Mőszaki fejlesztés a mezıgazdaságban

Átírás

1 Mőszaki fejlesztés a mezıgazdaságban

2 A tudományos -technikai eredmények gyakorlati alkalmazása olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat A műszaki fejlesztés céljai: A munka termelékenységének fokozása A munkafeltételek javítása A terméshozamok növelése A választék bővítése A minőség javítása

3 A műszaki fejlesztés irányulhat A munkaeszközökre A munkatárgyakra A termékekre A termelési technológiákra

4 A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai A termelés eszköze a föld Ipari eredetű holtmunka aránya nő, míg a mezőgazdasági eredetű holtmunka aránya csökken Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáé csökken A felszabaduló élőmunka már csak fogyasztó lesz Termelőeszközök egy része biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása Tárolási, tartósítási veszteségek Természeti környezet károk

5 A mőszaki fejlesztés elemei Gépesítés Energiagazdálkodás Mezıgazdasági építés Kemizálás Genetikai munka

6 A gépesítés Emberi munkaerıvel végzett tevékenységek helyett technikai berendezések A gépesítés indokai: Korszerő termelési technológiák megvalósítása Termékminıség javítása Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák idıben való elvégzése Veszteségmentes betakarítás Nagy tömegő szállítások Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)

7 A korszerűtlenség kedvezőtlen hatásai Munkatermelékenység, hatékonyság rosszabb Karbantartás, felújítás költségesebb A korszerűbb gépek sem használhatóak ki Üzemképesség, üzembiztonság alacsony Több dolgozót köt le

8 Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat y Expon. (y) % y =2,15x1,052 x euró/fı

9 Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását.

10 Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája

11 Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki

12 Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani

13 Műszaki fejlesztés elemcsoportjai Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok

14 Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft) Megnevezés Ültetvények 6,5 15,8 22,8 19,5 Állatok 31,7 31,0 29,7 32,1 Gépek és berendezések 43,8 52,8 104,4 130,0 Épületek 30,3 38,8 54,4 42,5 Egyéb 10,5 10,8 12,1 6,7 Br.állóeszk.- felhalmozás 122,8 149,3 223,4 230,9

15 Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint milliárd forint ültetvények állatok gépek,eszk. épületek

16 A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű szállítások

17 Az egyes időszakok preferált célkitűzései Gépek -géprendszerek Erőgépek -munkagépek Traktor -tehergépkocsi

18 A gépállományról Traktorállomány összesen (ezer db) 91, traktorra jutó mg-i terület (ha) traktorok átlagos motorkapacitása (kw) egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 kombájnra jutó terület (ha) Átlagéletkor (év) 13,6 Tehergépkocsi (ezer db) 41,3 22 Átlagéletkor (év) 20

19 Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Tagországok ezer db Traktorok az ezred - fordulón 100 ha mg-i területre ezer db Kombájnok az ezred - fordulón 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 2,9 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU ,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország 2,1 11,2 0,3

20 A mezıgazdasági gépberuházások nominál értéken, Milliárd Ft , ,05 43,6 45, ,76 7,27 9,59 12,74 17,32 26,3 34,

21 Traktor eladások Magyarországon Ezer db Összesen MTZ

22 Arató- cséplıgépek eladása Magyarországon Db

23 A gépberuházások alakulása között nominál értéken

24 A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron, millió Ft) Ágazat Összes beruházás Nemzetgazdaság összesen Ebbıl: Agrárgazdaság Mezıgazdaság Erdıgazdálkodás Élelmiszeripar

25 A beruházások és a beruházási támogatások alakulása

26 Az energiagazdálkodás főbb jellemzői A mezőgazdaság dinamikus fejlődését korszerű ipari háttér biztosította és biztosítja az elkövetkező időben is. Ebben alapvető szerepet az energetika térhódítása játszott. Nagy tömegű energiát fordítunk: Nyersanyagok előállítására Feldolgozására Forgalmazására Számos iparág termel a mezőgazdaságnak jelentős energiafelhasználással gépeket, eszközöket, és vegyi anyagokat.

27 Energiagazdálkodás Három fı energiaforrás: Ipari eredető energia Mezıgazdasági eredető energia Napenergia Példák: 1 ha kukorica term. hez szükséges energia 11%-a ipari eredető, a többi fotoszintézis eredménye Az mg. ipari energiafelhasználása az összes ipari energiafelhasználás 3%-a Az mg. fajlagos energiafelhasználása 1/8-a az ipari fajlagos energiafelhasználása A kıolaj-felhasználás jelentıs A villamosenergia-felhasználás az össz. energiafelhasználás 10%-a Jelentıs a geotermikus energiafelhasználás

28 Mezıgazdasági építészet Állattenyésztés férıhelyszükségletének biztosítása Tárolókapacitások létesítése Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek) A mg. összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg Nem a kapacitások növelése a fontos, hanem a meglévı racionális kihasználása Jellemzıen könnyőszerkezetes épületek A hazai létesítmények nagy része elavult

29 Kemizálás Mőtrágyázás Vegyszeres növényvédelem Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítık és kiegészítık Mőanyagok felhasználása Fóliák, csövek

30 Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcs-és szőlőterület, kg Nitrogén Foszfor Kálium Összes

31 Egy ha mg.-i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg. Ország EU Hollandia Franciaország Portugália Szlovénia Lettország Világ összesen: 86 94

32 Kemizálás A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok - új technológiák

33 Genetikai munka Növénynemesítés, fajtakeresztezés Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok A Zöld forradalom e tevékenységeknek köszönhetı A biológia egyre inkább a mezıgazdasági termelıerı alapvetı részévé válik

34 A mőszaki fejlesztés komplexitása A mőszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki A komplexitás a mőszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezıinek együttese A tudományos-technikai fejlesztés szerepe a termelıerık növekedésében fokozódik

35

36 Vállalkozói szerkezet, földhasználat

37 Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG TSZ Kistermelés számuk l l,5 millió földhasználat l átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékbıl részesedés (%) Nettó termelési értékbıl részesedés (%)

38 Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak l948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok

39 II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a nagy felfutás ) Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége

40 IV. időszak 1967-től átalakulásukig kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének forradalmasítása termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység

41 intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.-vé alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001-ben 12 Rt. privatizálása a tartós állami vagyonból

42 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása decemberi állapot: szántó 7,2 %-ángazdálkodnak, tagok száma: fő

43 III. időszak: közötti teljes átszervezés Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások

44 Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület: Tagok száma: 1082 ha l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: ig - A megszilárdulás időszaka, évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. - Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése - Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.

45 - A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. földtörvény A rendszerváltásig - Növekvő árutermelés, exportárualapok - Koncentráció, mesterséges összevonások - Erősödő technikai, műszaki fejlesztés - Dolgozók anyagi érdekeltsége - A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága - Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok - Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság - Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések

46 A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele) Kezdetben (60-as évek elején) tiltják, korlátozzák, később felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb-nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása Szerepe a bruttó-, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések

47 Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására

48 A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról A Kárpótlási törvény termőföld - kárpótlási jegy - esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )

49 a törvény következménye : - vagyonnevesítés üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) - vagyonmegosztás csoportos kiválások egyéni kiválások, önállósulás - gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetekszáma ) Társadalmi vita 1999-es és években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.

50 Vállalkozói szerkezet, földhasználat az ezredfordulón

51 Kiadványok - Letölthető kiadványok- Országos kiadványok- Magyarország mezőgazdasága 2003 ( Gazdaságszerkezeti összeírás )

52 Szerkezet jellemezhető hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. - közvetlen változó ktg.

53 Európai méretegység(eume) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )

54 Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) 2000 Mit tekintettek gazdaságnak : -az a mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló irányítása van, és -összes termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, erdő, halastó, nádas) legalább m 2, vagy -összes gyümölcsös vagy szőlőterülete 500 m 2, vagy -intenzív kertészeti termelést folytat, vagy

55 mezőgazdasági haszonállat állománya legalább: -egy nagyobb élőállat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy -50 tyúk, illetve más baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy házinyúl, prémes állat, húsgalamb, vagy - 5 méhcsalád, illetőleg mezőgazdasági szolgáltatást végez

56 Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma (ezer db) Év Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek 1972 l.841,5 6, ,6 1, ,8 2, ,5 8, ,6 7,8

57 Egyéni gazdaságok termelési típusonként, 2003 ( %) Gazdálkodás célja Növény- termeszt ı Állattartó Vegyes gazdaságok aránya Összesen Saját fogyasztásra Saját fogyaszt. felett értékesít Elsısorban érté- kesítésre termel 56,4 83,3 46,8 59,3 24,4 14,4 42,7 28,0 l9,l 2,2 10,4 11,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

58 Vállalkozások száma (mező-, vad-, erdőgazdálkodásban,halászatban) Gazdálkodási forma Vállalkozások összesen ebbıl: egyéni társas Társas váll.-ból: KFT Rt Szövetkezet Közkereseti t Betéti t

59 Jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma létszám- kategóriák szerint fı fı fı fı fı 500 fı felett

60 Földterület használata gazdálkodási formák szerint % vállalatok-g.t. Szövetkezet Egyéni gazdálkodó egyéb

61 Szántóterület használatának megoszlása % G. T. Szöv. Egyéni és lakossági

62 Gazdaságok számának és termőterületének Termıterület méretcsoport Hektár megoszlása, 2003 Egyéni gazdaságok száma - területe s z á z a l é k b a n Gazdasági szervezetek Száma területe 1 ha-nál kisebb 72,2 5,4 15,2 0,0 1,0-10,010,0 21,9 23,2 11,7 0,1 10,0-50,0 4,8 32,4 22,6 1,3 50,0-100,0 0,7 15,0 10,7 1,7 100 felett 0,4 24,2 39,8 95,8 Összesen

63 A mezőgazdasági ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek száma Megnevezés Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság (ÁG) (130) Betéti társaság Szövetkezet Egyéni vállalkozás Összes vállalkozás Forrás: KSH

64 2008

65 Gazdaságok mérete EU-s kitekintés ORSZÁG Gazdaság mérete 5 ha alatt 100 ha felett hektár % % Görögország 4, Olaszország 6, Portugália 9, Ausztria 17, Franciaország 42, Dánia 45, Egyesült Királys. 67, EU (15) 18,7 58 3

66 Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint Egyéni gazdaságok KSH-ÁMÖ % ,63 32,48 18,52 10,79 4,39 4,47-0,15 0,15-0,5 0,51-1 1,1-5 5,1-10 ha 10, , ,48 0,23 0,03 100,

67 Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint Gazdasági szervezetek KSH-ÁMÖ ,58 18,83 16,93 20,9 15 % ,25 5,96 11, , , , , , , ,12 0, , ha

68 Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás Egyéni gazdaságok között % ,9 20,5 26,1 22,3 9,3 8, ,3 Ezer Ft

69 Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás Gazdasági szervezetek közt % ,9 22,4 8,5 15,9 1,7 0, millió Ft

70 Szövetkezeti elvek

71 Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )

72 Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? Elveik: - nyitott tagság - demokratikus irányítás - nyereség visszajuttatása a tagoknak - tagok képzése 1864-re 4800 tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel- beszerzőértékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére

73 Csoportosításuk Hitel-, takarék-, biztosító szövetkezetek Áruforgalmi (beszerző-, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek ( ipari, mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)

74 Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértettea vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.

75 Szövetkezeti elvek Értékek:A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek:A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.

76 Szövetkezeti elvek 1. Önkéntes és nyílt tagság A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. 2. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag- 1 szavazat). 3. A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.

77 4. Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést ésa szövetkezeti autonómia fenntartását. 5. Oktatás, képzés és információ A 5. Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak így azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvéleményalakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.

78 6. Szövetkezetek közötti együttműködésa szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül 7. Közösségi felelősség A 7. Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával

79 TÉSZ-ek TCS-k BÉSZ-ek