1. A keresők szárm azási összetétele (az apa foglalkozásához v iszonyíto tt intergenerációs

Átírás

1 A T Á R S A D A L M I- F O G L A L K O Z Á S I Á T R É T E G EZŐDÉS N É H Á N Y JE L L E M V O N Á S A BU D A P EST EN DR. K L I N G ER A N D R Á S Budapest keresőinek társadalmi-foglalkozási összetétele jelentősen megváltozott a legutóbbi néhány évtized alatt. E módosulásokat jelentős részt a társadalmi-foglalkozási átrétegeződés okozza. A főváros keresői körében a legutóbbi évtizedekben bekövetkezett társadalmi-gazdasági átrétegeződés folyamatának és mértékének vizsgálata betekintést enged nyújtani az országban a II. világháború óta bekövetkezett jelentős társadalmi folyamatok természetére. A budapesti átrétegeződési helyzetet azonban az ország egészére nem lehet általánosítani (még ha a főváros területén él az ország összes keresőinek több mint 1/5-e is), mivel a legutóbbi időszak magyarországi átrétegeződési folyamatának legjelentősebb formája : a mezőgazdasági rétegekből a nem mezőgazdasági rétegekbe történő nagyarányú átalakulás nem annyira Budapestre, mint a vidéki városokra és elsősorban a falvakra jellemző. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni a fővárosi keresők arculatában bekövetkezett változásokat; elsősorban annak a társadalmi változásnak a mértékét, amely a fizikai és a szellemi dolgozók rétege között végbement. A budapesti keresők társadalmi-foglalkozási átrétegeződésére vonatkozó vizsgálat anyagából három kérdést ismertetünk : 1. A keresők szárm azási összetétele (az apa foglalkozásához v iszonyíto tt intergenerációs m obilitás) ; 2. A keresők élete folyam án b ekövetk ezett társadalm i-foglalkozási v áltozás (intragenerációs m obilitás) ; 3. Az 1949 óta bekövetkezett társadalm i-foglalkozási átrétegeződés. Vizsgálatunk alapjául a keresők jelenlegi társadalmi-foglalkozási rétege szolgál (amit az aktív keresőknél a jelenlegi foglalkozás, az inaktív keresőknél nyugdíjasoknál az eredeti foglalkozás határoz meg). A keresőket három társadalmi rétegbe soroltuk, és azon belül megkülönböztettünk társadalmi csoportokat. A társadalmi rétegek és az azokon belüli társadalmi csoportok a következők : 1. N em m ezőgazdasági fizikai dolgozók a) m unkások, (ipari, építőipari, szak- és b e ta n íto tt m unkás, kereskedelm i, szolgáltatási, közlekedési dolgozó ; segédm unkás, hivatalsegéd ; K t sz tag) b) önálló (kisiparos, kiskereskedő és segítő családtagja) Dem ográfia

2 478 DR. KLINGER ANDRÁS 2. Szellemi dolgozó (értelm iségi ; egyéb szellemi dolgozó) 3. M ezőgazdasági fizikai dolgozó a) m unkások (m ezőgazdasági m unkás, Tsz tag) b) önálló Átrétegeződésnek (rétegek közötti mobilitásnak) azt tekintettük, ha valaki az egyik társadalmi rétegből másik társadalmi rétegbe került. Vizsgáltuk a rétegek közötti mobilitást is, ennek tekintve azt, ha valaki az adott társadalmi rétege egyik csoportjából másik csoportba kerül. A budapesti társadalmi-foglalkozási átrétegeződés adatait egy 1962-ben végrehajtott reprezentatív felvétel előzetes eredményei alapján ismertetjük.1 Emellett összehasonlításul az és az évi népszámlálás származásra vonatkozó adatait is felhasználtuk (amelyeket a jelenlegi fogalmaknak megfelelően átdolgoztunk). A számításokat pedig az évi népszámlálás budapesti adatai alapján végeztük. A budapesti keresők származási összetételüket tekintve eléggé mobilok. Jelenleg az összes keresők 42%-ának azonos a társadalmi rétege az apjáéval. Ez az arány 1930-ban és 1949-ben 44 45% volt. Az intergenerációs mobilitás vizsgálatát társadalmi rétegenként végeztük el. E tekintetben először a nem mezőgazdasági fizikai munkások származási összetételét tekintjük át. Ezek között viszonylag magas a nem mobilok aránya : az ebbe a csoportba tartozók mintegy felének apja szintén nem mezőgazdasági munkás volt. Ez az arány 1930, illetve 1949-hez viszonyítva alig mutat változást. Ugyancsak 30 év távlatában változatlan a paraszti eredetű munkások aránya. Mindhárom vizsgált időszakban a budapesti munkások mintegy 30%-ának apja mezőgazdasági fizikai dolgozó volt. Ez a megállapítás látszólag ellentmond annak az általánosan hangoztatott véleménynek, hogy Budapest népességét az utóbbi évtizedben jelentősen növelte a vidékről elsősorban a mezőgazdasági foglalkozásúak köréből kikerülő bevándorlás. Az adatok értékeléséhez azonban meg kell jegyeznünk, hogy a főváros népességének növekedési aránya 1949 és 1960 között alacsonyabb volt, mint közötti időszak kivételével az utóbbi 90 év bármelyik évtizedében. Emellett a Budapestre bevándorlók döntő többsége nem mezőgazdasági foglalkozású, és a múltban bevándorolt mezőgazdasági foglalkozásúak gyermekei már nem tekinthetők paraszti származásúnak ben a munkásság különböző csoportjainál eltérő volt a mezőgazdasági származásúak aránya : a segédmunkások 44%-a, a kereskedelmi közlekedési szolgáltatási dolgozók 32%-a, az ipari, építőipari szak-, betanított munkások 26%-a mezőgazdasági eredetű. Legkevésbé mobil ez utóbbi réteg: az ezekhez tartozók több mint fele munkás eredetű, ezen belül 1/3-uknak apja szintén ipari-építőipari munkás volt. A szellemi dolgozók származási összetételének változásaiban már jelentősebb különbségeket tapasztalhatunk. E változások azonban főleg a II. világháborút követő években következtek be, 1949 és 1962 között már nem 1A Népességtudom ányi K utatócsoport 1962-ben B udapest népessége társadalm i-foglalkozási átrétegeződésére vonatkozóan 2 /00-es reprezentatív adatfelvételt h a jto tt végre. A képviseleti m inta kiválasztása társadalm i rétegek alapján csoportosítva véletlenszerűen történt, az 1960, évi népszámlálás teljeskörű budapesti családfők szerint rendezett anyagából. Az adatfelvételből közölt adatok előzetesek és nagyrészük hibahatára 95 % -os valószínűség m ellett 10 és 20% közölt van.

3 T Á R SA D A LM I Á TR ÉTEG EZŐ D ÉS B U D A PESTEN 479 találkozunk jelentős változással. Legfigyelemreméltóbb módosulás azon szellemi dolgozók arányának csökkenése, akiknek apja is ugyanebbe a rétegbe tartozott. AII. világháború előtt még a szellemi dolgozók több mint 43%-a tartozott az immobilok közé, arányuk 1949-ben és 1962-ben egyaránt az összes szellemi dolgozók 32%-a körül volt. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett azoknak az aránya, akiknek apja még fizikai foglalkozású volt. Ezek közül legnagyobb mértékben a nem mezőgazdasági munkás-származásúak aránya növekedett : jelenleg a budapesti szellemi dolgozók 2/5-e munkás származású, 1930-ban ezeknek az aránya még az 1/5-öt sem érte el. (E jelentős, növekedést kismértékben ellensúlyozza a nem mezőgazdasági önálló származásúak arányának csökkenése, amit elsősorban e réteg visszaszorulása indokol. Ezekkel együttesen vizsgálva a nem mezőgazdasági fizikai származásúak arányát, a növekedés már nem olyan számottevő.) A szellemi dolgozók két csoportjának eltérő a származási összetétele : az értelmiségiek 40%-ának, a többi szellemi dolgozók közül pedig csak 29 %-nak volt az apja is szellemi dolgozó ; a munkás és paraszt származásúak aránya ezzel ellentétesen alakul, az előbbieknél 37, ill. 10%, az utóbbiaknál 42, ill. 12%. 1. Budapesti keresők származási összetétele1 (Százalék) Az apa foglalkozása 1Az apa (ill. anya) jelenlegi v. legutolsó foglalkozása alapján. 2 Ktsz. tagokkal, valam int az egyéb és ismeretlen foglalkozásúakkal együtt ben a mezőgazdasági tsz. tagokkal együtt (ezek aránya a fizikai dolgozóknál 4%, a szellemi dolgozóknál 3 %). 4 A lkalm azásban állók, term előszövetkezeti tagok és nyugdíjas fizikai dolgozók (m ezőgazdaság nélkül). 5 Alkalm azásban állók, term előszövetkezeti tagok és nyugdíjas szellemi dolgozók. Ugyancsak jelentős a budapesti keresők intragenerációs mobilitása ben a budapesti keresők 36%-a élete folyamán megváltoztatta társadalmi rétegét, további 38%-uk pedig társadalmi rétegén belül mobilizálódott. A társadalmi-foglalkozási mobilitás aránya a szellemi dolgozóknál a legmagasabb. A jelenlegi szellemi dolgozók mintegy fele más társadalmi rétegből került át. E rétegen belül az értelmiségi-vezetői munkaköröket betöltőknél viszonylag alacsonyabb a mobilitás. (Ezeknek csupán 1/3-a került át más társadalmi rétegből.) Az egyéb szellemi dolgozók (az irodai foglalkozásúak) 3/5-e más társadalmi rétegből került jelenlegi foglalkozá 31*

4 480 DR. K L I N G E R A N D R Ä S sába. A szellemi foglalkozásúak közé történt mobilizálódás mintegy 3/4-ét azok teszik ki, akik nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak közül kerültek a szellemi foglalkozásúak körébe. A jelenlegi szellemi foglalkozásúak 1/5-e olyan, akik életük folyamán többször változtattak társadalmi réteget : előbb szellemiből fizikai foglalkozásba, majd fizikaiból szellemibe rétegeződtek át. Budapesten azon szellemi dolgozók aránya, akik eredetileg mezőgazdasági foglalkozásúak voltak, viszonylag elenyésző. 2. A z intragenerációs mobilitás iránya Megnevezés A réteghez tartozók A rétegben mobilizálódottak Az összes keresők Az összes mobilizálódottak %-ában Nem mezőgazdasági fizika i dolgozók É le tü k fo lyam án nem m obilizálódtak Életük folyam án m obilizálódtak szellemiből fizik aiba m ezőgazdaságiból fizik aiba fizikaiból szellemibe, m ajd szellemiből fizik aiba E gyütt Összesen Szellemi dolgozók Életük folyam án nem mobilizálódtak Életük folyam án m obilizálódtak fizikaiból szellemibe m ezőgazdaságiból szellemibe szellem itől fizikaiba, m ajd fizikaiból szellemibe mezőgazdaságiból fizikaiba, m ajd fizikaiból szelle m ib e E g yü tt összesen M ezőgazdasági dolgozók Életük folyam án nem m obilizálódtak É le tü k fo lyam án m o b iliz á ló d ta k összesen M indössze 100 ebből : m obilizálódott A z összes keresőből1... nem m ezőgazdasági eredetű szellem i e r e d e tű m ezőgazdasági e r e d e t ű Az ad o tt réteghez tartozók, vagy onnan indultak. A nem mezőgazdasági munkások körében az átrétegeződöttek aránya viszonylag alacsonyabb, mint a szellemieknél: mindössze 28%-uk került át valamely más társadalmi rétegből. Az e rétegbe tartozók között a mobilok aránya az ipari, építőipari, szak- és betanított munkásoknál a legmagasabb (75%), a munkásság többi rétegénél viszonylag alacsonyabb (70% körüli).

5 TÁRSADALMI ÁTRÉTEGEZŐDÉS BUDAPESTEN 481 A nem mezőgazdasági fizikai dolgozók közé más rétegből bekerültek mintegy fele (az összes e rétegbe tartozó keresők 14%-a) olyan személy, aki a mezőgazdaságból került át. Az ide kerültek valamivel több mint 1/4-e szellemiből vált fizikaivá, kevesebb mint 1/4-e többször mobilizálódott: előbb fizikaiból vált szellemi foglalkozásúvá, majd szellemiből ismét visszakerült a fizikai foglalkozásúak közé. A mobilizálódás mértékét nagymértékben befolyásolják az illető személyek alapvető demográfiai tulajdonságai : nemük és koruk. Megállapítható, hogy a nők között kisebb a mobilitás, mint a férfiak között : az előbbieknek alig valamivel több mint 1/4-e, az utóbbiaknak pedig közel több mint 2/5-e változtatta meg élete folyamán társadalmi rétegét. E különbség a szellemi dolgozóknál még jelentősebb : a jelenleg szellemi dolgozó férfiak 57, a nők 34%-a mobilizálódott. Korcsoportonként vizsgálva az intragenerációs mobilitást azt tapasztaljuk, hogy az átrétegezettek aránya az idősebb és a fiatalabb korcsoporthoz tartozóknál alacsonyabb, a középső korcsoporthoz tartozóknál pedig magasabb. A jelenlegi éveseknek majdnem 2/5-e mobilizálódott. E korcsoporthoz tartozók mozgását az indokolja, hogy ők voltak produktív koruk elején vagy közepén, amikor a legnagyobb arányú társadalmi mozgás (1945 és 1950 között) végbement. A legidősebb korcsoporthoz tartozók már a II. világháború után is általában 50 év körüliek vagy ennél idősebbek voltak, akiket a társadalmi átalakulás már kevésbé érintett. Viszont figyelemreméltó, hogy a legfiatalabb korcsoporthoz tartozó keresők (akik 1949-ben még átlagosan 15 évesek voltak) egynegyede szintén mobilizálódott. A mobilitás korcsoportonkénti különbségei a szellemi dolgozóknál is megmutatkoznak, de az általános képnél még nyomatékosabban. Különösen vonatkozik ez a férfiakra, akiknél a középső korcsoporthoz tartozók közel 2/3-a más társadalmi rétegből került át a szellemi dolgozók közé. Az 1930 óta születetteknek is közel fele mobilizálódott. 3. Intragenerációs m obilitás, kohorszonként, 1962 Kohorsz Társadalmi réteg között mobilizálódottak az összes keresők %-ában a szellemi foglalkozásúak 1900 e lő tt s z ü le te tt k ö zött született között született óta s z ü l e t e t t Összesen Az általános intragenerációs mobilitás vizsgálatán belül külön választottuk az 1949 óta bekövetkezett társadalmi-foglalkozási átrétegeződést. Megállapítható, hogy a budapesti keresők 74%-ának társadalmi rétege azonos az évivel, tehát csupán a keresők alig valamivel több mint 1/4-énél következett be 1949 óta mobilitás.1 1 Az évi társadalm i rétegbe tö rté n t besorolás az akkor m ég eltarto tta k n ál az eltartó foglalkozása alapján tö rté n t.

6 182 D R. K L I N G E R A N D R Á S A nem mezőgazdasági fizikai dolgozók több mint 4/5-e már 1949-ben is e réteghez tartozóit. Az azóta idekerültek egyik fele (az összes budapesti munkás 8 %-a) 1949-ben még mezőgazdasági foglalkozású volt, másik fele pedig szellemi foglalkozást folytatott. A szellemi dolgozók körében az 1949 óta bekövetkezett mobilitás nagyobb arányú volt : a jelenleg idetartozók közel egyharmada 1949-ben még más társadalmi réteghez tartozott. Az idekerültek szinte valamennyien nem mezőgazdasági munkások voltak (arányuk 24%), csupán elenyésző azoknak a szellemi dolgozóknak az aránya, akik 1949-ben még kisiparosok, kiskereskedők vagy mezőgazdasági foglalkozásúak voltak. A szellemi dolgozók rétegén belül 1949 óta is az értelmiségiek mobilitása alacsonyabb. Ezek közel 3/4-e már 1949-ben szellemi dolgozó, fele értelmiségi foglalkozású volt, az egyéb szellemi foglalkozásúak egyharmada azonban 1949 óta mobilizálódott. Ha a budapesti keresők társadalmi rétegenkénti teljeskörű adataira kívánjuk kivetíteni az 1949 és 1960 között bekövetkezett társadalmi-foglalkozási átrétegeződést, azt tapasztaljuk, hogy mintegy re tehető azoknak a budapesti keresőknek a száma, akik ebben az időszakban megváltoztatták társadalmi rétegüket. (Ez a szám majdnem megegyezik a keresők száma növekedésével.) 1949 és 1960 között a legnagyobb növekedés a szellemi dolgozóknál mutatkozik. Ezek száma 11 év alatt 62%-kal növekedett. Ezt közel 2/3 részben a saját rétegből történt növekedés fedezte, 36%-ban pedig a más társadalmi rétegből történt mobilizálódás. A szellemi dolgozók mobilizációs nyeresége fő, amit az e rétegből kiváltak es és az ide bekerültek száma alakított ki. Legnagyobb arányú mozgást a nem mezőgazdasági munkások irányában tapasztalunk : a szellemi dolgozók évi létszámának 26%-a vált nem mezőgazdasági munkássá és 39%-a került a szellemiek közé a munkások rétegéből. A nem mezőgazdasági önállóak csoportjában a mobilizációs veszteség mintegy 63% volt. 4. Társadalmi-foglalkozási átrétegezödés ( ezer fő) Keresőnövekedés v. vándorlás útján.

7 TÁRSAD ALM I ÁTRÉTEG EZŐ D ÉS BU D A PESTEN 483 A nem mezőgazdasági munkások száma 11 év alatt 43%-kal növekedett és ennek 37%-át a társadalmi átrétegeződés biztosította. A munkások rétegéből ugyanis közel kereső vált ki (majdnem egészében a szellemi dolgozók közé) és ide került más társadalmi rétegekből (egyforma számban a nem mezőgazdasági önállóakból, a szellemi dolgozókból és a mezőgazdasági foglalkozásúakból). A nem mezőgazdasági önállóak száma 1/3-ára csökkent. Az innen kikerültek 4/5-e munkássá, 1/5-e szellemi dolgozóvá vált. Budapesten a keresők csupán 1 %-át kitevő mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak száma lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor mintegy tizenegy évvel ezelőtt még mezőgazdasági fizikai foglalkozású személy került vándorlás útján 85%-ban a munkások, 15%-ban a szellemi dolgozók közé. Összefoglalva megállapítható, hogy mindhárom nézőpontból vizsgálva a budapesti keresők társadalmi-foglalkozási átrétegeződésében két jelentős tendenciát figyelhetünk meg : 1. Növekedett a szellemi dolgozókon belül a fizikai (főleg a munkás) eredetűek aránya ; származás szerint a budapesti szellemi dolgozók 2/3-a, eredeti foglalkozás szerint közel fele, az évi foglalkozás szerint pedig közel 1/3-a mezőgazdasági v. nem mezőgazdasági fizikai dolgozó volt. 2. Változatlan a mezőgazdasági eredetű keresők aránya, de származás szerint még mindig az összes keresők 1/3-a, eredeti foglalkozás szerint pedig 11 %-a mezőgazdasági ; az évben a budapesti keresőknek csupán 7%-a volt mezőgazdasági foglalkozású. Mindezek a változások jelentősen megváltoztatták a főváros társadalmi arculatát, és nagymértékben hatottak Budapest demográfiai helyzetére is. НЕСКОЛЬКО ХАРАКТЕРНЫХ ЧЕРТ ОБЩЕСТВЕННО-ПРОФЕССИОНАЛЬНОЙ РЕ СТРАТИФИКАЦИИ В БУДАПЕШТЕ Резюме В Будапеште общественный состав самодеятельных и их состав но занятиям, главным образом в результате значительный по своим масштабам рестратификации, в течение последних нескольких десятилетий изменился. На основе относящегося сюда проведенного в 1962 году, выборочного обследования, мы рассматриваем будапештский процесс рестратификации с трех точек зрения : с точки зрения состава самодеятельных но происхождению, интергенерационной мобильности, (в порядке сопоставления с данными переписей населения в 1930 и 1949 годах) с точки зрения перемены в течение жизни общественной принадлежн о с ти и занятия, интрагенерационной мобильности, и, наконец, с точки зрения рестратификации последовавшей после 1949 году. Будапештские самодеятельные с точки зрения их состава по происхождению являются достаточно мобильными : у 3/5 самодеятельных общественная принадлежность отличается от общественной принадлежности отца (это соотношение возросло в небольшой мере по сравнению с 1930 и 1949 годами). Интергенерационная мобильность несельскохозяйственных рабочих почти-что совпадает с таковой 30 или 13 лет тому назад : во время всех трех исследуемых периодов 30 % несельскохозяйственных рабочих проис

8 484 DR. KLINGER A N D R A S ходило из семей, в которых глава семьи являлся сельскохозяйственным физическим работником, а примерно половина несельскохозяйственных рабочих не может быть признана мобильной. Между тем мобильность работников умственного труда возросла, в особенности в период с 1930 по 1949 год, а в последнем десятилетии ее масштаб стал меньшим. В период до второй мировой войны у 2/5 работников умственного труда отец тоже являлся работником умственного труда ; в 1949 и 1960 годах между тем эта пропорция равнялась уже только 1/3 ; параллельно с этим доля лиц с рабочим происхождением возросла с менее 20% до более 40%. О значении интрагенерационной мобильности свидетельствует то обстоятельство, что 36 % будапештских самодеятельных в течение своей жизни переменило свою общественную принадлежность. Эта пропорция у работников умственного труда является еще выше и составляет 51% ; 3/4 лиц, перешедших в слой работников умственного труда, являлись перед этим несельскохозяйственными физическими работниками, а 1/5 состояла из таких лиц, которые сначала перешли из слоя умственных работников в слой физических работников, а потом опять возвратились обратно в слой умственных работников. В слое несельскохозяйственных физических работников пришельцы из других слоев составляют всего 28%; половина последних была первоначально занята в сельском хозяйстве, а 1/4 состояла из лиц, которые сначала совершили переход из слоя физических работников в слой работников умственного труда, а потом обратный переход из слоя работников умственного труда в слой работников физического труда. После 1949 года более 1/4 будапештских самодеятельных переменило свою общественную принадлежность ; это означает, что в Будапеште имеется примерно , которые в период с 1949 но 1950 год прошли через процесс рестратификации. Имевшая место в течение последнего периода рестратификация тоже была более интенсивной в кругу работников умственного труда : среди относящихся к этой группе лиц 1/3 в 1949 году относилась еще к числу работников физического труда. Мобильность несельскохозяйственных физических работников составила всего 20%. SOME CHARACTERISTICS О F S О С I A L MOBILITY IN BUDAPEST Sum m ary T he socio-occupational com position of th e earners of B udapest has changed during th e last few decades largely due to th e considerable restratificatio n process. On basis of th e relevant sam ple survey of 1962 th e process of restratificatio n in B udapest exam ined from three aspects : the com position by origin of the earners the intergenerational m obility (com pared w ith th e d ata of th e 1930 and 1949 censuses), th e socio-occupational changes having tak en place in th e course of th eir lives th e in tragen eratio n alm obility as well as the restratification process having taken place since As to th e ir com position by origin th e earners of B udapest are ra th e r mobile ; the social stra tu m of 3/5 of the earners of B udapest is different from th a t of th eir fa th e rs (this proportion has slightly increased as com pared w ith 1930 and 1949). The intergenerational m obility of noil-agricultural workers is alm ost identical w ith th a t before 30 or 13 years : 30 p. c. were agricultu ral m anual w orkers w hereas 50 p. c. can n o t be regarded as m obile. The m obility of th e n o n -m anual w orkers, however, increased largely during the period , th e changes in th e last decade have been sm aller. P rio r to W orld W ar II the fath ers of 2/5 of the non-m anual w orkers were equally n o n -m anual w orkers ; th is proportion was only 1/3 in 1949 and in 1962 ; parallel w ith it th e pro p o rtio n of those of w orker origin increased for less th an 20 p. c. to m ore th an 40 p. c. T he significance of th e in tragen eratio n al m obility is shown by th e fact th a t 36 p. c. of th e earners of B udapest have changed th eir social stra tu m in th e course of th eir lives. Also this proportion is higher in respect of non-m anual w orkers : 51 p. c. ; 3/4 of those having got into this category w ere earlier noil-agricultural m an u al w orkers, 1/5 becam e first m anual wor kers from non-m anual w orkers then tu rn ed again into non-m anual

9 TÁRSADALMI ÁTRÉTEGEZÖDÉS BUD A PESTEN 485 workers from m an u al w orkers. Only 28 p. c. of th e non-agricultu ral m anual w orkers have come from a different social stra tu m ; half of them have w orked originally in th e agricultu re, 1/4 have becom e first non-m anual w orkers from m an u al w orkers th en have got back am ong m anual w orkers from non-m anual w orkers. Since 1949 m ore th an 1/4 of th e earners of B u dapest have changed th e ir social stra tu m ; th is m eans th a t th e num b er of persons in B u d apest, who were m obilized betw een 1949 and 1960, am ounts to about Also in the last period th e process of re stra tification has been th e m ost significant am ong n o n-m anual w orkers : a t p resent 1/3 of those belonging to th is group w ere still m anual w orkers in T he m obility of non-agricultu ral m an u al w orkers am o u n ted to only 20 p. c.