MOH O LY-NAGY MŰVÉS ZE T I E GYETEM DOKT O RI I S KO L A

MOH O LY-NAGY MŰVÉS ZE T I E GYETEM DOKT O RI I S KO L A MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? (RÓMAI PART - SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I.) készítette: Csontos Csenge témavezető: Ferencz Marcel DLA 2011. január

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. TARTALOM BEVEZETŐ... 3 A RÓMAI PART VONATKOZÁSÁBAN ÉRVÉNYBEN LÉVŐ STRATÉGIÁK, TERVEK, SZABÁLYOZÁSOK... 5 ÁRVÍZVÉDELEM ÉS TERÜLETHASZNÁLAT - VÁROSVEZETŐI ÁLLÁSPONT ÉS ALTERNATÍV JAVASLAT... 8 FUNKCIÓ STRATÉGIA... 13 KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK - VÉRKERINGÉS FELPEZSDÍTÉSE... 16 ÖSSZEFOGLALÁS... 18 KÉPEK, ÁBRÁK JEGYZÉKE... 19 FORRÁSOK... 20 1

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? 2

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. BEVEZETŐ Hogyan használjuk Budapesten a Duna-parti területeket? Megfelel-e a jelenlegi folyó menti térstruktúra a városlakók használati és vizuális-esztétikai igényeinek? Ezidőtájt gyakran felmerülő kérdések. Számtalan településfejlesztéssel, településrendezéssel, városépítészettel, de akár szociológiával, kultúrával, egészségüggyel foglalkozó dokumentum keletkezett az elmúlt 10 évben (is), amely ilyen vagy olyan nézőpontból tárgyalja ezt a témát. Ezekből képet kaphatunk arról, hogy milyen vélemények, szándékok, tervek léteznek a városi partszakaszok működtetésére, fenntartására és fejlesztésére. Az átfogó koncepciókat megfogalmazó dokumentumok jellemzően Budapest egészére nézve felértékelik a Duna és a város kapcsolatának fontosságát. Felismerik és középpontba állítják a tényt, hogy a város határain belül szinte mindenhol hiányzik a közvetlen kapcsolat ember és víz között azaz a városlakók lényegében nem érzékelik a Duna jelenlétét, legföljebb annyiban, hogy Budáról Pestre egy darabon nem házak között vezet az út, hanem hídon - jó magasan - a folyó fölött. 1 Javaslataikban valamilyen megfogalmazásban szerepel a közvetlen kapcsolat megteremtésének igénye, akár nem kis anyagi ráfordítással létrehozható közlekedési-, infrastrukturális- és városszerkezeti beavatkozásokat vizionálva. A konkrét cselekvési tervek (építészeti, városépítészeti, közlekedés- ill. közmű fejlesztési tervek), amelyek a Duna-partokat érintik, már kevésbé koncentrálnak az ember - folyó kapcsolatra. Meglehetősen nehéz is aprópénzre váltani a nagyvonalú elképzeléseket, vágyakat, amik az általános, hosszútávú tervekben megjelennek. Hiszen a folyót a városon belül körülbástyázó létesítmények 100-150 évesek, annak idején hallatlan gondossággal, a városi infrastruktúra minden elemét figyelembe véve, hosszú távra épültek, és ezért bármilyen változtatás szinte beláthatatlan horderejű, az egész város működőképességére kihat. A Duna két partja a városi szakaszon a XIX. században kiépült, és a parti térstruktúra lényegében napjainkig nem változott. Az akkor fejlesztési törekvések középpontjában az árvízvédelem és korszerű közlekedési infrastruktúra biztosítása állt. A lakott területek árvízmentesítése mellett elsődleges cél volt a folyón a biztonságos és a mindenkori vízállástól a lehető legnagyobb mértékben független hajózhatóság lehetővé tétele. Szükség volt áru ki- és berakodására alkalmas kikötőhelyek, raktárak, vámépületek elhelyezésére, és ezek jó megközelíthetőségét biztosító utakra, vasutakra a partok mentén. 1 A házak közül kibukkanó és a hídra ráhajtó buszon, villamoson ülve - ezzel biztosan sok budapesti így van - muszáj felnézni, kinézni az ablakon és végigpásztázni a dunai látképet, legyen bármelyik híd, bármelyik menetirány, északi vagy déli oldal... De a legtöbb városlakó számára ebben ki is merül a folyóval való kapcsolat, ennyit és nem többet jelent számukra, hogy folyóparti városban élnek. 3

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? 1. Ferenc József (Belgrád) rakpart 1894 körül (forrás: Budapest Anno, Corvina Kiadó 1979) 2. A Duna Gőzhajózási Társaság raktelepe a Ferenc József (Belgrád) rakpartnál 1890 körül (forrás: u.a.) Később (a XX. század második felére) a hajózás szárazföldi közlekedéssel szembeni visszaszorulásával a rakpartokon felszabaduló helyeket az egyre rohamosabban motorizálódó szárazföldi közlekedés foglalta el, végképp elszakítva ezzel az embert a folyótól. Milyen értéket képvisel ebben a helyzetben egy városon belüli természetközeli állapotában mindezidáig meghagyott partszakasz, ahol a folyó város kapcsolat valóban folyó ember kapcsolatot is jelent? Olvasva a nemzetközi és országos stratégiákat, melyek az ideális civilizáció és természet kapcsolat főbb ismérveit leírják, és ilyen állapot létrehozására buzdítanak egy ilyen területnek óriási értéke van. Mit kezd vele a város? A természetközeliség egészségessége és romantikája mellett számos nehézséggel, lepusztultsággal, funkciózavarral, környezeti és vizuális szennyeződésekkel, településszerkezeti zavarokkal is terhelt Római-part esetében a kérdést komplikálja az a tény, hogy a szóbanforgó partszakaszon hiányzik a város közeli lakóövezeteit árvíz esetén védő szabályos védmű. A lakóövezet védelme egyértelműen kívánatos, megoldása tovább nem halogatható feladat. A partszakasz kezelését így nem lehet elválasztani az árvízi mentesítés kérdésétől. Mit kezd tehát Budapest a Római-parttal? 4

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. A RÓMAI PART VONATKOZÁSÁBAN ÉRVÉNYBEN LÉVŐ STRATÉGIÁK, TERVEK, SZABÁLYOZÁSOK Fővárosi stratégiák, tervek, szabályozások DOKUMENTUM JELLEGE RÓMAI PART ÉRINTETTSÉGE Budapest Városfejlesztési Koncepciója (2003) Podmaniczky Program (2005, felülvizsgálva 2006, 2008) Budapest Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) (2008) Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (TSzT) (2005) Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSzKT) (1998, legutóbb módosítva 2010) Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSz) (1998, felülvizsgálat 2005-2010) Olimpia 2020 Master Plan (2010) hosszútávú (15 éves) komplex program középtávú (7 éves) komplex program középtávú komplex fejlesztési stratégia szerkezeti terv szabályozási keretterv keretszabályzat kandidáció, középtávú tervek stratégiai projektek között: - a Duna tengelye parti zóna - Óbuda és Újpest az új városrészpár - Észak-budapesti projekttérség (Budán: Aquincumi híd, Gázgyár, Mocsáros, Rómaipart, Hajógyári-sziget) - térszerkezeti fejlesztések ezen belül: Római-part árvízvédelme, közterületi rehabilitációja * - A Duna, mint várostengely és a parti zóna kiemelt fejlesztési programja ** - 5. fejlesztési prioritás: Kulturális értékteremtés, ezen belül: 5.3. A város szabadidős potenciáljának növelése *** - 3. projekttérség: Észak-Budapest, kulcsprojekt: Óbudai Gázgyár (Technopolisz + kulturális központ) - 6. projekttérség: Duna-mente, kulcsprojekt: Duna gyalogos megközelíthetősége - üdülőházas üdülőterület, a part zöldterület - tájképileg érzékeny Duna-part - város átszellőzési sávjának része - üdülőterület - parti sáv zöldterület - üdülőterületek (48. ) - zöldterületek (52. ) - IVS-ben foglaltak - Duna kiemelt szerepben, közlekedés fejlesztése a Dunán, kapcsolat a Dunával, Duna-menti kapcsolatok - evezős pálya Budakalászon 5

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? * Középtávon a térség dinamikus fejlődése szempontjából fontos az Aquincumi híd kötöttpályás kapcsolatot is tartalmazó, városi hídként való megépítése. Az új hídhoz kapcsolódóan, a fejlesztések részét képezi a Körvasúti körút első, északi szakaszának megépítése, amely kapcsolatot teremt a 10-es út és az M3-as autópálya között. Az új közlekedési kapcsolat mentén, elsősorban Budán, jelentős fejlesztések és közterületi rehabilitációk valósíthatók meg (Gázgyár, Mocsáros, Római-part) A Római part a főváros egyik utolsó dunai partszakasza, ahol a közterületi rendszer közvetlen kapcsolati lehetőséget enged a folyóval, az erre az adottságra épülő vízparti rekreációs tevékenység elemei még megvannak. Mindezek következtében a Római part szinte egyedülálló hangulatú szabadidős és szórakozási területe Budapestnek. Ugyanakkor a lakóterületi fejlesztések nyomása, a közterületek leromlása veszélyezteti ezt a használatot. A terület egyik nagy kérdése az árvízvédelem megoldása, amely nagy gát építése esetén a szabadidős funkciók rovására, a lakóterületi használat felé tolná el a Római part karakterét. (Podmaniczky Program) ** Az északi és déli szakaszokon a Duna zöld partok rekreációs hasznosítása kap prioritást, a Dunához, a Duna völgyhöz köthető rehabilitációs tevékenységek, vizes élőhelyek és természeti környezet megóvása, a víz fenntartható hasznosításának komplex fejlesztései. (Podmaniczky Program) *** 5.3.1 A Duna rekreációs és környezetvédelmi célú fejlesztése A Ráckevei-Soroksári Duna ág rekreációs funkcióinak erősítése a vízminőség javításával, a délbudai Duna-parti zöldfelületi sáv rekreációs potenciáljának fejlesztése, valamint a Római part szabadidős potenciáljának növelése. 5.3.4 A Duna-partok vízi sportra való hasznosítása A hagyományosan vízi sportra használt Duna parti területeken a sportág feltámasztása, bázisok kiépítése, működtetése (Római part és a Ráckeve-Soroksári Duna-ág Pesterzsébeti és Csepeli szakasza, Népsziget és a Hajógyári sziget), amelyeknél a partnerségi kapcsolatokat és lehetőségeket kihasználva a kerékpáros, a vízi- és lovasturizmussal, az iskolai oktatáshoz kapcsolódó erdei iskolák bázisait előre átgondoltan, tervezetten kialakítva átjárásra nyílik lehetőség a szabadidő hasznos eltöltését biztosító mozgásformák között. (Budapest IVS) 6

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. Budapest, III. kerületi stratégiák, tervek, szabályozások DOKUMENTUM JELLEGE RÓMAI PART ÉRINTETTSÉGE Óbuda-Békásmegyer Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) (2009) Kerületi Szabályozási Terv (KSzT) Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzata (ÓBVSZ) (2001, legutóbbi módosítás 2009) középtávú fejlesztési stratégia szabályozási terv építési szabályzat - Római part 6. sz. akcióterület * - szomszédos Aquincum 4. sz. akcióterület a Nánási út Királyok útja és a Duna között csak egyes telkekre készült, egyébként az 1998 előtti RRT-k szabályozási vonalai hatályosak (ÓBVSZ 8. és 9. melléklet) - a parti közterület Z-KP-III közpark - a Nánási út Királyok útja menti telkek üdülőterület övezetbe tartoznak (Ü-III)**, a csónakházi funkció védelmével *** - kivéve a Teniszakadémia területét, ez sportterület ( K-SP-III/Ró) - egyéb, általános és védelmi előírások **** * V.7.2. Akcióterületi célok a) Átfogó cél Római-part akcióterület átfogó fejlesztési célja (az árvízvédelem problémájának megoldását követően) a hagyományos budapesti vízi élet felélesztésével újra a főváros és a kerület sport-, rekreációs és szabadidős központjává tenni a Duna partot, a Duna és a természetes élővilág megőrzésével. (...). b) Közvetlen célok - Lejárat biztosítása a Duna partjára; - Közterületek fejlesztése, a part fenntartható, környezetvédelmi célú fejlesztése; - Üdülő, szabadidős, rekreációs és sport jelleg megőrzése és erősítése; - A sport és szabadidős infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. (Óbuda-Békásmegyer IVS) ** néhány szabályozási elem pl: 116. (2) Az övezet elsősorban üdülők, az idegenforgalom, a szabadidő-eltöltés, a sportolás és rekreáció intézményeinek elhelyezésére szolgáló jelentős zöldfelületű terület. (...) (4) Az övezetek területén a) lakóépületet vagy a szolgálati lakás kivételével - lakófunkciót tartalmazó épületet,... elhelyezni, ilyen célra meglévő épület funkcióját megváltoztatni nem lehet. *** (11)...védett csónakházi funkciók nem szüntethetők meg. A telek új beépítésénél, illetőleg a meglévő épületek rendeltetésének megváltoztatásánál, (...) meglévő csónakház területének legalább 75 %-a fenntartandó azonos funkcióval. (...) A jelen rendelet hatálybalépése után létesített csónakház rendeltetése nem változtatható meg. **** pl.:. 32. (7) A Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a partmenti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását. 7

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? ÁRVÍZVÉDELEM ÉS TERÜLETHASZNÁLAT VÁROSVEZETŐI ÁLLÁSPONT ÉS ALTERNATÍV JAVASLAT A Római-part keskeny (25-40 m), ám hosszú (kb. 3 km) közterületi sávjának területfelhasználását alapvetően meghatározza a közeli lakott területek miatt elengedhetetlenül szükséges árvízi védekezés megoldása. A jelenleg Budapesten egyedül ezen a 3 km-en hiányzó szabályos védművet az 1954ben épített, majd 1965-ben megerősített Nánási út Királyok útja Duna felőli oldalán húzódó ún. nyúlgát2 pótolja. Ennek sem magassága sem keresztmetszeti méretei nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek. Ezért évtizedek óta egyre erősödő igényként merül föl a Rómaifürdő és Csillaghegy városrészek lakóövezeteit védő teljes értékű védvonal hiányzó szakaszának megépítése. 3. Budapest árvízvédelmi helyszínrajza az északi városhatártól a Csepel-sziget északi csúcsáig (forrás: TÉR-TEAM 2003, aktualizálva 2010) 2 Ideiglenes jellegű, földből vagy földből és földes zsákból, valamint földből és pallókból rövid idő alatt létesíthető, kis méretű (50-60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén töltésmeghágás ellen építenek. (Vízügyi Lexikon, http://www.kdtvizig.hu) 8

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. 2005-ben Budapest Főváros Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata közösen készíttetett egy tanulmányt, amely a Római-part árvízvédelmének lehetséges megoldásait vizsgálta 3. 14 változatot elemeztek a tanulmány készítői, vizsgálva mind a Nánási út Királyok útja nyomvonalat, mind a part menti elhelyezést. Műszakilag mindkét nyomvonalon megoldható a lakóövezetek ármentesítése. A kezdettől előnyben részesített mobilgátas változatoknál a megfelelő magasságú (MÁSZ +1,30 m) gát a Nánási út Királyok útja mentén való elhelyezésnél kb. 1,5 méteres (2 méternél alacsonyabb), a parton való kialakításnál kb. 3 méteres magasságú időszakosan elhelyezendő felmenő szerkezetet, és ehhez méretezett alépítményt jelent. A Főváros által támogatott változat szerint csökkentett magasságú mobilgát épülne közvetlenül a parti közterületen, ún. nyári gátként 4 a fővédműként megmaradó Nánási út - Királyok útja menti nyúlgát előtt. A parti közterület néhány jellemző jelenlegi metszetét az 5. ábrasor, tervezett kialakításának elvi metszetét a 4. ábra mutatja. 4. Római-part tervezett rendezés utáni elvi metszete (forrás: Főpolgármester válasza Hanzély Ákos képviselő interpellációjára a Római-parti mobilgát projekt tárgyában 2010. dec. 29.) Az árvízvédelem konkrét műszaki megoldásának kimunkálása előtt azonban érdemes lenne (érdemes lett volna? de talán még nem késő) átgondolni a jelenleg még hullámtérnek számító, a nyúlgát és a folyópart között elterülő magántelkek és a közvetlen parti közterület területfelhasználási stratégiáját. 3 Budapest, III. Római-parti gát döntés-előkészítő tanulmányterve (Thesis Kft és Konstruktőr Kft 2005) 4 Mivel bizonyos műszaki okok ill. költséghatárok miatt a mobilgátat csökkentett magasságra, csupán a mértékadó árvízszint (MÁSZ) magasságára tervezik, nem felel meg az I. rendű fővédvonal követelményeinek, melynek MÁSZ + 1,30 m magasságúnak kell lennie. 9

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? 5. Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknél A parti közterület a hatályos kerületi szabályozás szerint közpark (Z-KP) besorolású. Ha ez a keskeny terület kénytelen befogadni a védművet és annak kiegészítő létesítményeit (pl. 6 m széles szervízút) akkor a közpark lényegében vízgazdálkodási területté alakul. A part morfológiája gyökeresen átalakul és természetes(nek ható) növényállománya eltűnik. 10

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. Ezzel egyidejűleg a Nánási út Királyok útja mentén elhelyezkedő magántelkek, melyek jelenleg üdülőövezeti besorolásúak, mentessé válnak az elöntésektől, és ezzel forgalmi értékük jelentősen megnő. Így tehát az egyik terület alárendelt szerepben, önálló használati funkció nélkül, szolgálja a csatlakozó, területileg jóval nagyobb (ca. 63 ha, míg a parti sáv nem egészen 10 ha) terület biztonságát. Pusztán a négyzet-métereket nézve ez racionális és kedvező döntésnek tűnik. Érdemes viszont megnézni és mérlegre tenni a területegységek egyéb minősítő tulajdonságait és azok változását is az árvízvédelemmel összefüggésben. A 3 km hosszú (valóban víz)parti sétány kialakítására alkalmas természetközeli partszakasz még jelen állapotában, lepusztultságában is egyedi értéke Budapestnek. A Római még most is olyan fogalom - a hozzá kapcsolódó történeti, kulturális emlékek és a meglévő sport és rekreációs lehetőségek, a Duna közvetlen jelenléte, a vízpartiság semmivel nem helyettesíthető hangulata révén amely a szomszédos Rómaifürdő és Csillaghegy városrészeknek közvetlenül különleges hozzáadott értéket jelent. 6. Természetközeli, kis esésű fövenypartok a Duna fő ágában Budapest határain belül A Római-part az egyetlen közvetlen lakóterületi kapcsolattal rendelkező természetközelinek mondható fövenyes partszakasz. 11

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? A Római-part maga a fő attribútum, ami ezeket a lakóterületeket megkülönbözteti más városi lakóterületektől, ami egyedivé és ezáltal versenyképessé teszi ezeket.és a Római-part itt nem pusztán a parti közterületet, hanem a teljes hullámteret jelenti, a 10 hektáros közterülettel és 63 hektárnyi speciális funkcióval működtethető magántelkeket. És itt a hangsúly a speciális funkción van. Ezalatt értendő egyrészt az, hogy a funkciók alkalmazkodnak a speciális környzethez, másrészt, hogy különlegességükben felbecsülhetetlen érték rejlik. A közterület és a magántelkek területfejlesztése úgy kapcsolható össze, hogy azzal mindkét terület kölcsönösen egymás értékét is növeli, ráadásul együttesen a szomszédos, mintegy 300 hektáros lakóterületet is felértékelik. Természetesen az árvízi mentesítés megoldása ennek alapvető feltétele olyan megoldással, amely egyidejűleg nyújt maximális biztonságot (tehát pl. MÁSZ +1,30 m magas védmű) a lakóterületeknek, és ugyanakkor nem csökkenti, sőt egyfajta kényszerítő erővel elősegíti a parti zónában a különleges és ezálatal értékes funkciók megmaradását és megtelepedését. Ez azt jelenti, hogy a hullámteret nem lenne szabad bevédeni (és intenzíven beépíteni), hanem az új, az eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó, és biztonságosan üzemeltethető védvonalat a jelenlegi védvonallal azonos nyomvonalon lenne észszerű megépíteni. Az így közparki funkciójában megmaradó parti közterület fejlesztése bár nem választható el a kapcsolódó magántelkek funkciójának és használati jellegének alakulásától önmagában is tervezhető folyamat. A városszerkezetben elfoglalt helyének, városi és városrészi gyalogos-, kerékpáros-, gépjármű- és vízi forgalmi kapcsolatainak feltérképezése és ezek alakítása, fejlesztése ugyanúgy része a stratégia kidolgozásának, mint a jelenlegi és potenciális használók, a meglévő, helyhez illeszkedő funkciók és a sikeresen, hosszútávon megtelepedő ill. megtelepíthető új funkciók számbavétele. Mindezeknek városrészi és városi kihatásait is szükséges vizsgálni, illetve valószínűsíthető, hogy bizonyos fejlesztéseknek más beavatkozási területeken kell lezajlani a Római-part fejleszthetősége érdekében. Bár ennek a tanulmánynak nem témája az árvízi kockázatelemzés és az átfogó árvízvédelmi stratégia tervezés, mégis fontos megemlíteni, hogy a hullámtér szűkítésével és a gátak magasításával megvalósuló ármentesítés a mentesített terület alatti folyószakaszon (nem elhanyagolható mértékben is) növelheti az árvízi kockázatot illetve a sikeres védekezésre fordítandó humán és anyagi erőforrások nagyságát. A fenntartható fejlődés követelményeinek a rugalmasságra (resilience) alapozott stratégiák tudnak megfelelni, szemben az ellenállás (resistance) stratégiáival. A rugalmas árvízvédelem magában foglalja, hogy a folyó időszakosan nagy területeket elönthet, ugyanakkor az árvízi kártételt a területhasználat átalakításával, alkalmassá tételével minmalizálják. Az ilyen stratégiák tehát a kockázat kezelésén és az árvizekkel való együttélésen alapulnak, a veszélyeztető tényező megfékezése helyett. 5 5 Flood-risk Management Strategies for an Uncertain Future: Living with Rhine River - Floods in The Netherlands? c. cikk bevezetőjének szószerinti fordítása (megjelent: Ambio: A journal of the human environment Vol. 33 No. 3, 2004) 12

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. FUNKCIÓ STRATÉGIA A fejlesztési koncepció a Római-part különlegességében rejlő értékek megőrzésén kell, hogy alapuljon. Szükséges, hogy a stratégia figyelembe vegye a vízparti környezet természeti és épített örökségét, értékeit, és az építészeti-környezeti megújulás ezekből merítve, és ezeket tiszteletben tartva történjen. Az építészeti-környezeti megújulás alapja a funkcionális megújulás (helyben) és a terület kapcsolatainak fejlesztése, elérhetőségének javítása, egy a működéshez megfelelő mértékű használati forgalom érdekében (városi, városrészi fejlesztés). Elsőként feltérképezendők és értékelendők a területen jelenleg meglévő funkciók. Kifejezetten értékesnek számítanak azok, amelyek a város más közparkjaiban nem találhatók meg. Ezek elsősorban a vízhez kötődnek, pl. vízi sportok, hajózás, horgászat, stb. Szintén értékesek a nem kifejezetten a vízzel összefüggő, de a vízparttól annak morfológiájától és környezeti adottságaitól nem idegen, és a terület geometriájához alkalmazkodó közparki funkciók. Pl. egyes sportok (futás, kerékpározás, stb.), játszótér, vendéglátás egyes típusai, stb. Nem számítanak értékesnek, sőt zavarónak is minősíthetők egyes funkciók, amelyek a vízparthoz nem alkalmazkodó környezetalakítást igényelnek, vagy környezetromboló hatásúak. Ilyen lehet pl. nem vízparti jellegű (éjszakai) szórakozóhelyek, a vízhez nem kötődő kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, vagy akár motorosjachtok nagy számban való tárolása a parton, stb. Több funkció megengedése, illetve annak elősegítése, hogy minél több féle használat legyen jelen, kedvező lehet abból a szempontból, hogy a használók nagyobb számának köszönhetően jobb megélhetést biztosítanak a területnek. Ugyanakkor csak egymást nem zavaró, sőt egymást erősítő használatok lehetnek együtt igazán sikeresek. A Római-parton, különleges adottságaiból adódóan érdemes egy fő funkciócsoportot preferálni, amely egyben az arculatát is megadja a helynek. Ehhez kiegészítő arculati funkciók társulhatnak, amelyek előbbivel együttesen, mintegy húzóágazatként biztosítják a működési feltételeit a környezetbe illeszkedő, egyéb, általános funkcióknak. A fejlesztésnek meg kell találni azt a funkció-kínálatot és az ezáltal vonzott használói kört, amely a terület adottságaihoz a legjobban illeszkedik. A megcélzott használói kör meghatározza, hogy milyen járulékos igények merülnek föl pl. közlekedési kapcsolatok fejlesztésében, kiszolgáló létesítmények vagy akár fenntartási stratégia tervezésében. 13

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? Ezzel kapcsolatban szükséges azt is mérlegelni, hogy mi az előnye / hátránya, illetve milyen lehetőségeket / veszélyeket rejt ha tágabb vagy szűkebb a használók köre. A használók körének nagyságát meghatározhatja a vonzáskörzet nagysága vagy az elérhető funkciók speciális, esetleg adott életmódú, érdeklődésű embercsoportokat jobban kiszolgáló volta is. A tágabb használói kör nagyobb kihasználtságot, egyes profit-termelő funkciók esetén nagyobb bevételt, ezáltal jobb fenntartási hátteret jelenthet. Ugyanakkor nagyobb a közlekedési és egyéb infrastrukturális igény (pl. parkolóhely!), nagyobb az ellenőrizhetetlenség, a vandalizmus veszélye. Tág használói kör a specialitásnak ellent mond, általános trend jellegű, tömegeket vonzó funkciókat feltételez. Szűkebb használói körnek kisebb az infrastruktúra igénye (pl. nem kell parkoló: a közelben lakó gyalog vagy kerékpáron jön, az értékesnek és a terület különlegességének számító vízi sport iránt elkötelezett ember sporthajóval, vagy szintén gyalog, kerékpáron érkezik). Kevesebb használó kevesebb profitot termel, ami a fenntartás költségvetésének tervezését nehezítheti. Ugyanakkor kisebb terhelést jelent a környezetre és kisebb a vandalizmus veszélye is. Természetesen ez nem jelenti, hogy a kialakításnak exkluzívnak, a látogatói kört tekintve elitistának kell lenni. Ellenkezőleg, a cél éppen az, hogy egyszerűen kialakítható, minimális infrastruktúra igényű, vagy a területen korábban már meglévő, újjáélesztett funkciók a jelenleginél több embert vonzzanak, és ezek közül egyre nagyobb legyen a rendszeresen idelátogatók aránya. A Római-parton, folyóparti helyzete, egyedisége és természeti-ökológiai valamint városképi szempontból való fokozott érzékenysége miatt, a sikeres stratégia a hely specialitását kihasználó és ugyanakkor megőrző, a környezethez maximálisan illeszkedő, fenntarthatóan kialakítható funkciók elhelyezése lehet. Ezek meghatározhatnak és megszilárdíthatnak egy olyan helyi karaktert, amely nem csak arra képes, hogy a Római-part környezete és a benne elérhető funkciók iránt eleve elkötelezett embereket vonzzon, hanem felkeltheti az érdeklődését új látogatóknak is. Az erős identitás abban is segíthet, hogy a új látogatók meghatározó része is rendszeres, és a hely iránt felelősséget érző használóvá váljon. 14

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. Javasolt arculati funkciócsoport: vízi sportok (nem motorizált verseny- és szabadidősport, pl. evezés, kajak-kenu) A fejlesztések részben a magántelkek területén kell, hogy történjenek: csónaktárolás, öltözők, kiegészítő edzések létesítményei, stb. Ehhez nem szükséges, hogy minden magántelek erre a funkcióra alakuljon át, viszont a közvetlen (pl. építési szabályzatok) és közvetett (pl. hullámtér státusz fenntartása, terület feltöltés tiltása) szabályozókat úgy kell kialakítani, hogy a telkeken elsősorban ilyen használatot legyen érdemes megvalósítani. Kiegészítő arculati funkciók: szárazföldi egyéni szabadidős (fitness) sportok (pl. futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya, tai-chi, jóga, stb.) Kevés infrastruktúrát, inkább rendezett, természetközeli állapotban fenntartott környezetet igénylő használatok, amelyek azonban sok embert vonzhatnak, és fontos szerepük lehet a terület, és ezzel a fő arculati funkció népszerűsítésében, ami a terület identitásának és működőképességének megerősödését segítheti. Általános kiegészítő funkciók: vendéglátás, szállás, szolgáltatások (pl. sport, fitness, wellness) Szintén részben a magántelkek területén valósulhatnak meg, a vízparti környezethez és a fő funkciókat használók körének igényeihez alkalmazkodva. 15

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK - VÉRKERINGÉS FELPEZSDÍTÉSE A Római-part működőképességének elengedhetetlen feltétele a közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A javasolt meghatározó funkciók és azok feltételezett igénybevevőire való tekintettel előtérbe kell helyezni a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok erősítését. A terület jelenleg a városon, de még a kerületen belül is meglehetősen elszigetelt, szárazföldi megközelítése szinte minden közlekedési eszközzel nehézkes. A parti közterület gépjármű forgalom elől elzárt övezet, csak engedéllyel szabad behajtani. A forgalom elől való elzártság mindenképpen kedvező és maximálisan fenntartandó állapot. (Ennek ellenére egyes szakaszokon meglehetősen sok autó van jelen, részben bizonyára szabálytalanul szigorúbb ellenőrzéssel ezen lehet változtatni.) A szomszédos Csillaghegy és Rómaifürdő városrészekből gyalogosan vagy kerékpárral (kis forgalmú lakóutcákon át) a Nánási út Királyok útja jól elérhető. Innen viszont, a nagy méretű telkek miatt kevés a partra levezető, Dunára merőleges közterület. Ezen egyes telekrészek közhasználatra való átengedésével javítani lehetne, így a part jobban feltárható lenne a mögöttes lakóterületek felől. Távolabbi városrészekből a megközelítés autóval vagy tömegközlekedési eszközzel (busz) a Nánási út Királyok útján lehetséges, innen gyalog a kevés Dunára merőleges utat lehet igénybe venni. Parkolni a Nánási út mentén és néhány mellékutcában lehet, részben kialakított parkolóhelyeken. A Római-part Buda és Pest távolabbi részeiből jelenleg legjobban kerékpárral érhető el, többé-kevésbé kiépített, de helyenként rendezetlen nyomvonalon. Vízi úton maga a part jól megközelíthető, sporthajóval sok, motorcsónakkal egyre több helyen ki lehet kötni, a sétahajó kikötő a 3 km-es partszakasz alsó harmadánál található. A Római-part gyalogos és kerékpáros kapcsolatainak erősítése kulcsfontosságú eleme a fejlesztési koncepciónak. Egyrészt az egyszeri odajutás segítése, és a Rómaipart belső városrészekből való elérhetőségének megkönnyítése, és ezáltal a köztudatba való beépítése érdekében. Másrészt a helyszín fő funkciói közül a futás, jogging, kerékpározás, görkorcsolya és más, haladással, távolság leküzdésével járó sportok űzésére sokkal vonzóbbá tehető, ha ez a 3 km-es egyenes vonal bekapcsolódhat egy hosszabb, kisebb-nagyobb kör -ök megtételére alkalmas útvonalba. A gyalogos és kerékpáros kapcsolat fejlesztése leginkább a Duna mentén kívánatos. Amennyiben ez a terület össze tudna kapcsolódni a részben hasonló sportrekreációs funkciókat (is) ellátó, ám belső városi pozíciójából sokkal intenzívebben igénybevett Margitszigettel, úgy egyszerre valósulhatna meg a teljesítőképessége határán járó Margitsziget tehermentesítése és a Római-part élettel való megtöltése. A Margitsziget Stratégiai Terve című, 2008-ban a Főváros megbízásából, a Főkert BFVT Zöldfa Stúdió együttműködésével készült dokumentum már tartalmaz ennek megoldására vonatkozó javaslatokat (lásd 7. ábrát). 16

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. 7. Gyalogos főirányok a Duna mentén (forrás: A Margitsziget stratégiai terve 2008, FŐKERT - BFVT - Zöldfa Stúdió) A Margitszigettel való gyalogos és kerékpáros kapcsolat kétféleképpen valósulhatna meg: 1. az Árpád hídon át a budai oldalra, majd a budai Duna-parton végig a Római-partig vezető útvonalon, vagy 2. az Árpád hídról egy új szárnyhíddal a Hajógyári-szigetre, majd onnan a meglévő K hídon, vagy egy a sziget északi végénél létesítendő új gyalogos hídon át Budára, és onnan a Rómaipartra. (A Margitsziget Stratégiai Terve nem tartalmazza az Árpád híd és a K híd közötti budai parti szakaszt, pedig ennek megvalósítási lehetőségét is érdemes lenne vizsgálni. Nem nevesíti továbbá ez az ábra, de a Margitsziget Római-part viszonylatban az ábrázolt kapcsolatokat gyalogos és kerékpáros forgalomra is érdemes megvalósítani.) A budai parton így Bel-Budáról végigvezető gyalogos - kerékpáros útvonal egyben a Belváros és a Rómaipart összekötését is jelenti. A vízi közlekedés kapcsán megjegyzendő, hogy a sporthajózás (evezés, kajak-kenu) fejlesztése és a motorosjachtok elterjedése sajnálatos ellentétben áll egymással. A sporthajózás, mint szabadidős- és versenyport felvirágoztatása (lényegében: ellehetetlenülésének megakadályozása) érdekében elengedhetetlen a motorosjachtok forgalmának valamilyen ésszerű korlátozása. Ez jelenthetné pl. sebességkorlátozás bevezetését a Szentendreisziget déli csúcsa és a Margit híd között, vagy napszaki korlátozást, adott esetben teljes kitiltást egyes folyóágakból (pl. Szentendrei-ág, Óbudai-ág). 17

MIT KEZD(JEN) BUDAPEST AZ UTOLSÓ VÁROSON BELÜLI DUNA-PARTI FÖVENNYEL? ÖSSZEFOGLALÁS Budapest utolsó lakóterületekről is közvetlenül elérhető fövenyes Duna-partja a Római-part. A név nem csak a 3 km hosszú és 25-40 m széles közvetlen parti közterületet jelöli, hanem a mögöttes, mintegy 200 m széles sávban elhelyezkedő magántulajdonú telkekből álló üdülőterületet is. A Római-part árvíztől nem védett terület, a Duna hullámteréhez tartozik. A magántulajdonú telkek egyre nagyobb hányadán épülnek lakás célú épületek, jobbára társasházak. Ez a tendencia a területen hagyományosan jellemző vízi sport és szabadidős területhasználatot - amely korábban a magántelkeket és a közterületet egyaránt jellemezte, és működésük harmóniáját biztosította - jelentős mértékben visszaszorította. Ugyanakkor a telkek befektetői és növekvő számú lakói egyre sürgetőbben követelik a terület árvízvédelmének megoldását a Fővárostól. Az üdülőterület árvízmentesítése viszont nyilvánvalóan még inkább, sőt akár teljes mértékben, a lakófunkció előtérbe kerülését okozná a területen. Ezzel a városrészből, és egyben Budapestről eltűnne a különleges érték a Római-part természetközeli környezete és csónakházi világa -, amely potenciálisan a közeli (nem hullámtéri) lakóterületeket felértékelheti és végső soron a Fővárost gazdagíthatja. A hullámtéri státusz fenntartása (azaz az egyébként elkerülhetetlenül szükséges árvízi védmű fejlesztésnek a jelenlegi védmű nyomvonalán való kivitelezése), átgondolt, jelentős közterületi fejlesztésekkel és a teljes terület közlekedési kapcsolatainak és infrastruktúrájának kiépítésével együtt, megoldást jelenthet az egyedisége miatt fogalommá vált Római fennmaradásának és újra felvirágoztatásásnak elősegítésére. 18

RÓMAI PART SZAKMASTRATÉGIAI ELŐKÉSZÍTÉS I. KÉPEK, ÁBRÁK JEGYZÉKE címlap: Római-part 1656,5 fkmnél dél felé nézve (2010. november) 1. Ferenc József (Belgrád) rakpart 1894 körül (forrás: Budapest Anno, Corvina Kiadó 1979)... 4 2. A Duna Gőzhajózási Társaság raktelepe a Ferenc József (Belgrád) rakpartnál 1890 körül (forrás: u.a.)... 4 3. Budapest árvízvédelmi helyszínrajza az északi városhatártól a Csepel-sziget északi csúcsáig (forrás: TÉR-TEAM 2003, aktualizálva 2010)... 8 4. Római-part tervezett rendezés utáni elvi metszete (forrás: Főpolgármester válasza Hanzély Ákos képviselő interpellációjára a Római-parti mobilgát projekt tárgyában 2010. dec. 29.)... 9 5. Római-part jellemző metszetei a jelzett folyamkilométereknél... 10 6. Természetközeli, kis esésű fövenypartok a Duna fő ágában Budapest határain belül... 11 7. Gyalogos főirányok a Duna mentén (forrás: A Margitsziget stratégiai terve 2008, FŐKERT - BFVT - Zöldfa Stúdió)... 17 19