A Kormány 238/2003. (XII. 17.) Korm. rendelete

2003/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 11317 ellátásáért, a saját mûködés költségeire a Prt. 23. -a (1) bekezdésének h) pontja alapján a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételekbõl kapott összeget. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 238/2003. (XII. 17.) Korm. rendelete a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. -a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hitelintézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítésének, az azt alátámasztó könyvvezetésnek a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások információszolgáltatási kötelezettségébõl eredõ sajátosságaira tekintettel a Kormány a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elõzetes véleményének kikérésével a következõket rendeli el: 1. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. -a a következõ 28. ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában],,28. deltaérték: az a mutatószám, amely kifejezi, hogy az opció tárgyának piaci értékében bekövetkezett egységnyi változás mekkora változást eredményez az opció piaci értékében.,,g) a halasztott fizetéssel eladott követelés eladási árának összegében a vevõvel szemben fennálló követelés összegét; 3. A Rendelet 6. -a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) A valós értéken történõ értékelés esetén a mérlegben az eszközökön belül, az állampapírok, a hitelintézetekkel szembeni követelések, az ügyfelekkel szembeni követelések, a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is, a részvények és más változó hozamú értékpapírok, a részvények, részesedések befektetési célra, valamint az egyéb eszközök után külön-külön önálló tételként kell bemutatni a felsorolt eszközökhöz, illetve az egyéb eszközökön belüli egyéb követelésekhez kapcsolódó értékelési különbözet összegét, valamint a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetének összegét. 4. (1) A Rendelet 7. -ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(12) A függõ kötelezettségek és a biztos (jövõbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni a mérlegben a források között a hitelintézeteknél a Hpt. 87. -ának (1) bekezdése alapján, a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát. A függõ kötelezettségek közül csak azok tartoznak céltartalék képzési kötelezettség alá, amelyek nem valamely mérlegben fennálló kötelezettséggel összefüggésben keletkeztek. (2) A Rendelet 7. -a a következõ (17) bekezdéssel egészül ki:,,(17) A valós értéken történõ értékelés esetén a mérlegben a forrásokon belül a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek és az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve az egyéb kötelezettségek után külön-külön önálló tételként kell bemutatni az értékpapír kölcsön ügyletbõl a kölcsönbe vevõnél keletkezett kötelezettséghez kapcsolódó értékelési különbözet összegét, illetve a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetének összegét. 2. A Rendelet 5. -a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredõ követeléseken belül kell kimutatni többek között:] 5. A Rendelet 8. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) A szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi intézmény a részjegy tõke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tõke változás cégbírósági bejegyzését

11318 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/147. szám követõen bekövetkezett változásokat részjegy visszaváltás esetén az egyéb követeléseken belül, tagokkal szembeni követelésként, részjegy jegyzés esetén az egyéb kötelezettségeken belül tagokkal szembeni kötelezettségként köteles kimutatni a cégbírósági bejegyzés idõpontjáig. 6. A Rendelet a 9. után a következõ alcímmel és 9/A 9/F. -sal egészül ki:,,valós értéken történõ értékelés 9/A. (1) A pénzügyi intézmény a számviteli politikában köteles rendelkezni arról, hogy alkalmazza-e a valós értéken történõ értékelést. Amennyiben a pénzügyi intézmény alkalmazza a valós értéken történõ értékelést, akkor annak megfelelõen köteles módosítani a számviteli politika 3. (3) (8) bekezdésében foglalt szabályzatait a valós értéken történõ értékelés bevezetésének (elsõ alkalmazásának) idõpontjáig. Az olyan hitelintézetek esetében, amelyek a külön rendelet szerinti kereskedési könyvet vezetnek a számviteli politika módosításának legkésõbbi határideje a bevezetést követõ 90. nap. (2) A valós értéken történõ értékelésre a Tv. 59/F. -ának (2) bekezdése és e rendelet 9/F. -ának (1) bekezdése szerint áttérõ pénzügyi intézmények a valós értéken történõ értékelésre való áttérés (a valós értéken történõ értékelés bevezetésének) idõpontját követõ harmadik év január 1-jét megelõzõen a vonatkozó pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a bekerülési értéken történõ értékelésre. A Tv. 10. -ának (2) (3) bekezdése szerinti pénzügyi intézmények, a valós értéken történõ értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a Tv. 59/F. -ának (3) bekezdése és e rendelet 9/F. -ának (2) bekezdése szerint a bekerülési értéken történõ értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra. (3) A valós értéken történõ értékelésre a Tv. 59/A 59/F. -aiban foglaltakat az e -ban, valamint a 9/B 9/F. -okban elõírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni. (4) A valós értéken történõ értékelés szabályainak alkalmazása esetén a 9., a 12. (2) bekezdése, a 13. (1) (7), (9) (10) bekezdése, 21 24. elõírásait az e -ban, valamint a 9/B 9/F. -okban elõírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni. 9/B. (1) A pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a Tv. 59/A. -a (4) bekezdése szerinti besorolását azok bekerülésének napján kell végrehajtani, és az analitikus nyilvántartás vagy a fõkönyvi számlák részletezésével biztosítani kell azok besorolási kategóriánkénti elkülönítését. (2) A valós értéken történõ értékelés alá vont pénzügyi instrumentumokat a hitelintézetek esetében a Tv. 59/A. -a (6) bekezdésében elõírtakon túl negyedévente is értékelni kell, illetve a számviteli politikában rögzített döntés alapján az értékelés havonta is végrehajtható. A negyedévenkénti, illetve a havi értékelésre a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A valós értéken történõ értékelés alá vont értékesíthetõ pénzügyi eszközök évközi értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása esetében a valós érték értékelés idõpontjában érvényes értékét kell alapul venni, annak tartós alakulását nem kell vizsgálni. Az adott pénzügyi instrumentum valós értékének meghatározási módját, az alkalmazott értékelési eljárást és az értékelés során figyelembe vett tényezõket a számviteli politikában rögzíteni kell és a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni. (3) Az értékesíthetõ kategóriába sorolt eszközök esetében a pénzügyi intézmény a számviteli politikában rögzítettek szerint dönti el, hogy az adott eszközt valós értéken vagy bekerülési értéken értékeli és azt következetesen alkalmaznia kell. Az adott eszközhöz kapcsolódóan vezetett analitikus nyilvántartásban egyértelmûen rögzíteni kell, hogy az valós értéken történõ értékelés alá vont vagy bekerülési értéken értékelendõ. Az adott eszközre alkalmazott értékelési rendszert annak bevezetését követõ két éven belül nem lehet megváltoztatni. Az értékesíthetõ pénzügyi eszköznek minõsített, hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelések, valamint befektetési célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentõ befektetések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke alá történõ értékelésére a bekerülési értéken történõ értékelés általános szabályai vonatkoznak. Hitelintézetek esetében alkalmazni kell azokra a 13. (1), (3) és (5) bekezdését. A törlesztésekkel csökkentett bekerülési érték fölé való értékelés a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra. (4) A kereskedési célúvá át nem sorolt saját követelésnek minõsülõ hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelések, valamint a lejáratig tartott, vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, és a valós értékelés alá nem vont értékesíthetõ pénzügyi eszköznek minõsülõ vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentõ befektetések értékelése a bekerülési értéken történõ értékelés szabályai szerint történik. Hitelintézeteknél alkalmazni kell azokra a 13. (1) (3), (5) bekezdését. (5) A valós értéken történõ értékelés alá vont devizaeszközök és devizakötelezettségek értékelésére is alkalmazni kell a hitelintézetek esetében a 9. (4) (8) bekezdését, a pénzügyi vállalkozások esetében a Tv. 60. (2) (4) bekezdését azzal, hogy a Tv. 60. (8) bekezdése szerinti fedezeti ügylettel fedezett, kapcsolt vállalkozásnak minõsülõ külföldi gazdálkodó szervezetben lévõ tulajdoni részesedést jelentõ, nem kereskedési célra tartott befektetés,

2003/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 11319 valamint ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés és kötelezettség évközi és év végi átértékelésének devizaárfolyam-különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékában kell elszámolni, az nem része a 9. (7) (8) bekezdése szerinti összevont átértékelési különbözetnek. (6) A kereskedési célú pénzügyi eszköznek minõsülõ hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelés esetében nem alkalmazható az értékvesztés elszámolási szabály, hitelintézeteknél arra nem vonatkozik a 13. (1) és (5) bekezdése. (7) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját, illetve vásárolt követelések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke fölé és alá történõ értékelés értékelési különbözetét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként és ráfordításaként kell elszámolni. (8) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapír (hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír és tulajdoni részesedést jelentõ befektetés) után értékvesztést elszámolni nem lehet, azokra hitelintézet nem alkalmazhatja a 13. (3), (5) bekezdését. Az ilyen értékpapírok beszerzési érték fölé és alá történõ értékelésének értékelési különbözetét a befektetési szolgáltatások bevételein és ráfordításain belül a kereskedési tevékenység bevételeként és ráfordításaként kell elszámolni. (9) Az értékesíthetõ pénzügyi eszközök (3) bekezdés szerinti, valamint a kereskedési célú követelések és értékpapírok (7) és (8) bekezdés szerinti értékelési különbözetét az eszközökhöz hozzárendelten, a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értéktõl elkülönítetten kell kimutatni az analitikus és a fõkönyvi nyilvántartások keretében. A kereskedési célú pénzügyi eszközöknél az értékelési különbözet a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékkel együtt mutatja a könyv szerinti értéket. (10) A valós értéken történõ értékelés esetén is alkalmazni kell a 13. (6) bekezdése szerinti céltartalék képzést és felhasználást, valamint alkalmazható a 13. (7) bekezdésében elõírt céltartalék képzés és felhasználás. (11) A pénzügyi eszközök átsorolására csak az értékeléskor kerülhet sor. Az adott pénzügyi eszközt a tárgyévben vagy az azt követõ évben történõ értékesítésre, illetve beváltásra (lejáratra) való hivatkozással nem lehet az értékesíthetõ pénzügyi eszközök közül átsorolni a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök tárgyévet követõ évben esedékes törlesztõ összegét nem lehet az értékelés szempontjából a kereskedési célú vagy az értékesíthetõ pénzügyi eszközök közé átsorolni. Az adott pénzügyi eszközt éven belül csak egy alkalommal lehet átsorolni. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök esetében nem minõsül a Tv. 59/A. -a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából a besorolás, illetve átsorolás követelményének megítélése tekintetében értékesítésnek a pénzügyi eszköz valódi penziós ügylet, illetve opciós kikötés nélküli határidõs visszavásárlási megállapodást magában foglaló nem valódi penziós ügylet, továbbá repóügylet (beleértve az óvadéki és a szállításos repóügyletet egyaránt), értékpapír kölcsönügylet, valamint adósságrendezési eljárás keretében és gazdasági társaságba nem pénzbeli betét teljesítéseként történõ átruházása, átadása. A számviteli politikában rögzíteni kell, hogy a Tv. 59/A. -a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából milyen mértéket kell jelentõsnek tekinteni. (12) A valós értéken történõ értékelés alá vont pénzügyi eszközök bekerülési értéken történõ értékelés alá tartozó kategóriába való átsorolásakor illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor meg kell szüntetni az értékelési különbözetet, értékesíthetõ pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatás bevételével vagy ráfordításával, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy ráfordításaival szemben. A tárgyidõszakban elszámolt értékelési különbözet megszüntetése a különbözet jellegétõl függõen bevételt vagy ráfordítást csökkentõ tételként, a tárgyévet megelõzõ évben elszámolt értékelési különbözet megszüntetését bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni. Az értékelési különbözet megszüntetése után, ha az értékelés alapján indokolt, értékvesztést kell elszámolni az általános szabályok szerint. (13) A bekerülési értéken történõ értékelés alá tartozó pénzügyi eszköznek a valós értéken történõ értékelés alá vonásakor illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor meg kell szüntetni az értékvesztést az értékvesztés visszaírás szabályai szerint, és el kell számolni az értékelés alapján indokolt értékelési különbözetet, értékesíthetõ pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, illetve ha a piaci értéke a bekerülési értéket nem éri el, akkor értékvesztést kell elszámolni az indokolt összegben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatások bevételével vagy ráfordításával, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival szemben. (14) Az értékpapír kölcsön miatt fennálló kereskedési célú pénzügyi kötelezettség piaci értéke az alapul szolgáló értékpapír piaci értéke alapján kerül meghatározásra. Értékelési különbözetét az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni. (15) A Tv. 59/B. (14) bekezdése szerint, a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszközt függetlenül attól, hogy az 59/A. (4) bekezdésében meghatározott mely kategóriába kerül besorolásra, a kötési áron kell a könyvekbe felvenni és egyidejûleg át kell értékelni valós értékére a befektetési szolgáltatási bevételekkel vagy ráfordításokkal szemben ha a származékos leszállítási ügylet kereskedési célú vagy kereskedési célú ügylet fedezeti ügylete, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételeivel vagy ráfordításaival szemben, ha az ügylet fedezeti célú és az alapügylet eredménye is az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy bevételei között kerül elszámolásra, illetve kamatbevételekkel vagy kamatráfordításokkal szemben, ha az ügylet kamatfedezeti célú. Ez esetben a kötési árfolyam és az átértékelési különbözet

11320 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/147. szám együtt képezi a bekerülési értéket, amely megegyezik az eszköz valós értékével. 9/C. (1) A valós értéken történõ értékelés esetén a származékos ügyletekre alkalmazni kell a 21. -t, valamint a 24. (1) (4), (10) (14) bekezdését. (2) A hitelintézetek esetében a származékos ügyleteket a 9/B. (2) bekezdése alapján negyedévente is kötelezõ értékelni, illetve a számviteli politikában rögzített döntés alapján havonta is értékelhetõk. (3) A származékos ügyletek értékelése során alkalmazott a Tv. 3. -a (9) bekezdésének 12. pontja szerinti általános értékelési eljárással meghatározott valós érték a számviteli politikában rögzítettek szerint lehet többek között: a) határidõs ügylet esetében aa) az ügylet tárgyának értékeléskori azonnali piaci ára (árfolyama) és a kötési ár (árfolyam) különbözete, illetve az azonnali piaci ára és a kötési ár (árfolyam) lejárat idõpontjától az értékelés idõpontjáig diszkontált értékének különbözete, ab) az ügylet tárgyának értékelés idõpontjában fennálló az ügylet lejárati idõpontjára vonatkoztatott határidõs ára (árfolyama) és a kötési ár (árfolyam) különbözetének a lejárat idõpontjától az értékelés idõpontjáig diszkontált értéke; b) opciós ügylet esetében ba) az a) pontban meghatározott érték, mint egyszerûsített értékelési eljárással kialakított érték, amelynek során az opció vevõje (jogosultja) esetében a piaci érték alsó határa nulla (negatív érték nem lehet), az opció kiírója esetében a piaci érték felsõ határa a kapott opciós díj összege (ennél magasabb a piaci érték nem lehet), bb) az opció tárgyának piaci értéke és az opció delta értékének szorzata; c) kamat-swap ügylet esetében a változó kamat és a fix kamat hátralévõ lejárati idõ alatt elszámolandó különbözetei értékelés napjára diszkontált összege; d) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a swap ügylet határidõs ügyletrésze külön értékelendõ az a) pont szerint, az azonnali ügyletrésze az általános szabályok szerint kerül elszámolásra; e) különbözõ devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a swap ügylet határidõs ügyletrésze külön értékelendõ az a) pont szerint, az azonnali ügyletrésze az általános szabályok szerint kerül elszámolásra. (4) A (3) bekezdés szerinti értékelési eljárásokhoz szükséges piaci árfolyamok hiányában a (3) bekezdés a) e) pontjaiban meghatározott ügyletek általános értékelési eljárásaként alkalmazható a számviteli politikában rögzített, a könyvvizsgáló által elfogadott egyéb piaci értékelési modell is. (5) A (3) bekezdés d) és e) pontjai szerinti értékelést a kereskedési célú, valamint a 9/D. (8) bekezdésében meghatározott swap ügyletek és azzal azonos rendeltetésû ügyletek esetében egyaránt alkalmazni kell. (6) A (3) bekezdés szerinti származékos ügylet tárgyának piaci értéke a Tv. 3. -a (9) bekezdésének 12. pontja szerinti valós érték, amelynek meghatározásakor figyelembe vehetõk a 22. (6) bekezdésében foglalt értékek értékelés idõpontjában fennálló összegei. (7) A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét követelésként, negatív értékelési különbözetét kötelezettségként kell elszámolni ügyletenként (szerzõdésenként) külön-külön és ennek megfelelõen kell a mérlegben az egyéb követelések után, illetve az egyéb kötelezettségek után önálló tételként bemutatni. (8) A kereskedési célú származékos ügyletek negatív értékelési különbözete (várható vesztesége) összegében nem lehet a 23. (2), (4) (5) bekezdése és a 24. (5) bekezdése szerinti céltartalékot képezni. (9) A kereskedési célú származékos ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözetét és zárásakor elszámolt eredményének összegét annak jellegétõl függõen, nyereség esetén a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve veszteség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni. (10) A kereskedési célú kamat-swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tõkeösszegre vetített, az adott elszámolási idõszakra vonatkozó, az értékelés idõpontjáig idõarányosan számított összegének különbözetét jellegétõl függõen a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni az aktív vagy a passzív idõbeli elhatárolásokkal szemben. Egyidejûleg el kell számolni a hátralévõ kamatkülönbözetek figyelembevételével a (3) bekezdés c) pont szerint meghatározott értékelési különbözetet a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között. (11) A kereskedési céllal kötött [nem fedezeti célú, valamint nem a 22. (7) (8) bekezdése szerinti] forint és deviza cseréjére vagy különbözõ devizák cseréjére kötött swap ügylet esetében nem lehet a 9/D. (8) bekezdése szerinti idõbeli elhatárolásokat alkalmazni, a határidõs ügyletrészt külön kell értékelni és elszámolni a (9) bekezdés szerint, az azonnali ügyletet az általános deviza adásvételi szabályoknak megfelelõen kell elszámolni. (12) A származékos ügyletnek minõsülõ opciós ügyletek esetében függetlenül attól, hogy az ügylet kereskedési vagy fedezeti célú a 24. (5) (9) bekezdése nem alkalmazható, a fizetett opciós díj az opciós jog vevõjénél az ügylet bekerülési értékének részét képezi, amely a származékos ügylet pozitív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra és az ügylet zárásakor kereskedési célú ügylet esetében a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentõ tételként kerül elszámolásra, az nem képezi részét az opciós leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszköz beszerzési értékének. (13) A származékos ügyletnek minõsülõ opciós ügyletek esetében a kapott opciós díj a kiírónál a származékos ügylet negatív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra a kötelezettségek között, a pénzeszközök növekedésével

2003/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 11321 egyidejûleg, amit az ügylet zárásakor kell megszüntetni a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben. (14) A kereskedési célú származékos ügyletek korábban elszámolt értékelési különbözetét az ügylet zárásakor pozitív különbözet esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentõ, negatív különbözet esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentõ tételként kell kivezetni a könyvekbõl. (15) A kamat-swap ügyletet a kamat elszámolási idõpontokban illetve a kamatok idõbeli elhatárolásának idõpontjaiban is értékelni és az értékelési különbözetét módosítani kell kereskedési célú ügylet esetén a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival, cashflow fedezeti ügylet esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. 9/D. (1) A valós értéken történõ értékelés esetén a fedezeti ügyleteket azok megkötésekor illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor a Tv. 3. -a (8) bekezdésének 10. pontjában meghatározott fedezeti ügylet csoportokba kell sorolni. (2) A valós érték fedezeti ügyletek lehetnek kamatfedezeti célúak és egyéb eredmény fedezeti célú ügyletek. A valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összege a fedezett alapügylet (tétel) értékeléskor, illetve ügyletzáráskor elszámolt ellenkezõ elõjelû eredményének erejéig, azt csökkentõ tételként kerül elszámolásra, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet értékeléskori és záráskori nyereségének az alapügylet veszteségét meghaladó összegét a befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni, a fedezeti ügylet veszteségének az alapügylet nyereségét meghaladó összegét a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni. (3) A kamatfedezeti célú valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összegét, ha az nyereség a fizetett kamatok, kamatjellegû ráfordításokat csökkentõ tételként, ha az veszteség a kapott kamatok, kamatjellegû bevételeket csökkentõ tételként kell elszámolni. Az egyéb valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összege, ha az alapügylet kereskedési célú, akkor nyereség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentõ tételként, veszteség esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentõ tételként kerül elszámolásra. Ha az alapügylet nem kereskedési célú, eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor az egyéb valós érték fedezeti ügylet pozitív értékelési különbözete és záráskori nyeresége az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentõ tételként, a negatív értékelési különbözete és záráskori vesztesége az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentõ tételként kerül elszámolásra. (4) Ha a 9/B. (15) bekezdés szerinti fedezeti ügylet tárgyát képezõ pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódó eredmények abban az eredménykategóriában jelennek meg, ahol az alapügylet eredménye elszámolásra kerül, akkor a fedezeti ügylet eredményének az alapügylet ellenkezõ elõjelû eredményét meghaladó a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kezelendõ részét is abban az eredménykategóriában kell elszámolni nyereségtöbblet esetén bevételként, veszteségtöbblet esetén ráfordításként. (5) A valós érték fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni az alapügylet eredményével szemben elszámolt összeg (hatékony fedezeti rész) erejéig, pozitív értékelési különbözet esetében az ügylet jellegétõl függõen a fizetett kamatok, kamatjellegû ráfordítások, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításai között, negatív értékelési különbözet esetében a kapott kamatok, kamatjellegû bevételek, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy a befektetési szolgáltatások bevételei között elszámolva. A fedezeti ügylet értékelési különbözetének az alapügylet eredményét meghaladó részét a kereskedési célú ügyletek értékelési különbözetének kivezetésére vonatkozó szabályok szerint, nyereség esetén az elõzõ bevételek csökkentéseként, veszteség esetén az elõzõ ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni. (6) Ha a valós érték fedezeti ügylet olyan alapügyletet vagy tételt fedez, amely nem tartozik a valós értékelés alá, vagy az értékesíthetõ pénzügyi eszközök közé lett besorolva, akkor annak elszámolását a fedezeti ügylethez kell igazítani. Legfeljebb a fedezeti ügylet eredménye összegének erejéig, ellentétes elõjellel az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kell elszámolni a fedezett ügylet, tétel eredményét. (7) Ha a valós érték fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkezõ eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. -ának (10) bekezdése szerinti idõbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor az alapügylet eredményét ellentételezõ összegként kell megszüntetni az alapügylet azzal szembeállítható ellenkezõ elõjelû eredményének összegéig, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra. (8) A fedezeti célú, valamint a 22. (7) bekezdés szerinti swap ügyleteket és a 22. (8) bekezdés szerinti, a swap ügyletekkel azonos rendeltetésû ügyleteket kamatfedezeti célú valós érték fedezeti swap ügyletekként kell kezelni, és a 9/C. (3) bekezdés d) és e) pontja szerint értékelés mellett a számviteli politikában rögzített döntés szerint alkalmazható azokra a 22. (4) bekezdés a) b) pontja szerinti, és ahhoz kapcsolódóan a 22. (11) bekezdése szerinti idõbeli elhatárolások elszámolása az értékelés és a zárás idõpontjára vonatkoztatva. A 22. (11) bekezdése szerinti idõbeli elhatárolást a swap ügylet 9/C. (3) bekezdésének d) és e) pontjai alapján elszámolt értékelési különbözet összegére is alkalmazni kell. A swap ügylet érté-

11322 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/147. szám kelési különbözetét és a kapcsolódó idõbeli elhatárolásokat a swap ügylet határidõs ügyletrészének zárásakor kell megszüntetni. (9) A cash-flow fedezeti ügyletek lehetnek kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek, illetve elõre jelzett alapügyleteket (adásvételi vagy pénzügyi ügyleteket) fedezõ ügyletek, továbbá áru leszállítási határidõs vagy opciós alapügyleteket fedezõ ügyletek. (10) A kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek 9/C. (3) bekezdés c) pontja szerinti értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási idõszakra vonatkozó, az értékelés idõpontjáig idõarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási idõszakok végén és a lejárati idõ végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügyletként szolgáló hitel vagy betétügylet idõarányos, illetve pénzügyileg rendezett kamat bevételét vagy ráfordítását ellentételezõ, kiegyenlítõ módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási idõpontokban illetve a kamatok idõbeli elhatárolásának idõpontjában módosításra és a lejárati idõ végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. (11) Az elõre jelzett ügyleteket és azok feltételeit (az ügylet fajtája, tárgya, nagyságrendje, idõpontja, idõtartama, egyéb feltételek) a Tv. 59/E. (2) bekezdése szerint rögzíteni kell a fedezeti dokumentációban, valamint a fedezeti ügylethez kapcsolódó analitikus nyilvántartásban. (12) Az eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó elõre jelzett ügylet, valamint az áru leszállítási határidõs vagy opciós vételi ügyletet fedezõ cash-flow fedezeti ügylet alapügyletei után a fedezeti ügylet lejárati ideje alatt eredményt, értékelési különbözetet nem lehet elszámolni. A fedezeti ügylet értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fedezeti ügylet lejártakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, és az ügylet nyereségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét csökkentõ, a kötelezettség értékét növelõ tételként, a fedezeti ügylet veszteségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét növelõ, a kötelezettség értékét csökkentõ tételként kell elszámolni. (13) Az áru leszállítási határidõs vagy opciós eladási ügylet vagy áru, illetve pénzügyi eszköz eladására vonatkozó elõre jelzett ügylet formájában létezõ alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni és a fedezeti ügylet eredményét az alapügylet eredményét ellentételezõ tételként kell elszámolni az alapügylet ellentétes elõjelû eredményének összegéig, az azt meghaladó részt pedig a kereskedési célú ügyletekre vonatkozó szabályok szerint, jellegétõl függõen a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell lekönyvelni. A fedezeti ügylet eredményét az ellentételezett összeg erejéig (a hatékony fedezet összegéig) abban az eredménykategóriában kell elszámolni, amelyben az alapügylet eredménye is elszámolásra került, amennyiben az alapügylet pénzügyi eszközre vonatkozik. Az áru eladási alapügylet esetében a fedezeti ügylet ellentétes elõjelû eredményét nem lehet ellentételezõ tételként elszámolni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között, annak összegét az alapügylet ellentétes elõjelû eredményének összegéig jellegétõl függõen az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni. (14) Ha a cash-flow fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkezõ eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. -ának (10) bekezdése szerinti idõbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor kell a (12) (13) bekezdés szerinti elszámolással megszüntetni. 9/E. (1) A külföldi gazdálkodó szervezetben lévõ nettó befektetés fedezeti ügyletét a hozzárendelt külföldi gazdálkodó szervezetben lévõ részesedés, külföldi követelés és külföldi kötelezettség (fedezett tétel, tételek) 9/B. (5) bekezdése szerinti értékelésekor kell átértékelni, a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. (2) Az (1) bekezdés szerinti fedezeti ügylet zárásakor annak értékelési különbözetét és a fedezett tétel (tételek) értékelési különbözetét meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, egyidejûleg el kell számolni a fedezeti ügylet és a fedezett tétel (tételek) eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között egymást ellentételezõ tételként. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti fedezett tétel, tételek lejárati ideje, tartási ideje meghaladja a fedezeti ügylet lejárati idejét, akkor a fedezeti ügylet zárásához kapcsolódó (2) bekezdés szerinti elszámolást követõen újabb fedezeti ügylet köthetõ. Ilyen esetben a fedezett tétel, tételek folyamatosan fedezettnek tekintendõk és a fedezeti ügylet zárásakor a fedezett tételek értékelési különbözetként megjelenõ a valós értékelés értékelési tartalékával szemben megszüntetendõ átértékelési különbözete közvetlenül az adott devizaeszköz vagy devizakötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra az eredménnyel szemben a (2) bekezdés szerint. (4) Ha a fedezeti ügylet egy pénzügyi eszköz leszállítására vonatkozó határidõs vételi ügylet, akkor az ügylet záráskori eredménye a pénzügyi eszköz beszerzés napján valós értékre történõ átértékelésének eredménye, amelyet a 9/B. (15) bekezdése szerint kell elszámolni, illetve, ha az egy eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó elõre jelzett ügyletet vagy határidõs, illetve vételi opciós leszállítási ügyletet fedez, akkor a fedezeti ügylet tárgyát képezõ pénzügyi eszköz ügylet záráskori átértékelési eredménye az alapügyletbõl származó eszköz vagy kötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra. (5) A Tv. 3. -a (9) bekezdésének 14. pontja szerinti fedezeti hatékonyságot a számviteli politikában rögzített módon az értékelési idõpontokban kötelezõ vizsgálni és annak eredményét a fedezeti dokumentációban rög-

2003/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 11323 zíteni. Ha a lejárati idõn belül az ügylet fedezeti jellege megszûnik, akkor azt a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kell elszámolni. Az elõre jelzett ügyletek feltételeinek alakulását folyamatosan nyomon kell követni és annak változását a fedezeti dokumentációban rögzíteni kell. 9/F. (1) A valós értéken történõ értékelés szabályaira történõ áttéréskor, az áttérés napjára (az áttérés üzleti évének elsõ napjára) vonatkozóan nyitó rendezõ tételként kell elszámolni a) a valós értéken történõ értékelés alá tartozó kereskedési célú értékpapírok értékvesztésének megszüntetését a befektetési szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történõ átértékelését az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben; b) a valós értéken történõ értékelés alá tartozó kereskedési célú követelések értékvesztésének megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történõ átértékelését az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival szemben; c) a valós értékelés alá vont értékesíthetõ, a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok és egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedést jelentõ befektetések, valamint követelések piaci értékre történõ átértékelését, amely ha meghaladja a bekerülési értéket, akkor az értékvesztés bekerülési értékig illetve követelésnél a törlesztéssel csökkentett bekerülési értékig történõ visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak, valamint az egyéb ráfordításoknak a csökkentéseként és azt meghaladóan az eszközhöz rendelt értékelési különbözet elszámolását a valós értékelés értékelési tartalékával szemben; d) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, az e) pontba nem tartozó származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív idõbeli elhatárolások, céltartalékok megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival, valamint a kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel, illetve a fizetett (fizetendõ) kamatokkal és kamatjellegû ráfordításokkal, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a befektetési szolgáltatások ráfordításaival az egyéb bevételekkel szemben, illetve az ügyletek átértékelését a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását függetlenül attól, hogy fedezeti vagy nem fedezeti célú, a követelések vagy a kötelezettségek között megnyitott származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival, valamint a kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel, illetve a fizetett (fizetendõ) kamatokkal és kamatjellegû ráfordításokkal, továbbá a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben; e) a mérleg fordulónapján le nem zárt cash-flow fedezeti célú, valamint külföldi gazdálkodó szervezetben lévõ nettó befektetés fedezete céljából kötött származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív idõbeli elhatárolások megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival szemben, illetve az ügyletek átértékelését a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását a származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. (2) A valós értéken történõ értékelés szabályainak alkalmazásáról a bekerülési értéken történõ értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra való áttérés esetén a Tv. 59/F. -ának (3) bekezdése szerint kell eljárni. 7. (1) A Rendelet 10. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamatjellegû jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktoring díj, illetve kamat, az értékpapírkölcsön után kapott, illetve fizetett kölcsönzési díj, az óvadéki repó- és a valódi penziós ügyletek után járó vagy fizetendõ kamatok, a kamatfedezeti célú határidõs, opciós, valamint swap ügyleteknél felmerülõ, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehetõ kamat- és árfolyamkülönbözetbõl származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás, ha a fedezett nem kereskedési célú alapügylet eredménye is kamat vagy kamatjellegû ráfordítás, illetve bevétel. A valós értéken történõ értékelés alkalmazása esetén a kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamatjellegû ráfordítást csökkentõ tételként, a veszteség kamatjellegû bevételt csökkentõ tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítõ tételként kerül elszámolásra. (2) A Rendelet 10. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tõketörlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függõvé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamat jellegû jutalékot is) összegét egyenlíti ki elõször. A befolyt összegbõl a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a külön törvényben meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni. Befolyt összegnek kell tekinteni a követelés kiegyenlítéseként kapott eszköz beszámítási értéke, vagyonfelosztási javaslat

11324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/147. szám szerinti értéke, szerzõdés szerinti, illetve számlázott értéke és a végrehajtási határozatban megállapított értéke szerinti összeget, valamint a követelés kiegyenlítéseként kapott váltó értékét a kiváltott követelés összegében, továbbá az adóssal szemben fennálló kötelezettség beszámítási értékét is. Ez utóbbi esetekben felek közötti megállapodás függvényében kell a felszámított általános forgalmi adót a beszámításra kerülõ befolyt összeg részének tekinteni. (3) A Rendelet 10. -ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(11) Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei és ráfordításai közül a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kapott (járó) és fizetett (fizetendõ) jutalékok összegét az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendõ) jutalék és díjráfordítások között kell kimutatni. Minden egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást, amely a befektetési célú értékpapírok és részesedések eladásával, beváltásával, illetve a névérték felett és alatt vásárolt befektetési célú, kamatozó értékpapírok beszerzési ára és névértéke közötti különbözet idõarányos eredményként való elszámolásával, a befektetési célú, évente tõketörlesztést fizetõ értékpapírok törlesztéskor a befolyt törlesztõ rész és a kivezetett arányos könyv szerinti érték különbözetében elszámolt eredményével, a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelésével és pénzügyi rendezésével, a vásárolt követelés értékesítésével, vagy más ügyletbõl kifolyólag felmerül beleértve a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidõs, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehetõ nyereségébõl, illetve veszteségébõl származó bevétel, illetve ráfordítás összegét is, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra, azt a pénzügyi mûveletek nettó eredményében a befektetési szolgáltatások bevételeitõl és ráfordításaitól elkülönítetten kell kimutatni az eredménykimutatásban. A valós értéken történõ értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentõ tételként, a veszteség az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentõ tételként kerül elszámolásra. 8. (1) A Rendelet 11. -a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A hitelintézetnél a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:],,c) a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok és részesedések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét függetlenül annak pénzügyi realizálódásától, az ilyen értékpapírok és részesedések után elszámolt értékvesztés visszaírását, illetve az értékvesztés elszámolt öszszegét, a forgatási célú értékpapírok kölcsönbe adásakor a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerzõdés szerinti érték különbözetében elszámolt eredményt, a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidõs és opciós tõzsdei, tõzsdén kívüli, valamint swap ügyletekbõl származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét, fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra. A valós értéken történõ értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentõ tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentõ tételként kerül elszámolásra. (2) A Rendelet 11. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) Az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbõl jogcímen belül elkülönítetten kell az eredménykimutatásban bemutatni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeit, illetve ráfordításait, valamint a Tv. 77. és 81. -ai szerinti egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelõlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegeket. Az ilyen költségek utólag befolyt összegét egyéb bevételként kell elszámolni. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között. A céltartalékok [ide nem értve a (8) bekezdés szerint, a függõ és a biztos (jövõbeni) kötelezettségek utáni kockázati céltartalékot, valamint az általános kockázati céltartalékot] felhasználását, felszabadítását és képzését az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatni. (3) A Rendelet 11. -ának (7) (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(7) A behajthatatlan saját követelés összegét egyéb ráfordításként, a behajthatatlan vásárolt követelést az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejûleg. A behajthatatlannak nem minõsíthetõ szerzõdésmódosítás alapján elengedett saját, illetve vásárolt követelések összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. (8) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve az egyéb ráfordítások az eredménykimutatásban nem tar-

2003/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 11325 talmazzák a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentõ befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt értékvesztést, valamint a függõ és a biztos (jövõbeni) kötelezettségek után elszámolt kockázati céltartalék, továbbá az általános kockázati céltartalék képzésének összegét. Az eredménykimutatásban az általános kockázati céltartalék képzésének és felhasználásának különbözetét kell bemutatni. (9) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve az egyéb bevételek az eredménykimutatásban nem tartalmazzák a befektetett eszközök közé tartozó hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentõ befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt az üzleti évben visszaírt értékvesztéseknek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét, valamint a függõ és a biztos (jövõbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék, továbbá az általános kockázati céltartalék tárgyévben felhasznált, elszámolt összegét. (4) A Rendelet 11. -a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki:,,(12) A valós értéken történõ értékelés esetén a pénzügyi mûveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatás bevételeibõl, illetve ráfordításaiból a (11) bekezdésben foglaltakon túl, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeibõl, illetve ráfordításaiból a 10. (14) bekezdésében foglaltakon túl, külön kiemelten kell bemutatni értékelési különbözet címén a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok tárgyévi átértékelési különbözetének bevételként, illetve ráfordításként elszámolt összegét. 9. (1) A Rendelet 12. -a (2) bekezdésének f) g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ j) ponttal egészül ki: [(2) A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, fõkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekrõl összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során a számviteli politikában is rögzítettek szerint legalább a következõ zárlati munkálatokat kell elvégezni:],,f) a fõkönyvi kivonat elkészítése. A fõkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyidõszaki nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, valamint tárgyidõszak végi záró egyenlegét; g) a fõkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). A pénzügyi intézmény a zárlat keretében a fõkönyvi számláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenõrizhetõ legyen a tárgyidõszakban elért halmozott eredmény. A pénzügyi intézmény a fõkönyvi kivonathoz kapcsolódóan köteles bemutatni számlaosztályonként a forgalmi adatok összesítését;,,j) a valós értéken történõ értékelés alkalmazása esetén a valós értéken történõ értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása (negyedévente, illetve havonta). Ez esetben az i) pontban foglalt idõbeli elhatárolásokat a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni. (2) A Rendelet 12. -a a következõ (12) (14) bekezdéssel egészül ki:,,(12) Ha a hitelintézet pénzváltási tevékenységet ügynökön keresztül végez, a pénzváltásból eredõ árfolyamkülönbözet, illetve a pénzváltás céljára az ügynök rendelkezésére bocsátott valuta állományának átértékelési eredménye a hitelintézet könyveiben jelenik meg, mint saját számlás tevékenység eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között. (13) A (12) bekezdés szerinti pénzváltási tevékenység elszámolása az ügynökkel kötött szerzõdéses megállapodástól függõen az alábbi eljárások közül választott és a számviteli politikában rögzített módokon történhet: a) a hitelintézet az ügynök rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket az ügynökkel szembeni követelésként mutatja ki az ügyfelekkel szembeni követelések között devizanemenkénti részletezésben és a szerzõdésben rögzített elszámolási idõszakon belül az ügynöktõl kapott, a pénzváltást igazoló bizonylatok alapján naprakészen elszámolja ezen követelés számlák között a pénzváltást és a különbözetként jelentkezõ árfolyamnyereséget vagy árfolyamveszteséget, valamint a valutában lévõ, az ügynök állományában szereplõ pénzre szóló követelés általános szabályok szerinti átértékelését és az elszámolási idõszak végén a szerzõdésben rögzített feltételek szerint az ügynöki díj pénzügyi rendezését; b) a hitelintézet az ügynök rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket az ügynökkel szembeni követelésként mutatja ki az ügyfelekkel szembeni követelések között forintban, egyidejûleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban devizanemenkénti részletezésben kimutatja a rendelkezésre bocsátott állományt, azonban az elszámolási idõszakon belül az ügynöktõl kapott, a pénzváltást igazoló bizonylatok, belsõ elszámolások alapján nem könyveli naprakészen a mérleg számlákon a pénzváltást és az átértékelést, kizárólag a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban rögzíti naponta vagy a számviteli politikában rögzítettek szerint, ennél kisebb gyakorisággal, de legalább havonta az ügynöknél rendelkezésre álló pénzeszközök állományában bekövetkezett változásokat összesítetten, devizanemenkénti részletezésben és az elszámolási idõszak végén elszámolja a szerzõdésben rögzített feltételek