Prof. Dr. Gadányi Károly DSc egyetemi tanár Tudományos Bizottság Elnöke

Az tudomány gyükere keser, gyümölcse pedig gyönyör séges (Apáczai) El szó A magyar fels oktatási intézményekben a tudományos diákköri munkának hosszú múltja van. A Berzsenyi Dániel F iskola is az alaptevékenységen túl egyik legfontosabb feladatának tekinti a tehetségek felkarolását, támogatását, kibontakoztatását. iskolánk tudományos életét gazdagítják a fiatalok diákköri munkái. A tudományos diákköri mozgalom a hallgatói alkotókészség jól m köd keretrendszere.a hallgatók tanulmányi kötelezettségeik teljesítésén túl szakmaszeretett l és hivatástudattól vezérelve fordulnak választott szakterületük felé. Köszönet illeti azokat az oktató kollégákat, akik mindennapi oktató-nevel munkájuk mellett önzetlenül vállalják a kell nyitottsággal, igényes kíváncsisággal bíró hallgatók tudományos tevékenységének irányítását, szellemi m helyek gondozását. A két évente megrendezésre kerül Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon iskolánk rendszeresen képviselteti magát, számot adva a nálunk folyó tudományos diákköri tevékenységr l. A legeredményesebb hallgatók seregszemléjén a széles szakmai nyilvánosság el tt mutathatják be legújabb eredményeiket. A jubileumi XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára nevezett hallgatóink munkáinak összefoglalóit tartalmazza ezen kiadvány, amelynek els dleges célja, hogy az érdekl k számára betekintést adjon a széleskör szakterületeken folyó kutatási témákról. Továbbá kötetünket annak reményében állítottuk össze, hogy számos ifjú tehetségre hívjuk fel a figyelmet és egyúttal köszönetünket fejezzük ki azon hallgatóknak és oktatóknak, akik a kutatói életelvek kialakításának nemes feladataira vállalkoztak. Prof. Dr. Gadányi Károly DSc egyetemi tanár Tudományos Bizottság Elnöke 1

XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjazott hallgatóink I. Helyezettek Fenyvesi Angéla-Vincze József Gerencsér Judit /végzett/ Pszichológia Szekció Témavezet : Holecz Anita Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Pálvölgyi Mihály Horváth Csongor-Szabó Szilvia /végzett/ Tantárgypedagógia /Kémia/ Szekció Témavezet : Dr. ry Imre Kámán Ágnes Közm vel dés Szekció Témavezet : Dr. Mankó Mária Sötét Éva /végzett/ II. Helyezettek Bagi Katalin Budai László Gazsi Ildikó /végzett/ Maróti Viktória /végzett/ Primmera Petra /végzett/ Sölétormos Ottó /végzett/ Társadalomtudományi Szekció Témavezet : Szántó Imréné dr Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr. Pálvölgyi Mihály Közm vel dési Szekció Témavezet : Török Gábor Pszichológia Szekció Témavezet : Dr. Gáspár Mihály Pszichológia Szekció Témavezet : Holecz Anita Tantárgypedagógia/Ének-zene/ Szekció Témavezet : Köteles György Tantárgypedagógia /Informatika/Szekció Témavezet : Dr. Kiss Miklós 2

III. Helyezettek Ábrahámné Molnár Ilona /végzett/ Csiszár Zsófia-Tóth Zsuzsanna Kalmár Lívia-somogyi Szilvia /végzett/ Kosik Szilvia /végzett/ Mészáros Judit Ráduly Renáta Különdíjasok Balogh Melinda Renáta Horváth Annamária Maráczi Tímea /végzett/ Peth Andrea /végzett/ Simon Rózsa /végzett/ Tóth Katalin Könyvjutalom: Földi Tamás Pup Csilla Szécsényiné Bélavári Andrea Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Murányi Péter Közm vel dés Szekció Témavezet : Dr. Molnár György Földtudományi Szekció Témavezet : Szabó Levente Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Kovács Mária Pszichológia Szekció Témavezet : Holecz Anita Közm vel dési Szekció Témavezet : Török Gábor Tantárgypedagógia Szekció Témavezet : K vári Istvánné dr Testnevelés és Sportudományi Szekció Témavezet : Dr.Ekler Judit Tantárgypedagógia Szekció Témavezet : Lakatos Lajos Humántudományi Szekció Témavezet : Dr.Jankovits Mária Tantárgypedagógia Szekció Témavezet : K vári Istvánné dr Tantárgypedagógia Szekció Témavezet : Lakatos Lajos Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Kovács Mária Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Murányi Péter Könyvtártudományi Szekció Témavezet : Dr.Kovács Mária 3

4

AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓBA NEVEZETT PÁLYAMUNKÁK 5

6

Kúti Zsuzsanna biológia-földrajz szakos tanár HOGYAN HAT A ROVAROKRA AZ ID JÁRÁS ÉS A NAPFOGYATKOZÁS? Dolgozatomban a pozitív fototaxisú rovarok repülési aktivitását vizsgáltam az id járás változásainak függvényében, valamint - kutatásaim alatt éppen aktuális (1999. 08. 11.) - teljes napfogyatkozás idején. Vizsgálataim során többféle módszert is alkalmaztam: az id járás elemei alapján 12 id járási típust különtettem el, s ezt vetettem össze a százalékos fogási értékekkel. Az id járási frontokat is ugyanezen fogási eredmények függvényében vizsgáltam. Az adatok felvételére 1998 és 1999 nyarán került sor Balatongyörökön (Paphegyen). Kutatásaimat a Zala Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás által telepített Jermy-típusú fénycsapdával végeztem. A kutatás újszer ségét jelentette az is, hogy három különböz (normál, HGL, UV) izzót használtam. A fénycsapda évente háromszor 10 vagy 15 napig különböz ég vel m ködött. Kutatásom céljára a fénycsapda fogási anyagából a nagylepkék (Macrolepidoptera), molylepkék (Microlepidoptera), bogarak (Coleoptera) és a poloskák (Heteroptera) eredményeit használtam fel. A meteorológiai adatokat az OMSZ Agrometeorológiai Kutatóállomásán egy MILOS automata meteorológiai állomás mérte Keszthelyen. Rovarökológiai kutatásokban leggyakrabban használatos gy jt eszköz a fénycsapda, ami az éjjel aktív rovarokra csalogató hatást fejt ki. A csapdázás eredményessége az állandóan változó környezeti tényez k hatására folyamatosan módosul. A vizsgált térség éghajlatának befolyásoló tényez je a Balaton, s ezáltal a környezeti tényez k közül a mikroklímát módosítja. Az id járási elemekre vonatkozó vizsgálatok alapján azt a következtetést tudtam levonni, hogy az er s szél és az éjszakai csapadék gátló tényez ként hat a rovarokra. Az id járási frontok vizsgálata során pedig megállapítható, hogy a fénycsapdázás eredményessége szempontjából kedvez tlen, illetve a pozitív fototaxisú rovarok repülési aktivitását csökkenti a hidegfront, míg a melegfront jelenléte ezt emeli. A kedvez bb hatások esetén a rovarok aktívabbak, ezáltal több petét raknak. A lárva kikeléséig van id felkészülni a védekezésre. Ezzel elkerülhet, vagy csökkenthet a nem kívánt hatás. A kutatások eredményeinek segítségével befogott példányszámokat korrigálni lehet (pozitív vagy negatív irányba). Így pontosabb növényvédelmi prognózisok készíthet k. Az éjjel repül rovarok napi ritmusát befolyásolják a környezet megvilágítási viszonyai. Felmerült a kérdés, vajon a déli órákban fokozatosan elsötétül égbolt megváltoztatja-e az éjszaka folyamán fényre repül rovarok nappali nyugalmát, illetve repülésre serkenti-e ket? Témavezet : Dr. Puskás János Ph. D. iskolai docens 7

Zsuzsanna Kúti HOW DO THE WEATHER AND THE SOLAR ECLIPSE AFFECTS THE INSECTS? In my thesis I analized the flying activities of affirmative phototaxis insects plotted against changes in weather and during the total eclipse (11. August 1999) which was just actual while I was doing my investigations. I applied several kinds of methods: I separated twelve kinds of weather types based on weather factors. I compared these with the number of catches in percentage. I investigated the weather fronts based on the same catch results. I collected the necessary data during the summer of 1998 and 1999 in Balatongyörök, (Paphegy). I did my researches with a Jermy-type light-trap established by Zala county Plant protection and Soil conservation Station. The novelty of the research was that I used three different lamp bulbs (normal, HGL and UV). The light-trap was working with with different light bulbs for 10-15 days, three times a year. From the catches I took use of the following species results: butterflies (Macrolepidoptera), moths (Microlepidoptera), beetles (Coleoptera) and house-bugs (Heteroptera). The meteorological data was taken by MILOS automatic exposure in the Agrometeorology Research Station of National Meteorological Service in Keszthely. The most frequently used trap device in insect ecology is the light-trap, which attracts insects that are active at night. The efficiency of the traps is changing due to the continually changing environmental factors. Lake Balaton affects the climate of the investigated area, so from the environmental factors the micriclimate is modified. Based on research about weather factors, I could arrive at a conclusion that strong wind and rain at night affects the insects in a negative way. Based on the research on weather fronts we can confirm that the efficiency of the traps is adverse. The flying activities of affirmative phototaxis insects is decreased by cold front and increased by warm front. During the advantageous effects the insects are more active and they oviposit more. Until the hatch-out there is time to prepare for protection. By this we can avoid or decrease the not demanded effects. With the help of the results we can correct the number of caught species (into negative or positive way). In this way we can produce a more exact plant protection prognosis. The daily routine of the night insects is affected by the illumination of the environment. A question arose: Does the gradually darkening sky change the peacefulness of the insects, which are flying in direction of light at night, or does it stimulate them to fly? Supervisor: Dr. János Puskás assistant professor 8

Rajnai Beáta biológia szakos tanár AZ ERWINIA AMYLOVORA FERT ZÉSRE ÉRZÉKENY ÉS REZISZTENS ALMAFAJTÁK HISZTOLÓGIAI VIZSGÁLATA Az Erwinia amylovora a t zelhalás nev betegség kórokozó baktériuma, amely hazánkban sok nehézséget okoz, ugyanis rendkívül gyorsan képes szaporodni és jól alkalmazkodik a különböz védekezési módokhoz, így aktuális feladat olyan védekezési eljárások kifejlesztése, illetve összefüggések felismerése, melyek megkönnyítik a kórokozó felszámolását. Dolgozatomban a t zelhalás hatásait almafajtákon vizsgáltam, illetve megpróbáltam összefüggéseket keresni az egyes fajták rezisztencia foka és a virág szövettani felépítése között, mivel a baktérium egyik f támadási pontja a virág. Ismertetem továbbá az Erwinia amylovorával szemben rezisztens, toleráns és fogékony almafajták virágainak és nektáriumának hisztológiai leírását is. A dolgozatomban a következ eredményeket kaptam: A vizsgált almafajták intraflorális nektáriuma automorf, az alapjukon vagy a csúcsukon vagy mindkét helyen kiemelkedik a receptákulumból. A virág jellege fajtánként változhat. A nektárium a virág mediális longitudinális metszetében háromszög vagy trapéz alakú. A nektárium epidermiszét borító kutikula vastagsága 1999-ban 3,22-5,72 m, 2000- ben 1,78-2,99 m között változott. A legvékonyabb kutikulát 1999-ben az Idared, az Egri piros és a Jonagold fajtáknál mértük, amelyek közül az els két fajta fogékony, az utóbbi pedig közepesen rezisztens fert zéssel szemben. A legvastagabb kutikulát a Rewenánál mértük, mely rezisztens a fert zésre nézve. 2000-ben a legvékonyabb kutikulát a Reanda, Idared, Remo fajtáknál mértük, amelyek közül az irodalom szerint a Reanda és a Remo rezisztens, az Idared fogékony a fert zésre (méréseink szerint viszont mindhárom fajta fogékony a fert zésre). A legvastagabb kutikulát a Jonagoldnál mértük, amely a szakirodalom szerint közepesen rezisztens, míg a mérés alapján rezisztens a fert zésre. A kutikula vastagsága valószín, hogy befolyásolja a rezisztencia mértékét.a kutikula alatt elhelyezked epidermisz hosszúságát 1999-ben 1346,14-2256 m-re, 2000-ben 611,86-1043,13 m-re mértük.egy epidermisz hosszúságát tekintve 1999-ben 14,56-21,33 m, míg 2000-ben 5,66-10,37 m közötti értékeket kaptunk. Az epidermisz vastagsága 1999- ben 13,048-13,32 m, 2000-ben 5,07-8,54 m között változott. Vékony epidermsizt mértünk 1999-ben az Idarednél, mely fogékony fajta, vastagot pedig a Reandánál és a Libertynél, melyek ellenállóak a t zelhalással szemben. 2000-ben pedig vékony epidermiszt mértünk az Egri pirosnál, mely szintén fogékony az Erwinia amylovora okozta fert zésre, vastagot pedig a Jonagoldnál és a Florinánál, melyek közül a Florina a szakirodalom szerint rezisztens, a Jonagold pedig közepesen rezisztens a fert zésre. Vagyis nem kizárt, hogy az epidermisz vastagsága és a rezisztencia mértéke között is összefüggés van. Az epidermisz hosszúság X vastagság értéke 1999-ben 18498,32-29436,28 m 2, 2000- ben 3483,74-6955,21 m 2 volt. Ez az érték az epidermiszsejtek nagyságát mutatta meg. Nagy epidermiszsejteket találtunk mindkét évben a rezisztens Rewenánál és 1999-ben a 9

Libertynél, míg 2000-ben az Idarednél, kicsit pedig 1999-ben a fogékony Idarednél, 2000- ben a Reandánál. Az epidermiszsejtek alakja mindkét évben négyzet és téglalapalakú volt. A nektármirigy vastagságára 1999-ben 463,92-725,28 m, 2000-ben 160,72-278,75 m közötti éréket kaptunk. A nektármirigy hosszúsága 1999-ben 1185,25-2024,71 m, 2000- ben 495,71-910,25 m között változott. A nektármirigy területe az 1999-es évben 375298-921687 m 2, a 2000 évben 95314,67-198231,1 m 2 volt. A nektármirigy alakja mindkét évben hosszúkás illetve hosszú volt. A receptákulum vastagsága 1999-ben 821,1-1042,184 m 2, 2000-ben 164,48-316,3 m 2 közötti volt. Vastag receptákulumot találtunk 1999-ben az Elstarnál és a Libertynél, vékonyat a Reandánál, míg 2000-ben vastagot a Freedomnál és a Libertynél, vékonyat a Rewenánál. Témavezet : Dr Scheidné dr Nagy Tóth Erika iskolai docens Beáta Rajnai HISTOLOGICAL STUDY OF APPLE CULTIVARS, SUSCEPTIBLE OR RESISTANT TO INFECTION BY ERWINIA AMYLOVORA Erwinia amylovora is a pathogen bacterium responsible for fire blight, causing several difficulties in Hungary, since it is able to multiply quickly and can adapt well to various protection methods. Thus it is essential to develop other ways of protection and to study possible correlations, which help fight against this bacterium. My thesis presents the investigation of the effects of fire blight on apple cultivars and the relationship between the degree of resistance and the histological structure of the flower, since one of the main sites of infection is the flower. Furthermore, the histological description of the flowers and nectary of resistant, tolerant and susceptible apple cultivars is given. In the thesis the following results were achieved: The intrafloral nectary of the studied apple cultivars is automorph, rising above the receptacle at its basis or apex or both places. The type of the flower may be different at cultivars. The nectary is triangular or trapezoid in the median longitudinal section of the flower. The thickness of the cuticle covering the nectary epidermis varied between 3,22-5,72 µm in 1999 and between 1,78-2,99 µm in 2000. The thinnest cuticle was measured at cvs. Idared, Egri piros and Jonagold in 1999, out of which the first two cultivars are susceptible, the latter is moderately resistant to the infection. The thickest cuticle was measured at Rewena, which is resistant to the infection. In 2000 the thinnest cuticle was measured at cvs. Reanda, Idared and Remo, out of which Reanda and Remo are resistant, while Idared is susceptible to the infection, according to literature (in contrast with it, all three cultivars are susceptible according to my measurements). 10

The thickest cuticle was measured at cv. Jonagold, which is moderately resistant, according to literature, whereas it should be considered resistant according to our measurements. The degree of resistance is supposed to be influenced by the thickness of cuticle. The length of the epidermis located below the cuticle in 1999 1346,14-2256 µm, in 2000 611,86-1043,13 µm was measured. The thickness of the epidermis was 13,048-13,32 µm and 5,07-8,54 µm in 1999 and 2000, respectively. In 1999 a thin epidermis was measured at cv. Idared, which is a susceptible cultivar, whereas the epidermis was thick at Reanda and Liberty, which are resistant to fire blight. In 2000 a thin epidermis was measured at Egri piros, which is also susceptible to the infection caused by Erwinia amylovora, while a thick epidermis was found at Jonagold and Florina, out of which the latter is resistant according to literature, while Jonagold is moderately resistant. Thus the possible relationship between the thickness of epidermis and degree of resistance cannot be excluded, either. The value of length x thickness of epidermal cells varied between 18498,32-29436,28 µm and 3483,74-6955,21 µm in 1999 and 2000, respectively. This value showed the size of epidermal cells. Large epidermal cells were found at the resistant cv. Rewena in both years and at cv. Liberty in 1999 and at cv. Idared in 2000, whereas epidermal cells were small at the susceptible cv. Idared in 1999 and Reanda in 2000. Epidermal cells were square or rectangular in both years.the thickness of the gland was 463,92-725,28 µm and 160,72-278,75 µm in 1999 and 2000, respectively. The length of the nectary varied between 1185,25-2024,71 µm and 495,71-910,25 in 1999 and 2000, respectively. The area of the nectariferous gland was 375298-921687 µm 2 and 95314,67-198231,1 µm 2 in 1999 and 2000, respectively. The shape of the gland was longish or long in both years.the thickness of the receptacle was 821,1-10421,84 µm 2 and 164,48-316,3 µm 2 in 1999 and 2000, respectively. In 1999 the receptacle was thick at cvs. Elstar and Liberty, it was thin at cv. Reanda, while in 2000 the receptacle was thick at cvs. Freedom and Liberty and it was thin at cv. Rewena. Supervisor: Erika Scheid-Nagy Tóth PhD 11

Vámos Gábor technika-történelem szakos tanár RÉGÉSZETI JELENSÉGEK HATÁSAI SZÁNTÓF LDI NÖVÉNYEINKRE Napjainkban egyre több dolgozat, cikk foglalkozik egy, vagy több különböz tudományág határterületét súroló interdiszciplinális témával. Az agrártudomány területér l vett ismeretek hasznos segítséget nyújtanak egy teljesen más szemlélet tudományágnak, a régészetnek. Mára a régészeti célú leletfelderítés egyik leghaladóbb ágazata az úgynevezett légi régészet túllépett kezdeti fázisán, a légifénykép analízisen. Az egyre növekv információhalmaz pontosabb méréseket, jobb el készítést, alaposabb munkát igényel. A légifotóanalízis természeti jelenségeket vizsgál. A vizsgált jelenségeket alapvet en két nagy csoportra, talaj-jelenségekre és termésjelenségekre osztják. A talaj-jelenségek közé tartoznak az árnyék-, a hó- és a nedvesség-jelenségek A termésjelenségeknél konkrétan a növények jelz szerepér l beszélünk. Sz kebb értelemben ezzel a problémakörrel foglalkozik a dolgozat is. A légi régészettel foglalkozó pár hazai és nem csekély külföldi szakirodalom elhanyagolt mostohagyermeke a növényi termésjelenségek vizsgálatával foglalkozó rész, fejezet. A probléma összetett. Rengeteg komponens együttese adja ki azt az állapotot, ami mi termésjelenségekként definiálunk. A vizsgálatok távlati célja az volt, hogy konkrét mérési eredményekkel igazolja a termésjelenségek létét, és mindezek birtokában segítse a légifotózással foglalkozók gyakorlati munkáját a gabonanövényekkel fedett régészeti objektumok felmérésében, vizsgálatában. Az analízis célja a gabonanövények régészeti objektumok által produkált, vontatott fejl dési folyamatának mérési eredményekre alapozott bemutatása. A vizsgálat alá fogott terület a Vas megyei Magyarszecs d határában lév, Körmend felé es Bibic-rét nev három és fél hektáros szántóterület, a fed növény pedig a tavaszi árpa. A régészeti objektum a római kori Borostyánk út Pannóniai szakaszának Salla útállomás és Savaria város közti regisztrált nyomvonala, ami esetünkben speciális talajtani jelenségként értékelhet. Mint ilyen természetesen nyomot hagy a fölötte nevelked vényi egyedek életében. Ezeket a változásokat min ségi és mennyiségi értelemben véve is meg lehet fogni, amint a római kori út konkrét negatív termésjelenséget produkál. A vizsgálati eredményeket geodéziailag kit zött mér pontok segítségével végeztük. Az árpa vegetációs id szakát tizenkét mérési periódusra osztottuk fel (-kelést l a betakarításig), így vizsgálva növekedésbeli és színbeli eltéréseiket az objektum felett és közvetlen környezetében. A számszer eredményeket a konkrét talajtani és meteorológiai értékek figyelembe vételével értékeltük ki és vezettük fel táblázatba, majd grafikonra. A vizsgálatok összegzése megvilágította a római kori út által produkált negatív termésjelenség természetét az adott tulajdonságú területre nézve, az aktuális fed növény, a tavaszi árpa esetében. Ezzel egészítve ki a hiányt a termésjelenségek vizsgálatának részben még üres oldalán. Témavezet k: Prof. Dr. Nowinszky László egyetemi tanár Ilon Gábor régész 12

FIZIKA, FÖLDTUDOMÁNYOK ÉS MATEMATIKA SZEKCIÓBA NEVEZETT PÁLYAMUNKÁK 13

14

Apró Zoltán Földrajz szakos A NYAVALYÁSTET I KARSZTTERÜLET MORFOGENETIKÁJA A dolgozat célja egy átfogó karsztmorfogenetikai feldolgozás. A terület a Bükkfennsík észak-keleti részén található, annak Garadna-völgyre néz lejt in. zettanilag metavulkanit, dolomitos mészk és dolomit alkotja. A területr l geológiai térképet készítettünk, a k zetrétegek helyzetét, a tektonikai preformáció nyomait bejelölve. A k zeteket röntgendiffrakciós vizsgálatoknak vetettük alá, a k zetek új és már ismert típusait elkülönítve. Morfológiai térképet készítettünk a felszín három makroformacsoportjáról: a Balekina-, a Jáspis-, és a Bombatölcsér-csoportról. A Balekina esetében kimutattunk egy a völgyoldalba beépült töbörtorzót, a Bombatölcsért fedettkarsztos alakzatnak azonosítottuk. A Balekina- és Jáspis-barlangok poligonmenetét valamint a k zetrétegek helyzetét és a vet síkokat összevetve statisztikát készítettünk. A statisztika bizonyítja, hogy a Jáspisbarlang réteglapok mentén, a Balekina-barlang vet mentén jött létre. A felszíni és felszín alatti alakzatok fejl dését egy közös, komplex morfogenetikai modellbe egyesítettük. Az alátámasztja a tektonikai-k zettani preformáció els dleges szerepét, a felszín alatti képz dmények felszínalakító hatását, a barlangok relatív korának korrelálhatóságát. Bizonyítottá vált ma még ismeretlen barlangjáratok megléte is. Témavezet : Dr. Veress Márton f iskolai tanár 15

Simon Márk földrajz-testnevelés szakos tanár KÜLÖNBÖZ KARSZTTERÜLETEK KARSZTFORMÁINAK MORFOMETRIAI VIZSGÁLATA Dolgozatunkban magashegységi és középhegységi karsztformák morfometriai összehasonlítását végeztük el. Ehhez különböz lefolyástalan formák (karsztos mélyedések, többnyire töbrök) leíró függvényeit kellett el állítani. A függvények képzéséhez a mélyedések részletes szintvonalas térképét készítettük el. A térképek megszerkesztéséhez szükséges adatokat a BDF Természetföldrajzi Tanszéke által szervezett magashegységi expedíciókon végzett m szeres felmérésekkel állítottuk el (1998. Asiago-fennsík, 1999. Júliai-Alpok, Totes Gebirge). A középhegységi karsztformák függvényeinek el állításához a Természetföldrajzi Tanszéken rendelkezésre álló térképeket használtuk fel. Az alábbi karsztterületeken mintegy 60 mélyedés függvényeit állítottuk el : Héttóvölgy (Júliai-Alpok), Asiago-fennsík, Totes Gbirge, Pádis-fennsík (Bihar-hegység), Alsóhegy (Aggteleki-karszt), Bükk (KPVDSZ Turistaház környéke, Fekete-sár), Bakonyhegység (Égett-hegy, Mester-Hajag, Homód-árok, Dohányos-hegy). A függvények paramétereivel a különböz karsztterületek töbreit, és ezáltal a területek karsztosodási sajátosságait hasonlítottuk össze. A függvényparaméterek elemzésével következtetéseket vontunk le a különböz típusú karsztformák kialakulására és fejl désére vonatkozólag. Témavezet : Dr. Veress Márton iskolai tanár Dr. Péntek Kálmán iskolai docens 16

Somogyi Szilvia - Kalmár Lívia földrajz szakos tanár LEJT MORFOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A K SZEGI- HEGYSÉGBEN Dolgozatunk témája egy lejt részlet fejl déstörténetének felderítése a velemi Hosszúvölgyben. Módszereink:formaelem térkép készítés, néhány fontosabb helyen ásott kutatógödör talajszelvényeinek összehasonlító kiértékelése, a mintaterületünkön lév sziklakibúvások összehasonlító morfometriai vizsgálata. A sziklák kitakarodottságának mértékéb l, a formaelem térkép és a talajszelvények összehasonlító vizsgálata alapján megpróbáltuk rekonstruálni a területen végbement lejt fejl dést. Eredmények: Morfológiai vizsgálataink során a lejt n kis- és nagyformákat különítettünk el, amelyeket a formaelem térképünkön ábrázoltunk. Morfometrikus vizsgálatokat végeztünk, amelyekb l megállapítottuk a sziklák térfogatát. Ez utóbbiak valamint a sziklák alakjának a vizsgálata nyomán a sziklák fejl désére következtetünk. A fejl désünkben négy stádiumot különítettünk el. A talajszelvények kiértékelését összevetettük a szakirodalmi megállapításokkal és segítségükkel következtetünk a lejt n lejátszódó folyamatokra. A lejt fejl dés során három folyamat-együttes váltogatta egymást: a lejt önmagával párhuzamos hátrálása, lineális feltagolódás és talajosodás a nyugalmi periódusokban. A lejt formálódást befolyásoló tényez k tér- és id beli változatossága eredményeképpen alakult ki a jelenlegi összetett formaegyüttes. A palás szerkezet alapk zetb l felééül sziklák feldarabolódása és folyamatos hátrálása a fagyaprózódásra, illetve a sziklákban lév mészanyag kioldódására vezethet vissza. Tehát valószín síthetó, hogy a K szegi-hegység lejt in kialakult formakincs jelent s mértékben a k zetmin ség különbségét tükrözi vissza. Témavezet : Szabó Levente iskolai adjunktus 17

Virág Barbara Szilvia Földrajz szakos BÉKÉSCSABA METEOROLÓGIAI ADATSORÁNAK MAKROSZINPTIKUS ANALÍZISE A dolgozatomban Békéscsaba 1928-tól 2000-ig terjed homogenizált meteorológiai adatsorának részletes feldolgozásával foglalkozom. Az Országos Meteorológiai szolgálat Békéscsabai F állomásának munkatársai által meghatározott hosszú id tartalmú középértékek bemutatásán és elemzésén túl a Pécezlyféle makroszinoptikus id járási típusok szerinti bontásban is meghatározom az egyes paraméterek középértékeit és szórásait. Vizsgálatom során a légnyomást, a napsugárzást, a napi maximum- és minimumh mérsékletet, a felh zetet, a csapadékot, a páratartalmat és a szélsebességet mutatom be. A Péczely-féle makroszinoptikus kódok szerint csoportosított átlagértékek és szórások nagy vonásokban megfelelnek az egyes id járási típusokról alkotott eddigi ismereteinknek. Az átmeneti évszakok során az alapvet id járási helyzetek ciklonáris és anticiklonáris típusainál várható értékeknél több esetben jelent s eltéréseket tapasztaltunk. Eredményeink a fentiek során nagyban alátámasztják a Péczely-féle id járási tipizálás helyességét. A feldolgozott adatsor a dolgozat mellékleteként CD adathordozón megtalálható Excel formátumban bárki által használható és vizsgálható. Témavezet : Dr. Károssy Csaba kandidátus, f iskolai tanár 18

HUMÁN TUDOMÁNYI SZEKCIÓBA NEVEZETT PÉLYAMUNKÁK 19

20

Holczer Gábor Magyar-történelem IV.évf. DABRONC CSALÁDNEVEI (1922-1999) Dolgozatomban a Veszprém megyei Dabronc község családneveinek összegy jtésére és rendszerezésére vállalkoztam. Szül városomtól és lakóhelyemt l, Sümegt l való közelsége mellett a rokoni szálak is arra ösztönöztek, hogy Dabroncon végezzek névtani kutatómunkát, melyekkel csatlakozni kívánok a hasonló jellegú, eddig megjelent nyelvészeti kutatásokhoz. Dabronc névanyagának feldolgozásához a születési anyakönyveket, illetve a lakónyilvántartó ivet használtam fel. A neveket id ren vizsgáltam 1922. Június 1-t l 1999. Október 26-ig. Ezt a tág id szakot öt periódusra osztottam: I.:1922-1930; II.:1931-1940; III.: 1941-1950; IV.:1951-1960; V.: 1961-1999. A vizsgálatokat periódusonként és összesítve is elvégeztem. Feldolgozásom alapvet en leíró jelleg, elemz munka. Segédeszközként folyamatosan alkalmaztam a statisztikai táblákat. Dolgozatomban teljes képet próbálok nyújtani a községben a vizsgált id szak alatt el forduló családnevekr l. Ez magába foglalja a nevek eredet szerinti, szófajtani, alaktani vizsgálatát, valamint a nevek megterheltségi mutatóit. A névállomány bels felépítését a családnevek egyes nemzedékekbe való jelentkezése alapján is megvizsgáltam, különbséget téve törzskörös és újonnan meghonosodott családnevek kategóriái között. Levonható következtetésként a település névadó készségének jellemzése mellett az adatok alapján megpróbáltam kimutatni, hogy az egyes elemek (nagyszámú idegen családnevek megléte, a népnevek megterheltsége, valamint az-i képz s valahová tartozást kifejez melléknévi alakok) mind arra utalnak, hogy a községben mind a múltban, mind a jelenben er s a fluktuáció. Témavezet : Dr.Vörös Ottó iskolai tanár 21

Németh Zoltán magyar IV. évf. BECSEHELY KÖZSÉG TELEPÜLÉS-, M VEL DÉS- ÉS HELYNÉVTÖRTÉNETI VISZONYAI A XIII-XX. SZÁZADBAN 1965 elején (1964-es évjelzettel) PAPP LÁSZLÓ és VÉGH JÓZSEF szerkesztésében MARKÓ IMRE LEHEL, ÖRDÖG FERENC és KERECSÉNYI EDIT közzétette Zala megye földrajzi neveinek gy jteményét. Becsehely község földrajzi neveinek vizsgálata közben elhatároztam, hogy pontosítom a gy jtést, és egyben történetileg is feldolgozom a település földrajzi neveit. Nem elégedtem meg a korábbi gy jt k adataival, azokat újra, lépésr l lépésre ellen riztem, áttekintettem. Els sorban a helynévtörténeti, m vel déstörténeti háttér érdekelt, s ez határozta meg kutatásaim irányát. Eredményeimet összevetettem a már meglév kkel, és megállapíthattam, hogy több téves és pontatlan adatot sikerült korrigálnom, és eddig még publikálásra nem kerültet felderítenem. A terepen végzett gy jtést követ en fogtam hozzá a földrajzi nevek történeti feldolgozásához. A zalaegerszegi Megyei Levéltárban, a nagykanizsai Városi Könyvtárban, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban és az Egyházmegyei Könyvtárban folytattam kutatást. A sokszempontú (komplex) nyelvtani, történeti (gazdaságtörténeti, vel déstörténeti stb.) vizsgálódással tehát a helynevek keletkezésének viszonylagos vagy konkrét idejét igyekszem megállapítani, és ennek alapján az él névanyagban jelen lév dinamikus szinkróniára próbálok fényt deríteni. A földrajzi köznevek és helyzetviszonyító elemek vizsgálatával pedig jelentéstani (szóföldrajzi) hátterükre kívánok rávilágítani, s így konkrét adatokat szolgáltatni a további névélettani kutatások számára. Témavezet : Dr. Vörös Ottó iskolai tanár 22

Pet Andrea Orosz szakos tanár, angol IV. ÁLLATOKKAL KAPCSOLATOS BESZÉDFORDULATOK (orosz-magyar vonatkozások) Dolgozatom témájául a beszédfordulatokat választottam. Azért választottam éppen a beszédfordulatokat, mert véleményem szerint nagyon fontos szerepet töltenek be a nyelvben, hiszen változatosabbá, színesebbé teszik beszédünket. Munkám célja az, hogy a beszédfordulatok használatához segítséget nyújtsak mindazoknak, akiket érdekel a téma. Dolgozatom négy részb l áll, melyekben foglalkozom a frazeologizmusok általános jellemzésével, a frazeológiai kutatások történetével, a frazeologizmusok rendszerezésével, felosztásával a magyar és az orosz nyelvben, az ekvivalencia kérdésével, illetve az orosz és a magyar beszédfordulatok összevetésével. Munkám során arra törekedtem, hogy az adott beszédfordulatot az orosz és a magyar nyelvben is megtaláljam. Dolgozatomban az orosz és a magyar frazeologizmusok összehasonlításának alapja az ekvivalencia. Kitértem olyan kifejezésekre, amelyek ekvivalensek, illetve amelyeket csak az egyik illetve csak a másik nyelvben találtam meg. Munkám során 180 állatnevet tartalmazó frazeologizmust vizsgáltam az orosz és a magyar nyelvben. Ebb l 108 volt ekvivalens, 27 olyan frazeologizmust találtam, amely csak az orosz nyelvben fordul el, és 46 olyat, amely csak a magyar nyelvben ismert. Kevés olyan beszédfordulattal találkoztam, melyet teljes ekvivalencia jellemez. Azt is megállapítottam, hogy a két nyelvben eltér az egyes állatokkal kapcsolatos beszédfordulatok száma. Számos olyan kifejezésre bukkantam, amelyekben mind az orosz, mind a magyar nyelvben más állat szerepel. Olyan frazeológiai egységeket is találtam, melyekben csak az orosz beszédfordulatban szerepel állat, a magyarban nem. Véleményem szerint igényes kommunikáció egyik nyelvben sem képzelhet el beszédfordulatok nélkül, éppen ezért célszer minél több beszédfordulatot beépíteni a nyelvoktatásba. Témavezet : Dr. Jankovics Mária iskolai docens 23