Rövid távú modell: Aggregált kínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia
Rövid távú ingadozások elmélete
Mit tudunk már és mi kell még a modellhez? A keynesi kereszt segítségével levezettük az IS görbét (árupiac) A likviditás preferencia elméletb l levezettük az LM görbét (pénzpiac) Összeraktuk az IS-LM modellt, amib l levezettük az AD görbét Már csak az aggregált kínálat hiányzik a modellb l
Eddig az aggregált kínálat... Rövid távon az árak ragadósak SRAS vízszintes Hosszú távon rugalmasak LRAS függ leges
Eddig az aggregált kínálat...
Probléma Ragadós bérek modellje Rövid távon nem minden ár változatlan, így SRAS nem lehet vízszintes Vizsgáljuk meg jobban a rövid távú aggregált kínálati görbét!
Aggregált kínálat levezetése Több magyarázata is van a görbe meredekségének, de mind ugyanarra a következtetésre jut a rövid távú aggregált kínálati görbe pozitív meredekség
Aggregált kínálat levezetése Ragadós bérek modellje
Ragadós bérek modellje A nominálbéreket hosszú távú szerz désekben rögzítik nem képesek gyorsan követni a gazdasági feltételek változásait, lassan alkalmazkodnak
Ragadós bérek modellje Mikor megkötik a szerz dést, nem tudják el re, mekkora lesz az árszínvonal Így a nominálbér, amiben megállapodnak W = ωp e ahol ω a tervezett reálbér, P e pedig a várt árszínvonal
Ragadós bérek modellje A vállalatok tájékozódnak a tényleges árszínvonalról ( P), és a reálbér a következ képpen alakul w = W P = ωpe P = ω Pe P vagyis a reálbér akkor különbözik a tervezett l, ha a tényleges árszínvonal eltér a várttól (P P e ) Ha P > P e, akkor a reálbér alacsonyabb a tervezett szintjénél Ha P < P e, akkor a reálbér magasabb a tervezett szintjénél
Ragadós bérek modellje A modell másik feltevése, hogy a munkakereslet határozza meg a foglalkoztatást A munkások annyi munkát kínálnak, amennyit a vállalat hajlandó felhasználni az el re kikötött bér mellett L S = L D
Ragadós bérek modellje A vállalat munkakereslete a reálbért l függ (minél alacsonyabb a reálbér, annál több munkást foglalkoztat): w = W P LD
Ragadós bérek modellje Több munka felhasználásával nagyobb kibocsátásra képes a vállalat. Y = ak α L 1 α
Ragadós bérek modellje
Ragadós bérek modellje - Aggregált kínálat levezetése 1 Tegyük fel, hogy n nek az árak (P 1 -r l P 2 -re) 2 Mivel a nominálbér le van rögzítve a szerz désben, W nem változik 3 Ha P n és W nem változik, akkor a reálbér ( W P ) csökken 4 Alacsonyabb reálbér mellett azonban a vállalatok több munkást képesek alkalmazni (L 1 helyett L 2 -t) 5 Több munkással többet képesek termelni (Y 1 helyett Y 2 -t)
Ragadós bérek modellje Az árszínvonal és a kibocsátás között tehát pozitív irányú kapcsolat van (pozitív meredekség az aggregált kínálati görbe) A várt árszínvonal és a kibocsátás között pedig negatív irányú a kapcsolat (ha P e n, magasabb nominálbérben állapodnak meg, így adott tényleges árszínvonal mellett magasabb a reálbér is, ami alacsonyabb foglalkoztatáshoz és kibocsátáshoz vezet)
Aggregált kínálat levezetése
Levy, Bergen, Dutta, Venable: The Magnitude of Menu Costs: Direct Evidence from Large U.S. Supermarket Chains (1997) Az étlapköltség átlagosan 105.887$ évente Ez a bevétel 0,7 %-a és a nettó prot 35%-a
Alan S. Blinder: On Sticky Prices: Academic Theories Meet the Real World (1994) A vállalatok 10,2%-a egy évnél ritkábban változat árakat 39,3% évente egyszer 15,6% egy év alatt maximum kétszer 1,6% több mint 365 alkalommal
Sok vállalat bizonyos ideig nem változtat árat (magas étlapköltség, vev k megtartása miatt).
Tegyük fel, hogy kétféle vállalat létezik: Rugalmas áras: képesek bármikor árat változtatni Ragadós áras: a várható gazdasági feltételek alapján el re bejelentik az árakat
A vállalatok által tervezett ár két változótól függ: Árszínvonal (P): magasabb árszínvonal esetén magasabbak a vállalat költségei, így többet szeretne kapni a termékéért Aggregált jövedelem (Y ): a magasabb jövedelem növeli a vállalat terméke iránti keresletet, a magasabb kereslet pedig a vállalat által tervezett árat
A rugalmas áras vállalatok az alábbi szabály alapján határozzák meg áraikat: P rugalmas = P + a(y Y n ) ahol a > 0, Y n a természetes (potenciális) kibocsátás.
A ragadós áras vállalatok el re rögzítik az áraikat a várakozásaiknak megfelel en: P ragadós = P e + a(y e Y n ) ahol a > 0, P e és Y e a várt árszínvonal és várt kibocsátás. Az egyszer ség kedvéért tegyül fel, hogy tényleges kibocsátásként a természetes szintet várják (Y e = Y n ), így P ragadós = P e
Legyen a vállalatok s hányada ragadós áras, 1 s hányada rugalmas. Ha az árszínvonal a kétféle vállalat által megállapított ár súlyozott átlaga, akkor ( ) P = sp e + (1 s) P + a(y Y n ) P-re rendezve: P = P e + (1 s) a (Y Y n ) s
Ha a ragadós áras vállalatok magas árszínvonalat várnak, akkor magas költségekre számítanak, így magas árakat határoznak meg A magas árak arra késztetik a rugalmas áras vállalatokat, hogy k is magas árak mellett döntsenek A magas várt árszínvonal tehát magas jelenlegi árszínvonalat eredményez
Ha nagy a termék iránti kereslet, a rugalmas áras vállalatok magas árakat állapítanak meg, ami magas árszínvonalhoz vezet A kibocsátás árszínvonalra gyakorolt hatása a rugalmas áras vállalatok számarányától függ (minél nagyobb az arányuk, annál jobban változik az árszínvonal, ha kereslet változik)
Rövid távú aggregált kínálati görbe Mindkét modell szerint pozitív meredekség : P = P e + (1 s) a (Y Y n ) s Ha az árszínvonal magasabb a várt szintjénél, akkor a kibocsátás meghaladja a potenciális kibocsátást Ha az árszínvonal alacsonyabb a várt szintjénél, akkor a kibocsátás a potenciális szint alá süllyed
Aggregált kínálati görbe
Rövid távú aggregált kínálati görbe Felfelé tolódik, ha N a várt árszínvonal Pozitív az output gap (a kibocsátás meghaladja a természetes szintjét)
Pozitív output gap Ragadós bérek modellje 1 Ha pozitív lesz az output gap (1-es pontból a 2-esre kerül a gazdaság), akkor n az árszínvonal 2 A magasabb árakat érzékel gazdasági szerepl k magasabb árakat várnak a kés bbiekben is (P e n ) 3 Ha n a várt árszínvonal, SRAS felfelé tolódik (3-as pont) 4 Az SRAS addig tolódik tovább felfelé, míg a kibocsátás vissza nem áll a természetes szintjére (4-es pont)
Aggregált kínálati görbe
Aggregált kínálat - aggegált kereslet Rakjuk össze az AS-AD modellt!
Aggregált kínálati görbe
Aggregált kínálat - aggegált kereslet Mi történik, ha n az aggregált kereslet?
Az aggregált kereslet elmozdulása
Az aggregált kereselet el re nem látott növekedése AD jobbra tolódik, A pontból B-be kerül a gazdaság (P és Y rövid távon n ) Az árszínvonal emelkedése miat n a várt árszínvonal, ami felfelé mozdítja az SRAS görbét Végül hosszú távon B pontból C-be kerül a gazdaság (visszatérünk a természetes kibocsátás szintjére, de magasabb árszínvonal mellett)
A gazdaságpolitikusok célja az alacsony ináció és az alacsony munkanélküliség. Alakítsuk át az aggregált kínálati görbét úgy, hogy az megmutassa a kett közti összefüggést!
Alakítsuk át az SRAS görbét! Az SRAS görbe egyenlete: P t = P e t + α(y t Y n ) ahol α az output gap el tti konstans szorzószám (pl. (1 s) a s ) Ha az SRAS egyenletében szerepl változók a megfelel változók logaritmusait jelölik, akkor az ináció π t = P t P t 1
Alakítsuk át az AS görbét! Vonjuk ki az egyenlet mindkét oldalából az el z év árszínvonalát! P t P t 1 = α(y t Y n ) + P e t P t 1
Alakítsuk át az AS görbét! Így megkaptuk az inációt és annak várt értékét. π t = α(y t Y n ) + π e t
Okun törvénye Ragadós bérek modellje
Alakítsuk át az AS görbét! Okun törvénye szerint a kibocsátás potenciális szintjét l való eltérése és a munkanélküliség természetes rátájától való eltérése között negatív irányú kapcsolat van Írjuk be ezt az összefüggést az egyenletünkbe!
Ragadós bérek modellje Az ináció és a munkanélküliség között negatív irányú kapcsolatot kaptunk () π t = π e t β(u t u n ) ahol u t u n a ciklikus munkanélküliség (munkanélküliség eltérése a természetes rátától).
Ragadós bérek modellje
Ragadós bérek modellje Az '50-es 60'-as években negatív irányú kapcsolat látható a munkanélküliségi ráta és az ináció között, viszont a '70-es évek után ez elt nt. Miért?
Ragadós bérek modellje Sokkhatások is érhetik a gazdaságot (pl. olajársokk), ezt is bele kéne tenni a modellbe.
Ragadós bérek modellje Tegyünk bele egy olyan változót, amivel az exogén hatásokat (pl. olajársokk, minimálbér változása) ki tudjuk fejezni! π t = π e t β(u t u n ) + ɛ ahol ɛ a kínálati sokk. Ha nem éri ilyen sokkhatás a gazdaságot ɛ = 0.
Ragadós bérek modellje
Mi határozza meg a várt inációt? A várt ináció a gazdasági szerepl k várakozásaitól függ.
Adaptív várakozások Ragadós bérek modellje A korábban tapasztalt inációra alapozzák várakozásaikat (π e t = π t 1 ) A eszerint: π t = π t 1 β(u t u n ) + ɛ Ha nincs váratlan sokk (ɛ = 0) és a munkanélküliség a természetes ráta szerinti (u t = u n ), akkor az ináció ugyanakkora marad, mint az el z periódusban volt (ináció tehetetlensége).
Adaptív várakozások Ragadós bérek modellje Ha a munkanélküliség kisebb, mint a természetes ráta szerinti (u t < u n ), akkor az ináció növekszik, akkor is, ha nincs váratlan sokk π t π t 1 = β(u t u n ) > 0 Akkor nem n tovább az ináció, ha a munkanélküliség eléri a természetes szintjét (másnéven NAIRU: non-accelerating ination rate of unemployment).
Racionális várakozások A szerepl k várakozásaik kialakításánál minden rendelkezésre álló információt felhasználnak Így csökkenthet az inációs ráta, ha a gazdaságpolitika el re bejelenti az ináció csökkentésének tervét a gazdaság szerepl i el is hiszik a bejelentést, és ennek megfelel en csökkentik várakozásukat is
Ináció okai a szerint Keresletináció: a magas aggregált kereslet okozta negatív ciklikus munaknélküliség növeli, az alacsony aggregált kereslet okozta pozitív ciklikus munkanélküliség csökkenti az inációs rátát. Költségináció: a kedvez tlen kínálati sokkok megemelik a termelés költségét, és növelik az inációs rátát, a kedvez kínálati sokkok pedig csökkentik
Rövid távú vs. hosszú távú Rövid távon pozitív meredekség Hosszú távon érvényes a klasszikus dichotómia, így a munkanélküliség a természetes szintjére áll, és nincs kapcsolat az ináció és a munkanélküliség között függ leges egyenes
Rövid távú
Áldozati ráta Ragadós bérek modellje A alapján (kínálati sokk hiányában) az ináció csökkentésének magas munkanélküliség és alacsonyabb kibocsátás az ára Áldozati ráta: az éves reál GDP azon hányada, amely az ináció 1 százalékponttal való csökkentésekor elvész.
Paul Volcker Ragadós bérek modellje 1979-ben a Federal Reserve elnöke lett Ekkor az ináció meghaladta a 10%-ot 1981-ben 20% fölé emelte az alapkamatot
Federal Funds Rate Ragadós bérek modellje
Munkanélküliségi ráta, ináció (Forrás: Economic Report of the President
Paul Volcker Ragadós bérek modellje Sikerült lecsökkenteni az inációt 1,9%-ra Ára: 9,7%-os munkanélküliség, recesszió
AS-AD modellel Ragadós bérek modellje
Paul Volcker AS-AD 1 A monetáris politikai lépés (kamatemelés) csökkentette az aggregált keresletet (1-es pontból 2-esbe került) 2 Az ár csökkent, de a kibocsátás visszaesett, így n tt a munkanélküliség 3 Mivel a kibocsátás így a természetes szint alá esett, SRAS lefelé tolódott 4 Végül a kibocsátás és a munkanélküliség visszatért a természetes szintjére (3-as pont), az ár pedig tovább csökkent
Hol tartunk? Ragadós bérek modellje Felépítettük a rövid távú modellt! Tankönyv 12. fejezete