A XX. Kerületi Újtelepi Parkerdő (Kiserdő) és az Erzsébet-ér élővilága

Átírás

1 A XX. Kerületi Újtelepi Parkerdő (Kiserdő) és az Erzsébet-ér élővilága A XX. kerület csekély erdőterülettel rendelkezik az Erzsébet-ér mellett, valamint a Jahn Ferenc Kórháztól Észak-Keletre (Soroksár-Újtelepi Parkerdő). A Kiserdő természetességét tekintve közepes állapotú erdő, amelyben idős, kiszáradt fák, közepes törzsátmérőjű és fiatal fák egyaránt megtalálhatók. Feltehetően 150 évvel ezelőtt is erdő volt ezen a területen, a faállomány túlnyomó része telepített akác és nyár, azonban néhány őshonos fa is él. A Kiserdő tulajdonosai a Fővárosi Önkormányzat, a Pilisi Parkerdő Zrt. és Pesterzsébet Önkormányzata.

2 A Kiserdő őshonos fái 2014-ben Az év fája a mezei juhar, amely lassan nő, hosszú életű fa. Április végén, bontogatja jól mézelő, sárgászöld virágait Jellegzetes, fehér törzséről és fehér, molyhos fonákú leveléről ismerhetjük fel a fehér nyárt. A évig is élő, lassan növő mezei szil a nyirkosabb talajú erdők fája. A Kárpát-medencében előforduló hét tölgyfaj egyike a kocsányos tölgy, melynek makk termése a vaddisznók, szajkók kedvelt csemegéje. Határozd meg a fák életkorát! Keresd meg a Kiserdő négy őshonos fáját! A talajtól mérve másfél méter magasságban mérd meg a fák kerületét! Ezt az eredményt oszd el 2,5-del! Körülbelül ennyi éves a fa! A fa neve Fehér nyár Kocsányos tölgy Mezei juhar Mezei szil A fa kerülete 1,5 m magasságban (cm) A fa életkora (év) 2

3 A Kiserdő telepített fái A közönséges nyír kecses megjelenésű fa. Kérge fiatalon vékony, hófehér, de idősebb korában mélyen repedezett, sötétszürke lesz. Laza lombkoronája sok fényt enged lejutni, így alatta a fűfélék növekedhetnek, ugyanakkor maga a fa is nagy fényigényű. A parkerdő területén annyira gyakori a Kisázsiából származó, keskenylevelű ezüstfa, hogy még a Google Earth program térképén is jól kivehető a jellegzetes színű lombozatuk. Tévesen olajfűznek is hívják, de tudni kell, hogy sem az olajfának, sem a fűzféléknek nem rokona. Kínában őshonos, Európában városi parkokban ültetik a csörgőfát. Neve onnan ered, hogy szeles időben a termések egymásnak ütköznek és a bennük lévő magok csörögnek. 3

4 A Kiserdő madarai A csilpcsalp füzike rovarokból, pókokból álló táplálékát szívesen egészíti ki ősszel, a vonulás előtt a fekete bodza termésével. Az Erzsébet-ér mentén sűrű, összefüggő bokorsáv terül el, amely kiváló fészkelő helyet és búvóhelyet nyújt a barátposzáta számára. A hím madár sapkája fekete, a tojóé barna. Lomberdők kedves hangú énekes madara a széncinege. Parkokban való költését, megtelepedését segíthetjük, ha B - típusú, 32 mm bejárati nyílású odút helyezünk ki számára. Az Erzsébet-ér vizében rendszeresen keresi táplálékát egy tőkés réce pár. Lemezes csőrükkel apró csigákat, férgeket, növényi eredetű táplálékokat szűrnek ki. Európa legnagyobb testű galambféléje az örvös galamb, amely néhány éve a nagyobb városokban is egyre gyakrabban tűnik fel. Két, fehér színű tojást rak. Nézz utána: milyen madarak laknak télen a Kiserdőben? A téli madárvédelemről itt olvashatsz bővebben: 4

5 Az Erzsébet-ér vízi parányai Hanyattúszó poloska Sárgaszegélyű csíkbogár Tányércsiga Létezik egy középiskolák számára kidolgozott, belga módszer, amelynek segítségével egyszerűen megállapíthatjuk a vízfolyások, holtágak minőségét. A BISEL-féle vízminősítés alapja az, hogy a vízi, szabad szemmel látható, makrogerinctelen élőlények a vízminőség jelzőiként szolgálnak. Minél érzékenyebb egy élőlény, annál tisztább vízben tud csak életben maradni. Minél tisztább a víz, annál többféle élőlény található benne. A jelző állatok között megtalálhatjuk a különböző szitakötők (kék légivadász, erdei rabló, közönséges acsa, négyfoltos acsa) lárváit, csigákat (tányércsiga, mocsári csiga), kagylókat, poloskákat (hanyattúszó poloska, törpe búvárpoloska, molnárpoloska), piócát, víziászkát és árvaszúnyog lárvát. Az Erzsébet-ér vize sajnos erősen szennyezett. Sok, gerinces állat egyéb vizek hiányában csak itt tud szaporodni. Tavasszal a messzire elhallatszó békakórus, vagy a vízi növényzetre petéit ragasztó gőték nyitják fel szemünket arra, hogy az Erzsébet-ér a vízi élővilág egyik utolsó menedéke. Ezért nem engedhetjük meg azt, hogy a felelőtlen emberek újra és újra beszennyezzék a vizet és veszélyeztessék értékes élővilágát. Szitakötő lárva Közönséges acsa Szép légivadász 5

6 Kétéltűek Minden Magyarországon honos kétéltű és hüllő védett! A Kiserdő és környezete számos kétéltűnek és hüllőnek biztosít táplálkozó, szaporodó és búvóhelyet. A kétéltűek egyfajta jelzői a Föld állapotának. Életciklusuk részben a vízben, részben a szárazföldön zajlik, ezért ezen élőhelyeik megbolygatása kétszeresen sebezhetővé teszi őket. Fontos szerepet töltenek be a táplálékhálózatban: a kártevő rovarok pusztítói, ugyanakkor ragadozó állatok eltartói. Sok béka az Erzsébetcsatorna iszapjában telel, ezért egy mederkotrás akár a teljes állományukkal is végezhet! A zöld levelibéka pihenés közben gyakran behúzza mellső lábait. Lábujjain nagy méretű tapadókorongok fejlődtek, amelyek segítségével ügyesen mászik a növényeken. A lombos erdők gyakori békája az erdei béka. Nagyobb példányai akár 1-2 métert is ugorhatnak. A barna ásóbéka könnyen felismerhető függőleges pupillájáról. A hátsó lábán lévő sarokgumóval könnyedén beássa magát a laza talajba. A vizeket érő szennyezések veszélyeztetik az ebihalait. A kecskebéka népesíti be leghamarabb a frissen létesített csatornákat, vizes élőhelyeket. Két szülőfajnak, a nagy tavi békának és a kis tavi békának a hibridje (keveréke). Gyakorisága miatt nem veszélyeztetett, azonban a vizekben egyre terjedő gombás fertőzés érzékenyen érintheti az ebihalait. A nagy tavibéka a legnagyobb termetű, hazai békafajunk. Hímjeik tavasszal, kórust alkotva csalogatják a nőstényeket. Kacagó hangjukat nagyra fújható hanghólyagjukkal adják ki. 6

7 Hüllők A kifejlett vízisiklót könnyen felismerhetjük a nyakszirten lévő kettő, félhold alakú, sárga foltjáról. Kedveli a vízhez közeli, dús növényzetű helyeket, erdőszéli tisztásokat, ahol napozni tud. Nappal gyakran megfigyelhetjük, amint a vízben kisebb békákra vadászik. A Kiserdő kiváló élettér a zöld gyík számára, ugyanis kedveli az olyan élőhelyeket, ahol a gyep bokrokkal és kisebb facsoportokkal váltakozik. A hímek torka a nászidőszakban kobaltkékre színeződik, így könnyen észrevehetjük őket. Lakott területen a kóborló kutyák, macskák veszélyeztetik a gyíkokat. Meglepő a fali gyík előfordulása a Kiserdő szegélyében, hiszen elsősorban a sziklás helyeken él ez a gyík. Az öreg fák odvaiban is feltűnhet, ahol éppen hangyákra vadászik, vagy elbújik a ragadozók elől. Nevével ellentétben, nem a fürge gyík a leggyorsabb mozgású gyíkféle. Az Erzsébet-ér magas füvű partján találkozhatunk vele. Már kora reggel előbújik, a harmatos fű azonban nem zavarja; sőt, lenyalogatja róla a vízcseppeket. 7

8 A kockás sikló alapvetően a nagyobb kiterjedésű vizeken fordul elő, azonban meglepő módon, az Erzsébet-érben bizonyítottan él ez a faj. A vízben úszva nagy távolságokat tesz meg, hogy zsákmányra leljen. Táplálékát főként halak adják. A fajt hatékonyan a víztestek megőrzésével védhetjük meg. Külön említést érdemel hazánk egyetlen őshonos teknőse, a mocsári teknős. A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű -és Hüllővédelmi Szakosztálya 2014-ben a mocsári teknőst választotta az Év hüllőjének. A korábbi években többször feltűnt az Erzsébet-érben két mocsári teknős, amint a vízbe dobott gumiabroncson napoztak. Az élőhelyek feldarabolódása, a vizek szennyezése vagy a szántóföldi gépek, kaszák mind veszélybe sodorják teknősünket. Sajnos egyre gyakoribb jelenség az, hogy a megunt házi kedvenceket, a sárgafülű és a vörösfülű ékszerteknősöket szabadon engedik. Mivel elfoglalják ugyanazokat az élő-, szaporodó és táplálkozóhelyeket, ahol a mocsári teknős előfordul, így versenytársként rontják a mocsári teknős túlélésének esélyeit. Te hogyan járulhatsz hozzá a mocsári teknős védelméhez? A mocsári teknős hazai előfordulásának, élőhelyének, tojásrakó helyeinek pontos ismerete nagy segítséget nyújt a természetvédelem számára. Ha bárhol találkozol a mocsári teknőssel, vagy más, idegenhonos teknőssel, akkor észlelésedet kérjük, töltsd fel az Országos Kétéltű-és Hüllőtérképezés adatbázisába, a herpterkep.mme.hu weboldalon! 8

9 2015-ben az év kétéltűje a dunai tarajos gőte, amely rendszeresen előfordul az Erzsébet-csatorna vizében. Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola közösségi szolgálatot teljesítő diákjai amikor a Bisel- vízmintavételezést végezték, véletlenül a hálójukba került egy nászruhás hím. Hasa tűzvörös, fekete pöttyökkel, és hátán a nászidőszakban tarajt növeszt. A fajt veszélyezteti a szaporodó helyek kiszáradása, a vizek szennyezése vagy a halakkal való betelepítése. Közösségi jelentőségű, Natura 2000 jelölőfaj. A pettyes gőte középhegységi és síkvidéki területeken egyaránt előfordul. A víztestek közül azokat részesíti előnyben, amelyekben sűrű vízi növényzetet talál. A nőstény a petéket egyenként, a vízi növény levelébe becsomagolja és így ragasztja a vízben a növények szárára. Te hogyan járulhatsz hozzá a gőték védelméhez? Mivel Magyarországon minden kétéltű faj védett, ezért a megóvásuk az élőhelyeik megtartásával lehetséges. Ezek a fajok a kisebb víztesteket is elfoglalják tavasszal, hogy petéiket itt helyezzék el a vízi növényekre ragasztva, ezért kérjük, ne dobálj szemetet és ne önts vegyi anyagot a vízbe! Legyél csendes szemlélője ezeknek a kedves állatoknak. 9

10 Természetvédelmi érték A Kiserdő és környezete számos, természetvédelmi szempontból értékes állat élőhelye. Az eszmei érték a fajok természetvédelmi alapon kifejezett, számszerűsített, pénzbeli értéke, amely vonatkozik az élőlény minden fejlődési állapotára (pl. petére, tojásra, lárvára, kifejlett példányra). Az élőlény megzavarása, elpusztítása pénzbeli büntetést vonhat maga után. A táblázat március április közötti felmérés adatait tartalmazza. Faj neve Eszmei értéke (Ft) sisakos sáska kecskebéka nagy tavibéka zöld levelibéka barna ásóbéka erdei béka vöröshasú unka dunai tarajos gőte pettyes gőte zöldgyík fürgegyík fali gyík vízisikló mocsári teknős barátposzáta csilpcsalp füzike feketerigó fülemüle gyurgyalag kakukk őszapó sárgarigó széncinege kék cinege csuszka vörös vércse nagy fakopáncs zöld küllő barna rétihéja denevér faj Magyarországon minden denevér védett! A sisakos sáska a száraz gyepek lakója, a többi sáskától eltérően sehol nem fordul elő tömegesen. 10

11 A tájékoztató füzet első kiadása a Föld Napja, a Mentsük meg a Kiserdőt! 2014-es tavaszi környezettakarítási akciója alkalmából, valamint az iskolai közösségi foglalkoztatás mintaprojekt termékeként készült. Együttműködő partnerek: a Pesterzsébeti Önkormányzat Szociális Foglalkoztató munkatársai (Adorján Csilla, Ruskovits Attila), az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola, Pesterzsébet Önkormányzata (Porkoláb Ildikó), valamint az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztálya. A második, átdolgozott kiadás a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató felkérésére készült a április 17-ei Mentsük meg a Kiserdőt! programjára. Szöveg: Tóth Marietta Fotók: Császár Anetta, Görgei Zoltán, Tóth Marietta Az élővilág felmérésében részt vettek: Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 2011/2012-es tanévének 10. C, 11. B környezetvédelem szakmacsoportos osztálya, a 2013/2014-es tanév iskolai közösségi foglalkoztatásban részt vevő 10. C és 11. A osztály tanulói, valamint az iskola biológiakörnyezettan szakos tanárai (Császár Anetta, Jankovics Vilmosné, Tóth Marietta és Varga Regina). Felhasznált források: bisel.hu (Bioindikáció az Iskolai Oktatásban) foek.hu (Független Ökológiai Központ Alapítvány) khvsz.mme.hu (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztálya) mme.hu (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) parkerdo.hu (Pilisi Parkerdő Zrt.) Pesterzsébet Önkormányzat Környezeti Fenntarthatósági Programja Budapest, március