Hatékonyság a mezőgazdaságban
A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés )
A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság Hték Hatékony az a gazdasági cselekvés lkéamely a kitűzött cél tekintetében eredményes volt!
Mi a cél? t = hozamok = bruttó termelési érték t = hozzáadott érték = nettó termelési érték = jövedelem = nyereség
A gazdasági cselekvés alapja, forrásai m= élőmunka felhasználás e = f = eszközök használata termőföld használat
Komplex hatékonysági összefüggés t m + + f eá+f
Parciális hatékonyság vizsgálat t m + f+ f eá+f
Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók
Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség, termelési érték. t m Reciproka : m/t (munkaigényesség) é egységnyi termék előállításához szükséges munkamennyiség
A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fő tényezők az élőmunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség
Egy éves A munkatermelékenység változása Me.: 1000 Ft/ ÉME 2002.évi munkaerőegységre ő 1998 2000 2002 az 1998. jutó évi %-a Mezőgazdasági kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem reálértéken, 1 610 1 997 2 320 144,1 687 759 803 116,9 346 308 300 86,9 1998=100 100,0 73,8 62,5 62,5
Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság t e Fogalma, reciproka: az eszközigényesség Mutatói: naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének értékbeli a közös nevezőre hozás módszere vegyes
Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján Megnevezés 1998 2000 2002 Mg-i kibocsátás Nettó hozzá- adott érték Egységnyi termelő-felhasználásra jutó 2002 évi az 1998 %-ában l,53 1,42 1,35 88,5 0,53 0,42 0,35 66,8 Vállalkozói 0,33 0,22 0,18 53,3 jövedelem
A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet H = Hk Σ PoQ1 Σpoe1 : Σ PoQo p Σpoeo P Q P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelő eszköz ára e= termelő eszköz mennyisége
Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység t Fogalma, Mutatói f
A mg i termelés területi hatékonysága Egy ha mg.-i területre jutó 1998 2000 2002 Me.: 1000 Ft 2002. évi az 1998 %-ában Mg-i kibocsátás 186,2 218,4 251,6 135,2 Br. hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem 79,4 83,9 87,0 109,6 40,0 34,1 32,6 81,4 reálértéken 100 70,5 58,6 58,6 1998=100 %
Az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változása (2001 2010) ezer Ft/h ha 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Egyéni gazdaságok Társas vállalkozások Összes gazdaság Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer
Magyarország és az EU 15 néhány fontosabb mutatójának alakulása 12 10 ezer eu uró / ha 8 6 4 2 0 EU-15 Magyarország EU-15 Magyarország 2003 2007* Összes eszköz Bruttó hozzáadott érték Bruttó termelési érték Üzemi bruttó jövedelem Forrás:AKI számítás az FADN Pulic Database és a tesztüzemi adatok felhasználásával.
A költséghatékonyság alakulása Magyarországon és az EU 15 ben 1,0 0,9 08 0,8 0,7 eurocen nt 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 01 0,1 0,0 EU-15 Magyarország EU-15 Magyarország 2003 2007* Forrás:AKI számítás az FADN Pulic Database és a tesztüzemi adatok felhasználásával.
JÖVEDELMEZŐSÉG Ő GAZDASÁGOSSÁG
Hatékonyság Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és eredmény viszonyát vizsgálja különbözőség : egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, önmagában is értelmezhető, pozitív tartományban kap értelmet, a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges!
A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag l szükséges ké eleven és holt munkaráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?
A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja) Adott eszköz (erőforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitűzött cél megvalósításához az eszközök (erőforrások) minimális felhasználása. Adott időszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges e az egyik vagy a másik kizárólagossága?
Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban
A tudományos technikai ieredmények gyakorlati alkalmazása olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek ek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat A műszaki fejlesztés céljai: A munka termelékenységének fokozása A munkafeltételek javítása A terméshozamok éh növelése A választék bővítése A minőség javítása
A műszaki fejlesztés irányulhat A munkaeszközökre A munkatárgyakra A termékekre A termelési technológiákra
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai A termelés eszköze a föld Ipari eredetű holtmunka aránya a nő, míg a mezőgazdasági eredetű holtmunka aránya csökken Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáé csökken A felszabaduló élőmunka már csak fogyasztó lesz Termelőeszközök egy része biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása Tárolási, tartósítási tó veszteségek Természeti környezet károk
A műszaki fejlesztés elemei Gépesítés é Energiagazdálkodás Mezőgazdasági építés Kemizálás Genetikai munka
A gépesítés Emberi munkaerővel ő végzett tevékenységek é k helyett technikai berendezések A gépesítés indokai: Korszerű termelési technológiák megvalósítása Termékminőség javítása Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák időben való elvégzése Veszteségmentes betakarítás Nagy tömegű szállítások Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)
A korszerűtlenség kedvezőtlen hatásai Munkatermelékenység, hatékonyság rosszabb Karbantartás, felújítás költségesebb A korszerűbb gépek sem használhatóak ki Üzemképesség, üzembiztonság alacsony Több dolgozót köt le
Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat 6 5 4 y Expon. (y) % 3 1 2 0 y=215x1052 =2,15x1,052 x 0 20000 40000 60000 euró/fő
Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközökmennyiségi mennyiségi és minőségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását. á át
Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának á problémája
Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági ő eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki
Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani
Műszaki fejlesztés elemcsoportjai Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka biológiai i i alapok
Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft) Megnevezés 1998 2000 2002 2003 Ültetvények 6,5 65 15,8 22,8 19,5 Állatok 31,7 31,0 29,7 32,1 Gépek és berendezések 43,8 52,8 104,4 130,0 Épületek 30,3 38,8 54,4 42,5 Egyéb 10,5 10,8 12,1 6,7 Br.állóeszk.- 122,8 149,3 223,4 230,9 felhalmozás
Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint 140 120 milliárd fo orint 100 80 60 40 20 1998 2001 2002 2003 0 ültetvények állatok gépek,eszk. épületek
A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű sá szállítások
Az egyes időszakok preferált célkitűzései Gépek géprendszerek Erőgépek munkagépek Traktor tehergépkocsi gp
A gépállományról 1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha) 68 55 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) 47 52 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 1 kombájnra jutó terület (ha) 290 250 Átlagéletkor (év) 13,6 Tehergépkocsi (ezer db) 41,3 22 Átlagéletkor (év) 20
Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Tagországok ezer db Traktorok az ezred - fordulón 100 ha mg-i ezer területre db Kombájnok az ezred - fordulón 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 2,9 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU-15 6835,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország 2,1 11,2 0,3
A mezőgazdasági gépberuházások nominál értéken, Milliárd Ft 120 100 80 89,5 105 60 51,05 43,6 45,7 40 20 9,76 727 7,27 9,59 12,74 17,32 26,3 34,4646 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Traktor eladások Magyarországon Ezer db 7000 6000 5000 4000 3000 Összesen MTZ 2000 1000 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Arató- cséplőgépek eladása Magyarországon Db 800 700 680 687 600 500 400 550 490 560 423 480 300 200 100 0 160 30 82 138 215 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 160 195
A gépberuházások alakulása 1991 2008 között nominál értéken
A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron, millió Ft) Ágazat 2003 2004 2005 2006 2007 Összes beruházás Nemzetgazdaság összesen Ebből: Agrárgazdaság Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Élelmiszeripar 2 709 649 3 014 605 3 103 581 3 351 308 3 465 195 234 057 219 019 228 728 218 068 222 077 132 007 100 771 111 486 104 184 101 286 5 107 6 080 5 961 6 976 10 856 96 943 112 168 111 281 105 389 109 935
A beruházások és a beruházási támogatások alakulása 1998 2004
Az energiagazdálkodás főbb jellemzői A mezőgazdaság dinamikus fejlődését korszerű ipari háttér biztosította és biztosítja az elkövetkező időben is. Ebben alapvető szerepet az energetika térhódítása játszott. Nagy tömegű energiát fordítunk: Nyersanyagok előállítására Feldolgozására Forgalmazására Számos iparág termel a mezőgazdaságnak jelentős energiafelhasználással gépeket, eszközöket, és vegyi anyagokat.
Energiagazdálkodás Három fő energiaforrás: Ipari eredetű energia Mezőgazdasági eredetű energia Napenergia Példák: 1 ha kukorica term. hez szükséges energia 11%-a ipari eredetű, a többi fotoszintézis eredménye Az mg. ipari i energiafelhasználása az összes ipari i energiafelhasználás 3%-a Az mg. fajlagos energiafelhasználása 1/8-a az ipari fajlagos energiafelhasználása A kőolaj-felhasználás jelentős A villamosenergia-felhasználás az össz. energiafelhasználás 10%-a Jelentős a geotermikus energiafelhasználás
Mezőgazdasági építészet Állattenyésztés é férőhelyszükségletének él é k biztosítása Tárolókapacitások létesítése Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek) A mg. összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg Nem a kapacitások k növelése a fontos, hanem a meglévő racionális kihasználása Jellemzően ő könnyűszerkezetes ű épületek A hazai létesítmények nagy része elavult
Kemizálás Műtrágyázás Vegyszeres növényvédelem Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és kiegészítők Műanyagok felhasználása Fóliák, csövek
Egy hektár szántó, kert, gyümölcs és szőlőterület, kg Nitrogén Foszfor Kálium Összes 1997 41 8 8 57 1999 52 8 9 69 2001 57 12 13 82
Egy ha mg. i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg. Ország 1995 1999 EU-15 202 202 Hollandia 584 503 Franciaország 252 244 Portugália 84 88 Szlovénia 322 389 Lettország 13 29 Világ összesen: 86 94
Kemizálás A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok yg új technológiák
Genetikai munka Növénynemesítés, fajtakeresztezés Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok A Zöld forradalom e tevékenységeknek köszönhető A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik
A műszaki fejlesztés komplexitása A műszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki A komplexitás a műszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezőinek együttese A tudományos-technikai t i fejlesztés szerepe a termelőerők növekedésében fokozódik
Vállalkozói szerkezet, földhasználat
Arányszámok (% ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG TSZ Kistermelés számuk l26 1360 l,5 millió földhasználat l5 80 5 átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékből részesedés (%) Nettó termelési értékből részesedés (%) 20-25 45-50 30-35 15-20 30-35 50
Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiaiszempontok. I.időszak l948 ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) 60.000000 ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok
II. időszak 1948 végétől 1953 ig (a nagy felfutás ) Számuk 500 ra nő, a szántó 14 % át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőriintézkedések, termelés lezüllése III. időszak 1954 től l967 ig Az ÁG ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége
IV. időszak 1967 től átalakulásukig kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének forradalmasítása termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység
intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása Az ÁG ok átalakulása, privatizációja ( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b/teljes b./ körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, é á á kft. vé alakulás lklá felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001 ben 12 Rt. privatizálása a tartós állami vagyonból
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak 1948 1953 ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS k Az időszak végén é 5200TSZ TSZ, 376.000tag, szántó 26 % án gazdálkodnak látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953 tól hibák feltárása Nagy Imre szerepe a forradalom hatása 1956. decemberi állapot: szántó 7,2 % án gazdálkodnak, tagok száma: 76.000 fő
III. időszak: 1959 1961 közötti teljes átszervezés Az 1957 es agrártézisek A gazdasági g feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár és díjkedvezmények d k Gépállomások
Statisztika 1961 ből: TSZ ek száma: 4204 Átlagterület: Tagok száma: 1082 ha l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 % án gazdálkodnak. d k IV. időszak: 1962 1967 ig A megszilárdulás időszaka, 1964 1965 évek fordulója, az 1968 as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. Korszerű ű nagyüzem kilkíá kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.
A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967 es IV. sz. földtörvény A rendszerváltásig Növekvő árutermelés, exportárualapok Koncentráció, mesterséges összevonások Erősödő technikai, műszaki fejlesztés Dolgozók anyagi érdekeltsége A tagok tulajdonosi jogainakkorlátozottsága korlátozottsága Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok Az alaptevékenységenkívülitevékenységkívüli tevékenység, mint magyar sajátosság Szövetkezetek és ÁG ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések
A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele ) Kezdetben (60 as évek elején) tiltják, korlátozzák, később felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök ök hasznosítása Szerepe a bruttó, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések
Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, tk takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai igyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási g teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására
A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról A Kárpótlási törvény termőföld kárpótlási jegy esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz sztörvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )
a törvény következménye : vagyonnevesítés üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) vagyonmegosztás csoportos kiválások k egyéni kiválások, önállósulás gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetek száma ) Társadalmi vita 1999 es és 2000. években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.
Vállalkozói szerkezet, földhasználat napjainkban
Szerkezet jellemezhető hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. közvetlen változó ktg.
Európai méretegység(eume) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )
A használt mezőgazdasági terület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012. május 31.)
A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012. május 31.)
A gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági terület nagyságkategóriái szerint 2012 ben
A gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület nagyságkategóriák szerint 2012 ben
A gazdasági szervezetek száma a szántóterület nagyságkategóriái szerint 2012 ben
A gazdasági szervezetek által használt szántóterület nagyságkategóriák szerint 2012 ben
Szövetkezeti elvek
Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )
Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? Elveik: nyitott tt tagság demokratikus irányítás nyereség visszajuttatása tá a tagoknak k tagok képzése 1864 re 4800 tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel beszerző értékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére
Csoportosításuk Hitel, takarék, biztosító szövetkezetek Áruforgalmi (beszerző, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek k( ipari, i mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)
Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértette a vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.
Szövetkezeti elvek Értékek: A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek: A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével é a szövetkezetek k értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.
Szövetkezeti elvek 1. Önkéntes és nyílttagságtagság A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, á aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. 2. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag 1 szavazat). 3. A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.
4. Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést és a szövetkezeti autonómia fenntartását. 5. Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak kígy azok hték hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek ktájékoztatják áék áka nyilvánosságot, lá á különösképpen a fiatalokat és a közvéleményalakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.
6. Szövetkezetek közötti együttműködés A szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül 7. Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával
TÉSZ ek TCS k BÉSZ ek