Vadászati állattan & etológia Róka
Róka (Vulpes vulpes) Az egész Északi féltekén megtalálható a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén. Közép- és Dél-Amerika, illetve Afrika nagy részéről és az Óceániai szigetvilágból (+pl. Krétáról, Shetlandról, Elbáról) hiányzik. <3000m Két jégkorszakot is átvészelt. Jól alkalmazkodó generalista faj. Üdülőövezetekben, elővárosokban, nagy városok szeméttelepein is megtalálja életfeltételeit. Magyarországon mindenhol előfordul (több városi előfordulása is van), populáció-sűrűsége folyamatosan növekszik, aminek több oka is van: élőhelyi változások, táplálékbázis nő kevesebb rágcsálóirtó használata miatt több kisemlős, a vadászati nyomás csökkent kevesebb legális vadászati módszer, a veszettség elleni immunizálás csökkentette a fiatalok mortalitási arányát.
A róka terítéke 2011-ben 68 791 egyed volt (+ 22 %).
Mean density (sp/1000 ha) + SD 30 25 The vaccination covered the whole country. 20 15 The vaccination covered the whole Transdanubia. 10 5 0 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Transdanubia Great Plain Trend of Transdanubia Trend of Great Plain A veszettség mellett fontos szerepe van a trichinellózis, az Echinococcus multilocularis (Mitchell-Jones és mtsai. 1999) és a rühösség terjesztésében is (Linström és mtsai. 1994).
A veszettségi esetek száma és a róka részaránya (1985-1997) (Heltay 2000)
Általában vöröses-sárgás barna bundája van, de nagy az egyedi variancia (pl. szenes róka). A hát középső részén az ágyékig és a lapocka tájékon keresztben sötétebb sáv húzódik végig. A has és a végtagok belső oldala szürkés-fehéres, a láb külső felülete és a fülek sötétbarnák, feketék. A farok hegyén fehér szálak vagy teljesen fehér, de ez sem mindig igaz. A szukáknál az ellést megelőzően a has rózsaszín, barnás árnyalatú lesz. A szőrváltás évente kétszer, április-május, illetve októbernovember hónapokban zajlik le.
A fogképlete: 3142 3143, az M 3 hiányzik, a P 4 és az M 1 a legnagyobb méretű tépőfog. 23 hetesen jön ki a P4. Kort becsülni a fogváltás alapján csak nagyon rövid ideig lehet, mint az összes többi ragadozó fajunknál. Használható a szemlencse száraztömeg, amivel el lehet különíteni a fiatalokat, az 1 éveseket, a 2 éveseket és az ennél öregebbeket. De utána már nem lehet megmondani az éveket, mert a szemlencse tömegnövekedése nagyon lelassul. Használnak még egyes koponya méreteket, a fogkopást és a fognövekedési vonalakat, ami a legmegbízhatóbb ebben az esetben is. Ivari dimorfizmus nincs, azaz a kanok és a szukák hasonló kinézetűek, esetleg a hímek kicsivel nagyobbak. A szuka évente egyszer szaporít (monoösztruszos), az ivarszervek (petefészek, here) tömege szezonálisan változik. Kétszarvú (bicornis), de nem kettős (duplex) méhe van: a két méhszarvnak a hüvely előtt van közös szakasza. A szaporodási időszak (koslatás) január-február folyamán zajlik le. A szukák 1-6 napon keresztül tüzelnek. A hímivarsejt termelés novembertől márciusig tart a kanoknál, érett hímivarsejtek azonban csak decembertől vannak.
A vemhesség időtartama 52-53 nap. A szuka általában 4-5 db utódot hoz a világra (85-125gr) A kölykök sötétszürkék, csukott szemmel születnek. A 11-14. napra kinyílik a szemük (világoskék), a testszín sötétbarna lesz. Három hetes korig csak szopnak, majd 10-12 hetesen már vadásznak. Szeptemberre függetlenednek a kölykök és önálló területet foglalnak. Ilyenkor a fiatalok könnyen elejthetők, megfoghatók csapdával és ilyenkor a leggyakoribbak az autóval történő ütközések is. alloparentális utódgondozás???
A fiatal egyedek közül a nőstények esetleg együtt maradhatnak az anyával, de ez csak nagy populáció-sűrűségnél következik be. családi csoportok, DE! mindig az alfa nőstény szaporít. Azonban ha ezt az egyedet eltávolítjuk, akkor a rangsorban következő egyed azonnal a helyére lép és szaporít. A róka egész évben vadászható. A róka ürüléke A róka nyoma és ürüléke A róka nyoma
Mozgásformáit tekintve igen gazdag skálát találunk: séta, galopp, vágta (ekkor akár 60 km/h sebességet is elérhet), kullogás. A lépések jellegzetes sorrendje, csapája az úgynevezett zsinórozás.
Balról jobbra: vidra, hermelin, nyest, nyuszt, borz, róka, sakál 1 és 2
A róka élőhelye Rendkívüli alkalmazkodóképesség, élőhelygeneralista. Nagyragadozók helyét betöltötte. A civilizáció előretörésével szemben toleráns. Kotorék ásásra alkalmas területeket kedveli, de... Kotorék készítésben leleményes (faodú, nádas is). Magas vízállású területeket kevésbé kedveli.
Életmód magányos és jellemzően óvatos vadász. Alkonyattól hajnalig. Koslatás, a kölyöknevelés idején nappal is aktív lehet. Fejlett szaglás (társas viselkedés, préda). Fejlett hallás, fejletlenebb látás. A hímre 2 4 tagú ugatás (kaffogás) jellemző, melyet a párosodási időszakban hallat. Gyorsan és kitartóan fut. Akár 10 km/nap! Kotorékot használ, amit maga ás, vagy a borzét foglalja el. A bejáratait illatmirigy (violamirigy) egyedspecifikus váladékával jelöli meg. Lábujjközti mirigyeiből dobbantáskor szaganyag szabadul fel, ami szintén speciális jelzésforma. Végbélnyílása mellett anális zsák található, emiatt ürüléke is szagjelzést hordoz. Ürülékét általában feltűnően helyezi el (territórium jelölés). Vizeletének feromonjai az ivari aktivitást is jelzik. A territórium kiterjedését az élőhely változatossága, a rendelkezésre álló zsákmányforrá- sok, illetve az állat kora és ivara is befolyásolja. Mozgáskörzetének mérete 0,1 és 30 km 2, átlagosan 2 3 km 2. Az alfa egyedek használják a táplálékban leggazdagabb területrészt.
Táplálkozása igen változatos táplálék-összetétel. 0,5 1,5 kg/nap Testfelépítés: a kisrágcsálók fogása. kutatási eredmények alapján ezek részaránya akár 94% is lehet. Főleg mezei pocok (Microtus arvalis). Másodlagosan fontos táplálékai a madarak, növények (pl. nyáron és ősszel elsősorban gyümölcsök /kökény, szilva, meggyfélék/, füvek, mezőgazdasági termékek /kukorica/), emellett alkalmanként hüllőket, kétéltűeket, dögöt, különböző bogarakat (legfőképp futóbogarak), földigilisztát és háztartási hulladékot, háziállatokat is fogyaszt. A róka opportunista: a legnagyobb sűrűségben rendelkezésre álló, legkisebb energia befektetéssel hasznosítható táplálékforrást preferálja. Elsősorban a téli és kora tavaszi időszakban jelentős szerepet tölt be a dögeltakarításban, ezáltal a betegségek terjedésének meggátlásában. Az emberlakta területeken élő rókák táplálékának összetevői nagyban függenek attól, hogy milyen hulladékokat, állatvágási maradékot, egeret, patkányt, vagy más zsákmányt találnak a kukákban, konténerekben.
Összetétel ( B%) 100 80 60 40 20 0 Évszak n T Ta N Ő T Ta N Ő T Ta N Ő T Ta N Ő 64 27 7310413153 64 59 46 33 47 49 50 27 29 35 2001 2002 2003 2004
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!