E-Government Tanulmányok Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Szerkesztette: Zemplén Bertalan Lektorálta: Budai Balázs Benjámin Kiadja: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért ISSN xxx ISBN xxx Készült: a Budapest Corvinus Egyetem Államigazgatási Karon és a Timpf Kft nyomdájában300 példányban. A borítót Zemplén Bertalan tervezte. Felelős kiadó: Tózsa István Budapest 2005 1
Az Olvasó az E-Government Tanulmányok sorozat kötetét tartja a kezében. A könyv a Budapest Corvinus Egyetem Államigazgatási Karon oktatott Elektronikus rendszerek a közigazgatásban c. tárgy előadásainak tanulmány változata. A könyv célja, hogy az elméleti áttekintésen túl, gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül betekintést nyújtson az elektronikus közigazgatási rendszerek világába. A kötet a következő témakörökkel foglalkozik: Bevezetés az e-government-be, esettanulmány: magyarországi okmányirodák rendszere Államigazgatási intézmények kommunikációs megoldásai Az információbiztonság kérdései az e-közigazgatásban E-Collaboration a Közigazgatásban A gazdaságirányítási rendszerek szerepe a közigazgatásban eegészségügy egészségügyi információ rendszerek A kötetben szereplő tanulmányok letölthetők a www.e-government.hu internetes portálról. Az E-Government Tanulmányok c. sorozat az elektronikus kormányzattal kapcsolatos tudományos kutatások eredményeit és a gyakorlati alkalmazások, bevezetések tapasztalatait teszi közzé, az Alapítvány célkitűzésével összhangban, a közigazgatás modernizációjának jegyében. A kötet támogatói között említendők az Alapítvány támogatói: a Pannon GSM és a SIEMENS. 2005. szeptember 29. A Szerkesztő 2
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS AZ E-GOVERNMENT-BE, ESETTANULMÁNY: MAGYARORSZÁGI OKMÁNYIRODÁK... 5 3 1.1. BEVEZETÉS... 5 1.2. AZ E-GOVERNMENT DEFINÍCIÓI ÉS CÉLJAI... 6 1.3. E-GOVERNMENT SZOLGÁLTATÁSOK... 7 1.4. E-GOVERNMENT ARCHITEKTÚRÁK... 14 1.5. A HAZAI HELYZET... 16 1.6. ESETTANULMÁNY MAGYARORSZÁGI OKMÁNYIRODÁK... 21 2. ÁLLAMIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSAI... 28 2.1. BEVEZETÉS... 28 2.2. A KOMMUNIKÁCIÓ HATÁSKÖRE, A KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTHATÓ ELVÁRÁSOK... 29 2.3. ALAPFOGALMAK, RENDSZER-ÖSSZETEVŐK... 31 2.4. A KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA ÖSSZEFONÓDÁSA... 41 2.5. A KOMMUNIKÁCIÓS BERUHÁZÁS KÖLTSÉGÖSSZETEVŐI ÉS MEGTÉRÜLÉSE TCO, ROI, VOI... 42 2.6. A KOMMUNIKÁCIÓ HATÉKONYSÁGA ÉS A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK ESZKÖZEI... 45 2.7. AZ ÜGYFÉLKISZOLGÁLÁS MINŐSÉGÉT JAVÍTÓ ALKALMAZÁSOK... 50 2.8. GYAKORLATI PÉLDA EGY MEGFELELŐEN KIALAKÍTOTT KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERRE... 54 2.9. FÜGGELÉK: MEGOLDÁS-PÉLDÁK... 56 3. AZ INFORMÁCIÓBIZTONSÁG KÉRDÉSEI AZ E- KÖZIGAZGATÁSBAN... 57 3.1. BEVEZETÉS... 57 3.2. SZABVÁNYOK... 61 3.3. TÖRVÉNYEK... 63 3.4. INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (IBIR)... 68 3.5. KOCKÁZATKEZELÉS FOLYAMATA... 71 3.6. INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK... 74 3.7. SIEMENS MEGOLDÁSOK... 77 3.8. ÖSSZEGZÉS ÉS ÖKÖLSZABÁLYOK... 79 3.9. ALAPFOGALMAK... 79 4. E-COLLABORATION A KÖZIGAZGATÁSBAN... 82 4.1. E-COLLABORATION ELEMEI ÉS FELÉPÍTÉSE... 83 4.2. E-COLLABORATION ELŐNYEI:... 84 4.3. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS CÉLJA, ESZKÖZEI, SZEREPLŐI (ÁLLAMIGAZGATÁSI-, PIACI SZEREPLŐK), FOLYAMATAI... 84 4.4. E-COLLABORATION RENDSZER TERVEZÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK, BEVEZETÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI... 87 5. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK SZEREPE A KÖZIGAZGATÁSBAN... 90 5.1. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK DEFINÍCIÓJA, KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK... 90 5.2. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI... 94 5.3. A SZÁLLÍTÓK BEMUTATÁSA... 96 5.4. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FŐ FUNKCIONÁLIS ELEMEI... 100 5.5. A RENDSZERIMPLEMENTÁCIÓS PROJEKTEK FŐBB LÉPÉSEI... 104 5.6. A MAGYAR INTÉZMÉNYEK, KÖZIGAZGATÁS SPECIALITÁSAI... 108 5.7. ESETTANULMÁNYOK... 113
6. E-EGÉSZSÉGÜGY EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK...119 6.1. BEVEZETÉS... 119 6.2. KÓRHÁZI INFORMÁCIÓ RENDSZEREK (KIR)... 121 6.3. PACS RENDSZEREK... 123 6.4. KOMMUNIKÁCIÓ, SZABVÁNYOK... 128 6.5. ESETTANULMÁNY: INTÉZMÉNYKÖZI INFORMÁCIÓ RENDSZER (IKIR)... 130 7. FÜGGELÉK: SIEMENS VEZETŐ MEGOLDÁS-SZÁLLÍTÓ AZ E- KORMÁNYZAT TERÜLETÉN...133 8. FÜGGELÉK: SIEMENS E-GOVERNMENT AKADÉMIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM - SIEMENS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ E-KORMÁNYZAT TERÜLETÉN...138 4
1. Bevezetés az e-government-be, esettanulmány: magyarországi okmányirodák Zemplén Bertalan 1.1. Bevezetés Abban valószínűleg sokan egyetértünk, hogy napjaink közigazgatása megújulásra szorul. A következő ábra például a közigazgatás-állampolgár kapcsolattartás aktuális trendjeit és kihívásait szemlélteti: Téma Szolgáltatás orientáció Hozzáférés Nyomtatvány Kérés & tranzakció Tartalom menedzsment Most Bürokratikus személyes, levél, telefon stb. Papír alapú Különböző hivatalokban Heterogén, független szigetek Jövőben Ügyfélorientált Multi csatornás Biztonságos, elektronikus Kapu / ügyintéző Integrált CMS Kihívások o o o o Polgárbarát ügyintézés (Citizen Relation Mgmt) Költség csökkentés Újraszervezés Változás kezelés A vázolt kihívásokra a válaszokat az e-government 1 megoldások ígérik. 1 e-government magyarul: e-kormányzat, elektronikus közigazgatás. Az e-kormányzat kifejezésre számos szinonimát is használnak: pl. digitális kormányzat (digital Government), online kormányzat (online Government), egov, stb. 5
A bevezető első fejezet két részre tagolódik. Az első rész egy bevezetés az elektronikus kormányzat világába, mely vázlatosan a következő témaköröket érinti: Az e-government definíciói és céljai e-government szolgáltatások és folyamatok e-government infrastruktúrák e-government helyzete Magyarországon A fejezet második része esettanulmány formájában röviden bemutatja Magyarország egyik első komoly lépését az e-közigazgatás felé. A magyarországi okmányirodák elektronikus rendszerének a megvalósítása tulajdonképpen az egyablakos ügyintézés megteremtését segítette az egységes és online országos adatbázisok és alkalmazások felhasználásával. 1.2. Az e-government definíciói és céljai Mint minden komplex fogalomnak az e-government-nek is számos definíciója létezik. A következőkben bemutatunk néhányat: Az e-kormányzat definíció szerint a kormányzati információk és szolgáltatások online módon történő eljuttatása Interneten vagy más digitális médián keresztül. Látható, hogy az előbbi definíció főleg a fogalom technológiai aspektusára fókuszál. A e-government azonban ennél jóval több, mint a következő definíciók is mutatják: Az e-kormányzat nem más, mint hogy a kormányszervek és a közigazgatás felhasználja az információtechnológia (IKT) eredményeit (hálózati infrastruktúra, internet, mobiltelefónia) annak érdekében, hogy átalakítsák kapcsolati rendszerüket az állampolgárral, az üzleti szférával és a közigazgatás többi szereplőjével. (Világbank) Az egovernment az információtechnológia, szervezeti változások és új képességek kombinációjának a felhasználását jelenti a közigazgatásban. A cél javítani a közszolgáltatások színvonalán, megerősíteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkitűzéseket. (EU) Valójában mára az e-kormányzat kifejezés mára egy univerzális közigazgatás modernizáló tényezővé nőtte ki magát. 6
Ennek megfelelően jelentése nem egynemű, hanem több, a valóságban párhuzamosan zajló folyamatot igyekszik megragadni: a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet érintő reformja a közigazgatás technológiai modernizációja a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válása intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között, amelyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek. (MEH EKK) Összefoglalva, tehát az e-government megvalósításának a hosszútávú céljai a következők: Valódi, közigazgatás-állampolgár kétoldalú kapcsolatok kiépülése Hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb közigazgatás A részvételi demokrácia kiszélesítése Az információ szabad áramlásának biztosítása Hatóság --> szolgáltató állam 1.3. e-government szolgáltatások Az Európa Tanács 2000. márciusi, lisszaboni ülésén meghirdette, hogy stratégiai célja az Európai Unió gazdaságát 2010-re a leghatékonyabb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasággá tenni. A stratégia központi eleme az eeurope 2005 program. A program 7 területre fókuszál, ahol az EU reményei szerint jelentős hatással járhatnak a kormányzati kezdeményezések: Modern online közszolgáltatások: o egovernment o elearning 2 o ehealth 3 Dinamikus ebusiness 4 környezet Nagy sávszélességű internet-hozzáférések elterjesztése versenyképes áron Biztonságos IKT (információs és kommunikációs technológia) infrastruktúra Tudás alapú információs társadalom erősítése 2 Elektronikus oktatás 3 Elektronikus egészségügyi szolgáltatások 4 Elektronikus kereskedelem 7
Az eeurope akcióterv 20 alapvető kormányzati szolgáltatást jelöl meg, melyeket fokozatos elektronizálni kell: 12 kormányzati szolgáltatás az állampolgárok számára Személyi jövedelemadó: bevallás, tájékoztatás az értékelésről Munkaügyi központok által nyújtott, álláskereséssel kapcsolatos szolgáltatások Társadalombiztosítási járulékok (három a következő négyből: munkanélküli pótlék, családi pótlék, egészségügyi költségek - visszatérítés vagy közvetlen rendezés -, diákösztöndíjak) Személyi iratok (útlevél, jogosítvány) Gépkocsi-nyilvántartás (új, használt és import gép-járművek) Építési engedély igénylése Rendőrségi bejelentések (pl. lopás bejelentése) Nyilvános könyvtárak (katalógus megléte, keresési lehetőségek) Anyakönyvi kivonatok (születési, házassági): igénylés és elkészítés / kiszállítás Felsőoktatásba, egyetemre történő jelentkezés Lakcímváltozás bejelentése Egészségügyi szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás különböző kórházakban rendelkezésre álló szolgáltatásokról, időpont kérése / bejelentkezés) 8 kormányzati szolgáltatás a vállalati kör számára Egészségügyi hozzájárulás Társasági adó: bevallás, értesítés Áfa: bevallás, értesítés Új társaság bejegyzése Adatszolgáltatás statisztikai hivatalok számára Vámnyilatkozat Környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyek (jelentést beleértve) Közbeszerzés Fontos, hogy kérdés, hogy mi alapján mérjük az információs társadalom fejlettségét. Az EICTA (European Information, Communications and Consumer Electronics Technology Industry Associations) javaslata a 7 kulcsfontosságú terület mutatóinak meghatározása: 8
Szélessávú hozzáférés Tartalom, közszolgáltatás Digitális szakadék (PC és Internet penetráció %-os aránya) Digitális TV penetráció és átállás Digital Rights Management (DRM) Digitális Jogok Kezelése etransport elektronikus szállítás Kutatás és Fejlesztés (nemzeti K&F büdzsé kialakítása) Az alábbi ábra az alapvető e-kormányzati szolgáltatások elérhetőségét az Európai Unióban mutatja százalékosan: Forrás: Figyelő 9
Az eeurope 2005 operatív céljai: Interaktív közszolgáltatások: elérhetővé tenni mindenki számára 2004 év végére Közbeszerzés: jelentős részének elektronikus útra terelése 2005 végére Közösségi internet hozzáférési pontok: minden állampolgár részére biztosítani a hozzáférést ezekhez, a lehetőleg szélessávval rendelkező pontokhoz Szélessávú kapcsolatok: minden közintézmény részére biztosítani 2005 végére technológiasemlegesen Interoperabilitás: az EU országok közigazgatási rendszereinek az együttműködése Kultúra és turizmus: e-szolgáltatások indítása Európa népszerűsítése céljából 2005 végére biztonságos kommunikáció az államigazgatásban: minősített kormányzati információk számára egy rendszer kialakítása 2003 végére Az e-kormányzati alkalmazások, rendszerek a célcsoportok szerint három részre oszthatók: Government to Citizens (G2C) - szolgáltatások közvetlenül az állampolgároknak (pl. személyi iratok megújítása) Government to Business (G2B) - szolgáltatások a vállalatoknak (pl. elektronikus adóbevallás) Government to Government (G2G) - szolgáltatások az igazgatásnak (pl. dokumentumok megosztása különböző közigazgatási intézmények között) 10
Persze a valós élet, a modellnél komplexebb, így a közszolgálati szervezetek éles elhatárolása a gazdálkodás többi szereplőjétől nem lehetséges, ahogyan a következő ábra is szemlélteti: Üzleti szektor Közszolgálati szektor Egyetem, magánkórház Versenyszférában működő vállalkozás Labdarúgás Áramszolgáltató Városvédő egyesület Minisztérium, polgármesteri hivatal Önsegélyező pénztár Forrás: IFUA Non-profit szektor Az EU az elektronikus közszolgáltatásokat alapvetően négy szintre sorolja: 1. szint: információ jelenlét (internetes megjelenés) és online információk ("ügyleírások") a közigazgatási szolgáltatásokról 2. szint: egyirányú interaktivitás - az ügyleírások által adott információk mellett letölthetők, kinyomtathatók az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok 3. szint: kétirányú interaktivitás - online kitölthetők az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok, majd elektronikusan (elektronikus aláírással) hitelesíthetők, s szintén online továbbíthatók 4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés - elektronikus ügymenet; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása (elektronikus aláírással) A cél természetesen a lehetőségekhez képest mindig a legmagasabb szintet megvalósítani. 11
Közszolgálati workflow 5 Nézzük meg a témát a közszolgálati folyamatok oldaláról is! A következő ábra a közszolgálati szereplőket és a köztük zajló ügyintézéseket szemlélteti: Polgár Hivatalok & osztályok Információ Okmányok Adózás Társadalom biztosítás Oktatás Üzleti szféra Család Munkaügy EU ügyek Közigazgatás Külső szolgáltatók Egészségügy Ügyfél (felhasználó) Multi csatornás Szolgáltatás közvetítő Szolgáltatók Kívánt szolgáltatások Az e-közigazgatás célja, hogy a szereplők a teljes életcikluson keresztül kényelmesen és költséghatékonyan hozzáférjenek a közszolgáltatások teljes spektrumához, bárhonnan, bármikor és az általuk előnyben részesített módon. Munkaügy Adózás Szociális ügyek HR Egészségügy Export & Import Oktatás Segély & Támogatás Születés Pénzügyek Cégbejegyzés Magán és állami Beszerzés juttatások Társadalmi szerepvállalás Törvényi követelmények Halál Felszámolás 5 Workflow magyarul munkafolyamat, ügymenet 12
Előnyök a közigazgatás szereplőinek Ennek a víziónak a megvalósítása számos előnyt nyújt a közigazgatás szereplőinek: Előnyök a közszféra számára: nő a szolgáltatási színvonal jelentős hatékonyságnövekedés manuális folyamatok kiváltása ügyintézéssel töltött idő rövidülése átláthatóság növekedése bevétel gyarapodása és/vagy a költségek csökkenése Előnyök az állampolgárok számára: nő a szolgáltatási színvonal a könnyebb információhoz jutás révén növekedhet az állampolgári részvétel a döntéshozásban ügyintézéssel töltött idő rövidülése kényelmesebb ügyintézés növekvő bizalom Előnyök az üzleti szféra számára: nő a szolgáltatási színvonal költséghatékony elektronikus folyamatok az államnak jobb kapcsolata alakulhat ki az üzleti világ szereplőivel 13
1.4. e-government architektúrák A következőkben a teljesség igénye nélkül áttekintünk néhány jellemző e- Government architektúrát. Az alábbi ábra egy lehetséges architektúrát ábrázol sematikusan, mely megvalósítja a szereplők (üzleti szféra, lakosság, közigazgatás) és a közszolgáltatások elektronikus összekapcsolását: Ügyfél Multi csatornás hozzáférés Szolgáltatás közvetíto Front Office & vertikális integráció Internet Hivatal Call Center Portál / Ügyintézés Tranzakció platform / Ügyintézo Mobil hozzáférés Back Office folyamatok Management & támogató folyamatok Biztonságos hozzáférés, fizetés, digitális aláírás, PKI stb. Front Office: az állampolgárokkal kapcsolatos ügyintézést, kapcsolattartást támogató rendszerek (pl. ügyfélszolgálat) Back Office: intézmények háttérfolyamatait támogató rendszerek (pl. könyvelés, számlázás) PKI: Public Key Infrastructure, nyilvános kulcsú titkosítás Az architektúra főbb elemei: multicsatornás hozzáférés a közigazgatás szereplői számára szolgáltatás közvetítő és tranzakciós platform (biztonságos hozzáférést nyújt a háttérben működő közszolgáltatások felé: pl. egy önkormányzat helyi adataihoz) Front Office és Back Office integráció: az ügyféllel kapcsolattartó és a háttérrendszerek összekapcsolása 14
A következő ábra egy kormányzati portál architektúráját szemléltet: APEH Polgárok Ügyintéző Web szolgáltatás Okmányirodák Vállalatok Internet ONyF Másik közigazgatási intézmény Hitelesítés és engedélyezés Lekérdezés / válasz Web szolgáltatás Munkaügy Látható, hogy a portál szerepe, hogy összekapcsolja (biztonságosan integrálja) a közigazgatási háttérintézmények szolgáltatásait a közigazgatás szereplőivel. Az e-government alapinfrastruktúráját itthon az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) adja, amelynek feladata, hogy a kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, hálózatokat és informatikai rendszereket összekapcsolja a vonatkozó kormány rendeletben meghatározott kormányzati körnek, - valamint a különböző kormányzati szolgáltatások elérhetőségét biztosítsa a civil szféra számára. (MEH EKK) Az elektronikus közigazgatás megteremtésének természetesen nem csak technológiai feltételei vannak. Ki kell alakítani a megfelelő jogi környezetet, módosítani kell, és felül kell vizsgálni például a szerzői jogi törvényt, az információs társadalmi szolgáltatásokról, a digitális archiválást, az elektronikus hírközlést, a közigazgatási eljárást, valamint a közbeszerzést szabályozó jogszabályokat az EU-s irányelvek fényében. A jogszabályi változások mellett szükség van az informatikai eszközök elterjedésére, mind a lakosság, mind a közintézmények körében. (Figyelő) 15
1.5. A hazai helyzet Magyarországon az informatikai fejlesztés, e-közigazgatás gondolata az 1990-es években merült fel először. Eleinte az erről szóló elképzeléseket információs társadalmi szakanyagokban publikálták, és nem létezett átfogó konkrét feladatokat, célokat összefoglaló dokumentum. A szakanyagok közül az 1995- ben elkészült Nemzeti Információs Stratégia (NIS) a legjelentősebb. A Nemzeti Információs Társadalom Stratégia tekinthető az első e-kormányzati programnak, majd az eeurope+ akciótervhez igazodva elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS). (Figyelő) A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) a gazdaság és a társadalom európai fejlődéshez történő felzárkózásának stratégiája. Céljaiban és megoldásaiban az európai értékrendet és cselekvési utakat követi, a magyar adottságok és lehetőségek figyelembevételével. (IHM) A következő ábra a MITS kialakulását mutatja: eeurope 2005 eeurope+ IHM felmérései kutatásai IHM ajánlások az ágazati Stratégiák készítéséhez MITS Előkészítő Tanulmány Kormány Határozat a Stratégia készítéséről Ágazati stratégiák Nemzeti Fejlesztési Terv Szakmai szervezetek véleménye Hatályos joganyagok Forrás: IHM Társadalmi vita Magyar Információs Társadalom Stratégia Cselekvési terv 2004-2006 16
Magyar Információs Társadalom Stratégia közigazgatás főirány: e-kormányzat 2005 : Az EKK által készített stratégia és programterv alapján o A szolgáltató állam megvalósítása az ügyintézés korszerűsítése és a lakosság széles köre által elérhető szolgáltatások rendelkezésére bocsátásával, az EU által meghatározott szolgáltatások biztosításával e-önkormányzat : o elektronikus szolgáltatások kiépítése az EU által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások szerint 2006-ig úgy, hogy az integrált tranzakciós szolgáltatások aránya 70% legyen Az Információs Társadalom stratégia célul tűzte ki az eállamigazgatás kialakítását. A stratégiai terv előirányozta, hogy az állampolgárok részére lehetővé tenni az elektronikus ügyintézést, továbbá el kell érni, hogy bárki alkalmazhassa az elektronikus aláírást a hivatalos ügyek interaktív és tranzaktív bonyolítására. Az állampolgársággal, egészségügyi és nyugdíjellátással, a helyi és központi adózással stb. kapcsolatos, a személyi azonosítást igénylő ügyeket megfelelően védett, bizalmas, biztonságos technológiával kell megoldani. Az eállamigazgatás jelenleg megcélzott szolgáltatási platformjai: ekormányzat eönkormányzatok eegészségügy eigazságszolgáltatás ekultúra egazdaság eközlekedés A célok ambiciózusak, a stratégia szépen kimunkált, de sajnos a helyzet, amit a következő statisztikák szemléltetnek, ma még igen elszomorító: 17
35% 31% 32% 33% 30% 25% 20% 15% 10% 2002_08 2003_09 2004_06 Számítógép használók aránya Magyarországon (Forrás: TÁRKI, Medián) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60-éves 10% 0% Tervezik Nem tervezik Nem tudja Ha nincs otthon személyi számítógép, tervezik-e, hogy vesznek a közeljövőben? (Forrás: Medián 2004) 18
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 18-29éves 30-39éves 40-49éves 50-59éves 60-éves 10% 0% Egyáltalán Nem fontos Is-is Fontos Nagyon nem fontos fontos Nem tudja Mennyire fontos Ön számára az internet, mint információ-forrás? (Forrás: Medián 2004) A következő táblázat az e-közigazgatás fejlettségét mutatja országonként a közép-kelet-európai (CEE) régióban: Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Ország Észtország Csehország Szlovénia Lengyelország Magyarország Törökország Litvánia Lettország Szlovákia Románia Bulgária Pontszám (1-10) 5.87 5.67 5.33 4.74 4.69 4.64 4.62 4.58 4.44 3.99 3.71 Forrás: Economist Intelligence Unit 2004 19
Itthon jelenleg a www.magyarorszag.hu kormányzati portál Ügyfélkapu -ja regisztráció után a következő szolgáltatásokat teszi elektronikusan elérhetővé: APEH Elektronikus adóbevallás Adófolyószámla-kivonat igénylése Kontroll adatszolgáltatások BM okmányirodai ügyintézés Anyakönyvi kivonat Egyéni vállalkozói igazolvány Járműigazgatási ügyek Járműkísérő lap Lakcímigazolvány Lakcímváltozás Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa Nemzetközi vezetői engedély Időpontfoglalás okmányirodába Kormányzati Portál Gépjárműkereső Cégkereső Ingatlankereső Fórum Az alábbi mutatók a magyarországi információs társadalom fejlettségét (fejletlenségét) mutatják: Egyéni internet felhasználók száma: 14% (2004) Nagysávszélességű egyéni internet felhasználók száma: 6% (2004) Vállalati (10+ alkalmazott) internet felhasználók száma: 77% (2004) Egyéni internetes vásárlók (kivétel pénzügyi szolgáltatások): 8% (2004) Vállalati internetes vásárlók: 16% (2004) Vállalatok, amelyek interneten keresztül értékesítenek: 1% (2004) (Forrás: Eurostat, eeurope+ Benchmarking Report (September 2004), TARKI WIP 2004) 20
Összességében összefoglalható az e-government terjedésének hazai korlátai: A tudás-intenzív gazdaság intézmény-rendszerének hiánya Alacsony bizalom az e-ügyintézés felé Alacsony internet-penetráció Szűkös erőforrások (anyagi, emberi) o Állampolgári o Állami A magyar gazdaság szerkezeti problémái IKT megoldásokra való fókuszálás gyengesége a kormányzaton belül, minisztériumok szintjén széttagolt rendszerek Közép- és hosszútávú gondolkodás és elkötelezettség hiánya 1.6. Esettanulmány magyarországi okmányirodák A következőkben röviden bemutatjuk a Belügyminisztérium hatáskörében működő okmányirodák informatikai rendszerének és kommunikációs hálózatának megvalósítását. A Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal helye a BM-n belül: A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (önálló belügyi szervek): I. Miniszteri közvetlen alárendeltségben működik 1. Országos Rendőr-főkapitányság 2. Határőrség Országos Parancsnokság 3. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság II. 21 Közigazgatási államtitkári alárendeltségben működik 4. Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 5. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal III. Rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkári alárendeltségben működik 6. Rendőrtiszti Főiskola A BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal szerepe, jellemzői és feladatai: Felelős a magyar államigazgatási adatvagyon jelentős részéért (rendelkezésre állás, hozzáférés, biztonság) Az adatvagyon kezelése a polgárok jogbiztonságának és a bűnmegelőzésnek kulcsfontosságú eleme Hiteles és megbízható nyilvántartások kezelése
A Hivatal működteti az államigazgatás egyik legnagyobb informatikai infrastruktúráját A Hivatalnak hatósági feladatokkal együtt egyre több szolgáltatást kell nyújtania a közigazgatás és a vállalkozási szféra részére is Feladatok: o Országos nyilvántartások kezelése o Választások szervezése és bonyolítása o Anyakönyvi igazgatási feladatok o Statisztikai adatfeldolgozás o Okmányirodai rendszer működtetése, felügyelete, logisztikai támogatása o Okmány előállítás (zárt rendszer) o A Hivatal a hatáskörébe utalt ügyekben első és másodfokú hatósági feladatokat lát el A BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal működésének jogszabályi környezete (nem teljes): Az új, korszerű okmánycsalád kidolgozásáról és bevezetéséről szóló 2380/1996. (XII.20.) Kormány határozat, Korszerű okmánycsalád bevezetésével összefüggő egyes intézkedésekről szóló 2231/1999 (IX.8.) Kormány határozat, Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 143/1999. (IX.25) Kormány rendeletet módosító 62/2000 (V.4.) számú rendelet, A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény, Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII.11.) Kormány rendelet, A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1998. (VI.14.) Kormány rendelet, amely a vállalkozói igazolvánnyal bővítette a jogosultságokat igazoló okmányok körét, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény tervezett módosítása (szolgáltatási képesség). Az fejlesztésnek / projektnek a következő céljai voltak: Országos okmányirodai hálózat létrehozása az igazolványok kezelése céljából fontos lépés az egyablakos ügyintézés felé Online személyadat és lakcímnyilvántartás új igazgatási és ügyviteli modelljének kialakítása Online népesség nyilvántartás Lépés az egykapus ügyintézés felé 22
Centralizált központi adatbázis létrehozása Gazdaságos és költséghatékony igazolvány-gyártás Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés EU előírásoknak megfelelő modern igazolványok kiadása Egységes IT platform kialakítása az elektronikus közigazgatás megteremtése érdekében A következő ábra az okmányirodai projekt kihívásait és a megvalósított megoldás előnyeit mutatja: Kihívások Logisztika (pl. 2 hónap alatt 150 iroda létrehozása) Új szervezeti keretek Egységes adatstruktúra mission critical működés Adatbiztonság és hozzáférés garantálása Előnyök Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés Gazdaságos és költséghatékony igazolvány-gyártás és kiadás Statisztikailag tervezető terhelés Megoldás Közel 300 okmányiroda 7 különböző EU konform igazolvány kezelése, gyártása Centralizált 3 rétegű szerver kliens alkalmazás Felhasználóbarát felület és működés Zárt VPN alapú architektúra Endtoendsecurity(lehető legmodernebb biztonsági megoldásokkal, pl. chip kártya, digitális aláírás) A megvalósítás során a fővállalkozó Siemens a következő szolgáltatásokat nyújtotta: Rendszertervezés Tanácsadás Számítógéprendszerek telepítése Adatbázisok és szoftver alkalmazások fejlesztése Kommunikációs IP hálózatok kialakítása Rendszerintegráció Biztonságtechnika 23
Projektmenedzsment Üzemeltetés Karbantartás A következő ábra az okmányirodák funkcionalitását mutatja: magyar igazolvány választások gépjármű biztosítás autópálya használat személyazonosító igazolvány gépjármű nyivántartás népesség nyilvántartás gépjármű biztosítás nyilvántartás gépjármű forgalmi engedély interfész a kormányzati portálhoz lakcím igazolvány gépjármű jogosítvány útlevél vállalkozói igazolvány Mára már interneten keresztül is intézhető: lakcím igazolvány ügy előkészítése, egyéni vállalkozói igazolványok, anyakönyvi kivonat, gépjármű vezetői engedély ügyintézése. A következő térkép az okmányirodák országos elhelyezkedését mutatja 2001- ben: 24
A projekt mérföldkövei a következők voltak: 1999. november: megbízás a Siemens részére a megvalósításra 2000. január: 152 okmányiroda, 600 ügyintéző, kétféle igazolvány (személyazonosító igazolvány és lakcím igazolvány) folyamatos bővítés és fejlesztés 2003.: 285 okmányiroda, 3500 ügyintéző, 7-féle igazolvány (4 év alatt több mint 8 millió igazolvány készült el a 11 ezer elemű komplex integrált informatikai rendszer segítségével) 2004.: Outsourcing 2004-ban előtérbe került az a törekvés, miszerint egy országos okmányirodai szintű hálózat üzemeltetését a leghatékonyabban outsourcing 6 konstrukcióban lehet végezni, az alábbiak érdekében: Gazdaságosság / tervezhetőség: Az outsourcing konstrukció egyenletes, több költségvetési évet érintő, folyamatos átmenetet biztosító, jól tervezhető és pénzforgalmi szempontból is kedvező gazdálkodási lehetőséget teremt havi díj formájában. A szolgáltatási színvonal megfelelő szintjét a szolgáltatásszint szerződés (service level agreement) garantálja. A hatékony és folyamatosan optimalizált működtetés összességében költségmegtakarításhoz vezet, egyúttal elkerülhetőek a ciklikus nagy összegű beruházások által okozott pénzügyi terhek. Eszközgazdálkodás: Az eszközpark rendszeresen megújul, folyamatosan korszerű műszaki színvonalat képvisel. A jövőben elavuló, kiöregedő műszaki eszközök újra hasznosítása az eszközök birtokosának feladata, az ezzel kapcsolatos feladatok nem a Megrendelőt terhelik. Műszaki színvonal: A műszaki trendek követése, az innovatív megoldások alkalmazása, a rendszerek külső behatolás elleni védelme - a megfelelő biztonsági szint biztosításán keresztül - szintén könnyebben biztosítható. A teljesítendő szolgáltatások magukba foglalták az okmányirodai hálózat informatikai rendszerének üzemeltetését, karbantartását, bővítését ill. korszerűsítését, továbbá a rendszerben működő számítástechnikai eszközök bérleti konstrukcióban történő pótlását, műszaki help desk 7 támogatását és a hálózat- és rendszermenedzsment tevékenységek ellátását. 6 outsourcing valamilyen tevékenység kiszervezése, külső szolgáltatóval végeztetése 7 help desk belső ügyfélszolgálat segítségnyújtás és problémamegoldás céljából 25
Rövidítések, fogalmak jegyzéke CMS Content Management System, tartalom-kezelő rendszer CRM Customer Relationship Managment, ügyfélkapcsolat menedzsment E-Government elektronikus kormányzat, elektronikus közigazgatás GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program ICT, IKT Information and Communication Technology, info-kommunikációs technológia IDA - Interchange of Data between Administrations, az eeurope programhoz kapcsolódó közigazgatási intézmények közötti adatcsere program. IT Information Technology, információ technológia NFT Nemzeti Fejlesztési Terv PKI Public Key Infrastructure, nyilvános kulcsú titkosítás Portál egy portál egységes felületen keresztül hozzáférést biztosít különféle információkhoz, alkalmazásokhoz és rendszerekhez PPP Public Private Partnership, együttműködés a köz- és a privát szféra között (közös vállalkozás) ROI Return on Investment, megtérülés TCO Total Cost of Ownership, teljes birtoklási költség VPN Virtual Private Network, virtuális magánhálózat 26