DEM O G RÁFI AI K Ü LÖ N B SÉG EK A CSEH TERÜLETEK ÉS SZ LO V Á K IA NÉPESSÉG ÉNEK

Átírás

1 DEM O G RÁFI AI K Ü LÖ N B SÉG EK A CSEH TERÜLETEK ÉS SZ LO V Á K IA NÉPESSÉG ÉNEK A L A K U L Á S Á B A N Z. PA VLIK Csehszlovákia népessége két népsokaságból áll, amelyek jelentősen különböznek egymástól. E különbségek történeti jellegűek és a mai napig fennmaradtak annak ellenére, hogy 1918 után (kivéve a második világháború időszakát) mind a két népességcsoport lényegében hasonló társadalmi és gazdasági fejlődésen ment át. Minthogy olyan népességcsoportokról van szó, amelyek etnikai szempontból és az állandó kapcsolat következtében igen közel állnak egymáshoz, a köztük levő különbségek igen érdekes problémát jelentenek. Ezen különbségek összehasonlítása a demográfiában mintegy a kísérletes vizsgálatot helyettesíti Első tájékoztatást a születési, a halálozási és a természetes szaporodási arányszámok alakulása ad. Az 1. tábla azt mutatja, hogy a születési arányszám a vizsgált időszakban Szlovákiában mindig magasabb volt (az ötéves osztályközökben mintegy 4,6 11,3 ezrelékkel), a különbség a halálozási arányszám tekintetében, mely az években még nagyon jelentős volt, fokozatosan csökken úgy, hogy az utóbbi években már éppen Szlovákiában alacsonyabb. Ebből különbségek származnak a természetes szaporodás területén is, amely először a cseh területeken volt magasabb, jelenleg pedig Szlovákiában lényegesen magasabb. Érzékenyebb demográfiai mutatószámok ezt az alapvető tendenciát pontosabban megmutatják. Az újszülöttek halandóságának és a várható átlagos élettartamnak változása arra mutat, hogy az összhalandóság (az általános halálozási arányszám) jelenleg nem tükrözi a halálozások tekintetében a cseh és szlovák területek között fennálló különbségeket (lásd a 2. és 3. táblát). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szlovákiai alacsonyabb összhalandóság ellenére a halálozás a cseh területeken kedvezőbb. Ennek oka a különböző korösszetételben rejlik : Szlovákiában a népesség demográfiailag fiatalabb. Ez a tény, annak ellenére, hogy a cseh és a szlovák területek népességének általános fejlődése szempontjából nyilvánvaló, mégis nem teljesen egyértelmű. Az utóbbi évek folyamán és különösen 1960-ban érdekes jelenség tapasztalható : a férfiak várható átlagos élettartama 1-től 70 éves korig minden vizsgált korévben a szlovák területeken magasabb, ugyanakkor a 0 éves korban és 70 év felett a férfiak várható átlagos élettartama a cseh területeken magasabb. A nőknél 80 év alatt a várható átlagos élettartam a

2 A CSEH ÉS A SZLOVÁK T E R Ü L E T E K N ÉPESSÉG E A cseh és szlovák területek népessége természetes népmozgalmának áttekintése Forrás: A CsSzSzK statisztikai évkönyvei; a Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal anyagai. 2. A csecsemőhalandóság a cseh és a szlovák területeken az években (ezrelék) Évek átlaga Cseh Szlovák Különbség a cseh és a szlovák területek területek között Forrás : A CsSzSzK statisztikai évkönyve, A várható átlagos élettartam a cseh és szlovák területeken az , az és az években Évek átlaga Cseh területek Szlovák területek Különbség a cseh és a szlovák területek között férfi nő férfi nő férfi nő ,7 57,5 48,9 50,9 + 4,8 + 6, ,2 67,0 59,0 62,4 + 3,2 + 4, ,7 72,8 66,8 71,4 + 0,9 + 1,4 Forrás : A CsSzSzK statisztikai évkönyvei.

3 518 Z. PAVLIK cseh területeken magasabb és csak 80 éves korban alacsonyabb, mint Szlovákiában (lásd a 4. táblát). 4. A különböző életkorokban várható átlagos élettartam a cseh és szlovák területeken 1960-ban(e ) Életkor Cseh területek Szlovák területek Különbség a cseh és a szlovák területek között férfi nő férfi nő férfi nő ,03 73,58 67,70 72,47 + 0,33 + 1, ,62 73,85 68,88 73,39 0,26 + 0, ,93 70,08 65,36 69,78 0,43 + 0, ,07 65,18 60,54 64,90 0,47 + 0, ,52 55,40 51,04 55,12 0,52 + 0, ,08 36,21 32,80 36,00 0,72 + 0, ,75 18,61 16,37 18,34 0,62 + 0, ,71 14,73 13,08 14,53 0,37 + 0, ,04 11,33 10,16 11,15 0,12 + 0, ,83 8,45 7,75 8,38 + 0,08 + 0, ,89 6,10 5,72 6,24 + 0,17 0,14 Forrás : Demografie, évi 2. sz. IS.), old. Erre az érdekes jelenségre mind ez ideig nem fordítottak kellő figyelmet. Az a benyomás alakul ki, hogy az újszülöttek magasabb halandósága és korábban a magasabb gyermekhalandóság Szlovákiában növelték a hosszú élet valószínűségét azon férfiak számára, akik fiatal korukban legyőzték ezt a veszélyt és a súlyos életkörülményeket. Itt azonban visszatükröződhet számos más ok is. Nem lehet nevezetesen elfeledkezni a felnőtt népesség életkörülményeiről (a két népességcsoport foglalkozási összetétele eltérő a különböző ágazatokban), minthogy a fenti feltevésnek ellentmond az a tény, hogy a nőknél majdnem fordított jelenséggel találkozunk. A mai demográfia érdeklődésének tárgyát a gazdaságilag fejlett országokban mindenekelőtt a termékenység színvonalában bekövetkezett változások képezik. Ebben a kérdésben is, amikor összehasonlítjuk a két népességcsoportot, érdekes következtetésekre jutunk. A múlt században Szlovákiában a cseh területekhez képest magasabb születési arányszám és halálozási arányszám a gazdasági elmaradottság és a viszonylag lassú iparosodás következménye volt. A csökkenés egyforma volt (ha nem vesszük figyelembe az első világháború okozta eltéréseket) és majdnem azonos ütemű a cseh és a szlovák területeken. A legalacsonyabb a termékenység a cseh területeken a második világháború előtt 1935-ben volt (a specifikus termékenység 1740,7), Szlovákiában pedig 1937-ben (2796,5). Annak ellenére, hogy az egyes népességcsoportok termékenysége között lényeges különbség volt, a második világháború idején majdnem azonos fellendülés kezdődött ; ez a fellendülés a cseh területeken 1947-ben érte el a legmagasabb szintet (a specifikus termékenységek összege 3049,0), Szlovákiában pedig 5 évvel később 1961-ben (3603,0). Ezután ismét megkezdődött a termékenység csökkenése, újra ugyanolyan ütemben mindkét népességcsoportban a demográfiai mutatószámok abszolút színvonalában fennálló jelentős különbség ellenére.

4 A CSEH ÉS A SZLOVÁK T E R Ü L E T E K N ÉPESSÉGE 519 A születési arányszám színvonalát tekintve a cseh területek népessége az utóbbi években európai viszonylatban az alacsony születési arányszámmal (13,3% ban) rendelkező népek közé tartozik, míg ugyanakkor Szlovákia a magas születési arányszámmal rendelkező népek (22,1% ban) közé. A nettó reprodukciós együttható a cseh területeken már 1959-ben 1,0-nél alacsonyabb (0,973) volt, ugyanakkor Szlovákiában a színvonal mind ez ideig elég magas (1,394). L. Hersch potenciális demográfiájának módszere szerint számított demográfiai dinamikai együttható 1959-ben a cseh területeken negatív, 0,023 volt. Már 1958-ban negatívvá vált, nagyobb érzékenységet mutatva, mint a nettó reprodukciós együttható, amely ugyanebben az évben 1,0-nél magasabb volt ; Szlovákiában 1959-ben 0,129-et te tt ki. A két népességcsoport között fennálló különbségeket egyéb demográfiai mutatószámok is nem kevésbé kifejezően jellemzik. Az 5. tábla a születések, halálozások és a természetes szaporodás évre vonatkozó ún. stabilarányszámait (intrinsic rates) tartalmazza. A közölt adatokból következik, hogy a cseh területek népessége a stacioner típushoz közeledett, míg Szlovákia népessége megőrizte a reprodukció kedvező belső feltételeit. Nyilvánvaló, hogy a közeli jövőben ez meg fog mutatkozni mindkét népesség számarányában ben Szlovákia népessége a cseh területek népességének ( ember) 41,02 százaléka ( ember) és élet-potenciáljának 44,40 százaléka volt (171,88 millió év a cseh területek népessége 387,07 millió évéhez képest). 6. A születések, halálozások és a természetes szaporodás intrinsic arányszám ai a cseh és a szlovák területeken 1959-ben (ezrelék) Megnevezés Cseh területek Szlovák területek Különbség a cseh és a szlovák területek között Születések... 13,70 21,72 8,02 H a lá lo z á so k... 14,73 10,28 + 4,45 Term észetes szaporodás 1,03 11,44 12,47 Stacioner halálozás... 14,36 14,58 0,22 Forrás : saját számítások. A két népességcsoport reprodukciójának színvonalában mutatkozó említett különbségek annak a tudatos magatartásnak a következményei, amelyet a népesség saját reprodukciójának kérdésében tanúsít. Ha feltételezzük is, hogy Szlovákiában még ma is a családok nagyobb százaléka nem tervezi a gyermekek számát (a cseh területeken 1960-ban a gyermekek 82 százaléka, Szlovákiában csak 72 százaléka született 30 évesnél fiatalabb anyától), mégis a jelenlegi különbségek alapjában véve megfelelnek a tervezett gyermekek számában fennálló különbségeknek. Az Állami Népesedési Bizottság legutóbbi ankétja szerint a csehszlovák nők többsége a gyermekek számát megtervezi még a házasságkötés előtt. A cseh területeken egy családra számítva átlagosan 2,27 gyermeket, Szlovákiában pedig 2,61 gyermeket terveznek.1 A termékenység jelenlegi csökkenése okának vizsgálata a demográfiai kutatás központi problémája. Ügy gondolom, hogy a fő okot családainknak abban a törekvésében kell keresni, hogy életszínvonalukat a gyermekek szá 1 A házasság, a fogamzásgátlás és az abortuszok vizsgálata. Demografie old.

5 520 Z. PAVLIK mának korlátozása útján emeljék. Ez mindenekelőtt azokra a családokra vonatkozik, amelyek korábban a kapitalista fejlődés idején nem tudták életszínvonaluk emelését elérni ; az életszínvonal emelése lehetőségének növekedésével gyorsan növekszenek azonban azoknak a családoknak a szükségletei is, amelyeknek életszínvonala korábban sem volt alacsony. Nem könynyű feladat a népesedés területén követett politikánk számára olyan intézkedések kidolgozása és megvalósítása, amelyek befolyást gyakorolnának erre az egész kedvezőtlen fejlődésre. Kétségtelen, hogy a szocialista társadalomnak megvannak ehhez a lehetőségei. A két népességcsoport fejlődésének összehasonlítása lehetővé teszi az alábbi következtetések levonását : 1. Csehszlovákiára vonatkozó minden demográfiai elemzésnek a két népességcsoport közötti jelentős különbségekből kell kiindulnia. 2. A népesség reprodukciójára gyakorolt társadalmi és gazdasági behatások tisztázásához nem annyira a demográfiai mutatószámok abszolút színvonala, mint inkább változásaik iránya és üteme a fontos. Nemzetközi összehasonlítás esetén nagyobb időszakokat (legalább egy nemzedéket) és ezek kiinduló színvonalát kell figyelembe venni. 3. A cseh területek és Szlovákia népességének fejlődésében mutatkozó hasonlóság alapot ad annak feltételezésére, hogy a cseh területeken tapasztalt fejlődést a szlovákiai fejlődés követni fogja. Ebből azonban nem következik, hogy a termékenységnek Szlovákiában elkerülhetetlenül olyan alacsony színvonalra kell csökkenie, mint a cseh területeken. Bár további csökkenése valószínű, mégis feltétlenül figyelembe kell venni a szlovákiai családokban tervezett gyermekek átlagos számát és az új szocialista életkörülményeket. 4. Egy országon belüli több népességcsoport demográfiai mutatószámainak különböző színvonala (hasonló társadalmi és gazdasági fejlődés mellett) a demográfiai kutatás tanulságos tárgya és bizonyos értelemben helyettesíti a kísérletet. A hasonló gazdasági fejlődés feltétele nem vonatkozik teljesen a nagyobb kapitalista országokra (például Olaszország) ; annál értékesebb lenne a Szovjetunió különböző népességcsoportjai demográfiai fejlődésének összehasonlító vizsgálata. ДЕМОГРАФИЧЕСКИЕ РАЗЛИЧИЯ В ИЗМЕНЕНИИ НАРОДОНАСЕЛЕНИЯ ЧЕШСКИХ ОБЛАСТЕЙ И СЛОВАКИИ Резюме В кратком сообщении дана характеристика демографических различий народнонаселения чешских областей и Словакии. Первую ориентировку дает развитие рождаемости, смертности и естественного прироста (табл. 1). Оно свидетельствует о том, что эти различия имеют исторический характер. Показатели смертности младенцев и средней продолжительности жизни уточняют ряд смертности (табл. 2 и 3). Далее в сообщении указывается на интересное явление большей продолжительности жизни мужчин в Словакии в возрасте приблизительно с 1 до 70 лет и ее меньшей продолжительности от 0 до 75 лет и более (табл. 4). Сделана попытка объяснения этого явления. Однако, важной проблемой современной демографии являются, в частности, изменения фертильности. В сообщении приводятся некоторые

6 A CSEH ÉS A SZLOVÁK T E R Ü L E T E K NÉPESSÉG E 521 важные данные о различиях в фертильности между нашими обеими народонаселениями и высчитываются показатели, совокупным методом характеризующие режим воспроизводства (стабильные коэффициенты intrisic rates коэффициенты воспроизводства и коэффициенты демографической динамики потенциальной демографии). Сопоставление развития наших народонаселении позволяет сделать следующие заключения : 1. Все демографические анализы, касающиеся Чехословакии, должны исходить из значительных различий между обеими народонаселениями. 2. Для выяснения общественных и экономических влияний на воспроизводство населения важен не столько абсолютный уровень демографических показателей, сколько направление и скорость их изменений. Проводя, в частности, сравнения в международном масштабе, следует учитывать большие периоды (не менее, чем одно поколение) и их исходный уровень. 3. Сходство в развитии народонаселения чешских областей и Словакии дает нам основание высказать предположение, что развитие в чешских областях является прообразом развития в Словакии. Из этого, однако, не вытекает, что фертильность в Словакии должна неизбежно снизиться до столь же низкого уровня, как и в чешских областях. Хотя его дальнейшее снижение является вероятным, нельзя все же не учитывать среднее количество планируемых детей в семьях в Словакии и наличие новых социалистических жизненных условий. 4. Различный уровень демографических показателей нескольких народонаселений в одном государстве (при сходном общественном и экономическом развитии) является поучительным предметом демографического исследования и в известном смысле заменяет эксперимент. Условие сходного экономического развития не относится полностью к большим капиталистическим государствам (напр. Италия ) ; тем более ценным было бы изучение, сравнивающее демографическое развитие различных народонаселения Советского Союза. DEMOGRAPHIC DIFFERENCES IN THE DEVELOPMENT OF THE POPULATION OF CZECH REGIONS AND SLOVAKIA Sum m ary T he p aper characterises briefly th e dem ographic differences existing betw een th e p opulations of th e Czech territo ries and Slovakia. In th is respect a p rim ary inform ation is supplied b y b irth rates, d eath rates and th e rates of n a tu ra l increase (Table 1.) The d a ta of th e tab le reveal th e historical character of these differences. The series of d eath rates is m ade com plete w ith d a ta on in fan t m o rta lity an d life expectancy. (T able 2 and 3). F u rth e r on, th e p aper reveals an in terestin g phenom enon, viz. th a t life expectancy of m ales in Slovakia is regarding each age-year betw een 1 and 70 y ears of age higher and in respect of th e age y e ar 0 and 75 years old and over low er th a n in th e Czech territories (Table 4). The p ap er a tte m p ts to give an explanation of th e phenom enon. Changes in fe rtility co n stitu te an im p o rtan t problem of m odern dem ographic research. T he papéi presents some m ajor d a ta w hich characterize th e differences w ith regard to fe rtility betw een th e tw o p opulation groups and gives a com putation of th e indicators show ing th e order of reproduction (intrinsic rates, rates of reproduction, p o tential dem ographic rates). A com parison of th e dem ographic developm ent of th e tw o population groups allows to draw th e following conclusions : 1. A ny dem ographic analysis relatin g to C zechoslovakia should tak e as a p o in t of departure th e significant differences existing betw een th e tw o population groups. 2. In order to clear up th e social and econom ic im pacts on th e reproduction of th e population, n o t so m uch th e absolute level of dem ographic indicators b u t ra th e r th eir

7 522 Z. PAVLIK direction and rhythm of change is of im portance. W hen m aking com parisons on an in tern atio n al level, longer periods (at least one generation) and th eir level of d ep artu re should be considered. 3. As th e tren d of dem ographic changes in th e Czech te rrito ry is sim ilar to th a t in Slovakia th e assum ption th a t th e developm ent of th e population of th e Czech territo ries will be followed by a sim ilar one in Slovakia is deem ed justified. This, of course, does n o t m ean th a t th e fe rtility of th e p opulation of Slovakia will fall in ev itab ly to th e low level registered in th e Czech territo ries. T hough its fu rth er decrease m ay be expected, th e average num b er of children plan n ed in Slovak fam ilies an d th e new social living conditions should be tak en into account. The different levels of th e dem ographic indicators of several population groups w ithin a country (under conditions of a sim ilar social and econom ic developm ent) constitu te a su b je ct-m atte r of in te rest for dem ographic research w ork and replace, in some degree, experim entation. As th e condition of a sim ilar econom ic developm ent does n o t prevail entirely in case of g reater cap italist countries (i. e. in case of Italy), a com parative analysis of th e tren d of dem ographic changes relatin g to the various population groups of th e Soviet U nion would be of high interest.