A betegségről Az ajak és szájpadhasadékok a magzati élet korai szakaszában kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességek. Lehetnek teljesek vagy részlegesek egyoldaliak vagy kétoldaliak illetve egymással kombinálódhatnak is. 800-1000 szülésre jut egy hasadékkal született újszülött (évente kb 100 eset). A betegség kialakulásában örökletes tényezők és külső hatások egyaránt szerepet játszhatnak. Kezelés nélkül a következőkre lehet számítani: súlyosan torzító arcdeformitások gyakori a középfülgyulladás és következményes halláskárosodás a beszédfejlődés elmarad, nehezen érthető orrhangzós beszéd rendellenesen növő vagy számfeletti fogak A kezelés célja, a műtéti javallat, kezelési eljárások A kezelés célja az említett következmények megelőzése, súlyos esetben mérséklése. elsődleges ajakegyesítés leggyakoribb időpontja a 3 hónapos életkor 1 / 5
Ø széles hasadéknál ezt csak két lépésben vagy több lépésben lehet elvégezni kis csecsemőknél szájpadlemez, a későbbiekben fogszabályozó kezelés elsődleges szájpadzárás időpontja másfél éves kor körül tervezhető Ø széles, nagy hiányok esetén ez is több lépésben történik a beszédfejlődés megindulásától folyamatos logopédiai segítség és foniátriai gondozás Ø ennek eredménytelensége esetén 5-6 éves kor körül beszédjavító, garatszűkítő műtét nem jól szellőző fülkürt esetén a dobhártyába szellőző csövecske beültetésére kerülhet sor A betegre háruló kockázatok Valamely beavatkozás abszolút kockázatmentességét egyetlen orvos sem garantálhatja Általában műtéti kockázatnak az eredménytelenség, illetve az olyan szövődmények valószínűségét nevezzük, amelyek a szakmai szabályok betartása mellett is előállhatnak, bekövetkeztük előre nem látható és teljes biztonsággal nem védhető ki. Értelemszerű, hogy ezekért a sebészt nem terheli felelősség, ezt a (minimális) kockázatot a betegnek kell vállalnia, amikor beleegyezést ad a műtéthez. Ilyen kockázati tényezők pl. a szokatlan anatómiai viszonyok, más társuló betegség vagy kóros állapot, a szervezet szokatlan reakciója a műtét során felhasznált anyagokra illetve magára a műtéti beavatkozásra, nem sterilitási hibából fakadó ún. endogén fertőzés, megfelelő tanúsítvány ellenére előforduló anyaghiba. Mindezek a mindennapi gyakorlatban vérzés, utóvérzés, véletlen sérülés, belső varratelégtelenség, varratkilökődés, sebgennyedés vagy sebgyógyulási zavar, a várttól elmaradó gyógyeredmény 2 / 5
illetve késői szövődmények (pl. hegesedés) formájában jelentkezhetnek, de ezek statisztikai gyakorisága messze elmarad a műtét nélkül bekövetkező állapotromlás valószínűségéhez képest. A fenti általános megfontolásokon túlmenően a hasadékos gyermekek műtéténél az alábbi kockázatok mérlegelendőek: a hegek növekedése-összehúzódása során a kozmetikai eredmény romolhat a szájkörüli izomzat szétválása esetén funkcionális zavarok is kialakulhatnak a fogléchasadékba ültetett csont felszívódása vagy a beépülés elmaradása szájpadszétválás, szájpad hegesedés garatplasztika lebeny elhalás orrplasztikákat követően porcelhalás Műtéti előkészítés Minden műtét előtt alapos fürdés, hajmosás szükséges. A hosszú hajat ajánlatos összefogni, a körmöket rövidre kell vágni. A beteg órát vagy ékszert nem viselhet a műtőben. A szükséges vizsgálatok, a műtét időpontja, a szükséges előkészítés és az altatás mikéntje - mint minden altatásban végzendő műtétnél - az altatóorvos véleményétől is függenek. A csecsemőt célszerű hozzászoktatni nagylyukú cumisüvegből, ivópohárból vagy kanállal 3 / 5
történő etetéshez. Speciális előkészítést általában nem igényelnek a hasadékos gyermekek. Az altatás miatt a műtét várható időpontja előtt 6 órával ehet utoljára, és 4 órával ihat a gyermek. Főleg az ajakhasadékok esetén ajánlatos a műtét előtti megfelelő fotódokumentáció készítése. A műtét utáni szakkal kapcsolatos tudnivalók Az ébredést követően még infúziót kap a gyermek, majd néhány óra múlva teázhat, illetve másnaptól ehet. A szájüregben illetve az ajkon lévő sebeket kötéssel nem fedjük, az ajaksebet a sebváladéktól rendszeresen megtisztítjuk és antibiotikum tartalmú kenőccsel bekenjük. Az elsődleges ajakegyesítést követően a seb védelme miatt a csecsemők karját gyakran sínbe helyezzük. Antibiotikum és fájdalomcsillapítás néhány napig szükséges. Az ajaksebeknél a bőrbe helyezett nem felszívódó varratok eltávolítását a műtétet követően 5-7 nappal végezzük, a szájpadműtéteknél és a szájban végzett más beavatkozásoknál felszívódó varratokat alkalmazunk, amelyek eltávolítása nem szükséges. A hasadékos gyermekek sikeres gyógyítása egy sok szakmát érintő rendszeres gondozáson alapuló kezelés ami olyan munkacsoport formájában valósítható meg legeredményesebben melynek tagja gyermekgyógyász, gyermeksebész, gyermekfülész, fogszabályozós szakorvos, szájsebész, logopédus, foniáter. Várható eredmény A hasadékos gyermekek rendszeres gondozása mellett a fejlődési rendellenességből adódó lehetséges káros következmények időben felismerésre és kezelésre kerülhetnek, a szükséges műtéteket optimális időben el tudjuk végezni. A gyermekek így jó kozmetikai és funkcionális eredménnyel érhetik el a felnőttkort, amikor a gyermekkorihoz hasonló gondozás általában már nem szükséges. Kérjük, hogy a műtét után jelentkező panaszok esetén forduljanak kezelőorvosukhoz! 4 / 5
5 / 5