1 A kollégisták körében végzett második kérdőíves elégedettségvizsgálat eredményei Iosephinum Kollégium és Szakkollégium Piliscsaba 2011. április-május Készítette: Koltay Elvira
2 I. A válaszadókról Az itt lakó 144 kollégista közül 84 fő töltötte ki a kérdőívet, amely nagyon jó arány, sokkal jobb, mint a 2009-es vizsgálat esetében, amikor a kitöltők száma 58 fő volt. A válaszadók fontos jellemzőjének tartom azt, hogy hány éve él a kollégiumban, ez ugyanis befolyásolhatja a véleményét. (Pl. lehet, hogy aki régebb óta él itt, jobban is szereti a kollégiumot, hiszen, ha nem így lenne, akkor valószínűleg elköltözött volna; ugyanakkor talán megalapozottabb tapasztalatokkal is rendelkezik stb.) Ezért most itt az elején nézzük is meg, hogy a válaszadók között milyen arányban képviseltetik magukat az újabb és régebbi lakók: 1. ábra: A válaszadók megoszlása a kollégiumban töltött éveik szerint 2009, 2011 A 2011-es adatok kiemelten szerepelnek. Az ábra alapján is látszik, hogy a válaszadók nagy többsége összesen 70,2%-a első, vagy második évét tölti ki, tehát a továbbiakban az ő véleményük határozza meg a leírt eredményeket. Ugyanakkor a vélemények megoszlása az itt töltött évek szerint egyenletesebben oszlik meg, mint 2009-ben, amikor csaknem a válaszadók fele az első kollégiumi évét töltők közül került ki! Érdemes lenne természetesen mindezt olyan kontextusban nézni, hogy a kollégium összes lakói közül az első, második stb. évet a kollégiumban töltők arányában megnézni a mintát. Ez az összehasonlítás adhatja meg, hogy a vizsgálat mennyiben mondható reprezentatívnak, mennyiben tekinthető a kollégium minden lakójának véleményét tükrözőnek az itt töltött évek számát nézve. A legtöbb válaszadónk 19-21 éves. I. A kitöltők elégedettsége a kollégiummal kapcsolatban 2. ábra: Összességében mennyire szeretsz itt, a Iosephinumban élni
3 A kollégiummal kapcsolatos elégedettség az elmúlt években jelentősen nem változott, jelenleg a válaszadók 70%-a elégedett (nagyon, szeret itt élni, illetve inkább szeret itt élni), ami 1%-os növekedést jelent 2009 óta. Az alacsonyabb elégedettségi fokokon is azt láthatjuk, hogy a kollégiummal való elégedettség stabil, ugyanakkor némileg pozitívabb irányba mutat a korábbi vizsgálat eredményeihez képest. (kevesebb az elégedetlenek aránya) Az első évüket a kollégiumban töltők közül mindössze 1 fő adott a közepesen elégedettnél negatívabb választ, illetve az első két évüket itt töltő összesen 59 válaszadó között is csupán két kollégista adott közepesnél negatívabb választ. Ezután térjünk át a kollégiummal való elégedettségre részletesebb szempontok szerint. 3. ábra: A válaszadó kollégisták elégedettsége a kollégiummal különböző szempontok szerint, 2009, 2011 Az adatok az egyes tényezőkre adott osztályzatok (1-től 5-ig, ahol az 5-ös a legjobb) átlagát jelentik Az adatok azt mutatják, hogy a kollégisták leginkább általánosságban a kollégium felszereltségével és a saját szobájukkal elégedettek, az ezekre adott osztályzatok átlaga 4,38, illetve 4,37. Az osztályzatok szóródása kicsi volt, így ez a vélemény nagyjából egyöntetűnek
mondható. Legkevésbé az informatikai eszközökkel elégedetlenek, melynek okai a nyílt kérdésekre adott válaszokban keresendők. Ugyanakkor az erre adott osztályzatok átalag is 3,6, mely azt mutatja, hogy az elégedetlenség itt sem számottevő. Ha a kapott értékeket összehasonlítjuk, akkor az látszik, hogy 3 tényezőt jobbra értékeltek a lakók, mint korábban, melyek a kollégium felszereltsége, a szobájuk és a konyha felszereltsége. A másik két tényező valamivel rosszabb osztályzatokat kapott, mint két éve. Ez után, a korábbi kutatáshoz képest új témákra, az elektronikus ügyintézésre és a vendégfogadási rendszerrel kapcsolatos véleményekre kérdeztünk rá. Ezek ugyanis az utóbbi években kerültek bevezetésre. Az online ügyintézéssel kapcsolatban alapvető elégedettség tükröződik az adatokból, hiszen mindössze 14,4 %-a (12 fő) válaszadóknak adott rá 3-ast, vagy annál rosszabb osztályzatot, a többiek elégedettek vele, sőt 54 %-uk 5-ösre osztályozta. Ez tehát egy eredményes újítás volt a kollégium életében. A - tudomásom szerint - kísérletileg bevezetett vendégfogadási renddel kapcsolatban már vegyesebb a kép: A válaszadók nagy többsége ritkábban, mint havonta (47fő), vagy csak havonta (18 fő) fogad vendéget, ami 84 válaszadó 77%-át jelenti. Ebből adódóan ők nem is annyira érdekeltek a vendégfogadás kérdésével kapcsolatban. Milyen gyakran fogadsz vendéget? Válaszad ók száma %-os eloszlás Ritkábban 47 56% Havonta 18 21,4% Havonta többször 9 10,7% Hetente 7 8,3% Hetente többször 2 2,4% Naponta 1 1,2% Total 84 100,0 Ha megnézzük az alábbi táblázatot, amelyben már az is látszik, hogy a saját vendégfogadási gyakorisága milyen összefüggésben van azzal, hogy mi a véleménye a vendégfogadás lehetőségének módjáról, látszik, hogy nagyon vegyesek a vélemények. Nyilvánvalóan azok, akik ritkábban, mint havonta fogadnak vendéget érdektelenebben, nem akarnak részt venni a dologban, vagy mindegy nekik. Azok között, akik viszont ennél gyakrabban fogadnak vendéget, nagy többség szívesen vállalna ügyeletet is érte 4
5 Milyen gyakran fogadsz vendéget? Mi a véleményed a próbaként bevezetett új vendégfogadási lehetőséggel? Jó volt, de én nem akarok részt venni benne Jó volt, vállalok ügyeletet is érte Nekem mindegy Nem tetszett Ritkábban 12 7 22 5 47 Havonta 3 11 2 2 18 Havonta többször 2 5 1 1 9 Hetente 1 6 0 0 7 Hetente többször 0 2 0 0 2 Naponta 0 1 0 0 1 Összesen: 18 32 25 8 84 Összesen Összességében elmondható, hogy a válaszoló 84 lány kevesebb, mint fele fogad legalább havonta vendéget (44%, 37 fő). Ügyeletet, ami a rendszer működésének lényege, 32 fő, vagyis 38% vállalna. Ha ők valójában is bevállalják ezt a feladatot, akkor talán működőképes lehet a rendszer. Ugyanakkor az látszik nehézkesnek, hogy mivel a nagy többség viszonylag kevésszer fogad vendéget, ők nyilván nem szeretnének sokat ügyelni azok helyett a kevesek helyett, akik sokszor.a 32 főből ugyanis, akik vállalnák az ügyeletet, a fele kollégista 18 fő havonta vagy ritkábban fogad vendéget, amiért nem éri meg neki minden héten a portán ülni II. Vélemények a kollégiumi programokról Először arra kértük a válaszadókat, hogy különböző szempontok szerint értékeljék a programokat. Ez alapján a következő eredmény született: A válaszadók a kínálat változatosságát 3,6 ra értékelték összességében, ami valahol az inkább elégedett, elégedett is meg nem is válaszkategóriák között helyezhető el. Ugyanez igaz arra a szempontra vonatkozóan, ami a programok időpontját illeti. Ezzel is inkább elégedettek, az átlagos osztályzata 3,63, ami szintén valahol az inkább elégedett, elégedett is meg nem is válaszkategóriák között helyezhető el. Leginkább a programok színvonalával elégedettek a lányok, ez 3,89-es osztályzatot és inkább elégedett válaszkategóriát jelenti. A programokkal kapcsolatban elmondható, hogy habár színvonalukkal, időpontjukkal és változatosságukkal nagyjából elégedettnek mondhatók a válaszolók, ezeknél a szempontoknál kevésbé tartják őket az érdeklődési körüknek megfelelőnek.(3,29-es az átlag osztályzat) Ha jobban megnézzük, hogy e mögött az átlagos érték mögött milyen válaszmegjelölések rejtőzzek, a következőt láthatjuk:
84 válaszolóból 11,9%-ot (10fő)tesz ki azoknak az aránya, akiket nagyon érdekelnek a programok, 33,3% (28fő)-vagyis egyharmada a válaszadóknak azt jelölte meg, hogy inkább érdekelnek a programok, vagyis valószínűleg a programok többsége érdekli őket. Szintén csaknem egyharmad, 31% (26fő) t érdekelnek a programok, meg nem is, vagyis vegyes érzésük van ebből a szempontból. 20,2% (17 fő) írta, hogy őt a programok inkább nem érdeklik és 3,6% (3fő)-t nem érdekelnek egyáltalán a programok a válaszadók közül. A programokkal kapcsolatos szempontok közül a leggyengébb átlagot az kapta, hogy mennyire érnek rá a lányok ezekre a programokra, 2,6-os átlagos osztályzattal. Ha a 2009-es felmérés eredményeivel hasonlítjuk össze ezeket, a különböző szempontból adott osztályzatokból kapott átlagokat, a következő képet kapjuk: 6 Mivel a kollégisták a két felmérés időpontjában nem ugyanazokat a személyeket takarják, nyilvánvalóan az, hogy az idei, 2011-es felmérésben némileg gyengébb átlagokat kaptak a programokra vonatkozó, ábrán látható szempontok, nem jelenti azt, hogy valóban romlott volna a színvonaluk. Azt mutatja, hogy némileg a jelenlegi lakók attitűdjei, kritikusságuk más. Ezen kívül a különbség oka lehet, hogy korábban kevesebben töltötték ki a kérdőívet, és esetleg pont a kritikusabbak nem hallatták akkor a hangjukat. Ha rátérünk a programokkal kapcsolatos további kérdésekre, akkor : A válaszadók kedvenc programjukként a következőket jelölték meg túlnyomó többségben: abszolút kedvenc Gabi tornája, de szintén nagyon sokan szeretik a film-klubot, az előadásokat, a kézműves programokat, a nagy kolis programokat, mint pl. a Iosi nap és az öko témájú programokat. Miért mennek el az adott programra? Első helyen csaknem 50%-a a válaszadóknak a kreditrendszer által motivált, nekik elsődleges szempont, hogy szükségük van a kreditpontokra. Ugyanakkor a válaszadók egyharmada (33%) számára az elsődleges szempont, hogy érdekli az adott program. Sajnos ezen kollégisták aránya, akik amiatt mennek elsősorban egy programra, mert érdekli őket, 2009 óta csökkent, ekkor ugyanis még 40% fölött volt az arányuk. Abban azonban szerencsére hasonló
a tendencia a 2009-eshez, hogy azok is, akiknek az elsődleges szempont a kreditszerzés, második helyen azt jelölték meg, hogy érdekli őket az adott program, vagyis a kreditszerzést elsősorban azokon a programokon valósítják meg, ami érdekli őket. Emiatt van az is, hogy második helyen legtöbben szintén ezt az érvet, vagyis az érdeklődést jelölték meg motivációs tényezőként 2011-ben is. A harmadik legfontosabb motivációs erő pedig nem véletlenül az, hogy ha az illető barátnői is mennek az adott programra. A motivációs tényezők között a megadottak mellett egyéb válaszkategóriát is megjelölhettek a lányok. Ide a következő válaszok születtek: Feldobja a kedvem, hasznosnak találom, van hozzá kedvem, energiám és időm időpont, időtartam ismerem az előadót, szervezésben veszek részt kell egy kis kikapcsolódás és feldob a közösségi hangulat Kikapcsolódást jelent a sok tanulás közben. megfelelő időpontban van pl. kézműves szakkörre azért járnék szívesen, mert saját kezűleg készíthetnék ajándékokat, ékszereket, ami szerintem tök jó dolog. program hosszúsága Abban az esetben, ha a kollégista nem megy egy adott programra, az túlnyomó többségében azért van, mert vagy nincs ideje rá, vagy rossz időpontban van a program, más elfoglaltsága van akkor éppen. Ebben szinte egyöntetűek voltak a válaszok. A válaszadók között összesen 16-an voltak olyanok, akik valaha szerveztek maguk is valamilyen programot a kollégiumban. Kíváncsi voltam arra, hogy ők vajon jobb osztályzatot adtak e a fentebb leírt szempontok szerint a programokra (változatosság, színvonal stb. szerint), azonban nem volt igazán kirívó különbség az ő válaszaik és a többiek válaszai között. Talán csak egy picivel adtak jobb osztályzatokat ezekre a kérdésekre, mint a többség. A kollégium hitéleti programjaival kapcsolatban a többség 48 fő úgy ítéli meg, hogy elég annyi amennyi van, 19 főt nem érdekli az ilyen program és csak 14-esn vannak azok, akik örülnének, ha még több ilyen program lenne. 28 fő (32,2%) maradna akár hétvégére is lelki program miatt a kollégiumban, mint például lelkigyakorlat. 7 III. Közösségi kapcsolatok A kérdőív tematikusan negyedik része szintén egy újabb kérdéscsoportot tartalmazott a 2009- es vizsgálathoz képest, ez pedig a közösségi léttel, kapcsolatokkal kapcsolatos vélemények összegyűjtése.
Elsőként egy általános kérdés Véleményed szerint milyen a közösségi élet a kollégiumban? (Osztályozd, kérlek, 1-5-ig, ahogy a suliban szokás vezette be a témát. Az erre adott válaszok sajnos az előzetes sejtéseket igazolták, vagyis nem igazán érzik jó közösségnek a kollégiumot az ott lakók. Az átlagos osztályzat 3,3, a válaszok megoszlása a következő képen alakultak: 8 Ennek okát nem csak másokban, magukban is látják a válaszolók, mivel a következő kérdésben, ahol egy skálán kellett értékelni, hogy ők maguk mennyit tesznek a közösségi élet kialakításáért, még az előzőnél is rosszabb osztályzatokat adtak, az átlag itt 3,1 volt, a válaszok megoszlása pedig a következő képen alakult: Ha egy skálán kellene értékelni, akkor szerinted te magad mennyit teszel a jó közösségi életért itt a kollégiumban? Szerencsére a kollégiumon elüli szorosabb kapcsolatoknál ez az előbbi kérdésnél látott tendencia nem jelenik meg, a szobatársakkal szinte mindenki nagyon jó kapcsolatot ápol. Az átlagos osztályzat ennél a kérdésnél (ami megint csak egy minőségi skálát jelöl 1-től 5-ig, ahol 5 a legpozitívabb osztályzat) az
átlagos érték 4,5, és középérték 5. Mindössze 10 fő volt a 84-ből, aki 3-asra, vagy annál rosszabbra értékelte a szobatársával való kapcsolatát. (64,3% adott 5-öst és 23,8% 4-est) A szomszédos szobák lakóival való kevésbé kimagaslóan pozitív, ugyanakkor alapvetően jó kapcsolatok sejthetők a válaszok mögött: Milyen a kapcsolatod a szomszédos szobák lakóival? Nincs blokktársa 16 válaszadónak Semmilyen a kapcsolata 9 fő-nek Konfliktusos 6 fő-nek Megvagyunk választ adta 34 fő Nagyon jó 19 fő kapcsolata a szomszédos szobával. IV. Végül néhány vegyes kérdésre adott válasz V/1. A kollégista mennyit tesz a kollégium állapotának fenntartásáért saját bevallása szerint: Az erre a témára vonatkozó kérdésre minden válaszadó 3-as, vagy annál magasabb osztályzatot adott! (ha a kollégium tisztasága pl. nem erre utal, ami a válaszokból látszik, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy rosszul ítélik meg viselkedésüket a válaszadók, az is lehet, hogy pont a legtrehányabbak nem töltötték ki a kérdőívet sem! 60%, vagyis 50 fő úgy gondolja, hogy ő mindig igyekszik vigyázni a dolgokra, 34,5% (29fő) gondolja úgy általában odafigyel és 4,8% (4fő) érzi úgy, hogy ő csupán közepes mértékben figyel oda a kollégium megóvására. V/2.A lányok nagy többsége minden hétvégén hazautazik (24 fő a válaszadók közül) és a többiek is egy hónapban kb. 1-2 hétvégét töltenek bent.11 fő aki 3 hétvégét bent van és ketten vannak, akik még a hétvégéiket is a kollégium falai között töltik. Záró mondat a kollégiumról: Összességében elmondhatom, hogy 9 Az ábrán látszik, hogy a 2009-es adatokhoz hasonlóan a lakók alapvető elégedettséget mutatnak, ugyanakkor egy picit rosszabb értékeket adtak most, mint 2 évvel korábban. Ennek okát abban látom, hogy idén a kollégisták sokkal nagyobb létszámban töltötték ki a kérdőívet. Feltételezem, hogy korábban a kevesebb válaszadó pont a kritikusabbak kimaradását is eredményezte, legalábbis részben. 84 főből, viszont már nagyon a valószínűsége arra, hogy reprezentatív eredményeket kaptunk.