Kézikönyv a Hétszínvarázs 2. tankönyvcsalád tanításához

Burai Lászlóné Dr. Faragó Attiláné Nyiri Istvánné Kézikönyv a Hétszínvarázs 2. tankönyvcsalád tanításához

BURAI LÁSZLÓNÉ DR. FARAGÓ ATTILÁNÉ NYIRI ISTVÁNNÉ Szerkesztette BENKŐNÉ NYIRŐ JUDIT Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP 020134 ISBN 978-963-328-283-0 Burai Lászlóné, Dr. Faragó Attiláné, Nyiri Istvánné 2014 1. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés KajtArt Kft. Terjedelem: 20,60 A/5 ív Tömeg: 390 g

ELŐSZÓ ELŐSZÓ A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv kiemelt területként kezeli a nevelés-oktatás folyamatában a magyar nyelv és irodalom tanítását. Ez az a sarkalatos pont, amelynek hatékony elsajátítása szinte minden más tantárgy tanulásának az alapja. Ha a gyermek jól tud a szövegben tájékozódni, kiválóan megérti a leírtakat, képes abból lényeges információkat kiemelni, akkor könnyebben megy számára a tanulás. A kerettanterv az alábbiakban foglalja össze a tantárgyra vonatkozó legfontosabb célokat, feladatokat: Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. 3

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához 4 KERETTANTERVI IDŐKERETEK AZ 1 2. ÉVFOLYAMON Tematikai egység/fejlesztési cél Kerettantervi óraszám* az 1 2. évfolyamon Javasolt óraszám a 2. évfolyamon 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 33 óra 18 óra 2. Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasástanulás előkészítése Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása 25 óra 70 óra A szövegértő olvasás előkészítése 105 óra 85 óra 3. Írás Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 20 óra 50 óra Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése 52 óra 37 óra 4. A tanulási képesség fejlesztése 17 óra 10 óra 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása 20 óra 20 óra Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 42 óra 42 óra 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 15 óra 10 óra 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 5 óra 5 óra 227 óra** + 25 óra szabad órakeret Összesen 252 óra *Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2. (5) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. ** A kerettanterv által előírt tartalmak a tantárgy számára rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedi le. Az 1. és a 2. évfolyamon heti 7 (évi 252) órás időkerettel rendelkező Magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettanterve tehát évi 25 óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül. A pedagógusok megtölthetik ezt az időkeretet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal, de dönthetnek úgy is, hogy a helyi tantervben nem írnak elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztják el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. Lehetőség van arra is, hogy a kötelező órák mellé a szabadon tervezhető órakeretből is felhasználjanak a pedagógusok például 1 órát a Magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához. Ekkor a heti óraszám 8 órára növekszik, az éves óraszám 288 óra lesz, vagyis összesen 36 órával több fordítható a tananyag elsajátítására, a gyakorlásra, illetve további tananyagrészek feldolgozására.

Kerettanterv 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai KERETTANTERV 2. ÉVFOLYAM Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A beszéd, a beszédészlelés és a beszédértés megfelelő szintje. Órakeret 18 óra A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol; használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit; bekapcsolódik a közös tevékenységekbe, alkalmazkodik azok szabályaihoz; eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval), megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret. Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás. 5

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése a szövegértő olvasás előkészítése Órakeret 85 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Alapvető ismeretek a nyelvről, a kommunikációról, az írott nyelvről, ezek funkcióiról, a nyelvi tudatosság kritériumszintű megléte. A szövegértő olvasás előkészítése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. A tanuló ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel; felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit; használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében; a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események öszszefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten. Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés. Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés. 6

Kerettanterv 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Néhány mondóka, soroló, gyermekjáték, vers ismerete. Órakeret 10 óra Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím) megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő). Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival. A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Mondák, legendák a magyar nép történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló hallgat, olvas verset, mesét, életkorának megfelelő irodalmi műveket; képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés); néhány verset, mondókát elmond fejből; dramatikus játékokban együttműködik a társakkal. Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ritmus, ismétlődések. Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim. Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím. 7

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség fejlesztése Elemi feladatmegoldási műveletek használata. Órakeret 10 óra A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről). Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása. Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében. A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, tartalomjegyzék). A tanuló a tanító irányításával motiváltan tanul; a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ; szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: József Attila: Altató; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor két költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás. Matematika; környezetismeret: önálló tanulás. Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése). Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. 8

Kerettanterv 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Iskolaérettség. Órakeret 5 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történetekben. Azonosulás, ítélet, érvelés szépirodalmi szövegek kapcsán. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Egyszerű közmondások, szólások megismerése, megfelelő alkalmazása. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték). A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A tanuló ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt; képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben; meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket; meghallgatja mások érvelését is; képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során; dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni. Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban. Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése. Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül). Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép. 9

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén 10 A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30 40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

A taneszközök tartalmi és szerkezeti felépítése A TANESZKÖZÖK TARTALMI ÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Hétszínvarázs olvasókönyv A Hétszínvarázs olvasókönyv 20 éves múltra tekint vissza. Az elmúlt években több alkalommal átdolgoztuk. 2013-ban mind külső megjelenésében, mind belső tartalmában megújult, minden tekintetben megfelel az új NAT és Kerettanterv elvárásainak. A tankönyv vertikálisan és horizontálisan is illeszkedik az Apáczai Kiadó oktatási programjába és taneszközrendszerébe a hozzá szervesen kapcsolódó Hétszínvarázs munkafüzettel együtt. A tankönyv célja, hogy a gyerekek ismereteinek egyre magasabb szinten történő elsajátítása mellett a készségek és képességek fokozatos fejlesztése is egyaránt megvalósuljon a magyar nyelv és irodalom oktatásán belül. Elsődleges feladatként tűztük ki az olvasástechnikai, a kommunikációs készségek és képességek fejlesztését, tudatosítását és elmélyítését. A tankönyv felépítése A tankönyv a HÉTSZÍN tankönyvcsalád első tagja, amely valóban szeretné elvarázsolni a most már olvasni tudó gyerekeket. A tankönyv ízű könyvvel szemben tipográfiájában, szövegválasztásában, valamint kép- és színvilágában a mesekönyvek hangulatát idézi. A címben szereplő hetes szám utal a könyv szerkezetére, mintegy előrevetíti a hét fejezetet: 1. Szól a csengő, kezdődik az iskola 2. Barátunk, a természet 3. A mesék birodalma 4. Otthon, család, szeretet 5. Szülőföldünk, környezetünk 6. Jeles napok, magyar ünnepek 7. Vakációváró A fejezeteken belül az irodalmi alkotások logikusan egymásra épülnek. A témák a tanulók életkori sajátosságainak és érdeklődésének megfelelően koncentrikusan bővülnek. A fokozatosság elvének alkalmazásával egyre több ismeretanyagot közlünk a gyermekekkel, gazdagítva tudásukat. A fejezetek mindig új páratlan oldalon kezdődnek, fejezetnyitó képpel és a fejezet tartalmára utaló rövid mottóval. A mottó kifejezi a témakör lényegét, mondanivalóját, sejteti, miről is fogunk ebben a fejezetben tanulni. Lehetőséget ad következtetésre, véleménynyilvánításra. Az összefoglaló órákon ezekre vissza lehet térni. Az olvasókönyv nyolc oldallal bővült, a 152 oldalon a gyerekek már meglevő anyanyelvi ismereteire épülő, didaktikai és esztétikai célú illusztrációkkal megtámogatott, játékos és kedves, beszédre és felfedezésre késztető szövegeket, feladatokat tartalmaz. Figyelembe veszi, hogy a gyerekek spontán igénye a felhőtlen játék, a humor és a mesevilág. Ezekre alapozva kelti fel a gyerekek érdeklődését a beszélt és írott nyelvi kommunikáció iránt. 11

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához A tananyag alkalmas a különböző haladási ütemű tanulók fejlesztésére, differenciálásra, a szövegtartalom együttes átélésére is. A feladatok egyrészt előkészítik az önálló tanulást (az olvasottakról való beszélgetés, lényegkiemelések, képhez szövegtartalom rendelése), másrészt nagymértékben építenek a páros és csoportmunkára, a játékos, felfedező, élményszerű, és örömszerző tanulás, a kooperatív technikák (kerekasztal, ötletbörze, fürtábra stb.) didaktikai szerepére. A sok mese, az állatokról szóló történetek, a mondák megfelelnek az életkori sajátosságoknak, felkeltik a gyerekek érdeklődését. Az értékes szépirodalmi szövegek mellett a tankönyv érdekes, hétköznapi szövegeket (órarend, gyermekújság tartalomjegyzéke, versenyfelhívás tantárgyi versenyre, recept, gyermeknapi programajánló), párbeszédet, játékleírásokat, kézműves foglalkozásokat (gesztenyekatona, Tulipánból Jancsika, Készíts elefánt ujjbábot! Fű Benő stb.), könyvajánlásokat, ismeretközlő és az információ megszerzését elősegítő olvasmányokat, vicceket, találós kérdéseket, kézírással írt közmondásokat is tartalmaz. Ezek a szövegek elősegítik a gyerekek hétköznapi életben való tájékozódását, fejlesztik kommunikációjukat. másfajta olvasási célt, másfajta igényt, ébresztenek fel és tudatosítanak a tanulókban, megalapozva ezzel az olvasási stratégiák kialakulását. A későbbi tanulóéveik alatt fogékonyabbá válnak, figyelmesebben, alaposabban sajátítják el a megtanulandó ismereteket. A változatos szövegtartalom lehetővé teszi a kerettantervi elvárásoknak megfelelő kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyakhoz. Kapcsolódási pontok Természetismeret Ének Versenyfelhívás természetismereti tantárgyi versenyre Vakond, ibolya, hóvirág, cinege A négy évszakhoz kapcsolódó szövegek, versek Rajz segítségével állatok, növények jellemzése Megzenésített versek hallgatása (7. o.) Karácsonyi dalok éneklése együtt (128. o.) Garasjáték éneklése (109. o) Dalok a baromfiudvar lakóiról (79. o.) 12

A taneszközök tartalmi és szerkezeti felépítése Írás Kézírással, kékkel írt közmondások (szép külalak, esztétika) Válaszadás feltett kérdésre Válogató másolás Technika Gesztenyekatona Tulipánból Jancsika Készíts elefánt ujjbábot! Fű Benő Madáretető készítése Rajz Önálló rajzkészítés versszakokhoz, adott szöveghez Rajzolás, színezés az utasításnak megfelelően Síkbábok készítése Szereplők, helyszínek megrajzolása Testnevelés Mozgásos, utánzós feladatok Változások a tankönyvben A szövegválogatásba a kerettantervnek megfelelően, annak előírásait követve jelentős klasszikus és kortárs magyar írók-költők kerültek: Wass Albert, Janikovszky Éva, Varga Katalin, Petőfi Sándor, József Attila, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly, Benedek Elek, Schmidt Egon, Weöres Sándor, Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Lázár Ervin, Gyárfás Endre, Tompa Mihály, Zelk Zoltán, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, Csukás István, Nagy Bandó András, Kiss Ottó, Bartos Erika, Fecske Csaba és Mészöly József, Nyulász Péter, Varró Dániel, de válogattunk külföldi írók-költők műveiből is. A fejezetekben szereplő szövegek címeit, az oldalszámokat és az oldalak alján kifutó alnyomatokat fejezetenként más-más színnel jelöltük. Ez a tartalomjegyzékben is megjelenő színváltás nagymértékben segíti az olvasókönyvben való tájékozódást. 13

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához Öt új piktogrammal: bagoly (Jó, ha tudod!), mosolygós fej (Vicc), nyitott könyv (Könyvajánló), kérdőjel (Találd ki!), két kisgyerek (Illemkockák) jelöltük az irodalmi és köznapi szövegektől eltérő tartalmakat hordozó blokkokat. Feltűnő változás a könyvben, hogy az eddigi kéthasábos tördelés helyett a szövegek egy hasábba szedve szerepelnek. Egyfajta ráhangolásként az iskolára, az olvasásra, az 1. osztályban tanultak felelevenítésére, szótagolva írtuk az első olvasmányt és a hozzá tartozó kérdéseket is. A 7. oldalon a kérdéseket igen, de a viccet és a Jó, ha tudod! részt nem szótagoltuk, mivel ezek nagyon rövid szövegek, így remélhetőleg szövegértési problémát sem okoznak. A verseket tudatosan még év elején sem szótagoljuk. A nehezebben olvasó tanulók számára azzal nyújtunk segítséget, hogy a 8. oldaltól három olvasmányt az egyik oldalon a kérdésekkel együtt szótagoltan, míg a mellette levőn folyamatos szedéssel írtunk. Ezzel az év elején még nehezebben olvasó gyerekeket is sikerélményhez tudjuk juttatni. Azokat a tanulókat viszont, akik az olvasástechnika fejlett szintjén állnak, zavarhatja a szótagoló olvasás, ezért próbáljuk meg rugalmasan kezelni a felmerülő problémákat! Adjunk lehetőséget a tanulóknak, hogy olvasási szintjüknek megfelelően ők dönthessék el, milyen formában kívánják megszólaltatni az olvasmányokat. Ebben segítenek a különböző szedésű szövegek. 14

A taneszközök tartalmi és szerkezeti felépítése A 14. oldaltól kezdődően (szövegben és feladatokban egyaránt) fokozatosan hagyjuk el a szótagolást, s már csak a négy vagy annál több szótagú szavakat szótagoljuk egészen a fejezet végéig. Ezzel a nehezebben olvasható szavaknál némi segítséget adunk azoknak a tanulóknak is, akiknél még problémát jelent a folyamatos olvasás. Hosszú mérlegelés után, végül is kikerült az 1. fejezetből A kis bicebóca című szöveg. Azért döntöttünk így, mert sok kolléga jelezte, hogy év elején főként a terjedelem és a régies nyelvezet használata miatt nagyon nehezen megy a feldolgozása. Tapasztalatom szerint a tanulók lélegzet-visszafojtva, átéléssel hallgatták a szívhez szóló történetet, amelynek mondanivalója ma is aktuális. Éppen ezért az olvasókönyvhöz készült interaktív tananyagban benne hagytuk, hogy lehetősége legyen a feldolgozására annak, aki mindenképpen szeretné tanítványaival megismertetni ezt a csodálatos történetet. Az interaktív tananyag egyik feladata például kiválóan alkalmas arra, hogy megmutassuk, összehasonlítsuk a mai és a régi iskolai osztálytermet, a tanuláshoz szükséges tanszereket stb. A 2. fejezetben az ősz témakörön belül (a 21 32. oldalig) a szótagolás végleg elmarad, de a négy vagy annál több szótagú szavakat kék színnel kiemeltük. Ezzel szeretnénk a gyerekek figyelmét ráirányítani arra, hogy ezeknek a szavaknak az olvasására jobban figyeljenek (a látószög ebben az időszakban még nem minden gyermeknél növekszik meg ekkora mértékben). A Barátunk a természet fejezeten belül, a tél témakör kezdetekor (33. oldal) ez a jelölés is megszűnik, s a továbbiakban már minden folyamatos szedéssel szerepel a teljes olvasókönyvben. 15

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához A gyerekek az olvasókönyv használata során számtalan magyar népmesével, mondával és külföldi országok, más etnikumok, népcsoportok (orosz, német, székely, afrikai, cigány, kínai, francia, szlovák) meséivel is megismerkednek. Változatos mesefajtákat (műmesét és népmesét, állat-, tündér-, tréfás, reális, csali- és láncmesét) is olvashatnak. A tankönyv egyik érdekessége, hogy A három kívánság című mese dramatizált változatban szerepel. Ezen az oldalpáron taníthatjuk meg a szócikk fogalmát, elérhetőségének megadását. Ennek megismerése után a tanulók egyre tudatosabban használhatják a lexikonokat, ami szintén kerettantervi követelmény. A tanmenet beosztása szerint ez a tananyagrész november végére esik. Szóbúvárral, egyéb lexikonok használatával kapcsolatos feladat csak ezután szerepel a könyvben. 16

Kerettantervi előírás az is, hogy szerepeljenek a tankönyvben mondák, legendák a magyar nép történetéből, rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól. Olvasókönyvünkben a mondák Mátyás királyhoz kapcsolódnak, legendának Szent Miklós egyik legendáját, a történelmi alakokkal való ismerkedéshez pedig Széchenyit és Petőfit választottuk figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait. Újdonság a részenkénti, szakaszos szövegfeldolgozás közbeékelődő kérdésekkel. A kérdések egyrészt ellenőrzik a szöveg addigi megértését, másrészt jóslásokkal elébe mennek az eseményeknek. Ezzel a tanulókat motiválttá tesszük az olvasás folyamatában, kreatív gondolkozásra, állásfoglalásra ösztönözzük őket. Az olvasási stratégiák megtanításának kiemelkedő szerepe van a keveset vagy egyáltalán nem olvasó diákok olvasóvá nevelésében. A taneszközök tartalmi és szerkezeti felépítése A szakaszos szövegdolgozást a következő öt szövegnél alkalmaztuk: Hulló pelyhek (33. oldal); A csökönyös kiselefánt (64. oldal); A madáretető téli vendégei (36. oldal); Az elrejtett kincs (74. oldal); Mesél a tavaszi erdő (43. oldal). Négy esetben differenciálásra alkalmas, kétszintű szövegfeldolgozás (rövidített, illetve teljes terjedelmű szöveg) is található a tankönyvben. A rövidített változat az eredeti szöveg kissé leegyszerűsített formája. Az ilyen típusú oldalakat a nehezebben olvasó, lassabban haladó tanulóknak szántuk. A szövegek tartalma ugyanaz, mint az eredeti hosszabb változaté, de a nehezebben értelmezhető szavak helyett köznapi szavakat használtunk. A bekezdések témája azonos, de rövidebb mondatokkal fogalmaztuk meg a tartalmi mondanivalót. 17

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához Kétszintű szövegek: Mesél az őszi erdő (28 29. oldal); Mesél a téli erdő (38 39. oldal); A pitypang meséje (50 51. oldal); Mátyást megvendégelik (84 85. oldal). A részben vagy teljes egészében megújult rajzok, az új fotók (pl. 128., 132. o.) nagymértékben segítik a szöveg megértését. Jósolni, következtetni lehet a segítségükkel a szöveg tartalmára (pl. 54. o.), azonosítani lehet őket egy-egy jellemző szöveg- vagy versrészlettel (48., 121. o.). Segítségükkel könynyebben felidézhető, elmondható a tartalom (63., 73., 78 79., 84 85. o.). A grafikák mérete az előző kiadáshoz képest nagyobb lett, így jobban megfelelnek a tanulók életkorának. A szövegekhez kapcsolódó rajzok, illusztrációk motiválóak és könnyen kezelhetővé, áttekinthetővé teszik a feladatokat. A tankönyv képi anyaga a korosztály számára jól értelmezhető, könnyen felismerhető, egyértelmű ábrákat tartalmaz, amelyek megfelelnek mind a felismerő, magyarázó, elmélyítő, mind a feladat megoldását elősegítő, mind pedig a motivációs funkció követelményeinek. A szövegek és feladatok jellemzői A tankönyvben található feladatok sokszínűek, nehézségi szintjükben megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. A könyv feladatsorai önálló, páros, csoportmunkával vagy kooperatív technikákkal oldhatók meg, építve a tanulói aktivitásra, kreativitásra és kooperációra, s ösztönöznek az önálló tanulásra is. Sok gondolkodtató feladat is található közöttük: Következtess! Miért? Hogyan gondolkodtál? A szövegértés rendszeres gyakorlása mellett különféle anyanyelvi kompetenciákat mozgósítanak. A szöveg elsődleges megértésének ellenőrzésén túl a pontosabb olvasás és a mélyebb megértés irányában fejlesztik a tanulót. Minden érzékszervet bevonnak a tevékenységek körébe. A feladatok között rendszeresen visszatérnek a szavak, mondatok és szövegrészletek értelmezését, az összefüggések felismerését elváró feladattípusok, a szövegek szerkezeti vizsgálata, az időrend megfigyelése, az írói kifejezések jellemzőinek vizsgálata, értelmezése. Az olvasmányokban található magatartási formákhoz és élethelyzetekhez is kapcsolódnak feladatok, s a tanulók azonosulhatnak az irodalmi hőssel, akikhez hasonló élményeket maguk is megélhetnek. A sokféle szövegtípushoz kapcsolódó érdekes feladatok változatossá teszik a munkáltatást, s élményt nyújtanak tanulás közben. Szinte minden olvasmányhoz kapcsolódik kérdés, feladat. 18

A taneszközök tartalmi és szerkezeti felépítése A feldolgozott szövegek terjedelmüknél és olvasástechnikai minőségüktől fogva alkalmasak a tan órai feldolgozásra és az önálló gyakorlásra egyaránt. A feladatok sorszáma alapján a haladás egyszerűen követhető. A feladatok nehézségi foka természetesen igazodik a diákok tudásszintjéhez. Például a rövidebb változattal dolgozók esetében megadott vázlatpontokat kell sorba rendezve leírni a füzetbe, míg a hosszabb változattal dolgozóknak maguk kell röviden megfogalmazni az egyes bekezdések tartalmát. A szöveganyag felépítése rendezett, megfelel a könnyebbtől a nehezebb szöveg feldolgozása felé vezető didaktikai feltételnek. Egy-egy téma több oldalról is megközelítésre kerül, a tananyagot vers, ismeretterjesztő szöveg, találós kérdés, kézműves foglalkozások segítségével sajátíthatják el a tanulók. Például az ősz témakörén belül a cinegéről vagy a Balatont és környékét bemutató tananyagrésznél vers és ismeretterjesztő szöveg segítségével egyaránt szerezhetnek információkat. A hosszabb szövegekkel való kitartó munkálkodás feloldását szolgálja a szemelvények, versek, illusztrációk elrendezése is. Az olvasókönyv metodikájában következetesen tevékenykedtető megközelítést alkalmaz, és fejleszti mindazokat a kompetenciákat, amelyek bevezetik a tanulókat a nyelvi kommunikáció, a szövegértés-szövegalkotás világába. A tankönyv a versek, mesék, ismeretközlő szövegek, mondókák és egyéb, informatív szövegek auditív, vizuális és verbális megközelítésével párhuzamosan keresztkapcsolódásokkal (báb- és drámajáték, mozgás, hallási észlelés, rajz, vizuális nevelés és vizuális észlelés, technika, finommotorika) fejleszti a kulcskompetenciák egyéb elemeit is (életpályaépítési- és szociális kompetenciák). Nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos magatartás, valamint az esztétikai érzék és az önismeret fejlesztésére is. Sok feladat ösztönöz az internet használatára, illetve könyvtári búvárkodásra (például 15., 38., 89., 128., 133. oldal). 19

Kézikönyv a 2. évfolyamos Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet tanításához Az ábrák, folyamatábrák segítik felidézni az olvasottakat, egyrészt illusztrációként szolgálnak, másrészt további információt közvetítenek az olvasottakkal kapcsolatban. Továbbra is fontosnak tartjuk a lábjegyzetet a tankönyvben. Alkalmazása kiválóan segíti a szöveg megértését. Azonban nem minden magyarázatra szoruló szó esetében alkalmazzuk, hanem van, amikor a jelentés a szövegkörnyezetből kiderül (pl. strázsa A csillagszemű juhász); van, amikor a Szóbúvárból kerestetjük (pl. tinó, puszta, kolomp, csorda 117. oldal); van, amikor a diáknak kell kikövetkeztetnie a szövegből (pl. spárga, hokedli, teknő A család). Minden fejezethez tartozik Illemkocka, mely témájában szorosan kötődik a fejezet tartalmához. A Barátunk, a természet című fejezetet például a négy évszakot bemutató mondókával, illetve illemkockával zárjuk, mely kirándulásokhoz kapcsolódó jó tanácsokkal lát el minket. Az egyes fejezetekhez kapcsolódó illemkockák témái: 1. iskola Köszönés 2. természet Jó tanácsok a kiránduláshoz 3. mese Étkezés 4. család A rend, a tisztaság legfontosabb szabályai 5. szülőföld Közlekedés járműveken 6. ünnepek Az ünnepi viselkedés és öltözködés 7. vakációváró Nyári szabadidő A kiadványt magyarázó jellegű Fogalomtár és Irodalomajánlás egészíti ki. A Fogalomtárban szerepelnek a Kerettantervben meghatározott kulcsszavak. A hét fejezetről röviden A hét fejezetbe rendezett szövegtartalom témakörök szerinti megosztása megkönnyíti a tanító számára a válogatást. Lehetőséget teremt arra, hogy a feldolgozás sorrendjét szabadon tervezze, alkalmazkodva az iskola pedagógiai programjához, illetve a tanulócsoport érdeklődéséhez, a tanítás körülményeihez. 20