Az előadás témája Fogyatékossággal élők társadalmi befogadása Dr. Gortka-Rákó Erzsébet DOTE 2011. 03.05. 1.Adatok a fogyatékossággal élőkről 2.Társadalom és fogyatékosság 3.A fogyatékossággal élőket ellátó intézmények rendszere-szociális szociális intézmények- a lakóotthon- intézményen belüli foglalkoztatás 4.A fogyatékossággal élőket ellátó intézmények rendszere-sni oktatása- pedagógiai rehabilitáció- tanulási zavar Fogyatékkal élők aránya a népességen belül (KSH, 2001.) Fogyatékkal élők aránya a fogyatékosság tipológiája szerint (ksh, 2001) fogyatékkal élő 6% látásfogyatékos 14% siket vagy beszédhibás 11% értelmi 10% nem fogyatékos 94% mozgássérült 44% egyéb 19% súlyos halmozott 2% A 15 éves és idősebb fogyatékos személyek iskolai végzettsége a fogyatékosság típusa szerint (ksh 2001) A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása (ksh, 2001) A fogyatékosság típusa össz. Ált. iskola középisk. érettségivel főiskola érett. nélk. egyetem Mozgássérült, testi fogy. 246 896 67% 11% 15% 5% Látásfogyatékos 79 537 67% 8,5% 16,7% 6,5% Értelmi fogyatékos 46 413 59% 3% 2,5% 0,6% Hallásfogyatékos 51 311 72% 8% 11,5% 5% Beszédhibás 6058 66,3% 12,2% 12,5% 4% Egyéb 117 988 58% 16% 18,7% 6% Összesen: 548 203 65% 10,7% 14,8% 5% Forrás: 2001. Népszámlálás Összesen foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott 577 006 51 806 11 706 442 815 70 679 100% 89% 8,9% 2% 76,8% 12,3% Forrás: 2001. Népszámlálás 1
Demográfiai adatok A fogyatékosok között jelentős számú az időskorú személy, az életkor előrehaladtával betegség vagy baleset következményeként váltak fogyatékossá. 60 évesnél idősebbek aránya 44,8% több mint kétszerese a népesség egészéhez viszonyítva. Családi körülmények: 22,7 %-uk egyedül élt 57 % uk másodmagával 10,5 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt 8%-uk intézetben kapott elhelyezést. A fogyatékkal élők régiónkénti megoszlása nagy eltéréseket mutat: A dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban magasabb a fogyatékosok aránya. Településtípus szerinti megoszlást tekintve: Magasabb arányban élnek községekben (40,3 %) Kevésbé jellemzően a fővárosban (14,2%) Más városokban (29,6%) A fogyatékossággal élők társadalomban elfoglalt helye Bánfalvy (1995) szerint a fogyatékosok a társadalomban relatíve zárt szubkultúrát alkotnak. A fogyatékosok biológiai, szocializációs és szociokultúrális eltérések miatt mások, mint az ép társadalom. A másság megjelenik az élet mikroelemeiben: tér, idő észlelése, környezet érzékelése, életmód, életvitel, formái eltérnek. A fogyatékkal élők értékei, attitűdjei világról alkotott képe más. A fogyatékosok ilyen értelemben a fogyatékosság jellegének és mértékének megfelelően egymástól is egyes elemeiben eltérő szubkultúrát alkotnak. Fogyatékosítás-címkézési (labelling) elmélet Goffman szerint a minősítettek stigmát kapnak. Ennek következtében a környezet el is várja tőlük, hogy a címkének megfelelően viselkedjenek Sid Wolinsky és Patricia Kirkpatrick (1995)szerint az alábbi mítoszok alakultak ki a fogyatékos emberekkel kapcsolatban: A fogyatékos emberek nem képesek a társadalom hasznos tagjává válni, ez a tehetetlenség mítosza Az egyes emberek jótékonykodása az, amivel a problémát meg lehet oldani, ez a jótékonyság mítosza A nehéz anyagi helyzetben levő országok nem engedhetik meg maguknak, hogy a fogyatékosok problémáival foglalkozzanak ez a szegénység mítosza. Társadalmi előítéletek (Sík, Babusik) Betegszerep fogalma Valójában nincs túl sok gondozásra szoruló fogyatékos ember, ez a megszámlálhatóság mítosza. A sérültekről kialakított képet a sérültek hozzátartozói és a velük foglalkozó szakemberek is befolyásolják. Bánfalvy Csaba (1995) szerint: A fogyatékos ember helyzetét minden társadalmi formációban az átlagos képességű állampolgár, (akikkel nap mint nap találkozik) fogyatékosokról kialakult képzete határozza meg. A fogyatékosok hozzátartozói valamint a fogyatékosokkal hivatásszerűen foglalkozók csak pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják a képzet kialakulását. A betegszerepet Talcott Parsons írta le. Kiindulópontja: a beteg különleges szerepbe, környezetétől, családjától, orvosától, gondozójától függő viszonyba kerül. Maga a helyzete, betegsége kívánja, hogy, gondját viseljék. Betegnek lenni annyit tesz, hogy meg kell felelni a betegszereppel együtt járó intézményes szerepelvárásoknak és viselkedésmintáknak. Ezek a következők Parsons értelmezésében: A beteg állapota mint betegállapot legitim, de legalább félig, ő a normális szociális kötelezettségek alól fel van mentve (nem mehet el otthonról, pizsamát visel, ágyba kapja az ételt) A beteg ember segítségre, gondozásra, ápolásra szorul A betegnek meg kell gyógyulnia A betegszerep hozzáértő gyógyító segítséget és a felek között kooperációt kívánja meg A fogyaték nem múlik el. A sérült emberekre állapotuk stabilizálódása után is jellemző marad a betegszerepnek megfelelő passzív élet és viselkedésmód. Állapotuk tartós, végleges. 2
Fogyatékos szerep A fogyatékos- szerep fogalma Gerald Gordon, M. Siegler és H. Osmond nevéhez fűződik és a betegszerep fogalmának bírálata nyomán született. A kritika alapja az, hogy sok ember képtelen a parsonsi kritérium közül a harmadiknak eleget tenni, mivel helyzetük gyakran végleges, így felgyógyulásukra gyakorlatilag nincs remény. A fogyatékosság nem betegség. Jellemző a túlmedikalizált szemlélet. Normalizáció elve A 60-as években Skandináviában jelent meg a normalizációs mozgalom. Az elmélet atyja Nirje B.(1998), szerint a normalizáció elve azt jelenti, hogy minden értelmileg akadályozott ember számára, olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket teszünk elérhetővé, amelyek a társadalom megszokott feltételeinek a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek. Nirje szerint a normalizációs elv gyakorlati érvényesítésnek az alábbi 8 területen kell bekövetkezni, akár családi, akár intézeti körülmények között: 1. Normális napi ritmus: szabályosan tagolt, értelmes tevékenységekkel kitöltött napirend, ami az egyéni szükségletekre épül. 2. Normális heti ritmus: A társadalmi normákhoz igazodó életvitelben természetes, hogy az ember legfontosabb életterei a : Munkahely Iskola Otthon, lakóhely Szabadidő helye fontos, hogy ezek elváljanak egymástól, elkülönítetten valósuljon meg. Ezáltal az otthon bensőséges, személyes térré változik. 3. Normális éves ritmus: lehetőséget kell adni az év ünnepnapjai, a szünidő és az egyének számára jelentős családi ünnepek megtartására, melyek rendszeresen visszatérnek évente. 4. Az életciklus normális tapasztalatai: a normalizáció azt jelenti, hogy adott annak a lehetősége, hogy az élet ciklusai során normális fejlődési tapasztalatokat szerezhessünk. 5. normális tisztelet: a normalizáció elve azt is jelenti, hogy elfogadjuk, elismerjük, tiszteletben tartjuk és figyelembe vesszük az akadályozott emberek döntéseit, kívánságait és kéréseit. Ez olyan alapelv, aminek érvényesülnie kell függetlenül a: Korlátozottság mértékétől A kommunikációs nehézségtől A magatartásbeli sajátosságtól 6. Normális lehetőségek a heteroszexuális világba történő beilleszkedésre: Nem akadályozzuk meg, eleve, hogy a különböző szintű kontaktusok akár párkapcsolat, házasság kialakulását az akadályozott emberek körében. Ezzel segítjük a szociális kompetenciák kialakulását. 7. Normális életszínvonal: a normalizáció elve fellép az ellen, hogy az akadályozott emberek rosszabb körülmények között éljenek, mint az adott társadalom népességének átlaga. A fogyatékkal élőknek joguk van: Különféle állami juttatásokra Megfelelő bérezésre Speciális szolgáltatásokra 8. Normális környezeti feltételek: A normalizáció elve tartalmazza, hogy a különböző intézmények iskolák iskolák, lakóotthonok, lakóközösségek-, színvonalát a társadalom által az átlagpolgár számára biztosított szolgáltatások színvonalához kell mérni. Ugyanolyan színvonalon kell működniük, ugyanolyan sztenderdeknek megfelelően kell kialakítani őket, mint más közintézményeket. A normalizációs elv nem jelenti a fogyatékosság tagadását, de a fogyatékkal élők életkörülményeit a lehető legnormálisabbá teszi. Minden fejlesztés, gondozás célja ugyanis annak megkísérlése, hogy a megfelelő társadalmi beilleszkedést elérjük, ezért a nevelés egyenértékű része a normalizációnak. Korábbi lakóhelyi szegregáció helyett integráció 3
Életkor felsőfokú oktatás szakképzés (speciális) család 18 középfokú lakóotthon 16- oktatás iskola pedagógiai otthoni iskolai gyógyped. iskolák szakszolg. ellátás (együtt-) fejlesztő iskolai nevelés oktatás fejlesztő felkészítés 7- (fejl.felk.) (fejl.felk.) 6- szakértő i és rehab. bizottság (vizsgálat) 5- pedagógiai nappali óvoda korai otthoni fejlesztő szakszolg. ellátás intézmény 3 - bölcsőde központok korai fejlesztés szakértő i és rehab. bizottság (vizsgálat) Nemzetközi ápoló- Pető család gondozó Intézet fejlesztés otthon 1- korai (eü.) orvosi vizsg.dg. (neurohabilitáció) sérülés (születés előtt, 0- születés alatt v. után) Intézményrendszer a fogyatékos személyek szolgálatában Forrás: Márkus Eszter (2006): Pedagógiai és szociális rehabilitáció In Huszár-Kullmann-Tringer : A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Budapest 31.o. Lakóotthon Fogyatékos személyek lakóotthona Rehabilitációs célú lakóotthon: az helyezhető el, aki : intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett és a felülvizsgálat eredménye alapján indokolt a lakóotthoni elhelyezése családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. lakóotthonba kerülése időpontjában a 16. életévét már betöltötte, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt még nem és rendelkezik az új életformához elégséges jövedelemmel. Önellátásra részben képes Szociális intézményen belüli foglalkoztatás A lakóotthon szakmai feladatai: -Lakóhelyi, munkahelyi feladatok, szabadidő eltöltésének szétválasztását lehetőség szerint foglakoztatást, szabadidős tevékenységet ill. azok szervezését. -Az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatban problémák önálló megoldását ill. szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához -Az ellátást igénybe vevők szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését. Az ellátást igénybe vevő a lakóotthontól a következő szolgáltatásokat igényelheti: étkezést munka jellegű foglalkoztatást pénzkezeléssel kapcsolatos segítésnyújtást egészségügyi mentálhigiénés alapszolgáltatást szabadidős programok szervezését sportszerek használatát Szocioterápiás foglalkozások szervezése A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen a) a munkaterápia, b) a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás, c) a képzési célú foglalkozás A szociális foglalkoztatás: Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása. Intézményen belüli: Ettől még a foglalkoztatás helyszíne (fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás esetén) lehet az intézmény területén kívül. az intézmény szakmai programja alapján történik a foglalkoztatás, az esetleges külső foglalkoztatóval az intézménynek megállapodást kell kötnie. A szociális foglalkoztatási engedélyt is az intézmény kéri meg, ő alkalmazza a segítőket és a foglalkozási koordinátorokat is. Két fajtáját különböztetjük meg: a munkarehabilitációt és a fejlesztő-felkészítő felkészítő foglalkoztatást. Munkarehabilitáció Célja: az ellátott munkakészségének, testi, szellemi képességének megőrzése továbbá fejlesztő felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés A munka-rehabilitációra az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője), és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján intézményi jogviszony keretében kerül sor. Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása. 4
A munka-rehabilitáció időbeosztása az egyén képességeinek figyelembevételével történik A foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát. Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül, aminek összege nem lehet kevesebb a minimálbér 30%-ánál. A fejlesztő-felkészítő felkészítő foglalkoztatás : a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élő emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerő piaci alkalmasságukat. Foglalkoztatási lehetőségek A fejlesztő-felkészítő felkészítő foglalkoztatás célja az ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén: Önálló munkavégző képesség kialakítása Védett munkahelyre való felkészítés Felkészítés nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásra A foglalkoztatás időtartam nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát, a foglalkoztatott személy 16. életévét betöltött személy lehet. Szociális intézményben foglalkoztatás Védett munkahelyeken történő foglalkoztatás: speciális munkafeltételek, munkakörülmények biztosítása olyan emberek számára akiknek túl nehéz lenne normál körülmények között dolgozni. Nyílt munka erőpiaci foglalkoztatás Fogyatékosok oktatása Közoktatási tv. Szabályozza 1993. évi 79. tv. Minden gyerek tanköteles, a tankötelezettség 18 év, sajátos nevelési igényűeknél 20 évre meghosszabbítható. Kitérünk a fogalomra a pedagógiai rehabilitációról szóló részben. Integráció 1. Lokális vagy fizikai integráció: Az integráció legegyszerűbb formája, a térbeli távolságot csökkenti. Az integráció legalacsonyabb fokú megvalósulása. Jellemző, hogy közös épületben vannak a fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek, de nincs közöttük kapcsolat. 2.Szociális integráció A szociális közelítést teszi lehetővé, a foglalkozásokon, tanórán kívüli szociális kapcsolatok kialakítására bátorít. Pl. fogyatékosokat helyeznek el a többségi iskolában és kortársaikkal egyesítik őket a tanórán kívüli időben. 2 módja van: Az együttnevelés csak időszakos és esetlege (kirándulás, rendezvény) A csoportok találkozása folyamatos 3. Funkcionális integráció Együtt fejlesztik az óvodai foglalkozáson és az iskolai tanórán a gyereket és egyben biztosítják a speciális megsegítést is. Két alcsoportja: Részleges: csak az idő egy részében vannak együtt a gyerekek pl. készségtárgyakat együtt tanulnak Teljes: a teljes időt a többségi iskolában, óvodában töltik. 5
Befogadás-Inklúzió Fordított integráció: a nem fogyatékos csoportok mennek a speciális intézménybe. Befogadás- inklúzió Célja: valamennyi gyereket a lakóhelyhez közeli intézménybe vegyék fel, amelyek felkészültek a feladatra. Sebba szerint az integráció és az inklúzió között különbség van: Integráció: beolvasztják az iskola meglevő struktúráiba az egyéneket Inklúzió: újragondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amikkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. Az inklúzió révén megvalósul az iskolarendszer általános fejlesztése, az iskolát úgy lehet megszervezni, hogy valamennyi gyerek szükségleteit kielégítse. Az intézmény befogadó jellege megvalósul: a tanítási program révén, a szervezés, a személyi-tárgyi feltételek biztosítása révén. A gyógypedagógus része a folyamatnak. A pedagógussal közösen oldják meg a felmerülő problémákat. kéttanáros változat két pedagógus vezeti az osztály 1 fő gyógypedagógus, 1 fő osztálytanító Az inklúzió fő jegyei: Egyéni differenciálás iálá Változatos óraszervezés Rugalmas tanterv Változatos értékelési eljárás A pedagógus felelőssége a problémák megoldása A gyógypedagógus, mint partner jelenléte Szülők bevonása Szociális befogadás Az integráció Feuser (1999) szerint a fogyatékos és nem fogyatékos emberek közös élet és tanulási tere, mindannyiunk fejlődési lehetőségeinek kiszélesítése érdekében. Csányi Yvonne (1997) szerint pedagógiai irányzat, amely a fogyatékos gyerek együttes, lakóhelyközeli oktatását jelenti a kortársakkal. Az integráció fokozatai: Asszimiláció: a fogyatékos és a nem fogyatékos közötti differencia tagadása az enyhébb fogyatékosság esetén Akkomodáció: a fogyatékos az adott csoport részeként nyer elismerést, a pozitív énkép fejlesztésének szolgálatában. Adaptáció: sokoldalú figyelem biztosítása fogyatékos és nem fogyatékos szükséglet kielégítésében. Magyarországon a gyerekek 7%-a SNI-s 2008-ban. Nemzetközi kitekintés nehézkes, mert az adatok nem összehasonlíthatók. Az egyes országok mást-mást sorolnak az SNI-sek közé. OECD 2007-ben 3 kategóriát különböztet meg SNI: A. a fogyatékosság orvosilag diagnosztizálható, organikus károsodásra visszavezethető B. magatartási vagy érzelmi rendellenesség és speciális tanulási zavar C hátrányos helyzet szociális, gazdasági és/vagy nyelvi hátrányok A C komponenst nem minden országban így Mo-on on és Angliában sem sorolják az SNI-hez, bár a 3 kategória sokszor nem különül el egymástól.. 6
Befogadó intézmények Az intézmények közül az óvoda befogadóbb mert ott még nincs teljesítménykényszer Iskola az alső tagozat követelményei kevésbé jelentenek akadályt az együttnevelés számára. A felső tagozatban a szaktantárgyak miatt nehezebb Középiskolában szintén nehéz 2002/2003 18165 fő, 2003/2004-ben 24993 fő, 2006/2007-ben 41978 főt nevelten integráltan az óvodától- a középiskolás korosztályig bezáróan A 2006/2007-es tanévben az óvodáskorú SNI populáció 72,1 %-a járt többségi óvodába. Az iskolás korú SNI-sek 50%-a DE: ezek az adatok túl kedvezőek, mert közöttük diszlexiás 78,5%-a, más részképesség zavaros 67,8%-a, súlyos magatartás zavaros 11,1 % nekik nincs külön iskola így az integráltan neveltek közé sorolják őket. Pedagógiai rehabilitáció A fogyatékos csoportokat áttekintve nőtt az integrált nevelés a gyengén látóknál, a nagyothallóknál, az enyhe értelmi fogyatékosoknál kétszeresére nőtt az arányuk 2004 és 2006 között. Ez még elmarad a külföldi adatoktól. Egyrészt a fogyatékos gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését, másrészt a munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára átképzését foglalja magába. A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű az a gyermek,, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. NEM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek 7
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő: pedagógiai, g gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától, állapotától függően a szakértői véleményben foglaltak szerint: Korai fejlesztés Óvodai nevelés Iskolai nevelés-oktatás Fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. Életkor felsőfokú oktatás szakképzés (speciális) család 18 középfokú lakóotthon 16- oktatás iskola pedagógiai otthoni iskolai gyógyped. iskolák szakszolg. ellátás (együtt-) fejlesztő iskolai nevelés oktatás fejlesztő felkészítés 7- (fejl.felk.) (fejl.felk.) 6- szakértő i és rehab. bizottság (vizsgálat) 5- pedagógiai nappali óvoda korai otthoni fejlesztő szakszolg. ellátás intézmény 3 - bölcsőde központok korai fejlesztés szakértő i és rehab. bizottság (vizsgálat) Nemzetközi ápoló- Pető család gondozó Intézet fejlesztés otthon 1- korai (eü.) orvosi vizsg.dg. (neurohabilitáció) sérülés (születés előtt, 0- születés alatt v. után) Intézményrendszer a fogyatékos személyek szolgálatában Forrás: Márkus Eszter (2006): Pedagógiai és szociális rehabilitáció In Huszár-Kullmann-Tringer : A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Budapest 31.o. A pedagógiai rehabilitáció intézményei A pedagógiai intézményekbe való bekerüléshez szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a fogyatékosság típusának megfelelő Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladata: A fogyatékosság szűrése Szakértői javaslat a különleges gondozás keretében történő ellátásra, az ellátás módjára, helyére, a különleges gondozáshoz szükséges feltételek meglétét ellenőrzi A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek pedagógiai megsegítésével a Nevelési Tanácsadók foglalkoznak. A Nevelési Tanácsadók feladatai: Szakvélemény készítés A gyermekek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus, a szülők bevonásával Az iskolai nevelés-oktatás segítése Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás a gyerekek számára 8
A sajátos nevelési igényű gyermek nevelhető, oktatható: Gyógypedagógiai intézményben külön Gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési oktatási intézményben integráltan az ép gyerekekkel együtt. A sérült gyerekek oktatásához, neveléséhez szükséges személyi- tárgyi feltételeket meg kell teremteni az intézményeknek. A sajátos nevelési igényű gyermekek által legkorábban a pedagógiai szakszolgálatok közé tartozó korai fejlesztés vehető igénybe. A korai fejlesztés szolgáltatásai: 0-5 éves korig fejlesztő foglalkozások szervezése a gyerekeknek egyéni és mikrocsoportos formában, a szülő bevonásával Szülőcsoportok szervezése, pszichés segítségnyújtás a szülők számára A 3. életév betöltése után csak akkor részesülhet korai fejlesztésben a gyermek ha nem vesz részt óvodai nevelésben Logopédiai szolgáltatás: a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése, kezelése. Óvodai nevelés: Integrált óvodai nevelést megvalósító intézményben Gyógypedagógiai nevelést biztosító óvodában(a fogyatékosság típusának megfelelő óvodai csoportok) Fejlesztő felkészítés: súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek attól az évtől kezdve, amelyikben az 5. életévét betölti fejlesztő felkészítésben vesz részt a szülő bevonásával. Iskolai nevelés-oktatás: Speciális iskolák: a fogyatékosság típusának megfelelő profillal működnek pl. siketek és nagyot hallók ált. isk., vakok és gyengénlátók ált. isk., eltérő tantervű ált. iskolák Integrált nevelést-oktatást biztosító általános iskolák egyre gyakoribb a sérült gyermekek épekkel való együttnevelése. A többségi iskolában főként az érzékszervi fogyatékosokat és a mozgáskorlátozottakat fogadják be. Speciális szakiskolák, szakképző intézmények: az egyes szakmák alapjait, betanított vagy segédmunka jellegű tevékenységet sajátíthatnak el elsősorban az értelmi fogyatékosok. A nem értelmi fogyatékosok középiskolában és felsőoktatási intézményekben is továbbtanulhatnak, ahol jogszabályok garantálják számukra a speciális eszközök, módszerek igénybevételét a tanulmányaik elvégzéséhez. Tanulási nehézségek, tanulási zavar Általános,összefoglaló kifejezés. Rendellenességek heterogén csoportjára vonatkozik. A központi idegrendszer nem pontosan megállapítható diszfunkcióinak tulajdonítható. (Cruickshank) Megnyilvánulásai: Korai fejlődés késleltetett volta Az egyes területeken megmutatkozó nehézségek (emlékezet, képzelet, figyelem nem megfelelő, gondolkodás, olvasás, írás, számolás készségének elsajátítása és használata akadályozott, szociális kompetencia -képességdeficitek) 9
Elméletek 1. Neuropszichológiai elméletek: a tz. Hátterében minimális organikus sérülés állhat, ami nem vezet mentális retardációhoz, hanem szelektív következményekkel jár. Kirk az agy működésbeli rendellenességeivel magyarázza, mivel ritkán található agyi organikus károsodás Perceptuo-motoros elméletek: Porkolábné vizuális, auditív, kinesztitetikus tapasztalatok, különböző szenzoriális élmények egymással és a mozgással történő megfelelő integrációjára van szükség az írás, olvasás, számolás elsajátításához. Percepciós elméletek Frostig észlelésben mutatkozó deficitekre vezeti vissza Pszicholingvisztikai elméletek: Nyelvi hátrányokkal küzdenek, nem használják a nyelvet szimbolikus folyamatként Behaviorista elméletek: Viselkedésbeli rendellenességnek tekintik és nem foglalkoznak háttértényezőkkel Nem tulajdonítható elsődlegesen vizuális, hallási, motoros sérülésnek, mentális retardációnak, emocionális zavarnak vagy hátrányos környezetnek, de bármelyikkel együtt járhat. A tanulási nehézségek fő tünetei Viselkedés, aktivitás területén mutatkozó zavarok (hiperaktivitás, impulzivitás) Figyelemzavar, figyelemkoncentrációs problémák Alak, háttér fordított érzékelése Téri orientációs problémák (testkép, testséma zavara, iránytévesztés) Nyelvi fejlettség zavara (gyenge a beszédartikuláció, szótalálási nehézségek) Szekunder, másodlagos zavarok kudarcot élnek meg a tanulásban visszahúzódó vagy agresszív lesz. Megelőzésben részt vevő szakemberek és kompetenciák Orvos: van- e szervi oka, neurológiai eltérések,mcd-re re utaló jelek vagy más kóros elváltozás Gyógypedagógus, pszichológus: adatokat gyűjt a gyermek eddigi életéről, iskolai pályafutásáról, valamint a zavar előzményeiről, tesztet vesz föl, az intelligencia mérésére részképesség szintjének megállapítására Szociális szakemberek: föltárja a család gazdasági, szociális helyzetét, tanácsot ad, családot gondoz, szülőket támogat 10
Diszlexia: olvasás zavara (Vannak áldiszlexiások is, ez a szociális hátrányok miatt alakulhat ki.) Tünetei: Betűfelismerés zavara, betűtévesztés, lassú olvasási tempó, szótagkihagyás, szókép egybelátásának zavara, olvasott szöveg megértésének zavara, sok a balkezes és az iránytévesztő, nem alakul ki a laterialitás iskoláskorra. Tünetek a beszédben: 50%-uknál később indul a beszédfejlődés, gyenge a hallási figyelmük, kevés a szókincsük, rövidebb, egyszerű mondatokat alkotnak, mint kortársaik(szűk szókészlet, szótalálási nehézség) gyenge a szövegemlékezetük. segítése pedagógiai probléma. A fejlesztő foglalkozás légköre terápiai jellegű. A tanulási nehézség nem függ össze az intelligenciával Tünetek a magatartásban Elsődleges magatartási probléma: a gyermek személyiségéből, esetleg enyhe organikus károsodásából kifolyóan hozza az iskolába Másodlagos zavarok A tanulással kapcsolatos állandósult kudarchelyzet folytán keletkeznek. Hibás kompenzáció: valamivel l kompenzálni akarja a hátrányát. á személyiséget erősen torzító formája a bohóckodás Pszichoszomatikus zavarok: befelé forduló diszlexiás gyermeknél depresszió, és más pszichés tünetek:ágyba vizel, gyomorfájás, hasfájás. Kitérési mechanizmus: iskolakerülő, agresszív, megtagadja a munkát. Kezelése Kifejezett pszichoterápiára ritkán van szükség. A segítés pedagógiai feladat. Gyógyszeres kezelést legfeljebb a figyelem koncentráció javítására ajánlanak a szakemberek Fejlesztő foglalkozások: A fejlesztő foglalkozás légköre terápiai jellegű. Előnye: együtt van más diszlexiás gyerekkel, a pedagógus elfogadó magatartása gyakran elég a másodlagos zavarok oldására. Prevenció Minél korábban kezdeni a fejlesztést annál eredményesebb a munka-diszlexia prevenció Beszédkészség fejlesztése Megelőzni, hogy az írás, olvasás tanulásban hibás technikát alakítsanak ki Megelőzni a másodlagos neurotikus tünetek kialakulását Megfelelő önértékeléshez, örömhöz jutnak, segítjük a szociális beilleszkedést Ha nyelvi lemaradásnak szociokultúrális okai vannak akkor célzott, intenzív óvodai foglalkozások is segíthetnek. Kiszűrt gyerekeknél pszichológiai, orvosi vizsgálat is szükséges lehet (fülész, szemész, neurológus) 11
Tanulási zavar-terápiák Iskolában dislexia reedukáció (átnevelés) Elsősorban beszédfejlesztést tartalmaz, alapjaiból újratanítják az írást-olvasást és jó irányba kell terelni a már rossz irányba megindult személyiségfejlődést. Mivel kialakultak a rossz olvasási szokások, továbbá magatartás problémák ezért a velük való foglalkozás hosszabb, mint a prevenció AYRES DELACATO SINDELAR 12