Beszámoló a Kiserdő-projektről
A projekt megvalósításának ideje előkészületek: 2011. novemberétől projekt megvalósítása: 2012. március 1. -május 10. A projekt résztvevői: Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola tanárok: Császár Anetta (a pályázat írója és a projekt megálmodója, gyakorlatvezető) Jankovics Vilmosné (gyakorlatvezető) Tóth Marietta (gyakorlatvezető) Varga Regina (gyakorlatvezető) diákok (környezetvédelmi alapozó oktatásban tanulók): 10. c A projekt helyszíne: Budapest XX. kerületében, a Jahn Ferenc Kórház mögött elterülő erdő és környezete (Újtelepi- parkerdő).
Célok, feladatok Célunk a mintázott terület természetességi mutatójának megállapítása volt, ezért valamennyi vizsgálatunkat eköré szerveztük. Alapos biológiai, ökológiai, fizikai és kémiai tanulmányokat végeztünk a kijelölt mintaterületeken. Az egyszerűbb megfigyeléseket tudományos kutatással és szabványos módszerekkel ötvöztük. A céljainkban az alábbi feladatcsoportok szerepeltek: Térképkészítés Erdőalkotó fák fajainak összeírása, koruk és magasságuk meghatározása Az erdő szintezettségének tanulmányozása Egy fának és élővilágának felmérése Cserjék megfigyelése Virágos, lágyszárú növények vizsgálata Funkcionális csoportok megfigyelése Állatfajok leírása, rendszerezése Az állatok jelenlétére utaló nyomok (táplálkozási, szaporodási, vedlési, telephely, mozgás, lábnyom) felderítése Az Erzsébet-ér vízminősítése a Bisel-módszer alapján A vízfolyás kémiai jellemzőinek meghatározása A talaj kémiai és biológiai tulajdonságainak mérése Rajzos illusztrációk készítése Fotók, videófelvételek készítése Tablók készítése Beszámoló, előadás az iskola tanulói számára
Anyagok, eszközök A vizsgálatainkhoz használt eszközöket tematikusan gyűjtöttük össze. Mintaterületek kijelölése Mérőszalagok Koordináták felvétele GPS Növényhatározás Dr. Simon Tibor Dr. Seregélyes Tibor: Növényismeret Jávorka Sándor Csapody Vera: Erdő mező virágai Dr. Thomas Schauer Claus Caspari: Kirándulók növényhatározója Bruno P. Kremer Fák: Őshonos és betelepített fafajok Európában Oleg Polunin Európa fái és bokrai Jean-Denis Godet Európa virágai: Lágyszárúak Állathatározás Dr. Varga Zoltán: Állatismeret Móczár László: Rovarkalauz Búvár zsebkönyvek: o Bogarak o Kabócák, bodobácsok o Lepkék o Legyek, hangyák, méhek, darazsak o Sáskák, szöcskék, tücskök o Pókok, skorpiók o Szitakötők, kérészek, hangyalesők Természet képekben Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői Killian Mullarney, Lars Svensson, Dan Zetterström, Peter J. Grant: Madárhatározó Fűháló, avarrosta, kopogtató ernyő, rovarszippantó készülék Binokulárok
BISEL vízminősítés Kriska György: Vízi gerinctelenek Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok határozó Kriska György: Az édesvizek és védelmük Borián György - Borsos Sándor - Hartner Anna - Vér Annamária: Vízbiológiai praktikum Szabványos, fémkeretes, kúp alakú vízháló, teleszkópos, felszíni vízmintavevő, szitasorozat, kézi nagyító, csipesz, gumicsizma Kémiai vízminősítés Visocolor-gyorstesztek, mérőbőröndök Mikrobiológiai vizsgálatok Mikroszkópok Talajvizsgálatok Kézi talajfúró, nylon zacskó, öntapadó címke Természetesség-mérés Adatlapok (Biró Marianna, Molnár Zsolt, Kiss Maja, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) az Otthon az erdőben c. projekthez Funkcionális csoportok Adatlapok (Déri Andrea, Fűzné dr. Kószó Mária, Halácsy Ágnes, Kecskés Ferenc, dr. Standovár Tibor, dr. Vásárhelyi Tamás, Kiss Maja, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) a Beagle projekthez Határozókönyvek Bogárnéző Rajzok, törzslenyomatok készítése A4 lapok, grafit és színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták Fotózás, videózás Digitális kompakt és tükörreflexes fényképezőgépek Az eszközöket, könyveket biztosította: Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédelmi laboratóriumai, könyvtára, környezetvédelem szakos tanárai, és a pályázat megnyerésével rendelt eszközök.
Előkészületek A terepi méréseket a tanóra keretein belül több órás előkészületek előzték meg. Megtanultuk a növényhatározáshoz fontos morfológiai bélyegeket, a határozókulcs használatát. Hallgattunk a Magyar Madártani Egyesület honlapjáról letöltött madárhangokat, hogy nagyobb eséllyel ismerjük fel őket a természetben. A projekt módszereinek megfelelően kiosztottuk a részfeladatokat, amelyek eredményeit később összegeztük. Az alábbi feladatokat adtuk a diákjainknak. Feladatok Térkép Készíts térképet a megfigyelni kívánt területről! A következőkre figyelj oda: Jelöld be a fontos részeket! (út, erdő széle, patak, pad, stb.) Használj színeket és készíts jelkulcs magyarázatot a térkép szélére! Az elkészült térkép másolatán jelöld be a megfigyelési pontokat, területeket. Erdőt alkotó fák megfigyelése Jelölj ki az erdőben 10m x10m es területet! Határozókönyv segítségével határozz meg minél több fafajt! Töltsd ki a Fák adatlap -ot! Jelöld térképen az általad vizsgáld területet. Készíts vázlatos rajzokat! (fák leveléről, alakjáról, kéreg mintázatáról, stb.) Cserjék megfigyelése Jelölj ki az erdőben 10m x10m es területet! Határozókönyv segítségével határozz meg minél több cserjefajt! Töltsd ki a Cserjék adatlap -ot! Jelöld térképen az általad vizsgáld területet. Készíts vázlatos rajzokat! (csejék leveléről, alakjáról, kéreg mintázatáról, stb.)
Virágos, lágyszárú növények vizsgálata Jelölj ki az erdőben 10m x10m es területet! Határozókönyv segítségével határozz meg minél több növényfajt! Töltsd ki a Virágos, lágyszárú növények adatlap -ot! Jelöld térképen az általad vizsgáld területet. Készíts vázlatos rajzokat a növényekről! Fotók Készítsetek képeket a területről, jellemző növényekről, a területen talált állatokról! Az erdő szintezettsége Készítsd el az erdő szintjeinek vázlatos rajzát! A rajzon jelöld az általad megfigyelt fajokat, élőlényeket! A rajzot egy A/4-es lapon készítsd el! Élet a fán Válassz ki egy számodra szimpatikus fát! Készíts róla vázlatos rajzot! Figyeld meg, milyen élőlényeket (növények, gombák, álatok) látsz a fán, és környezetében. Tippeld meg, milyen magas a fa, milyen idős lehet! Mérd meg, kb. mekkora területet takar be a lombkoronája! Terepi megfigyelés adatlap kitöltése Töltsd ki az 1. feladatlapot! Ha olyan csoporttal, fajjal találkozol, ami nem szerepel a táblázatban, írd fel az adatait és rögzítsd a táblázatba! Funkcionális csoportok megfigyelése Egy funkcionális csoportba sorolhatunk különböző élőlényeket, amelyek felépítésük, viselkedésük vagy bármely más tulajdonságuk alapján az adott életközösségben egyforma szerepet töltenek be. (pl.: ragadozók, odúkészítők, stb.) Ebből tudunk következtetni a közösséget alkotó csoportok kölcsönhatásaira.
Tekintsünk egy általunk választott fát önálló életközösségnek, figyeljük meg rajta a különböző funkciós csoportokat! A megfigyeléseid rögzítsd a 2. feladatlapon! Készíts egy táplálékhálózatot a megfigyelt élőlényekről! Töltsd ki az Erdő kapcsolat adatlap -ot! Természetesség mérő Válaszd ki az általad vizsgált területről, milyen típusú élőhely! A Természetesség mérő adatlap segítségével vizsgáld meg a terület! Az igaz állítások pontszámait karikázd be! (Ha valamiben bizonytalan vagy, adj fél pontszámot!) Add össze a pontszámokat! Állapítsd meg a természetességet z értékelés alapján! Fák életkora és magassága! A talajtól mérve másfél méter magasságban mérd meg a fák kerületét! Oszd el 2,5-del az eredményt! Körülbelül ennyi idős lehet a fa! Próbáld megbecsülni a fák magasságát is! Készíts táblázatot a fák koráról és magasságáról! Tabló készítése! Készíts tablót az általad vizsgált terület élővilágáról! Használj hozzá fotókat, rajzokat Próbálj meg minél többet megmutatni a természet sokoldalúságából! Talaj vizsgálat BISEL vizsgálat
A vizsgált terület környezeti állapota Az erdő aljnövényzete A tisztás Az Erzsébet-ér Első látogatásunk alkalmával az erdőben erdőtűzre, égetésre utaló nyomokat láttunk (melyek a Google Earth program térképén is jól kivehetők), ezek helyén számos csigaház maradvány lelhető fel. Az Erzsébet-ér mentén végighaladva, az átjárók irányában egyre nagyobb mértékű emberi eredetű szennyezést, károkozást figyeltünk meg. Az inkább pangó vizű, alig áramló érben eldobott hulladékokkal találkoztunk (pl. tusfürdő palack, kerti szék, bevásárló kocsi, gumiabroncs), melyek nagyon lehangoló látványt nyújtanak. A területen gyakran találkoztunk futókkal, kerékpározókkal, kutyájukat sétáltató emberekkel, és ki tudja miért, horgászni próbáló emberekkel. Mindebből arra következtettünk, hogy valamiért mégis kedvelt hely az általunk választott terület.
Vizsgálatok a helyszínen Az állatvilág felmérése Terepi vizsgálataink az állatok nászidőszakára estek, ezért elég aktívnak láttuk őket. A déli órákban a tűző nap ellenére is elég sok fajjal találkoztunk. Az állatfajok felkutatására számos módszert próbáltunk bevetni. Kerestünk táplálkozásra, vedlésre, szaporodásra utaló nyomokat. Ennek eredményeként találtunk rágott leveleket, levélsodrásokat, gubacsokat, levedlett siklóbőrt. A száraz időszak miatt nem találtunk lábnyomokat. A vízben a makroszennyeződések ellenére gazdag élővilágot, pezsgő életet tártunk fel. Erről később, a Bisel-vizsgálatok fejezetben számolunk be. Több alkalommal a kecskebékák és tavi békák hangos kórusa fogadott bennünket. Gyakran láttunk kisebb-nagyobb méretű vízi siklókat és előlük menekülő ebihalakat. A lombok árnyékában egy meglehetősen szelíd zöld levelibékát is találtunk, mely jól tűrte a fotózást. A zárt erdőben, valamint az ezt körülfogó tisztásokon gazdag madárvilággal találkoztunk. Láttunk örvös galambot, tőkés réce párt, barátposzátát, dolmányos varjú családot, ahogy a szülők tanították repülni fiókáikat. Munkánkhoz még nagyobb lelkesedést a fülemülék kedves éneke biztosította. Sajnos nem sikerült valamennyi fajt távcsővégre kapnunk, de sokan a hangjukkal árulták el jelenlétüket. A vonuló madarak közül a kakukkot és a sárgarigót emelnénk ki, előbbi áprilisban, utóbbi pedig májusban tér vissza hazánkba. A madarak megfigyelése során mindvégig szem előtt tartottuk, hogy éppen a költési időszakban tartózkodtunk a közelükben, ezért igyekeztünk károkozás, zavarás nélkül végezni terepi munkánkat. Madárfaj neve A madárfaj gyakorisága Állandó Vonuló Védett gyakori közepesen ritka gyakori barátposzáta x x x csilp-csalp füzike x x x dolmányos varjú x x fácán x x fekete rigó x x x fülemüle x x x gyurgyalag x x x kakukk x x x örvös galamb x x
őszapó x x x sárgarigó x x x seregély x x szajkó x x szarka x x széncinege x x x tőkés réce x x vörös vércse x x x zöld küllő x x x nagy fakopáncs x x x A madárfajok és általunk választott jellemzőik A táblázatból az alábbiakat olvashatjuk ki: a két leggyakoribb madárfajok közül az egyik (széncinege) hazánkban védett madár. A hatféle, közepesen gyakorinak vélt madárfajból öt védett. A ritka madárfajok száma tizenegy, ebből hét áll természetvédelmi oltalom alatt. A feljegyzett madárfajok többsége rovarevő, így az alsóbb tápláléklánc tagjai sem hiányoztak a területről. Ízeltlábúak sokaságát írtuk össze a tanulmány ideje alatt, feltehetőleg számos fajra így sem találtunk rá, valamint néhány faj meghatározása felülmúlta szakmai tudásunkat. Az avarlakó rovarok felkutatására talajcsapdaként tejfölös poharakat, dunsztos üvegeket helyeztünk el több ponton: a zárt erdőrészben, az erdő szélén, az ér melletti gyepben. Nem szerettük volna az állatok értelmetlen pusztítását okozni, ezért a csalétken kívül mást (ölőszert) nem helyeztünk beléjük. A csapdákat rendszeresen ellenőriztük, néhány pókot és apróbb ízeltlábú állatot találtunk bennük. Ugyanakkor szerencséje volt annak a fali gyíknak, amelyet egy nagy esőzés utáni napon találtunk az egyik csapdában. Gyorsan felmértük, hogy az állat nem gyengült le, nem sérült meg. Ezután szabadon engedtük a fogságba esett gyíkot, ami örömmel szaladt a fű sűrűjébe. Talajcsapda elhelyezése és ellenőrzése
Szerettük volna kipróbálni az újonnan kapott avarrostát, de az idő szűke miatt erre sajnos nem került sor. A fákról kopogtatásos módszerrel igyekeztük lecsalogatni az ott élő ízeltlábúakat. A sikeresen befogott példányokat egy hordozható, tízszeres nagyítású bogárnézőkével és állathatározó könyvek segítségével azonosítottuk be. A fajok felvételezése után szabadon engedtük az állatokat. Munkálatainkról az alábbi képek tanúskodnak. Rovargyűjtés és határozás A gyepszintről fűhálóval fogtunk be legyeket, poloskákat, pókokat, kabócákat, sáskákat, lágybogarakat. Néhány karolópók ki is használta a gazdag terítéket, és ormányos bogarat zsákmányolt magának. Izgalmas volt kibontogatni a vászonzsákot és belepillantani, vajon mit rejt magában. A gyűjtőmunkát rovarszippantóval folytattuk tovább, így senki sem menekülhetett a fotózás elől.
A fűhálózás eredménye
A növényvilág felmérése A mintázandó élőhelyeket mérőszalaggal, 10 x 10 méteres kvadrátokra osztottuk fel, majd ezeken belül végeztük el fajok meghatározását. Az eredményesség érdekében számos határozókönyvet hívtunk segítségül. A Kiserdő dús aljnövényzetű, világos erdő. A zárt erdő lágyszárú állományából tyúkhúr, foltos árvacsalán, vérehulló fecskefű dominált. Az erdőszéli tisztáson farkas kutyatejet, nagyobb, összefüggő foltokban útszéli zsázsát találtunk. Az Erzsébet-ér partját pongyola pitypang, valamint sűrű nagy csalán kíséri, mely utal a talaj magas nitrogén ellátottságára. Egyes fa, cserje és lágyszárú fajok előfordulásának gyakoriságát vizsgáltuk. Ezen kívül a meghatározott fajok főbb ökológiai mutatóit összegeztük egy külön táblázatban. Növényhatározás
A faállomány Az erdőalkotó fákat a rendszertani és morfológiai bélyegeik alapján határoztuk meg, Simon Tibor Seregélyes Tibor: Növényismeret c. könyvének felhasználásával. A fafaj neve A fafaj gyakorisága gyakori közepesen ritka gyakori bálványfa x csörgőfa x keskenylevelű ezüstfa x korai juhar x mezei juhar x fehér nyár x kocsányos tölgy x mezei szil x akác x közönséges nyír x fehér fagyöngy x A fafajok és jellemzőik A társulásalkotó fajok Magyarország őshonos fái, melyek mellett nagy számban sajnos idegen eredetű, vagy gyom fajokat találtunk. Ez utóbbiak közül a leggyakoribb a keskenylevelű ezüstfa, mely olyannyira uralja az élőhelyet, hogy még a Google Earth program térképén is jól kivehető. Félő, hogy e faj agresszív terjeszkedésével teljesen kiszorítja a hazai fafajainkat. Égig érő fák
A cserjeállomány A vizsgált területen főként a part mentén sűrű, összefüggő bokorsáv figyelhető meg, amelyben ugyan sok egyedet, de kevés fajt számoltunk össze. A cserjék alacsony biodiverzitását tükrözi a táblázatunk is. A cserjefaj neve galagonya fekete bodza tatárlonc gyepűrózsa veresgyűrűs som A cserjefaj gyakorisága gyakori közepesen gyakori ritka x x x x x A cserjefajok és jellemzőik Cserjék a parti övezetben
A lágyszárú állomány A tanulmányaink idején kevés lágyszárú növény bontogatta virágait, főleg a fűfélék uralkodtak a tisztásokon. A lágyszárú faj neve A lágyszárú faj gyakorisága gyakori közepesen gyakori ritka ernyős sárma x kónya sárma x gyermekláncfű x foltos árvacsalán x nagy csalán x farkas kutyatej x vérehulló fecskefű x tyúkhúr x apró szulák x zamatos turbolya x fényes veronika x ragadós galaj x útszéli zsázsa x kerek repkény x csomós ebír x pásztortáska x kónya habszegfű x A lágyszárú fajok és jellemzőik Útszéli zsázsa Orvosi atracél
Növényfajok Fajok Flóra elem Életforma Cönotípus Akácfa Neofition, adventív amerikai Fák, bokrok Ültetett erdei fa és kivadul Apró szulák Kozmopolita Évelő hagymás gumós Gyomtársulás Ültetett Bálványfa Neofition adventív ázsiai Fák, bokrok dísznövénygyom társulások Borostyán Atlanti mediterrán Fák, bokrok Bükk gyertyán elegyes erdő ültetett dísznövény Bugás csörgőfa Kelet-ázsiai Fák, bokrok Bürökgémorr Kozmopolita 1 évesek Gyomtársulások Csomós ebír Kozmopolita Évelők Kaszáló Ernyős sárma Szubmediterrán Hagymás, gumós, növények Kaszálórétek Farkas kutyatej Európai Évelők Száraz gyepek Fehér fagyöngy Ázsia, Dél Európa Fennlakó életforma Lombos erdő Fehér mécsvirág Európai ázsiai 1-2 évesek gyom Fehér nyár Európai, ázsiai Fák, bokrok Liget erdők, homok bokorerdők Fekete bodza Európa Fák, bokrok Erdei gyomtársulás Feketenadálytő Európai Évelők Mocsarak, lápok Fényes veronika Európai ázsiai évelők Sztyepprétek Foltos árvacsalán Európai ázsiai 1 évesek Gyomtársulások Galagonya Ázsia, Európa Fák, bokrok Tölgyesek bokrok erdők Gyepűrózsa Európa Fák, bokrok Tövisesek, cserjések Kaszanyűg bükköny Cirkumpoláris Évelők Kaszálórétek Kerek repkény Európai ázsiai Évelők Üde lombos erdő Keskenylevelű Ültetett Ázsiai Fák, bokrok ezüstfa dísznövény Kocsányos tölgy Európai Fák, bokrok Üde tölgyesek Kónya habszegfű Dél európai ázsiai Évelő Száraz tölgyesek mezofil -rétek Kónya sárma Dél-Kelet Európa Hagymás, gumós, növények Akácosok, Gyomtársulások Korai juhar Európai Fák bokrok Üde-lombos erdő Közönséges nyír Európai, ázsiai Fák, bokrok Savanyú talajú lombos erdők
Madár keserűfű Kozmopolita 1 évesek Taposott gyomtársulások Mezei cickafark Közép európai Évelők Száraz sztyeppek Mezei juhar Európai Fák, bokrok Lombos erdő Mezei szil Közép-európai Fák, bokrok Lombos erdők Nád Kozmopolita Mocsári és vizi növények Nádasok Nagy csalán Kozmopolita Évelő Ligetek, erdő gyomtársulás Orvosi atracél Európai 2 évesek Gyomtársulások Papsajt mályva Európai, ázsiai, északafrikai Egy vagy kétéves Gyomos társulás Pásztortáska Kozmopolita 2 évesek Gyomtársulások Pipacs Eurázsiai Egyévesek Gyeptársulások Pongyola pitypang Európai, ázsiai Évelők Üde kaszálórétek, pázsitok, gyomtársulások Ragadós galaj Cirkumpoláris 1 évesek Akácosok, Gyomtársulások Szivarfa Amerika Fák, bokrok Lombos erdők Tatárlonc Ázsia, Dél Európa Fák, bokrok Üde, Lombos erdő Tyúkhúr Kozmopolita, archofiton, cirkumpoláris 1 évesek Gyomtársulások Útszéli zsázsa Dél európai ázsiai Évelők Gyomtársulások Vérehulló fecskefű Dél európai ázsiai 1 évesek Gyomtársulások Veresgyűrűsom Szubmediterrán Fák, bokrok Lombos erdők Zamatos turbolya Dél kelet európai 1 évesek Gyomtársulások, akácosok A növényfajok listája A fajok meghatározása után kiválasztottunk számunkra szimpatikus fákat. Megbecsültük a magasságukat, életkorukat, majd tanulmányoztuk a rajtuk élő funkcionális csoportokat.
A fák életkorát az alábbi módszerrel becsültük meg: lemértük mellmagasságban a fatörzs kerületét centiméterben, majd ezt az értéket elosztottuk 2,5-del. Így megkaptuk évben a fa korát. Fajnév Magasság (m) Kerülete 1,5m magasságban (cm) Kor (év) Kocsányos tölgy 20 171 68,5 Fehér nyár 30 223,5 89,4 Fehérnyár 20 214 85,5 Kocsányos tölgy 48 35 19,2 Csörgőfa 15 74,5 29,8 Fák életkora Néhány, tetszőlegesen választott fának a törzséről készítettünk pasztellkrétával lenyomatot. Ezek az illusztrációk között szerepelnek.
Az erdő szintezettsége A Kiserdő aljnövényzetben gazdag, világos erdő. A fák lombkoronája nem záródik szorosan, ezért sok fény jut le az alsóbb szintek számára. A cserjeszintet csupán néhány faj alkotja.
Táplálékhálózatok A ciripelésnek vége tápláléklánc A kép azt ábrázolja, hogy a rigó megeszi pókot, a pók a szöcskét, a szöcske pedig rovarokkal, lárvákkal, növényi nedvekkel táplálkozik. A feketerigó az egész erdő területén, a keresztespók pedig a fűben, fákon volt megtalálható. (Végh Gábor) Tápláléklánc- vizes társulások Ez a tápláléklánc a vizes társulásokra jellemző. A vízparton élő ízeltlábúak a kedvenc eledelei a kecskebékáknak, tehát a legyet is megeszi. A vízisiklók többnyire halakat esznek, de ebben a vízfolyásban nem voltak halak, ezért ebihalakat fogyasztanak. (Mátyás Bence)
A levéltől a denevérig A képen látható egy tápláléklánc. Az első egy falevél, azt megeszi a hernyó, a hernyó pillangóvá változik vagy megeszi egy madár. A pillangót megeszi egy denevér. A pillangó növényi nedveket nyalogat, a hernyója pedig megrágja a növényt. (Kőber Barbara) Szabó Regina
Böröczky Brigitta
Funkcionális csoportok Élet egy fán A terepi vizsgálatok alapján megállapíthattuk, hogy minden fafaj több élőlénnyel áll kapcsolatban. Az élőlények vizsgálatára kiválasztott fa egyaránt nyújtott búvóhelyet a rovaroknak és a bogaraknak, valamint fészkelő helyet és táplálékot a madaraknak. Az erdei fák közül sok jótékony kapcsolatban, szimbiózisban áll különböző gombafajokkal. A fák a gombák fonalainak segítségével a talaj mélyebb rétegeiből több tápanyagot képesek felvenni, majd ezeket az anyagokat átalakítva a fa visszajuttatja a gombának. Ezáltal ez a folyamat mind a két élőlény számára hasznos. Így alakul ki a fa és a körülötte lévő élőlények közötti élet körforgása. (Szabó Regina)
Funkcionális csoportok A fán észlelt élőlények, életnyomok. Mit csinálnak az élőlények a fán? Milyen funkciót töltenek be? Írd be a táblázatba, hányféle élőlényt figyeltél meg az egyes funkcionális csoportokban? Funkcionális csoportok A megfigyelt fajok/élőlény csoportok száma Levélfogyasztók 5 Élősködtek, sodortak Fa anyagát fogyasztók Magot és termést fogyasztók 2 Kajáltak 3 Gyűjtögettek Megporzók 15 Röpködtek Ragadozók 17 Vadásznak Megfigyelt fajok/ csoportok megjelenése, viselkedése Lebontók 5 Lebontották a szervetlen anyagokat Állandóan a fán élők 1 Esznek Időszakosan a fán élők 1 Fészkelnek, fejlődnek, szaporodnak Fán szaporodók, fészkelők 15 Szaporodnak, fészkelnek Eseti látogatók 4 Átutazók Odúlakók és - készítők 5 Széthordják a fát Együtt élők (szimbióták) 3 Együtt élnek Élősködők (paraziták) 6 Nedveket szívják
Terepi megfigyelés A fán megfigyelhető élőlények, életmódok Írd be a megfelelő oszlopba, hogy hány különféle fajt, féleségét találtál az egyes rendszertani csoportok képviselői közül! A cellákba csak számokat írj! Élőlény/csoport A fatörzsön A levél felszínén vagy a belsejében Az ágakon A lombkoronában A talajon az avarban A gyökereken 1 Cinege 2 2 Harkály 1 3 Zuzmó 2 4 Kék fadongó 5 5 Borostyán 10 10 6 Moha 5 7 Földi poszméh 2 8 Sün 1 9 Hernyó 2 10 Feketerigó 3 11 Katicabogár 5 12 Hangya 10 10 10 10 13 Poloska 3 15 Pók 10 10 10 21 Ászkarák 2 22 Denevér 1 23 Gubacs 1 24 Fagyöngy 10 26 Szajkó 1 5 30 Lepke 3 3 31 Légy 10 10 33 Csiga 6 34 Egyéb - - - - - -
BISEL vizsgálatok és vízminősítés Iskolánk 2001 óta tagja az országos Bisel-féle vízminősítési hálózatnak, így kézen fekvő volt, hogy végezzünk ezen irányú vizsgálatokat is. Szabványos, kúpos hálóval és teleszkópos vízmintavevővel vadásztunk a vízi makrogerinctelenekre. Kevés makrogerinctelen indikátorfajra bukkantunk, ezek közül is inkább az alacsonyabb ökológiai igényű fajok kerültek elő. Ez arra utal, hogy a vizsgált víz minősége kritikusan szennyezett. A mintavevő hálóban nagyobb élőlények is horogra akadtak, például ebihalak és más lárvák. Nagy meglepetésünkre megbizonyosodhattunk arról, hogy a lárvák egyike valóban tarajos gőte lárvája volt, hiszen láttuk e kedves állat hímjét, ahogyan fel-felúszott a víz felszínére levegőért, valamint a dús növényzetre petéit ragasztó nőstényt. gőte és kecskebéka lárvája Teleszkópos vízmintavevő Szitasorozat Gőte és béka lárvája Szitakötő lárva Hanyattúszó poloska
BISEL vizsgálat A Biotikus Index Használata: Alapelv: A makrogerinctelenek a vízminőség bioindikátoraiként szolgálnak Minél érzékenyebb egy élőlény, annál tisztább vízben tud csak életben maradni Minél tisztább a víz, annál több féle élőlény található benne. Módszer: Mintavétel: minnél több féle élőlényt próbáljunk begyűjteni a vízből Feldolgozás: azonosítsuk és számoljuk meg az élőlényeket. Értékelés: csoportosítsuk az élőlényeket érzékenységük alapján és osztályozzuk a vízminőséget A Biotikus Index Kiszámítása: A biotikus index meghatározása az alábbi táblázat alapján történik, amely két nagyobb függőleges egységet tartalmaz: egyet az előfordult taxonok érzékenysége egyet pedig a mennyisége részére. A vízszintes beosztás a megfigyelt indikátorcsoportnak felel meg, egytől hétig sorba rendezve a csökkenő környezeti igényeknek, ill. a szennyezettséggel szembeni tűrőképesség növekedésének megfelelően. A sor és az oszlop metszéspontja adja a biotikus indexet az adott mintavételi helyre vonatkozóan. Azt a sort választjuk ki, amely a legjobban utal a legérzékenyebb indikátorcsoportok jelenlétére az adott mintában. A biotikus index 0-10 közötti érték lehet. Értékelés: Minél magasabb az index, annál tisztább a víz. Színekkel megjelenítve kék a legtisztább és vörös a legszennyezettebb A Bisel-féle index és vízminősítés megállapításához szabványos táblázatokat használtuk. A belga módszer hét indikátorcsoportra osztja a vízi makrogerincteleneket, amelyeknek a taxonszáma és érzékenysége alapján megállapítható a biotikus index, és a hozzá rendelt vízminősítés. Állatrendszertani ismeretinkre alapozva határoztuk meg a taxonokat, nem volt szükség a faj szintű határozásra. A Bisel vizsgálatot több diákcsoport is elvégezte, így valamennyi adatot egy táblázatban tüntettünk fel.
I. II. III. IV. ö s s z e s t a x o n s z á m a Indikátorcsopo rtok érzékenység taxonszám 0-1 2-5 6-10 11-15 >16 B i o t i k u s I n d e x 1 2-7 8 9 10 Álkérészek (Plecoptera) Házas tegzesek (Trichoptera) Erezett kérészek (Heptageniidae) 2 1 5 6 7 8 9 2-6 7 8 9 1 5 5 6 7 8 3 2-5 6 7 8 Sapkacsigák (Ancylidae) Kérészek (Ephemeroptera) kivétel a Heptageniidae 1 3 4 5 6 7 4 1 3 4 5 6 7 Fenékjáró poloska Szitakötők Bolharák Puhatestűek (Aphelocherius) (Odonata) (Gammaridae) (Mollusca) kivétel Sphaeridae és Ancylidae 5 1 2 3 4 5 - Víziászka Piócák Gömbkagylók Poloskák (Asellus) (Hirudinea) (Sphaeridae) (Hemiptera) (kivétel az Aphelocheirus) 6 1 1 2 3 - - Csővájó féreg (Tubificidae) Árvaszúnyogok (Chironomus thummi plumosus) Herelégy / pocikféreg (Syrphidae) A biotikus index számításához használatos táblázat 7 1 0 1 1 - -
A biotikus index értéke lapján a vízminőségi osztály fokozatát és a vízminőség megnevezését az alább látható táblázatból olvastuk ki. Vízminőségi osztály Biotikus Index Szín Megnevezés I. 10-9 kék nem szennyezett II. 8-7 zöld enyhén szennyezett III. 6-5 sárga mérsékelten szennyezett - kritikus helyzet IV. 4-3 narancs erősen szennyezett V. 2-1 vörös nagyon erősen szennyezett A vizsgálati eredményeinket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Vizsgálatot végzők: Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 10. C, 11. B, 11. C osztálya Vízfolyás neve: Erzsébet-ér Mintavételi hely száma: - Mintavételi hely koordinátái: - Dátum: - Időpont: - Időjárás: esős napos Vízfolyás típusa: forrás hegyvidéki síkvidéki csatorna Vízfolyás <1 m 1-5 m 5-25 m 25-100 m >100 m szélessége: Átlagos <0.1 m 0.1-0.5 m 0.5-1.0 m 1.0-2.0 m >2.0 m vízmélység: Áramlás örvénylő gyors mérsékelt lassú stagnáló sebessége: Meder jellemző anyaga: kő kavics homok iszap/sár Meder állapota: tiszta algás szerves törmelékkel borított Kitettség mértéke: nyitott félig nyitott teljesen árnyékos Vízpart esése: sík/lapos meredek leszakadó Vízpart szerkezete: természetes félig természetes/félig mesterséges mesterséges Vízpart borítása: természetes kő beton/kőlap csupasz talaj fű/fűfélék bokor fa Elsődleges földhasználati mód a vízfolyás mentén felfelé Makroszennyezés : erdő láp mocsár szántóföld legelő rét lakott terület ipari terület egyéb:.... nincs műanyag üveg építési törmelék FIZIKAI-KÉMIAI JELLEMZŐK egyéb:fém,gumi Átlátszóság: tiszta (>50 cm) zavaros (10-50cm) nagyon zavaros (< 10 cm) Víz színe: színtelen barna fekete pirosas (kék) zöld egyéb: Foszfát Vízhőmérséklet: 25 C Oldott oxigén tartalom (O 2 ): 2mg/l Savasság: ph: 7, semleges Ammónium tartalom (NH + 4 ): 0.3 mg N/l Teljes keménység (Ca 2+ + Mg 2+ ): 500 mg/l Nitrát tartalom (NO - 3 ): 1.0 mg N/l Karbonát-keménység (CO 2-3 ): 310mg/l Nitrit tartalom (NO - 2 ): 0.02mg N/l Megfigyelt makrogerinctelen taxonok Tányércsiga Karcsú csiga Csíkbogár Óriáscsíbor Keringőbogár Hanyattúszó poloska Törpe vízipoloska Csíkpoloska Molnárpoloska Víziskorpió Pióca Szitakötő lárva Pocikféreg (herelégy) Csővájó féreg Fonálféreg BIOLÓGIAI JELLEMZŐK Száma (1/több) Több Több 1 1 1 1 1 1 Több 1 Több Több 1 1 1 Megfigyelt makrogerinctelen taxonok Vízibolha Bolharák Ászka Kagylósrák Kagyló Száma (1/több) Több Több 1 Több 1 Figyelembe vehető taxonok száma:.. 6 Legérzékenyebb csoport:.. 4 Legérzékenyebb csoport gyakorisága:.. több BISEL INDEX: 5 Bisel eredményeink Vízminőségi osztály: V, kritikusan szennyezett Színkód: sárga
A Bisel-vizsgálat önmagában nem alkalmas a szennyezés jellegének megállapítására, ezért a vízi élővilág felmérését kémiai, fizikai vizsgálatokkal egészítettük ki. A helyszíni vizsgálatok során a vízből sem ammóniumot, nitritet, sem nitrátot nem tudtunk kimutatni. Oldott oxigén tartalom és karbonátkeménység mérése A vízfolyásból mintát vittünk a laborba, majd további kémiai és mikrobiológiai vizsgálatoknak vetettük alá. Kíváncsiak voltunk arra, hogy kimutatható-e kémiai szennyezés a vízben. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a Visocolor-tesztekkel sem nitritet, nitrátot, ammóniumiont nem tudtunk kimutatni. Mikroszkóp alatt tanulmányoztuk a szabad szemmel nem látható parányokat, ennek folyamán találtunk kerekesférgeket, kandicsrákot, kagylósrákot, kovamoszatokat, fonalas zöldmoszatot, árvaszúnyog lárvát, valamint gömb és pálcika alakú baktériumokat. Nyomozás vízi parányok után
Vízibolha Kerekesféreg Kandicsrák Bogárlárva A vízre irányuló vizsgálatainkat összegezve, úgy látjuk, hogy az Erzsébet-ér az élővilág egyik utolsó menedéke, ezért jó lenne megvédeni, élővilágát megőrizni. Ezen véleményünket méginkább alátámasztja az, hogy természetvédelmi szempontból védett fajokra (tarajos gőte, kecskebéka, mocsári teknős) bukkantunk.
Talajvizsgálatok A talajból talajfúróval, felszíni mintát vettünk a zárt erdőrészből, valamint az erdő melletti tisztásról. A minták tárolására szolgáló zacskókat felcímkéztük, majd az iskola laboratóriumába szállítottuk. Laboratóriumi vizsgálatainkat az alábbi leírások alapján hajtottuk végre. A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata Színmeghatározás Szükséges eszköz: fehér papírlap, víz Feladat: Vizezze be enyhén a talajmintát, majd fehér alapon, nappali fénynél vizsgáljuk meg a talajt! Értékelés: Sötét (barna, fekete): magas szerves anyag tartalom Vörös: jól szellőzött, Fe (III) ionokat tartalmaz Kékes, szürkés, zöldes: levegőtlen (anaerob) talaj Világos (fehér): meszes talaj Gyúrási próba Szükséges eszközök: víz Feladat: Egy maréknyi talajt kevés vízzel gyúrjon össze! Értékelés: Ha golyóformálás közben szétesik: homoktalaj Ha golyó gyúrható, de hengerré formálás közben szétesik: agyagos homok Ha henger formálható, de gyűrűvé nem hajlítható: vályogtalaj Ha gyűrűvé alakítható: agyagtalaj Tapintási próba Feladat: Vegyen egy kevés talajmintát az ujjai közé, és dörzsölje össze a mintát! Értékelés: Csiszoló érzés: homoktalaj Tapadó érzés: vályogtalaj Csúszós érzés: agyagtalaj
A talaj kémiai tulajdonságainak vizsgálata Talajkivonat készítése és talaj tulajdonságainak vizsgálata kolorimetriásan (mérőbőrönd segítségével) Talajkivonat készítése Szükséges eszközök: üvegtölcsér, szűrőkarika, szűrőpapír, 200 cm 3 -es Erlenmeyer lombik, pipetta, Na-acetát oldat Feladat: A szűrőkarikába helyezett üvegtölcsérbe tegyen szűrőpapírt, és 10 cm 3 talajt. Csöpögtessen rá 100 cm 3 Na-acetátot. A szűrletet lombikba fogja fel. Ez a talajkivonat. ph meghatározása Szükséges eszközök: kémcső, indikátorpapír Feladat: Töltsön kémcsőbe 10 cm 3 talajkivonatot! Mártsa bele az indikátorpapírt, majd hasonlítsa össze az indikátorpapír színét a mérőskálával! Értékelés: A talaj csoportosítása kémhatásuk alapján A talaj kémhatása erősen savanyú ph-érték 4,5-nél kisebb savanyú 4,5-5,5 gyengén savanyú 5,5-6,5 semleges 6,5-7,5 gyengén lúgos 7,5-8,2 lúgos 8,2-9,0 erősen lúgos 9-nél nagyobb Talaj iontartalmának meghatározása mérőbőrönddel Szükséges eszközök: mérőbőrönd Feladat: Végezze az iontartalom meghatározásokat a mérőbőröndben lévő leírások segítségével Értékelés: A mérőbőröndben lévő értékelőlapok alapján
Képek a vizsgálatokról: Talajminták vétele és tárolása A talaj nitráttartalma magasabb a többi anyag koncentrációjához képest, amely összefügg a dús csalánborítással. A talaj fizikai féleségének meghatározásához a gyúrási próbát alkalmaztuk. Gyúrási próba
Kiserdő projekt talajvizsgálat Erdő1 Erdő2 Tisztás1 Tisztás2 Tisztás3 Vízpart 1 Vízpart2 Szín Gyúrás Tapintás Sűrűség (g/cm 3 ) Sötét: magas szerves anyag tartalom Szétesik: homoktalaj Csúszós érzés: agyagtalaj 10 g 10 cm3 Sötétbarna Világos: meszes talaj Gyűrűvé alakítható: agyagtalaj Csúszós Szétesik hengerré alakítás közben: agyagos homok Csiszoló érzés: homokos talaj - 12,7 g 10 cm3 Világos: meszes talaj Szétesik: homoktalaj Tapadó érzés: vályog talaj 12,5 g 10 cm3 Sötétbarna Golyó formálható, de henger nem Kékes, szürkés, zöldes: levegőtlen (anaerob) talaj Gyűrűvé alakítható: agyagtalaj Csúszós Tapadó érzés: vályog talaj - 11,5 g 10 cm3 Kékes, szürkés, zöldes: levegőtlen (anaerob) talaj Hengerré alakítható: vályogtalaj Tapadó érzés: vályog talaj 10,2 g 10 cm3 1g/cm3 1,27 1,25 g/cm3 1,15 1,02 g/cm3 g/cm3 g/cm3 ph 7,5 7,0 6,3 7,6 7,5 7,5 7,5 Iontartalom Ammónia 0,7-0,7 0,3-0,5 0,2 (mg/l) Foszfát 0,3 0,2 0 0,3 3 0,2 0,2 Nitrit 0,05 0,3 0,03 0,05 0,5 0,5 0,05 Nitrát 20 3 10 5 2 20 10 Vezetőképesség μs/cm - 454 - - - - - A laboratóriumi talajvizsgálatok összegzése
Természetességi mutatók
Természetvédelmi érték Munkálataink során számos természetvédelmi szempontból veszélyeztetett, védett állatra bukkantunk. Emiatt először csupán kíváncsiságból végeztünk egy kis kalkulációt, hogy a talált példányok összes eszmei értéke mennyit tesz ki. Az egyes fajok egyedeinek számlálása helyett becsléses módszert alkalmaztunk. A kétéltűek esetében azok lárváit is figyelembe vettük, hiszen a természetvédelmi oltalom egy faj egyedeinek valamennyi életszakaszára, fejlődési stádiumára érvényes. Feltehetően a madarak száma több volt, mint amit mi a táblázatunkban feltüntettünk; mindenesetre a biztosan látott, hallott példányokat írtuk be. Az eredmény mindannyiunkat meglepett. Faj Neve Egyedszáma Eszmei értéke (Ft) Részösszeg (Ft) kecskebéka 50 2000 100000 tavi béka 50 2000 100000 zöld levelibéka 1 2000 2000 dunai tarajos gőte 2 10000 20000 zöldgyík 5 10000 50000 fürgegyík 5 10000 50000 vízisikló 10 10000 100000 mocsári teknős 2 50000 100000 barátposzáta 2 10000 20000 csilp-csalp füzike 2 10000 20000 feketerigó 3 10000 30000 fülemüle 5 10000 50000 gyurgyalag 1 100000 100000 kakukk 1 10000 10000 őszapó 1 10000 10000 sárgarigó 1 10000 10000 széncinege 1 10000 10000 vörösvércse 1 50000 50000 nagy fakopáncs 2 10000 20000 zöld küllő 2 50000 100000 kis vöcsök 1 50000 50000 devenér 1 10000 10000 Összesen 1.012.000
Távolabbi célok A projekt befejezésével célul tűztük ki a társulások évszakos változásainak nyomon követését. A diákok visszajelzései alapján is szeretnénk a növénytani, társulástani és Biselvizsgálatainkat ezen a helyszínen végezni. Szerencsénkre az iskolától tömegközlekedéssel, könnyen megközelíthető az erdő, így a négy órás gyakorlati foglalkozásokba beleférnek a terepi foglalkozások.
Diákok élménybeszámolói Csoportunk április 24-én látogatott el először az iskolától nem messze lévő kiserdőbe. Az időjárás kedvezett számunkra, napos, derült idő volt. Indulás előtt mindenki megkapta a maga kis eszközét, amellyel útnak indult. Amint odaértünk az erdőbe, a feladatok kiosztásra kerültek, majd elindultunk, hogy a számunkra kijelölt feladatokat, vizsgálatokat elvégezzük. Mi a rovarokat figyeltük meg. Eleinte nem sokkal találkoztunk, majd egyre többet sikerült elcsípnünk, köztük sok pókot. A csapdában, amit elhelyeztünk, egy csodás pókot és egy molyt találtunk. A rengeteg eldobott szemét és a víz szennyezettsége negatív hatásként ért bennünket. Szomorú volt látni, hogy bevásárlókocsi, kocsikerék és műanyag székek úsztak a vízen. Munkánk során megismerkedtünk a kiserdő élővilágával, szépségével és sok új dolgot tudhattunk meg. A jövőben igyekszem többet tenni a környezetért. (Szabados Kata, Ruzsa Imre) Csoportunk látogatása a kiserdőben 2012. április 24-én és május 8-án történt. Elsőként a madarakat és rovarokat figyeltük meg, míg másodjára a fák törzséről készítettünk lenyomatot. A madármegfigyelés során sajnos madarat keveset lehetett látni, inkább csak a hangjukat hallatták. Néhány fajt fel lehetett fedezni a fák lombkoronájában is, sajnos fészekre nem bukkantunk. Lábunk elé is figyelnünk kellett, hogy rovarokat is fel tudjunk fedezni. A legérdekesebbnek a lepkék megfigyelése és beazonosítása volt. A második alkalommal a figyelmünk a fákra irányultak. A fafaj beazonosítása után lapra színes zsírkrétával elkészítettük a fa törzsének mintázatát. Volt, melyet könnyebb, s volt, melyet nehezebb volt elkészíteni. Megfigyeltük továbbá, minél idősebb a fa, annál mélyebb, erősebb barázdák voltak a törzsön. Maga a terepi munka egy szép környezetben telt el. A friss levegőn eltöltött órák megmutatták a természet szépségét, s hogy érdemes apró dolgokra is odafigyelnünk. (Szekszárdi Krisztina) Láttunk zöld levelibékát, varangyot, zöld gyíkot, fürgegyíkot és rengeteg rovart. Tettünk ki rovarcsapdákat, amiket később ellenőriztünk is. Az egyik rovarcsapdában találtunk egy fürgegyíkot is, amit nagyon megsajnáltam, ezért gyorsan szabadon engedtem. Találtunk siklót, amiről képeket is készítettünk, valamint sikló levedlett bőrét találtunk. Vettünk az ott folyó patakból vízmintát és az erdőből talajmintát. (Szűcs Mátyás)
Böröczky Brigitta
Gintner Nikoletta
A projekt értékelése Amikor olvastam a pályázat kiírását, rögtön elkezdtem gondolkodni, a XX. kerületben hol van olyan erdős terület, ahol megvalósítható lenne a projekt. Iskolánk igazgatónőjével konzultálva találtunk a Kiserdőre. Diákjainknak ez új terület, mivel eddig más helyszínre vittük őket, ha valamilyen terepi gyakorlatot végeztünk. Ráadásul ilyen komplett vizsgálatot sem végeztek még 10.-es diákjaink. Reméltem, hogy a terület felmérése során nem csak a tananyagot tudjuk a gyakorlatban alkalmazni, hanem új ismeretekkel, élményekkel is gazdagodnak diákjaink, és mi pedagógusok is.
A projekt megvalósítása nem sikerült teljesen az eredeti programterv szerint, mivel az időjárás többször közbeszólt. Ennek ellenére sikerült elég időt töltenünk a területen, hogy megismerhessük. A program megvalósítását saját osztályommal (10.c) terveztem. Ők környezetvédelem és vízgazdálkodás alapozó oktatásban részesülnek. A terepi és labormunka nagy részét ők végezték el. Néhány mérésbe besegítettek más környezetvédő osztályok (11.b; 11.c) tanulói is. A projekt megvalósulása közben mind a gyerekek, mind a tanárok részéről egyre nagyobb lett a lelkesedés. Minden egyes terepen tett látogatásunk során újabb és újabb érdekességeket fedeztünk fel. Egyre több védett állatra bukkantunk. Mindig rejtegetett nekünk az erdő és a patak valami meglepetést. Mosolyogva gondolok vissza arra, amikor csak tervezgettük a terepi munkát, és ismertettem diákjaimmal a helyszínt, akkor az egyik fiú a következő megjegyzést tette: abban az erőben nincs semmi. Valószínű, hogy már a terepen tett első látogatásunk során megváltozott a véleménye, amikor a patakban úszó vízisiklót észrevették, miközben épp a kecskebékákat figyeltük.
A tanulókat nagyon jól be lehetett vonni a munkába. Magam is meglepődtem, mennyire képes az osztályom önállóan dolgozni. A feladatokat csoportokban végezték. Talán azért is dolgoztak lelkesen, mert ők választhattak a feladatok közül, és nem mi, tanárok osztottuk rájuk. A feladatok ismertetése után nagyon szépen nekiálltak, és csinálták. Csak ritkán kérték a tanárok segítségét. Inkább akkor hívtak minket, ha valami újdonságot fedeztek fel az állat- vagy növényvilágban. Amíg a gyerekek dolgoztak, addig mi tanárok próbáltuk fotókkal dokumentálni a munkát. A terepi munka során legnagyobb problémának az idő hiányát tartottam. Alkalmanként egy-két órát tudtunk kint tölteni, de szerintem, ha egész napokat töltöttünk volna el a természetben, azt sem untuk volna meg. (Császár Anetta)
Fajlista Alacsonyabbrendűek: kerekesféreg (Pterodina patina) Puhatestűek: tányércsiga karcsú csiga sávos csiga éti csiga Ízeltlábúak: alakoskodó karolópók aranyos rózsabogár aranyszemű fátyolka barna busalepke bársonyatka bundásbogár C-betűs lepke máktok ormányos cickafark ormányos cincér cinóbervörös pattanóbogár csalán levélbogár csíkos pajzspoloska csodáspók erdei rabló erdei vöröshangya ezerlábú ezüstsávos sodrómoly