A közszolgáltatások piacosítása és a GATS Egyezmény A Védegylet állásfoglalása A GATS és a közszolgáltatások piacosítása mindenkit érintő kérdés, melyről ugyanakkor a legtöbben szinte semmit sem tudnak. Célunk ezért elsősorban a figyelem felkeltése és társadalmi párbeszéd indítása minden érintett fél bevonásával a fenntarthatóság ökológiai és társadalmi elveinek figyelembevételével. Mérlegelnünk kell a közszolgáltatások szerepét egy fenntartható társadalomban és értékelnünk kell a GATS egyezmény hatását. A Védegylet megtette: a GATS nem szolgálja a közjót és a fenntarthatóságot. Ez az egyezmény nem csak a gazdájául szolgáló Kereskedelmi Világszervezet, hanem az egész globalizáció mostani formájának antidemokratikusságát és fenntarthatatlanságát mutatja.
Veszélyben a közszolgáltatások A közszolgáltatások minden társadalom életében kulcsfontosságú szerepet játszanak: előnyeik hosszú távon jelentkeznek, és a társadalom minden alrendszerére tovahatnak. Ezért nem működtethetők pusztán piaci alapon, rövidtávú profitlogika mentén. Mégis, óriáscégek és nemzetközi intézmények felől, élükön a WTO-val és a GATS egyezménnyel, egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányokra, hogy piacosítsák közszolgáltatásaikat. A GATS (Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről) egy olyan, a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) kereteiben működő egyezmény, mely a szolgáltatások, velük együtt az alapvető közszolgáltatások piacosításához (liberalizációjához, privatizációjához és deregulációjához) nyújt nemzetközi keretet. Hazánkban a közszolgáltatások piacosításának folyamata a világban tapasztaltnál lényegesen gyorsabban halad: a kórháztörvény előkészítette a kórházak privatizációját, a kistelepülési posták bezárása szabad utat ad a posta privatizációjának, a vidéki mellékvágányok felszámolása a vasút piacosítását készíti elő, a felsőoktatási reform pedig egyetemeinket degradálja egyszerű gazdasági vállalkozássá. A GATS e káros folyamatokat egy globális, még átláthatatlanabb és antidemokratikusabb keretbe helyezi, és visszafordíthatatlanná teszi őket: bebetonozza a fenntarthatatlanságot. Számos nemzetközi példa mutatja, hogy a közszolgáltatások pusztán piaci alapon nem működtethetők anélkül, hogy súlyos szociális és környezeti problémák ne jelentkeznének. A piacosítás durva kudarcának egy példája Dél-Afrika, ahol 1998-ban több város úgy döntött, eladja a vízrendszerét: A közösségek gondjainak megoldása, a közjó előmozdítása nem a gazdaság elsődleges feladata, erről csak és kizárólag a kormányok gondoskodhatnak, ami a legfőbb feladatuk is egyben. Éppen ezért a kormányok számára akkor értelmes nemzetközi egyezményeket kötni, ha ezekkel hatékonyabban, jobban szolgálják a közjót: a rájuk bízott, pontosabban: az őket megbízó közösségek javát. A folyamat a vízdíjak drasztikus emelkedésével járt, a lakosságnak a vízszolgáltatás teljes költségét kellett megfizetnie. Rövid időn belül számtalan dél-afrikai maradt víz nélkül, aki nem bírt eleget tenni fizetési kötelezettségének. A lakosság jó része így arra kényszerült, hogy a szükséges ivóvízmennyiséget a környéken lévő tisztítatlan folyókból és tavakból szerezze be. Ennek eredményeként Dél-Afrika legsúlyosabb kolerajárványa tört ki: több mint 250 ezer dél-afrikai fertőződött meg. A halálos áldozatok száma meghaladta a háromszázat. Később kiderült: a piacosítás és a teljes költség elveinek alkalmazása egyértelműen közrejátszott a járvány kitörésében. A példák hosszan folytat-hatók, a budapesti, bolíviai, egyesült államokbéli víz-privatizációk negatív tapasztalataival, a korábban privatizált, de a működési zavarok miatt újra államosított közművek hosszú sorával, a brit vasút magánosításának katasztrófájával, az amerikai egészségügyi rendszer sikertelenségével. 1 A közösségek gondjainak megoldása, a közjó előmozdítása nem a gazdaság elsődleges feladata, erről csak és kizárólag a kormányok gondoskodhatnak, ami a legfőbb feladatuk is egyben. Éppen ezért a kormányok számára akkor értelmes nemzetközi egyezményeket kötni, ha ezekkel hatékonyabban, jobban szolgálják a közjót: a rájuk bízott, pontosabban: az őket megbízó közösségek javát. E stratégiai jelentőségű döntéséket csak alapos társadalmi vita után, a fenntarthatóság ökológiai és szociális szempontjai alapján, a jövő nemzedékek érdekeit figyelembe véve szabad meghozni. A GATS egyezményt nem ilyen módon hozták létre, hiszen megszületéséről sokan nem is hallottak. Meggyőződésünk, hogy az egyezmény nem szolgálja a társadalmi és ökológiai fenntarthatóságot.
1.. Kiket érint hátrányosan? A jövő nemzedékeket, gyermekeinket és unokáinkat: Hogy biztosíthassuk az utánunk következők örökségét, számos, adott esetben a gazdasági érdekeket sértő, a szolgáltatások nyújtását korlátozó intézkedés meghozatalára van szükség. A GATS ezt lehetetlenné teszi, ezzel meghiusítja a természeti és kulturális örökség valamint a társadalmi szövet védelmét. A munkavállalókat: A közszolgáltatások piacosítása a legtöbb esetben nagyarányú leépítésekkel jár, ami a munkanélküliség növekedése mellett hosszú távon akár minőségromlással is járhat, a tapasztalt dolgozók elvesztése miatt. E folyamatok sok esetben már a privatizáció előkészítésekor, még állami kezelés alatt lezajlanak. Az alacsony jövedelműeket: A közszolgáltatások piacosítása a legtöbb esetben azzal jár, hogy kialakul a kétszintű rendszer: egy jó minőségű a drága szolgáltatásokat megfizetni képes gazdag keveseknek, és egy elhanyagolt a széles rétegeknek. Ez hosszú távon ássa alá a társadalom épségét, veszélyezteti integrációját. Az önkormányzatokat: A közszolgáltatások nyújtása, a természeti és kulturális örökség védelmét vagy az igazságosságot biztosító szabályok meghozatala a legtöbb esetben az önkormányzatok feladata. Mégis: az önkormányzatokat eddig teljesen kihagyták a tárgyalásokból. Ez a szubszidiaritás és a fenntarthatóság elvei mellett alkotmányos elveket is sért. 2.. A GATS születése Az egyezményt 1995-ben írták alá a WTO-t létrehozó szerződés részeként. 2 A hozzá kapcsolódó tárgyalások a szolgáltatások liberalizációjáról azóta zajlanak. A tagállamoknak egymással szemben 2002 június 30-ig kellett megtenni a liberalizációs követeléseiket, piacnyitási ajánlásaikat pedig 2003 március 31-ig, ezt követően az egyeztető tárgyalások 2005 január 1-ig folytatódnak 3. A GATS legfőbb célkitűzése, hogy a szolgáltatások kereskedelmének egyre magasabb szintű liberalizálása mielőbb megvalósujon 4. A szolgáltatásokat tizenkét kategóriába sorolja 5, melyek között több stratégiai, érzékeny területet találhatunk (turizmus, környezetvédelmi szolgáltatások, egészségügyi és szociális szolgáltatások, közlekedés és szállítás, oktatás). Jelentőségét példátlan hatásköre, újszerűsége, és a fenntarthatóság elveivel való szembehelyezkedése adja. 3.. A GATS célja A tagállamoknak egymással szemben 2002 június 30-ig kellett megtenni a liberalizációs követeléseiket, piacnyitási ajánlásaikat pedig 2003 március 31-ig A GATS célja a szolgáltatások kereskedelmének bővítése és fokozatos liberalizációja 6. E cél meggyőződésünk szerint azt a hibás gazdaságfilozófiát tükrözi, melynek középpontjában a megkérdőjelezhetetlen gazdasági növekedés, és a piac mindenek fölé helyezése áll, mint minden jó forrása. A jól-lét minőségi növeléséhez azonban más megközelítés szükséges, mely a fenntarthatóságra, annak ökológiai és szociális elveire, a közösségekre, az önrendelkezésre épül. 7 Közhely, de döntéshozóink mégis mindig elfelejtik: nem a jövedelmi szint, a kereset, a GDP a közösség jóllétének meghatározója, mutatója. A Riói Nyilatkozat szerint A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhető attól elkülönülten. A kormánynak, országa és állampolgárai érdekében, a lehető legnagyobb belső mozgásteret (szabadságot, függetlenséget) kell megtartania, s nem szabadna önként korlátoznia jövőbeni döntéseit. A GATS egyezmény célja mindezt figyelmen kívül hagyja. 4.. A GATS hatásköre A GATS - nemzetközi kereskedelempolitikában példátlan - hatáskörét három pillér adja. Egyrészt a GATS minden kormányzati intézkedésre vonatkozik, melyek hatással vannak a szolgáltatások kereskedelmére 8, beleértve a törvényeket, rendeleteket, határozatokat. Annak ellenére, hogy nemzeti szintű kormányzatok tárgyaltak róla a GATS kiterjed a központi, regionális kormányzati vagy helyhatósági, illetve hatósági intézkedések mindegyikére 9. Sőt a GATS a nem kormányzati szervezetekre is kiterjed, amennyiben azok a központi, regionális kormányzati vagy helyhatóságok, illetve hatóságok által delegált jogosítványok alapján működnek 10.
A második hatáskört szélesítő elv, hogy a GATS a szolgáltatások nyújtásának minden módját 11 lefedi, legyen az akár határokon átívelő kereskedelem (1. mód), szolgáltatás külföldön történő igénybevétele (2. mód), kereskedelmi jelenlét (3. mód) vagy akár természetes személyek mozgásával járó szolgáltatásnyújtás (4. mód). Kiemelendő ezek közül a 3. mód, mely a külföldi befektetések védelmét és egyenjogúságát alapozza meg, ezzel emlékeztetve a néhány évvel ezelőtt elbukott Multilaterális Befektetési Megállapodásra (MAI) 12. Végül az Egyezmény hatáskörét példátlanná teszi, hogy nem ad biztos kivételt a közszolgáltatások piacosítása alól. A kormányzati tevékenység során nyújtott szolgáltatások kivétele ugyanis csak abban az esetben érvényes, ha az adott szolgáltatást nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtották 13. Ezzel felmerül a veszély, hogy az államok nem tudják teljesíteni a közszolgáltatások biztosítására vonatkozó kötelezettségüket. Az Európai Unió piacnyitási követeléseket fogalmazott meg számos országgal szemben többek között az energiaszektor, a közlekedés, és a vízközművek területén is. 14 Az Egyesült Államoktól a felsőoktatási szektora teljes megnyitását követeli. 15 Az EU ellentmondásos szerepét mutatja az is, hogy arra törekszik, képezzék a GATS részét az emberi fogyasztási célú vízszolgáltatások is. 16 Hazánk 1994-ben többek között a vasúti és közúti közlekedést, az egészségügyi szolgáltatásokat és az oktatási szolgáltatásokat (az általános iskolától a felnőtt képzésig) érintő liberalizációs vállalásokat tett. 17 Meggyőződésünk: a közszolgáltatásokkal való ilyen felelőtlen játszadozás teljességgel megengedhetetlen. 5.. Visszavonhatatlan vállalás A GATS rugalmatlansága négy okra vezethető vissza. Az egyik az a hatalmi alku, mely az egyes tárgyalások során tapasztalható, és melynek eredményeként óriási liberalizációs nyomás nehezedik az egyes legfőképp a kevésbé fejlett országokra. Az Egyezményt rugalmatlanná teszik a korlátozások meghozatalának megkötései. Korlátozásokat ugyanis csak a liberalizációs vállalások megtételekor lehet hozni 18, a későbbiekben nem, ami lehetetlenné teszi a kormányoknak a jövőbeli előre nem látott eseményekre való rugalmas reagálást. Súlyos következményekkel járhat, hogy a GATS csak három év elteltével teszi lehetővé a vállalások visszavonását, és akkor is csak megfelelő ellenértékű kompenzáció esetén 19. Például, ha egy állam megnyitotta egészségügyi szektorát, de később visszalépne, csak több év után, és csak egy másik, egyenlő értékű szektor megnyitása árán tehetné! Végül a GATS nem ad lehetőséget arra, hogy az aláíró felek a természeti erőforrások megóvása érdekében korlátozzák a kereskedelmet. 20 Az Európai Unió piacnyitási követeléseket fogalmazott meg számos országgal szemben többek között az energiaszektor, a közlekedés, és a vízközművek területén is. 6.. Lobbiérdekek 21 Számtalan bizonyíték támasztja alá, hogy a GATS létrejöttében óriási szerepe volt különböző üzleti lobbiszervezeteknek. Az Amerikai Szolgáltató Cégek Koalíciója mintegy négyszáz lobbistája dolgozott a tárgyalások megfelelő irányba terelésén. A Pénzügyi Vezetők Csoportjának oroszlánrésze volt a GATS függelékében szereplő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás megkötésében. Végül egyértelműen kimutatható az Európai Szolgáltatói Fórum állásfoglalásainak nyoma az Európai Bizottság tárgyalási pozícióján. Nyilvánosságra került levelek 22 egyértelműen bizonyítják, hogy a tárgyalók kapcsolatban állnak az üzleti körökkel, véleményüket figyelembe veszik az ajánlások és követelések megfogalmazásakor, míg a társadalom előtt titokban tartják a fejleményeket. Az állam és az üzleti világ közötti privilegizált együttműködésnek nincs helye egy demokratikus társadalomban. 7.. Sérül az állami önrendelkezés Az Egyezmény példa nélküli az államok mozgásterének beszűkítése tekintetében is. Az általánosan, minden aláíróra érvényes elvek közül kiemelkedő a külföldi befektetők közötti diszkriminációt tiltó legnagyobb kedvezmény elve 23. Ezen elv jelentősen megnehezíti a szolgáltatók kordában tartását, ugyanis amint egy befektető valamilyen kedvezményben részesül, azt az összes többi befektetőre is ki kell terjeszteni.
Helytelennek tartjuk a fizetések és átutalások korlátozásának tilalmát 24, mely lehetetlenné teszi a nemzetközi pénzügyi piacokat megrendszabályozó és a spekulációt visszaszorító ún. Tobinadó bevezetését. Végül szintén minden aláíróra vonatkozó kitétel a belföldi szabályozást érintő pont 25, mely értelmében csak olyan minősítési, technikai és engedélyezési előírások hozhatók, melyek nem akadályozzák indokolatlanul a szolgáltatások kereskedelmét. E szabályok rendkívüli módon leszűkítik a nemzetközi ellenállás nélkül meghozható intézkedések körét. A WTO eddigi működése során számos esetben ítélkezett úgy, hogy bizonyos szociális vagy környezetvédelmi szabályok indokolatlanul akadályozzák a kereskedelmet. 26 Ennek alapján félő, hogy a jövőben a közszolgáltatásokat érintő rendelkezések is kereskedelemellenesnek minősülhetnek. Mindemellett a GATS tartalmaz két olyan pontot, melyek akkor lépnek érvénybe, ha az adott ország azt kifejezetten megjelöli liberalizációs felaján-lásaiban. Az egyik a nemzeti elbánás elve 27, mely értelmében nem tehető semmilyen különbség a hazai és a külföldi szolgáltató között. A másik a piacrajutást szabályozó paszszus 28, mely megtilt minden olyan intézkedést, mely a szolgáltatók vagy az ügyletek számát, a tőke összértékét, a foglalkoztatott személyek számát, vagy a külföldi tőke összértékét korlátozza, illetőleg hazai tőke bevonását követeli meg. Az önrendelkezés ilyen arányú korlátozása indokolatlan, aggályos és ellentétben áll a fenntarthatóság elveivel. 8.. Veszélyben az önkormányzás A világ számos országában a GATS rendelkezéseibe ütköző legkülönbözőbb intézkedéseket, legyen azok célja természet vagy fogyasztóvédelem, a helyi kistermelők érdekeinek védelme, vagy akár a helyi lakosság jogainak védelme, legtöbbször nem a nemzeti szintű kormányok hozzák, hanem az önkormányzatok. A GATS tárgyalásain csak a nemzeti kormányok képviselői vesznek részt, és hoznak döntéseket, legtöbbször a helyi szintek megkérdezése, azok érdekeinek figyelembevétele nélkül. Ez teljességgel ellentmond a szubszidiaritás elvének 29 és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának. 30 A decentralizált döntéshozatali rendszer, és A WTO eddigi működése során számos esetben ítélkezett úgy, hogy bizonyos szociális vagy környezetvédelmi szabályok indokolatlanul akadályozzák a kereskedelmet. Félő, hogy a jövőben a közszolgáltatásokat érintő rendelkezések is kereskedelemellenesnek minősülhetnek egy lokális elemekből álló nemzetgazdaság sokkal inkább alkalmas a helyi igények kielégítésére, a természet, és annak részeként az ember fizikai, szellemi, lelki egészségének megőrzésére. A legtöbb problémára, így a közszolgáltatások biztosításával kapcsolatosakra is, helyi szinten adható a legmegfelelőbb válasz. Az innovatív, állandóan megújulni, a folytonosan változó helyi igényekhez igazodni képes szolgáltatói szerkezet létrejöttének előfeltétele a helyi viszonyok ismerete, valamint a jó kapcsolat a helyi közösségekkel. A helyi döntéshozók alkalmasabbak arra, hogy az ilyen jellegű struktúrák létrejöttét ösztönözzék. Jobban fel tudják becsülni, hogy adott befektetésből hogyan lehet az ökológiailag és szociálisan legoptimálisabb eredményt kihozni. A decentralizált politikai döntéshozatali rendszer teljesen szemben áll a szolgáltatói szektor liberalizálása során az utóbbi években tapasztalt fűnyíró elvvel és a GTAS egyezménnyel. Civil szervezetek kezdeményezésére ezért számos önkormányzat utasította el határozat, vagy állásfoglalás formájában a GATS egyezményt 31 : Ausztriában több mint száz (többek között Bécs, Graz), Belgiumban hat (pl. Liège), Franciaországban 218 (pl. Párizs, Dijon), Olaszországban tíz (pl. Ferrara, Genova, Torino), az Egyesült Királyságban 12 (pl. Manchester, Oxford), Ausztráliában több tucat (többek között Melbourne), Kanadában 68 (pl. Vancouver, Winipeg), Új-Zélandon további három. A szubszidiaritás elvének és a lokalizációnak a megvalósulását tovább korlátozza, hogy az EUcsatlakozásunk után a kereskedelempolitikai tárgyalásokat (így a GATS tárgyalásokat is) a mindenkori magyar kormány helyett a Bizottság kereskedelmi főigazgatósága fogja vezetni. 32 Ezzel még kevesebb esély marad a helyi érdekek döntésbe való bevonására, a fenntarthatóság megvalósítására.
9.. Fenntarthatóság A fenti pontokból látszik, hogy számos területen a GATS jelentősen megköti a kormányok kezét. A belföldi szabályozást korlátozó, a piacrajutást szabályozó, a diszkriminációt tiltó rendelkezések, valamint az, hogy a GATS nem biztosít lehetőséget olyan eljárásokra, melyek a természeti erőforrások védelmét célozzák 33, ütközhetnek fenntarthatóság érdekében meghozandó intézkedésekkel. A fenntartható fejlődésre való áttérés szükségessé tenné egy új szemléletű állami szabályozási rendszer kidolgozását. Nem a protekcionizmus korát kívánjuk vissza, hanem egy o- lyan szabályozó, ösztönző környezet megjelenését hiányoljuk, mely arra késztetné a társadalom minden szereplőjét (az állampolgárokat, hivatalokat, vállalkozásokat), hogy felelősséggel viseltessenek környezetük, embertársaik és a jövő nemzedékek iránt. Ehhez számos kereskedelmet és tőkeáramlást korlátozó intézkedés meghozatala lehet szükséges. Nem azért, hogy diszkrimináljunk a szolgáltatók között származásuk alapján, hanem hogy megóvhassuk a szociális biztonságot, a természeti erőforrásokat, hogy biztonságban tudhassuk a jövő nemzedékek örökségét. 10.. Emberi jogok Az érintettek bevonása a közszolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető döntéshozatalba jelentősen javíthatja a hatékonyságot, és ezzel együtt igazságosabb és környezetkímélőbb megoldásokra is vezethet A szolgáltatások, különösen a közszolgáltatások piacosítása hátráltathatja az alapvető jogok megvalósulását 34. A közszolgáltatások nyújtásában vállalt kormányzati szerep csökkenése, a vízközművek, az egészségügyi és szociális rendszerek privatizációja és liberalizációja új helyzetet jelent a kormányoknak. A példák azt bizonyítják, hogy piacnyitás után azon szolgáltatási területek, melyek nem jövedelmezőek, gyakran elveszítik széleskörű hozzáférhetőségüket a hátrányos helyzetű rétegek számára. A kormányok kötelessége azonban, hogy biztosítsák az alapvető jogok megvalósulását - így a vízhez való hozzáférés jogát, az ingyenes elemi oktatáshoz való jogot, a középiskolai és felsőoktatásban egyenlő eséllyel való részvétel lehetőségét, az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való jogot stb 35. Az egyre növekvő hatalmú és gazdasági erejű cégek fenti célok érdekében történő megrendszabályozása azonban akadályokba ütközhet a GATS kitételei alapján. 36 11.. Nyilvánosság A fentieken túl az Egyezménnyel kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma, hogy a tárgyalások titokban zajlanak, csekély legitimitással, a lakosság és az érdekvédelmi szervezetek kizárásával, egyedül az üzleti lobbit bevonva. Hazánk eddig vonakodott nyilvánosságra hozni a hozzá beérkezett piacnyitási követeléseket és vállalásait, holott Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia és az Egyesült Államok is már megtette ezt. 37 A dokumentumok nyilvánosságra hozatala azért is elengedhetetlen, mert többszörösen is bebizonyosodott, olyan stratégiai jelentőségű közszolgáltatásokat is érintenek, mint többek között az oktatás, a közlekedés, az egészségügy és a vízszolgáltatások. A döntéshozatal és a tervezés kizárólag technokratikus szakapparátusokra bízása nem csak antidemokratikus, nem csak a beleszólás lehetőségét vonja meg, hanem az ilyen úton hozott döntések sok esetben vezetnek fenntarthatatlan eredményre. Éppen ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt szerte a világban a részvételi alapú tervezés, döntéshozatal, irányítás és menedzsment. A diszkurzív folyamatok, az érintettek bevonása a közszolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető döntéshozatalba jelentősen javíthatja a hatékonyságot, és ezzel együtt igazságosabb és környezetkímélőbb megoldásokra is vezethet. 38 A GATS egyezmény e pozitív tendenciákkal gyökeresen ellentétes irányba mutat. 12.. Követeléseink A tárgyalások felfüggesztését, míg átfogó, stratégiai jellegű fenntarthatósági hatástanulmányok nem készülnek; A közszolgáltatások kiemelését a tárgyalások hatásköréből; A fenntarthatóság elveinek megfelelő szakpolitikai intézkedések meghozatalának lehetővé tételét; Társadalmi párbeszédet minden érintett bevonásával és a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével!
1. További példák: Scheiring Gábor: Mérlegen a Kereskedelmi Világszervezet, Magyar Nemzet, 2003. szeptember 12. (6. oldal), Scheiring Gábor: A köz szolgálatában, Népszabadság, 2003. július 30, illetve számtalan további eset a www.psiru.org, a www.citizen.org és a www.gatswatch.org oldalakon. 2. A GATT Uruguayi Fordulójának keretében. Magyarországon az 1998. évi IX. tv.-el kihirdetett Marrakesh-i Egyezmény 1.B) Melléklete. GATS = General Agreement on Trade in Services. 3. WTO dohai miniszteri találkozóján megerősített menetrend alapján: A 2001 november 14-én elfogadott dohai Miniszteri Nyilatkozat tartalmazza a tárgyalások menetrendjét a WTO Kereskedelmi Tanácsának 2001 március 28-án elfogadott határozata alapján. A folyamat eddig azonban jelentős késésekkel halad. 4. Lásd az Egyezmény preambulumát 5. Lásd: Services Sectoral Classification List, MTN.GNS/W/120, 10 July 1991, World Trade Organisation, Elérhető: http://www.wto.org/english/tratop_e/serv_e/mtn_gns_w_120_e.d oc. Nem hivatalos magyar összefoglaló fordítása a Védegylet honlapján. 6. Lásd az Egyezmény preambulumát 7. A gazdaságnak úgy kell működnie, hogy hosszú távon biztosítsa a társadalom jól-létét, az életformák gazdag sokféleségének fennmaradását, az ökológiai rendszerek épségét. Ez az ártatlan kijelentés szakítást jelent a gazdaságpolitikában ma uralkodó felfogással. Lásd a Védegylet gazdaságpolitikai állásfoglalását: http://www.zpok.hu/vedegylet/doc/gazdasag.pdf 8. I. Cikk, 1. bek. 9. I. Cikk, 3. bek., a I. 10. I. Cikk, 3. bek., a II. 11. I. Cikk, 2. bek. 12. Az OECD keretében tárgyalt, majd a heves ellenállás miatt elbukott megállapodás (Többoldalú Befektetési Megállapodás Multilateral Agreement on Investment) a nemzetközi működőtőke-befektetések szabadságát, védelmét, továbbá az államok, valamint a befektetők közötti vitás kérdések rendezését szolgálta volna. Ennek értelmében például a külföldi befektetőknek lehetne kedvezményeket adni a hazai vállalatokkal szemben, ám a hazaiaknak semmilyen módon nem lehet kedvezni. Lásd: KOVÁSZ, II. évfolyam, 1. szám 1998. Tavasz (76-83. oldal): http://korny10.bke.hu/kovasz/kov2/maikov.html 13. I. Cikk, 3. bek., b, c. 14. Lásd: Secret documents reveal EU's tough stance on global trade, Guardian, Wednesday April 17, 2002. http://www.guardian.co.uk/archive/article/0,4273,4395615,00.ht ml 15. Lásd: 10 July 2002 -- Secrecy Surrounding Relations Between ESF and EC. New leaked EU request document: EU request to the US for full GATS commitments in higher education. http://www.gatswatch.org/docs/eu%20requests/bmwiedureq.pdf 16. Lásd: Corporate Europe Observatory water infobrief #3: WTO and Water: The EU s Crusade for Corporate Expansion. http://www.corporateeurope.org/water/infobrief3.htm 17. Tartalmazza: a hazánk által GATS/SC/40 jelöléssel, 1994. április 15- én benyújtott WTO dokumentum. Ez ellentmond a külügyminisztérium állításának, miszerint a GATS tárgyalásoknak nem témája a közszolgáltatások piacosítása. 18. XIV. Cikk 19. XXI. Cikk 20. Ez több mint aggasztó, főleg az új USA-EU génháború fényében, az USA ugyanis az európai génmoratórium feloldását, és súlyos kártérítést követel. 21. Lásd: Wesselius, Eric [2002]: Behind GATS 2000: Corporate Power at Work. Transnational Institute, The World Trade Organisation Series 4. Amsterdam, May 20002. Elérhető: http://www.tni.org/issues/wto 22. A Bizottság és vezető európai vízszolgáltató cégek (Thames Water, Aqua Mundo, Vivendi, Suez) közötti levelezést a Corporate Europe Observatory infármációnyújtási kötelezettségre vonatkozó kérése alapján adta ki a Bizottság. A levelek megtekinthetőek: Canadian Centre for Policy Alternatives: Trade and Investment Briefing Paper Series, Volume 4, Number 1, January 2003 (Water in the Current Round of WTO Negotiations on Services, Ellen Gould). Elérhető: http://www.policyalternatives.ca/publications/brief4-1.pdf 23. II. Cikk 24. XI. Cikk 25. VI. Cikk 26. Gondoljunk csak az EU által hormonkezelt húsokra vonatkozó moratóriumra, melyet a WTO vitarendezési testülete kereskedelemellenesnek minősített, vagy arra az esetre, amikor a WTO az Egyesült Államok által a tengeri teknősök védelmére hozott intézkedést minősítette kereskedelem ellenesnek. Rengeteg további ilyen esetet dolgoz fel a TED Case Studies internetes adatbázisa. Elérhető: http://www.american.edu/ted/class/all.htm 27. XVII. Cikk 28. XVI. Cikk 29. E témában figyelemre méltó a brit önkormányzati szövetség, az LGA kiadványa: The General Agreement on Trade in Services (GATS): Possible Implications for Local Government. An LGA/LGIB Briefing Paper, http://www.lgib.gov.uk/policy/gats.pdf 30. A hazánkban az 1997. évi XV. Törvénnyel kihirdetett egyezmény kimondja: Lehetőség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során, megfelelő időben és formában, ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, amely őket közvetlenül érinti. (4. Cikk, 6. bek.) 31. Az önkormányzatok állásfoglalásai, a kampányról további részletek, elemzések találhatók a www.gatswatch.org és a www.vedegylet.hu címen. 32. A Nizzai Szerződés módosította a konszenzussal, illetve egyszerű többséggel meghozandó közösségi döntések szabályozását. Ennek értelmében a szolgáltatásokra és a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó nemzetközi egyezmények is minősített többséggel kerülnek elfogadásra a Tanácsban. Kivételt képeznek ez alól a nem közösségi kompetenciába tartozó területek, ahol fennmarad a tagállamok döntéshozatali joga, valamint a kulturális, az audiovizuális szolgáltatások, az oktatás az egészségügy, és a szociális szolgáltatások, ahol közös kompetencia áll fenn, azaz egyhangú döntéshozatalra van szükség a Tanácsban. 33. XIV. Cikk 34. A kérdés jelentőségét támasztja alá az ENSZ emberi jogi főbizottságának emberi jogi albizottsága által hozott 2001/4-es határozat a szolgáltatások kereskedelméről, melyben a Bizottság felhívja a figyelmet a GATS veszélyeire, és felszólítja a WTO-t és tagállamait, hogy a tárgyalások eredményeképpen az emberi jogok nem sérülhetnek. 35. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya alapján. 36. A témát részletesen is kifejti az ENSZ emberi jogi főbiztosa a Liberalization of trade in services and human rights (Szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja és az emberi jogok) című jelentésében. 37. Lásd: http://www.gatswatch.org/requests-offers.html 38. A részvételi demokrácia tág koncepciója, az emberek bevonásának hangsúlyozása számos társadalom-tudományi ágban jelentkezik. Sajnos hazánkban egyelőre kevesen ismerik. Az egyik legsikeresebb példa Porto Allegre városának részvételi elvű költségvetése. Szerkesztő, kivitelező: Scheiring Gábor www.vedegylet.hu iroda@vedegylet.hu Budapest, 2004. május Készítette: A Védegylet alternatív gazdaság és globalizáció munkacsoportja Programvezető: Scheiring Gábor
Mentsük meg a közszolgáltatásokat! Mit tehet Ön? Ha egyetért követeléseinkkel, csatlakozzon mentsük meg a közszolgáltatásokat! kampányunkhoz: o írja alá személyesen petíciónkat; o jelezze a Védegyletnek, hogy aláírná a petíciót levélen, e-mailen, telefonon vagy faxon; o írja alá a petíciót a Védegylet honlapján, a www.vedegylet.hu/gatspeticio címen. Mondja el ön is véleményét: o Külügyminisztérium: Multilaterális Kereskedelempolitikai Főosztály, Várkonyi László főosztályvezető, 1027 Budapest, Bem rakpart 47, titkarsag.mkpol@kum.hu; o Magyar Köztársaság Állandó WTO Képviselete: Dr. Balás Péter, Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, 80. Rue de Lausanne, 1202, Geneve, Switzerland, mission.hungary-wto@ties.itu.int. Csatlakozzon hozzánk: o Iratkozzon fel információs levelezőlistánkra (heti egy-három levél). Ehhez küldjön egy levelet irodánkba; o keressen fel minket, csatlakozzon munkánkhoz; o támogassa tevékenységünket adományával, adója egy százalékával. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank 10102086-44008500-01000002. Adószámunk: 18689637-1-13. 1051, Budapest, Nádor u.32, tel/fax: 06-1 269-42-51 e-mail: iroda@vedegylet.hu web: www.vedegylet.hu