A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése



Hasonló dokumentumok
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Az EUREKA és a EUROSTARS program

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Környezetvédelmi Főigazgatóság

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

L 165 I Hivatalos Lapja

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, december 11.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

A változatos NUTS rendszer

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

Belső piaci eredménytábla

2010. FEBRUÁR , SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

Hálózatba kapcsolt és fenntartható városi mobilitás

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

EUREKA és EUROSTARS pályázati lehetőségek. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes 20 éves a magyar EUREKA

FIRECE PROJEKT bemutatása

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Tájékoztatás a SPARK programról

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Strukturális Alapok

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia május Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Tervezzük együtt a jövőt!

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

Az Otthonteremtési Program hatásai

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Átírás:

IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta, hogy a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika hogyan fog az Európai Unió régióiban hozzájárulni a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és az energiahatékonyság javításához. Ezen ágazatokba közel 9 milliárd eurót fognak befektetni. A Bizottság célja annak elősegítése, hogy a tagállamok megfelelő időben fektessenek be az energiapolitikába, valamint a régiók megosszák egymással a szakismeretüket. A régióknak alapvető fontosságú szerepük van az energiaágazat nagyratörő céljainak elérésében azáltal, hogy célirányosan ruháznak be a kohéziós politikába. Örömmel látom azt az ötletességet, amely megmutatkozik a folyamatban lévő helyi kezdeményezésekben. Ezek kiváló példával szolgálnak mások számára is. Emellett a szén-dioxid kibocsátást csökkentő innovatív technológiák kifejlesztése nagyban hozzájárulhat a fenntartható munkahelyek és a növekedés megteremtéséhez. Minél előbb hoznak intézkedéseket a régiók, annál előbb származik előnyük az alacsony szén-dioxid tartalmú környezetből nyilatkozta a biztos. Az Európai Bizottságnak a 2008. január 23-án elindított klímavédelmi csomagja elsődleges fontosságot tulajdonít a megújuló energiaforrásoknak és a jobb energiahatékonyság iránti igénynek. A 2007-2013 közötti kohéziós politika 450 operatív programja keretében összesen 9 milliárd eurót ruháznak be az energiával kapcsolatos projektekbe, amiből 4,8 milliárd eurót a megújuló energiaforrásokra, 4,2 milliárd eurót pedig az energiahatékonysági és az energiairányítási intézkedésekre költenek. A kutatást és fejlesztést 63,8 milliárd euróval támogatják, és a biztos felhívta a figyelmet arra, hogy ezen összeg jelentős részét a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások elősegítését célzó projektekre szánják. A Bizottság ezzel párhuzamosan segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy elérjék a megújuló energiaforrásokra vonatkozó céljaikat, és felgyorsuljon a programok végrehajtása. A Bizottság ezenkívül ösztönzi a tapasztalatok és a helyes gyakorlat megosztását, különösen a régiók a gazdasági változásért elnevezésű kezdeményezés keretében. Az említett kezdeményezés alábbi három pontja vonatkozik az energiaügyre: 1.) az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés; 2.) fenntartható és energiahatékony lakások valamint 3.) a fenntartható városfejlesztés megvalósítása. Európa számos régiója úttörő szerepet tölt be e fejlesztések és technológiák területén, de a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság fontos jellemzője, hogy a peremrégiókban történik a legnagyobb fejlődés. Hübner biztos bemutatott néhány olyan esettanulmányt, amely más régiók számára is követendő példaként szolgálhat:

1. példa: Franciaország egyedi szén-dioxid mérő eszköze Franciaország elkötelezte magát az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés mellett, és megvizsgálja a 2007 2013 közötti időszak operatív programjainak beruházásait. Az ország egy egyedi szén-dioxid mérő eszközt fejlesztett ki az EU által támogatott projektek keretében történő CO 2 kibocsátások ellenőrzése céljából. A szén-dioxid mérő eszközt a CPER (az állam és a régiók között létrejött szerződés) keretében történő beruházások, valamint a kohéziós politika keretében társfinanszírozott operatív programok esetében alkalmazzák. Az eszköz a partnerség valamennyi szintjén történő döntéshozatalt segíti azáltal, hogy minden projektberuházást értékel a szén-dioxid kibocsátás szempontjából, valamint elősegíti a szén-dioxid semlegességnek a partnerrégióban történő folyamatos nyomon követését. Franciaország úgy véli, hogy e megközelítés segíteni fog az üvegházhatást okozó gázok 2050-ig 75%-kal való csökkentésére irányuló kötelezettségvállalásának elérésében. 2. példa: Olaszország nagyratörő energiaprogramja Olaszország nagy mértékben függ a hagyományos energiaforrások behozatalától. Az ország ezért kötelezte el magát amellett, hogy új megoldásokat fejlesszen ki a kohéziós politika keretében végzett 1,057 milliárd eurós beruházások által. Valamennyi olaszországi programban különleges elsőbbséget élvez a fenntartható energia. A déli régiókra vonatkozó programok elsősorban az innováció és a fenntartható energia területével foglalkoznak. A tagállamok közül Olaszország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság vezető helyen áll a megújuló energiaforrásokra elkülönített beruházások terén. 3. példa: Samsø (Dánia) az energia-önellátás élenjárója Samsø szigete 1997-ben kezdte azon nagyratörő tervének megvalósítását, hogy a megújuló energiaforrásokra támaszkodó szigetté váljon, és mára példaértékű projekt lett belőle. A sziget tapasztalatokat szerzett a szélturbinák, a szén-dioxid semleges energia, a megújuló energiaforrásokon alapuló távfűtésrendszerek, a repceolajjal működő traktorok és a naperőművek területén. Part menti szélturbinái több energiát termelnek, mint amennyit a sziget közlekedési rendszere felhasznál. Samsø energiaakadémiája segíti a látogatók és a kutatók tapasztalatcseréjét, valamint kutatási munkáját. 4. példa: Energy 4 cohesion (Energia a kohézióért) elnevezésű projekt: a régiók hálózatépítése Az Intelligens Energia-Európa (IEE) program keretében támogatott projektet 2006 elején indították el. A cél a kevésbé fejlett vidéki térségekben a megújuló energiaforrások felhasználásának a 2007 2013 közötti kohéziós politika keretében történő ösztönzése. A projektkonzorcium 11 tagállamból (Németország, Belgium, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Észtország, Szlovák Köztársaság, Litvánia, Lettország, Olaszország, Görögország) származó 12 vállalatot és intézetet foglal magában. A cél nyolc régióban megvalósítandó, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kísérleti projektekre vonatkozó főtervek kidolgozása, valamint az eredményeknek Európa szerte történő terjesztése. 5. példa: INTERREG III. REGIOSUSTAIN: Öt tagállamból (Ausztria, Cseh Köztársaság, Németország, Lengyelország, Szlovénia) 14 partner működik együtt az energiatermelésre szánt biomassza előállítása érdekében azáltal, hogy szakértői hálózatot hoz létre, elősegíti a vidéki területeken a strukturális változást, alternatív bevételi forrásokat létesít, valamint felhasználja a mezőgazdaságban és az erdészetben rejlő meglévő potenciált. 2

CHANGELAB: a hét tagállam (Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság) közötti együttműködés rámutat arra, hogy a fenntartható fogyasztást és fejlődést célzó hatékony regionális stratégiák megvalósítása érdekében tudatosabbá kell tenni a fogyasztók életvitelét és javítani hozzáállását. Melléklet (pdf formátumban, csak angol nyelven): az egyes tagállamokban az uniós támogatások keretében a megújuló energiaforrásokra elkülönített pénzeszközök. A regionális politikáról az alábbi weboldalon található részletes tájékoztatás: http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.htm 3

4

5

6

7