VIII. CSALÁDBARÁT KONFERENCIA. A család mint egység, mint érték

VIII. CSALÁDBARÁT KONFERENCIA A család mint egység, mint érték 2 0 0 2

VIII. CSALÁDBARÁT KONFERENCIA A család mint egység, mint érték 2 0 0 2

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2 Mens sana in corpore sano! A RENDEZVÉNY VÉDNÖKEI Dr. Csehák Judit miniszter Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Dr. Homor Zsuzsa megyei tisztifõorvos Pest megyei ÁNTSZ Dr. Balogh Edit városi tisztifõorvos Dabas, ÁNTSZ TUDOMÁNYOS SZERVEZÕBIZOTTSÁG Dr. Németh Tünde gyerekgyógyász, pszichoterapeuta Dr. Doffek János szülész nõgyógyász Dr. Éva Hédervári Heller gyermek- és ifjúsági analitikus TAGOK Bürger Nóra egészségügyi szervezõ Jobbágy Mária mentálhigiénikus szervezetfejlesztõ Tárnoki Erzsébet gyógypedagógus - pszichopedagógus Varga Lászlóné vezetõ védõnõ A KONFERENCIA RENDEZÕI: Országos Egészségfejlesztési Központ Dabasi Önkormányzat

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k Köszöntõ Szeretettel köszöntöm a VIII. Családbarát Konferencia alkalmából, Dabas város önkormányzata és a magam nevében, a rendezvény megalkotóit, szervezõit, résztvevõit és vendégeit! Bizonyára tudják, hogy Dabas város önkormányzata a 2002. évet a Családok Évének nyilvánította, ami azt jelenti, hogy figyelmünk és törõdésünk fokozott mértékben terelõdik a családokra, szem elõtt tartva szociális helyzetüket, problémáikat. A város vezetése mindig is foglalkozott a családok problémáival, ezen belül a gyerekek, a fiatalok támogatásával, ezt bizonyítja ciklusunk elõzõ két éve is. Ennek jegyében a 2000. évet a Gyermekek, a 2001. évet az Ifjúság Évének nyilvánította Dabas város képviselõ-testülete. A Családok Évében számos dabasi családot támogattunk otthonteremtésben, lakásépítésben és felújításban, szorosan együttmûködtünk az Együtt Segítõszolgálattal, pályázatot hirdettünk családok nyaraltatására, családi helytörténeti vetélkedõt szerveztünk, amelynek célja az volt, hogy a családok közösen készüljenek fel a verseny különbözõ fázisaira, több legyen az együtt hasznosan eltöltött idõ, a szülõk fokozottabban figyeljenek a gyermekeikre, közösen fedezzék fel a város természeti és kultúrtörténeti értékeit. A vetélkedõ fõ céljának azt tekintettük, hogy minél több családot juttassunk nyaralási, üdülési lehetõséghez, így a nyertesek eltölthettek néhány napot egy- egy kellemes hazai üdülõhelyen. Közvetve vagy közvetlenül, de a városban zajló építkezések nagy része is a családok kényelmét, nyugalmát szolgálja majd. A járda- és kerékpárút-építés a gyerekek biztonságos és balesetmentes közlekedését biztosítja. Az új óvodaés iskolaépítés és a meglévõk felújítása, korszerûsítése áttételesen szintén a családok és gyermekeik kényelmét szolgálja, és jövõjét alapozza meg. Dabas polgármestereként úgy gondolom, hogy ez a polgári értékeket nagyra tartó város a legmegfelelõbb hely arra, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvénynek adjon helyet. Remélem, hogy ez a tanácskozás, az alkotó, teremtõ gondolatokkal, a segítõ szándék erejével javíthat majd a családok helyzetén ma, Magyarországon. Kõszegi Zoltán polgármester 3

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2 A konferencia helyszíne: Dabasi Kossuth Mûvelõdési Központ A z egykori úri kaszinó 1836-ban, a Széchenyi-féle kaszinómozgalom idején épült U alakú klasszicista stílusú mûemléképület, árkádos belsõ udvarral és díszparkkal. 1950 óta mûvelõdési házként mûködik, jelenleg önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezõ városi mûvelõdési központ, fenntartója és mûködtetõje: Dabas város önkormányzata. Az ezredforduló méltó megünneplésére nagyszabású felújítására került sor. Az épület teljes külsõ felújítása mellett új kerítés, csatorna, járda készült el és a fõbejárat elõtt jelentõs parkosítás kezdõdött meg. Az épület belsõ felújítása során kialakításra került egy rendszeres filmvetítésre alkalmas infrastruktúra. Az új belsõ kialakításához kapcsolódott az udvar burkolása, melynek megvalósításával alkalmassá vált szabadtéri rendezvények lebonyolítására. Összességében egy megszépült, kellemes külsõ-belsõ környezettel és pihenõparkkal rendelkezõ közmûvelõdési színtere lett a városnak. A dabasi Kossuth Mûvelõdési Központ kiemelkedõen fontos alapfeladata az amatõr mûvé- 4

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k szeti mozgalom tevékenységének gondozása, támogatásának biztosítása. Jelenleg négy meghatározó amatõr mûvészeti csoport mûködik az intézmény keretében: ifjúsági néptánc csoport, gyermek néptánc csoport, ifjúsági és gyermek népzenei (citera) csoport. A Tilinkó Táncegyüttes gyermekcsoportja a II. Budapesti és Pest megyei Csalogató Hagyományteremtõ Néptáncversenyen III. helyezést, az ifjúsági citera csoport a népzenei együttesek országos minõsítésén ezüst fokozatot ért el. Ezen kívül voltak az elmúlt években alkalomszerûen szervezõdõ csoportjai, mûvelõdõ közösségei: táncklub, kerámia szakkör, tûzzománc szakkör, nyugdíjas klub, vakok és gyengénlátók körzeti klubja, szervez az intézmény készségfejlesztõ nyári tábort, néptánc és népzenei szaktábort, óvodásoknak, iskolásoknak mûsoros elõadásokat, szórakoztató rendezvényeket, városi nagyrendezvényeket. Rendszeresek a vonzáskörzet részére szervezett programok: kistérségi szakmai találkozók, ki mit tud, vers- mese- prózamondó és színjátszó találkozó, képzések, továbbképzések, kiállítások vándoroltatása, szakmódszertani segítség nyújtása. 1998-ban bõvült az intézmény tere: a Kossuth Ház Galéria épületének felújításával és átadásával. Itt került elhelyezésre a Dabas építészeti értékei a klasszicista kúriák múltja és jelene fotódokumentációs kiállítási anyag és a Nyolc torony városa dokumentációs kiállítás, amely a dabasi templomok építészeti és tárgyi értékeit mutatja be. Rendszeresen rendez az intézmény a Galéria Alapítvánnyal közösen kortárs képzõ, ipar- és fotómûvészeti kiállításokat, megszervezte a Dabasi Képzõmûvészek Tárlatát, a Dabasi Fotóklub retrospektív kiállítását, a nyugdíjas klubok falvédõ és régiségek gyûjteményének bemutatását. Minden évben megszervezi az intézmény az óvodások és kisiskolások tematikus képzõmûvészeti pályázatát. Szeretettel várja intézményünk a konferenciára idelátogató vendégeket! 5

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2 Beköszöntõ Szeretettel és nagy örömmel üdvözlöm a VIII. Családbarát Konferencia kiadványának Olvasóját. Folytatva az elõzõ évi Családbarát Konferencia gondolatait a CSALÁD ezévi találkozásunk témája, melynek sok szempontú megközelítése mindennapi munkánkat támogatja, minõségét emeli. A Családbarát program 1993-ban indult útjára, olyan új irányzatként, mely az egészséget, egészségmegõrzést állította a középpontba a család õsi támogató rendszerének visszaállításával. Most elsõ alkalommal egy önkormányzat, Dabas város önkormányzata vállalta az Országos Egészségfejlesztési Központ mellett társrendezõként, hogy otthont ad a családok és szakemberek találkozásának. A helyiek készülõdése valóban hívogató. Dabas városában 2002 a családok éve, ehhez a rendezvénysorozathoz csatlakozik szakmai programunk, a VIII. Családbarát Konferencia. A helyszín kiválasztását két dolog indokolta: a megelõzés és a családokat érintõ programok megvalósulási színtere a területen végzett munka, melyben Dabas az élen jár a második ok személyes: rövidesen két éve lesz, hogy Dabason pszichoszomatikus szakrendelést, konzultációs rendelést, s ezen belül csecsemõkonzultációt is vezetek. Részese lehetek egy, a hivatal és a szakemberek közti EMBERI együttmûködésnek, melynek középpontjában a lakossági érdekek magas színvonalú kiszolgálása áll. Klienseimben, legyenek azok gyerekek, kamaszok, kismamák, családok egészségesek, akik csak információt szeretnének, vagy betegek, akik gyógyulni akarnak, igazi partnerekre találtam. Nemcsak a statisztikák, hanem a rendelésen szerzett tapasztalatok is mutatják, hogy a családok sok nehézséggel küzdenek, kevés helyen van megfelelõ minta, megküzdési stratégia, zavarodottak a nõi-férfi-gyerek szerepek. Amennyiben a szülõk nem kapnak idõben segítséget, ezeket a bizonytalanságokat adják tovább gyerekeiknek. Hisz minden család a következõ generáció számára, úgymond a gyökereket jelenti, és nem mindegy, hogy sok szállal kapaszkodó, biztonságot adó gyökerek ezek, vagy sérültek és hiányosak. A szakirodalom szerint a család a legfontosabb csoport a társadalomban, komplex mûködési egység. Mintákat, értékeket ad a következõ generációnak, személyiségformáló hatású. ÍGY VAN EZ MA IS? MIT ÉRTENEK MA AZ EMBEREK A CSALÁD FOGALMÁN? A statisztikákat figyelve a társadalmi változások mentén, a házasságon alapuló családok mellett, új családformákkal pl.: együttélés, élettársi kapcsolat, egyszülõs család találkozunk. Ezt támasztja alá H. Sas Judit szociológus kutatása: 14-18 éves gyerekeket kérdezett meg húsz évvel ezelõtt és most is arról, hogy képzelik el egy napjukat tíz év múlva. A húsz évvel ezelõtti írásokban a gyerekek 40%-a írt a családdal kapcsolatos terveikrõl, a jelen írásokban 5,5% jelenik 6

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k meg, valamint megjelennek az új együttélési formák (élettárs, barátnõ). 24-28 éves korukban 45,6%-nál nem jelenik meg a gyerek az életükben, illetve életük e szakaszában késõbbre tervezik. Ezekbõl az adatokból is látható, hogy megváltozott az életmód, a családról alkotott kép. A magasszámú válás következtében, ma már sok esetben, egy családfa áttekintése hosszadalmas és nehéz feladat, de mi ez a mindennapok és az élet fontos eseményei, az ünnepek adta örömök helyén megjelenõ szorongások, félelmek mellett! A családnak is természetes velejárója a változás, az egyes életciklusukban a család funkciói is változnak. Változnak a szerepek és a munkamegosztás, a családon belüli kommunikáció, a gyerek-szülõ kapcsolat. A különbözõ szempontokat figyelembe véve a családot negatív és pozitív krízisek kísérik mikor épp létrejön egy új család, a származási családok az üres fészek problémájával kerülnek szembe, a párkapcsolat változásai, az egyének különbözõ léptékû fejlõdése, stb. mind mind nagy rugalmasságot igényel a családi közösség tagjaitól. Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos családmodell felbomlása szerepkonfliktusok kialakulásához vezet és sok bizonytalanságot okoz. Nemhiába emlegették régen a családot mint fészket, mint olyan melegséget sugárzó helyet, ahol lehetõség van a feltöltõdésre, a problémák megbeszélésére, közös élmények átélésére. Az õsi nõi szerepekben a családi tûzhely õrzése, a jelenlét, az állandóság biztosítása a legfontosabb érték. A férfias értékek a biztonság megteremtése, a családi keretek kialakítása, az igazodási pontok meghatározása. A gyerek számára ez a két pólus együtt adja azt a biztonságot, ami az egészséges fejlõdéséhez szükséges. Ahhoz, hogy egy gyermek felnõttként is egészségesen tudjon élni, a megkapaszkodási ösztön kielégítése szükséges. A megváltozott helyzetben ez gyakran sérülhet. Ez azt igényelné, hogy a nõk maradjanak otthon, ne dolgozzanak? A csecsemõ- és kötõdéskutatási vizsgálatok igazolják, hogy a gyerekek hajlama a szeparációs stresszre jelentõs, de Martin Doners A kompetens csecsemõ c. könyvében leírja: 1. A szociális és emocionális fejlõdést nem károsítja, ha a gyermek az anya munkakezdésekor 24 hónapos vagy idõsebb. 2. Csak az elsõ életév során végzett anyai munka hatása vitatott többen úgy gondolják, hogy ebben az idõszakban is csak akkor érezhetõ negatív hatás, ha az anya fél napnál többet dolgozik. 3. Jelentõs befolyásoló tényezõ a gondozó, az idegen bánásmódjának minõsége az anya távolléte alatt. 4. Barglow és munkatársai 1987-, illetve 1989-ben leírták, hogy ha a dolgozó anyában a munkája közben nem jelenik meg a gyerek hiányából adódó szeparációs szorongás, ez lehet az a tényezõ, ami hozzájárulhat a dolgozó anyák csoportján belül megjelenõ különbözõ kötõdési típusok megmagyarázásához. 5. Az új kutatások megdöbbentõ regenerálódási tényezõrõl számolnak be, ha csecsemõkorban átmeneti traumák történnek. 7

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2 Az új kutatások tükrében is igaz, amit Tolsztoj ír Naplójába: Egyszerre kell szolgálnunk a világnak és családunknak, nem úgy, mintha mechanikus idõbeosztást kellene csinálnunk hol az egyik, hol a másik számára, hanem úgy, hogy a családért és a gyermekek neveléséért való szorgoskodásnak mintegy kémiai úton eszményi, az egész emberiséget szolgáló jelentõséget adunk. Nagyon kevés azoknak a szakembereknek a száma, akik közvetlenül a családi környezetben kerülnek kapcsolatba, nemcsak a betegekkel és gondozottaikkal, hanem az egészséges családokkal. A területen dolgozó védõnõk azok, akik, ha elfogadják õket, a családi otthonok mindennapjainak részeseivé válnak. Így megfelelõ képzettségükkel, kongruens viselkedésükkel sokat tehetnek, hisz a primer prevenció fontos kiemelkedõ kiindulási pontja a családi otthon. Ugyanígy az egészségügyi intézmények, a családsegítõk, a nevelési tanácsadók szakemberei; a bölcsõdék, óvodák, iskolák dolgozói, az önkormányzatok és társadalmi szinten a döntéshozó, mind-mind a családokat tudják a saját területükön támogatni. A családok korai támogatásának egy jelentõs területe a csecsemõkonzultáció. Magyarországon is indult ilyen rendelés már. A Családbarát Konferenciák sorában elõször köszönthetünk külföldi elõadót, egy nemzetközileg elismert szakember, a frankfurti Goethe Egyetem tudományos munkatársa személyében aki az anya-csecsemõ terápiás tapasztalatainak tükrében beszél a család jelentõségérõl, ezzel lezárva idei konferenciánkat és elõrevetítve a jövõ évi témánkat. A változás, a válság jelei láthatóak a családoknál a kérdés: mi, szakemberek mit tudunk tenni azért, hogy a társadalom legkisebb csoportjaiban, a családokban testileg-lelkileg egészséges, elégedett, nyitottságot sugárzó, kiegyensúlyozott emberek éljenek. Ehhez a közös gondolkozáshoz kívánok aktív részvételt a szervezõbizottság nevében. Dr. Németh Tünde 8

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k A konferencia programja Megnyitó 10.00 10.15 Kõszegi Zoltán polgármester Dr. Németh Tünde a szervezõbizottság elnöke Plenáris ülés Moderátor: Dr. Klujber Valéria 10.15 10.25 Dr. Somogyvári Zsolt: A család mint az egészségfejlesztés színtere 10.25 10.35 Dr. Kurimay Tamás: A család mint érték a családterapeuta szemével 10.35 10.45 Dr. Tóth Olga: Változások a családi értékekben, a szociológia vetületében 10.45 10.55 Dr. Csányiné Dr. Hajnal Erzsébet: A család, az ifjúság- és gyermekvédelem aktuális problémái az ítélkezési gyakorlatban 10.55 11.05 Haraszti István: Felkészítés a házasságra 11.05 11.30 Hozzászólások 11.30 11.50 Kávészünet 11.50 12.30 Mûhely A résztvevõk mindennapi tapasztalatai Moderátor: Dr. Sávai Margit 12.30 13.30 Ebédszünet Fórum Moderátor: Dr. Dobó Márta 13.30 13.40 Odor Andrea: A családdá válás és a család támogatási lehetõségei a védõnõi munkában 13.40 13.50 Pap László: Önismereti csoport védõnõkkel 13.50 13.55 Frissítõ 13.55 14.05 Dr. Németh Tünde Dr. Doffek János Boros Mónika: A szülõi hivatásra felkészítés tapasztalatai 14.05 14.15 Dr. Klujber Valéria: Családi egészségmegõrzés 14.15 14.40 Hozzászólások 14.40 14.50 Dr. Éva Hédervári Heller: A család jelentõsége az anya-csecsemõ terápiás munkám alapján 14.50 15.00 A konferencia zárása 9

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k Anyával fényképet nézegetünk: Ez a tengernél készült, az meg egy iskolai kiránduláson, és itt,..itt tanultam meg biciklizni. Ezen a képen a dédit ünnepeljük, Azon ott karácsony van, és itt, igen, itt még volt papám. (Tóth Erzsébet) Plenáris ülés A család mint Moderátor: Dr. Klujber Valéria

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2 A család mint az egészségfejlesztés színtere Dr. Somogyvári Zsolt OEFK fõigazgató 1. A CSALÁD HELYE AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERBEN Az újkori medicina fejlõdése során egyre világosabbá vált, hogy a gyógyítás eredményei önmagukban nem tudják biztosítani az egészséget, azaz azt az állapotot, amely a teljes fizikai, szociális és mentális jóllét állapotát jelenti, és ami nem korlátozódik pusztán a betegség hiányára. Az új megközelítés szerint az egészség a mindennapi élet erõforrása, és nem az élet célja. Az egészség tehát egy olyan pozitív fogalom, amely a társadalmi, környezeti és a személyes mentális forrásokat ugyanúgy hangsúlyozza, mint a személyes fizikai képességeket. Ezt az elvet deklarálja az Ottawai Karta (Egészségügyi Világszervezet 1986). Az egészség fogalmának változásával a betegségek kezelése, a betegségek megelõzése is folyamatosan átértékelõdött. A kuratív medicina feladatai mellett egyre nagyobb szerepet kapott a megelõzõ szemlélet. Ennek kapcsán a nyolcvanas évek végétõl az egészségügyi felvilágosítás, az egészségnevelés, a betegségek megelõzésének területén világszerte bevezetésre került az egészségfejlesztés 1 (health promotion) fogalma. Az új megközelítéssel lehetõséget kívántak adni arra, hogy az egészséges emberek, egészségük folyamatos megtartása, fejlesztése érdekében, fokozottabban ellenõrizzék magukat és környezetüket, képességeket szerezzenek az egészséges, munkabíró, az egyéni és a társas életben kiegyensúlyozott emberi lét kialakítására. Ennek során egyre nagyobb súlyt kapott az egészséges életmód, és a megfelelõ tudatos életvitel szerepe. Kutatások indultak nemcsak a bizonyítékon alapuló gyógyítás, hanem a bizonyítékon alapuló pozitív életvitel feltételeinek meghatározására is. Lakossági körben végzett nagyszámú mintavétel segítségével elkezdték vizsgálni a táplálkozás, a családtervezés, a rekreációs programok részleteit, az életmóddal kapcsolatos rizikófaktorokat. Az eredmények alapján fokozatosan alakult ki a népegészségügyön belül egy jól körülhatárolt rendszer a Megelõzõ orvostan amely az egészséggel kapcsolatos népegészségügyi feladatokat négy kérdéskörön belül vizsgálja: A.) a megbetegedések felismerése és az eloszlásuk jellemzése, B.) a környezeti tényezõk vizsgálata, C.) a kettõ között feltételezhetõ kapcsolat kísérletes bizonyítása, D.) a megelõzés és ellenõrzés optimális rendszerének kidolgozása [Kertai]. A megelõzõ orvostan fejlõdése során, a tudásanyag centralizációja mellett, egy ellentétes folyamat is megfigyelhetõ volt. Az egyes orvosi szakmák maguk is lassan felismerték a meg- 1. A magyar nyelvben az egészség jelentésében a teljesség benne van, így az egészség fejlesztése szerencsétlen társítás. Ennek ellenére az itthoni szakirodalomban ez a fordítás terjedt el. 12

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k elõzés, szûrés, gondozás fontosságát, és kuratív munkájuk mellett egyre nagyobb figyelmet kezdtek fordítani a szakterületükön belüli prevenciós feladatokra. A magyarországi lakosság 24%-át kitevõ 0-19 éves populációval foglalkozó gyermekgyógyászat területén az egészségnevelés, egészségmegõrzés, a prevenció kérdései mindig is szervesen kapcsolódtak a napi gyermekgyógyászati feladatok ellátásához. A gyermekkor során a késõbbi életet meghatározó szokások kialakulásának periódusában a sikeresen végzett gondozás, egészségnevelés, felvilágosítás a gyermekellátásban résztvevõk számára kiemelt feladatot jelentett. Ugyanakkor a gyermekellátást végzõk számára is világossá vált az elmúlt évtizedekben, hogy partnerek hiányában, munkájuk jelentõs korlátokba ütközik. A felelõsségi körükbe tartozó populáció egészségtudatos magatartásának kifejlesztése nem nélkülözheti a szociálpediáterek, a védõnõk, pedagógusok, a közösségek, s nem utolsó sorban a szülõk, sõt a teljes család bevonását és együttmûködését. A gyermekorvosi szemlélet változásával egyidõben, a nyolcvanas évek végétõl, a már említett egészségfejlesztés fogalmának bevezetésével az egészségügyi felvilágosításban, az egészségnevelésben, a betegségek megelõzésének területén világszerte paradigmaváltás történt. Az új megközelítés keretében lehetõséget kívántak adni arra, hogy az egészséges emberek egészségük folyamatos megtartása fejlesztése érdekében fokozottabban ellenõrizhessék magukat és környezetüket, képességeket szerezhessenek az egészséges, munkabíró, az egyéni és a társas életben kiegyensúlyozott emberi lét kialakítására. Ennek során az egészséges életmód, valamint a megfelelõ tudatos életvitel szerepe egyre nagyobb súlyt kapott, és kutatások indultak nemcsak a bizonyítékon alapuló gyógyítás, hanem a bizonyítékon alapuló pozitív életvitel feltételeinek meghatározására is. A lakossági körben végzett nagyszámú mintavételek segítségével elkezdték vizsgálni a táplálkozás, a családtervezés, a rekreációs programok részleteit, az életmóddal kapcsolatos rizikófaktorokat. A tudományos vizsgálatok központjába olyan felmérések kerültek, amelyek az egészséget befolyásoló helyszíneket, az emberek mindennapi tevékenységének hátteret nyújtó környezeti, szociális, szervezeti így családi körülményeit is rendszerként elemezték. A vizsgálatok során a színterek ( Settings for health ) szerepe fokozatosan felértékelõdött és az egészségfejlesztés célcsoport szemlélete ( Target for health ) mellett meghatározó egészségfejlesztési programlehetõséggé vált. Az egészségfejlesztés során a színtér szemléletû megközelítéssel azokat a közösségi szegmenseket érhetjük el, akik az adott színtéren valamilyen szerepet játszanak a szûkebb, vagy tágabb értelemben vett szereplõk interakciójakor. Így a célcsoportszerû megközelítés homogén csoportjai például a korcsoport szerint differenciált iskolai közösségek helyett az iskolai közösség különbözõ korosztályú, felnõtteket is magába foglaló, egy helyen található, egymásra ható közösségi elemei váltak a vizsgálat, vagy az egészségfejlesztés tárgyaivá. Ehhez hasonlóan tekinthetjük színtérnek a munkahelyeket, kórházakat, falukat, városokat. Nem véletlen, hogy a modern egészségfejlesztési mozgalmakban az Egészséges Munkahelyek 13

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2 Kórházak Faluk Városok mozgalmak és civil kezdeményezések világszerte egyre nagyobb számban segítik az egészségfejlesztési munkát. A fenti megközelítés szerint egyértelmûen kijelenthetõ, hogy a család, mint egészségfejlesztési színtér, kiemelt jelentõséggel bír, hiszen a társadalmi méretekben folyó nevelés közösségi terepei közül elsõ a család. Nemcsak fontosságát illetõen, hanem azért is, mert ez az elsõ közösség a felnövekvõ ember életében (Kozma). A hazai egészségfejlesztési munkában a család ilyen értelmû szerepének felismerése az OEFK munkájában, szervezeti felépítésében, sõt logójában is markánsan megjelenik, ahol a háromgenerációs, gyermek-centrikus családra, és három gyermekére az egészségfejlesztés napja sugárzik. Az OEFK küldetésének megfelelõen integrálódott osztályszinten is a Dr. Németh Tünde és munkatársai által megálmodott és évek óta sikeresen mûködõ Családbarát Program, illetve az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülõ Családbarát Konferencia is. 2. A CSALÁD MINT EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI SZÍNTÉR Az egészségfejlesztési programok színtér-szerû megközelítésének elõnye, hogy az egyes szegmensek interakcióját is modellezi. A családi rendszerek vizsgálatára többféle megközelítés ismert. Az egyik megközelítés szerint a családot mint többnyire zárt közösséget lehet kezelni, vizsgálni, sõt rá befolyást gyakorolni, külön figyelmet fordítva a családtagok egymásra gyakorolt hatására. A szülõ gyerek kapcsolatban a személyes példamutatás szerepe, vagy az imprinting jelentõsége manapság egyre jobban a közfigyelem középpontjába kerül (pl. óvodai dohányzásmegelõzõ program, vagy a közeli hozzátartozó otthoni ápolásának szerepe). Egy másik megközelítés, a fejlõdési növekedési elmélet abból indul ki, hogy a család mint egység az egyénhez hasonlóan életciklusok folyamatos változásán megy keresztül (megszületés, növekedés, delelõ, hanyatlás), amely során tagjai permanens alkalmazkodásra kényszerülnek. A család és tagjainak szükségképpen észlelhetõ krízishelyzetei, probléma-megoldási képességei és képtelenségei az egészségfejlesztési és kutatási programok számtalan lehetõségeit adják, akár a családon belüli segítõmechanizmusok, akár a civil segítõk, akár a medikális rendszer támogató szolgáltatásainak kifejlesztésével. Egy harmadik megközelítés a család támogató rendszerû funkciójának elmélete azt hangsúlyozza, hogy az egyén mint individuum a reá nehezedõ testi, lelki, környezeti terheket jobban el tudja viselni, ha egy kis közösség a család segítséget nyújt lelki erõforrásainak mobilizálásában, problémamegoldó készségének javításában. Kaplan szerint a család mint rendszer, legalább nyolc különbözõ módon képes a családtag lelki egészségének fenntartásában támogatást nyújtani. A család tehát a világra vonatkozó információk egyik összegyûjtõje és közvetítõje, a világról kialakuló kép és életfilozófia forrása, a problémák megoldásában eligazító és közbenjáró segítõszervezet, amely ugyanakkor gyakorlati és konkrét segítõforrás is. 14

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k A család továbbá az identitás forrása (családi szocializáció fázisai), a visszajelentõ, minõsítõ, útmutató rendszer, referencia és egyben kontrollcsoport is, és végül a pihenés és a regenerálódás színtere, amely funkciók ismerete nélkülözhetetlen az egészségfejlesztési munka és a színtérprogramok kutatása, elemzése során. 2.1 A családi struktúra jellemzõi A család klasszikus fogalma alatt általában a különnemû személyekbõl és különbözõ generációkhoz tartozó tagokból álló olyan közösségi egységet értjük, amely önmagát reprodukálni képes. A családszerkezet magja a szülõpár + gyermek egység, akik ideális esetben a nagyszülõkkel kiegészítve alkotják a nagycsaládot. Gazdasági szempontból az ideális családmodellt a másfél fõs keresõ családok (teljes munkaidõs apa, részmunkaidõs anya) jelentik, ennek ellenére riasztóan emelkedik a csonka családok száma (1 szülõ + gyerek). Az is megfigyelhetõ, hogy egyre csökken a családi háztartások száma, ugyanakkor nõ a családformák pluralizációja. A multinukleáris családok (növekvõ válások és újrakapcsolódások) száma, a folytatólagos családok (újraházasodó elvált szülõk) száma, valamint az élettársi kapcsolat keretei között nevelkedõ gyerekek száma is ugrásszerûen emelkedik. Megfigyelhetõ továbbá, hogy ugyan a család pozitív megítélése az utóbbi 20 évben nem változott, ennek ellenére a single életforma is létjogosultságot szerzett a társadalomban. A házasság pozitív megítélésének csökkenésében szerepet játszott az is, hogy a házasság megléte morálisan már nem jelentette a családalapítás feltétlen kritériumát. Észlelhetõvé vált az a tendencia is, hogy a családi életszakasz, azaz a szülõkkel együtt töltött idõtartam rövidült. A születésszám igen alacsony, annak ellenére, hogy a gyermekvállalás motivációja önmagában nem csökkent. A család életét meghatározó nõi foglalkoztatottság az Uniós átlag szerint alakul, és jellemzõ az is, hogy Magyarországon a nõk nagyobb arányban vesznek részt a felsõoktatásban, mint a férfiak. A családdal kapcsolatos szemléletváltozást igazolják az alábbi hazai statisztikai adatok is. (1-2. sz. táblázat) 15

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2 1.sz. táblázat: Hazai statisztikai adatok A Budapesten élõ nõk 19 %-a, a budapesti férfiak 18%-a ért egyet a hagyományos családi munkamegosztással, míg a községekben élõ embereknél ez az arány 37% (nõk), 38% (férfiak) Iskolai végzettség szerint: a 8 általánost végzett nõk 43%-a, a 8 általánost végzett férfiak 51%-a, a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ nõk 11%-a, a férfiak 14%-a ért egyet a hagyományos munkamegosztással 1999-ben, a házasságban születettek és a házasságon kívül születettek aránya 70:30 volt A gyermekes családformák közül a legelterjedtebb: a 75%-os házaspári kapcsolat, 15%- ban anya gyermekkel, 7 %-ban élettársi kapcsolat, 3%-ban apa gyermekkel A sikeres házasság feltételének tartott jellemzõk fontossági sorrendben: kölcsönös tisztelet, megbecsülés, megértés, tolerancia, közös gyermek, hûség, boldog szexuális élet. 2.sz. táblázat: Az abortusszal kapcsolatos vélemények megoszlása Diplomás nõ: Diplomás férfi: 3% ne engedélyezzék 1% ne engedélyezzék 36% csak indokolt esetben 50% csak indokolt esetben 61% minden esetben engedélyezzék 49% minden esetben engedélyezzék 8 általánost végzett nõ: 8 általánost végzett férfi: 8% ne engedélyezzék 9% ne engedélyezzék 43% csak indokolt esetben 43% csak indokolt esetben 49% minden esetben engedélyezzék 48% minden esetben engedélyezzék 16

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k 2.2 A családi struktúraváltozásból eredõ egészségfejlesztési kihívások A családi struktúra megváltozása a család és a társadalom viszonyának megváltozását eredményezi. Megváltoznak a termelési viszonyok a társadalomban betöltött családi szükségletek változnak a családtagok tevékenységei változik a család struktúrája és a kör bezárul, mert a család már másképp helyezkedik el a termelési viszonyok között. A folyamatos változás állandó kihívást jelent nemcsak a családok számára, hanem a családot mint egészségfejlesztési, egészségkutatási színteret vizsgáló szakemberek számára is. A család és a társadalom egymáshoz való viszonyának ismerete mellett az egészségfejlesztés egyik legnagyobb hagyományos kihívását jelenti a családi életmód vizsgálata, a színtereken élõk számára a szükséges életmódbeli változások elérése. Az egészségtudatos magatartás üzenetének eljuttatása a családi színterekre sajnos még a hagyományos szerkezetû családok esetében is számos nehézséggel jár. Az elkövetkezõ évek új feladatává válik az egészségfejlesztési technikák adaptálása a folyamatosan átstrukturálódó családok számára. A családformák pluralizációja fõleg a szocializációs funkciók (gondozás, biztonságérzet, személyiségfejlõdés érzelmi alapjai, a kommunikáció különbözõ fajtái, az interakciós tér biztosítása, a családtagok pozitív példakép-szerepe és a gyermek identitásának kialakulása) érésében, rögzülésében jelenik meg kihívásként a segítõtámogató szolgálatok számára. Az átstruktúrálódó családok számának növekedésével robbanásszerû emelkedés várható a szocializációs zavarok, a deviáns magatartásformák (öngyilkosság, alkoholizmus, drogfüggõség, bûnözés, mentális zavarok) kialakulásában. A családi és az iskolai színterek egymásra hatása a fent említett trendek, valamint a családi háttér fokozatos felértékelõdése miatt további kihívásokat jelentenek a családdal foglalkozó szakemberek számára. (A jobb családi körülmények mellett várhatóan jobb lesz a tanulmányi eredmény. Ismert továbbá az is, hogy az eltérõ szubkultúrák másként készítik fel a gyermeket az iskolára.) 3. AZ OEFK KÜLDETÉSE, A CSALÁDI SZÍNTEREKEN A CSALÁDI KÖZÖSSÉGEKKEL EGYÜTT VÉGEZHETÕ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS LEHETÕSÉGEI A jövõ generáció egészségét alapvetõen a jelenlegi gyermekpopuláció egészségfejlesztési képessége, attitûdje határozza meg. Az ifjúsági egészségfejlesztés keretében a harmonikus családi életre nevelés a gyerekpopuláció sajátos igényeinek megfelelõ kommunikációs módszereket igényel. A sikeres munka érdekében az OEFK a gyermek-egészségfejlesztéssel foglalkozóknak olyan módszertani segítséget képes nyújtani, amely jól alkalmazható a legna- 17

V I I I. C s a l á d b a r á t K o n f e r e n c i a 2 0 0 2 gyobb gyermeklétszámot mozgató, azokat befolyásoló szervezeteknek, így az egészségesebb óvodák hálózatának, az egészséges iskolák hálózatának, az egészséges munkahelyek, egészséges városok, egészséges falvak és egészséges közösségek hálózatainak, valamint az egészségmegõrzõ kórházi programok keretében is. A gyermekpopulációt érintõ egészségfejlesztési színterek sikeres munkája mellett a gyermektársadalomban a felnõttekéhez képest hangsúlyozottabban jelenik meg a szülõi, pedagógusi, egészségvédõi személyes példamutatás szerepe. Emiatt a gyermekekkel kapcsolatos egészségfejlesztési kommunikációs munka során különös hangsúlyt kell helyezni a velük kapcsolatban állók egészségmagatartására, attitûdjére. Ennek jegyében segíti például az OEFK egyik munkacsoportja a dohányzásról leszokás megkönnyítését, vagy az egészséges életmóddal foglalkozó osztály a testmozgás népszerûsítését a családanyák körében. A család motorját jelentõ középkorú nõk egészséges életmódjának kialakításában illetve az ezen belül is döntõ szerepet játszó testmozgás népszerûsítésekor figyelemmel kell lenni azokra a felmérésekre, miszerint a nõk fizikai aktivitása már a pubertás kortól meredeken csökken. Az ifjúkorban észlelt fizikai aktivitás csökkenésének feltehetõen motivációs okai vannak. A kutatások szerint a sport a lányok számára csak azért fontos mert esetleg jobb külsõt, szépséget eredményez és lehetõséget ad a társasági életre. Ugyanakkor az iskolai sportból az örömszerzés hiányzik. Emellett szignifikáns összefüggés található a családok szocioökonomiai helyzete és a gyermekek sportolási gyakorisága között, ami tehát azt jelenti, hogy ma Magyarországon a sportolás nagymértékben függ a családok jómódúságától. A mozgást a családanyák aktív bevonásával már kisgyermekkorban a családi színtéren meg kell szerettetni (pl. rendszeres baba-mama torna), ami a késõbbiekben szervesen kiegészülhet az iskolai és az óvodai testmozgás támogatásával. Az egészségfejlesztési munka fontos eredménye lesz, ha a családi és az iskolai erõfeszítések végre összetalálkoznak. Az egészséges táplálkozás propagálásának jelentõsége azért nagy, mert a nemzetközi és hazai felmérések riasztó adatokat közölnek az elhízás gyakoriságáról. A táplálkozási szokások (ízlés) már a csecsemõkorban, kisgyermekkorban kezd kialakulni, ami a késõbbiekben nehezen befolyásolható. Ezért figyelmet kell fordítani arra, hogy a felvilágosító munka ne csak az iskolai, óvodai közösségekre, az iskolai közétkeztetésre, hanem az alapellátáson keresztül a családokra és a már többször a család motorjaként emlegetett anyákra is terjedjen ki. A jelenlegi felnõtt generáció egészség-magatartásának fejlesztése mellett a fiatalok harmonikus családi életre nevelésével (a felelõsségteljes párkapcsolat, a családalapítás és családtervezés, valamint a szülõi szerepre vonatkozó egészségnevelési oktatási célprogramokkal) lehet elérni, hogy majdani gyermekeik a szüleik felelõsségteljes gondolkozása, tudatos családtervezése, egészséges életmódja révén egészségesen születhessenek, és az egészségesen született állapotot a gyermekkor alatt is meg tudják tartani. 18

A c s a l á d m i n t e g y s é g, m i n t é r t é k 3.1. A családi színtereken folyó nem medikális egészségfejlesztési programok A családi színtereken folyó munkát támogatják azok a kezdeményezések is, amelyek az oktatási intézmények keretein belül zajlanak. Az egészséges életmód kialakítását, a mozgásgazdag életmód támogatását, az egészséges táplálkozás elterjesztését, a káros szenvedélyek visszaszorítását, a családok és azon belül a kisgyermekek felkészítését az Egészségesebb Óvodák Nemzetközi Hálózata ( CINDovI Hálózat WHO ) és az Egészségesebb Óvodák Magyarországi Hálózata Egyesület már évek óta végzi. A program azon a felismerésen alapul, hogy a felnõttkori lelki egészség stabilitása szempontjából nagyobb eséllyel indulnak azok, akik már az óvodáskorban olyan mintákat sajátíthattak el, amelyek a lelki egészségvédelem alapjait, illetve a szenvedélybetegségek megelõzését szolgálják. A hálózat célja, hogy segítse azokat az óvodákat, amelyek az egészséges életmód kisgyermekkori megalapozását kiemelt feladatuknak tekintik, meglévõ tudásukat és a tevékenységük során alkalmazott módszereiket folyamatosan fejleszteni kívánják. A programban résztvevõ óvodák olyan anyagokat tanítanak meg az óvodás korcsoportnak, amelyek a családi-óvodai színterek egymásra hatásával a családi egészségfejlesztés feladatait is segítik, azaz áttételesen hatnak a családok egészségesebb táplálkozására, mozgásgazdagabb életére, káros szenvedélyeik csökkentésére. E munka keretében családgondozásra, gyakorlati egészségnevelésre, életvezetési ismeretek tanítására, gyermektorna szervezésére és a hátrányos helyzetû családok mozgásfejlesztésére is sor kerül. Az egészséges életmód kialakításához szükséges tudás és készségek iskolai oktatás keretében történõ elsajátítása, az iskolai egészségfejlesztés módszerei nemzetközi és hazai viszonylatban is jól kidolgozottak (lásd Health Promoting School network alapelvei). Ennek ellenére nagyon kevés helyen történik ma az egyszerû információ-közlés szintjét meghaladó egészségfejlesztés. Az egészségtan tárgykörébe tartozó témák a NAT-ban és a kerettantervekben megtalálhatók. A pedagógusok számára az iskolai egészségfejlesztésrõl szóló számos akkreditált program létezik, emellett az Egészségvédelem az oktatásban c. kiadvány is hozzáférhetõ, azonban gyakorlati alkalmazásuk még sok feladatot ad az ezzel foglalkozó szakemberek számára. 3.2. A család szerepe a medikális egészségfejlesztési programokban A felnõttkori krónikus betegségek és az életminõség szempontjából meghatározó a gyermekkor, de a testi és lelki teherbíró-képesség és az életmód is ebben az életkorban alapozódik meg. A magyar gyermekegészségügyi ellátás egy szisztematikusan fejlesztett és jól felépített rendszer, ahol az ellátók napi tevékenységébe természetesen illeszkedik a prevenció. A preventív és kuratív gyermekellátás egységes rendszerének megteremtése az egészségügyi ellátás új környezeti feltételei között csak úgy lehetséges, ha az ellátórendszer medikális és nem medikális szereplõinek kompetenciáját is pontosan meghatározzák, amivel egy ésszerû mun- 19