A KORSTRUKTÚRA HATÁSA A SZOVJETUNIÓ NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSÉRE

Átírás

1 289 A KORSTRUKTÚRA HATÁSA A SZOVJETUNIÓ NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSÉRE KVASA, A. J. - KISZELEVA, G. P.: A társadalm i fejlődés jelenlegi szakasza megköveteli, hogy sokoldalú és alapos ismereteket szerezzünk a népességről. Ehhez nemcsak a tényleges dem ográfiai helyzetet1 kell elemeznünk, hanem ismernünk kell a népesség fő fejlődési tendenciáinak és ezek tényezőinek je le n tő ségét is. Jelenleg a népesség reprodukciós folyamata lényegében véve a születési arányszám változásaitól és a vándorlástól függ. Ezért a születési folyam atok alakulása a népességreprodukció legfontosabb té nyezői közé tartozik, olyan területeken pedig, ahol nincs vándorlás, a halandóság viszont alacsony, döntő tényezőnek tekinthető. A születések teljes számának és a születési arányszámnak változását három komponens hatásának tulajdoníthatjuk, mégpedig a népesség kor- és nem szerinti struktúrájának, a szülési intenzitásnak és a születések időbeli megoszlásának (időzítésének). E komponensek hatásfoka nem egyenlő a népesség különböző fe j lődési szakaszaiban és ez csak akkor határozható meg, ha részletes és teljeskörű adatok állnak rendelkezésre a különböző kohorszok születéseinek alakulásáról.2 E komponensek szerepe azonban a különböző dem ográfiai rendszereknél sem egyenlő. Míg az egész Szovjetunióra vonatkozóan a születési szint változásának (ha nyers arányszámmal mérjük) fő oka a közelmúltig a szülési intenzitás csökkenése volt,3 az ország egyes részei tekintetében kissé más a helyzet. Az egész ország népességének kor- és nem szerinti struktúrája ugyanis (ha nincs lényeges külső vándorlás) sokkal lassabban változik, mint egyes régiókban. V ariációit a születési folyam atok régebbi intenzitásának idővel bekövetkező megváltozása és a háborús veszteségek határozzák meg. Meg kell jegyeznünk, hogy a háborús veszteségek hatása a házasságkötési és születési arányszám változására jelenleg az egész Szovjetunió viszonylatában már nem jelentős, ugyanis azok a férfiak, akik a háború idején hadköteles korban voltak, 1974-re már 44 évesek vagy időseb 1 Tényleges d e m o g rá fia i helyze t a la tt a n é p e ssé g re p ro d u kció re ndszerét és e nnek tá rs a d a lm i és g a z d a s á g i következm ényeit é rtjü k. 2 Lásd R. P ressât: A születési arányszám rö vid id ő a la tt bekö vetkező v a riá c ió in a k értelm ezése (Interpretation des V ariations à Court Terme du Taux de N a talité ) P opulation, No Lásd A. G. Volkov : A születési arányszám csökkenésének néhány oka (О nekotorüh pricsinah sznizsenija koéfficienta rozsdaem oszti).,,a népességreprodukció vizsg á la ta " (Izucsenie voszproizvadsztva naszelenija ) c. könyvben, M.,,N a u ka", p. 179.

2 290 KVASA, A. J. - KISZELEVA, G. P. bek (házastársaik pedig valószínűleg 40 évesek és idősebbek) lesznek, ebben az életkorban pedig már a gyermekek születésének valószínűsége rendkívül kicsi. A gyermek születésének valószínűsége ugyanis a szovjet nők termékenységi táblájának évi adatai szerint a következő volt: 25 éves nők első gyermekénél 0,183; másodiknál 0,214; harm adiknál 0,210, a 40 éves nők megfelelő sorszámú gyermekénél pedig 0,011; 0,018 illetve 0,0264 Ugyanakkor a születési szint ingadozásai a múltban, ezen belül emelkedése a háborút követő első években in dokolják az úgynevezett második dem ográfiai hullám kialakulását n a p jainkban. Még a születések változatlan intenzitása esetén is a fiatalok létszámának növekedése a házasságkötések és egyúttal az első gyermekek születése számának emelkedését eredményezi.45 A születések aránylag magas szintje a háborút követő első években azt eredményezte, hogy jelenleg a 40 éven a luli személyeknek elvben nem jelent problém át a nők vagy a férfiak túlsúlya (még a vőlegények és menyasszonyok átlagos kora közötti eltérések figyelem bevételével sem). Ez az állítás azonban csak akkor helytálló, ha nincs je lentős, nem és kor szerint differenciált változás. A nyers születési arányszámoknak ben mind az egész Szovjetunióban, mind a legtöbb szövetségi köztársaságban bekövetkezett növekedése a kor-, nem és családi á lla p o t szerinti struktúra h a tá sával magyarázható. A nyers születési arányszám ilyen strukturális emelkedése még néhány évig folytatódik. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy fokozódik a születési folyam at intenzitása, hogy megváltozik a népesség d e m ográfiai m agatartása és a ttitű d je a szülés 1. Korspecifikus születési arányszámok a Szovjetunióban (1000 megfelelő korcsoporthoz tartozó nőre jutó szülöttek száma1) Повозрастные показатели рож даем ости в СССР (число родивш ихся на женщ ин соответствую щ ей возрастной группы ) Age -specific fertility rates of the USSR (the number of children born per 1,000 females, by age groups) 1 A S zo vjeunió n é p g a z d a s á g a 1970-ben (N a ro d n o e hozja jsztvo SzSzSzR v 1970), M., 1971, p. 49; V e s z tn ik s z ta tis z tik i". No p Az idősebb anyáktól születetteket is beleértve. 4 L. E. Darszkij, C saládalapítás (Form irovanie szem i). M. S ztatisztika, p M e g k e ll je g y e z n i, hogy ben az a nem zedék lé p be a 60 éves és id ő e b b ko rb a, am elynek egészségét a háborús évek a legnagyobb m értékben károsították és ez fokozhatja a hala n d ó s á g in te n z itá s á t ezeknél a nem zedékeknél.

3 A KORSTRUKTÚRA HATASA 291 problémái iránt. Ezt az állítást a következő adatokkal lehet igazolni. Míg a nyers születési arányszám a Szovjetunióban 1969-ben 17,0 /oo, 1970-ben pedig 17,4%o volt, azaz 0,4%o-kel emelkedett, addig a születési szint mérése szempontjából tökéletesebb mutató a korspecifikus születési arányszám azt bizonyítja, hogy ebben az időszakban csökkent a korspecifikus születési arányszám a 25 évesek és idősebbek körében (1. tábla) és kissé emelkedett ez az arányszám a fiatalabbaknál, különösen éves kor között, ami nagymértékben az első ízben házasságot kötő személyek korának csökkenésével magyarázható. A nyers születési arányszámok emelkedését a fiatalkorú és házasságban élő nők részarányának növekedése váltotta ki a szovjet népesség kor- és nem szerinti struktúrájának javulása következtében. (2. tábla.) 2. Házasságban élő nők száma 1000 megfelelő korú nőre számítva (az és évi népszámlálások adatai szerint)1 Число ж енщ ин, состоящ их в браке в расчете на 1000 женщ ин данного возраста (по материалам переписей населения 1959 и 1970 г. г.) Number of married women per 1000 women of the same age (according to the 1959 and 1970 censuses) 1 A S zo vje tu n ió népességének létszám a, e lhe lyezkedése, k o rs tru k lú rá ja, is k o la i vé g ze ttsé g e, nem ze tisé g i összetétele, nyelve és lé tfe n n ta rtá s i fo rrá s a i (C siszlennoszt'm razm escsenie, v o zra sztn a ja sztru ktu ra, o b ra z o v a n ie, n a c io n a l n ü j szosztav, ja z ü k i i iszto csn iki sztredsztv szuscseszlvovanija nas z e le n ija SzSzSzR), M., 1971, p. 19. Горизонтальная графа» (1) Всего в возрасте 16 лет и старше; (2) В возрасте. H e a d in g : (1) T o ta l fo r th e a g e 16 a n d o v e r; (2) O f w h ich by a g e g ro u p s. Ismeretes, hogy a születések szintjét nagymértékben a házasságon belüli születések határozzák meg. A házasságban élő, legtermékenyebb korban levő nők részarányának növekedése, még a születések vá lto zatlan intenzitása esetén is, emeli a születések teljes számát e korcsoportokhoz tartozó nőknél. A születési arányszám növekedése a Szovjetunióban élő, 25 éven aluli nőknél főképpen az első és második gyermekek születésének eredménye, minthogy a korspecifikus születési arányszámok az idősebb nők körében, akik gyakrabban magasabb sorszámú gyermekeket hoznak világra, rendkívül alacsonyak és tovább csökkennek. A klasszikus dem ográfiában rendkívül részletesen vizsgálták azt a kérdést, hogy milyen hatást gyakorol a korstruktúra a dem ográfiai je lenségek és ezek arányszámai értékére, például, milyen hatást gyakorol a népesség korstruktúrája a születések teljes számára és a megfelelő arányszámokra. Ezt a problém át igen gyakran úgynevezett standardizálással vizsgálják, azaz összehasonlítják két olyan körzet (vagy az emberek valamilyen csoportjai) természetes népmozgalmi folyam atait je l lemző dem ográfiai arányszámok értékeit, amelyeknek vagy különböző korspecifikus születési intenzitásuk vagy különböző korstruktúrájuk van.

4 292 KV ASA, A. J. - KISZELEVA, G. P. A népesség korstruktúrája azonban nemcsak a dem ográfiai m utatók nagyságára hat, hanem a népességnövekedés általános ütemére, о távlati népességszámra is a lehetséges események számának m egváltoztatása révén. M inél több a népességen belül a fiatalkorúak létszáma, annál magasabb lesz egyébként azonos feltételek esetén a születések száma és következésképpen a népesség létszáma is. Ezt a kérdést másképpen is lehet vizsgálni: milyen lehet bizonyos idő múlva a népesség teljes létszáma az adott (tényleges vagy hipotetikus) korstruktúra és bizonyos halandóság és születés esetén. E probléma vizsgálatát összekapcsolják P. Vincent francia demográfus nevével, aki A. Lotka stabil népességre vonatkozó elmélete a la p ján kidolgozta az úgynevezett dem ográfiai növekedési potenciál e l méletét.6 P. Vincent számításai szerint, 1921-ben India népességének növekedési potenciálja 1,44 volt, Franciaországé pedig 1945-ben 1,03. Ez azt jelenti, hogy ha 1921-ben a születési és halálozási arányszám Indiában a stacionerhez vezető szinten stabilizálódott volna, akkor csupán a korstruktúra lehetőségei révén a népesség 44% -kal emelkedett volna, azaz 225 m illióról (az ország jelenlegi határain belül) 324 m illió főre. A dem ográfiai potenciál nagyságára vonatkozó számítások megmutatják, hogy milyen erős hatást gyakorolnak a struktúrális tényezők a népességszám változására, amit állandóan figyelembe kell venni mind a népesedéspolitika kidolgozása, mind pedig a távlati népességelőreszámítás során. Mekkora a Szovjetunió és minden egyes szövetségi köztársaság dem ográfiai potenciál -ja? Ennek kiszámításához használjuk fel az ENSZ Népesedési Bizottságának egyik m unkájában a dem ográfiai növekedésre vonatkozóan közölt számítási módszert.7 A d e m ográfiai potenciál -t nemcsak a Szovjetunió egész népességére, hanem a különböző korstruktúrával rendelkező valamennyi szövetségi köztársaság népességére is kiszámítottuk. Ezeket a számításokat az és évi népszámlálási adatok alapján végeztük. (3. tábla.) 1897-ben a dem ográfiai potenciális növekedés nagysága az Európai Oroszország 50 kormányzóságában 1,68 volt. összehasonlítás céljából adatokat közlünk a különböző típusú népességreprodukcióval rendelkező egyes európai országok dem ográfiai potenciáljáról e század hatvanas éveinek végén (4. tábla). Am int már említettük, a családon belüli születésszabályozás széleskörű elterjedése esetén a születések számát bizonyos időszak (év) alatt három komponens: a népesség kor- és nem szerinti struktúrája, a szülési intenzitás és a születések időbeli megoszlása (időzítés) határozza meg. M íg a két utolsó komponens aránylag lassan változik az idők fo lyamán, különösen a szülési intenzitás, addig a népesség kor- és nem szerinti struktúrája a vándorlás hatására rendkívül gyorsan változhat.8 Ezért egy régió rövid időre vonatkozó (5 10 évre) népességelőreszámítása és még inkább a kisebb közigazgatási területi egységek dem o gráfiai előreszámítása elsősorban a népesség kor- és nem szerinti struk 6 P. V in c e n t: A népesség növekedési p o te n c iá lja (P o te n tia l d accroissem ent d une p o p u la tio n ). L 'A nnual de la Société Statistique de Paris No. 1 2, janvier février A s ta b il n épesség fo g a lm a (The C o ncept o f a P o p u la tio n S ta b le ), P o p u la tio n S tudie s, No Békeviszonyokról van szó.

5 A KORSTRUKTÚRA HATASA 293 túrája esetleges változásainak értékeléséből áll. Ez elsősorban a vándorlások előreszámításával függ össze. 3. A Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok népessége demográfiai növekedésének potenciálja1 Потенциал дем ограф ического роста населения СССР и сою зны х республик Potential of demographic growth of the population of the USSR and its republics 1 A női népesség korstruktúrájáról szóló adatok, am e lyek a szám ításhoz szükségesek, m e g ta lá lh a tó k az és évi népszám lálások pu b liká lt anyagaiban. 4. Néhány ország demográfiai potenciálja ben' Демограф ический потенциал некоторых стран в г. г. Demographic potential of some European countries in ,.P opulation, No. 3. p Горизонтальная графа: (1) Албания; (2) П ортугалия; (3) Италия; (4) Болгария; (5) ЧССР; (6) Венгрия: (7) Ф ранция; (8) ФРГ. H e a d in g : (1) A lb a n ia ; (2) P o rtu g a l; (3) Ita ly ; (4) B u lg a ria ; (5) C ze choslovakia n SSR; (6) H ungary ; (7) France; (8) FRG. A struktúrális változásoknak a dem ográfiai jelenségek fejlődésére gyakorolt lényeges hatása szükségessé teszi, hogy olyan m utatókat d o l gozzunk ki a népességreprodukcióra vonatkozóan, amelyek figyelembe vennék a különböző típusú struktúrális változások hatását. A népesség

6 294 KVASA, A. J. - KISZELEVA, G. P. reprodukciónak gyakorlati vizsgálatok során széleskörűen alkalmazott nettó és bruttó arányszámai kevéssé alkalmasak a deform ált kor- és nem szerinti struktúrával rendelkező népesség reprodukciójának jellem zésére, mert ezeket a hipotetikus (stacioner) népesség alapjá n számítjuk ki, amelynek paraméterei lényegesen eltérhetnek a tényleges struktúrától. A struktúrális tényezők dem ográfiai folyam atok változására gyakorolt hatásának vizsgálata a dem ográfiai kutatások fontos irányát je lenti. Egyik mutató, amely jellemzi a korstruktúra népességnövekedési ütemre gyakorolt hatását, a dem ográfiai potenciál, habár ennek, éppen úgy, mint számos más m utatónak bizonyos korlátái vannak. Ezért a népességreprodukció mutató rendszerének kidolgozása n y ílt" dem o gráfiai rendszerek részére nagyjelentőségű a tudományi és gyakorlat szempontjából. РЕЗЮ МЕ В докладе отмечается, что для районов с большой интенсивностью м играции (открытых демограф ических систем) изменения возрастной структуры, преж де всего чискенности м олодеж и, оказываю т сущ ественное влияние на изменение численности и состава населения. В этой связи отмечается, что дем ограф ический прогноз для районов с большой миграцией во м ногом является прогнозом изменения возрастно-половой структуры. В работе приводится предлож енны й П. Венсаном так називаемый п о те н циал дем ограф ического роста, позволяю щ ий определить роль возрастной структуры населения в изменении численности населения. Для Европейской России в 1897г. он был равен 1,68; в ,35; в ,28. В докладе эти показатели исчислены для всех сою зны х республик СССР по данным переписи населения 1970г. Summary The report emphasizes th a t in areas subject to a high intensity of m igration (open dem ographic systems) changes in age structure, especially in the structure o f younger age brackets, a ffe ct significantly the size and com position o f the population. It is noted in this connection th a t a dem ographic forecast fo r areas subject to an extensive m igration is to a large extent a forecast o f changes in the age-sex structure. Reference is made in the report to the so-called p o te n tia l of dem ographic g ro w th " which has been proposed by P. V incent and is used to determ ine the im pact o f age structure with regard to changes in the size o f p o pulation. For the European Russia this potential was 1,68 in 1897; 1,35 in 1959 and 1,28 in This potential has been calculated fo r a ll union republics o f the USSR on the basis o f the 1970 census and the results are cited in the report.