FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK A BUDAPESTI KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK GYAKORLATÁBAN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK LEVELEZŐ tagozat LOGISZTIKA szakirány FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK A BUDAPESTI KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK GYAKORLATÁBAN Készítette: Szabóné Rajnai Márta Budapest, 2005

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS...5 2. A KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ BEMUTATÁSA...7 2.1. AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETI HÁTTERE...7 2.2. A KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ FELADATA NAPJAINKBAN...11 3. A KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE...13 3.1. A SZERVEZETI FELÉPÍTÉSBEN REJLŐ TARTALÉKOK...13 3.2. AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉS KÍNÁLTA LEHETŐSÉGEK...19 3.3. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSBAN REJLŐ TARTALÉKOK...25 4. A MAI MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSI RENDSZER...30 4.1. A MAI MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSI RENDSZER KIALAKULÁSÁHOZ VEZETŐ TÉNYEZŐK...30 4.2. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA...32 4.3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI...33 4.3.1. Finanszírozási szerződés...33 4.3.2. Elszámolás a finanszírozási szerződés alapján...33 4.4. A FINANSZÍROZÁS MÓDJA, A SZAKELLÁTÁSOK TÍPUSAI ÉS AZOK FINANSZÍROZÁSA..34 4.5. A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER JELLEMZÉSE, HIÁNYOSSÁGOK OKAI, LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK...36 5. A KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ FINANSZÍROZÁSA...41 5.1. A PÉNZELLÁTÁSI FOLYAMAT ELEMEI ÉS RÉSZTVEVŐI...41 5.2. AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI TERVE...43 5.2.1. A hadsereg egészségügyi intézményeinek költségvetés jóváhagyásának folyamata...44 6. A BESZERZÉS LOGISZTIKÁJA...47 6.1. A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY JELENTŐSÉGE AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL GAZDÁLKODÓ INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSÁBAN...47 6.2. A BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK FAJTÁI A KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZBAN...48 6.2.1. A közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendje intézményi szinten...48 6.3. A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY ÉRTÉKHATÁRAI...50 6.4. AZ INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS TERHÉRE TÖRTÉNŐ KÖZBESZERZÉSEK FŐBB SZEREPLŐI ÉS FELADATUK...51 6.5. A BESZERZÉSEK LEGFONTOSABB TÉTELEI INTÉZMÉNYI SZINTEN...52 6.5.1. Gyógyszerek beszerzése...53 6.5.2. Vegyszerek beszerzése...57 6.6. BESZERZÉS AZ ANYAG-, ÉS KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLYON...58 7. A RECYCLING- LOGISZTIKÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK...64 7.1. A VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI.64 2

7.1.1. A veszélyes hulladékok újrahasznosítása...64 7.1.2. A nem veszélyes hulladékok újrahasznosítási lehetőségei...66 7.2. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÚJRAHASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI...66 8. OUTSOURCING A KÓRHÁZI GYAKORLATBAN...69 9. ÖSSZEGZÉS...70 10. IRODALOMJEGYZÉK...71 11. ÁBRÁK...75 12. MELLÉKLETEK...76 3

A kórház az, ami minden súlyosabb betegségnél, életfordulónál, sérülésnél a segítséget adó menedék. Itt a szakmai tudásnak emberséges kezelési móddal kell egyesülnie. Erre szolgál minden eszköze, ha korlátosak is, és minden embere, ha beszorítottak is, feladatba, hierarchiába, sok munkába. /Losonczi Ágnes/ 4

1. Bevezetés Szakdolgozati témám a budapesti Központi Honvéd Kórház logisztikai rendszerének bemutatása. Választásom azért esett az egészségügy területére, mert a rendszerváltozás óta a társadalom intézményrendszerén belül az egészségügyi alrendszer tekinthető majdnem az egyetlen területnek, amelyet alig érintett meg az elmúlt 16 év amúgy szinte mindent elsöprő politikai-gazdasági vihara. A kórházak vezetése a túlélés korát éli, mert szűkös erőforrások állnak rendelkezésükre, ugyanakkor az orvosi műszerek, technikai, technológiai újítások egyre költségesebbek, az állampolgárok szolgáltatásbeli igényszintje pedig folyamatosan növekszik. E három kritikus tényező között nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, küzdeni a fennmaradásért. A kórházvezetésnek eközben menedzselnie kell a gazdasági, jogi, piaci környezetben végbemenő változásokat is. A nehézségek közepette az egészségügyben a logisztikai rendszerszemlélet alkalmazása hatalmas előrelépés, mert egy jól funkcionáló, gazdaságilag hatékony, költségérzékeny rendszer lefaragja a fölösleges kiadásokat, fellendíti a működést, biztosítja a fejlődést, és az előrehaladást. Témaválasztásom a Központi Honvéd Kórházra azért esett, mert e nagy múltú, jelentős szakmai hírnévnek örvendő intézmény speciális jellemzőkkel bír a kórházak között. A Magyar Honvédség tulajdonát képezi, a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt áll és ezért speciális logisztikával rendelkezik, amely nem hasonlítható egyetlen magyarországi kórházéhoz sem. Célom, hogy e rendszert bemutassam, rávilágítva a problémás területekre. Munkámat jelentős mértékben segítette, hogy az intézmény gazdasági vezetése, Anyag-, és Készletgazdálkodási Osztálya megértéssel fogadta témaválasztásomat. A különböző helyszíneken megkeresett munkatársak számtalan háttér-információt és a tőlük telhető maximális segítséget megadtak szakdolgozatom elkészítéséhez, annak ellenére, hogy nem tartozom a kórház alkalmazottai közé. David Kirsch definíciója alapján aki a logisztikai rendszert a gazdaságban, és a gazdaságon kívül, termelő és nem termelő területekre értelmezi, rendszereken belüli és közötti folyamatokra nézve is vizsgálja, és nem csupán anyagok és termékek, valamint az információ áramlását jelöli meg, mint logisztika által lefedhető folyamatokat, hanem logisztikai folyamatként fogja fel a személyek és az energia áramlását is az intézményben 5

egy hatékony logisztikai rendszer kulcsfontosságú elemei a belső szervezeti-igazgatási, az informatikai tartalékokban, a minőségbiztosítás területén, a recycling-logisztika fejlesztésében, és a tevékenység kihelyezésben (az outsourcing-ban) rejlenek. Úgy döntöttem vizsgálatom tárgyát képezik még a legfontosabb kórházi anyagok, eszközök stb. beszerzései is, mivel ha input- output folyamatokban (beszerzés, gyártás, értékesítés, csomagolás, raktározás, szállítás) gondolkodunk, akkor majdnem csak ez a nagy klasszikus logisztikai terület marad. Dolgozatom vázlata így alakult ki. Igyekeztem a felmerülő problémák meghatározására és az arra adható lehetséges válaszok leírására. Munkámban külön fejezetet kapott a mai magyar egészségügyi ellátás kialakulása, az egészségügy finanszírozási mechanizmusának ismertetése is, mert a Központi Honvéd Kórházat- ugyanúgy, mint más egészségügyi intézményt az országban, ugyanolyan szabályok, és törvények alapján,- az OEP finanszírozza. Az intézmény bevételeinek nagyobb része innen ered. Az egészségügy mai helyzetének elemzése és jellemzése megítélésem szerint azért kihagyhatatlan dolgozatomból, mert a kórháznak is ilyen környezetben kell működnie, megoldani gazdálkodását. Az intézményi költségvetés tanulmányozásából kiindulva munkám fókuszpontjában az egészségügyi fogyóanyag és a gyógyszertári beszerzések vizsgálata áll, mert ezek teszik ki a kórház dologi kiadásainak majdnem háromnegyedét. Szakdolgozatomban törekedtem a pontos adatok közzé tételéhez, de mivel a kórház a Magyar Honvédség irányítása alatt áll és belső szabályzata ezt nem mindig tette lehetővé, az egyes folyamatok módjára helyeztem a hangsúlyt és a tények arányokban való bemutatására. 6

2. A Központi Honvéd Kórház bemutatása 2.1. Az intézmény történeti háttere Hiteles írásos emlékek szerint először 1527-ben működött katonai ragálykórház a budai várfalak alatt. Később, a kiegyezést követő években reformhullám söpört végig a monarchia fegyveres erején. A reform többek között intézkedett arról, hogy praktikusabbá tegyék a katonák egyenruháját, korszerűsítsék fegyverzetüket, és nem utolsó sorban katonai kórházakat és rokkant otthonokat építsenek. A Központi Honvéd Kórház az erdőtelki dűlőnek nevezett városrészen, a Hungária körút, Levente, Gömb és Hajdú utcák által határolva, beton és téglafallal körülkerített 13 hold 689 négyszögöl területen épült fel. Az építkezés 2 évig tartott és a megnyitásra 1899-ben került sor. Megnyitásakor a kórház az alábbi funkcionális egységekből állott: -a kétemeletes parancsnoki épületből, amelynek külső alakjában változás nem történt, csak belső átalakítási munkákat végeztek rajta. Megnyitása napjától kezdve napjainkig a mindenkori kórházparancsnokság elhelyezését szolgálta. (lásd 1. ábra) -az I.,II.,III.,IV.,V.,VII. egyemeletes gyógyító pavilonokból és egy a VI. földszintes pavilonból. Az I. pavilonban már akkor is sebészeti részleg működött 100 ággyal. A II. épületben 80 belgyógyászati és 10 ideggyógyászati beteg részére biztosítottak helyet. A III. pavilonban 30 belgyógyászati beteg feküdt és 20 ágyat a kivizsgálásra szoruló betegek részére tartottak fenn. A IV. pavilonban 100 ágyas nemi betegek ellátására szolgáló részleg alakult. Az V. pavilonban 75 ágyas szemészeti osztály működött. A VI. földszintes épület 30 elkülönített, fertőző beteg elhelyezését tette lehetővé. A VII. pavilon a beteg tisztek számára épült. Az intézményben kis létszámú orvos dolgozott, 20 tiszt és 188 főnyi legénység. Az épületek majdnem kivétel nélkül már 106 esztendő óta állnak, csupán felhasználásuk változott. (lásd 2. ábra) Így a jelenlegi fizikoterápiás osztály mint fürdő működött (az ábrán a 7

VIII.-as épület), a kórházi étkezőből pedig a törzsrész készült el. A kórházhoz már létesítésekor hőközpont is épült (a helyszínrajzon az L épület), melynek kazánjai a fürdőt és a fertőtlenítőt látták el meleg vízzel, illetve gőzzel. A kazánház ( J épület) előtt egy jégverem állott. A jelenlegi büfé a fertőző betegek átvevő épülete volt. A betegosztályok mellett volt a kórháznak egészségügyi anyagraktára, gyógyszer-, és kötszerosztálya. A pavilonrendszerben épült intézet Magyarország legmodernebb honvédkórházának számított. Az I. világháború alatt a kórházi férőhelyeket barakkokkal szaporították, így a kórház befogadóképessége meghaladta az évi 1000 főt. A megnövekedett betegforgalom további fejlődést követelt. 1916-ban elkészült a bakteriológiai laboratórium (a mai kórbonctani laboratórium helyén) és 1917-ben pedig röntgen laboratóriummal bővült a kórház. Az I. és II. világháború között (1922-1938) a kórházat 8. sz. Honvéd és Közrendészeti Kórház néven említik a megmaradt írások. Az intézetben a gyógyító munka mellett egészségügyi továbbképző tanfolyamok is folytak (ápolónőképző, egészségügyi altiszti tanfolyam stb.) illetve egészségügyi katonákat képeztek tovább. A különböző osztályokon műtőssegéd, betegfelvételi, beteghordó, betegkísérő, gyógyszertári és más munkakörökben dolgoztak. Járóbeteg-rendelés az összes osztályon naponta 10-12 óra között volt. A II. világháború alatt a fekvő betegek száma már meghaladta az évi 1500 főt. Az osztályokon nem volt ritka eset, hogy két katona feküdt egy ágyon. A magyar sebesültek mellett nem volt elhanyagolható, a kezelt sebesült hadifoglyok száma sem. A szovjetek mellett kisebb számban amerikai és angol pilótákat, francia katonákat is gyógyítottak a magyar katonaorvosok. (A szovjet és francia betegek lelkiismeretes ápolásáért a háború után külön köszönetnyilvánítás történt). Az I. világháborúhoz hasonlóan ekkor is emeletes ágyakkal berendezett kb. 400 főt befogadó barakkokkal próbálták enyhíteni a zsúfoltságot. A fővárost ért bombázások 1944-ben súlyosan megrongálták a kórház épületét is. 1944 decemberében a kórház anyagával és beosztott személyzetének egy részével a budai Kiskorona utcai iskolába kényszerült áttelepülni. Az intézmény területén kb.10 db fel nem robbant bomba hevert. A II. világháború után a legfontosabb feladat a romeltakarítás és az újjáépítés volt. Az elkövetkező évek csupa pozitív, nagy jelentőségű változást hoztak. A kórház neve 1947 augusztus 1-től Honvéd Központi Kórház -ra változott. 8

1948. szeptember 24.-én megnyílt a kórház orvosi könyvtára. 1949-ben az idegosztály hazánkban az egyik legelső EEG készülékkel dolgozott, és egyike volt azoknak az osztályoknak, akik elsőként kezdhették meg az elektroencephalographiás vizsgálatokat. Az intézmény életének javulását jelezte, hogy 1950. májusában bevezették a barna kenyér helyett a fehér kenyeret, a diétás étkeztetést, a konyhai dolgozók részére pedig naponta tiszta ruhát adtak ki. Októberben megnyílt a kantin, decemberben pedig a tiszti étkezde. A tanulás, gyógyítás, építés ezen időszakában már olyan létesítmények születtek, amelyek polgári viszonylatban is újító kezdeményezést jelentettek. Egyidejűleg az országos vérellátás megszervezésével, a honvédségi vérellátás alapjait is lefektették. Még 1950-ben az általános sebészeti osztályon Dr. Vészi Imre orvos alezredes megszervezte a transzfúziós részleget. Az elkövetkező években a Központi Kórház a Néphadsereg egészségügyi bázisintézetévé fejlődött. A baleseti sebészeti osztály ekkor alakult és szervesen bekapcsolódott a nagy budapesti felvételi rendbe, ami nagymértékben elősegítette, hogy magas szakmai színvonalra tegyen szert. 1952-től a gyógyszertár a kórház egészségügyi anyagellátó központja lett. Nemcsak gyógyszer, kötszer, hanem minden egészségügyi fogyó és nem fogyó anyag beszerzése, nyilvántartása és tárolása, kiadása és javítása is a gyógyszertár feladata volt. 1959-től megkezdődtek a kórház pavilonjainak felújításai. A hatvanas években új osztályok alakultak meg. 1960. november 1.-én önálló osztállyá alakult az anaesthesiológia, amelynek feladata az összes manuális osztály kiszolgálása volt. 1961. május 1.-én önálló mellkas sebészti osztály alakult. 1962 őszén a traumatológiai osztály kertében 16 ágyas részleget hoztak létre égési sérültek gyógyítására. 1963-ban sugárterápiás osztály jött létre. 1966-ban megkezdte működését az új gégészeti osztály, májusban modern gyógyszertár alakult. A kórházban intenzív tudományos élet és továbbképző tevékenység folyt. A kórház orvosai részt vettek konferenciák szervezésében, megalakult a kórház tudományos tanácsa. 1967- től 1971-ig befejeződött a kórház felújítása. Végleges helyére kerültek a tüdő, a fertőző osztályok, majd a bőrosztály, toxikológia, sugárterápia, röntgen és az anaesthesiológia. 1970-ben az égési részleg önálló osztállyá szerveződött. Megkezdődött a központi laboratórium automatizálása, az endoszkópiás laboratórium felállítása. 1973-ban megkezdte működését az Intenzív Terápiás Osztály. 9

A hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig megjelentek a kórházi alapokmányok valamint az intézmény újbóli rekonstrukciójának szükségessége került előtérbe. 1978. január 1.-én életbe lépett a Szervi Működési Utasítás és a Munkaköri leírás. 1981. január 6.-án alakult meg az intézet etikai tanácsa. 1984. januárjában és februárjában új Kórházi Rend és vezetési okmányok kerültek kiadásra. Elsőként Dr. Wittek László orvos ezredes sürgette az intézmény rekonstrukcióját, mert az intézet zsúfolt volt, és a különböző osztályok elhelyezkedése nélkülözött mindenféle funkcionális együttműködési koncepciót. A kórház közművei elöregedtek, a gyógyítás feltételei elmaradtak a közepes korszerűségi feltételektől. A 80-as évek végéig folytatódtak a kórház rekonstrukciójával kapcsolatos konzultációk és bontási munkák. Lebontásra kerül az óvoda, a pszichiátriai osztály oldalépülete, raktárak és barakképületek. A rekonstrukció keretén belül osztályokat szűntettek meg, illetve alakítottak ki. 1985. november 1.-én megszűnt a Sugárhaematológiai Osztály, a Mellkassebészeti Osztály, helyét az önálló Érsebészeti Osztály vette át. 1986-ban az intézmény, az országban harmadikként, megkapott egy harmadik generációs CT berendezést. 1988-ban a baleseti sebészeti osztályon új röntgen, ambuláns műtő és sokktalanító került kialakításra. A rendszerváltozás után, a 90-es években a legnagyobb fordulatot az egészségügy szerkezetében és finanszírozásában bekövetkezett változások hozták, melynek eredményeként az egészségügyben, így a kórház életében is értelmezhetővé váltak a közgazdasági fogalmak, sőt ezek használata kötelezővé vált a menedzsment számára. 1996-ban a két fővárosi (a budai és a pesti) honvéd kórházat összevonták. Az intézmény neve Központi Honvéd Kórházra (rövidítve MH KHK-ra) változott. A betegfelvételi iroda, az irattár és a regisztratúra munkatársaiból Dokumentációs és Informatikai Osztály szerveződött. Az egészségügyi reform jegyében sok évtizedes működés után kifejezetten katonai osztályok szűntek meg, mint pl. a kardiológiai és toxikológiai osztály. Ágyszám csökkentéssel, létszámleépítéssel és gyakori struktúraváltással járt e gazdaságosságra törekvő folyamat. (Dr. Katona Ágnes (szerk.) 1899-1999 Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórház, 1999) 10

2.2. A Központi Honvéd Kórház feladata napjainkban A Központi Honvéd Kórház nagy múltú, jelentős szakmai hírnévnek örvendő intézmény. A Magyar Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt áll, a magyar hadsereg vezető egészségügyi intézménye, következésképpen orvos-szakmai felügyeletet gyakorol a Magyar Honvédség egyéb intézményeiben folyó egészségügyi munka fölött. Az intézmény tevékenységi köre nagyon szerteágazó. Továbbképzési, oktatási központ. Magasan képzett orvosi testülete révén tudományos kutatások színtere. Bázisa a honvéd egészségügyi szolgálat egyéb kutató intézményeinek. A Központi Honvéd Kórház nevéből adódóan országos kompetenciával rendelkezik a honvéd igényjogosultak szakosított szakorvosi egészségügyi ellátását illetően, a bevonultatásra kerülők alkalmassági vizsgálataiban, a hivatásos állomány időszaki szűrővizsgálataiban és a felülvizsgálati minősítésekben. Az intézetben működik a Haynal Imre Egészségtudományi Továbbképző Egyetem (HIETE) Katasztrófa Orvostani Intézete, melynek keretében több osztály vesz részt ilyen irányú szakorvosi képzésben. Ez a tény hozzájárul ahhoz, hogy tömeges sérüléssel járó baleseteknél, szervezési, sérült osztályozási, sürgősségi ellátási feladatokat magas színvonalon oldjanak meg az itt dolgozó orvosok, asszisztensek, ápolók. (E téren legutóbb az Öbölháborúban kórházi katonaorvosok egy csoportja bizonyított kimagasló szakmai szinten). A kórház több osztálya a SOTE és a HIETE oktató bázisa. Az intézet alaprendeltetéséből adódóan valamennyi sebészeti osztály (az Idegsebészeti, Szemészeti, Szájsebészeti, Orr - fül - gége, Urológiai, Égés és Plasztikai sebészeti osztály) felkészült baleseti sérültek ellátására. Traumatológiai esetek kezelésében az előbb említett osztályok nagy múltú, jelentős szakmai jártassággal rendelkeznek. A kórház más kórházakhoz hasonlóan (a járó-, és fekvőbeteg ellátáson túl), szerepet vállal a szervezett ügyeleti rendben, részt vesz az országos és regionális feladatokban. (Hétfőn és szerdán a nagy budapesti traumatológiai ügyeletet látja el az intézmény, a hét minden napján stroke (agyvérzés) ügyeletes, valamint az igényjogosultak (katonák) felvétele non-stop történik.) A Központi Honvéd Kórház a honvéd igényjogosultak mellett egészségügyi ellátást biztosít a vele szerződésben álló más fegyveres testületeknek, illetve rendvédelmi szervek (Országos és Budapesti Rendőrfőkapitányság, BM Határőrség, Igazságügyi Minisztérium 11

Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága, Nemzetbiztonsági Hivatal) személyi állománya számára. Az intézmény felelős még a magyar közjogi méltóságok, valamint a kiemelt külföldi delegációk, konferenciák számára VIP ellátást biztosítani, és nem utolsó sorban polgári betegek gyógyítására is felkészült. A kórház,- a budai részleggel együtt -,összesen 15 osztállyal és 597 ággyal működik. Az osztályok és ágyak megosztását a budai és pesti részleg között a következő ábra szemlélteti. Gyógyító-ápoló egységek MH KHK Pesti részleg 1134 Róbert Károly krt. 44. I. Belgyógyászat 131 ágy Általános és érsebészeti osztály Általános sebészeti részleg 55 ágy Érsebészeti részleg 23 ágy Baleseti sebészet 55 ágy Égés-plasztikai osztály Égés részleg 10 ágy Fej- nyak sebészeti osztály Fül-orr-gége részleg 24 ágy Szájsebészeti részleg 10 ágy Szemészeti osztály 30 ágy Bőrgyógyászat 20 ágy Neurológiai osztály 50 ágy Urológiai osztály 30 ágy Intenzív 10 ágy Pszichiátriai osztály 31 ágy Idegsebészeti osztály 22 ágy MH KHK Budai részleg 1126 Királyhágó u. 1-3 II. Belgyógyászat Égés-plasztikai osztály Plasztikai részleg Szülészet-nőgyógyászat Anaesthesiológiai intenzív 45 ágy 15 ágy 30 ágy 6 ágy 3.ábra, A KHK gyógyító ápoló egységeinek (Osztályainak) és ágyszámainak megoszlása 2004-ben az intézmény 23 736 fekvő és 479 160 járóbeteget látott el, akik 23%-a volt honvédségi igényjogosult és 77%-uk polgári beteg. 12

3. A Központi Honvéd Kórház szervezeti felépítése 3.1. A szervezeti felépítésben rejlő tartalékok Más kórházakkal ellentétben, amelyek többnyire az állam, önkormányzatok tulajdonának részét képezik a Központi Honvéd Kórházat a Honvédelmi Minisztérium, átruházott hatáskörben a Honvédelmi Minisztérium Vezérkari Főnökségének alárendeltségében a Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfőnöksége irányítja. Az intézmény ugyanakkor együttműködik az Egészségügyi Minisztériummal, a Fővárosi Önkormányzattal, az a Magyar Orvosi Kamara és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerveivel. (Ez utóbbival finanszírozási szerződésben áll, ezért az intézményt ugyanúgy, mint más kórházat az OEP finanszírozza). A rendszerváltozás után, az egészségügyi reform, a piacgazdasági környezet és feltételek megjelenése ugyanúgy, mint a többi kórház számára, a Központi Honvéd Kórház életében is jelentős változásokat okozott. Az új kihívásokhoz a lehető legköltséghatékonyabb módon alkalmazkodni kellett. Struktúra átalakítással, létszámleépítésekkel, ágyszám csökkentésekkel. Ugyanakkor folyamatosan és egyre élesebb versenyben: 1. a fenntartók, a tulajdonosok pénzügyi erőforrásaiért, 2. a munkaerőpiacon a kvalifikált munkaerőért, 3. a hasonló szolgáltatást nyújtó, valamint az azonos erőforrást megszerezni kívánó szervezetekkel, 4. ügyfelei, betegei kegyeiért, mert ez az egyik, fennmaradáshoz nélkülözhetetlen, kulcsfontosságú elem. A fent említett tényezők között a legnehezebb, hogy egyre szűkösebb erőforrásokból kell az intézmény működését, fenntartását megoldani, és számtalan feltételnek, igénynek, elvárásnak megfelelni, melyet már a 2.2. pontban említettem. Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája ezekhez a változásokhoz folyamatosan alkalmazkodott. A jövőben a korszerűen felépített szervezetnek (és információrendszernek), 13

azért van nagy jelentősége, mert egy jól kialakított struktúra, -amelyben a feladatokhoz vannak rendelve a beosztások a hatás-, és felelősségkörök pontos megállapításával-: 1. könnyen átlátható, 2. gyorsabban, jó döntéséket eredményez, 3. versenyelőny, 4. a további fejlődés motorja lehet. A Központ Honvéd Kórház 1994 óta folyamatosan alakítja át struktúráját (és információrendszerét), hogy megfeleljen a rá szabott feladatoknak, igényeknek, elvárásoknak. Az intézmény élén a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztere által kinevezett egyszemélyi vezető, a Parancsnok áll. Helyettesei: a Parancsnok gazdasági helyettes. Az Igazgatói Testület,- amely az intézmény vezetését ellátó legmagasabb szintű irányító testület-, tagjai még: Klinikai igazgató Szakrendelő intézeti igazgató Ápolási igazgató Anyag-, és Készletgazdálkodási osztályvezető Humán osztályvezető Dokumentációs és informatikai osztályvezető Jogász A felső vezetés stratégiai és taktikai döntéseit segítik a különböző tanácsadó szervezetek és bizottságok. Az 4. ábrán részletezett szervezeti elemek, szintek egyben a döntés előkészítés szintjeit is jelentik. A döntési jog az intézményt érintő legmarkánsabb kérdésekben mindig a felső vezetés kezében van, ugyanakkor minden szinten egyszemélyi felelős vezetés valósul meg. A gazdasági műszaki feladatokat a Parancsnok gazdasági helyettes irányításával, az intézmény egyes részlegeitől (költséghelyeitől) független, központosított gazdasági műszaki-üzemviteli szervezet látja el. E működést biztosító szervezet három fő részre tagozódik: a beteg ellátás adatait feldolgozó és ezen információk alapján a gazdálkodási döntéseket előkészítő informatikára, a gazdálkodási feladatokra (Pénzügyi és Számviteli Osztály, Controlling, Anyag és Készletgazdálkodási Osztály) és a műszaki, üzemeltetési tevékenységekre. 14

A Klinikai igazgató felel a gyógyító-, és ápoló egységek, a kiegészítő diagnosztikai osztályok valamint a Gyógyszertár szakmai munkájáért. A magas szintű orvosi munka tárgyi eszközeit, igényeit viszont a Gazdasági-műszaki osztály (orvosi műszer ellátás, gazdálkodás, fenntartás) az Anyag-, és Készletgazdálkodási osztály (egészségügyi fogyóanyag, ruházat stb.), valamint a Gyógyszertár különálló beszerzéssel együttesen látja el, ami azt jelenti, hogy e logisztikai funkció megosztott a három egység között. A szervezeti felépítés fejlesztését egy integrált logisztikai menedzsment kialakításában látom, amely összefogná e három terület munkáját, mert gazdálkodás szempontjából nem mellékes milyen költségvetésből, milyen költségvetési tervekkel gazdálkodnak az egyes osztályok. Ennek indokoltságát alátámasztja az a tény is, hogy az intézmény legtöbbet gyógyszerre, egészségügyi fogyóanyagra fizet ki, valamint a legdrágább eszközök az. orvosi műszerek, gépek, berendezések. Ebben a szerkezetben a gazdasági főigazgatóra hárul a három terület koordinálása, irányítása. Logisztikai funkcióval rendelkezik még a Központi Szállító Szolgálat és az Élelmezési Osztály munkája. Az előbb említett osztályokhoz képest pénzben kifejezve kevesebb költséggel működik mind a két terület, ezért összefogásukat a képzelt logisztikai menedzsment feladat-, és hatáskörébe nem tartanám szükségesnek. A két egység ugyanúgy a gazdasági főigazgató vezetése alatt áll. A Központi Szállító Szolgálat kettős (külső, belső) funkciót lát el. Külső szállítás biztosítja a mindenkori ügyeletes-team megérkezését, a gyógyszerellátást a budai kórházban, és a folyamatos vérkészítmény pótlást. A belső szállítás feladata egyrészt megoldani, hogy a megfelelő felszerelések (pld. oxigénpalack), berendezések, anyagok a megfelelő helyen, időben, mennyiségben, minőségben rendelkezésre álljanak. Másrészt belső szállítás keretében történik a betegélelem és a gyógyszerek eljuttatása az osztályokhoz, illetve az osztályokról a veszélyes és kommunális hulladék elszállítása. A Szakrendelő Intézetek Főigazgatója felel a járóbeteg-ellátásért. Az intézmény működésére markánsan jellemző, hogy minden döntést, vagy változtatást csak az eggyel feljebb lévő egyszemélyi felelős vezetés hozzájárulásával, engedélyével lehet hozni. Semmilyen írásos dokumentum, kérvény stb. nem mehet ki ill. nem léptethető életbe a felső vezetés hozzájárulása, engedélye nélkül. Ez a működési rend hierarchikus, ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy az egymás alá-, fölé rendelt vezetők között nagyon aktív és mindennapos a kommunikáció, ami segíti, hogy a problémák, nehézségek, változtatási 15

kérelmek felszínre kerüljenek, és megoldásokat keressenek rájuk több szempont figyelembe vételével. Ezáltal az adott esetet másként látó vezetők tárgyalnak, ismerik meg egymás nézőpontjait. Lassúsággal, rugalmatlansággal is lehetne vádolni ezt a rendszert, azonban minden osztály feladatát szinte minimális számú munkaerő látja el, (következésképpen adminisztrációval is csak kevesen foglalkoznak), ezért az információ többnyire nem akad el a különböző területek között és ez a gyors döntések előkészítésében, megvalósításában elengedhetetlen. A vezetők nem elszigetelt egységként léteznek ebben az intézményben. A hierarchikus rend-, valamint a kórház katonai jellege-, biztosítja azt, hogy a felső vezetés által meghatározott rendelkezések (parancsok) minden szinten betartatásra kerüljenek, illetve, hogy a szervezeti felépítés aljáról jövő kérések, változtatások már megoldást nyerjenek az adott kis-, középszintű vezetés alatt és a felső vezetés érdemben tényleg a feladat-, és hatáskörének megfelelő szintű problémák megoldásával foglalkozzon. 16

Parancsnok - Szakmai Vezető Testület - Tudományos bizottság - Etikai Bizottság - Lakásügyi és Szociális Bizottság Munkabizottságok: - Akkreditációs - Gyógyszer - Műszer - Minőségellenőrzési - Higiénés - Gazdálkodási Érdekképviseleti Szervek - Reprezentatív Szakszervezet - Közalkalmazotti Tanács - Katonák Érdekképviseleti Szervezete - Magyar Orvosi Kamara Tanácsadó Testületek - Klinikai tanács - Ápolási Tanács - Controlling Csoport - PR és Marketing - Protokoll Tanács Humán Osztály Parancsnok gazdasági helyettes Központi Szervezetek: - Gyógyszertár - Központi sterilizáló - Vérellátó osztály - Kórházhigiénés osztály - Könyvtár Pénzügyi Számviteli Osztály Munkaerő és Bérgazdálkodás - Számviteli feladatok - Pénztechnikai műveletek - Költségvetés tervezése Controlling Osztály Anyag és Készletgazdálkodási Osztály - Gazdasági feladatok - Analitikus nyilvántartás - Leltárellenőrzés - Beszerzés - Raktárgazdálkodás Dokumentációs és Informatikai Osztály Informatikai alosztály Számítástechnikai alosztály - Betegfelvételi iroda - Irattár - Számítógépes rendszerek beszerzése, üzemeltetése - Adatarchiválás 17

Gazdasági Műszaki Osztály Üzemviteli csoport - Diszpécser szolgálat - Műszaki ellenőrzés - Energiagazdálkodás Karbantartó csoport Épületfenntartási részleg Villanyszerelő részleg Gépműhely részleg Hardver csoport Oktatástechnikai csoport - Orvosi műszer fenntartás Üzemeltetési Osztály Központi Szállító Szolgálat Rendészet részleg Klinikai igazgató Központi Szervezetek: - Gyógyszertár - Központi sterilizáló - Vérellátó osztály - Kórházhigiénés osztály - Könyvtár Gyógyító ápoló egységek Diagnosztikai osztályok: - Klinikai laboratórium - Mikrobiológiai laboratórium - Izotópdiagnosztikai osztály Dietetikai részleg: - Beszerzés, ügyvitel, raktározás - Előkészítési feladatok - Konyhaüzemi feladatok Ápolási igazgató Eü. szakdolgozók Szakrendelő intézeti igazgató 4. ábra A Központi Honvéd Kórház szervezeti felépítése 18

3.2. Az informatikai fejlesztés kínálta lehetőségek Az egészségügyi intézményekkel szemben a finanszírozó és a tulajdonos részéről napjainkban alapvető elvárás, hogy a lehetőségekhez képest eredményesen, költséghatékonyan, magas minőségi követelményeknek megfelelően működjön. Ezt csak egy olyan integrált informatikai megoldás tudja eredményesen segíteni, mely együtt kezeli a betegellátás és az adminisztratív, gazdasági rendszerek adatállományát. Az integrált kórházi rendszer, és a hozzá kapcsolódó üzemeltetési, rendszerintegrátori szolgáltatások jelentősen előremozdítják a nap 24 órájában működő egészségügyi intézmények eredményes működését, tervezhető irányítását. A megfelelő informatikai rendszer segítségével a kórházi folyamatok és az azokhoz illeszkedő adatfeldolgozás kifinomulttá, könnyen kezelhetővé, és ami a legfontosabb, célirányossá válik. A Központi Honvéd Kórházban 1986-ban kezdődtek el a számítógépes beszerzések. Ma kb. 600 számítógép működik, ebből 150 db-ot az intézmény saját költségvetésének terhére megvásárolt, 450 db-ot pedig bérel a Nádor Rendszerház Kft-től. Az utóbbi évtizedben a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a kórházi számítógépek és perifériák száma megközelíti a feladat ellátásához szükséges mennyiséget. Az információs rendszer kialakítása azonban nem a számítástechnika alkalmazásával kezdődött. A teljes kórházi rendszer kialakításához meg kellett határozni a kórház struktúráját, definiálni kellett a rendszer szerkezeti elemeit, az alá-, és fölérendeltségi viszonyokat, az adatok keletkezési pontjait és az adatáramlási útvonalat. Ezt a korszerűen kialakított szervezeti felépítés tette lehetővé, a feladatok és hatáskörök pontos elhatárolásával, a döntési felelősség meghatározásával. Az intézményben az információs rendszer és az ehhez illeszkedő szervezet kialakítása befejeződött, fontosabb területeit tekintve megtörtént. Az adatok keletkezési helyén telepített megfelelő kapacitású számítástechnikai eszköz alkalmazása megkönnyíti az adatok validitásának az ellenőrzését, tehermentesíti az egészségügyi dolgozót a rendkívül nagy terhet jelentő adminisztratív munka alól. A számítástechnikai hálózat kiépítése az adatok továbbításának gyorsaságában, az adat - redundancia kiküszöbölésében és az információ torzulás elkerülésében jelent pótolhatatlan előnyt. 19

1990. óta számítógépen kerülnek rögzítésre a fekvőbetegek adminisztratív adatai, ez az adatbázis biztosítja a betegforgalmi adatok elkészítését és 1993. óta a finanszírozáshoz szükséges adatszolgáltatásokat. A fekvőbeteg osztályok mindegyike rendelkezik számítógépekkel, illetve lokális számítógépes hálózattal, így az utóbbi évek beteg kórtörténeteinek legtöbbje megtalálható gépi adathordozón is. A járóbeteg rendelések csak egy részében működik számítógép, ahol hálózat hiányában csak az adott rendelés betegforgalmi és kórtörténeti adatai találhatóak meg. A diagnosztikai osztályok is rendelkeznek számítástechnikai eszközökkel elsősorban a betegforgalom regisztrálására, de számos ellátóhelyen on-line alkalmazások működnek. Beteg dokumentálás tekintetében szinte teljes a számítógép alkalmazás, a vezetés számára szükséges adatok nagy része így rendelkezésre áll. Követhető a betegek kórtörténete, adatok gyűjthetők az alkalmazott terápiákról, képet kapunk az osztályok betegségi mutatóiról, megvizsgálható, hogy melyik orvos, mennyi beteget látott el az adott időszakban. A gazdálkodás területén is megtalálhatók a számítástechnikai alkalmazások, amelyek többé - kevésbé kielégítik az adott terület igényeit. A betegforgalmi és gazdálkodási adatok összekapcsolása csak utólag, az elemzési időszakban történik meg, ami nehezíti a közvetlen beavatkozás lehetőségét. Az OEP adatok 2 hónappal később érkeznek meg, ezért a gazdasági döntések meghozatalában, a finanszírozásban ilyen mértékű csúszás van, viszont a kórházi kontrolling rendszer azonnali beavatkozásra képes, ha a folyamatok rossz irányba mennének el. (Sasvári Balázs: A Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórház Kórházvezetést támogató információs rendszer fejlesztésének stratégiai, operatív, és cselekvési terve jegyzet, 2002) Az intézményben 2004. október 1.-től működik a MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer gyógyító modulja, amelynek összekapcsolása a gazdasági résszel az idei év egyik legfontosabb célkitűzése. Ezzel a rendszerrel lehetővé válik a költségek osztály szintekre való lebontása, a gazdálkodás átláthatóbb, hatékonyabb, célirányosabb lesz. A napi szakmai, vezetői vagy gazdálkodási döntéseket konkrét tények, illetve azokból készíthető vizuálisan szemléletető grafikonok, diagramok, ábrák támasztják majd alá, melyeket a rendszer integrált használata biztosít a felhasználóknak. A MedWorkS szó a Medical NetWork System (egészségügyi informatikai rendszer) rövidítése. Ez az egészségügyi informatikai rendszer lefedi a betegellátás valamennyi 20