Javaslat átfogó ágazati vizsgálatra vonatkozóan Magyar Lapkiadók Egyesülete 2012. I. félév
I. A vizsgálat tárgya A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal kötött szerződésének 2.2. pontja szerint a társszabályozás keretében átfogó ágazati vizsgálatot folytat le, az alábbiak szerint: A rögzített személyi kör 2.1. és 3. pontban megjelölt felhatalmazás keretébe tartozó tevékenységére, magatartására irányuló átfogó ellenőrzését, a Szakmai Szervezet által önállóan meghatározott tárgykörökben és ütemezés szerint; A rögzített személyi kör: kifejezett nyilatkozattal a Magatartási Kódex hatálya alá tartozó médiatartalom szolgáltatók. Tárgykör: az Smtv. 1419. ainak és 20. (1)(3) bekezdéseinek felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében o emberi méltóság védelme o nyilatkozattal való visszaélés tilalma o magánélet védelme o kiskorúak védelme o az alkotmányos rend védelme o közösségekkel szembeni gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalma az Smtv. 20. (1)(3) bekezdéseinek felügyelete a nyomtatott és az internetes sajtótermékek tekintetében; o kereskedelmi közlemények elkülönítése a szerkesztett tartalmaktól o burkolt kereskedelmi közlemények tilalma o kereskedelmi közlemények könnyű felismerhetősége 2
II. A vizsgálat témája Fentiek értelmében az MLE az alábbi tematika alapos vizsgálatát javasolja 2012. első félévében: Magyarország hátrányos helyzetű térségeinek, településeinek és az ott élő emberek megjelenítési formája, megjelenési gyakorisága az érintett médiumokban. A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását. A szegénységgel, a hátrányos helyzetű településen élő társadalmi rétegek problémával kapcsolatosan kevés az ismeret és alacsony szintű a megértés. A média segíthet abban, hogy az érintettek számára lehetőséget nyújt tapasztalataik, véleményük bemutatására, amely segíthet abban, hogy több információ legyen a témával kapcsolatban, valamit kiszélesítheti a társadalmi együttműködést a problémák leküzdésére. III. A vizsgálat célja A vizsgálat végére átfogó képet kívánunk egyrészt kapni arról, hogy a médiumok mennyire tartják fontosnak a kiválasztott téma megjelenítését, milyen elvek mentén választják ki a témát, a megjelentetés módját, idejét, milyen segítő és akadályozó tényezőkkel szembesülnek, másrészt összegezni kívánjuk az olvasók, valamint a helyzet által érintettek ezzel kapcsolatos véleményét is. Fontos ezen túl, a trendek azonosítása, a közös gondolkodás elindítása, a szemléletformálás. Mindezek eléréséhez a vizsgálat célcsoportját a szerkesztőség és kiadó munkatársai, az olvasók és végső soron a teljes közvélemény alkotják. Szeretnénk megvizsgálni, hogy tudnak a szegénységben, elmaradott térségekben élők a médiában megnyilvánulni, megszólalni és látszódni. Véleményünk szerint a személyes példák bizonyosságát semmi sem helyettesítheti, a szegénységben, halmozottan hátrányos helyzetben élő emberek mondanivalója az okokról és hatásokról egyedi és különleges. Ők ebben szakértők. Hangjukat sokkal gyakrabban kellene hallanunk és sokkal hangosabban is. Emberek milliói élnek ilyen körülmények között és a kényelmesebben élő többség nagyon keveset tud az életükről és véleményükről. Nyugateurópai tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a szegénység alulreprezentált a médiában, de ha be is mutatják, azok számára, akik benne élnek nincs lehetőség, hogy elmondják, mit is jelent mindez igazából. Nem csoda, hogy a társadalom rosszul informált, véleménye zavaros és ellentmondásos. 3
A tervezett vizsgálat hátteret szolgálhat ahhoz, hogy a jövőben elősegítse, hogy: az érintett társadalmi rétegek a médiában láthatóvá, hallhatóvá váljanak. jó minőségű, hozzáférhető anyagok készüljenek a témában, amely megérinti az embereket az emberek saját szemszögéből mutassák be a kiadók a történeteket az önkéntes és egyéb társadalmi szervezetek szerepét és felelősségét abban, hogy az újságírók tudjanak olyan személyeket találni, akiknek története bemutatható, és hogy ezeknek a személyeknek a szempontjai és kérdései figyelembe legyenek véve. A média szerepe a társadalom véleményformálásban nagyon nagy, és a társadalomnak a gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekről alkotott véleményalkotását is nagyban befolyásolja. Összeköthet egy megosztott társadalmat, ha kommunikációt kezdeményez. Segítheti az előítéletek megszüntetését, vagy éppen elmélyítheti azt, vitafórumként szolgálhat, és tud nyomozni, bemutatni, szót emelni és kampányolni. Erősítheti, vagy alááshatja a nyilvánosság támogatását a szegénység, a hátrányos helyzetű térségekben elő emberekkel kapcsolatos problémák leküzdésére. Fontos lehetőséget nyújthat embereknek, akik szegénységben élnek, hogy hallathassák a hangjukat, elmondhassák a saját szempontjaikat, és hogy a társadalmi határokat átlépve kommunikáljanak. Előfeltételezésünk, hogy ez a hang kevésbé hallható, mint kellene, és nem csak alulreprezentált, hanem sok esetben nem megfelelő módon bemutatott. 4
IV. A vizsgálat tematikája A hátrányos helyzetű térségek megjelenítése és gyakorisága a médiumokban Az egyes kistérségek közötti fejlettségbeli különbségek generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben ma még növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség, a térbeli elzártság, fejletlen közlekedési infrastruktúra, alapvető közszolgáltatások hiánya. A legnagyobb probléma nem az, hogy a befektetők nem akarnak ezeken a területeken beruházni, hanem sok külső körülmény nem teszi lehetővé, vagy nagyon megnehezíti egy vállalkozás beindítását vagy bővítését például az üzembiztos működéshez nincs elegendő szakképzett munkaerő, az infrastruktúra hiánya. Ezekben a hátrányos helyzetű kistérségekben, valamint elmaradott településekben az ország lakosságának 15 %a él és a mutatók erősödő leszakadást jeleznek. A szegénység növekedése magával hozza a társadalmi/politikai konfliktusok számának növekedését is. Ez Magyarország esetében etnikai színezetet (is) kap, így sokszor a konfliktusok valódi tartalma rejtve marad a közvélemény előtt. Nem kérdéses, hogy ezen a téren is különösen fontos a média szerepvállalása, hiszen egy pozitív irányba ható kommunikáció hiánya önmagában is gátját képezheti a diszkriminációmentes munkáltatói politikának, különösen az érintett országrészekben. Mivel a média közvéleményformáló ereje és hatása jelentős, kiemelten fontos, kettős szerepe is van a problémák feltárásában és az azokra adott válaszok megfogalmazásában. Egyrészt a problémára, és az ez által adódó megoldásokra kell a figyelmet irányítania, hogy a térségek felemelkedését esetleg segíteni tudó kis és nagyvállalkozások az információk révén képet kapjanak a lehetőségekről. Ilyen lehet például egy mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozás. Másrészt nagy hangsúlyt kellene fektetni a támogatások révén megvalósult pályázatok eredményeinek, társadalmi, környezeti, gazdasági hatásának bemutatására. A sikerek erőt adhatnak azoknak, akik e térségben élnek mutatva, hogy lehetőségek mindig vannak, illetve az ország más részeiben működő vállalkozások vállalkozási kedvét is ösztönözheti. Vizsgálandó témakörök: a társszabályozás hatáskörébe tartozó termékek esetében, a hátrányos helyzetű kistérségek bemutatásának elemzése, összehasonlítása (például ugyanazon események feldolgozása a különböző médiumokban), különös tekintettel az országos, a tömeg, a lokális és közösségi médiumok közötti különbségekre hogy tudnak az érintett területeken élők a médiában megnyilvánulni, megszólalni és látszódni feltárni azokat a tényezőket és megfontolásokat, amelyek befolyással lehetnek azokra, akik a téma bemutatásában részt vesznek felmérni, hogy a téma feldolgozása a média által, valamint a közvéleménynek a témát illető ismeretanyaga és hozzáállása mennyiben fedik egymást, valamint, hogy a különböző csoportok milyen válaszokat adnak a témával kapcsolatos kérdésekre azoknak a példáknak a kiemelése, melyek a témát hatékonyan dolgozták fel a közvélemény felé, és az ezekből levonható tanulságok. 5
V. Az elemzés tervezett módszertana A mintába került média tartalmakról kvantitatív tartalomelemzést készítünk, hogy az anyagokat különböző módokon osztályozva mérhetővé tegyük, bemutatva azt is, hogy ezek milyen képet közvetítenek a hátrányos helyzetű térségekben elő társadalmi csoportokról. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok fordítanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű településeken élő társadalmi csoportok bemutatására, médiareprezentációjára, illetve milyen módon, milyen kontextusban mutatják be e csoportok tagjait. A kontextus feltárása rávilágíthat, hogy az egyes médiatartalomszolgáltatók milyen attitűdökkel fordulnak e társadalmi csoportok felé, illetve a médiafogyasztó milyen képet kap egyfelől a társadalom sokszínűségéről, másfelől az érintett csoportoknak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről. A vizsgálat választ adna olyan alapvető kérdésekre, hogy az érintett társadalmi csoportok megjelenése miként reprezentálja azok társadalomban elfoglalt helyét. Megmutatjae őket, vagy láthatatlanok maradnak, bemutatásuk sokoldalú és tükrözie az egyes csoportokon belüli sokféleséget, vagy a megjelenések témájának többsége alapján sztereotipizált, homogenizálte a róluk közvetített kép. Szintén a megjelenés kontextusai alapján (azaz, hogy milyen témákban domináns a jelenlétük) kimutathatóvá válik, hogy a magyar társadalom integráns, hasznos és tevékeny szereplőiként jelenneke meg (a munkaerőpiac, az iskolarendszer tagjai, a kultúra és a tudomány képviselői), vagy elsősorban mint társadalmi probléma (az egészségügyi, vagy a szociális ellátórendszer haszonélvezői, konfliktusok résztvevői). Kiválasztandó 1 havi megjelenés a társszabályozás hatáskörébe eső médiumok esetében. A vizsgálat az összes médiumra kiterjed. Az egy havi időszak alatti megjelenések fenti szempontok szerinti vizsgálata az alábbiak szerint: o a fenti szempontok meghatározott kérdések alapján összeállított rendszer keretében jelennek meg, melynek fő elemei: a témára jellemzően alkalmazható kulcsszavak/kifejezések meghatározása megjelenítés módja a téma megjelenítésének tartalmi elemei a megjelenést ösztönző elemek, személyek, események földrajzi elhelyezkedés elemzés a megjelenített természetes személyekről, és/vagy nem természetes személyekről aktuális kiemelt probléma/témakörök azonosítása egyéni interjúk a témát feldolgozó médiumok vezetőivel (főszerkesztő, rovatvezető, vezető szerkesztő) max. 15 interjú fókuszcsoportos beszélgetés a témában érintett szakemberekkel (településvezetők, kistérségi fejlesztők, integrátorok, állami vezetők) max. 2 csoport 11 érintett területen fókuszcsoportos beszélgetés olvasókkal 4+4 csoport (érintettek és nagyvárosiak) a médián keresztül közvetített kép azonosítására. 6
A csoportos beszélgetéseken a résztvevők az alábbi témákat dolgozzák fel: o o o a médiafogyasztási szokások a témával kapcsolatos tájékozottságuk és véleményük a médiamegjelenítések kel kapcsolatos visszajelzések VI. A vizsgálat költségei A vizsgálattal kapcsolatosan felmerülő költségek az egyes médiumokhoz való utazási költségeket, illetve vidéki utazások esetén a napidíjat, a kérdőívek kidolgozásának és a válaszok feldolgozásának, a fókuszcsoportos vizsgálatoknak, valamint a vizsgálat eredményeinek és következtetéseinek bemutatására tartott rendezvény költségeit is magukban foglalják. 1. A tervezet összköltség: Költségtervezet Tartalomelemzés adatrögzítése (1500 cikk) Tartalomelemzés feldolgozása Fókuszcsoportok (szervezés, helyszín, 8 csoporttal számítva) Résztvevők rekrutálása Moderálás, elemzés Szakértői interjúk költsége (15 interjú) Szakértői csoportok költsége (2 csoport) Sajtótájékoztató Kutatási projektvezető díja (6 hónap) 225,000 450,000 400,000 240,000 640,000 375,000 300,000 250,000 1,500,000 Mindösszesen 4,380,000 2. A vizsgálat időtartama 2012. március - 2012. augusztus 7