MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZINVA PATAK AUGUSZTUS 20. UTCA BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT BAROSS GÁBOR ÚT - TÜZÉR UTCA BUZOGÁNY UTCA JÓZSEF ATTILA UTCA- SAJÓ FOLYÓ SZINVA PATAK FONODA UTCA 80.SZ. VASÚTI FŐVONAL VASÚTI GÉPJAVÍTÓ 11039.HRSZ. (NÉVTELEN) UTCA CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY UTCA KISFALUDY KÁROLY UTCA PFAFF FERENC UTCA SOROMPÓ UTCA KÖZÖTTI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI ANYAG MISKOLC, 2015. JÚLIUS
2. ALÁÍRÓLAP Miskolc Megyei Jogú Város Szinva patak Augusztus 20. utca Bajcsy-Zsilinszky út Baross Gábor út Tüzér utca Buzogány utca József A. utca Sajó folyó Szinva patak Fonoda utca 80. sz. vasúti fővonal Vasúti Gépjavító 11039. hrsz. (Névtelen) utca) Csokonai Vitéz Mihály utca Kisfaludy Károly utca Pfaff Ferenc utca Sorompó utca közötti terület Településszerkezeti Tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosítása Egyeztetési anyag Településtervezés: Közlekedés tervezés: Puskás Péter okleveles építészmérnök vezető településtervező TT1-05-0103 Márkus György okleveles építőmérnök KÉ-T-05-0461 Közmű tervezés: Márkus György okleveles építőmérnök VZ-T-05-0461 Miskolc, 2015. július
3. TARTALOMJEGYZÉK Miskolc Megyei Jogú Város Szinva patak Augusztus 20. utca Bajcsy-Zsilinszky út Baross Gábor út Tüzér utca Buzogány utca József A. utca Sajó folyó Szinva patak Fonoda utca 80. sz. vasúti fővonal Vasúti Gépjavító 11039. hrsz. (Névtelen) utca) Csokonai Vitéz Mihály utca Kisfaludy Károly utca Pfaff Ferenc utca Sorompó utca közötti terület Településszerkezeti Tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosítása Egyeztetési anyag 1. Címlap 2. Aláírólap 3. Tartalomjegyzék 4. A módosítások leírása 4.1.A tervezési terület lehatárolása 4.2.A tervmódosítás előzményei 4.3.A tervmódosítást alátámasztó településfejlesztési eszközök 4.3.1. Miskolc Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója 4.3.2. Miskolc Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 4.4.A településszerkezet módosulása 4.5.A településrendezési eszközök módosításának céljai 4.6.A településrendezési eszközök módosításának hatásai
4.2. 4. A MÓDOSÍTÁSOK LEÍRÁSA Miskolc Megyei Jogú Város Szinva patak Augusztus 20. utca Bajcsy-Zsilinszky út Baross Gábor út Tüzér utca Buzogány utca József A. utca Sajó folyó Szinva patak Fonoda utca 80. sz. vasúti fővonal Vasúti Gépjavító 11039. hrsz. (Névtelen) utca) Csokonai Vitéz Mihály utca Kisfaludy Károly utca Pfaff Ferenc utca Sorompó utca közötti terület Településszerkezeti Tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosítása 4.1. A tervezési terület lehatárolása Egyeztetési anyag A tervezési terület határai: Északi oldalon: - Szinva patak Augusztus 20. utca Bajcsy-Zsilinszky út Baross Gábor út Tüzér utca Buzogány utca József A. utca
Keleti oldalon: - Sajó folyó Szinva patak Fonoda utca Déli oldalon: 80. sz. vasúti fővonal Vasúti Gépjavító 11039. hrsz. (Névtelen) utca Csokonai Vitéz Mihály utca Nyugati oldalon: Kisfaludy Károly utca Pfaff F. u. Sorompó u. 4.2. A tervmódosítás előzményei Az elmúlt években a város több szerkezeti jelentőségű közlekedési elemének, csomópontjának tervei kerültek kidolgozásra ill. jelenleg is több fontos terület tervei készülnek. Ezek a tervek a jelenleg érvényes szabályozás keretei között nem valósíthatók meg, ezért a településrendezési eszközök módosítása szükséges. A jelenlegi módosításban átvezetésre kerülő új közlekedési elemek a következők: 1. A Tiszai pu. átépítése, tram-train csatlakozások létrehozása 2011-2012-ben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából engedélyezési terv készült a Tiszai pályaudvar átépítésére a Zöld nyíl projekt nem tartalmazta a Kandó K. tér átépítését - ill. megvalósíthatósági tanulmányterv a közeli városok Kazincbarcika és Tiszaújváros Miskolccal történő tram-train üzemű összekötésére. A terv egy nyolc vágányos hét peronos vágány, egy főperon és a három vágányok által közrefogott széles peron személypályaudvart tartalmaz, lehetőséget biztosítva tram-train vágányok kiágazására, melyek a felvételi épület előtt, a Kandó K. téren, egy új, közúti vasúttal közös állomás kialakítással épülnének meg. 2. A 3. sz. főközlekedési út Miskolc Belvárost délre elkerülő szakasza Miskolc Város Önkormányzata 2013-ban fogadta el a Településszerkezeti Terv és a MÉSZ módosítását, melyben a 3. sz. főközlekedési út Miskolc Belvárosát délre elkerülő szakaszának Király u. és József A. u. között több ütemben történő kiépítése mellett döntött. Ennek első üteme az Y felüljárót is magában foglaló útszakasz, amely az ez év végén lezáruló KÖZOP (Közlekedés Operatív Program) keretében kerül finanszírozásra. Ezt a Kormány 1966/2012.(X.26.) sz. határozata is megerősítette, egyben a projektet is kiemelt projektté nyilvánította. A Belvárost elkerülő főút második szakasza a Kandó K. tér alatt alujáró műtárgyban vezetne tovább, majd a felszínen haladva keleti irányban a megépítendő új Szinva-patak hídig vezetne. Az utolsó szakaszon a tervezett út észak felé fordulva érné el újra a 3. sz. főközlekedési utat egy tervezett csomópont rendszerrel. 3. Új Intermodális csomópont létrehozása a Kandó K. téren Jelenleg folyik a Kandó K. téren és környezetében kialakítandó intermodális csomópont tervezése. Itt épül majd fel a város új, a jelenleginél nagyobb, helyi és helyközi autóbusz forgalmi feladatokat is ellátó autóbusz pályaudvara. A Kandó K. tér továbbra is közlekedési csomópont marad, de a csomópont szolgáltatásai P+R (park and ride) és K+R (kiss and ride)
parkolókkal, elektromos autó töltő-parkolókkal fedett motorkerékpár, kerékpár tárolókkal, kerékpár ponttal bővülnek majd. Ezekhez a szolgáltatásokhoz később a tervezett tram-train viszonylatok megállóhelyei is csatlakozhatnak. A fejlesztés a tér teljes területének green city elveknek megfelelő rendezését is lehetővé teszi, így a terület északi oldalán, a Szinva két oldalán sor kerülhet olyan speciális szabadidős, művészeti stb. funkciók telepítésére is, amelyek a várakozás idejének eltöltését segíthetik. Az új közösségi tér ill. városkapu terület egyedi kínálatú szolgáltatásaival a túlterheltebb városi terekre is elszívó hatást gyakorolhat. A városi téren helyet kapnak majd a nagy közönségforgalomra szervezett szolgáltató vendéglátó pavilonok is A tér nyugati és keleti térfalát közlekedési és közlekedést kiszolgáló funkciókat tartalmazó épületek határolják. A keleti oldalon a nagy forgalmú közösségi modalitásokat, az autóbusz pályaudvart és a hozzá kapcsolódó közlekedési funkciókat ellátó csarnoképület valósul meg. A nyugati oldalon megvalósuló csarnoképület ad helyet az egyéni modalitásoknak, mint például a motorkerékpárnak, kerékpárnak, kerékpár pontnak és egyéb tárolóknak és a gépészeti területeknek. A kialakítandó csomópont terület többnyire Miskolc MJV Önkormányzata, az Állam ill. a MÁV Zrt. tulajdonában levő területeket érint. Az autóbusz pályaudvar nagy helyigénye miatt a műemlék állomásépület mellett álló régi posta épület kivételével az újabb (posta funkciójú) épületek bontásra kerülnek. Ezek pótlásaként a hiányzó funkciók a tér keleti oldali, közlekedési funkciókat kiszolgáló épületének -1. szintjén kapnak helyet. 4.3. A tervmódosítást alátámasztó településfejlesztési eszközök Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014-ben fogadta el a város Településfejlesztési Koncepcióját (I-8/80.129/2014. sz. határozat) és Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (VIII-105/80.939/2014. sz. határozat). 4.3.1. Miskolc Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója A Településfejlesztési Koncepció tervezési területre ill. környezetére vonatkozó megállapításai: 2.4. Miskolc épített környezetének és szolgáltatásainak jövőképe 2030-ig Miskolcon a közösségi közlekedés magas színvonalú lesz, amelyet fenntartható intermodális kapcsolatok és környezetbarát járművek jellemeznek majd. A város közútjai, közúti kapcsolatai, helyi és helyközi tömegközlekedése, vasúti közlekedése, kerékpár és gyalogosforgalmi létesítményei megfelelőek lesznek a kor színvonalának, elvárásainak. 3.1.2. Fenntartható környezet, vonzó városkép 2030-ig Közszolgáltatások fejlesztése Miskolcon és a várostérségben Kötöttpályás hálózatok városi, elővárosi integrált fejlesztése Intelligens közösségi közlekedési rendszerek kiépítése Fejlett, intelligens közlekedési hálózat Miskolcon és térségében
Ki kell alakítani a belvárost tehermentesítő utak rendszerét -3. számú főút új déli városi elkerülő szakasza az Y-híddal, 2505. sz. út kapcsolatának kiépítése az M30-as autópályával, északi tehermentesítő út és M30 kapcsolatának kiépítése. Ki kell építeni az intermodális központot a Kandó téren, és meg kell teremteni a tram-train kapcsolatot. Meg kell valósítani az 1000 hektáros fejlesztési terület közlekedési infrastrukturális kapcsolatát a város lakó és egyéb területeivel. 4.3.2. Miskolc Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Közlekedés fejlesztése 3. sz. főközlekedési út elkerülő szakaszának megvalósítása A projekt megoldja a belvárost délről elkerülő út forgalmának átvezetését a vasúti pályatest fölött az M30-as autópálya irányába az Y-híd négysávos kialakításával és ezzel feloldja e térség ellehetetlenült közlekedési keresztmetszetét. A Kandó tér környezetében kapcsolódik az intermodális csomóponthoz, majd egy szakaszának térszint alatti kiépítése után egy tervezett új Szinva hídon való átvezetését követően a 3. sz. főközlekedési úthoz kapcsolódó József Attila utcai meglévő körforgalmi csomópontba csatlakozik. Intermodális csomópont kiépítése A Kandó téren és környékén kialakítandó intermodális csomópont több mint 7 közlekedési modalitás adott térszerkezetbe való koncentrálódásán túl az elkövetkező évek, évtizedek térségi fejlődésének katalizátora lehet. Itt valósulnak meg a villamos, helyi busz, regionális busz, tram train (és/vagy train tram), a taxi, az előváros vasút, kerékpár, egyéb igény vezérelt jármű optimalizált átszállási pontjai. A megépítendő parkolófelületek PR park and ride - autóparkolókkal BR - bike and ride kerékpár tárolókkal KR - kiss and ride autóból való gyors kiszállás és gyors továbbhajtás megoldására ill. megállók szolgálják ki a térség egyéb meglévő és fejlesztendő funkcióit pl. fürdő, sporttelep.. Speciális kereskedelmi, művészeti, szabadidős funkciók telepítésével lehetővé válik a kényszerű várakozási idők hasznos eltöltése, másrészről új közösségi térként elszívó hatást gyakorol a túlterhelt városrészekre. Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében, amelynek része a körvillamos létesítése, ami a fenntartható települési közlekedésfejlesztést segíti. Ehhez a fejlesztéshez
kapcsolódik a kulcsprojektekhez tartózó Kandó Kálmán téri térségi intermodális csomópont kialakítása, valamint az akcióterületen kívüli fejlesztések közé tartozó Gömöri pályaudvari emeltszintű csomópont kialakítása és a Miskolc középső városrész és Diósgyőr akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó Felső-Majláth-i emeltszintű átszállóhely létrehozása. A körvillamos a városrészek összekapcsolását már meglévő (ipari) korridorok igénybevételével, ill. új villamosvonalak kiépítésével kívánja megoldani. 4.4. A Településszerkezeti Terv módosulása Az elkerülő szakasz négysávos Y-híd kialakításával oldja meg a Belvárost délről elkerülő út forgalmának átvezetését a vasúti pályatest fölött. Az elkerülő útszakasz a Kandó tér környezetében kapcsolódik az intermodális csomóponthoz, egy szakaszának térszint alatti vezetése után két tervezett új Szinva hídon való átvezetéssel lehetőséget biztosít az új 1000 hektáros terület közvetlen megközelítéséhez való kapcsolat kiépítésére és a 3. sz. főközlekedési út József Attila utcai meglévő körforgalmi csomópontjába való becsatlakozásra. A jelenlegi tervezési területen belül tervezett úthálózati fejlesztések ill. a területigényes Kandó K. téri intermodális csomópont létrehozására irányuló fejlesztések biztosítják a tervezett, kialakítandó közel 1000 ha-os új Dél-keleti gazdasági terület könnyebb elérhetőségét is. A nagy kiterjedésű tervezett gazdasági területet jelenleg a város irányából külön szintbeni keresztezéssel, csak a 3604. sz. út meglévő felüljáróján lehet megközelíteni. A fejlesztési tervek a Fonoda utca vonalában a Szinva patak híd déli oldalán körforgalmú csomópontból megközelíthető, a Tisza pályaudvar keleti határán, a vasúti fővonalat keresztező felüljáró létesítését tartalmazzák. 4.5. A településrendezési eszközök módosításának céljai A módosítás elindításának céljai, területegységei: 1. A kormányhatározattal kiemelt státuszú beruházássá minősített 3. sz. főközlekedési út új városi elkerülő szakasza (2x2 sávos főút szakasz építése), a már engedéllyel rendelkező Y híd módosított engedélyezési tervének 2015 év végi befejezése, 2016 évi megvalósításának indítása, ill. a szintén kiemelt státuszt kapott új intermodális csomópont megépítése A kiemelt beruházások megvalósítása a településrendezési eszközök módosítását igényli. Az új intermodális csomópont és környezete az újonnan kialakítandó 1000 hektáros gazdasági terület kapujaként is működik, a terület és az újonnan kialakítandó nagyméretű gazdasági terület kapcsolatát biztosítani kell. A településrendezési eszközökben helyet kell biztosítani a Dél-keleti gazdasági terület északi közlekedési fogadóterületének is. Ez a terület biztosítja az új gazdasági területek felé irányuló autóbusz forgalom, az aluljárón keresztül érkező gyalogos forgalom ill. a kerékpáros forgalom fogadását.
2. Az intermodális csomópont területhez északról kapcsolódó, annak lezárását biztosító Baross G. u. nyugati és keleti oldalán kialakítandó új városkapu terület kijelölése A Baross Gábor utcai új városkapu terület rendezésének feladatai jelen Szabályozási Terv módosítás keretében: az utca nyugati oldalán az Augusztus 20. Strandfürdő terület keleti és déli oldali lezárását jelentő rekreációs funkciójú szolgáltató középület megépíthetőségének biztosítása az utca keleti oldalán a Tüzér u. Kartács u. által határolt tömbben iroda és szolgáltató funkciókat tartalmazó épületek elhelyezésének, megépíthetőségének biztosítása 4.6. A településrendezési eszközök módosításának hatásai A város településszerkezetében tervezett változások a város életét, jövőjét nagymértékben befolyásolják. A jelenleg a Búza-téren működő helyközi és helyi autóbusz végállomás az egyéb közösségi közlekedési eszközöktől való távolsága miatt (villamos, vonat) már nem felel meg az elvárható utasbarát városi közlekedési feltételeknek. A Kandó térre történő áthelyezés már régóta megfogalmazódott és erre most nyílt lehetőség az intermodális csomópont EU által is támogatott megvalósításának lehetőségével. A kialakítandó közel 1000 hektáros Dél-keleti gazdasági terület kapujaként is működő, de a Dél-keleti gazdasági terület (G) sajátos előírásainak hatálya alá nem tartozó intermodális csomópont kialakítása városi jelentőségű. Az itt megforduló napi közel 50 ezer ember számára, a modalitások közt kényszerűen eltöltött idő kihasználhatóságát színvonalas városi környezet biztosításával mintegy városkapuként kell térbelileg megfogalmazni. A terület eddig is a város fontos közlekedési csomópontjaként működött. A fejlesztések hatására azonban szerepe nagymértékben megnő: A terület a város legfontosabb tömegközlekedési intermodális ill. multimodális csomópontjává válik A vasúton a városba érkezők számára ez a terület a város egyik kapuja, azonban jelenlegi kialakításával, épületállományával, hiányos intézmény ellátottságával erre a szerepkörre jelenleg csak részben alkalmas A fejlesztések megvalósulása esetén a terület a város egy új kapujaként működik majd, amit a pályaudvartól induló, strand mellett futó sugárút szakasz Baross Gábor út új, tervezett intenzívebb beépítése is hangsúlyoz. A zöld allé két oldalán új térfalak - a strand felőli oldalon rekreációs szolgáltató közfunkciót ellátó épület, míg a másik oldalon irodai és egyéb szolgáltató funkciók a földszinten kifejezett közcélokat tartalmazó szolgáltatásokkal 12,5 m építménymagassággal, zártsorú beépítéssel. Az intermodális csomópont a hozzá kapcsolódó városi területek kapujaként is működik. A meglevő és tervezett aluljárók a vasúti terület alatt átvezetésre kerülnek a Martin-Kertvárosi területen kialakítandó közlekedési fogadó területrészre, ahol a területet feltáró helyi és helyközi autóbuszok
megállóval rendelkeznek. Ezáltal az intermodális csomópont az újonnan kijelölt gazdasági fejlesztési terület közlekedési rendszerének szerves része. A Kandó K. tér új térfalakkal épül meg. A térfalak közül: a keleti épületrész pince + földszint + emeleti szintekkel csarnokként épül meg perontetővel, villamos megállóval, keleti oldali városi és helyközi buszpályaudvar csatlakozásával, süllyesztett parkoló területtel, tram-train csatlakozással. A keleti oldalon kerül kialakításra a villamos hurok fordulója is. a nyugati épületrész pince + földszint + emeleti szintekkel elektromos autó, motorkerékpár, kerékpár modalitásokat és az IMCS működését kiszolgáló épületként épül meg, nyugati oldalán a perontetővel, tram-train csatlakozással, keleti oldalán süllyesztett parkoló területtel. A Kandó tértől északra egy green city elvek alapján tervezett városi park kialakítása zöldterülettel, a Belvárosban megvalósult Szinva-teraszhoz hasonló lépcsős Szinva megközelítéssel, öblözettel, a nem lesüllyesztett területen változatos szabadtéri, rekreációs szolgáltató funkciókkal.