MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK. A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI.

Hasonló dokumentumok
Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Tartalom. Typotex Kiadó

Elektromágneses hullámok

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

A mechanikai alaptörvények ismerete

DR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Közös minimum kérdések és Vizsgatételek a Fizika III tárgyhoz

MŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak. 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve Meghirdető tanszék(csoport) Felelős oktató:

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Tartalomjegyzék. A mechanika elvei. A virtuális munka elve. A TételWiki wikiből 1 / 6

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

KVANTUMJELENSÉGEK ÚJ FIZIKA

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

dinamikai tulajdonságai

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza

Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.

MŰSZAKI FIZIKA. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak. 2018/19 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

A Relativisztikus kvantummechanika alapjai

Vezetők elektrosztatikus térben

Atomok és molekulák elektronszerkezete

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Elektromágneses hullámok

az Aharonov-Bohm effektus a vektorpotenciál problémája E = - 1/c A/ t - φ és B = x A csak egy mértéktranszformáció erejéig meghatározott nincs fizikai

Kézirat a Bevezetés a modern fizika fejezeteibe c. tárgyhoz írta: Márkus Ferenc (BME Fizika Tanszék) (utolsó módosítás: november 9.) 4.

SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, május-június

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

Kvantumos jelenségek lézertérben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

I. posztulátum: A magukra hagyott makroszkopikus rendszerek kellően hosszú idő után a termodinamikai egyensúly állapotába kerülnek.

Az optika tudományterületei

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Mindkét oldal divergenciáját véve, és kihasználva a másik E térre vonatkozó egyenletet, Laplace-egyenletet kapunk:

A spin. November 28, 2006

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Atomfizika. FIB1208 (gyakorlat) Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3+2 Összóraszám (elmélet+gyakorlat) 3+2

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925)

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Relativisztikus elektrodinamika röviden

A TételWiki wikiből. c n Ψ n. Ψ = n

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)


egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

A Maxwellegyenletek. Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció.

Az elektromágneses tér energiája

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,

V e r s e n y f e l h í v á s

kinetikus gázelmélet Clausius Maxwell

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

Termodinamika (Hőtan)

Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások Definíciók

Atommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

Kifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok

Az elméleti mechanika alapjai

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH

Mágneses monopólusok?

S Y L L A B U S. 1. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak vagy laborgyakorlatokról

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Pósfay Péter. arxiv: [hep-th] Eur. Phys. J. C (2015) 75: 2 PoS(EPS-HEP2015)369

Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK

Erős terek leírása a Wigner-formalizmussal

Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás

TANTÁRGYPROGRAM Informatikus szak Nappali tagozat

A hőmérsékleti sugárzás

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

[1] (

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.


Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

Átírás:

MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI. A klasszikus mechanika elvei. A Newton axiómák. A Lagrange és a Hamilton formalizmus összefoglalása. Hamilton Jacobi egyenletek. A Maxwell egyenletek vákuumban és folytonos közegben. Elektromágneses jelenségek osztályozása: sztatika, kvázistacionárius terek, gyorsan változó terek elektrodinamikája. A közeget jellemző lineáris (izotróp és nem izotróp) anyagi állandók. Nemlineáris elektromágneses tulajdonságok (hiszterézis). A kvantummechanika axiómái. A kvantummechanikai méréselmélet, a sűrűségoperátor. Reprezentáció elmélet. Schrödinger-, Heisenberg-, Dirac-kép. Korrespondencia elv. A-02.Tétel A RELATIVISZTIKUS FIZIKA ALAPEGYENLETEI Az inerciarendszer fogalma. A speciális relativitáselmélet, Einstein posztulátumai. Négyes formalizmus a mechanikában ( kinematika és dinamika). A relativisztikus részecske Lagrange-függvénye. Az elektrodinamika kovariáns formalizmusa. Négyes vektorok és tenzorok. A térerősség tenzor, a térmennyiségek transzformációja. A Dirac egyenlet. Nemrelativisztikus határeset, spin-pálya kölcsönhatás. 1

A-03.Tétel TEREK ÉS POTENCIÁLOK Kényszerfeltételek, konzervatív erők, potenciális energia. Ponttöltés elektromágneses térben. Az elektrosztatikus és a mágneses skalárpotenciál. A vektorpotenciál. A Green-függvény. Tükrözési módszerek. Az elektrodinamika egyértelműsége. Skalár- és vektorpotenciál a kvantummechanikában. Időfüggő terek a kvantummechanikában, indukált emisszió és abszorpció. A-04.Tétel MEGMARADÁSI TÉTELEK ÉS SZIMMETRIÁK Poisson zárójelek. Kanonikus transzformációk, infinitezimális kanonikus transzformációk. Szimmetriák és mozgásállandók. A Noether tétel a klasszikus mechanikában. A mértékinvariancia és a kontinuitási egyenlet. A vektorpotenciál számítása egyszerű esetekben (homogén tér, végtelen egyenes áramjárta vezető tere, áramhurok tere). Mozgásállandók a kvantummechanikában. Szimmetriák, a szimmetriák generátorai. A-05.Tétel AZ IMPULZUS Impulzus a klasszikus mechanikában, relativisztikus impulzus, mozgásegyenlet. Kanonikus impulzus. Az elektromágneses tér impulzusa. Az energia impulzus tenzor. Az impulzus kvantummechanikai tárgyalása. Az Ehrenfest tétel. A kanonikus és a kinetikus impulzus felcserélési relációi. A Heisenberg féle felcserélési törvények és a határozatlansági relációk. 2

A-06.Tétel AZ IMPULZUSMOMENTUM Az impulzusmomentum a klasszikus mechanikában. Egyetlen tömegpont és tömegpontrendszerek perdülete. Az impulzusmomentum dinamikája (mozgásegyenlet). Az impulzusmomentum és a mágneses momentum kapcsolata kis áramhurkok esetén. Az elektromos és a mágneses dipólmomentum összehasonlító tárgyalása. Sztatikus dipólusok elektromágneses tere és dipólusok közötti kölcsönhatás. Az impulzusmomentum kvantummechanikája. A mágneses momentum és az impulzusmomentum kapcsolata. Stern-Gerlach kísérlet. A spin. A Pauli egyenlet. A-07.Tétel AZ ENERGIA Az energia fogalma a mechanikában, nemrelativisztikus és relativisztikus esetben. A tömeg energia ekvivalencia és kísérleti bizonyítékai. Az elektromágneses tér energiasűrűsége. A Poynting-vektor. Az elektromágneses tér energia impulzus tenzora. Az energia operátora nemrelativisztikus és relativisztikus esetben. Sajátérték egyenletek. Schrödinger, Klein-Gordon és a Dirac egyenlet. Energia idő határozatlansági reláció. A-08.Tétel KONTINUITÁSI EGYENLETEK A FIZIKÁBAN A tömegponttól a kontinum anyagmodellig. A kontinummechanika alapfogalmai. A szubsztanciális derivált. Mérlegegyenletek (impulzus, impulzus momentum, kinetikus energia). A Navier Stokes egyenlet. Ponttöltések és töltéssűrűségek. Az elektromos áramsűrűség és a töltésmegmaradás törvénye. Az Ohm törvény és a ponttöltések dinamikája. Stacionárius áramlási tér számítása. Töltéskiegyenlítődési folyamatok dinamikája. A valószinűség-sűrűség és a valószinűség-áramsűrűség. Kontinuitási egyenletek a nemrelativisztikus és a relativisztikus kvantummechanikában. Alagúteffektus egydimenziós potenciálgátak esetén. 3

A-09.Tétel A HULLÁMEGYENLETEK A deformációs- és a feszültségtenzor. A Hooke törvény. Rugalmas közeg anyagállandói és azok fizikai jelentése. Hullámegyenlet, rugalmas közegben terjedő hullámok. Elektromágneses síkhullámok vákuumban. Elektromágneses hullámok keltése, inhomogén hullámegyenlet, retardált potenciálok. Fázissebesség és csoportsebesség (fémfalú) hullámvezetők esetén (módusok szerinti osztályozás nem kell). Hullámegyenletek a kvantummechanikában. A hullámfüggvény jelentése. (Schrödinger, Klein Gordon és Dirac egyenlet). A-10.Tétel VARIÁCIÓS ELVEK A FIZIKÁBAN A kényszerfeltételek osztályozása. A Lagrange-féle elsőfajú és másodfajú egyenletek. A Hamilton elv. A Rayleigh Ritz variációs elv. Szemléltetése egyszerű példákon: H-atom, harmonikus lineáris oszcillátor. A variációs módszer és a Hartree közelítés. ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES TEREK ANYAG JELENLÉTÉBEN Az elektromos és a mágneses polarizáció. Frekvenciafüggő dielektromos állandó. Az eltolási vektor és a mágneses térerősség. Határfeltételek. Homogén sztatikus térbe helyezett véges méretű dielektrikum és mágneses anyag kvalitatív tárgyalása. A-11.Tétel KÖZELÍTŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A FIZIKÁBAN Nemlineáris rezgések. Kanonikus perturbációszámítás. Multipólus sorfejtés. Az időfüggő és az időfüggetlen perturbációszámítás. Példák (Zeeman effektus, Stark effektus, sugárzási átmenetek, kiválasztási szabályok) 4

A-12.Tétel KÖLCSÖNHATÓ SOKTESTRENDSZEREK ME. Pontrendszerek dinamikája. Csatolt rezgések, normálkoordináták, rezgési módusok. Elektromos ponttöltésekből álló rendszer energiája. A potenciál és a kapacitás együtthatók. Áramhurkokból álló rendszer energiája, indukciós tényezők. Sokrészecske probléma a kvantummechanikában. Az egyrészecske közelítés. A Hartree módszer. A-13.Tétel MOZGÁS CENTRÁLIS ERŐTÉRBEN: KÖTÖTT ÁLLAPOTOK A centrális erőtér definíciója. Megmaradási törvények. A pálya egyenlete. A zárt pályák kinematikai feltétele. Kepler törvények. A Coulomb erőtörvény és kapcsolata a Maxwell egyenletekkel. Körpályán mozgó elektron sugárzása és a Larmor formula. Ciklotron sugárzás. A kötött állapotok definíciója. A Schrödinger egyenlet centrális erőtér esetén. A hidrogénatom kvantummechanikai leírása. A-14.Tétel MOZGÁS CENTRÁLIS ERŐTÉRBEN: SZÓRÁSI FOLYAMATOK Kétrészecske ütközés. Megmaradási tételek. A szórásszámítás alapfogalmai. A hatáskeresztmetszet. A Rutherford szórási kísérlet és jelentősége. Potenciálszórás. Hatáskeresztmetszet és szórási amplitúdó. Born közelítés. Parciális hullámok módszere. Fázistolás KVÁZISTACIONÁRIUS FOLYAMATOK Kvázistacionárius folyamatok. Az indukció törvénye. A nyugalmi és a mozgási indukció. Örvényáramok keletkezése. 5

A-15.Tétel TÖLTÖTT RÉSZECSKÉK MOZGÁSA ELEKTROMÁGNESES TÉRBEN Kanonikus és kinetikus impulzus. A Lagrange és Hamilton függvény. Lagrange féle másodfajú egyenletek és a kanonikus egyenletek. Töltött részecskék mozgása által keltett elektromágneses tér. Liénard Wiechert potenciálok A kanonikus és a kinetikus impulzus felcserélési relációi, a Landau nívók. Az Aharonov Bohm effektus. A-16.Tétel ANYAGI PONT REZGÉSEI Lagrange-függvény és a mozgásegyenlet csillapított szabad rezgések esetén. Kanonikus transzformációk alkalmazása. Csillapított, gerjesztett rezgések. Elektromos rezgő dipólus sugárzása, a Hertz vector. A lineáris és a térbeli harmonikus oszcillátor kvantummechanikai tárgyalása, kapcsolat a Heisenberg féle határozatlansági relációval. Kétatomos molekulák rezgési spektruma, izotóp effektus. 6

STATISZTIKUS FIZIKA B-01. Az egyensúly, a részletes egyensúly. Ergodicitás és irreverzibilitás. A H tétel valamilyen sokaság esetén. B-02. A fázistér. Liouville tétel és a Liouville egyenlet. Sűrűségmátrix és a Neumann egyenlet. Jelentőségük az egyensúlyi eloszlások szempontjából. B-03. Normál rendszerek. A statisztikus fizikai entrópia tulajdonságai. A statisztikus fizikai intenzív paraméterek definíciója. A statisztikus fizika és a termodinamika kapcsolata. B-04. Statisztikus fizikai sokaságok, a rájuk jellemző eloszlások és a megfelelő termodinamikai potenciálok. B-05. Termodinamikai fluktuációk (Einstein elmélet). Stabilitási kritériumok. Sztatikus lineáris válasz. Helyfüggő korrelációs függvények. Általánosított szuszceptibilitás. (Klasszikus tárgyalás) B-06. Ekvipartíció tétele. Klasszikus ideális gáz, Maxwell eloszlás. Valódi gázok, viriál sorfejtés, Van der Waals állapotegyenlet. B-07. Ideális kvantumgázok, klasszikus határeset. Fermi és Bose gázok tulajdonságai alacsony hőmérsékleten. B-08. Spinrendszerek statisztikus fizikai alapjai. A negatív hőmérséklet. Kölcsönható spinrendszerek paramágnes-ferromágnes átmenete. Kritikus viselkedés. B-09. Fázisátalakulások osztályozása. Folyadék gáz fázisátalakulás, Van der Waals elmélet. Univerzalitás. B-10. A fázisátalakulások Landau elmélete. Skálázás és skálatörvények. B-11. Lineáris válasz termodinamikai rendszerekben. Fluktuáció-disszipáció tétel, klasszikus határeset. Kubo formula. Kauzalitás, Kramers Kronig relációk. (Kvantummechanikai tárgyalás) B-12. Transzport, termodinamikai konjugált változók. Fluktuációk, időfüggő korrelációs függvények. Kereszteffektusok, Onsager-relációk. B-13. A Brown mozgás. A Langevin egyenlet, a Fokker Planck egyenlet. 7