OLIMPIA BUDAPESTEN - EGY ÁLOM A SZÁMOK TÜKRÉBEN -

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Tőzsde - pénzintézetek szakirány OLIMPIA BUDAPESTEN - EGY ÁLOM A SZÁMOK TÜKRÉBEN - Készítette: Polgár Ildikó Budapest, 2008-2 -

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Ábrajegyzék... 5 Bevezetés... 6 I. Az olimpiai játékok... 9 1.1 Az Ókortól napjainkig... 9 1.2 Az olimpia szerepe... 11 II. Hazai és nemzetközi előzmények... 12 2.1. Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság Győrben... 12 2.1.1. A rendezvény előzményei, előkészítése... 12 2.1.2. Szervezeti felépítés... 13 2.1.3. Munkacsoportok, szervezettség... 14 2.1.3.1. Létesítmény beruházás munkacsoport... 14 2.1.3.2. Üzemeltetés, akkreditálás... 15 2.1.3.3. Verseny munkacsoport... 15 2.1.3.4. Biztosítás, biztonság... 15 2.1.3.5. Hostess szolgálat, rendezvényfelelős csoport... 17 2.1.3.6. Vendéglátás... 17 2.1.3.7. Szállítás... 17 2.1.3.8. Igazgatás, rendezés... 18 2.1.4. Konklúzió... 19 2.2. Athén-Peking-London... 20 2.2.1. Az Athéni Olimpiai Játékok tanulsága... 20 2.2.2. Peking pályázata... 21 2.2.3. Hibátlan London... 21 2.2.4. Athén - Peking - London pénzügyi vizsgálata... 23 III. Olimpia Budapesten... 25 3.1. Budapesti olimpia ötlete... 25 3.1.1. Országimázs... 25 3.1.2. Lehetséges időpontok... 25 3.1.3. Gazdasági háttér... 26-3 -

3.2. BOM (Budapesti Olimpiai Mozgalom)... 28 3.2.1. Megalakulás... 28 3.3. Megvalósíthatósági tervezet... 30 3.3.1. Nemzetközi gazdasági háttér... 30 3.3.2. Magyar gazdaság és a Konvergencia Program... 31 3.3.3. Tények és az alapvető feltételrendszer... 33 3.3.4. A költségek felosztása... 34 3.3.5. Finanszírozási lehetőségek... 36 3.3.6. Bevételek és kiadások... 39 3.3.7. A 2020-as Olimpia mérlege... 45 IV. Esettanulmány... 48 4.1. Kérdőív elemzése... 48 4.2. A rendezés előnyei... 54 4.3. A rendezés kockázatai... 57 V. Összegzés... 60 VI. Felhasznált irodalom... 62 1 sz. melléklet: Kérdőív a Budapesti olimpia megrendezéséről... 65-4 -

Ábrajegyzék 1. ábra: Nyári olimpiai játékok helyszínei... 9 2. ábra: Győri Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság Szervező bizottság felépítése... 14 3. ábra: Athén - Peking - London pénzügyi vizsgálata... 23 4. ábra: Ciklikus folyamatok... 32 5. ábra: Az olimpia költsége... 34 6. ábra: Alapeset beruházási költségei... 35 7. ábra: Olimpia költsége- 2016/2020-as változat (2006. júniusi árakon)... 37 8. ábra: 2020-as változat a költségkategóriák bontásában... 38 9. ábra: Olimpia összes költségtényezőjének összefüggései... 39 10. ábra: 2020-as változat... 41 Kérdőív diagrammjai: 1. Egyetért-e a Budapesti Olimpiai rendezés ötletével?... 48 2. Ön szerint van-e esélyünk elnyerni a rendezés jogát?... 49 3. Ön szerint mikor rendezzünk Olimpiát?... 50 4. Milyen hatással lenne az országra az esemény?... 51 5. Hogyan támogatná a rendezést?... 52 6. Részt venne-e nézőként?... 53-5 -

Bevezetés Nap mint nap érnek minket ingerek, amik cselekvéseinket, reakcióinkat befolyásolják, ihletet adnak, vagy éppenséggel kedvünket szegik. Ezek a hatások visznek minket előre, tűzetnek ki velünk új célokat, adják azt a motivációt, ami szükséges a hasznos, és építő jellegű létezésünkhöz. És holott mindenki egyéniség, a külső környezet erősen rányomja bélyegét személyiségünkre. Alakulunk, formálódunk, és egy olyan úton járunk, amin csak elindítottak bennünket, de az állomások, mint befolyásoló tényezők megválasztásában kemény szerepünk és felelősségünk van. Véleményem szerint egy szakdolgozat minőségének kulcsa abban rejlik, hogy a szerző olyan területet tűz ki, ami nemcsak képzettségéhez, hanem személyiségéhez is illik. Mindenképpen olyan témát szerettem volna feldolgozni, ami amellett, hogy pénzügyi vonatkozású, érintett kérdéskörénél fogva régóta foglalkoztatott már, és a probléma felvetése, kifejtése, megoldási javaslata korábbi tapasztalataimra is alapoz, valamint széleskörű rálátást kíván meg. Ép testben ép lélek hangzik a közismert mondás. Nem véletlen, hogy napjainkban újra nagyobb figyelmet kap a sport. Ismét divat lett egyesületekhez tartozni, klubokba járni, odafigyelni magunkra, hiszen ha meg is van a szellemi békénk, teljes csakis a fizikummal kiegészülve lehet. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen gyermekkorom óta sportolok, és ezáltal olyan élményekben részesültem, amik valóban feledhetetlenek. Megtanultam igazodni másokhoz, csapatban gondolkozni, bízni a társaimban, rugalmasnak lenni a körülményekhez, kockáztatni, ha kell, lemondani, és minden erőmmel egy célra, a győzelemre összpontosítani. De mi is az a győzelem? Mámor, ami csakis az elsőknek, és verhetetleneknek jár? A pillanat öröme, mikor az aranyérmet a nyakunkba akasztják? Bizonyíték, hogy a kemény edzések, a hosszas felkészülés, és embert próbáló munka nem volt hiábavaló? Nyugtázása az elismert teljesítménynek? Lezárása egy fejezetnek, ahol nem volt nálunk jobb? - 6 -

Pillanatnyi boldogság, ami éppúgy feledésbe vész, mint a sikerbe fektetett energia, fáradság, és a meghozott áldozatok? És egyáltalán: csak egy győztes van? Nem hinném. A szó jelentése számomra ennél komplexebb. Nem csak egy győztes van, és valóban, a részvétel a fontos. Győzelem az, amikor önmagunkkal kiegyezünk, megtaláljuk az egyensúlyi pontot, reálisan látjuk céljainkat, felismerjük korlátainkat, és magunkhoz képest olyan teljesítményt viszünk véghez, amire sosem gondoltunk volna, hogy valaha is képesek leszünk. Az, hogy vállaljuk a megmérettetést a többiekkel. Az, hogy felismerjük, de mégis háttérbe szorítjuk a másokhoz képesti vereség veszélyét. Az, hogy merünk álmodni, és a fájdalmas küzdelem során élvezzük a csatát. Ettől leszünk többek, jobbak, összetettebbek, tapasztaltabbak. És ettől leszünk emberek is. Egy olimpia a versengésről szól: az ellenfelekkel, de magunkkal szemben. A Ki mit tud? sportos fajtája. Tömegeket vonz, és olyan múltra tekint vissza, amivel páratlan esemény a rendezvények között. Épp ezért kihívás, és lehetőség egyszerre, hogy a figyelem középpontjába kerüljünk. Mikor évekkel ezelőtt felmerült a budapesti rendezés gondolata, az ötlet megosztotta a közvéleményt. Felkavarta az indulatokat, és olyan láncreakciót indított el, ami azóta is jelen van a mindennapokban, hol nagyobb hangsúllyal, hol csak jelzés értékűen. Nem egyértelmű a támogatottság, és ez a városatyák határozóképességén is meglátszik. A lehetséges rendezési dátumok között szerepelt már 2012, 2016, és most éppen a 2020-as pályázásnál tartunk. Nem lehet száz százalékos bizonyossággal eldönteni, képesek vagyunk-e egy ilyen kaliberű esemény lebonyolítására. Rengeteg tényezőt kell figyelembe venni, és nem utolsó sorban a lakosságot arról biztosítani, hogy nem származik hátránya egy olimpia rendezési jogának elnyeréséből. Dolgozatommal feltárok olyan kulcsfontosságú kérdésköröket, amik pénzügyi aspektusból vizsgálják a rendezés előnyeit, hátrányait, megvalósíthatóságát, tisztázzák a projekt lehetőségeit, szociális, és gazdasági vonzatait, és választ adnak a Megéri-e nekünk? kérdésre. Ugyanis mindennek ára van, és hiába játszunk mi el a gondolattal, hogy mekkora hírnévre tehetnénk szert, ha megnyerjük a pályázatot, és otthont adhatunk egy ilyen rangos eseménynek, nem biztos, hogy érdemes kockára tenni a kérdésesen, bár mégis valamilyen - 7 -

szinten stabil létbiztonságot, és a viszonylagos gazdasági egyensúlyt. Ha az ország egyszerűen belerokkan a költségekbe, és adóssághegyeket halmoz fel, miközben amúgy is finanszírozási problémákkal küzd, nem ésszerű a pozitív döntés. Van-e értelme előrehozni a hosszú távú fejlesztéseket, ha a rövid határidőseket sem tudjuk megvalósítani, és a céldátumokat tartani. Milyen preferenciák vannak, milyen pluszt nyújt egy ilyen szereplés a nemzetközi porondon, és nem utolsó sorban mi lesz, ha kudarcot vallunk, és nem felelünk meg a világ, és magunk felállította elvárásoknak? A győzelem szó itt többlet-töltetet hordoz. Komolyan végig kell gondolni, mennyit nyerhetünk. Még komolyabban pedig, hogy mit veszíthetünk. - 8 -

I. Az olimpiai játékok 1.1 Az Ókortól napjainkig 1. ábra Los Angeles St. Louis Montreal Atlanta Amszterdam Stockholm Antwerpen London Helsinki Párizs Barcelona Róma Berlin München Athén Moszkva Peking Szöul Tokio Mexikó Melbourne Sidney Nyári olimpiai játékok helyszínei (Forrás: Olimpiai játékok Wikipédia, Internet) A legenda szerint az ókori olimpiai játékok egészen Herades-ig, Zeus fiáig vezethetők vissza, akinek a megmérettetés kitalálását tulajdonítják. Az első írásos feljegyzések Krisztus előtt 776-ból származnak, de bizonyíthatóan már sok évvel korábban megrendezték a játékokat. Az ókori olimpiát 1200 éven keresztül szervezték meg minden negyedik évben, és szent eseményként tisztelve még a háborúkat is felfüggesztették idejére. I. Theodosius keresztény uralkodó tiltotta csak be a pogány befolyására hivatkozva. Mintegy 1500 évvel később egy fiatal francia úriember, Pierre de Coubertin kezdett el foglalkozni az újjáélesztésével. Első körben saját népét próbálta rábírni, hogy érdeklődjenek a sport iránt, majd miután nem aratott osztatlan sikert az elgondolása, nem - 9 -

adta fel, és 1890-ben megalapított egy sportszervezetet Union des Sociétés Francaises de Sports Athlétiques (USFSA) néven. Két évvel később vetette fel először az olimpiai játékok újbóli megrendezésének a gondolatát. Párizsi beszédében a sportot mint a jövő szabad kereskedelmének legnagyobb exportcikkét emlegette, és a nemzetközi béke legfontosabb garanciájaként hozta fel a világot felölelő összefogásra hivatkozva. Felszólalását nem követette konkrét cselekvés, holott nem ő volt az első, aki az olimpia felelevenítésének ötletével jelentkezett. Két évvel később 9 ország küldöttjeinek szervezett találkozót, ahol ezúttal sikerrel járt, és felkeltette az érdeklődést. Névtelen szavazással ugyan, de mindenki a rendezvény támogatására voksolt, és Coubertin vezetésével egy nemzetközi bizottság létrehozásáról döntöttek. Ez a szervezet lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Athént választották ki a játékok újkori megrendezésének első helyszínéül, és megkezdődtek a szervezési előkészületek. Az olimpiai játékok 1896-ban újra életre keltek, és azóta is tart töretlen sikerük. A történelem néha közbeszólt, így elmaradt az 1916-os, az 1940-es, és az 1944-es rendezés is, valamint Oroszország is éveken keresztül (1912-1952) kimaradt a részvételből. Mindezek ellenére az Olimpia az egyetlen olyan esemény, amely képes mozgósítani világszerte több száz millió embert, hogy egy közös cél érdekében összefogjanak, és még ha csak 4 évente pár hétre is, de egy olyan történésre fókuszáljanak, ami a sport segítségével köti össze a nemzeteket. A térképen is látható, hogy míg az Ókorban egyértelmű volt a görög rendezés, az Újkorban már váltakozó helyszíneken zajlanak a játékok. A hagyományok csekély szerephez jutnak (az ismételt görög rendezésre több mint 100 évet kellett várni), hiszen a gazdasági fejlettség az, ami domináns tényező a pályázatok elbírálásakor. Sosem rendeztek még Afrikában és Dél-Amerikában Olimpiát, mivel ezeknek az országoknak első sorban a fennálló gazdasági problémáik megoldására kell koncentrálni, és egyrészt megvalósíthatatlan lenne a szervezés, másrészt ha sikerülne is a kellő fejlesztéseket végrehajtani, adósságterheit csak tovább növelné az amúgy is nehézségekkel küszködő államoknak. A feladathoz fel kell nőni, és az alapvető kritériumokat pedig teljesíteni. - 10 -

1.2 Az olimpia szerepe Míg az ókori folyamatos görög rendezés egyfajta rendszert és megbízhatóságot kölcsönzött az eseménynek, az újkori felelevenítés már küzdelemre hívta a feleket a felkészülési szakaszban is. A sportbeli megmérettetés mellett ugyanis helyet kapott a szellemi párbaj is, ami a rendezési jogért ringbe szálló nemzetek, városok között zajlik. A viadal rendkívül összetett, minden pályázó a figyelem középpontjába szeretne kerülni, legesélyesebbként feltűnni, és ezért olyan referenciát felmutatni, ami kétségtelenül alkalmasnak teszi arra, hogy házigazdája legyen a játékoknak. Összehangolt nemzeti akarat, kitűnő sportdiplomáciai érzék és politikusi intelligencia sorakoznak fel alapvető kritériumként. Itt a győztes mindent visz. Páratlan kiváltságban részesül az, aki megkapja a lehetőséget egy olimpia rendezésére. A megtisztelő joggal bíró város hét éven keresztül van a figyelem középpontjában, folyamatosan kommunikációs kapcsolatban állva a külvilággal, tudatva mindenkivel, milyen fantáziával, innovációs képességgel, építészeti és kivitelező tudással, mozgósító erővel rendelkezik. Rendezni valóban csak a legjobbaknak, legfelkészültebbeknek van joguk, és ezt mutatja az a tény is, hogy a modern kori olimpiák több mint 100 éves története alatt mindössze 21 város rendezhetett nyári olimpiát. Komoly felelősség van a rendezők vállán, és ha jól vizsgáznak szervezőképességből, áldozatvállalásból, akkor világraszóló siker koronázza munkájukat, hírnevük pedig garantálja az elismerést. Az érem másik oldala hasonló következményekkel jár: általában az előkészületek utolsó fázisában kialakuló utolsó pánikhangulat és negatív híresztelések is bejárják a világot, a megdicsőülés veszélybe kerül, de jó esetben épp ezekért sikerül mégis új erőt meríteni, és még inkább rákoncentrálni a teendőkre, a határidők tartására. - 11 -

II. Hazai és nemzetközi előzmények 2.1. Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság Győrben Annak ellenére, hogy az Olimpia megrendezése speciális feladat, és különleges elvárásoknak kell megfelelni, mindenképp pozitívum, ha már van egy kandidált országnak gyakorlata egy-egy nemzetközi rendezvény lebonyolításában. Győr számos sporteseménynek adott már otthont a futóversenyektől kezdve a lőfegyveres Európa Bajnokságig. Mivel én is győri vagyok, személyesen tapasztalhattam meg, milyen hatással van a VB a város életére. Az alábbiakban bemutatom, milyen előkészületek és intézkedések szükségeltettek, hogy helyt álljunk, és egy sikeres versenyt tudhassunk magunk mögött. 2.1.1. A rendezvény előzményei, előkészítése 1996-ban a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek, illetve Győr városának ítélte a VII. Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság rendezési jogát. A világbajnokság 1999-ben megrendezésre is került. Győr 1994-től folyamatosan rendezett hazai és nemzetközi maraton versenyeket. Az első nemzetközi megmérettetést 1996-ban vezényelte le Maraton Világkupa II. Grand Prix futama néven. Ezt követte egy évvel később szintén egy hasonló futam. A fenti versenyeken mind a résztvevő országok, mind pedig az ICF képviselői elismerően nyilatkoztak a pályáról és a rendezésről. 1998. tavaszán az ICF Maraton Szekciója Győrben tartotta ülését, melynek keretén belül megismerkedtek a pályával, annak környezetével, a szállás és étkezési lehetőségekkel, melyeket alkalmasnak találtak a világbajnokság megrendezésére. Még ez év tavaszán Győr Város Önkormányzata és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség együttműködési megállapodást kötött, melyben lefektették a világbajnokság közös megrendezésének kereteit. 1998. július 16-18. között Győr vendége volt az ICF akkori elnöke, és az ICF főtitkára, akik megtekintették az Országos Maraton Bajnokságot. Így - 12 -

működés közben is megismerhették a versenypályát és a rendezést, valamint a világbajnokság terveit. Megbeszéléseket folytattak a VB szervezőivel, illetve a város vezetőivel. 1998. szeptemberében elkészült az 1. Bulletin, melyet a szegedi síkvízi világbajnokságon mutattak be, ahol Győr városa egy bemutatkozó pavilonnal jelent meg, prezentálva a VB előkészületeit és a várost. A VI. Kajak-Kenu Maraton Világbajnokságon Dél-Afrikában a szervezők mint a következő VB rendezői fogadást adtak a résztvevő nemzetek csapatvezetői, valamint az ICF vezetői részére, ahol bemutatták a városról és a versenypályáról készült videofilmet. A világbajnokság jó alkalmat adott a sportág és azon belül a maraton szakág népszerűsítésére. Lehetőség nyílt a magyar kajak-kenu sport alapjainak kiszélesítésére, a gyerekek, mint utánpótlás megnyerésére. Segítette a sportágról már meglévő pozitív kép megerősítését, valamint a világbajnoksággal olyan eseményt lehetett szervezni, amely nemcsak a kajak-kenu sportágat közelről ismerők számára nyújtott szórakozást, hanem kiegészítő rendezvényekkel több napos kulturális és sportprogramot sikerült biztosítani az érdeklődőknek. A rendezéshez kacsolódó beruházások lehetőséget teremtettek arra, hogy Győrben kialakításra kerüljön egy olyan kajak-kenu maraton versenyközpont, mely hosszú távon alkalmas hazai és nemzetközi versenyek megrendezésére. A VB helyszíne a versenyt követően is alkalmas városi kulturális események megrendezésére. 2.1.2. Szervezeti felépítés A rendezésért felelős testület a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetségtől az 1999. évi VII. Maraton Világbajnokság rendezési jogát elnyerő Magyar Kajak-Kenu Szövetség volt, aki a VB sikeres megrendezése érdekében Győr Város Önkormányzatával együttműködési megállapodást kötött, és kinevezte a szervezőbizottság elnökét, valamint létrehozta a szervezőbizottságot. - 13 -

ICF Magyar Kajak-kenu Szövetség Győr Város Önkormányzata 2. ábra Szerevező Bizottság Elnöke Szervező Bizottság Győri Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság Szervező bizottság felépítése (Forrás:Győri Kajak-Kenu Maraton Világbajnokság jegyzőkönyve, Győri Levéltár) 2.1.3. Munkacsoportok, szervezettség Az egyes munkacsoportokat a Munkacsoport Vezetők irányították, akiket a Szervező Bizottság. elnöke nevezett ki. A munkacsoportok munkáját közvetlenül a Szervező Bizottság. elnökhelyettes koordinálta. Feladataik: A munkacsoport terveinek elkészítése Különböző feladatok végrehajtásához közreműködők felkérése Beszámolók készítése Munkacsoport vezetése, szervezése, felügyelete Az elvégzett munkák ellenőrzése, értékelése Részvétel a Szervező Bizottság. munkájában 2.1.3.1. Létesítmény beruházás munkacsoport Első lépésként a sportszakma által adott szempontok alapján pályázat kiírására került sor a VB megvalósításához elengedhetetlenül szükséges tervezési munkákra. A felhívásra több tervezői ajánlat érkezett, közülük a bírálóbizottság a RAS Építész-tervező Kft. Elképzeléseit tartotta szakmailag elfogadhatónak és megalapozottnak, ezért velük kötött szerződést. - 14 -

Szükséges létesítmények: Céltorony Vízitelep bővítés (245,6 m 2 hasznos területtel növelt csónakház) Közvilágítás Parkoló Aranypart I. ütem lapos épület (A Mosoni-Duna bal partján a meglévő épület akkori funkciója szerint nyáron a fürdőzőket szolgálta ki, iskolai évadban pedig a főiskola hallgatóinak szórakozását biztosította. Kiegészítve funkcióját, fürdőházat terveztek mellé, melyben nyilvános illemhelyek és zuhanyzók kaptak helyet.) Aranypart II. ütem fürdőház Információs rendszer (forgalomtechnikai összehangolás a könnyebb megközelítés érdekében) Ideiglenes létesítmények (mobil lelátó, sátrak, terelőkorlátok) 2.1.3.2. Üzemeltetés, akkreditálás Az akkreditálás lebonyolításához a városi sportigazgatóság munkatársai az 1998. év folyamán megfelelő gyakorlatot szereztek (Tutti Judo Világkupa, Triatlon Világkupa, Junior Erőemelő Világbajnokság). A csapatok érkezése után az akkreditálás a Széchenyi István Főiskola aulájában történt. 2.1.3.3. Verseny munkacsoport A program kialakításáért, és a zökkenőmentes lebonyolításért felelős csoport. Kijelölésre került a VB versenypálya útvonala, amelyet az 1998-as OB-n kipróbáltak, és mind hosszában, mind időtartamában megfelelt a nemzetközi előírásoknak. Ezt a pályát 1998 tavaszán az ICF maraton szekciójának képviselői megtekintették és jóváhagyták, illetve az építészeti terveket és az addigi előkészületeket megfelelőnek találták. Kijelölésre kerültek a csapatsátrak, hajótárolók, hajójavító- és mérlegelő sátor, a vízreszálló- és kikötőstégek helye, az indítóstég, a motorcsónakok, a mentésben résztvevő búvárok. 2.1.3.4. Biztosítás, biztonság A verseny szervezése és lebonyolítása során kiemelt figyelmet kellett fordítani a versenyzők, a nézők, és a rendezvényeken résztvevő kiemelt fontosságú hazai és külföldi - 15 -

személyek biztonságára, a közbiztonságra, a vagyonvédelemre, a közlekedési és egészségügyi biztosításra. A versenyzők, nézők, és minden résztvevő személy biztonsága megteremtése érdekében biztonsági szolgálatot működtettek, melynek magját professzionális biztonsági cég képezte. A biztonsági szolgálat végezte a rendezvények területére a beléptetést, a versenyzői terület, a hajótárolók őrzését. Munkája során együttműködött a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselőivel, a polgárőrséggel. A rendőrség a biztosításban a rendőrségről szóló törvényben meghatározott mértékben és módon vett részt, a verseny helyszínén kihelyezett ideiglenes rendőrőrsöt és panaszirodát működtetett. A közlekedés szervezése során arra törekedett a rendezőség, hogy a szükséges terelések, korlátozások a lehető legkisebb mértékben zavarják meg a város mindennapi életét és a helyi járatú autóbusz forgalmát. A közlekedési információs koncepció tartalmazta a gépjárműves, a gyalogos és a kerékpáros információs alrendszert a déli megkerülő autópálya szakasztól az állami fő- és városi közlekedési utakon keresztül a verseny helyszínéig. Az információs rendszer illeszkedett az akkori információs rendszerhez, felhasználta annak elemeit, és a szabványok szerinti méretben és kivitelben készült. A parkolási rendszerben kiemelten kellett kezelni a főiskola parkolóját, ahol nagyobb nézői gépjárműforgalommal számoltak. A parkolókban és környékükön a polgárőrség bevonásával a rendőrség fokozottabb felügyeletet biztosított. A tömegközlekedési eszközök menetrendjét összeegyeztették a megnövekedett igényekkel. Az egészségügyi biztosítást a vonatkozó törvényi előírások, a nemzetközi szövetség elvárásai és a sportrendezvények egészségügyi biztosítására vonatkozó ajánlás szerint alapvetően két fő területe, a sportorvosi ellátás, és a mentőellátás területén, és két fő irányban, a sportolók, illetve a nézők irányában szervezték. Az ajánlás szerint az egészségügyi biztosítás vezetője a sportorvosi szolgálat vezetője volt. - 16 -

Jelentős szerep hárult a vízből való mentés területén a vízi mentőkre, illetve a búvárszolgálatra. Különösen fontos volt, hogy a vízi sérültek a lehető legrövidebb időn belül orvosi ellátásban részesüljenek. 2.1.3.5. Hostess szolgálat, rendezvényfelelős csoport A világversenyek gyakorlatának megfelelően a hostess-szolgálatot 3 fő részre kellett osztani: Nemzetközi tisztviselők mellé (több nyelvet felsőfokon beszélő és a sportszakmát ismerő hostess lányok) VIP sátorba (a verseny programját, időbeosztását és kiegészítő rendezvényeit tökéletesen ismerő nyelveket beszélő fiatalok) Az érkező csapatok mellé a város közlekedését, nevezetességeit, a verseny programját, valamint a világbajnokságon résztvevő csapatok kiszolgálásához szükséges mindennemű információs anyagokkal rendelkező fiatalok. 2.1.3.6. Vendéglátás Fel kellett mérni a számításba jöhető szálláshelyeket a verseny központjától számított 2 km-es körzeten belül, illetve jelezni kellett a foglalást, és meg kellett kötni a keretszerződéseket. A legpraktikusabb megoldásnak a Széchenyi István Főiskola létesítményeinek kihasználása kínálkozott. Sikerült ugyanis megegyezést kötni az iskola vezetőjével, hogy a rendezvény rendelkezésére bocsátja az egységeket, ahol a csapatok többségének elhelyezése megoldható volt, és az étkeztetés is a versenyközponttól 100 m-re került. A VIP vendégek fogadása a kajak-kenu vízitelepen történt. 2.1.3.7. Szállítás A résztvevő országok egy része repülőgéppel érkezett Budapestre vagy Bécsbe, majd tovább Győrbe. A résztvevők és látogatók fennmaradó része személygépkocsival és autóbusszal érkezett Győrbe. A személyszállítás mellett fel kellett készülni a hajószállítás koordinálására is (repülőgépes hajószállítás, vámkezelés). Személyszállításra rendelkezésre - 17 -

állt 16 db személygépkocsi és mikrobusz, melyet szponzori megállapodás keretein belül biztosított egy helyi autószalon. 2.1.3.8. Igazgatás, rendezés A Szervező Bizottság működésében jól elkülöníthető munkamegosztás valósult meg. Győr Város segítségével a VB létesítmény beruházási feladatai már a korábbi években igen határozott céllal, ütemben és háttérrel megindultak. A Győrben működő szakemberek létesítmény, verseny, rendezvények, támogató szolgáltatás, vendéglátás divíziókban a munka a Sz.B. elnökének vezetésével elsősorban a helyi erők bevonásával szervezetten folyt. A munkamegosztás másik oldalát képviselő igazgatási divízió munkája rendszerességében elsősorban az aktuális feladatok elvégzésére orientált. A Sz.B. átfogó mozgatása helyett az elnök kisebb csoportokban történő munkamegbeszéléseket és beszámoltatásokat helyezett előtérbe. Az igazgatási részleg elkészítette a költségvetést. Ez a verseny-lebonyolítás oldaláról 110-120 millió forint bevétellel (mai áron 240 millió forint) és mintegy 130 millió forint (jelenértéken 250 millió forint) kiadással számolt. A VB-költségvetést a Kajak-Kenu Szövetség beépítette az éves költségvetési rendszerébe. A rendszeres kapcsolattartás és a konzultációs kérdések tisztázása mellett az ICF Maraton Bizottságával meg kellett szervezni a szemlére érkezők látogatását. Marketing területén az eredményes tárgyalások hatására új távlatok nyíltak a VB marketing munkájában. Először nyílt lehetőség a VB névadó szponzor lehetőségének kiajánlására, illetve az eredményhirdető dobogó meghatározott távolságon belüli szponzori megjelenés biztosítására. A VB Sz.B. önállóan rendelkezett a külföldi televíziós jogok értékesítésével, továbbá az ICF a számukra fizetendő jutalékot a rendezés támogatására fordította. A szorgos marketing tevékenység ellenére nem járt nagy sikerrel az együttműködési szponzori szerződések kiküldése, ugyanis pusztán 5 cég támogatta az eseményt, és a - 18 -

barter-szolgáltatásokat is figyelembe véve, 25-30 millió (50 millió) forint bevétel lett a végeredmény. A kommunikációs stratégia kidolgozására a Média Sprint PR céget kérték fel. Kampányában fontos szerepet kaptak az óriásplakát-projektek (két részben Győrben és a régióban), és a fizetett PR cikkek megjelentetése országos napilapokban, illetve fontos médiakapcsolatok kialakítása (Magyar Televízió, MTI, Nemzeti Sport, Magyar Hírlap, Magyar Rádió). A SPORT 99 kiállításon biztosítva volt a megjelenés, így a figyelem középpontjába került az esemény. A legfontosabb marketing és PR teendők közé mégis a következők tartoztak: Út a médiához és a médiákon keresztül a sportszerető közvéleményhez Szakág és specialitásai megismertetése a közvéleménnyel A VB legjelentősebb információinak kommunikálása Leghatékonyabb kommunikációs hely és időpont megtalálása a hazai világversenyek rendszerében 2.1.4. Konklúzió A verseny a tervezett időpontban sikeresen megrendezésre került, az előzetes kalkulációknak megfelelő végeredménnyel zárult, és Győr Városa azóta kétszer adott még otthont az eseménynek, ezzel is bizonyítva, hogy alkalmas a szerepre. És holott egy Olimpiát nem lehet összehasonlítani egy kajak-kenu maraton világbajnoksággal, annak ellenére, hogy nem egy súlycsoport a két rendezvény, a fő következtetések azért megegyeznek. Egy megnyerő pályázat már fél siker, és ha gyakorlattal rendelkezik egy város a szervezésben, mert egyszer korábban már bizonyíthatott, akkor szinte biztosra vehető, hogy további rendezvények kapnak helyet az eseménynaptárban. - 19 -

2.2. Athén-Peking-London A NOB a soron következő helyszín kiválasztásakor mindig figyelembe veszi a korábbi rendezésekből leszűrt tanulságokat, legyen a mérleg pozitív, vagy negatív a végén. A köztudatban élő tényezők mellett, miszerint lehetőleg egyfajta rotációs elvet követve mindig más kontinens adjon otthont a játékoknak, illetve olyan városok is kapjanak lehetőséget a pályázat megnyerésére, akik eddig még nem rendelkeznek gyakorlattal ezen a téren, számos olyan faktort vesz figyelembe, amiket már tapasztalatból tud, és igyekszik felhasználni a jövőbeli veszélyforrások kiküszöbölése érdekében. 2.2.1. Az Athéni Olimpiai Játékok tanulsága A helyszín kiválasztásában leginkább az játszott nagy szerepet, hogy 1996-ban a végleges döntés nem Athénra, hanem Atlantára esett. A centenáriumi Olimpia rendezési jogáért ezért kompenzálni szerették volna Görögországot, de ez azért mégsem hozható fel fő érvként. Számos változás állt be mind a gazdaság, mind a politika, és társadalom területén, amik kedvezően befolyásolták a görög pályázatot. Az új kormányzati vezetés ugyanis lehetővé tette, hogy rendezzék a szomszédi kapcsolatokat. A felvilágosultabb szemlélet olyan környezetet teremtett, ami már a professzionális ajánlatra koncentrált, és nem a történelemből fakadó jogaik érvényesítésére. A kudarc után ugyanis egy sokkal kidolgozottabb, átgondoltabb tervet nyújtottak be megvalósítható infrastrukturális beruházásokkal, megfelelő környezetvédelmi koncepcióval, és alátámasztott szponzori pénzekkel. Megtalálták az egyensúlyt a sport és a kereskedelem között, ami a korábbi játékok után meghozta volna a kívánt felüdülést. Erős támogatottságot élvezett az esemény a maga 95%-os arányával, és nem utolsó sorban az akkoriban turisztikai highlight-ként ismert Görögország egy olyan helyszín volt, ami csábító célpont volt mind az európai, mind a máshonnan érkező látogatók számára. A nemzetközi szervezésben nagyobb gyakorlattal rendelkeztek, és pár hónappal a végleges döntés előtt sikeresen levezényelték az Atlétikai Világbajnokságot. - 20 -

2.2.2. Peking pályázata Egy európai Olimpia után nagy eséllyel pályázott Peking ázsiai helyszínként, és mivel eddig még csak kétszer volt példa arra, hogy ez a kontinens adott otthont a játékoknak, nem csoda, hogy végül ő lett a befutó. A Föld legnépesebb országaként dinamikus fejlődési pályára állt, és olyan ütemben növekszik jelenleg is, amely már magában is tekintélyt parancsoló. Az Olimpiai Játékok ideszervezése egy olyan országra irányítja a figyelmet, amely a mozgalom felerősödését garantálja, és egy olyan támogatói bázissal rendelkezik, ami mind pénzügyi, mind szociális területen kétségkívül magában hordozza a sikeres rendezés kulcsát. A 2000-i rendezési jogot pusztán 2 szavazat híján nem kapta meg, így gyakorlott pályázóként jól szűrte le a tanulságokat, és egy olyan felújított anyagot nyújtott be, amely átgondolt és kivitelezhető volt. A kínaiak fő erőssége a hitelesség volt, valamint a nemzeti konszenzus, és a mögötte álló hihetetlen teljesítményre képes gazdaság. Az évek óta nemzetközi porondon is helytálló sportolóréteg további hozzáadott értéket képviselt, és jó példát szolgáltatott arra, hogy mennyire megváltozhat egy ország szemlélete a sport területén, ha kitüntetett figyelmet kap például egy ilyen rangos esemény rendezési jogának elnyerésével. A rendezést beárnyékolja a tibeti konfliktus. Kína ugyanis elvitathatatlan területként tartja számon az államot, és a márciusi zavargások ezt ismételten a világ tudatára hozták. És holott a sportdiplomáciát szerintem nem kellene összekeverni az ország belső politikájával és nézeteivel, még számos nehézséget fog okozni, ha nem sikerül tisztázni az állapotokat. Nem csak a biztonság területén kell majd plusz kiadásokkal számolni, de meg kell győzni a nemzetközi közvéleményt is, hogy elvonatkoztassanak az eseményektől, és ne bojkottálják részvételüket a játékokon például befolyásos személyek. 2.2.3. Hibátlan London 2005. júliusában, mikor kihirdették a 2012-es Olimpia rendezési jogát elnyerő város nevét, a londoniak régi álma teljesült be. Már kétszer is sikeresen levezényelte az eseményt a város, először 1908-ban, majd 1948-ban, így a játékok történetében egyedüli városként harmadszor is lehetőséget kapott. Ez természetesen nem véletlen. A már meglévő - 21 -