juttatásnak, ha tevékenység, kötelezettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke. Nem minősül természetbeni juttatásnak a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézeti törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, valamint - ahogy eddig - a bármire felhasználható utalvány. Ha a magáncélú telefonhasználatot nem lehet elkülöníteni, akkor a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékát kell a magáncélú használat értékének tekinteni. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adóját a munkáltatónak az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell teljesítenie, azaz június 12-én bevallania, illetve megfizetnie. Ha a munkáltató, a bér kifizetője olyan (például természetbeni) jövedelmet juttat, amelyből nem tud adóelőleget levonni, és a levonandó adóelőleget nem tudja a magánszemélyre ráterhelni, a kiállított jövedelemigazoláson jeleznie kell, hogy nem vont le előleget. Az egyéni vállalkozó meghatározott esetekben legfeljebb 50 millió forint vállalkozói adóalap után csak 10 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót fizet. A 10 százalékkal adózó vállalkozói adóalap 6 százalékát az egyéni vállalkozó köteles a belföldi pénzforgalmi bankszámláján fennálló követeléseiből az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatni. A lekötött összeget legfeljebb a lekötés adóévét követő négy adóévben beruházásra, felújításra kell költeni, vagy költségként legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott, korábban munkanélküli vagy pályakezdő foglalkoztatása miatt elszámolt kiadásra, illetve pénzügyi intézménytől felvett hitel (pénzügyi lízing) törlesztésére fordítható. Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó társas vállalkozássá alakulása esetén az átalakulás napjára megállapított adó soron kívüli megfizetése és bevallása helyett az egyéni vállalkozó éves bevallásában teljesítheti adókötelezettségét. Az egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói jövedelmének 25 százaléka helyett annak 50 százaléka erejéig képezhet fejlesztési tartalékot (az évi 500 millió forint felső korlát megmaradt). Kisvállalkozói kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a beruházás elsődlegesen mezőgazdasági termelést szolgál. Megszűnik az egyéni vállalkozó internethasználatának évi 60 ezer forintos költségelszámolási korlátja: ha a magánszemély telephelye a lakásán van, az internetköltségnek 50 százaléka minősül költségnek, ha a telephely nem a lakáson van, akkor az egésze. A kifizető és a magánszemély adókötelezettségei Új előírás január 1-jétől. A jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. A kifizető az adóévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a magánszemély részére, és az igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Kifizető hiányában a magánszemély a jövedelmet és az adót saját nyilvántartás alapján köteles megállapítani. A kifizető által kiadott igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, továbbá a magánszemély által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetve az értékpapír megszerzésére fordított kiadást. Ennek során alkalmazni kell az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre előírt rendelkezéseket is.[lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B (7) bekezdésében.] A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemélynek a kifizető által kiállított bizonylatok, igazolások, illetve az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről benyújtandó bevallásában kell bevallania, és az adót a kifizető által levont adó (adóelőleg) figyelembevételével az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.[lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B (8) bekezdésében.]!!!! A kifizető a jog alapítását követően - az adóévet követő január 31-éig - magánszemélyenként köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza). [Lásd az 1995/CXVII. törvény 77/B (9) bekezdésében.] Néhány fontosabb változás a 2008 évi általános forgalmi adóban: Termékértékesítés Változás január 1-jétől. Az áfatörvény a korábbinál is általánosabban határozza meg a termékértékesítés fogalmát. E szerint termékértékesítés - a birtokba vehető dolog átengedésén túl - mindazon ügylet, termékeladás, amely a szerzőt birtokba vehető dolog tulajdonossává teszi (így például a kisajátítás is a kisajátított termék értékesítése). [Lásd az áfatörvény 9. -ában.] Könyvelés, adózás Hírlevél 2

3 Ellenérték fejében történő termékértékesítésnek csak a nem tárgyi eszköz termékek felhasználása minősül, feltéve, hogy azt adólevonásra nem jogosító tevékenység érdekében használják fel. Nemcsak az átalakítást, hanem a kitermelést, előállítást, megmunkálást, vásárlást, importálást követő felhasználás is ellenérték fejében történő termékértékesítés, ha a termék más adóalanytól történő beszerzése esetén levonási jog nem illetné meg a felhasználót. Ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül ezentúl a közcélú adomány, a kötelespéldány, az ellenérték nélkül törvényi kötelezettség alapján történő termékátadás és az önkormányzatok, kistérségi társulások egymás közötti vagyonátadása, feltéve, hogy az adóalany részben vagy egészben levonhatja a termékhez kapcsolódó áfát.[lásd az áfatörvény aiban.] Nem változott. Továbbra sem minősül termékértékesítésnek az áruminta és a kis értékű termék ingyenes átengedése.[lásd az áfatörvény 11. (3) bekezdésében, , 9. pontjaiban.] Szolgáltatás nyújtása Változás január 1-jétől. A szolgáltatásnyújtónak ezentúl adóznia kell az ingyenesen nyújtott szolgáltatásai után is, ha ehhez kapcsolódóan az adóalanyt levonási jog illette meg. Ilyen például a törvény, kormányrendelet alapján vagy közcélú adományként nyújtott ingyenes szolgáltatás.[lásd a törvény 14. -ában.] Áfafizetési kötelezettség Változás január 1-jétől. Az adófizetési kötelezettséget ezentúl a teljesítés ténye keletkezteti. Teljesítésről akkor lehet beszélni, amikor az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (korábban - külön rendelkezés hiányában - a Ptk. szerinti teljesülés volt az alap). Adófizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a számlát kibocsátották, függetlenül attól, ténylegesen volt-e teljesítés. (Igaz, ha nem volt, s ezt az adóalany bizonyítani tudja, nem kell megfizetni az adót.) A fizetendő adót ebben az esetben a számlakibocsátáskor kell megállapítani. Számlakibocsátás alapján csak a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy, szervezet kötelezett áfa fizetésére, feltéve, hogy a törvény egyéb rendelkezései szerint ő a kötelezett. Nem az értékesítőt, szolgáltatásnyújtót terheli az áfa, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy bár számlát bocsátott ki, teljesítés nem történt, vagy történt ugyan, de nem ő teljesített, hanem más. [Lásd az áfatörvény aiban.] Részletfizetés, időszakos elszámolás Változás január 1-jétől. Megszűnik a folyamatos termékértékesítés, szolgáltatás fogalma (ez jellemzően a közműszolgáltatásokra volt használatos), helyette bekerült a törvénybe a részletfizetés, illetve a határozott időtartamra szóló elszámolás kategóriája. (A zárt végű pénzügyi lízing utáni adófizetési kötelezettségre előírt szabályok viszont nem változtak.) Ezen esetekben akkor keletkezik az adófizetési kötelezettség, amikor az adott részlet vagy elszámolás megtérítése esedékessé válik. A 12 hónapot meghaladó időtartamhoz kötődő részlet vagy elszámolás esetén azonban részben már a 12. hónap utolsó napján is beáll az adófizetési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy függetlenül a részletfizetés, elszámolás 12 hónapon túli időtartamától, a 12 hónapra arányosan eső áfát be kell fizetni.[lásd az áfatörvény aiban.] Ingatlan-bérbeadás Nem változott. Az ingatlan-bérbeadás, vagyis a bérleti díj főszabály szerint áfamentes, s a bérbeadáshoz köthető beszerzések áfája sem vonható le. Továbbra is el lehet térni e főszabálytól, vagyis az adóalany választhatja az áfakötelezettséget, a vele járó levonási joggal. E döntéstől az áfakötelezettség választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Ilyenkor a bérleti díj után a bérbeadó köteles az áfát felszámítani és befizetni (a fordított adózás az ingatlan-bérbeadásra nem terjed ki). A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatásra, a közlekedési eszközök elhelyezésére, parkolására szolgáló ingatlanok, továbbá az ingatlannal tartósan összekötött gépek, egyéb berendezések, valamint a széf bérbeadása adóköteles. [Lásd az áfatörvény 86. (1) l) pontjában, (2) bekezdésében, 88. -ában.] Adókötelessé tétel Változás január 1-jétől. Az adóalany választhat, hogy ingatlanügyletei egészére vagy ezen belül csak az ingatlan-bérbeadásaira jelentkezik be az áfa alá. Az ügyletcsoportokon belül azonban ezentúl nem választhat eltérő adózási módot (azaz a választott adókötelezettség az adóalany minden értékesítésére, illetve minden ingatlan-bérbeadására azonos kell hogy legyen).[lásd az áfatörvény 88. -ában.] Fordított adózás Új előírás január 1-jétől. A fordított adózás szabályai kiterjednek egyebek között az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, karbantartási tevékenységre, az adós és hitelező közötti értékesítésre, a felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalany egyes értékesítéseire, illetve azokra az ingatlanértékesítésekre, amelyek főszabály szerint - adólevonási jog nélkül - adómentesek ugyan (mint nem új beépített ingatlan, építési telek kivételével a földterület), de az értékesítő adóalany adókötelezettséget választott rájuk. Ezekben az esetekben a fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha az ügylet szereplői olyan belföldi adóalanyok, akik áfafizetésre kötelezettek. A termékek közül a fa- és az akkumulátorhulladékok ezentúl nem tartoznak a fordított adózási körbe. [Lásd az áfatörvény ában, 6. mellékletében.] A fizetendő adó megállapításának időpontja eltér az ügylet teljesítése időpontjától. Az áfát az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételének időpontja, az ellenérték megtérítésének időpontja és a teljesítést követő hónap 15. napja közül arra kell megállapítani, amelyik a leghamarabb bekövetkezik.[lásd az áfatörvény 60. -ában.] Fordítottan adózó evás Új előírás január 1-jétől. Ha evás adóalany fordított adózás alá tartozó ügyletnek vevőként szereplője, az áfát neki kell bevallania, megfizetnie. Nem akadálya a fordított adózásnak, ha az eladó evás. [Lásd az áfatörvény 142. (4), 264. (6) bekezdéseiben.] Könyvelés, adózás Hírlevél 3

4 Egyéb adókötelezettségek Változás január 1-jétől. Az adóhatóság a vevőtől kezesként akkor is követelheti az áfát (feltéve, hogy a vevő adóalany), ha az ellenérték megfizetettnek minősül ugyan, de azt túlnyomórészt nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítették ki.!!! Úgynevezett láncértékesítési ügyletben, illetve közvetített szolgáltatások esetén a láncügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások tagjainak a felelőssége egyetemleges. [Lásd az áfatörvény aiban.] Számlázás, bizonylatolás Változás január 1-jétől. A számlát a teljesítésig, de legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell bocsátani. Ugyanazon eladó és vevő között az azonos adómegállapítási időszak teljesítéseiről is kibocsátható gyűjtőszámla, ha a felek erről előzetesen megállapodtak. Ekkor a számlát legkésőbb az adómegállapítási időszak utolsó napjától számított 15 napon belül kell kibocsátani. Gyűjtőszámla nem adóalany vevő számára is kiállítható. Az adóalany dönthet úgy is, hogy vásárlóinak nyugta helyett - a törvényben meghatározott adattartalmú - egyszerűsített adattartalmú számlát ad. Ha minden vásárló ilyet kap tőle, nem kell pénztárgépet használnia. Egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki akkor is, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye másik uniós tagállam vagy harmadik ország területén található. Minden olyan, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó, sorszámozott okirat, amely az eredeti sorszámozott számla adattartalmát, a benne szereplő összeget módosítja, számlának tekintendő. Számla papíron és elektronikusan egyaránt kiállítható, nyugta viszont csak papíron. A szerencsejáték-szolgáltatások közül csak a sorsolásos játékok mentesülnek a nyugtaadás alól, azaz nyugtát kell adni például a játékkaszinóban nyújtott szolgáltatásokról is.[lásd az áfatörvény aiban.] Visszaigénylés Változás január 1-jétől. Áfa akkor igényelhető vissza, ha az áfatöbblet egy-egy adómegállapítási időszakban eléri vagy meghaladja havi bevalló adóalanyok esetében az 1 millió forintot, negyedévesek esetében a 250 ezer forintot, éves bevallók esetében az 50 ezer forintot. A negatív áfakülönbözetek a tárgyidőszaki értékhatárokig göngyölíthetők. A potenciálisan visszaigényelhető adó összegét csökkenteni kell a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével, amit az adóalany nem igényelhet vissza, és köteles a soron következő adómegállapítási időszakára továbbgörgetni. A megfizetettségi feltételt csak az adó áthárításával járó ügyletekre kell alkalmazni, ezzel szemben a termék közösségen belüli beszerzésére, a termékimportra, a fordított adózás alá eső ügyletekre nem, s az olyan szolgáltatások esetében sem, ahol a szolgáltatás igénybevevője köteles megfizetni az adót. Jogutódlás nélküli megszűnés esetén a megszűnő minden feltétel nélkül visszaigényelheti esetleges áfatöbbletét. Jogutódlással történő megszűnés esetén a megszűnő adóalany csak akkor igényelhet vissza, ha megfelel a főszabály szerinti feltételeknek. Ha nem, a negatív adókülönbözettel a jogutód rendelkezik, s azt vissza is igényelheti (ha egyáltalán visszaigényelhet áfát). Azok, akiknek a évet érintő utolsó bevallási időszakukban általánosforgalmiadó-többletük volt, és azt 2008-ban igényelik vissza, a visszaigénylésre jogosító új összeghatárokat kell alkalmazniuk.[lásd az áfatörvény 131., aiban, 261. (6) bekezdésében.] Néhány fontosabb változás a 2008 évi társasági és osztalékadóban: Az adómódosító törvény kihirdetésének napjától Kedvezmények esetében a nyilvántartott adótartozáson nettó adótartozást kell érteni, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati vagy az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel január 1-jétől Fejlesztésre az adózás előtti nyereség 50 százaléka tartalékolható (a korábbi 25 százalék helyett). Ha kapcsolt vállalkozás részére nem szokásos piaci áron juttatnak természetben osztalékot, akkor erre a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A társaságiadó-kulcs - feltételekkel - 50 millió forint adóalapig 10 százalék. Ismét igényelhető fejlesztési adókedvezmény a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházáshoz és a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, széles sávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz szeptember 1-jétől Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházáshoz igényelhet fejlesztési adókedvezményt a jegyzett tőke emelését követően kibocsátott részvényeket szabályozott piacra első ízben bevezető adózó (feltéve, hogy ezt a szabályt az Európai Bizottság jóváhagyja). Értékcsökkenési leírás Változás január 1-jétől. Az adóalapban csak a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében maradványértéken nyilvántartott eszköz értékcsökkenési leírása érvényesíthető. E szabály alól kivétel az épület, építmény értékcsökkenési leírása. [Lásd az 1996/LXXXI. törvény 1. melléklet 4. pontjában.] Könyvelés, adózás Hírlevél 4

5 Fejlesztési tartalék Változás január 1-jétől. A fejlesztési tartalék felhasználható műemlék épülettel, építménnyel és helyi egyedi védelem alatt álló épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházásra is, függetlenül attól, hogy ezek a számviteli szabályok szerint milyen értéken vannak nyilvántartva. [Lásd az 1996/LXXXI. törvény 7. (15) és az adómódosító törvény 469. (1) bekezdéseiben.] Változás január 1-jétől. Az adózás előtti nyereség 25 százaléka helyett az 50 százaléka különíthető el adómentesen fejlesztési tartalékként.[lásd az 1996/LXXXI. törvény 7. (1) f) pontjában.] Nem változott. Adóévenként legfeljebb 500 millió forint fejlesztési tartalék képezhető. [Lásd az 1996/LXXXI. törvény 7. (1) f) pontjában.] Néhány fontosabb 2008 évi változás az adózás rendjéről szóló törvényben Előtársasági foglalkoztatás Új előírás január 1-jétől. Az előtársaság a társasági szerződés ellenjegyzése, közokiratba foglalása napján kezdődő biztosítási jogviszonyokat és a biztosítottak adatait adószám nélkül, papíron köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. Amint megkapta az adószámát, nyolc napon belül meg kell ismételni a bejelentést, az adószám és a korábbi bejelentés iktatószámának megjelölésével. [Lásd a 2003/XCII. törvény 16. (9) bekezdésében.] TEÁOR'08, új szakmakódszámok Új előírás január 1-jétől. A tevékenységi körök új osztályozására (TEÁOR'08), illetve az új szakmakódjegyzékre átállás szabályai mások az automatikusan átfordítható és automatikusan át nem fordítható tevékenységi körök esetében. Az új osztályozási rendszerre való áttérés miatti cégbírósági változásbejegyzési kérelem - egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói igazolvány - tartalmának módosítása illetékmentes.[lásd a 2003/XCII. törvény 16. (3) d), 17. (3) f) pontjaiban, 181. (5) bekezdésében és az adómódosító törvény ában.] Nem változott ban az adókötelezettségekre - a jövedéki adók kivételével - a szeptember 30-án érvényes KSHosztályozások érvényesek. [Lásd a 2003/XCII. törvény 176. (13) bekezdésében.] Osztalékfizetési bizonylat Változás január 1-jétől. Az osztalék kifizetésekor kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a kifizetés évét is. [Lásd a 2003/XCII. törvény 46. (9) bekezdésében.] Beszámoló megküldése az APEH-nak Új előírás január 1-jétől. Az adózóknak az elektronikus adóbevallásukhoz a beszámolójukat is csatolniuk kell. A bevallás kizárólag az adó megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. [Lásd a 2003/XCII. törvény 1. melléklet I/B/2. d) és 6. melléklet 1. pontjaiban.] Havi adó- és járulékbevallás Változás január 1-jétől. A kifizetőnek és a munkáltatónak a havi adó- és járulékbevallásában adatot kell szolgáltatnia az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről is. [Lásd a 2003/XCII. törvény 31. (2) 5-6. pontjaiban.] A havi adó- és járulékbevallásban a Start Plusz és a Start Extra kártyával foglalkoztatott biztosítottaknál szerepeltetni kell a bruttó munkabér alapján számított 0 százalékos járulékkötelezettség alapját, illetve a 15 vagy 25 százalékos járulékkötelezettség alapját és összegét. [Lásd a 2003/XCII. törvény 31. (2) 23. pontjában.] Önellenőrzési pótlék Változás január 1-jétől. Elektronikusan benyújtott havi adó- és járulékbevallás esetén a munkáltató, kifizető mentesül az önellenőrzési pótlék megfizetése alól, ha az önellenőrzés a munkáltató, kifizető érdekkörén kívüli okok miatt válik szükségessé (például ha a kifizető azért kényszerül korrigálni adó- és járulékbevallását, mert a munkavállaló korábban téves nyilatkozatot adott).[lásd a 2003/XCII. törvény 168 (7) bekezdésében.] Együttes adóigazolás Változás január 1-jétől. Együttes - közös adó- és vámhatósági - igazolás nemcsak közbeszerzés kapcsán kérhető, hanem bármilyen más eljáráshoz vagy célhoz is. [Lásd a 2003/XCII. törvény 85/A (1) bekezdésében.] Nem változott. Az együttes adóigazolás összesítetten tartalmazza az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozást, illetve azok vagy az egyik hiányát. Az együttes adóigazolás kiállításához szükséges, adó- és vámtartozást érintő adatokat az állami adóhatóság köteles beszerezni a vámhatóságtól, nem az adózó (vagyis csak az adóhatóságtól kell kérni az igazolást). [Lásd a 2003/XCII. törvény 85/A (1) bekezdésében.] Becslés feketefoglalkoztatásnál Új előírás január 1-jétől. Ha az adóhatóság az ellenőrzése során be nem jelentett foglalkoztatotta(ka)t talál, azt kell vélelmeznie, hogy legalább háromhavi foglalkoztatás után, legalább a minimálbérre vetítve nem vallották be és nem fizették meg az adókat és járulékokat. Ha ez az elévülési időn belül ismétlődik, az adóhatóság a két ellenőrzés közötti teljes időtartamra vélelmezi a Könyvelés, adózás Hírlevél 5

6 mulasztást, s úgy veti ki az adót, illetve járulékokat. Az adózónak mindkét esetben lehetősége van az adóhatósági vélelem megdöntésére. [Lásd a 2003/XCII. törvény 108. (8) bekezdésében.] Folyamatos teljesítés Új előírás január 1-jétől. A jövőbeni ügyletek közül az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül folyamatos teljesítésűnek, amely legalább hat hónapra köttetett vagy jött létre, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítenek. [Lásd a 2003/XCII. törvény pontjában.]!!!! Levonási kötelezettség megsértése Változás január 1-jétől. Adóelőleg, adó, járulék elmulasztott vagy jogszabálysértő megállapítása, illetve levonása esetén az adóhiány a magánszemélyt (alkalmazottat) terheli, a jogkövetkezmények pedig a munkáltatót (kifizetőt). Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta az adóelőleget, adót vagy a járulékot, de ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget, az adóhiány is őt terheli, nem a magánszemélyt (alkalmazottat). [Lásd a 2003/XCII. törvény 170. (6) bekezdésében.] Mulasztási bírság Új előírás január 1-jétől. A számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén az alkalmazott felelősségét is megállapíthatja az adóhatóság (nemcsak az adózóét). A törvénysértő alkalmazottal szemben minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírság szabható ki. [Lásd a 2003/XCII. törvény 172. (3) bekezdésében.] Változás január 1-jétől. A mulasztási bírság maximuma magánszemély adózók esetén a korábbi 100 ezer forintról 200 ezer forintra, más adózók esetén a korábbi 200 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik. [Lásd a 2003/XCII. törvény 172. (1) bekezdésében.] A számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség megsértését, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazását 1 millió forintig terjedő bírság fenyegeti (a korábbi 200 ezer forint helyett), függetlenül attól, hogy magánszemély vagy más adózóról van szó. Az adóhatóság e bírság kiszabásánál is köteles mérlegelni például a mulasztás súlyát, gyakoriságát. [Lásd a 2003/XCII. törvény 172. (2) bekezdésében.] A mulasztási bírság felső határának többszörösét kitevő mulasztási bírság a havi adó- és járulékbevallás, a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint az üzletlezárás foganatosítását megakadályozó adózó esetére korlátozódik, az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése a továbbiakban nem tartozik ebbe a körbe. [Lásd a 2003/XCII. törvény 172. (4)-(5), (9) bekezdéseiben.] EVA változások Áfafizetési kötelezettség Változás január 1-jétől. Az evaalanynak is áfát kell fizetnie, ha termékértékesítéskor, illetve szolgáltatásnyújtáskor a fordított adózást kell alkalmaznia. (A fordított adózás azt jelenti, hogy az áfát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti.) Az evaalanynak ezt az áfát az adóévre vonatkozó bevallásban kell megállapítania, bevallania és a bevallásbenyújtás határidejéig megfizetnie. Ha az evaalany olyan terméket értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre az áfatörvény fordított adózást ír elő, a kibocsátott bizonylaton az evaalany nem számíthat fel áfát. Fordított adózás vonatkozik például a közvetített szolgáltatásra, az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásra (ingatlanközvetítői, -szakértői szolgáltatás, valamint építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatás), a személyszállításra, a Közösségen belüli fuvarozásra, a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásra, szakértői értékelésre, valamint azon ügyletekre, amikor az evaalany olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek a teljesítési helye az, ahol az igénybevevő gazdaságilag letelepedett (például reklámszolgáltatások, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, termék bérbeadása). Ugyancsak áfát kell fizetnie az evaalanynak, ha áfaalanytól ingatlant vesz (akkor is, ha az anyagokat és egyéb termékeket az evaalany bocsátotta rendelkezésre), ha belföldi ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, karbantartási, javítási, átalakítási, takarítási, bontási szolgáltatást vesz igénybe, ha fémet, hulladékot szerez be, s ha felszámolás alatt állótól 100 ezer forint értéket meghaladó értékben terméket vesz. [Lásd a 2002/XLIII. törvény 16. -ának (2) bekezdésében.] Nem változott. Az evaalanynak az áfatörvénynek a jogutódlással való megszűnésre vonatkozó szabályait kell alkalmaznia. Ez azt jelenti például, hogy az evát választó adózóknak a bejelentkezés évében áfát kell fizetniük a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszközök után. Meg kell fizetni az áfát azon eszközök után is, amelyeket az adózó az evaválasztással egyidejűleg vagy evaalanyisága alatt kivon bevételszerző tevékenysége alól. [Lásd a 2002/XLIII. törvény 16. -ának (1)-(3), (6) bekezdéseiben.] Nyilvántartási kötelezettség Változás január 1-jétől. Az evaalanynak sem kell a bizonylaton - például számlán - magyar nyelven feltüntetnie az adatokat. [Lásd a 2002/XLIII. törvény melléklet 1. pontjában.] Könyvelés, adózás Hírlevél 6

7 Az alkalmazható üzemanyagárakról Közlemény az alkalmazható üzemanyagárakról A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított évi CXVII. törvény 82. (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni február 1-je és február 29-e között alkalmazható üzemanyagárak: Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz 289 Ft/l 295 Ft/l 312 Ft/l 186 Ft/l január1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz 294 Ft/l 298 Ft/l 316 Ft/l 180 Ft/l Könyvelés, adózás Hírlevél 7