A M A G YAR H A L A N D Ó S Á G T Á R S A D A L M I-GA Z D A S Á GI TÉNYEZŐINEK LEGÚJABB A LA K U LÁ SA * DR. S Z A B A D Y EG ON A m agyar népesség differenciális halandóságára a legutóbbi időszakban ható társadalm i-gazdasági tényezők elemzéséhez hosszabb időtávlatban szükséges ism erni az egyes társadalm i rétegek halandósági különbségeit. E lem zésünkben ezért az egyes rétegek halálozási arányszám ainak alakulását a század eleje óta 10 évenként ta r to tt népszám lálások körüli évekre vonatkozó adato k alapján vázoljuk, míg az életkor szerinti differenciákat az 1930 31. és az 1959 60. évek ad a tai alap ján v e tjü k egybe. A társadalm i-gazdasági helyzet álta l m eg h atáro zo tt halandósági különbségeket a népesség alábbi három nagy társadalm i-gazdasági rétegére vonatkozóan vizsgáljuk: 1. M ezőgazdasági fizikai foglalkozásúak (valam ennyi m ezőgazdaságban foglalkoztato tt, a szellemi dolgozók kivételével, így a m ezőgazdasági önállóak és segítő családtagjaik, az állandó és időszaki m ezőgazdasági m unkások, v alam in t a m ezőgazdasági term előszövetkezetek tagjai). 2. N em m ezőgazdasági fizikai foglalkozásúak (valam ennyi nem mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai m unkát kifejtő személy, te h á t a m unkások és egyéb segédszem élyzet, valam in t a kisiparosok és egyéb nem szellemi foglalkozást kifejtő személy). 3. A szellemi foglalkozásúak (valam ennyi népgazdasági ágban foglalk o z ta to tt értelm iségi foglalkozású, irodai dolgozó és egyéb nem fizikai erőkifejtést igénylő m u n k á t végző személy). V izsgálatunkat egyrészt az egész népességgel, m ásrészt külön csak a keresőkkel kapcsolatban is elvégeztük. Az egész népesség esetében az elta r to tta k a t e ltartó ik társadalm i-foglalkozási rétege alapján soroltuk a megfelelő csoportba. A kereső népességre vonatkozó adatok a gazdaságilag a k tív keresőkön kívül az in ak tív keresők a d a ta it is tarta lm a zzák, a nyugd íjasokat eredeti foglalkozásuk alapján sorolva a megfelelő társad alm i réteghez. Mind a keresők, m ind az össznépesség egyes rétegeire vonatkozó arán y szám ok értékeivel és ezek összehasonlításával kapcsolatban tek in tetb e kell venni azt a körülm ényt, hogy az egyes rétegek halálozási ad atai a népm ozgalm i statisztik ák b ó l szárm aznak, a rétegeknek a viszonyítás alapjául * A Nemzetközi Népességtudományi Unió 1963. évi Ottawa-i konferenciáján m egvitatott tanulmány.
412 DR. SZAB ADY EGON szolgáló lélekszámai viszont a népszám lálási adatfelvételekből, am i főleg a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági fizikai rétegek között bizonyos m értékű to rzítást eredm ényezhet. * A három nagy társadalm i réteg halandósága a század folyam án különböző ütem ben csökkent, és em iatt jelenleg a halandósági differenciák is m ások, m in t a század elején v o ltak. 1900 és 1959 1960 k ö zött a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági fizikaiak rétegének halandósága csaknem azonos m értékben csökkent, az előbbinél 58% -kal, az utóbbinál 60% -kal, ugyanannyival, m int az össznépesség halandósága; a szellemieké azonban viszonylag lassúbb volt (43% ). A szellemi dolgozók halandósági szintje ilyen módon közelebb került az össznépességéhez, a m ezőgazdasági fizikaiaké viszont kissé eltávolodott attól. H asonló irán y zat állapítható meg az utolsó 30 évben is: a szellemi dolgozók halandóságának 20% -os jav u lásáv al szemben a mezőgazdasági-fizikaiaké 38% -kal, a nem m ezőgazdasági fizikaiaké 27% -kal csökkent. A társad alm i rétegek halandósági szintjei közö tti különbségek, am elyek a század elején igen nagyok v o ltak (a mezőgazdasági fizikai csoport halandósága csaknem kétszerese volt a szellemiekének), m a m ár sokkal kisebbek. Jelenleg nem csak a halandóság társad alm i nivellálódása figyelhető meg, hanem, m int látni fogjuk, a társadalm i rétegek eltérő korm egoszlásának kiküszöbölése u tá n a differenciák iránya is m egváltozott. 1. A halandóság társadalm i rétegenként, 1900 1959/60 (10 000 megfelelő társad alm i rétegbe tarto zó szem élyre ju tó halálozás) Смертность по общественным слоям в 1900 19-59/60 гг. (Смертные случаи на 10 ООО лиц соответствующего общественного слоя) Mortality by Social Strata, 1900 1959160 (Deaths per 10 000 persons belonging to the corresponding social stratum) 1Magyarország I. világháború előtti területén. Горизонтальная графа: (1) Общественный слой; (2) население; (3) самодеятельные. Вертикальная графа: 1. Сельскохозяйственные работники физического труда; 2. несельскохозяйственные работники физического труда; 3. работники умственного труда; -1. всего. Heading: (1) Social stratum; (2) population; (3) earners. Lateral text: 1. Agricultural manual; 2. non-agricultural manual; 3. non-manual; 4. total. A keresők differenciális halandósága alakulásának tendenciái az össznépességhez hasonlóak. Az itt észlelt különbségek azonban kisebbek, m ivel az össznépesség halandóságának jelentős csökkenését és részben a tá rs a
A MAGYAR HALANDÓSÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐI 413 dalm i-foglalkozási halandóság nivellálódását is a csecsemő- és gyerm ekhalandóság jelentős javulása idézte elő.1 K ülönbség csupán abban van, hogy a mezőgazdasági fizikai és a szellemi keresők halandóságának csaknem azonos m érvű 32, illetve 33% -os csökkenésével szem ben a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók halandósága 60 év a la tt 40% -kal csökkent. Az utóbbi 30 évben azonban a keresőknél is a mezőgazdasági fizikaiak halandósága csökkent a legnagyobb m értékben. A különböző társadalm i-gazdasági csoportok eltérő korm egoszlásának a nyers halálozási arányszám ok é rté k ét erősen befolyásoló h a tá sá t a h alan dóság életkor szerinti vizsgálatával küszöbölhetjük ki. E záltal az egyes rétegek halandósága tisztáb b an, a korösszetétel esetleges v o ltán ak to rz ítá saitól m entesen hasonlítható össze. Az egyes rétegek életkor szerinti halandóságát a legutóbbi 30 évben tu d ju k nyom on követni. Az 1930 31. és az 1959 60. évi ad ato k felhasználásával m in d k ét időszakra sta n d a rd halálozási arányszám okat szám ítottunk. Mind az össznépesség, m ind a keresők társadalm i-foglalkozási halálozási arányszám ait a megfelelő időszak átlagos korm egoszlása alapján h atáro ztu k meg. Горизонтальная графа: (1) Общественный слои; (2) па основе распределения по возрасту населения (или всех самодеятельных) в данном году; (3) стандартизованная смертность в процентах к среднему; (4) стандартизованный коэффициент в 1959 60 г. в процентах к коэффициенту 1930 31 года; (5) население; (6) самодеятельные. Вертикальная графа: См. табл. 1. Heading: (1) Social stratum; (2) on basis of the age distribution for the year in question of the total population resp. of all earners; (3) standardized m ortality as percentage of the average; (4) standardized rate for 1959 60, as percentage of the rate for 1930 31; (5) population; (6) earners. Lateral text: See Table 1. Az em lített k ét időszak társadalm i rétegenkénti standard arányszám ait véve szemügyre, azt látjuk, hogy ezek alakulása lényegesen eltér a nyers arányszám okétól : 1 Erre vonatkozóan lásd dr. Szabadíj Egon: A csecsemőhalandóságot befolyásoló társadalmi és biológiai tényezők Magyarországon c., a Nemzetközi Népességtudományi Unió 1961. évi (New York-i) konferenciáján m egvitatott tanulm ányát. (Demográfia, 1961. IY. évf. 4. sz. 440 449. oldal.)
414 D R. S Z A B ADY EGON 1. A standard arányszám ok a mezőgazdasági fizikai csoportban a nyers arányszám nál jóval nagyobb m értékben csökkentek, míg a m ásik két csoportban a csökkenés m értéke kisebb, m int am ekk orát a nyers arán y szám ok m u tatnak. 2. 1959 60-ra a standard arányszám okkal m ért tényleges halandósági differenciák jelentősen m ódosultak és a nyers arányszám okétól eltérő sorrendet jeleznek. Míg a nyers arányszám ok alapján a mezőgazdasági fizikaiak halandósága a legmagasabb és a szellemiek csoportjáé a legalacsonyabb, addig a standard arányszám ok alapján m ind az össznépességnél, mind pedig a keresőknél éppen a parasztság halandósága a legkedvezőbb és a nem m ezőgazdasági fizikaiaké foglalja el a harm adik helyet. A halandóság társadalm i differenciáit korcsoportonként vizsgálva, az egyes társadalm i rétegek halandóságában az utóbbi 30 évben szintén jelentős különbségeket kell m egállapítanunk. A társadalm i rétegek össznépességének halandósága a mezőgazdasági fizikai csoportban csökkent a 40 59 éves korúak kivételével a legnagyobb arányban. A 40 éven aluliaknál a szellemi réteg halandóságának a csökkenési ütem e v o lt a leglassúbb. A halálozások legnagyobb részét kitevő öregek (60 évesek és annál idősebbek) korcsoportjában a nem mezőgazdasági fizikaiak halandósága 30 év a la tt 6% -kal növekedett, a szellemieké v álto zatlan m arad t és csupán a m ezőgazdaságifizikaiaké csökkent (30% -kal). A keresők differenciális halandósága némileg eltérően alakult. I tt 1930 31-hez viszonyítva a csökkenés a 60 éven aluliaknál a szellemi foglalkozásúak körében a legjelentősebb és a mezőgazdasági fizikaiaknál a legkisebb m érvű. A 60 éves és idősebb keresők k ö zött a m ezőgazdasági fizikaiak halandóságának 43% -os javulásával szem ben a m ásik k é t társad alm i réteg halandósága csupán 6% -kal csökkent. A különböző korcsoporthoz tarto zók halandóságának eltérő m értékű csökkenése következtében m ódosultak az egyes korcsoportok, halandósági differenciái: 1. A 20 éven aluliak korcsoportjában 30 évvel ezelőtt még a mezőgazdasági fizikaiak halandósága v o lt a legm agasabb, míg a szellem iek halandósága csupán az átlag 4 0% -á t te tte ki. Jelenleg viszont a nem mezőgazdasági fizikaiak halandósága a legm agasabb, to v áb b ra is a szellemieké a legkedvezőbb, b ár a különbségek jóval kisebbek, m int 30 évvel korábban. A legfiatalabb korú keresőknél szintén csökkentek a differenciák. 2. A 20 39 évesek korcsoportjában v oltak a m últban is és jelenleg is a legkisebbek a társadalm i differenciák, és ezek tendenciái is alig változta k. M indkét alkalom m al a szellemi dolgozók halandósága m integy 20% -kal alacsonyabb volt, m int az átlagos, a m ásik két csoporté pedig közel állt egymáshoz. A fiatal produktív korú keresők differenciális halandóságában sem következett be jelentős változás: m ind a m últban, m ind jelenleg a nem mezőgazdasági fizikaiak halandósága a legm agasabb, de az átlaghoz v iszo n y íto tt különbség 11% -ról 6% -ra csökkent. 3. A 40 59 évesek halandósága az előbbi korcsoportéhoz hasonló m ódon alakult. M int korábban, úgy m ost is a nem mezőgazdasági fizikaiak halandósága a legm agasabb (7% -kal az átlag felett), a m ezőgazdaságifizikaiak és a szellemiek rétegének halandósága ugyanakkor közel esik egymáshoz.
A MAGYAR HALANDÓSÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐI 415 4. A legjelentősebb változás a 60 évesek és idősebbek korcsoportjában m utatkozik. 1930 31 átlagában még az öregkorú parasztság halandósága volt a legm agasabb (9% -kal az átlag felett), a m ásik két társadalm i rétegé pedig csaknem azonos volt (12, illetve 13% -kal az átlag alatt). 1959 60-ra e kép jelentősen m egváltozott: az öregkorú m ezőgazdaságiak halandósága le tt a legkedvezőbb (10% -kal az átlag alatt) és a nem m ezőgazdasági fizikaiaké a legm agasabb (10% -kal az átlag felett). Az átlagot a szellemi réteghez tarto zók halandósága is m eghaladja egy árn y alattal. Az öregkorú keresők halandóságának differenciái csaknem azonos m ódon alakultak az össznépességével. 3. A halandóság korcsoportonként az összes és a kereső népességben (10 000 m egfelelő korú és társad alm i réteghez tarto zó szem élyre ju tó halálozás) Повозрастная смертность всего и самодеятельного населения (Смертные случаи на 10 000 лиц соответствующего возраста и общественного слоя) Mortality by Age Groups of the Total and Gainfully Occupied Population (Deaths per 10 000 persons of the corresponding age and social stratum) Горизонтальная графа: (1) Общественный слой; (2) годы; (3) стандартизованный коэффициент; (4) население; (5) самодеятельные. Вертикальная графа: См. табл. 1. Heading: (1) Social stratum; (2) years; (3) standardized rate; (4) population; (5) earners. Lateral text: See Table 1. A halandóság társadalm i-gazdasági differenciái m ellett jellem zőek a foglalkozási halandósági különbségek is. E tanulm án y keretei nem engedik meg az egyes egyéni foglalkozásokhoz tarto zók halandósági különbségeinek elemzését, csupán e kérdés egy v o n atk o z ásá t vizsgáljuk, s a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak népgazdasági ági m egoszlásában vázoljuk az ak tív kereső férfiak halandósági különbségeit. A nők foglalkozási halan
416 dóságának különbségei kevésbé h aso nlíthatók össze, m ivel közülük a m ú ltban kevesebb volt a gazdaságilag aktív, és a jelenlegi idősebb korú ak tív nők jelentős része fiatalabb k o ráb an még nem fo ly ta to tt kereső tevékenységet. Az aktív nem m ezőgazdasági fizikai dolgozók népgazdasági ágankénti halandósági differenciáit stan d ard arányszám ok segítségével vizsgáljuk. H a e csoport együttes korm egoszlását vesszük alapul, a halandóság a b ányászoknál a legm agasabb (40% -kal m agasabb az átlagnál). E z t követi az egyéb (kereskedelem, szolgáltatás, közszolgálat és egyéb nem term elő tevékenység) népgazdasági ághoz tarto zók halandósága. A fizikai dolgozók k ö zö tt a legalacsonyabb halandóságot az építőipari fizikaiaknál tap asztaljuk. A nem m ezőgazdasági-fizikai a k tív kereső férfiak halandó ságát k o r csoportonként vizsgálva, azt tapasztalju k, hogy 40 éven alul valam ennyi korcsoportban a bányászok halandósága a legm agasabb, 40 59 éves k o r ban az egyéb népgazdasági ághoz tartozóké, a 60 éves és idősebb korban pedig a szállítás és hírközlés dolgozóié. 30 évnél fiatalabb k o rb an az ip arban, 30 49 éves korban a közlekedésben, 5 0 59 éves korban a b ányászatb an és az ezen felüli életkorban az építő ip arban a legalacsonyabb a halandóság. 4. A nem mezőgazdasági fizik a i foglalkozású aktív kereső férfiak halandósága, 1959 60 (10 000 megfelelő korú és társad alm i réteghez tartozó kereső férfira ju tó halálozás) Смертность активных самодеятельных мужчин несельскохозяйственного физического труда с 19-59 60 гг. (Смертные случаи на 10 000 самодеятельных мужчин соответствующего возраста н общественного слоя) M ortality of Active Non-Agricultural Manual Male Earners, 1959 60 (Deaths per 10 000 male earners of corresponding age and social stratum) Горизонтальная графа: i l ' Отрасли народного хозяйства. Вертикальная графа: 1. Горная промышленность; 2. промышленность; 3. строительная промышленность; 4. транспорт и связь; 5. прочие; 0. вместе. Heading: (1) Branch of national economy. Lateral text: 1. Mining; 2. industry; 3. building and construction; 4. transport and communications; 5. others; 0. total. Összefoglalva m egállapíthatjuk, hogy M agyarországon jelenleg is fennállanak az egyes társad alm i rétegek k ö zö tt a társadalm i-gazdasági helyzetből eredő halandósági differenciák. A különbségek azonban a legutóbbi években csökkentek, az egyes rétegek halandóságának sorrendje pedig elsősorban a m ezőgazdasághoz ta rto z ó k életkörülm ényeinek jelentős ja v u lása követk eztében m egválto zo tt.
A MAGYAR HALANDÓSÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐI 417 НОВЕЙШИЕ ЧЕРТЫ ОБЩЕСТВЕННО-ЭКОНОМИ ЧЕСКИХ ФАКТОРОВ СМЕРТНОСТИ В ВЕНГРИИ Резюме Автор подвергает исследованию дифференциальную смертность венгерского населения в делении на пожалуй наиболее пригодные с точки зрения международных сопоставлений три крупных общественно-экономических слоя: 1) сельскохозяйственные работники физического труда; 2) несельскохозяйственные работники физического труда; 3) работники умственного (не физического) труда. Свой анализ автор производит с начала века по состоявшимся каждые десять лет переписям на основании соответствующих данных демографической статистики. В данном очерке исследуется не только смертность самодеятельного населения: автор при помощи причисления иждивенцев к общественному слою кормильцев анализирует также и дифференциальную смертность совокупного населения. Общая смертность изучаемых слоев сокращалась в течение нашего века различным темпом. В период между 1900 и 1959/60 годами смертность сельскохозяйственных и несельскохозяйственных работников физического труда сократилась почти в одинаковой мере (примерно на 60%) по сравнению с общей смертностью и, поскольку, являвш аяся уж е в н а чале века низкой, смертность работников умственного труда сократилась в сравнительно меньшей мере (на 43%), различия между смертностью отдельных слоев уменьшились. Дифференциальная смертность самодеятельных сложилась аналогичным образом, при чем наблюдающиеся здесь различия являю тся меньшими, чем по всему населению. В ходе исследования, однако, можно было наблюдать не только общественное выравнивание смертности, но, после устранения воздействия различных возрастных структур отдельных слоев, также и изменение порядка очередности, то есть направления дифференций. Так стандартизованные коэффициенты смертности, образованные на основе данных за 1930 31 и 1959 60 годы, существенно отличаются от общих коэффициентов. Стандартизованные коэффициенты в группе сельскохозяйственных работников физического труда сократились в гораздо большей мере, чем общие коэффициенты, причём это сокращение было настолько значительным, что обладавший еще в 1930 31 годах наивысшей смертностью слой к 1959 60 годам, как в плоскости совокупного, так и самодеятельного населения, стал слоем с наиболее низкой стандартизованной смертностью. Хотя стандартизованная смертность несельскохозяйственных работников физического труда сократилась в большей мере, чем у работников умственного труда, стандартизованная смертность последних все еще является более низкой. При изучении формирования общественных различий смертности по возрастным группам мы приходим к выводу, что в случае лиц до 40-летнего возраста, как прежде, так и теперь, смертность в слое работников умственного труда является более низкой, чем в обоих слоях работников физического труда. В случае лиц от 40 до 59 лет смертность сельскохозяйственных работников физического труда приближается к смертности работников умственного труда, а в престарелом возрасте, в новейшее время, является значительно ниже. Смертность несельскохозяйственных работников физического труда в результате более быстрого сокращ ения смертности сельскохозяйственного слоя стала наиболее высокой во всех возрастных группах, хотя различия между смертностью слоев в настоящее время являю тся меньшими, чем прежде. При изучении на основании стандартизованных коэффициентов дифференциальной смертности по хозяйственным отраслям в отношении самодеятельных мужчин, имеющих несельскохояйственное физическое занятие, мы приходим к выводу, что наиболее высокой является смертность шахтеров.
418 В Венгрии, таким образом, имеют место различия между отдельными общественными слоями, возникающие на основе общественно-экономического положения. Однако эти различия в настоящее время являются меньшими, чем раньше. Далее, порядок очередности отдельных слоев в области смертности, отчасти в результате значительного улучшения жизненных условий сельскохозяйственного слоя, а отчасти в результате имевшей место общественной рестратификации, изменился. RECENT TRENDS OF THE SOCIO-ECONOMIC FACTORS OF MORTALITY IN HUNGARY Sum m ary The p aper exam ines th e differential m o rta lity of th e H ungarian population in respect of three m ajor socio-economic stra ta w hich offer th e best possibility for historical and in ternation al com parisons: 1. A gricultural m anual, 2. N on-agricultural m anual, and 3. Intellectual (non-m anual) stra ta, on basis of the population censuses held every 10 years from th e beginning of the century and of th e d ata of the relevan t v ita l statistics. The paper discusses not only th e m o rtality of th e earners but also th e differential m o rtality rates of th e aggregate population by ranging th e dependants in the socio-occupational strata of th eir earners. The general m o rtality of th e in v estigated stra ta has been declining a t different rates over th e century. Betw een 1900 and 1959/60 th e m o rtality of th e agricultural and of th e n on-agricultural m anual s tra ta declined a t th e same ra te (by abt. 60 p. c.) as th e to ta l m o rtality and since th e m o rtality of th e non-m anuals w hich was ra th e r low as early as at th e beginning of th e cen tu ry w ent back only relatively slowly (by 43 p. c.), th e differences am ong the m o rtality rates of th e different stra ta have dim inished. Sim ilar w as the tren d of the differential m o rtality rates of the earners h u t th e differences to be noticed here are even sm aller th a n in case of the to tal population. In th e course of th e inquiry, how ever, not only could th e social levelling up of th e m o rtality be experienced b u t after th e elim ination of th e different age distributions of th e social stra ta, also th e order of m agnitude of m o rtality has changed for them. For th e standard ized death rates com puted by using th e 1930 31 and th e 1959 60 figures show a developm ent ra th e r d ifferent to th a t of the crude d eath rates. In th e agricultural-m anual group th e sta n d ard i zed rates decreased in a m uch higher degree th a n th e crude rates and th is decrease was so significant th a t th e stra tu m which had still th e highest standardized ra te in 1930/31 advanced to th e lowest rate, b oth as regards th e population as a whole and th e earners. A lthough the standardized death ra te of th e non-agricultural m anual group declined quicker th a n th a t of th e intellectuals, th e standardized m o rtality of these la tte r is still lower. In v estigating the developm ent of th e social differences of m o rta lity by age groups we can find th a t in th e age group under 40 th e m o rtality of th e non-m anuals is lower like in th e p a st th a n th a t of th e two m anual stra ta. In th e age group 40 59 th e m o rta lity of th e agricultu ral m anuals is sim ilar to th a t of th e non-m anuals, in th e old age it has becom e ra th e r lower. The m o rta lity of th e non-agricultural m anuals has becom e Lhe highest due to the quicker decline of th e m o rtality of th e agricultural stra tu m in all age groups although differences am ong th e m o rtality rates of th e different stra ta are a t present sm aller than they used to be. Subjecting th e differential m o rtality of the non-agrlcullural m anual active m ale earners by econom ic branches to a standardized inquiry we find m iners to show up th e highest m o rtality ra te. Up to th e age of 30 m o rtality is th e lowest in In d u stry, in th e age brackets of 30 59 in C onstruction and in T ransport and C om m unications w hereas from 60 years on, in C onstruction; from 50 years on, however, it is low also in Mining. T hus in H ung ary the m o rtality differences arising from th eir socio-economic position prevail am ong th e different social stra ta. The differences, however, are now slighter th a n th ey used to be and th e m o rtality order of th e different stra ta has changed p a rtly due to th e significant im provem ent of the living conditions of persons belonging to agriculture, p a rtly to the social m obility w hich has set in in th e m eantim e.