MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/4460-14/2010. Ügyintéző: Rőczeyné Takács Anikó Tárgy: munkaügyi bírság EON Hálózati Szolgáltató Kft. 7636 Pécs Malomvölgyi u. 2. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) az EON Hálózati Szolgáltató Kft.-t (továbbiakban: Kft.) a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó jogszabályi előírások megszegése miatt 500.000 Ft. (ötszázezer forint) munkaügyi bírsággal sújtja, és felhívja a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására. A bírságot a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül kell befizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179-00000000 számú számlájára. A befizetésnél a bírság jogcímére is hivatkozni kell. A munkaügyi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Amennyiben a Kft. befizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a Bányakapitányság megkeresi az illetékes adóhatóságot a behajtás érdekében. A határozat ellen a közlésétől számított 10 munkanapon belül, a Magyar Bányászati Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetékköteles, melynek összege 20.000 Ft. Az illetéket illetékbélyegben a fellebbezési kérelem előterjesztésekor kell leróni. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság munkaügyi ellenőrzést tartott 2010. október 27-én a Kft. Székesfehérvári Régiójában, majd 2010. október 28-án a Kft. Veszprémi Régiójában, melynek keretében a munkaügyi szabályok betartását ellenőrizte 2010. évben. 8200 Veszprém, Budapest út 2. : (06-88) 576 630 : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) 576 644 e-mail: vbk@mbfh.hu
A Bányakapitányság az ellenőrzésekről jegyzőkönyveket vett fel, amelyeknek mellékletét képezik a rendelkezésre bocsátott Munkaidő nyilvántartó ívek (Székesfehérvár), valamint Túlmunka nyilvántartások (Veszprém). A Bányakapitányság a rendelkezésre álló iratok alapján a következőket állapította meg. A Kft.-nél a munkaidő heti 40 óra, a napi munkaidő 8 óra. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 119. (3) bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát; heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Az Mt. 119. (3) bekezdése generális szabályként fogalmazza meg a munkavállalók által végezhető munka felső határát, mely napi munkaidő esetén nem haladhatja meg a 12 órát, heti munkaidő esetében a 48 órát. A törvényi hely kifejezetten előírja, hogy a munkavégzés időtartamába a rendkívüli munkavégzés idejét is be kell számítani, azaz rendkívüli munkavégzés esetében sem lehet a 48 órás korlátot átlépni. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének feltételeként az Mt. 127. (1) bekezdése a különös indokoltságot követeli meg. Sem a törvény sem a jogalkalmazás nem határozza meg, hogy mi tekinthető különös indokoltságnak. Az általános felfogás ennek az esetkörnek a meghatározását a munkáltató diszkrecionális jogának tekinti, hiszen munkáltatónként változnak ezek lehetséges esetei. Az Mt. 127. (4) bekezdése a rendkívüli munkavégzés elrendelésének felső határát határozza meg 200 órában. Csak havaria esetekben ad a törvény felmentést a rendkívüli munkavégzés korlátozása alól, melynek szabályait az Mt. 128. (1) bekezdése rögzíti. A fenti megállapítások alapján a Bányakapitányság 4460/1/2010. számon értesítette a Kft.-t, hogy munkaügyi eljárást indít, egyben tájékoztatta a Kft.-t nyilatkozattételi jogáról. A Kft. nyilatkozatában a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a munkavállalók 3 havi munkaidőkeretben dolgoznak, ennek átlagában a munkavégzés csak néhányuk esetében haladja meg a Munka Törvénykönyvében és a Kollektív Szerződésben előírtakat. Azon munkavállalók tekintetében, akiknél a túlóra meghaladta a keretet, ez a túllépés a régióban folyó rekonstrukciós munkálatokkal függ össze, mivel a munkák elvégzéséhez szükséges lakossági beleegyezést több esetben is szombatra kapták meg. A Kft. munkaidőkeretre történő hivatkozásra figyelemmel a Bányakapitányság a tényállás további tisztázását tartotta szükségesnek. E körben vizsgálta, hogy a munkaidőkeret elrendelése, a munkavállalók munkaidő beosztásának közlése megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, illetve erre figyelemmel a munkaidőkeret alkalmazása ténylegesen megvalósulte. A Bányakapitányság 4460/3/2010. sz. és 4460/6/2010. sz. végzésében megkérte - a Kft. Székesfehérvári Régió gázipari tevékenységgel foglalkozó fizikai munkavállalóinak 2010.01.01-2010.10.27. időszakra vonatkozó jelenléti íveinek (műszaknaplók vagy munkaidő nyilvántartó ívek) fénymásolatát, a használt jelzések magyarázatával, - 2/8 -
- mindkét régió tekintetében a munkavállalók tájékoztatásának módját a munkaidőkeret alkalmazásáról. - a Kft. Székesfehérvári és Veszprémi Régió gázipari tevékenységgel foglalkozó fizikai munkavállalóinak 2010.01.01-2010.10.27. időszakra, a munkaidő beosztására vonatkozó írásbeli tájékoztatást, valamint annak bizonyító erejű dokumentumát, hogy a tájékoztatás megtörtént. - a (korábban megküldött) EHS-UT-013-v01 számú, az irányadó munkarendről szóló (munkaidőkeret alkalmazását elrendelő) utasítás jóváhagyó személyek által aláírt példányának másolatát 2010. évre vonatkozóan. A Kft. a megküldött iratok mellett (az aláírt EHS-UT-013-v01 számú utasítás) nyilatkozott a tekintetben, hogy a székesfehérvári régióban a munkaidő beosztásról a munkavállalók közvetlen felettesüktől szóbeli tájékoztatást kaptak, és folynak az intézkedések a kollégák munkaidő beosztásának írásban történő közlésére. A veszprémi régióban a munkavállalók számára a koordinátoroktól kapott tájékoztatás mellett faliújságra kifüggesztett munkaidő beosztás is rendelkezésre áll. A Bányakapitányság a tényállás teljes körű tisztázása érdekében tanúmeghallgatásokat tartott (4460/7/2010-4460/12/2010. sz. jegyzőkönyvek). A tanúk adataikat nem kérték zártan kezelni. Az Mt. munkaidőkeretre vonatkozó a tényállás megítélése szempontjából releváns rendelkezései a következők. 118/A. (1) A 117/B. (1)-(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható. (3) Kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg a) b) a megszakítás nélküli, illetve c) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében. (4) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. (2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (7) Munkaidőkeret esetén a (3) és (6) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. 120. (1) A munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. A felek megállapodása a napi munkaidő hosszát részmunkaidő esetén rövidebb időtartamban is meghatározhatja. 126. (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve - 3/8 -
c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bányakapitányság megállapította, hogy a Kft.-nél a munkavállalók foglalkoztatása a vizsgált időszakban nem munkaidőkeret alkalmazásával történt. Győrfi Attila (Székesfehérvári Régió régióvezető) tanúvallomásában kijelentette, hogy 2009. április 1-jén vezették be a munkaidőkeret alkalmazását a régióban. Bemutatta az elrendelésről szóló belső értesítést (mellékelve a jegyzőkönyvhöz), amelyben a munkavállalókat (személyre szólóan írásban) tájékoztatták arról, hogy az E.ON Kollektív szerződésének VI. fejezet 1.2. és a 2008. július 1-jétől hatályos, az E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. irányadó munkarendjéről szóló munkáltatói utasítás II. pont a) pontja alapján a Munkáltató 2009. április 1. napjától az E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. Székesfehérvári régiójában egyenlőtlen munkarend alkalmazását rendeli el. A munkaidő beosztást a tárgyhónapot megelőzően 10 nappal, egy hónapra előre telephelyi faliújságon teszi közzé a munkáltató, illetve a koordinátor ad tájékoztatást a munkavállalók részére. Az EHS-UT-013-v01 számú munkáltatói utasítás II. a) pontja vonatkozik az egyenlőtlen munkarendre (munkaidő-keret). A munkaidőkeret mértékét három hónapban határozza meg. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, illetve azon belül a munkaidő kezdő és befejező időpontját a munkáltató határozza meg, erről a helyben szokásos módon történő közzététellel tájékoztatja a munkavállalókat. A szokásos munkaidőt 7,30-15,30-ig határozza meg. Rögzíti, hogy a munkáltató a szokásos munkaidőtől eltérően is meghatározhatja a munkaidőt a munkaidőkereten belül, amely során a munkáltató az alábbi korlátozásokkal osztja be a munkaidőt: - a napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet, - a napi munkaidő 12 óránál hosszabb nem lehet (a rendkívüli munkavégzés időtartamát is beleértve) - a heti munkaidő a munkaidőkeret átlagában 48 órát nem haladhatja meg (a rendkívüli munkavégzés időtartamát is beleértve) - tekintettel kell lenni a napi, heti pihenőidő biztosítására. Az utasítás II.2. pontja alapján a Kft. a munkaidő beosztást legalább 10 nappal korábban, két hétre előre, a többműszakos munkarend esetén a tárgyhónapot megelőzően legalább egy héttel közli, ennek hiányában az utolsó munkaidő beosztás az irányadó. Az Mt.118/A. (4) bekezdés alapján a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját is közölni kell. A munkáltatói tájékoztatóban csak a kezdőidőpontot közölték. A 2009. áprilisi tájékoztatást követően az újabb (további) munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó tájékoztatás nem történt, így eleve kizárt, hogy a Kft. munkaidőkeretet alkalmazott volna a vizsgált időszakban. Egyebekben a Kft. az EHS-UT-013-v01 számú munkáltatói utasításban foglaltakat sem tartotta be. Amennyiben a munkaidőkeret alkalmazása megállapítható lett volna, abban az esetben is a munkaidő beosztás közlése a munkáltatói utasításban foglaltaknak (Mt.-hez képest szigorúbb) nem felelt meg, így a munkaidőkeret alkalmazásának megvalósítása jogszerűtlen lett volna. A munkavállalókkal a munkaidő beosztásukat nem írásban (és nem a - 4/8 -
helyben szokásos módon), hanem szóban közölték, ezt a Kft. is elismerte nyilatkozatában (intézkednek az írásbeli tájékoztatás érdekében). Győrfi Attila régióvezető, Mohácsi Zsolt koordinátor tanúvallomása alapján megállapítható, hogy a munkaidő beosztás egy hétre előre történt, illetve történik (Gy. A. tanú: ez tervezhető) és nem az utasítás szerinti két hétre előre. A Kft.-nél az általános munkarend szerinti foglalkoztatást igazolja Tamási András koordinátor tanúvallomása, mely szerint: A munkaidő beosztást kifejezetten nem közlöm, csak akkor szólok szóban a szerelőnek, ha változás történik és nem a 7,30-15,30 napi munkaidő szerint dolgozik. Egyébként a napi munkaidőt nem változtatjuk. A munkaidőkeret alkalmazása olyan munkaszervezési eszköz a munkáltató kezében, amellyel a munkavégzés egyenlőtlenségéhez igazodó munkarend alakítható ki. Ennek keretében a munkaidőt (munkaidő beosztást) széles keretek között (a rendes munkaidő meghaladja a napi 8 órát, a heti munkaidő a 40 órát, a pihenőidő összevontan adható ki stb.) határozhatja meg a munkáltató, elkerülve a rendkívüli munkavégzésért fizetendő többlet munkabér kifizetését. A Kft. ilyen munkaszervezési módszerekkel nem élt, az aktuális igényeknek megfelelően rendkívüli munkavégzéssel oldotta meg az adódó napi munkaidőt meghaladó feladatokat. A Kft. által elrendelt rendkívüli munkavégzésekből is megállapítható, hogy az általános szabályok szerint történt a foglalkoztatás. A jelenléti ívek ellenőrzése alapján a vizsgált munkavállalók napi 8 órában és heti 40 órában dolgoztak. A rendkívüli munkavégzések ezen felül történtek. Nem volt egyenlőtlen munkaidő beosztás, mert a munkavégzésük a hét munkanapjára 8 óra időtartamra volt meghatározva. A rendelkezésre álló Munkaidő nyilvántartó ívek (Székesfehérvár), valamint Túlmunka nyilvántartások (Veszprém) alapján a január-szeptemberi időszakban 28 munkavállalónál haladta meg a heti munkavégzés a 48 órát, egy munkavállalónál 27 esetben a napi 12 órát. A munkáltató képviselőjének védekezését, mely szerint a rekonstrukciós munkákkal kapcsolatos tevékenységek elhúzódása miatt később kerül sorra a gázaláhelyezésre és ez eredményez túlóravégzést (Székesfehérvári Régió), illetve a rendkívüli munkavégzés készenléti beosztásban történt (Veszprémi Régió) a Bányakapitányság elfogadni nem tudja. A Kft. állításával ellentétben nem munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatták a vizsgált munkavállalókat, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn. A fentiek alapján megállapítható, hogy a munkavállalók rendkívüli munkaidőben történő foglalkoztatása nem az Mt. fent hivatkozott előírásainak megfelelően történt. Az elrendelt rendkívüli munkavégzésekkel kapcsolatban megállapítható, hogy nem baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében végzett tevékenységek voltak. Ezen munkavégzések tekintetében nem alkalmazható az Mt. 128. (1) bekezdésében foglaltak. Megfelelő munkaszervezéssel (pl. megfelelően előkészített és alkalmazott munkaidőkeret alkalmazásával) vagy a személyi feltételek biztosításának növelésével a rendkívüli munkavégzések elkerülhetőek. A készenlétben történő rendkívüli munkavégzésre is az általános szabályok vonatkoznak, azaz a készenlét alatt végzett rendkívüli munkavégzés is - 5/8 -
beleszámítandó a heti munkavégzés időtartamába és annak figyelembevételével kell a heti maximális munkaidőt meghatározni. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 3. (1) bekezdése szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed (többek között) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések megtartására. A Met. 6. (1) bekezdése alapján a felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, illetve javaslatot tehet a 7. -ban foglaltak szerint munkaügyi bírság kiszabására. Met. 7. (2) A munkaügyi bírság mértéke a 3. (1) bekezdése f) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén, amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig terjedhet. Met. 7. (7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. A Kft.-nél a vizsgált régiókban a munkáltató képviselőjének tájékoztatása szerint összesen 258 munkavállalót (Székesfehérvár 115, Veszprém 143) foglalkoztatnak (ebbe beletartoznak a villamos hálózattal foglalkozó munkavállalók is, akiket a Bányakapitányság nem vizsgált). A Bányakapitányság megállapította, hogy a Kft. egy munkavállaló esetében a napi munkaidő maximumára, míg 28 munkavállaló tekintetében a heti munkaidő maximumára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sértette meg. A jogellenes állapot fennállása nem értelmezhető jelen esetben, a munkavállalóknak hátrányt a Kft. nem okozott (a rendkívüli munkavégzéseket követően a munkavállalók a pihenőidőt igénybe tudták venni, a rendkívüli munkavégzés ellenértékét a Kft. kifizette). Mindezekre tekintettel a Bányakapitányság a rendelkező rész szerint döntött (a bírságtartomány alsó határán szabta ki a bírságot), mert megítélése szerint ez a bírság is eléri a speciális és generális prevenció teljesülését, azaz a jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatást. A Bányakapitányság ezek mellett felhívja a Kft. figyelmét arra, hogy a jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatást ismételten vizsgálni fogja, és amennyiben jogsértést állapít meg, abban az esetben szigorúbb szankciót fog alkalmazni a Met.-nek megfelelően. A fentiekre tekintettel a Bányakapitányság a Kft. jogszabálysértését megállapította és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény 6. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint határozott. A Bányakapitányság határozatát a Met. 2. (2) bekezdése és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. (1) bekezdésében, valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3. (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében hozta, illetékessége a 267/2006. 2. (2) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. - 6/8 -
Az illeték mértékét az 1990.évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése alapján határozta meg, a fellebbezési jogot a 2004. évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdése alapján biztosította. Veszprém, 2011. február 3. dr. Káldi Zoltán bányakapitány - 7/8 -