Általános Művelődési Központ. Dévaványa. Pedagógiai-művelődési programja 2010.

Általános Művelődési Központ Dévaványa Pedagógiai-művelődési programja 2010. Jóváhagyta: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 356/2010. (VIII.26.) sz. Kt. határozatával

Tartalomjegyzék 1. Az intézmény jogi meghatározottsága alapító okirat szerint... 9. 2. Az egységes program létrehozásának szükségessége... 14. 3. Az intézmény nevelésfilozófiája... 15. 3.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 15. 3.1.1. A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei... 15. 3.1.2. Intézményünk küldetése... 16. 3.1.3. Nevelő-oktató intézményünk céljai... 17. 3.1.4. Pedagógiai programunk általános feladatai... 17. 3.1.5. Fejlesztendő kulcskompetenciák... 18. 3.1.6. Pedagógus képünk... 19. 3.1.7. Partnerség a gyermekek, tanulók nevelésében... 20. Az Általános Művelődési Központ Ványai Ambrus Általános Iskola Intézményegységének pedagógiai programja... 21. 4. Nevelési program... 24. 4. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 24. 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 24. 4.1.2. A nevelőtestület által közvetítendő legfontosabb értékeink... 25. 4.1.3. Az alapelvekre, értékekre épülő nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink... 26. 4. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő oktató munka eszközei, eljárásai... 28. 4. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 29. 4. 2. 1. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése... 30. 2

4. 2. 2. Kiemelt feladataink... 30. 4. 2. 3. A megvalósítást szolgáló lehetőségek... 32. 4. 2. 4. Motiváló környezet kialakítása, a motiváció erősítése a tanulókban 32. 4. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 32. 4. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 35. 4. 5. A tehetség, képesség kibontakozást segítő tevékenység... 37. 4. 6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 38. 4. 6. 1. Iskolánkban a veszélyeztetettség legfőbb okai, területei... 39. 4. 6. 2. A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések... 39. 4 6. 3. Iskolánk gyermekvédelmi munkaformái... 39. 4. 7. A hátrányos helyzetű és/ vagy a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 40. 4. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 41. 4. 9. Egészségnevelési és környezeti nevelési program... 42. 4. 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelési-oktatási munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 42. 4. 11. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 43. 4. 12. A pedagógusszerep követelményei... 48. 5. Az iskola helyi tanterve... 48. 5. 1. A képzés rendje, szervezeti formái... 48. 5. 2. Képzési specialitások, irányok, szervezeti formák... 50. 5. 3. Óratervek... 53. 5. 4. Alkalmazható tankönyvek, tanítási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 66. 5. 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 67. 3

5. 6. Ellenőrzés, mérés, értékelés az iskolánkban... 67. 5. 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai... 74. 5. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 74. Egészségnevelési program... 76. A Ványai Ambrus Általános Iskola Környezeti nevelési program... 80. 6.1. Törvényi háttér... 81. 6.2. Helyzetelemzés, helyzetkép... 83. 6.3. Erőforrások... 91. 6.3.1.Humán erőforrások... 91. 6.3.2 Anyagi erőforrások... 94. 6. 4. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú pedagógiai célok, kulcsszavak... 94. 6. 5. Konkrét célok és feladatok... 97. 6. 6. A tantárgyak lehetőségei... 98. 6.6.1 Környezetismeret... 105. 6.6.2 Rajz és vizuális kultúra... 109. 6.6.3 Technika és életvitel... 110. 6.6.4 Magyar nyelv és irodalom... 112. 6.6.5 Matematika... 112. 6.6.6 Testnevelés... 114. 6.6.7 Ének-zene... 114. 6. 7. Módszerek... 131. 6. 8. Taneszközök... 132. 6. 9. Az iskolai környezet... 139. 6. 10. Kommunikáció... 141. 6. 11. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés... 141. 4

6. 12. Továbbképzések... 142. 6. 13. Mellékletek... 143. A József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai - közművelődési Programja... 148. 7. Bevezető... 149. 7.1. Iskolatörténet... 149. 7.2 Helyzetelemzés... 149. 7.3 Személyi, tárgyi feltételek... 150. 7.4 Nevelési program... 151. 7.4.1 Az egyes művészeti tevékenység cél-és feladatrendszere... 152. 7.4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 154. 7.4.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 154. 7.4.4 Tehetség képesség kibontakozását segítő tevékenység... 155. 7.4.5 A szülő, a tanuló a pedagógus együttműködésének formái, a tanulók és a szülők jogai... 156. 7.4.6 Az iskola működésének részletes leírása... 157. 7.4.7 Általános munkarend... 158. 7.4.8 Alap és többletszolgáltatások rendje és feltételei... 158. 7.5 Az iskola helyi tanterve... 158. 7.5.1 Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, a tanszakok tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag... 158. 7.5.2 egyes tanszakok követelményei... 167. 7.5.3 Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 168. 7.5.4 Az egyes tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai... 168. 7.5.5 A tanulói jogviszony létesítésének feltételei... 233. 5

7.5.6 A tanulók értékelésének módja... 233. 7.5.7 Térítési díj, tandíjkedvezmények... 234. 8. Közművelődési program... 235. 8.1 A helyi közművelődés funkciói... 235. 8.1.1 Öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok önálló indítása, illetve részükre helybiztosítás... 235. 8.1.2 Településünk értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetetése... 236. 8.1.3 Hagyományőrzés, az egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése... 236. 8.1.4 A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése... 236. 8.1.5 A kultúrált szabadidő eltöltés biztosítása... 237. 8.2 Rendezvényeink típusok szerint... 237. 8.3 A Művelődési Központ bevételi forrásai... 238. 8.4 Az intézmény közművelődési tevékenységeinek megválasztása... 238. 8.5 Nyitva tartás... 238. "EGYÜTT - ÉRTÜK" Általános Művelődési Központ Óvoda Nevelési Programja... 239. 9. Bevezető... 241. 10. Az óvoda adatai... 241. 11. Helyzetkép az óvodákról... 243. 11. 1. Általános kép... 243. 11.2. Az óvodák bemutatása... 243. 11. 2.1. Ecsegfalvi tagintézmény... 243. 11. 2.2. Eötvös úti óvoda... 243. 11. 2. 3. Hajós úti óvoda... 244. 6

11. 2. 4. Kossuth úti óvoda... 244. 11. 2. 5. Könyves Kálmán úti óvoda... 245. 11. 2.6. Óvodáink tárgyi feltételei... 245. 12. Az óvoda nevelésfilozófiája... 246. 12. 1. Alapelveink... 247. 12. 2. Gyermekképünk... 247. 12.3 Pedagógusképünk... 248. 12.4. Dajkaképünk... 248. 12.5. Szülőképünk... 248. 12. 6. Óvodakép... 249. 12. 7. Jövőképünk... 249. 12. 8. Óvodáink alapvető céljai, feladatai, eljárásai... 250. 12.9. Ünnepek, tradíciók... 253. 12.10. Népszokásaink, népi hagyományokra épülő ünnepeink... 253. 13. Az óvodai nevelés tervezésének és írásbeli dokumentációjának gyakorlata... 255. 13.1. Csoportnapló tervezése... 255. 13.2. Hetirend... 257. 13.3. Napirend... 258. 13.4. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció... 259. 14. Az óvoda tevékenységrendszere... 259. 14. 1. Mese, vers, báb, dramatikus játék... 259. 14 2. Rajz, mintázás, kézimunka... 261. 14. 3. Külső világ tevékeny megismerése... 264. 14.4. Ének, zene, énekes játék... 268. 14.5. Mozgás, mozgásos játék... 270. 14. 6. Játék... 272. 7

14. 7. Munka jellegű tevékenységek... 275. 15. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 276. 16. Az óvoda kapcsolatrendszere... 276. 16. 1. Az óvoda-család... 276. 16.2. Óvoda- Bölcsőde... 280. 16.3.Gyermekjóléti, családsegítő, védőnői szolgálat és gyermekorvos... 280. 16.4.Óvoda-Pedagógiai szakszolgálat... 284. 16.5. Óvoda Iskola... 285. 16.6. Óvodánk egyéb kapcsolatai... 289. 17. Sajátos feladataink... 289. 17. 1. Gyermekvédelem... 289. 17. 2. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése... 290. 17.3. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése... 291. 18. Program felülvizsgálata, módosítása... 294. 19. Irodalomjegyzék... 295. 8

9

1. Az intézmény jogi meghatározottsága alapító okirat szerint Az intézmény neve: Általános Művelődési Központ Rövidítve: ÁMK Az intézmény székhelye: 5510 Dévaványa, Vörösmarty ú. 6-8. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézménytípusok megnevezése: Óvodai nevelés, általános iskola, alapfokú művészeti iskola Az intézmény egységei: Megnevezés Címe Csoportok száma Befogadó képesség Óvodák és 5510 Dévaványa, 270 Bölcsőde Kossuth u. 5. 24 Ványai Ambrus Általános Iskola Tagintézménye: Ecsegfalvi Általános Iskola Alapfokú művészetoktatás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 5510 Dévaványa Vörösmarty u. 6. 5515 Ecsegfalva Árpád u. 14. 5510 Dévaványa Gyöngy u. 4-6. Valamennyi telephelyen, integráltan. 750 120 250 Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása Alapfokú művészetoktatás tanszakjai: 5510 Dévaványa 2 30 Vörösmarty u. 6-8 Valamennyi telephelyen, integráltan. 5510 Dévaványa, Gyöngy u. 4-6. 10

Telephelyei: Megnevezés Címe Csoportok száma Befogadó képesség Óvodai nevelés 5510 Dévaványa Kossuth u. 5. 5510 Dévaványa Hajós u. 24. 5510 Dévaványa Eötvös u. 2. 5510 Dévaványa Könyves u. 13. 3 69 3 60 3 60 2 50 Általános iskolai oktatás 5515 Ecsegfalva Árpád u. 8. 5510 Dévaványa Vörösmarty u. 6-8. 5510 Dévaványa Szeghalmi u. 12 5510 Dévaványa Kossuth u. 11. 5510 Dévaványa Körösladányi u. 1. 5515 Ecsegfalva Árpád u. 14. 1 31 750 120 Alapító megnevezése: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő- testülete 5510 Dévaványa Hősök tere 1 Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5515 Ecsegfalva Fő u. 67. 11

Az intézmény fenntartója, és felügyeleti szerve: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 5510 Dévaványa Hősök tere 1. Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5515 Ecsegfalva Fő u. 67. Az intézmény működési területe: általános iskolai nevelés-oktatás és óvodai nevelés tekintetében Dévaványa város és Ecsegfalva község közigazgatási területe alapfokú művészetoktatás, közösségi művelődési tevékenység, bölcsődei nevelés tekintetében Dévaványa közigazgatási területe. Az ÁMK által ellátandó és a szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységek: Szakágazat száma: 852010 alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok szakfeladatrend szerint: 562912 óvodai intézményi étkeztetés 562913 iskolai intézményi étkeztetés 841907 önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 851011 óvodai nevelés, ellátás 851012 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852031 alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 852032 alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban 855911 általános iskolai napköziotthoni nevelés 855912 sajátos nevelési igényű tanulók napköziotthoni nevelése 856011 pedagógiai szakszolgáltató tevékenység, nevelési tanácsadás 12

856012 korai fejlesztés, gondozás 856013 fejlesztő felkészítés 889101 bölcsődei ellátás 910501 közművelődési tevékenységek és támogatásuk 910121 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 könyvtári szolgáltatások 931204 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 811000 építményüzemeltetés 850001 közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél Feladata az óvodai nevelés, az óvodai neveléshez kapcsolódóan a gyermekek szakszerű felügyelet melletti ellátása napközis rendszerben. Az intézmény biztosítja az óvodában alkalmazottak munkahelyi étkeztetését is. Az intézmény az óvodai nevelés keretében ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő - a többi gyermekkel együtt nevelhető gyermekek óvodai nevelését is integrált formában; valamint a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelését. Feladata az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény feladata továbbá a sajátos nevelési igényű - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek iskolai nevelése, oktatása (szegregált és integrált formában). A hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtését szolgáló integrációs felkészítés szervezése. Ellátja a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelését, oktatását is. Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység a napközi-otthoni és tanulószobai ellátás, valamint az ecsegfalvi 5-8. évfolyamos tanulók számára a dévaványai oktatási intézménybe történő naponkénti bejárás megszervezése menetrend szerinti autóbuszjárattal. Feladata a gyógytestnevelés ellátása az általános iskolai tanulókra vonatkozóan. 13

Az intézmény feladata a nevelési tanácsadás és a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása. Feladata az alapfokú művészetoktatás. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészséget alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. Közművelődési feladatok ellátása: az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, megteremtése, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása. A könyvtár: gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: nincs 14

2. Az egységes program létrehozásának szükségessége Dévaványa Város Önkormányzata 2007. nyarán döntött közoktatási intézményei átszervezéséről. A bölcsődei, óvodai nevelési és pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó Óvoda, Bölcsőde, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó intézményét, valamint a József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézményét, és az általános iskolai feladatokat ellátó Ványai Ambrus Általános Iskolát megszüntette, és létrehozta a mindhárom intézmény feladatait ellátó Általános Művelődési Központot. E döntésével egyidejűleg Dévaványa és Ecsegfalva Képviselő testületei döntöttek arról is, hogy 2007. augusztus 1-től az óvodai nevelési és általános iskolai oktatási feladataikat ebben az intézményben, társulási formában látják el. Intézményünknek a közoktatási törvény szerint a korábbi programok jogfolytonos megvalósítása mellett el kellett készítenie a mindhárom egység szakmai programját magában foglaló pedagógiai-művelődési programját. A program megalkotása során figyelemmel kellett lenni a fenntartó által elfogadott alapító okirat tartalmára, követnie kellett a típust, feladatokat, struktúrát, valamint arra is, hogy Ecsegfalván és Dévaványán is megvalósuljanak a fenntartók által korábban vállat feladatok. Az új intézmény az alapító okirat szerint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melynek három szakmailag önálló egysége van. Programunk készítése során próbáltuk keresni a korábban önálló intézményi programokban azokat a közös, mindhárom egység és az ecsegfalvai, és dévaványai egységek által elfogadható értékeket, amelyek egy közös pedagógiai programban rögzíthetők, és ennek kiegészítéséül megtartottuk az egységek egyéni arculatát tükröző, funkciójában más feladatot ellátó egységek szakmai anyagait. Mivel a program elkészítése már jóval a tanév megkezdése után valósult meg, az intézményegységek a régi programokkal (korábban a fenntartó ezeket jóváhagyta) kezdték meg szeptemberben a munkát, valamint azért is, mert lényeges elemeiket tekintve kevésbé igényeltek változtatást, először a nevelési programok összehangolását végeztük el. Időközben azonban a Nemzeti Alaptanterv módosítása is megtörtént, ami miatt szükségessé vált az ebben foglaltak átvezetése is a pedagógiai-művelődési programba. A Ványai Ambrus Általános Iskola és a dévaványai óvoda részt vett a Békés Megyei Humán Fejlsztési és Információs Központ Kompetencia alapú oktatás elterjesztése HEFOP. 3.1.4. projektben, amiben pedagógusaink vállalták a saját programjaik kompetencia alapú nevelés-oktatás elveinek való megfeleltetését, ezért a szolgáltató szakembereinek segítségével mindkét feladatot ötvözve megpróbáltunk e stratégiáknak is megfelelő programot létrehozni. Az átdolgozott Nemzeti Alaptanterv kiadása után a szaktárca elkészítette a minisztérium által javasolt általános iskolai kerettantervet is, de ennek elfogadása még nem történt meg, ezért a programunk tantervi részét még e tanévben benyújtjuk fenntartónknak. 15

3. Az intézmény nevelésfilozófiája 3.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1. A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei Az intézmény felelőssége Az intézmény felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében: - a gyermek, tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel - a gyermek, tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját - felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. Az intézmény világnézeti elkötelezettsége - Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Semleges marad vallási és világnézeti kérdésekben, nem foglal állást azok tanításairól. - Az intézmény gondoskodik az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Tárgyszerűen ismerteti tananyagában a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti vonatkozásait. - Az intézmény lehetővé teszi tanulói egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatását, a gyermekek, tanulók és a szülők igénye szerint. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket. A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés, de nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik. Az intézményi oktató-nevelő munka szervezésében, irányításában, működtetésében, feladataink végrehajtásában, döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Az oktatás nyelve: Intézményünkben az oktató-nevelő munka nyelve a magyar. Egyenlő bánásmód elve: Intézményünkben pedagógiai munkájában teljes körűen érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét, a szegregáció mentességet, az intézmény szolgáltatásaihoz hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl az esélyteremtést, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek hátrányainak kompenzálását az intézmény minden egyes tevékenysége során. 16

3.1.2. Intézményünk küldetése Intézményünk minden egységében a pedagógiai-közművelődési tevékenység középpontjában a személyiség harmonikus fejlesztése áll. Hiszünk abban, hogy az ember egyedi megismételhetetlen, így központi törekvésünk a személyiség szabadságának megőrzésével és tiszteletben tartásával az individuum egészséges fejlődésének segítése. Intézményünk alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. Fejleszti a gyermekek, tanulók kritikus gondolkodását, a kreativitását, a kezdeményezőképességét, a problémamegoldó képességét, a kockázatértékelési képességét, a döntéshozó képességét, az érzelmek kezelését, amely területek minden kulcskompetencia fejlesztésében megjelennek. Feladatunk az általános emberi értékek, társadalmi normák megismertetése, elsajátíttatása, az értékek interiorizációja, a döntési képesség, demokrácia gyakorlása. Törekszünk a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének legoptimálisabb megvalósítására. Gondot fordítunk, hogy neveltjeink rendelkezzenek megfelelő általános műveltséggel, képessé váljanak tudásuk folyamatos megújítására. Mindezek megvalósítására olyan intézményi közösségi légkör megteremtésére vállalkozunk, ahol jól érzi magát a nevelő és nevelt, ahol természetes elvárás egymás személyiségének tiszteletben tartása, a kölcsönös együttműködés a feladatok megvalósítása során. Iskoláink és óvodáink életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. A nevelés- oktatás során figyelembe vesszük a gyermek, tanuló egyéni képességeit, szükségleteit. Gyógypedagógiai tevékenységeink során képessé tesszük a gyermekeket, tanulóinkat a másság elfogadására, a mássággal való együttélés erősítésére a szocializációs folyamatban. Feladatunk az eredményes társadalmi beilleszkedés elősegítése, feltételeinek megteremtése a nyitottság, felvilágosítás által is. Programunk olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában, a gyermekek, tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, óvoda, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A pedagógiai munkánkban lényegesnek tartjuk a képességfejlesztő művészeti nevelést, elősegítve ezzel az élmények, tapasztalatok szerzését, a gyermeke, tanulók sikerhez juttatását. Közművelődési egységeink által elősegítjük, hogy neveltjeink a kultúra elsajátítását az intézmény falain belül, az óvodai, iskolai élet szerves részeként éljék meg, így lehetővé válik, hogy magát az iskolai tanulást is a személyiségük fejlődésének fontos elemének tudják tekinteni, nem válik el az iskola és a művelődés egymástól. A közművelődési egység programjai által fejlődik intézményünk partnerkapcsolata a szülőkkel, egyéb a művelődésben fontos szerepet vállaló szervezetekkel. 17

Művészeti képzésünkben művészeti ismereteket biztosítunk, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Teret adunk a színes, sokoldalú óvodai, iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejlesztjük a gyermekek, tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Ez olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a gyermekek, tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az óvoda, az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 3.1.3. Nevelő-oktató intézményünk céljai - Az általános iskolában tanulók felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a továbbtanulásra. - Óvodában a gyermekek alkalmassá tétele az iskolai életre, és szüleik felkészítése arra, hogy a kisiskolás gyermekük fejlődését a lehető legoptimálisabban segíteni tudják. - Tanulóink az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz végére felkészüljenek a továbbtanulásra. Képességeik úgy fejlődjenek, hogy a kompetencia alapú méréseken jelentős eredményeket érjenek el. - Integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekeink, tanulóink lehetőséget kapjanak intézményünk szolgáltatásain keresztül a fejlődésre. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók számára az intézmény minden szolgáltatási tevékenységéhez hozzáférést biztosítunk. - Művészeti oktatásunk alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésre, együttműködésre és a toleráns magatartásra. 3.1.4. Pedagógiai programunk általános feladatai - Tág teret biztosítani a színes, sokoldalú intézményi életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, együttműködésnek. - Fejleszteni a gyermekek, tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősíteni akaratukat. - Segíteni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakítását. - Humánus, emberközpontú személyiség fejlesztése. - Egyéni sajátosságok figyelembe vételével, a fejlesztést az egyéni fejlettséghez igazítva valósítjuk meg, - A motiváció elvének érvényesítésével, az érdeklődés felkeltése és fenntartása a feladatunk. 18

- A visszajelzés elvének érvényesítésével a teljesítmények változását folyamatosan nyomon követjük, és egyénenként értékeljük. - Az oktatás-nevelés szervezésében biztosítjuk a szegregációmentességet, a működés meghatározó alapelvének tekintjük a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. - A hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében támogató lépéseket, szolgáltatásokat valósítunk meg az intézmény minden tevékenysége során. - A másságban rejlő értékek megismertetésével azok megbecsülésére és kölcsönös tiszteletére neveljük a gyermekeket, tanítványainkat. - Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítését valósítjuk meg. - Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét biztosítjuk. - A hátrányos helyzet kompenzálását a szükséges tárgyi feltételek biztosításával, korszerű, inkluzív pedagógia, differenciált módszertan és a kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazásával segítjük. - A sajátos nevelési igényű gyermekek, és tanulók esetében a következő elvek szerint szervezzük a munkánkat: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat biztosítunk ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket építünk be a helyi tantervbe, programokba, - segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a gyermekeket, tanulókat, - elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékeljük. 3.1.5. Fejlesztendő kulcskompetenciák A kompetenciák fejlesztésének megalapozása az óvodákban történik. Az óvoda komplex tevékenységei által, segíti mindazon kompetenciák fejlődését, megalapozását, melyet az iskolák az alábbiakban teljesítenek ki: Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésével azon kompetenciák fejlesztése, amely lehetővé teszi a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint segíti a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességek fejlesztését is igényli, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésével felkészítjük a tanulókat mindennapok problémáinak megoldására, ezért annak fejlődését az ismeretek és a tevékenységek komplexitásában valósítjuk meg. A matematikai kompetencia fejlesztés során segítjük a tanulók a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességeinek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia készség és képesség birtokában tanulóink képesek lesznek az ember és természet kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal 19

kapcsolatban magyarázatokat adni, előrejelzéseket tenni, képessé válnak irányítani cselekvéseiket. A műszaki kompetencia segítségével megértik az emberi tevékenység okozta változásokat és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia segítségével tanulóink magabiztosan és kritikusan használják a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén az információs társadalom technológiáit (Information Society Technology, a továbbiakban: IST). Ehhez a következő készségeket, és tevékenységeket kell fejleszteni: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás kompetencia segítségével tanulóink képesek lesznek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismerik szükségleteiket és lehetőségeiket, ismerik a tanulás folyamatát. Képesek lesznek új ismeretek szerzésre, feldolgozására, útmutatások keresésére és alkalmazására. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt, ezért a motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia képessé teszi tanulóinkat arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva, aktívan vegyenek részt a közügyekben. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség segíti tanulóinkat az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésére fontosságának elismerésére mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 3.1.6. Pedagógus képünk Intézményünkben a pedagógusok és az ő munkájukat segítő alkalmazottak a gyermekek, tanulók megismerésére törekszenek, a gyermekek, tanulók egyéni fejlődésének figyelembe vételével alkalmazzák a differenciált tanulásszervezési eljárásokat, tanulásszervezési módokat, formákat. Segítő, irányító, szervező, értékelő tevékenységük arra irányul, hogy a gyermekek, tanulók kompetenciái kialakuljanak, fejlődjenek. Tapasztalatszerzésre, tevékenységre számtalan teret biztosítanak a nevelési folyamatban. Jellemzője a pedagógusnak a szakmai innováció készség, a reflektivitás, 20

az adaptivitás, az együttműködő képesség, az empátia, tolerancia, a játékosság, gyakorlatiasság, tevékenység központúság. 3.1.7. Partnerség a gyermekek, tanulók nevelésében Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az intézmény és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az óvodában, iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a gyermek, tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az intézménynek meg kell teremtenie, és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az óvoda, iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. Az intézményünkben a tanítók szorosan együttműködnek az óvodapedagógusokkal. Kiemelt feladatunknak tekintjük az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a tankötelessé válás idejére az iskolaérettség biztosítását. Az első osztályba átlépő gyermekek fejlettségének megállapításához közös mérőrendszert alkalmazunk. Az intézmény társadalmi és szakmai környezetében lévő szervezetekkel együttműködési megállapodás keretében konkretizáljuk azokat a célokat és feladatokat, amelyeket közösen eredményesebben, hatékonyabban tudunk elvégezni a gyermekek, tanulók fejlesztése érdekében. Kiemelkedő jelentősége van a szociális területen működő szervezetek és az iskola együttműködésének. Jártassága révén a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a pedagógusok munkájához a gyermekek jogai, a gyermekkel szembeni rossz bánásmód, veszélyeztetettség terén. Kiemelt jelentőségű a szakszolgálati feladatok közül a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, egységes pedagógiai szakszolgálat segítsége. Program felülvizsgálata, módosítása A Pedagógiai-művelődési Program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1-jétől visszavonásig. A program felülvizsgálatának és módosításainak indokai. Kötelező: - Jogszabályváltozás - Fenntartó által meghatározott feladatváltozás Lehetséges - Sikeres innováció eredményeinek beépítése - A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése. A program nyilvánossága: ÁMK honlap Az általános iskola nevelési programja és tanterve Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja, és tanterve Az óvodai nevelési program 21

ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. 22

Változások: 2009-2010-ben jelentős változás következett be az iskola életében, intézményünk részt vett az országos iskola felújítási programban (DAOP 5.1.1 pályázat keretében), melynek köszönhetően az ÁMK Ványai Ambrus Általános Iskola, Vörösmarty u. 6-8 számú iskolaépülete teljes felújításra került. Az átalakítás 2009. októberében kezdődött és a tanítással párhuzamosan egész tanévben folytatódott. Sor került az elektromos hálózat, padozat, nyílászárók, tető, födém teljes cseréjre, vizesblokkok és a fűtésrendszer korszerűsítésére, akadálymentesítésre. Az épület külső hőszigetelése is megtörtént. A megújult tantermekhez megkezdtük az új bútorzat beszerzését (jól mozgatható asztalok, székek), amelyek a kompetencia alapú oktatáshoz szorosan kapcsolódó új munkaformák, tevékenységek pedagógia módszerek alkalmazását segítik. Az épület egészére kiterjedő strukturált hálózat kiépítésével lehetővé válik számítógépek és egyéb IKT eszközök elhelyezése is a tantermekben. Az iskolarádió stúdiója korszerű otthont kapott. A felújítással kialakításra került egy második informatika terem is. Mindezek mellett jelentős taneszköz-beszerzésre is sor került. A tárgyi, környezeti megújulással párhuzamosan szakmai megújulásként bevezettük iskolánkba a kompetencia alapú oktatást a TÁMOP-3.1.4. pályázat keretében. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének fő célja és feladata, hogy segítséget nyújtsunk tanulóinknak a sikeres tanuláshoz, hozzájárulva ezzel is valamennyi tanulónk esélyegyenlőségének biztosításához a tanulás területén. 2010-ben a pedagógiai programunkat felülvizsgáltuk és módosítottuk, a módosítás indokai: a) A TÁMOP-3.1.4. kódszámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben című pályázat megvalósítása során szerzett ismeretek és korszerű módszertani eljárások beépítése, vállalt tevékenységek és az intézményi pedagógiai innovációk implementációja és fenntarthatóságának biztosítása. b) Az iskolánkba bevezetett "IPR" program adaptálása, az esélyegyenlőséget és beilleszkedést segítendő programok, módszerek beépítése a) A TÁMOP-3.1.4 kódszámú pályázat tartalma A kompetencia alapú oktatás implementációja A pályázat keretében bevezettük a szövegértés-szövegalkotás kompetencia programcsomagot az első, negyedik és ötödik évfolyamon egy-egy osztályban teljes tantárgyi lefedettséggel, a matematika programcsomagot első, negyedik évfolyamon egy-egy, ötödik évfolyamon két osztályban teljes tantárgyi lefedettséggel, a szociális életvitel-környezeti C programcsomagot harmadik, hatodik és hetedik évfolyamon egy-egy osztályban, életpálya építés C programcsomagot negyedik és hetedik évfolyamon egy-egy osztályban. A műveltségterület tanítását tantárgyi bontás nélkül 23

egy hatodik osztályban vezettük be. Emellett a tömbösített oktatást 5-8. évfolyamon az előírt százalékban valósítottuk meg. Új tanulásszervezési módok, korszerű eljárások bevezetése Az intézmény a projekt során felkészült az új tanulásszervezési módok, korszerű módszertani eljárások bevezetésére. Ennek érdekében minden bevont pedagógus elvégezte az új tanulásszervezési eljárások, valamint az új módszertani eljárások alkalmazására felkészítő képzést. Az iskola teljes tantestülete részt vett 2x30 órás IPR képzésen. Az egész intézmény minden tanulócsoportja aktívan részt vett a témahéten és a három hetet meghaladó projektben. A moduláris oktatás segítette a kompetencialapú oktatás bevezetését. IKT eszközök oktatásban való használata Az intézmény nevelőtestületének jelentős része rendelkezik valamilyen informatikai végzettséggel. A pályázat alapján minden bevont pedagógus felkészült az IKT eszközök oktatásban való használatára, így hatékonyabban tudják majd használni a TIOP 1.1.1. pályázat eredményeként iskolánkba kerülő eszközöket. A fejlesztési innováció során kialakítottuk és pedagógiai programunkkal összehangoltuk az informatikai stratégiánkat. IPR gyakorlat módszertani továbbfejlesztése Intézményünk nevelőtestülete a projekt során továbbfejlesztette a HHH tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciáit, ezért elvégezte az IPR képzést. SNI fejlesztések Intézményünk nevelőtestülete a projekt során továbbfejlesztette az SNI tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciáit, ezért 2 fő elvégezte az SNI tanulók együttnevelésére felkészítő képzést. Kompetenciamérések eredményeinek értelmezésére való felkészülés A tantestület két tagja a projekt keretében felkészült a kompetenciaméréseken élért eredmények egzakt, mélységi, tanulói szintű elemzésére. Innovációink Egészséges életmódra nevelés SNI tanulók beilleszkedését segítő program Uniós országok megismerését segítő projekt Környezet- és természetvédelem a múzeumban b) IPR jó gyakorlataink: műhelymunkák során átvett tapasztalatok, esetmegbeszélések, valamint multikulturális tartalmak beépítése a mindennapi munkánkba. 24

4. NEVELÉSI PROGRAM 4. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk jelmondata: Az érték benned van! Szeretnénk, ha a mi szeméyiségközpontú iskolánk minden újra nyitott lenne, benne a gyerekek lennének a legfontosabb értékek, akik mindannyian egyéniségüknek megfelelően gyarapíthatnák tudásukat, gazdagíthatnák személyiségüket. Embernevelésünk alapjának az általános erkölcsi normákat, a nemzeti értékeket és hagyományokat, és a helyi sajátosságokat tekintjük. Jellemezze iskolánkat az értelem és az érzelem egyensúlya, felnőtt és gyerek harmonikus kapcsolata! Az alapelvek áthatják a teljes nevelési rendszer, a pedagógiai koncepció és a nevelőoktató munkafolyamat teljes egészét. Az iskolánkat meghatározó alapelvek: 1. A személyiségközpontúság 2. Az esélyegyenlőség felé törekvés 3. A demokratizmus 4. Az autonómia 5. Gyakorlatközpontúság 6. IKT alkalmazása 7. Horizontális tanulás A választott alapelveket egy koherens, egymásra épülő rendszerként fogjuk fel. A személyközpontúság azt jelenti, hogy iskolánkban olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol tanulóink és dolgozóink jól érzik magukat, és ahol képességeik kibontakoztatásának optimális feltételei megvannak. Törekszünk az esélyegyenlőtlenség mérséklésére. Maximálisan figyelembe vesszük az oktatás során tanulóink egyéni képességeit, és haladásukat állandóan figyelemmel kísérjük személyiségközpontú segítségnyújtást biztosítva számukra. A demokratizmus érdekében a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, személyiségüket tiszteletben tartjuk, szuverenitásukat figyelembe vesszük, és a helyes felelősségteljes közösségi magatartást helyezzük előtérbe. Az autonómia egyrészt a szakmai önállóságra utal, másrészt a gyermekek önmegvalósításának lehetőségét és az önfejlesztés követelményét rejti magában. 25

A gyakorlatközpontúság azt jelenti, hogy olyan felkészültséget biztosítunk, amely a különböző helyzetekben hatékony cselekvésre tesz alkalmassá, és képessé tesz élethosszig tartó tanulásra. Az integráció során cselekvéseinkben, eljárásainkban törekszünk biztosítani az egyénre szabott fejlesztést és értékelést. Az IKT alkalmazása számunkra azt jelenti, hogy törekszünk a digitális kompetenciáink fejlesztésére, a digitális tananyagok alkalmazására, a digitális pedagógia módszerek elterjesztésére- tanórán és tanórán kívül. A horizontális tanulás számunkra azt jelenti, hogy helyi, kistérségi és régiós szinten igyekszünk átadni jó gyakorlatainkat, valamint tanulni szeretnénk másoktól is. Ehhez biztosítjuk pedagógusaink önképzésének lehetőségeit, elismerjük, támogatjuk a horizontális tanulást. Felkérésre elvállaltuk a kistérségben a koordinációs munkát, terveink szerint a TÁMOP 3.1.7 pályázaton belül a referencia intézményi szint elnyerésére. 4.1.2. A nevelőtestület által közvetítendő legfontosabb értékeink 1. Korszerű műveltség közvetítése 2. Korszerű műveltségi és erkölcsi értékrendszer kialakítása 3. A kulturált és környezettudatos magatartás kialakítása 4. A testileg szellemileg, erkölcsileg egészséges életvitel kialakítása 5. Hagyományápolás 6. Kreativitás fejlesztése 7. A hátrányok csökkentése 8. A tehetséggondozás 9. Gyakorlatorientált tanítás 10. A társadalmi beilleszkedés segítése A nevelőtestület az alábbi emberi értékeket tartja különösen fontosnak: 1. Önismeretet, önállóságot, az önálló ismeretszerzésre és önnevelésre való képességet. 2. A társas kapcsolatokkal összefüggő értékek közül az emberi méltóság tiszteletben tartását, a nyitottságot, szolidaritást. Ezek kialakításához és követéséhez a következő értékek meglétét tartjuk alapvetőnek: - az egyenjogúság elismerését, - a toleranciát, - az empátiát, - az egészséges nemzettudatot, - az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartását. 3. A kultúrához való viszony értékeit: - a művelődési igényességet - a szépség befogadására való igényességet. 26

4. Az élet értékeit, az emberi életet és megóvását, az élő természet megőrzését tesszük a figyelem középpontjába (környezettudatos szemléletet, az élet tiszteletét). 5. A végzős diákjainktól elvárjuk, hogy legyenek tanulni vágyók, felelősségvállalók, munkaszeretők, érzelmileg gazdagok, kezdeményezők, empatikusak, toleránsak, probléma megoldásban jártasak. Az értékek és normák szoros egységet alkotnak. A tevékenységek során megoldott feladatok, közeli és távoli célok vállalása lesz egyetlen biztosítéka az értékek elfogadásának, a normák vállalásának és a közös normakövetésnek. 4.1.3. Az alapelvekre, értékekre épülő nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink Az iskola a programban meghatározott alapelvekhez, értékekhez, emberi tulajdonságokhoz folyamatosan és tudatosan közelít a mindennapok nevelő-oktató munkájában. A tantestület elfogadja a fenti értékeket, egységes az alapelvek alkalmazásában, az értékek közvetítésében. A megvalósításhoz az alábbi célokat és feladatokat tűztük ki: 1. Az iskolában olyan belső légkört szeretnénk elérni, ahol a tanuló és tanár egyaránt otthonosan, jól érzi magát, s a gyerekek egymást segítő közösségei születnek. Ennek érdekében feladatunk: - az iskola épített és természeti környezetének javítása, valamint az esztétikus, vonzó épületbelső kialakítása, - a tanulók egyéni fejlődéséhez mért eredményeinek hangsúlyozása, - a tanuló sikerélményhez juttatása, a szellemi tehetség mellett a manuális, művészeti, sportbeli teljesítmények egyenrangú elismerése, - az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő környezet kiépítése. 2. Célunk az önálló ismeretszerzéshez, szükséges szilárd alapkészségek- és képességek kialakítása, fejlesztése. Ennek érdekében feladatunk: - az elemi ismeretek elsajátíttatása, összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése, - a problémamegoldó gondolkodás kialakítása, - a tanulók képességeihez igazodó, életkori és egyéni sajátosságaikra tekintettel lévő didaktika alkalmazása, - tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása. 27

3. Célunk az esélyteremtés elősegítése, hátránykompenzáció és a tehetséggondozás Ennek érdekében feladatunk: - a nevelés-oktatás első szakaszán a tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően a tevékenységközpontú tanítási stratégia alkalmazása, - az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése, - egyéni haladási ütemet segítő, differenciált tanulásszervezés, - a tanulók rendszeres felkészítése és indítása városi, megyei, országos versenyeken, bajnokságokon. - Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése - Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása - A befogadó, inkluzív pedagógiai kultúra működésének támogatása, ehhez szükséges eszközök biztosítása - IPR jó gyakorlat átvétele az e területen élenjáró intézményektől. - Belső képzések szervezése a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani tudás átadása érdekében. - Helyi mérési, értékelési rendszer kialakítása, fejlesztése. 4. Célunk a test és lélek harmonikus fejlesztése Ennek érdekében feladatunk: - a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, - az iskolai környezeti és egészségnevelési program működtetése. 5. Célunk a szocializáció folyamatainak elősegítése, a társadalmi környezet értékeinek megismerése Ennek érdekében feladatunk: - példaadás az erkölcsös magatartásra, - a tanulók ösztönzése, hogy minél inkább közösségi emberekké váljanak, - a tanulók támogatása önmaguk megismerésére és elfogadására, - a szülőföld, a nemzet hagyományainak megismertetése, a haza iránti elkötelezettség erősítése, - nemzetiségek, etnikumok, más népek kultúrájának megismertetése, - a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos ismeretanyag átadása, - a másság tiszteletére, toleranciára nevelés, - konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása. 6. Célunk a kommunikációs képességek és készségek fejlesztése Ennek érdekében feladatunk: - az írásbeliség-szóbeliség helyes arányának megtartása az oktatás során, - a beszédkultúra javítása, - praktikusan az informatikai, idegen nyelvi és könyvtárhasználatai alapkészségek kialakítása, képességfejlesztés. 28

4. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő oktató munka eszközei, eljárásai Eszközök: 1. Az alapító okiratban foglalt feladatellátás végrehajtása. 2. A Pedagógiai Program folyamatos bevezetése és megvalósítása az éves munkatervekben. 3. A szervezeti rend és működés fenntartása az SZMSZ-ben foglaltak alapján. 4. Az iskola értékközvetítő, értékmegőrző szerepét biztosítjuk a helyi tanterv megvalósításával. 5. A személyiségfejlesztés-formálás és a helyes értékrendek kialakításának legfontosabb eszköze a nevelési programban megfogalmazottak folyamatos teljesítése, megerősítve a személyes példaadással. 6. A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtő speciális programjainak bevezetése és működtetése. 7. Az egészségnevelési és környezeti nevelési program teljesítésének beépítése a mindennapi nevelő-oktató munkába. 8. A Házirendben foglaltak (jogok, kötelességek) érvényesítése. 9. Használjuk a pedagógus munkát segítő tárgyi berendezéseket. A célok megvalósítását támogató eszközök: ESZKÖZÖK / ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása x x x x x x Három hetet x x x x x x x x meghaladó projekt Témahét x x x x x x x x Moduláris oktatási x x x x x x programok Erdei iskola x x x x A bevont csoportok felmenő rendszerben teljesítik a vállalásokat. Alkalmazott módszerek, eljárások: - Kooperatív tanulásszervezés kooperatív módszerek alkalmazása - Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban - Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása - Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés 29