KUTATÁSMÓDSZERTAN. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet MSc képzés (GTGKG251ML)

Átírás

1 KUTATÁSMÓDSZERTAN Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet MSc képzés (GTGKG251ML)

2 Tárgyjegyző: Sáfrányné Dr. Gubik Andrea, egyetemi docens Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a kutatómunkájuk önálló megszervezésére (kutatási terv, koncepció elkészítése, szakirodalom gyűjtése), kutatási és elemzési módszerek, technikák alkalmazására. Számonkérés módja: aláírás-gyakorlati jegy Kreditpont: 4

3 Kötelező irodalom: Majoros, P. (2006): A kutatásmódszertan alapjai: Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Perfekt Kiadó, Budapest (ISBN ) Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest oldal, (ISBN ) Ajánlott irodalom: Elster, J. (2001): A társadalom fogaskerekei: Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban, Osiris Kiadó, Budapest (ISBN ) Howard, K., Sharp, J. A. (1994): The Management of a Student Research Project, Aldershot, Gower Publishing, (ISBN ) Majoros, P. (2011): Tanácsok, tippek, trükkök nem csak szakdolgozatíróknak, avagy a kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest (ISBN ) Mason, J. (2005): A kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Budapest (ISBN )

4 I. BEVEZETÉS A TUDOMÁNYOS VIZSGÁLÓDÁSBA A társadalomtudományi kutatás a társadalmi lét szisztematikus megfigyelése azzal a céllal, hogy összefüggéseket fedezzünk fel a megfigyelt dolgokban, és értelmezzük azokat.

5 1. Az emberi megismerés Hagyomány szerepe a megismerésben Tekintély szerepe a megismerésben A hétköznapi megismerés hibái A tudományos megismerés jellemzői

6 1. Az emberi megismerés A tudományos megismerés jellemzői: Racionalitásra, objektivitásra törekszik Kritikai alapállás Tervszerűség, szisztematikusság, módszeresség Pontosságra, koherenciára törekvés Kollektivitás

7 2. Társadalmi szabályszerűségek A társadalomtudományi kutatást elsősorban az különbözteti meg a természeti jelenségek vizsgálatától, hogy elsősorban nem megváltoztathatatlan szabályokat és törvényeket vizsgál, hanem olyan szabályszerűségeket, amelyek megléte bizonyos valószínűséggel előrevetítheti egyes történések bekövetkeztét.

8 3. A társadalomtudományi kutatás megközelítései Idiografikus nomotetikus kutatás Induktív deduktív kutatás Kvalitatív kvantitatív kutatás

9 4. Az okság alapvető követelményei Idiografikus magyarázat: Hihetőség és elfogadhatóság A többi lehetséges magyarázatot komolyan fontolóra vettük, de azok nem állták ki a próbát Nomotetikus magyarázat - Lazarsfeldparadigma: Az ok időben megelőzi az okozatot A vizsgált változók között tapasztalati együttjárás van Két változó között megfigyelt empirikus összefüggést nem lehet valamely harmadik változó hatásával megmagyarázni.

10 II. A MEGISMERÉSI FOLYAMAT FELÉPÍTÉSE 1. Kutatási terv Lényege Mit akarunk megtudni? Hogyan deríthető ki a legjobban? Mi értelme van az elvégzett munkának? Kutatási célok Felderítés Leírás Magyarázat

11 Elemzési egységek Egyének Csoportok Szervezetek Társadalmi produktumok Az idődimenzió Keresztmetszeti vizsgálatok Longitudinális vizsgálatok Trendvizsgálat Kohorszvizsgálat Panelvizsgálat A vizsgálat térbeli elhelyezése

12 Hogyan tervezzük meg a kutatást? Lépések: Kezdő lépések Konceptualizálás A kutatási módszer megválasztása Operacionalizálás Populáció és minta Megfigyelés Adatfeldolgozás Elemzés Felhasználás

13 A kutatási tervezet Probléma vagy cél Pontosan mi az, amit vizsgálni akar? Miért érdemes vizsgálni? Van-e gyakorlati jelentősége a javasolt vizsgálatnak? Gyarapítja-e tudományos alapismereteinket, hozzájárul-e például társadalomtudományi elméletek megfogalmazásához? Szakirodalmi áttekintés Mit mondtak a témáról mások? Milyen elméletek foglalkoznak vele, és mit mondanak azok róla? Milyen kutatások folytak korábban? Az eddigi eredmények egybehangzók vagy ellentmondanak egymásnak? Vannak-e olyan hibák, hiányosságok az eddig született kutatásokban, melyeket orvosolni tudna? A vizsgálat alanyai Kiknek vagy miknek a vizsgálatával kíván adatot gyűjteni? Határozza meg a vizsgálat tárgyait általában, elméletileg, továbbá konkrétan is; pontosítsa, hogy az alapsokaságból kik érhetők el, és hogy hogyan akarja őket elérni. Helyénvaló-e mintavételt alkalmazni? Ha igen, milyen mintát tervez? Ha előfordulhat, hogy kutatása hatással lesz a vizsgálat alanyaira, hogyan biztosítja, hogy a kutatás ne sértse őket? Mérés Melyek a kutatás legfontosabb változói? Hogyan definiálja és hogyan méri őket? Ezek a definíciók és mérési eljárások a korábbi hasonló témájú kutatásokat követik (ez mellesleg rendjén való), vagy eltérnek azoktól? Ha elkészítette már a saját mérőeszközét (a kérdőívet például), vagy másoktól átvett mérőeszközt akar használni, érdemes ennek egy példányát függelékként a tervezethez csatolni.

14 A kutatási tervezet Adatgyűjtési módszerek Hogyan zajlik a tényleges adatgyűjtés? Kísérletet vagy kérdőíves felvételt tervez? Végez-e terepkutatást, vagy már meglévő statisztikák másod, elemzésére akar összpontosítani? Elemzés Jelezze, hogy milyen típusú elemzést akar végezni. Ha konkrét elemzési el járásokra gondol lépésenkénti regresszióra, faktorelemzésre stb., ezt közölheti. Ennél fontosabb az elemzés céljának és logikájának részletes kifejtése. Precíz leírásra törekszik? Meg akarja magyarázni, miért vannak a dolgok úgy, ahogyan vannak? Valamely sajátosságban mutatkozó eltéréseknek akarja magyarázatát adni? Melyek az elemzésnél szóba jöhető magyarázó változók, és hogyan fogja ellenőrizni, hogy megfelelően magyarázzák-e a különbségeket? Határidők Sokszor érdemes rögzíteni az egyes kutatási fázisok határidőit; ha a tervezetben nem is, legalább a magunk számára. Ha nem állítjuk össze a kutatás lépéseinek menetrendjét, vagy ha nem tartjuk ehhez magunkat, a végén bajba kerülhetünk. Költségvetés Ha a kutatás költségeire valakitől pénzt kér, költségvetést kell készítenie, amiből kiderül, mire megy a pénz. Nagy, drága kutatások költségvetésében olyan kategóriák szerepelnek, mint személyi kiadások, eszközök, dologi kiadások, egyéb költségek, pl. telefon és posta. De az olyan szerényebb fajta kutatásnál is, amit az ember maga finanszíroz, érdemes egy kis időt rászánni, hogy végiggondoljuk, milyen kiadásaink lesznek: irodai eszközök, fénymásolás, telefonok, közlekedés és így tovább.

15 2. Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés A mérés terjedelme és az elérendő precizitás A változók és attribútumaik meghatározása A mérés minősége Hitelesség, Megbízhatóság, Érvényesség

16 3. Indexek, skálák, tipológiák Indexek Skálák Thurstone-skálák, Likert skála, Szemantikus differenciálskála, Guttmanskálák Tipológiák

17 4. A mintavétel logikája Valószínűségi mintavétel Egyszerű véletlen mintavétel Szisztematikus mintavétel Rétegzett mintavétel Csoportos mintavétel Többlépcsős csoportos mintavétel Nem valószínűségi mintavétel Egyszerűen elérhető alanyok Szakértői kiválasztás Hólabda módszer Kvótás mintavétel

18 III. A MEGFIGYELÉS MÓDJAI

19 1. Kísérletek Az oksági folyamatok kontrollált vizsgálatának eszköze Ellenőrzött körülmények Laboratóriumban vagy természetes közegben Kontroll

20 2. Kérdőíves vizsgálatok A kérdőívszerkesztés technikája (Feleletválasztós kérdés, Sorbarendezési kérdés, Számszerű adatra, tényre vonatkozó kérdés, Feltételes kérdés, Ugró utasítások, Táblázatos kérések) A kérdőíves vizsgálatok alapszabályai Érthetőség A kérdések sorrendje Kérdések típusa Tagadó és sugalmazó kérdések Válasz megtagadása Társadalmi környezet és időpont Bizalmatlanság Hosszúság Külalak, instrukciók Próbakérdezés Az ismétlődő kérdések azonos struktúrában legyenek Alkalmazzunk csoportképző ismérveket Hibaforrások

21 2. Kérdőíves vizsgálatok A kérdőívek típusai Kérdőívfelvétel kérdezőbiztossal Önkitöltős kérdőívek Kérdőívfelvétel telefonon Szempontok a típus megválasztásánál Költségek Időszükséglet Válaszadási arány Kérdések jellege Értelmezhetőség Megbízhatóság

22 3. Kvalitatív terepkutatások A társas viselkedés szisztematikus megfigyelése. Főként természetes körülmények között tanulmányozható, időben nehezen változó jelenségek és folyamatok vizsgálata. A megfigyelő lehetséges szerepei (részvételmegfigyelés; felfedés-rejtve maradás) Szerepválasztások előnyei, hátrányai

23 4. Beavatkozás-mentes vizsgálatok Tartalomelemzés Meglévő statisztikák elemzése Történeti-összehasonlító elemzés

24 Tartalomelemzés A tartalomelemzés a rögzített emberi kommunikációk tanulmányozása. Elemzési egységek Mintavétel Kódolás: adatfelvételi ívekkel Előnyök, hátrányok

25 Meglévő statisztikák elemzése A mások által végzett elemzések saját, más céllal történő használata. Nem másodelemzés. Elemzési egységek eltérhet az eredeti és a saját kutatás során Megbízhatóság, érvényesség Lehetséges források

26 Történeti/összehasonlító elemzés Többnyire kvalitatív módszer, de alkalmaz kvantitatív technikákat is. Nincsenek előre felsorolható lépései. Követelményei

27 5. Értékelő kutatások Valamely társadalmi beavatkozás hatásainak értékelése. Nem önálló módszer, sokféle társadalomkutatási módszer használható fel erre a célra (kérdőíves vizsgálat, kísérlet stb.). A kimenetel mérése Új vagy már létező mérőeszközt válasszunk A környezet jellemzői A beavatkozás mérése A populáció meghatározása A siker/kudarc operacionalizálása Az értékelő kutatás módszerei Kísérlet Kvázi-kísérlet Idősoros elemzések: több időpontban végzett mérés Nem ekvivalens kontrollcsoportok: Létező kontrollcsoport felkutatása, amely hasonló a kísérletihez Párhuzamos idősoros elemzés: Több időpontban végzett elemzés és összevetés kontrollcsoporttal Kvalitatív értékelések Az értékelő kutatás sajátosságai

28 Az interjú Irányított beszélgetés, amely kérdések és válaszok egymásutánjából épül fel. Az interjúk fajtái Formai szempontból Strukturálatlan Strukturált Félig strukturált Interakciók szerint Egyéni Fókuszcsoportos Tartalmi szempontból Mélyinterjú Narratív Etnográfiai Tematikus

29 Az interjú Felkészülés az interjúra Felkészültség a témából Interjúvázlat Tesztelés Az interjú során elhangzottak rögzítésére vonatkozó tervek Mire kell vigyázni az interjú során? Öltözködés Hangulat, bizalom megteremtése Kutatás céljának, interjú vezérfonalának ismertetése, köszönet, válaszok bizalmas kezelése, kutatási eredmények elérhetősége Semleges szerep..

30 7. Az esettanulmány Az esettanulmány kivitelezése Előzetes információgyűjtés Helyszíni terepkutatás A hallottak folyamatos jegyzetelése, rendszerezése Az esettanulmány megírása A környezetelemzés, a probléma háttere Probléma felvázolása, majd alternatív megoldások ismertetése Az alternatív megoldások elemzése, és a legjobb változat kiemelése

31 IV. A KUTATÁSOK ETIKAI KÉRDÉSEI 1. A résztvevőkkel kapcsolatos etikai kérdések A kutatásban való részvétel önkéntes A résztvevők védelme Névtelenség (anonimitás): a válaszadót akkor tekintjük névtelennek, ha nem lehet beazonosítani a válaszokat a választ adó személyekkel. Titkosság: felmérésnél a személyek válaszait azonosítani lehet, a kutató azonban megígéri, hogy nem teszi nyilvánosan. A résztvevők megtévesztése 2. Az adatelemzés és közzététel etikája

32 V. SZAKDOLGOZAT, KUTATÁSI BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSE A dolgozat sikerét meghatározó tényezők A dolgozat eredetisége Elméleti megalapozás Gyakorlati hasznosság Az elmélet és gyakorlat egyensúlya A dolgozat szerkezete Az értékelés szempontjai Stílus és nyelvhelyesség, formai követelmények Általános szerkezeti felépítés A megírás módszerei A tudományos publikációk (folyóiratok) minőségi mutatói

33 VI. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉS Forrástípusok Nyomtatott kiadványok Online források, adatbázisok Néhány módszer az irodalom-feltárás megkönnyítésére A forrásfelhasználás lehetőségei és etikája Az idézés és a hivatkozás szabályai Hivatkozási rendszerek