Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete



Hasonló dokumentumok
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Nemzetközi kitekintés...2

Pest megye versenyképességi indexe

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

Beruházás-statisztika

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai május FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban (előzetes adatok)

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete

Az almatermesztés időjárási

Adminisztráció

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről. A magán-munkaközvetítők mutatói 2007.

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály

Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Mórahalom és térsége Foglalkoztatási Paktum. Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési előrejelzés

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

XI./1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma és bejelentések létszámtartalma állományf csoportok szerint területenként

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban május

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai: helyzetkép és alapvető dilemmák

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest november 28.

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év

Intenzíven terjed az influenza

Mórahalom és térsége Foglalkoztatási Paktum. Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési előrejelzés

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Átírás:

www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási lehetőségeire. A továbbiakban megvizsgálunk néhány tipikus adatot azzal kapcsolatban, hogy miként alakult a cégek száma Pest megyében Budapesthez és a néhány kiválasztott megyéhez viszonyítva. Új vállalkozások száma 2013-ban 2007-hez mérve (%) 0 Budapest Pest Közép-Mo. Szabolcs-Sz.-B. Hajdú-B. Bács-K. -5-10 -15-20 -25 Pest megyében 2013-ban 20,5%-kal kevesebb új vállalkozás indult el, mint 2007-ben. Általában minden megyében és régióban csökkent az új induló cégek száma 2013-ban, de kisebb mértékben, mint Pest megyében. (Például a csökkenés mértéke Hajdú-Bihar megyében csak 9%.) A budapesti adat 14,5%, ez felhúzza a Közép-Magyarország értéket 16,5%-ra. Ennél sokkal rosszabb Pest helyzete a megszűnt vállalkozások tekintetében: 2012-re több mint kétszer annyi cég szűnt meg, mint 2007-ben. A cégek halálozási adata 2007 és 2012 között folyamatosan növekedett. Az országos szinten megszűnt összes cég számához viszonyítva a Pest megyében megszűnt cégek számát 2007-ben 11,97%-ot, 2012-ben pedig 13,16%-ot kapunk: ez 10%-os növekedés. Pest estén a cégek száma legerőteljesebben az építőiparban és a pénzügyi-biztosítási területen csökkent. Növekedés tapasztalható a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban, és minimális a csökkenés az oktatás, szakmai, tudományos- és műszaki tevékenység, valamint az infokommunikáció ágazatban. Ezeken a területeken a további befektetések jelentős többlet értékteremtést hozhatnának. 1

www.pest.hu Vállalkozási terület Vállalkozástípusok szerinti vállalkozás szám csökkenés 2008 és 2013 között (%) Pest Középmagyarország Szabolcs- Szatmár- Bereg Hajdú- Bihar- Bereg Bács- Kiskun- Szolnok Ország összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -12-14,4 +24,4 +6,3-1,2-3,6 Ipar -16,6-18,9-20,6-15,0-18,0-19,1 Építőipar -31,3-27,4-22,5-27,3-28,7-30,4 Kereskedelem, -4,99-5,5-16,0-11,4-13,0-13,0 gépjárműjavítás Szállítás, raktározás -29,7-40,4-31,0-28,0-24,9-33,8 Szálláshely, vendéglátás -10,8-2,6-22,7-12,8-18,3-13,9 Infokommunikáció -1,8-7,5-10,8-11,6-9,4-9,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység -29,2-28,3-30,0-27,3-31,3-30,6 Szakmai tudományos, műszaki tevékenység -1,7-6,7-12,0-8,4-10,1-9,9 Oktatás -0,6-9,7-8,5-0,8-2,6-5,99 Humán- egészségügyi, szociális ellátás +6,4 +1,4 +6,5 +10,9 +1,9 +1,6 A vállalkozás sűrűség azt mutatja meg, hogy a lakosság számához mérve hogyan alakul a vállalkozások száma. Ez a mutató nyilvánvalóan érzékelteti a foglalkoztatási lehetőségeket, ezért nagy a jelentősége, de a lakosság számához mérten több vállalkozás a gazdaság élénkítésére is jó hatással lehet, továbbá megnyitja a lehetőségét a szorosabb vállalkozási együttműködés, a klaszterek létrejötte előtt. Terület Vállalkozás sűrűség alakulása (2007, 2013) Működő Megszűnt Új vállalkozás vállalkozás Változás db/1000 fő Változás vállalkozás db/1000 fő (%) (%) db/1000 fő 2007 2013 2007 2013 2007 2012 1 Változás (%) Budapest 109,8 94,3-14,1 9,3 7,8-16,1 9,6 18,4 +92 Pest 71,9 62,7-12,8 6,6 5,0-24,2 6,2 13 +109,7 Országos adat 68,4 58,5-14,5 6,1 4,9-19,7 6,5 12,1 +86,5 Pest megyében 2013-ban 2007-hez mérve 12,8-kal csökkent az összes működő vállalkozások száma. Viszont a létrejövő új vállalkozások tekintetében, amelyek számának bővülését például a több EU-s forráshoz jutás segíthette volna, Pest lemaradása 2007-röl 2013-ra 24,2 %. Ez 8,1%-kal rosszabb, mint a budapesti és 4,5%-kal rosszabb, mint az országos adat. A megszűnt vállalkozások számát a 2007 és 2012 közötti időszakban mértük. 2012-ben ezer főre vetítve Budapesten 92, és Pest megyében 109,7%-kal több cég szűnt meg, mint 2007-ben. 1 A megszűnt vállalkozások számára csak 2012. évi adat áll rendelkezésre 2

www.pest.hu Pest megyében több, mint kétszer annyi cég szűnt meg 2012-ben, mint 2007-ben. Az országos átlag 86,5%, vagyis országos szinten 86,5 %-kal több cég szűnt 2012-ben, mint 2007-ben. Ha az új és a megszűnt cégek számát vetjük össze, akkor azt látjuk, hogy 1000 lakosra ez az érték Budapest és Pest esetén is 2007-ben meg közel azonos. Viszont az új vállalkozások 2013 és a megszűnt vállalkozások 2012 évi száma alapján Budapesten az 1000 lakosra jutó megszűnt vállalkozás 10,6 %-kal, Pest megyében pedig 8%-kal több. Valószínű azonban, hogy ha a 2013-ban megszűnt cégek számát tudtuk volna összevetni a 2013-ban létrejött cégek számával, akkor a különbség a megszűnők javára még nagyobb lett volna. Az országos átlag a 2013-2012 évi értékre 7,2 cég. Egy KSH tanulmány 2 2011. évi adatokra támaszkodva i szinten elemezte a GDP/fő és az ezer lakosra jutó társas vállalkozások számának kapcsolatát. Azt találta, hogy a két mutató között összefüggés mutatható ki: az ezer lakosra jutó társas vállalkozások számának növekedése növekvő GDP/fő értékkel jár együtt. Kivétel Győr-Moson-Sopron, amely alacsonyabb vállalkozás sűrűség mellett is a nagy GDP/fő értékkel rendelkezik. Ennek nyilvánvaló oka az ebben a megyében lévő nagyvállalatok hatása. A másik kivétel Pest, amelyben a vállalkozás sűrűség Budapest után a legnagyobb, viszont a GDP/fő érték tekintetében 4 is megelőzi (Vas, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron ). Ez valószínűleg az ezen megyékben működő vállalkozások jellemzőinek köszönhető. A legvalószínűbb ok az, hogy nagyon sok a mikrocég Pest megyében, amelyek nem végeznek jelentős hozzáadott értéket teremtő tevékenységet, így nem tudnak nagy hatást gyakorolni a GDP növekedésére. Budapest kirívóan magas értékeit sajátos helyzete okozza. Egyrészt a legnagyobb létszámot foglalkoztató 100 magyarországi székhelyű szervezet közül 2011- ben 52-nek Budapesten volt a központja. Másrészt Budapest a központja sok nagy hozzáadott értéket előállító termelő- és szolgáltató cégnek. 2 A gazdasági folyamatok regionális különbségei. KSH. 2013. december 3

Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma www.pest.hu Összefüggés az egy főre jutó GDP és az ezer lakosra jutó társas vállalkozások száma között, 2011 Forrás: KSH 2013 Megvizsgáltuk ezt az összefüggésrendszert frissebb adatokkal régiós bontásban, és az összes működő vállalkozás figyelembevételével. 100 Összefüggés a gazdasági teljesítmény és a vállalkozások száma között (2013) Budapest 90 80 Közép-Mo. 70 60 Pest 50 40 30 20 10 0 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 GDP/fő (ezer Ft) 4

Részarány www.pest.hu Az összefüggés 2013-ban is kimutatható: az ezer lakosra jutó működő vállalkozások számának növekedésével nő a GDP/fő érték. Kisebb eltérés Nyugat- és Közép-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország esetén tapasztalható. Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon a kisebb vállalkozássűrűség mellett nagyobb egy főre jutó GDP értéket a nagyvállalatok hatása okozhatja. Közép-Magyarország esetén pedig a jelentős eltérés továbbra is Budapest kimagaslóan jó adatainak köszönhető, hiszen Pest magában csak a harmadik helyen van az egy főre jutó GDP tekintetében annak ellenére, hogy a cégsűrűség tekintetében jobb helyzetben van, mint az egy főre jutó GDP tekintetében nála jobb helyezést elérő Közép- és Nyugat-Dunántúl. Ebből ismét le kell vonni azt a következtetést, hogy Pest valós adatait elrejti, illetve jobbnak tűnteti fel az, hogy Budapesttel együtt a Közép-Magyarországi régió része. A vállalkozásoknak rendkívül csekély forrás jutott az operatív programokból 2007-2013 között a régióban. Az alábbi ábra megyék fejlettségét és a támogatott vállalkozásoknak az összes 10 fő feletti vállalkozáshoz képest számított részarányát mutatja: a két adatsor között nem mutatható ki összefüggés, ugyanakkor Pest (piros jelölő), Nógrád és Budapest adata extrém értéket képez ebben a vállalkozói szegmensben 3 45% A 10 fő feletti KKV-k támogatási részaránya a megyék egy főre jutó GDP-jének függvényében 40% 35% 30% 25% 20% 15% 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 Egy főre jutó GDP megyénként, 2013 (Ft) A vállalkozásokkal kapcsolatban összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy Pest megyében nem azok számával, hanem inkább a végzett tevékenységgel van a probléma. Növelni kellene a nagy hozzáadott értéket előállító, tudás-és innováció-gazdag tevékenységeket végző cégek arányát. Szükség lenne továbbá új cégekre, kreatív start-up-okra. Ehhez jelentős források, elsősorban célzott pályázati lehetőségek szükségesek 2014-2020-ban. De fontos lenne az innovatív klaszterek létrejöttének ill. a meglévők továbbfejlesztésének erőteljes támogatására is. 3 Forrás: A 10 fő feletti KKV-k támogatási jellemzői és létszámalakulása (2007-2013), palyazat.gov.hu 5

www.pest.hu Ehhez jelentős források, elsősorban célzott pályázati lehetőségek szükségesek 2014-2020-ban. De fontos lenne az innovatív klaszterek létrejöttének ill. a meglévők továbbfejlesztésének erőteljes támogatására is. Cikksorozatunkban bemutatjuk Pest versenyképességi visszaesésének több oldalról és szempont szerint elvégzett elemzésének eredményeit. Kapcsolattartó a témában: dr. Popovics Gábor irodavezető Elnöki és Területfejlesztési Iroda Tel.: 06-1-233-6808; Fax: 06-1-233-6884 Mobil: 06-20-262-42-01 Email: popovics.gabor@pest.hu 6