T Á R S A D A L M I-GA Z D A S Á GI TÉNYEZŐINEK LEGÚJABB A LA K U LÁ SA *

Átírás

1 A M A G YAR H A L A N D Ó S Á G T Á R S A D A L M I-GA Z D A S Á GI TÉNYEZŐINEK LEGÚJABB A LA K U LÁ SA * DR. S Z A B A D Y EG ON A m agyar népesség differenciális halandóságára a legutóbbi időszakban ható társadalm i-gazdasági tényezők elemzéséhez hosszabb időtávlatban szükséges ism erni az egyes társadalm i rétegek halandósági különbségeit. E lem zésünkben ezért az egyes rétegek halálozási arányszám ainak alakulását a század eleje óta 10 évenként ta r to tt népszám lálások körüli évekre vonatkozó adato k alapján vázoljuk, míg az életkor szerinti differenciákat az és az évek ad a tai alap ján v e tjü k egybe. A társadalm i-gazdasági helyzet álta l m eg h atáro zo tt halandósági különbségeket a népesség alábbi három nagy társadalm i-gazdasági rétegére vonatkozóan vizsgáljuk: 1. M ezőgazdasági fizikai foglalkozásúak (valam ennyi m ezőgazdaságban foglalkoztato tt, a szellemi dolgozók kivételével, így a m ezőgazdasági önállóak és segítő családtagjaik, az állandó és időszaki m ezőgazdasági m unkások, v alam in t a m ezőgazdasági term előszövetkezetek tagjai). 2. N em m ezőgazdasági fizikai foglalkozásúak (valam ennyi nem mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai m unkát kifejtő személy, te h á t a m unkások és egyéb segédszem élyzet, valam in t a kisiparosok és egyéb nem szellemi foglalkozást kifejtő személy). 3. A szellemi foglalkozásúak (valam ennyi népgazdasági ágban foglalk o z ta to tt értelm iségi foglalkozású, irodai dolgozó és egyéb nem fizikai erőkifejtést igénylő m u n k á t végző személy). V izsgálatunkat egyrészt az egész népességgel, m ásrészt külön csak a keresőkkel kapcsolatban is elvégeztük. Az egész népesség esetében az elta r to tta k a t e ltartó ik társadalm i-foglalkozási rétege alapján soroltuk a megfelelő csoportba. A kereső népességre vonatkozó adatok a gazdaságilag a k tív keresőkön kívül az in ak tív keresők a d a ta it is tarta lm a zzák, a nyugd íjasokat eredeti foglalkozásuk alapján sorolva a megfelelő társad alm i réteghez. Mind a keresők, m ind az össznépesség egyes rétegeire vonatkozó arán y szám ok értékeivel és ezek összehasonlításával kapcsolatban tek in tetb e kell venni azt a körülm ényt, hogy az egyes rétegek halálozási ad atai a népm ozgalm i statisztik ák b ó l szárm aznak, a rétegeknek a viszonyítás alapjául * A Nemzetközi Népességtudományi Unió évi Ottawa-i konferenciáján m egvitatott tanulmány.

2 412 DR. SZAB ADY EGON szolgáló lélekszámai viszont a népszám lálási adatfelvételekből, am i főleg a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági fizikai rétegek között bizonyos m értékű to rzítást eredm ényezhet. * A három nagy társadalm i réteg halandósága a század folyam án különböző ütem ben csökkent, és em iatt jelenleg a halandósági differenciák is m ások, m in t a század elején v o ltak és k ö zött a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági fizikaiak rétegének halandósága csaknem azonos m értékben csökkent, az előbbinél 58% -kal, az utóbbinál 60% -kal, ugyanannyival, m int az össznépesség halandósága; a szellemieké azonban viszonylag lassúbb volt (43% ). A szellemi dolgozók halandósági szintje ilyen módon közelebb került az össznépességéhez, a m ezőgazdasági fizikaiaké viszont kissé eltávolodott attól. H asonló irán y zat állapítható meg az utolsó 30 évben is: a szellemi dolgozók halandóságának 20% -os jav u lásáv al szemben a mezőgazdasági-fizikaiaké 38% -kal, a nem m ezőgazdasági fizikaiaké 27% -kal csökkent. A társad alm i rétegek halandósági szintjei közö tti különbségek, am elyek a század elején igen nagyok v o ltak (a mezőgazdasági fizikai csoport halandósága csaknem kétszerese volt a szellemiekének), m a m ár sokkal kisebbek. Jelenleg nem csak a halandóság társad alm i nivellálódása figyelhető meg, hanem, m int látni fogjuk, a társadalm i rétegek eltérő korm egoszlásának kiküszöbölése u tá n a differenciák iránya is m egváltozott. 1. A halandóság társadalm i rétegenként, /60 ( megfelelő társad alm i rétegbe tarto zó szem élyre ju tó halálozás) Смертность по общественным слоям в /60 гг. (Смертные случаи на 10 ООО лиц соответствующего общественного слоя) Mortality by Social Strata, (Deaths per persons belonging to the corresponding social stratum) 1Magyarország I. világháború előtti területén. Горизонтальная графа: (1) Общественный слой; (2) население; (3) самодеятельные. Вертикальная графа: 1. Сельскохозяйственные работники физического труда; 2. несельскохозяйственные работники физического труда; 3. работники умственного труда; -1. всего. Heading: (1) Social stratum; (2) population; (3) earners. Lateral text: 1. Agricultural manual; 2. non-agricultural manual; 3. non-manual; 4. total. A keresők differenciális halandósága alakulásának tendenciái az össznépességhez hasonlóak. Az itt észlelt különbségek azonban kisebbek, m ivel az össznépesség halandóságának jelentős csökkenését és részben a tá rs a

3 A MAGYAR HALANDÓSÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐI 413 dalm i-foglalkozási halandóság nivellálódását is a csecsemő- és gyerm ekhalandóság jelentős javulása idézte elő.1 K ülönbség csupán abban van, hogy a mezőgazdasági fizikai és a szellemi keresők halandóságának csaknem azonos m érvű 32, illetve 33% -os csökkenésével szem ben a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók halandósága 60 év a la tt 40% -kal csökkent. Az utóbbi 30 évben azonban a keresőknél is a mezőgazdasági fizikaiak halandósága csökkent a legnagyobb m értékben. A különböző társadalm i-gazdasági csoportok eltérő korm egoszlásának a nyers halálozási arányszám ok é rté k ét erősen befolyásoló h a tá sá t a h alan dóság életkor szerinti vizsgálatával küszöbölhetjük ki. E záltal az egyes rétegek halandósága tisztáb b an, a korösszetétel esetleges v o ltán ak to rz ítá saitól m entesen hasonlítható össze. Az egyes rétegek életkor szerinti halandóságát a legutóbbi 30 évben tu d ju k nyom on követni. Az és az évi ad ato k felhasználásával m in d k ét időszakra sta n d a rd halálozási arányszám okat szám ítottunk. Mind az össznépesség, m ind a keresők társadalm i-foglalkozási halálozási arányszám ait a megfelelő időszak átlagos korm egoszlása alapján h atáro ztu k meg. Горизонтальная графа: (1) Общественный слои; (2) па основе распределения по возрасту населения (или всех самодеятельных) в данном году; (3) стандартизованная смертность в процентах к среднему; (4) стандартизованный коэффициент в г. в процентах к коэффициенту года; (5) население; (6) самодеятельные. Вертикальная графа: См. табл. 1. Heading: (1) Social stratum; (2) on basis of the age distribution for the year in question of the total population resp. of all earners; (3) standardized m ortality as percentage of the average; (4) standardized rate for , as percentage of the rate for ; (5) population; (6) earners. Lateral text: See Table 1. Az em lített k ét időszak társadalm i rétegenkénti standard arányszám ait véve szemügyre, azt látjuk, hogy ezek alakulása lényegesen eltér a nyers arányszám okétól : 1 Erre vonatkozóan lásd dr. Szabadíj Egon: A csecsemőhalandóságot befolyásoló társadalmi és biológiai tényezők Magyarországon c., a Nemzetközi Népességtudományi Unió évi (New York-i) konferenciáján m egvitatott tanulm ányát. (Demográfia, IY. évf. 4. sz oldal.)

4 414 D R. S Z A B ADY EGON 1. A standard arányszám ok a mezőgazdasági fizikai csoportban a nyers arányszám nál jóval nagyobb m értékben csökkentek, míg a m ásik két csoportban a csökkenés m értéke kisebb, m int am ekk orát a nyers arán y szám ok m u tatnak ra a standard arányszám okkal m ért tényleges halandósági differenciák jelentősen m ódosultak és a nyers arányszám okétól eltérő sorrendet jeleznek. Míg a nyers arányszám ok alapján a mezőgazdasági fizikaiak halandósága a legmagasabb és a szellemiek csoportjáé a legalacsonyabb, addig a standard arányszám ok alapján m ind az össznépességnél, mind pedig a keresőknél éppen a parasztság halandósága a legkedvezőbb és a nem m ezőgazdasági fizikaiaké foglalja el a harm adik helyet. A halandóság társadalm i differenciáit korcsoportonként vizsgálva, az egyes társadalm i rétegek halandóságában az utóbbi 30 évben szintén jelentős különbségeket kell m egállapítanunk. A társadalm i rétegek össznépességének halandósága a mezőgazdasági fizikai csoportban csökkent a éves korúak kivételével a legnagyobb arányban. A 40 éven aluliaknál a szellemi réteg halandóságának a csökkenési ütem e v o lt a leglassúbb. A halálozások legnagyobb részét kitevő öregek (60 évesek és annál idősebbek) korcsoportjában a nem mezőgazdasági fizikaiak halandósága 30 év a la tt 6% -kal növekedett, a szellemieké v álto zatlan m arad t és csupán a m ezőgazdaságifizikaiaké csökkent (30% -kal). A keresők differenciális halandósága némileg eltérően alakult. I tt hez viszonyítva a csökkenés a 60 éven aluliaknál a szellemi foglalkozásúak körében a legjelentősebb és a mezőgazdasági fizikaiaknál a legkisebb m érvű. A 60 éves és idősebb keresők k ö zött a m ezőgazdasági fizikaiak halandóságának 43% -os javulásával szem ben a m ásik k é t társad alm i réteg halandósága csupán 6% -kal csökkent. A különböző korcsoporthoz tarto zók halandóságának eltérő m értékű csökkenése következtében m ódosultak az egyes korcsoportok, halandósági differenciái: 1. A 20 éven aluliak korcsoportjában 30 évvel ezelőtt még a mezőgazdasági fizikaiak halandósága v o lt a legm agasabb, míg a szellem iek halandósága csupán az átlag 4 0% -á t te tte ki. Jelenleg viszont a nem mezőgazdasági fizikaiak halandósága a legm agasabb, to v áb b ra is a szellemieké a legkedvezőbb, b ár a különbségek jóval kisebbek, m int 30 évvel korábban. A legfiatalabb korú keresőknél szintén csökkentek a differenciák. 2. A évesek korcsoportjában v oltak a m últban is és jelenleg is a legkisebbek a társadalm i differenciák, és ezek tendenciái is alig változta k. M indkét alkalom m al a szellemi dolgozók halandósága m integy 20% -kal alacsonyabb volt, m int az átlagos, a m ásik két csoporté pedig közel állt egymáshoz. A fiatal produktív korú keresők differenciális halandóságában sem következett be jelentős változás: m ind a m últban, m ind jelenleg a nem mezőgazdasági fizikaiak halandósága a legm agasabb, de az átlaghoz v iszo n y íto tt különbség 11% -ról 6% -ra csökkent. 3. A évesek halandósága az előbbi korcsoportéhoz hasonló m ódon alakult. M int korábban, úgy m ost is a nem mezőgazdasági fizikaiak halandósága a legm agasabb (7% -kal az átlag felett), a m ezőgazdaságifizikaiak és a szellemiek rétegének halandósága ugyanakkor közel esik egymáshoz.

5 A MAGYAR HALANDÓSÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐI A legjelentősebb változás a 60 évesek és idősebbek korcsoportjában m utatkozik átlagában még az öregkorú parasztság halandósága volt a legm agasabb (9% -kal az átlag felett), a m ásik két társadalm i rétegé pedig csaknem azonos volt (12, illetve 13% -kal az átlag alatt) ra e kép jelentősen m egváltozott: az öregkorú m ezőgazdaságiak halandósága le tt a legkedvezőbb (10% -kal az átlag alatt) és a nem m ezőgazdasági fizikaiaké a legm agasabb (10% -kal az átlag felett). Az átlagot a szellemi réteghez tarto zók halandósága is m eghaladja egy árn y alattal. Az öregkorú keresők halandóságának differenciái csaknem azonos m ódon alakultak az össznépességével. 3. A halandóság korcsoportonként az összes és a kereső népességben ( m egfelelő korú és társad alm i réteghez tarto zó szem élyre ju tó halálozás) Повозрастная смертность всего и самодеятельного населения (Смертные случаи на лиц соответствующего возраста и общественного слоя) Mortality by Age Groups of the Total and Gainfully Occupied Population (Deaths per persons of the corresponding age and social stratum) Горизонтальная графа: (1) Общественный слой; (2) годы; (3) стандартизованный коэффициент; (4) население; (5) самодеятельные. Вертикальная графа: См. табл. 1. Heading: (1) Social stratum; (2) years; (3) standardized rate; (4) population; (5) earners. Lateral text: See Table 1. A halandóság társadalm i-gazdasági differenciái m ellett jellem zőek a foglalkozási halandósági különbségek is. E tanulm án y keretei nem engedik meg az egyes egyéni foglalkozásokhoz tarto zók halandósági különbségeinek elemzését, csupán e kérdés egy v o n atk o z ásá t vizsgáljuk, s a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak népgazdasági ági m egoszlásában vázoljuk az ak tív kereső férfiak halandósági különbségeit. A nők foglalkozási halan

6 416 dóságának különbségei kevésbé h aso nlíthatók össze, m ivel közülük a m ú ltban kevesebb volt a gazdaságilag aktív, és a jelenlegi idősebb korú ak tív nők jelentős része fiatalabb k o ráb an még nem fo ly ta to tt kereső tevékenységet. Az aktív nem m ezőgazdasági fizikai dolgozók népgazdasági ágankénti halandósági differenciáit stan d ard arányszám ok segítségével vizsgáljuk. H a e csoport együttes korm egoszlását vesszük alapul, a halandóság a b ányászoknál a legm agasabb (40% -kal m agasabb az átlagnál). E z t követi az egyéb (kereskedelem, szolgáltatás, közszolgálat és egyéb nem term elő tevékenység) népgazdasági ághoz tarto zók halandósága. A fizikai dolgozók k ö zö tt a legalacsonyabb halandóságot az építőipari fizikaiaknál tap asztaljuk. A nem m ezőgazdasági-fizikai a k tív kereső férfiak halandó ságát k o r csoportonként vizsgálva, azt tapasztalju k, hogy 40 éven alul valam ennyi korcsoportban a bányászok halandósága a legm agasabb, éves k o r ban az egyéb népgazdasági ághoz tartozóké, a 60 éves és idősebb korban pedig a szállítás és hírközlés dolgozóié. 30 évnél fiatalabb k o rb an az ip arban, éves korban a közlekedésben, éves korban a b ányászatb an és az ezen felüli életkorban az építő ip arban a legalacsonyabb a halandóság. 4. A nem mezőgazdasági fizik a i foglalkozású aktív kereső férfiak halandósága, ( megfelelő korú és társad alm i réteghez tartozó kereső férfira ju tó halálozás) Смертность активных самодеятельных мужчин несельскохозяйственного физического труда с гг. (Смертные случаи на самодеятельных мужчин соответствующего возраста н общественного слоя) M ortality of Active Non-Agricultural Manual Male Earners, (Deaths per male earners of corresponding age and social stratum) Горизонтальная графа: i l ' Отрасли народного хозяйства. Вертикальная графа: 1. Горная промышленность; 2. промышленность; 3. строительная промышленность; 4. транспорт и связь; 5. прочие; 0. вместе. Heading: (1) Branch of national economy. Lateral text: 1. Mining; 2. industry; 3. building and construction; 4. transport and communications; 5. others; 0. total. Összefoglalva m egállapíthatjuk, hogy M agyarországon jelenleg is fennállanak az egyes társad alm i rétegek k ö zö tt a társadalm i-gazdasági helyzetből eredő halandósági differenciák. A különbségek azonban a legutóbbi években csökkentek, az egyes rétegek halandóságának sorrendje pedig elsősorban a m ezőgazdasághoz ta rto z ó k életkörülm ényeinek jelentős ja v u lása követk eztében m egválto zo tt.

7 A MAGYAR HALANDÓSÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐI 417 НОВЕЙШИЕ ЧЕРТЫ ОБЩЕСТВЕННО-ЭКОНОМИ ЧЕСКИХ ФАКТОРОВ СМЕРТНОСТИ В ВЕНГРИИ Резюме Автор подвергает исследованию дифференциальную смертность венгерского населения в делении на пожалуй наиболее пригодные с точки зрения международных сопоставлений три крупных общественно-экономических слоя: 1) сельскохозяйственные работники физического труда; 2) несельскохозяйственные работники физического труда; 3) работники умственного (не физического) труда. Свой анализ автор производит с начала века по состоявшимся каждые десять лет переписям на основании соответствующих данных демографической статистики. В данном очерке исследуется не только смертность самодеятельного населения: автор при помощи причисления иждивенцев к общественному слою кормильцев анализирует также и дифференциальную смертность совокупного населения. Общая смертность изучаемых слоев сокращалась в течение нашего века различным темпом. В период между 1900 и 1959/60 годами смертность сельскохозяйственных и несельскохозяйственных работников физического труда сократилась почти в одинаковой мере (примерно на 60%) по сравнению с общей смертностью и, поскольку, являвш аяся уж е в н а чале века низкой, смертность работников умственного труда сократилась в сравнительно меньшей мере (на 43%), различия между смертностью отдельных слоев уменьшились. Дифференциальная смертность самодеятельных сложилась аналогичным образом, при чем наблюдающиеся здесь различия являю тся меньшими, чем по всему населению. В ходе исследования, однако, можно было наблюдать не только общественное выравнивание смертности, но, после устранения воздействия различных возрастных структур отдельных слоев, также и изменение порядка очередности, то есть направления дифференций. Так стандартизованные коэффициенты смертности, образованные на основе данных за и годы, существенно отличаются от общих коэффициентов. Стандартизованные коэффициенты в группе сельскохозяйственных работников физического труда сократились в гораздо большей мере, чем общие коэффициенты, причём это сокращение было настолько значительным, что обладавший еще в годах наивысшей смертностью слой к годам, как в плоскости совокупного, так и самодеятельного населения, стал слоем с наиболее низкой стандартизованной смертностью. Хотя стандартизованная смертность несельскохозяйственных работников физического труда сократилась в большей мере, чем у работников умственного труда, стандартизованная смертность последних все еще является более низкой. При изучении формирования общественных различий смертности по возрастным группам мы приходим к выводу, что в случае лиц до 40-летнего возраста, как прежде, так и теперь, смертность в слое работников умственного труда является более низкой, чем в обоих слоях работников физического труда. В случае лиц от 40 до 59 лет смертность сельскохозяйственных работников физического труда приближается к смертности работников умственного труда, а в престарелом возрасте, в новейшее время, является значительно ниже. Смертность несельскохозяйственных работников физического труда в результате более быстрого сокращ ения смертности сельскохозяйственного слоя стала наиболее высокой во всех возрастных группах, хотя различия между смертностью слоев в настоящее время являю тся меньшими, чем прежде. При изучении на основании стандартизованных коэффициентов дифференциальной смертности по хозяйственным отраслям в отношении самодеятельных мужчин, имеющих несельскохояйственное физическое занятие, мы приходим к выводу, что наиболее высокой является смертность шахтеров.

8 418 В Венгрии, таким образом, имеют место различия между отдельными общественными слоями, возникающие на основе общественно-экономического положения. Однако эти различия в настоящее время являются меньшими, чем раньше. Далее, порядок очередности отдельных слоев в области смертности, отчасти в результате значительного улучшения жизненных условий сельскохозяйственного слоя, а отчасти в результате имевшей место общественной рестратификации, изменился. RECENT TRENDS OF THE SOCIO-ECONOMIC FACTORS OF MORTALITY IN HUNGARY Sum m ary The p aper exam ines th e differential m o rta lity of th e H ungarian population in respect of three m ajor socio-economic stra ta w hich offer th e best possibility for historical and in ternation al com parisons: 1. A gricultural m anual, 2. N on-agricultural m anual, and 3. Intellectual (non-m anual) stra ta, on basis of the population censuses held every 10 years from th e beginning of the century and of th e d ata of the relevan t v ita l statistics. The paper discusses not only th e m o rtality of th e earners but also th e differential m o rtality rates of th e aggregate population by ranging th e dependants in the socio-occupational strata of th eir earners. The general m o rtality of th e in v estigated stra ta has been declining a t different rates over th e century. Betw een 1900 and 1959/60 th e m o rtality of th e agricultural and of th e n on-agricultural m anual s tra ta declined a t th e same ra te (by abt. 60 p. c.) as th e to ta l m o rtality and since th e m o rtality of th e non-m anuals w hich was ra th e r low as early as at th e beginning of th e cen tu ry w ent back only relatively slowly (by 43 p. c.), th e differences am ong the m o rtality rates of th e different stra ta have dim inished. Sim ilar w as the tren d of the differential m o rtality rates of the earners h u t th e differences to be noticed here are even sm aller th a n in case of the to tal population. In th e course of th e inquiry, how ever, not only could th e social levelling up of th e m o rtality be experienced b u t after th e elim ination of th e different age distributions of th e social stra ta, also th e order of m agnitude of m o rtality has changed for them. For th e standard ized death rates com puted by using th e and th e figures show a developm ent ra th e r d ifferent to th a t of the crude d eath rates. In th e agricultural-m anual group th e sta n d ard i zed rates decreased in a m uch higher degree th a n th e crude rates and th is decrease was so significant th a t th e stra tu m which had still th e highest standardized ra te in 1930/31 advanced to th e lowest rate, b oth as regards th e population as a whole and th e earners. A lthough the standardized death ra te of th e non-agricultural m anual group declined quicker th a n th a t of th e intellectuals, th e standardized m o rtality of these la tte r is still lower. In v estigating the developm ent of th e social differences of m o rta lity by age groups we can find th a t in th e age group under 40 th e m o rtality of th e non-m anuals is lower like in th e p a st th a n th a t of th e two m anual stra ta. In th e age group th e m o rta lity of th e agricultu ral m anuals is sim ilar to th a t of th e non-m anuals, in th e old age it has becom e ra th e r lower. The m o rta lity of th e non-agricultural m anuals has becom e Lhe highest due to the quicker decline of th e m o rtality of th e agricultural stra tu m in all age groups although differences am ong th e m o rtality rates of th e different stra ta are a t present sm aller than they used to be. Subjecting th e differential m o rtality of the non-agrlcullural m anual active m ale earners by econom ic branches to a standardized inquiry we find m iners to show up th e highest m o rtality ra te. Up to th e age of 30 m o rtality is th e lowest in In d u stry, in th e age brackets of in C onstruction and in T ransport and C om m unications w hereas from 60 years on, in C onstruction; from 50 years on, however, it is low also in Mining. T hus in H ung ary the m o rtality differences arising from th eir socio-economic position prevail am ong th e different social stra ta. The differences, however, are now slighter th a n th ey used to be and th e m o rtality order of th e different stra ta has changed p a rtly due to th e significant im provem ent of the living conditions of persons belonging to agriculture, p a rtly to the social m obility w hich has set in in th e m eantim e.